Szívesen. Nem gázhoz, hanem villanyboilerhez hasonlítom, mert nálunk nem lesz gáz. Gázboilerrel szemben valószínűleg soha nem térül meg.
Napi 75 liter HMV-vel számolok, 50 fokossal. Ha melegebb kell, az sem változtat az arányokon.
Bejövő vezetékes víz: 10 fok éves átlagban
Célhőmérséklet: 50 fok
Delta T: 40 fok
Ehhez kell 1,272kWh évente. Három darab 250wattos napelem évente 760kWh-t termel meg, ezt veszteség nélkül fel tudom használni vízmelegítésre. 760/1272=kb. 60%.
Több napelemet nem érdemes feltenni, ha csak melegvízhez kell. Napi 75 liter 50 fokos vízhez ui. napi 3.49kWh kell, a 750W napelem napi csúcstermelése júliusban átlag 3.4kWh - az egyes napi csúcsokat egy kisebb puffer kiegyenlíti. Ha többet teszel fel, egy része elvész nyáron.
760kWh ára B tarifával 17,898 Ft. A legolcsóbb 250 wattos polikristályos napelem 62 ezer, akciósan biztos megkapni kicsit olcsóbban is. A vezérlés (mpp tracking) hardvere és a fűtőelem filléres cucc, a saját programozási munkámat meg olcsón megszámolom magamnak. :) Így kijön a 10 év.
Ott ahol 6 ezerért mérik a szivattyút, ott lehet fél kiló tízezrest is kapni húszezresbe csomagolva kilóját száz forintért. Elárulnád hol van ez a bolt? :-)
Se másnak de magamnak meg pláne nem teszek, tervezek be vackot bóvlit, kamionról leesett berendezést, vagy olyan amit már Noé sem vitt magával mondván olyan energia temető, amit már nem érdemes magával vinni az új világba.
Vezetéket toldani nem az én műfajom inkább veszek egy másik érzékelőt, a szegeléstől (kontár munka) magas lesz a vérnyomásom és azt nem szeretem, így kicsit magasabb a kelleténél. Ja ezt is mérem:-)
Nekem a szivattyú Grundfos, Wilo, KSB, Salmson. A klónok és a kínai szarok nem érdekelnek.
Nekem csak ennyit termelt 4 év alatt, de olyat sem láttam még akinek jobb lett volna, ha méri. Én mindent mértem amit csak lehet egy ilyen rendszeren. Ráadásul minden mérő eszköz hitelesitett. Bemondás és érzés, meg a reklám nem érdekel, mérnök lévén csak a mérésben hiszek és kételkedek:-)
Napelemmel kb. 59% napelem-részarány jönne ki éves viszonylatban. Az eltérés oka a te 65-70%-odhoz képest lehet az, hogy a napkollektor a napelemnél jobban hasznosítja a szórt fényt a direkt fényhez képest, de az is, hogy túl van méretezve a rendszered, és a legnaposabb nyári hetekben többet termel, mint amennyit elhasználtok. Ezzel megnő a többi hónapban is a részarány, de cserében a legnaposabb időben fölösleget termel.
Nappali áramnál gyorsabb lenne a megtérülés, én kapcsolt árammal számoltam a 9-10 évet.
Úgy néz ki valóban a reduktorral nem stimmel vmi,1 panelt néha begyújt vagy max 2-t sok kisérletezgetésre.Tegnap kipróbáltam egy másikkal azzal pöccre megy mind a 3-rom,viszont az meg erős hozzá,az örláng majdnem 2x akkora lett,és hallik,hogy "búgva"-morogva ég.Valószínű egy szabályozható kellene neki,elég érzékeny kis jószágnak tűnik.
Pontosabb adataim is voltak, sőt 4 évig minden hétvégén írtam, hogy adott időszakban mennyit hozott a konyhára, és mennyi volt az elektromos igény. Ez egy egyszerű rendszer, van egy 80 literes elektromos bojlerem (ebből történik a fogyasztás) ami előtt egy 150 literes előtét tároló van. Ebben az előtét tárolóban történik a szolár energia felhasználás, és az előmelegített vizet kapja meg villanybojler és ha kell, akkor ráfűt a kívánt mértékben, ha nem hát nem. A kollektor 2 m2 és ketten használjuk, napi 50 liter/fő melegvíz fogy a mai napig. Mérhető a melegvíz fogyás, a bojler elektromos energia felvétele, és a kollektor által termelt hőmennyiség is. A szoláris arány 65-70% között volt éves szinten. Gondolom most is ennyi csak már nem mérem, illetve mérem, de nem olvasom, regisztrálom.
Nem végeztem megtérülési számítást, mert nagy lett volna a kísértés, hogy főbe lőjem magam. Elégedjünk meg azzal, hogy négy év után tönkrement a szivattyúm. Nem gagyi bóvli volt, nevét nem írom le. Továbbá a nyest kétszer megette a hőérzékelő drótját és máris odalett 4 év termelése. A melegvíz termelés "nappali" áramról megy ergó így a legjobb gazdaságossági mutatók jöhetnek ki. A kollektor 396 ezerbe került ebből 162 ezer volt a támogatás.
Hab a tortán, hogy 3 évvel ezelőtt tetőfelújításhoz le kellett szerelnem és vissza. Mivel eredetileg a nyugati oldalon volt és a tetőcsere után a délire került igy újabb 100 ezerrel lettem könnyebb. Ez nem a kollektor hibája, de akkor is ki kellett fizetnem.
Na, akkor a becslésnél talán kicsit pontosabb adataid is vannak. Kérlek, írd meg. Nekem elég annyi is, vajon 10 év alatt behozza-e az árát egy napkollektors rendszer. Gyanítom, hogy nem.
Mellesleg eszem ágában sincs napkollektorra költeni, máson gondolkodom. Ehhez persze kell némi (nem sok) elektronikai és programozási tudás, de az megvan. :) A lényeg az, hogy ha a napelemmel (nem napkollektorral!) közvetlenül fűtöm a boilerben a vizet, akkor elmaradnak a napkollektorhoz szükséges csövek, tartályok stb. Mivel nem szigetüzemről, nem is visszatáplálásról van szó, nem szükséges engedély, inverter, egy rakás biztonsági berendezés, de akkumulátor sem, vagyis gyorsabb a megtérülés.
Egyedül a terhelést kell illeszteni a napelemhez, mert fix terhelés esetén (fűtőszál) nincs mpp tracking, sőt ami még rosszabb, a rossz illesztés miatt elvesző energia a napelemet fűti, ez meg főleg nyáron nem jó dolog. Az mpp tracking viszont pár filléres alkatrésszel és egy szimpla kis programmal megoldható, a gyári inverterek is ezt az algoritmust alkalmazzák. Ezzel a megoldással egy vagy két 250 wattos napelem besegít a boilernek, így 9-10 év alatt behozza az árát. Egyedül csak a méretezésnél kell arra ügyelni, hogy nyáron ne termeljen több áramot, mint amennyi kell a szükséges melegvízhez - de napkollektornál is ez van.
Ahol van pénz komplett visszatáplálós rendszerhez, ott nyilván azt érdemes telepíteni, a mostani árakon annak sem sokkal hosszabb, 12-13 év a megtérülése.
Mindegyiket 24 KW-os kazán fűti. És mindegyikkel meg vagyok elégedve, nem kapcsolgat ki-be.
Bár a nagyobbikkal az a gondom, hogy L alakú, ami a lehűlés miatt számít, és a kazán az egyik végében van, így az utolsó radiátor mindig kevésbé meleg, de ez sem olyan tragédia.
Igen eltérő falvastagságok,sőt eltérő födém szerkezetek,eltérő nyílászárók.Alsó szigetelés semmi.A ház vizesedik alulról valamelyest,penészesedés is előfordult,.Lapos helyen is lakunk szemléltesse ezt az hogy most tavasszal a talajvíz olyan magas hogy a vízóra akna tetőt felnyitom vödörrel tudok vízt merni.
Rossz hírem van! Nagyon jól lehet számolni szinte mindent.
Már az is elég mikor építették és már 10 %-on belül vagyunk! Ha ész nélkül akar valaki építkezni azt nem tiltja senki és semmi, és ha két év múlva radiátort cserélnek meg hegesztenek egy keveset az bele szokott férni a költségvetésbe, hiszen a szomszédban is így csinálták, mire elfogadható lett.
Ráhagyásról meg annyit, hogy minden egyes ráhagyás a szakértelem hiányából fakad, továbbá a szakmai bizonytalanságból. Rá lehet hagyni úgy is hogy az nem kerül pénzbe. De ezt rátok hagyom:-)
Lehet, hogy én vagyok csak ilyen ostoba, hogy nem szeretek kétszer fizetni semmiért.
Egzakt adatra van van szükséged? 1 m2 kollektor felület egy ember.
De ettől sokkal pontosabbat is tudok mondani. Minden egyes forint amit erre költesz kidobott pénz! Jobban jársz ha elmentek egy last minute kirándulásra, az többet ér!! Ha férfi ember lennél azt mondanám inkább igyuk el a kocsmában, az is jobb megoldás. :-)
Épületgépész tervezőt kéne keresned valahol a közeledben. Ő megmondja mit és hogyan kéne, de csak olyat keress aki számol is nem csak ráírja a méreteket, mert így szoktuk. Talán jobb ebben az esetben egy zöldfülű aki rutintalan, és ezért számol.
Energiatanúsítással jelen esetben kitörölheted, bár még arra sem jó mert nagyon sprőd a papír. Erre a célra van kifejezetten speciális papír inkább azt használd erre a célra. :-)
Ha már melegvíz: azon gondolkodom, vajon egy x méretű vagy adott típusú napkollektor, legyen mondjuk vákuumcsöves, évi hány kWh hőt tud termelni. A mindenféle oldalakon csak olyan műszakilag igen egzakt adatok találhatók, hogy az adott napkollektor 1-2-3 fős háztartás melegvízigényét elégíti ki.
Most biztosan meg fognak sokan neheztelni, de én amondó vagyok, hogy miután jól bevittünk az erdőbe, én azt javaslom, hogy a meglévő kazánnal és radiátorokkal old meg a fűtésedet!
Csináltasd meg, aztán az első tél után levonod a konzekvenciát és ha kell, módosítasz. De egyáltalán nem biztos, hogy kelleni fog.
Mennyibe kerülne ha hívok szakembert aki pontosan kiszámolja a hőigényt vagy micsodát ? És hol keressem ? Mi a foglakozása épületgépész mérnők vagy mi ?
Szerintem 100 l tároló bőven elégséges mindenfajta melegvíz igény kielégítéséhez, egy 12 kW-os kazán mellett, ezt 100 alatt is lehet kapni, persze a bugyelláris nagy úr, ezt nagyon jól tudom! :-)
Gondolom a kondenzációs kazán ötlete is itt esett el ezen a harcmezőn. Mert a kondenzációs kazán és a turbós kazán közti ár differenciát úgy ki kell fizetni, csak időben nem mindegy, hogy mikor. Ráadásul a turbós pár év múlva már jóval többe is fog kerülni a drágább üzemeltetés miatt.
Talán kellett volna egy kis hőtekknikát számoltatni, és akkor nem kéne morfondírozni, hogy milyen radiátort is kéne feltenni.
Egy fűtési rendszer méretezése nem egy ördöngös dolog egy tervezőnek. Nekem ez a mellékelt linken lévő lakás hőtechinikai számítása, radiátorok, csőhálózat méretezése beletelt 1 órába telt de, van aki még hamarabb végez vele, ennyit talán megért volna a házad:-) Ja és megvan az anyagkíírás is hozzá, idomra:-)
A vályogra mondják, hogy jó hőszigetelő tulajdonságú, de ez csak városi legenda. Ha megnézed a hőtechnikai tulajdonságait akkor látni, hogy 40 centis vályogfal u értéke 1,3- 1,9 között van. Tehát kimondottan rossz hőtechnikával bír, viszont a hőtároló tömege iszonyúan nagy.
Ahhoz fel kellene újítani az elektromos hálózatot is a házban + új fogyasztásmérő szekrény + a vezérelt fogyasztásmérő a villanybojlerhez. Az megint egy csomó plusz pénz lenne.
kis alapterületű lakások esetén elegendő 6-12 kW központi fűtési teljesítmény. Ugyanakkor a komfortos HMV ellátás (amely nem a lakás alapterületétől, hanem személyfüggő) ugyanúgy bőséges melegvíz-szolgáltatást, azaz nagy térfogatú (kihelyezett = nem a fali kazánba beépített) tárolótartályt igényel. Tárolótartályok rugalmasan az igényeknek megfelelően választhatók.
Csak halkan kérdezem, mert nem vagyok szakember: Ilyen esetekben nem megoldás külön boilert venni a HMV-hez? Akkor nem a melegvízigényhez kell méretezni a fűtésre szolgáló kazánt.
Lehet, hogy így picit drágább, de a hosszabb élettartammal meghálálja.
Nem a kazánt nem ajánlotta szerelő azt én vásároltam, több ismerősnek is ez a márka van ezért esett erre a választásom és ez volt a Saunier Duval márkánál a legolcsóbb zárt égésterű. Ez bár jobban paszolt volna nekem : http://www.saunierduval.hu/fogyasztok/termekek/renova-mini-706.hu_hu.html
De ez drágább + ez is plusz pénz lett volna hozzá
Használatimelegvíz-ellátás
a kazánokkal azonos formai megjelenésű, indirekt fűtésű tárolóval (SD 60B) alá vagy mellé telepítve
a kazán alá telepíthető, indirekt fűtésű hengeres tárolóval (SD 100 SCA)
Hát ja ezt én is utólag látom, már a kazán megvan úgyhogy ezt kell felszerelni. Meg ugye kombi kazánra kellett hogy essen a választás, a meleg vízkészítés miatt, Azért meg kell ez a teljesítmény nem ?
Pár tízezerrel nagyobb lenne a radiátor költséged.
De megéri !
Anno nálam egy kb. 700 eft -os munkánál estem bele ugyan ebbe a csapdába. Külön felhívtam a szerelő figyelmét, hogy ne takarékoskodjon a radiátor felülettel. Hát amint nézem kb. 30 % -kal kevesebb felületet rakott be. Gondolta nem jövök rá. Megtakarított volna kb. 30 eft -ot.
Még egy infó ami eszembe jutott régebbről, volt hogy a szoba falba méhek költöztek ugyanis rés van a két fal közt ,és egy szabadon hagyott fúrt lyukon költöztek jó pár éve méhek be, Annyit tettünk hogy beragasztottuk a lyukat,valószínű így elpusztultak a méhek,ugyanis kijönni nem tudtak. Az is eszembe jutott mikor kötötték be a műholdas tévét a falon keresztül bevezetett kábellel is játszani kellett hogy ne a résbe menjen hanem át a falon.
Na valószínűleg így állunk: ami most konyha gondolom azért csak 25-ös mert előszobának készült. A fürdő meg 29 vagy 27 x 14-es téglából kétsorral. Illetve a kisebbik szobánál ami először volt a konyha a hátsó rész ahol kékkel jelöltem spejz volt ezért ott vékonyabb a fal.
Korábban, jó régen még úgy 120 -130 éve a normál tégla 27 x 14 x 7 cm volt aztán a 30 -as évektől kezdve gyártották az új, kisméretű téglát ennek mérete 25 x 12 x 6,5 cm- a kettőt jó harminc évig párhuzamosan is gyártották. Gyakorlatilag az 50 -es évektől már csak az új tégla méret van. Így lett a régi a nagyméretű tégla.
Milyen falak rakhatók ezekből :
futó sor : nagy méretűből 14 + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 17 cm,
: kisméretűből 12 + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 15 cm
válaszfalnak, ólnak meg sufninak.
Kereszt v. futósor nagyméretűből : 27 + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 30 cm,
Kereszt v. futósor kisméretűből : 25 + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 28 cm,
alárendelt külső falakhoz - régen úgy gondolták konyhához fürdőszobához ( jó a fenét), és a cseléd lakásokhoz,
egy futó és egy kötősor nagy méretűből 14 cm + belső fuga 1 cm + 27 cm + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 45 cm ,
egy futó és egy kötősor kis méretűből 12 cm + belső fuga 1 cm + 25 cm + kívül - belül 1,5 cm vakolat = 41 cm , ez a vakolat nélkül emlegetett klasszikus 38 -as fal. Régen általános volt a lakóépületeknél, de már vagy 25 éve hőtechnikailag nem felel meg.
Aztán az ügyes kőmíves még élére állított téglából is rakott belső válaszfalat. 6,5 cm + vakolat. És még sok egyéb variáció.
Mindegyik variáció van nálam, sőt egy lakást sokat nézegettem vétel előtt, mégis a konyha fal csak 30 cm -es , nem vettem észre.
Jó kérdés nem is mindenhol egyforma vastag a külső falazat,mivel ez régen egy szoba konyhás lakás volt,utólag építettek hozzá előszobát ami most a konyha illetve a fürdőt. A konyha csak 30 cm vastag ahogy mértem. A nagyobbik szobánál lemértem külső belső vakolattal együtt 44 cm
Az alábbi radiátorok nem kicsik a házunkhoz? nagyszoba:ablak:180x140,radiátor 22K 140x60, kiszoba:ablak:120x140, radiátor:120x60, konyha:ablak:60x110,bejárati ajtó:100x210 radiátor: 90x60, fürdőszoba: ablak:100x60 radiátor 100x60. Nyilászárok szigeteltek de a falak nem.Illetve a mennyezet se szigetelt.Kombi kazán, Saunier Duval CombiTEK 24 kW (80/60 °C)
Valójában miért van az, hogy ha a konyhában, mosdónál tökre jó az a keverőcsap ami 1 furatot igényel csak, és flexicsővel van bekötve, akkor miért nem szerelnek hasonlót a kádhoz, zuhanyzóhoz is? Valami fali szerelvénnyel nem lehet ilyesmit megoldani, hogy a falon legyen, de olyan kialakítású mint a mosdónál, így sarokba is könnyebben beépíthető, zuhanyváltót is kaphat.
Voltam ma a oring boltban, a Színyei Merse 14-ben. Két féle O gyűrűt is vettem, egyik kisebb, másik nagyobb, de egyik sem jó. A kettő közötti méret kéne.
Pedig vittem mintát is, de a boltos állította, hogy a nagyobbikat vigyem, az jó lesz.
Végül is vennék egy új gázcsapot, vagy legalább is a tengelyt. Mert azt vettem észre, hogy a tengelyen volt egy apró sérülés, ami okozhatta azt, hogy amikor tartalékra tekertem, akkor átengedte a gázt. Csak akkor.
Ezt a is karcolást lepolíroztam, de nem lett igazából jó. Most is ereszt.
Hol tudok ilyen gázcsapot venni?
Ráday utca a IX-ben meg van még? Vagy a József Attilán a Salgótarjáni mintabolt?
A csövek átfújva,a panelek alatti fúvókák kiszerelve,mind tiszta,átlátható,a 3 járatú szelepnél szintén semmi kosz,minden tiszta.Bárhova fordítom a szelepet semmi nem történik,egyik panel sem gyullad be,az őrláng ég stabilan,és ennyi.
Hát valahogy fűtési körbe nem raknám be szívesen két darab slaggal, nem tűnik elegáns megoldásnak. Mondjuk ahová be lenne téve ott se lenne nagy nyomás (1 bar magassága), azt simán viselik a slagok is. de a melegtől tartok hosszútávon. biztos akkor durran el, amikor minimum 300km-re lennék az otthontól.
Bár ezekbe is vannak mindenféle jobbfajta slagok, bekötőcsövek, de valahogy szimpibb lenne valami fixebb bekötözés.
Nem olyan fűtőbetét kell, mint egy cekász, hanem mint egy hőcserélő. A mosogató fűtőbetét jónak tűnik, valamiért kiment a fejemből, Payánál láttam másik topicon. Az még teljesítményben is stimmel nagyságrendileg, egy tirisztor és mehet a szabályzása. .....
Már csak azt nem tudom, hogyan tegyek rá csonkot. Valami rozsdamentes cuccos lehet, nem tudom mennyire forrasztható esetlegesen.
Egy kis segítséget kérnék. létezik olyan fűtőpatron, fűtőbetét, amit bele tudok szerelni egy meglévő vizes rendszerbe? Azaz pl 22-es rézcsőre, azt elvágva két csonkkal vagy hasonló. nem a csodálatos ionkazánt keresném... Rendes érintésvédelemmel.
2 kW körüli kellene, de amiket látok így elsőre, annyiba kerülnek mint egy kazán :-(.
Karancs tűzhelyen az egyik gázcsapom ereszti a gázt. Van benne egy kb. 3 mm-es O gyűrű. Ez lenne hivatott megakadályozni a gáz kijutását a tengely mellett. Mert hát ott jön ki a gáz.
Kérdésem, hogy hol kapok ilyet hozzá? Van ugyan itthon, amit hozzá vettem valamikor, de az egy iciri-picirit nagyobb, és valóban, nem tömít az sem.
Geberitem van nekem is.és én is vettem màr észre azt hogy ràtölt 2 màsodpercig.
Azt a kis tàgulàsit közvetlen az egykaros mosdó csaptelep alà kell bekötni?pl egy T idommal?És ez az egy tàgilàsi csak arra a csaptelepre fejt ki hatàst?Vagy a hàlozaton a többire is?
Nekem a melegvízet Indirekt tartàly állítja elő.azon van tàgulàsi,még is hallom ezt a folyadékütést.
itt 36 évig Schell volt, tavaly cseréltem Geberitre....a 3/4-es könyökbe ment egy 3/4-ről 1/2-re szűkítő, bele egy csempeszelep, rá egy 25 cm hosszú flexi cső + egy olyan Geberit tartály amit a közepén is bé lehet kötni.....(ja, és a WC hátuljába a kifolyó csőnek megfelelő gumitömítés) nem vagyok vízvezeték szerelő, így nekem kb. fél óra volt - egy szerelőnek gondolom 10 perc....
ZC-18 kazánnál Grundfos 15-50 130-as szivattyú félfordulatos utókeringetésnél vagy kattog vagy vízcsobogás hallatszik. A fűtési teljes fordulaton ezt nem csinálja.
A nyitott rendszer fel van töltve maximálisan vízzel és a radiátoroknál légtelenítve.
Légteleníteni kellene a szivattyút is azzal a közepén levő csavarral?
Hogy kell?
1-áramtalanított állapotban
2-áram alatt, de álló szivattyú
3-járó szivattyú?
Még egy kérdés: nyitott rendszerben illik x évente lecserélni a vizet teljesen? Mert már kb 10 éve ugyanaz a víz van benne, mindig őszi fűtési idény előtt utántöltve.
-300literes Bidl 2 hőcserélős ezek már mind megvannak!!!
Az indirekt bojlernek az összes vezérlése csövezése oda van telepítve a padlásra ahova rajzoltam.Plusz jól szigetelt (én hőköszpontnak hívom )
gipszkartonozott helységben figyelget és már 4 éve jól végzi dolgát.
Most hogy a puffert beteszem és Vta szeleppel beszabályzom a lakásköri előremenőt így a kazánköri indirekt hőcserélőnek kevés lesz a kraft.
A hátsó fürdöt mindenképp rákötöm az indirektbojlere!(Mert nyáron a napkoli végzi a dolgát és bőven van HMV-m)
A pufferem olcsón jött.Olcsóbban mint a gyártó megcsinálta volna méretre.Igazából 2 szezont használta a fickó akitől vettem.Neki nem vállt be és anyagárba adta oda.
Bemész egy ilyen boltba, köszönsz, és elmondod, hogy mit szeretnél. Szerintem fognak tudni segíteni. Ha másképpen nem, lesz ott éppen egy szaki, aki kisegít. Amúgy leírták, hogy mi kell. 1 Liter alatti tágulási pl. fél collos csőre.
Nincs semmi lenézés, de egy mosdócsap meg egy hozzávaló szifon berakásához nem kell atomtudósnak lenni. Konkrétan erről a feladatról volt szó, mielőtt más munkákat felhoznál.
Köszönöm mindenkinek a rendkívül gyors segítséget!
Sajna az épület, és a kialakításnak köszönhetően a tartályos megoldás nem kivitelezhető.
Vagyis az lenne, de szét kéne bombázni a WC-ket.
Nincs egykaros csaptelepünk.
Az egyszerűbb megoldást preferálnám, én is gondoltam ilyen nyomáskiegyenlítő tartályra, gondolom ez olyasmi lehet, mint a cirkók hátulján lévő tágulási?
A víz ugye összenyomhatatlan, és mint ilyen, ha hirtelen elzárják akkor rácsattan a szelepre mint a kalapács. A schnell szelep emiatt is szar, meg amiatt is, hogy baromi hangos tud lenni. A kerámia csap szintén rácsapja ha elzárod. Szereljetek fel egy kis ilyen célra készült tágulási tartályt amiben van egy gumimemrán, és a mögötte levő gáz. Ez már össz etud nyomódni, és nem koppan. WC-ben cseréljétek ki tartályra. Sokkal humánusabb dolog, és a tartályba tudsz fertőtlenítő- színezőt is tenni ami nem fog sohasem beleesni, és nem fogja eldugítani a lefolyót sem. (plusz vízhiánynál lesz egy utolsó lehetőséged)
A kazán mellé akkor most akarsz tenni egy puffert, az közvetlen a kazán melletti fürdőszobába , a ház másik végéből hozod vissza a vizet előre, ha jól értem.
Miért nem egy olyan pufit veszel amibe van egy csőkígyó,és megoldható az első fürdő meleg víz ellátása is, a napkolit is rálehetne csatlakoztatni.
Vagy egy indirekt tároló ,120 literes , az első fürdő meleg víz ellátására.
A ház skiccen sematikusan lerajzoltam a fő dolgokat.A kazán mellett lesz a puffer.A puffertől az osztó-gyülytőkig falon kívül 22-es rézzel van szerelve. Ha szükséges akkor feljebb állítom majd a VTA szelepet,de abban reménykedek hogy szabályozhatóbb lenne alacsonyabb hőmékséklettel ,mert rendszerint túlfűtti a házat az öregem.Meg a puffernek lehet hogy időben is tovább bírná,lassabban venné ki a zsírját.
Ismerősöm megkért, hogy szereljek fel neki egy delimano vízmelegítős csaptelepet. Valakinek volt már vele személyes szerelési vagy használati tapasztalata? Én egy kicsit óckodok tőle mert semmi műszaki leírása nincs, hogyan is lehet bekötni, és a topshopban is árulják.
A meleg víz megoldás már más,a 25 méteres ház közepén lenne a tökéletes elhelyezni a tárolót és onnan szétosztani,ha megoldható. Két meleg víz termelő végül is nem rossz megoldás.
A vta szelepet miért nem lehet feljebb állítani?
Háromszáz liter azért nem kevés,5-6 embernek elégnek kellene lennie.
Helyileg hol vagy?
Egy lakás alaprajz azért jó lenne, ahol bevanak jelölve a berendezési tárgyak( kazán,tároló, fürdő stb.)
Egyébként azért is sokkolt, mert a napokban nem működött megfelelően a kazán (Ariston Clas B 24 FF, padlőfűtés meg radiátor kör, 2 termosztát 2 elektromos szeleppel)
Felhívtam az Ariston hivatalos márkaszervizét, emberke jött (igaz ugyan az, aki a rendszeres karbantartást is végzi) Gyálról (23km), matatott, vizsgálgatott, megoldotta, és igaz, hogy számla nélkül, de csak 5000 Ft kért.
A hàz két végén lévő bojlerek vízrendszeri közösítésêre kell valami ésszerű megoldàs.Most hàtul egy Qvadiga gàzbojler van.elöl pedig az indirekt bojler.
Ez egy régebbi rajz,de a puffert nem nézed a rajzba akkor így néz ki a rendszerem.
A házam hosszú 25m és a kazánház amit esetleg látsz a képek mellett az alacsonyabb majd emeltföldszintes.
A lakásköri előremenőm 22 rézzel van szerelve majd jól a lakás közepén osztó-gyüjtőből más 16x2 aluplexel ami a betonban van elfűzve,de lényegében radiátor körök vannak.
A mostani indirekt fűttésem a kazánkörröl az osztó elött van Y leágasztatva és a gyülytő után tér vissza.Ezzel az a baj hogy ha a pufferről lejövőt VTA szeleppel behatárolom mondjuk 45-55fok közé az már nem képes a 300literes bojlert kellőképp megfűtteni.Plusz most még csak 4 en használjuk ,de ha összekötném a kt rendszert akkor még plusz két felnőtt.
A Junkers ZWR 24-3 AE 23 kazánom fűtése rendben működik, de a vízmelegítés hol bekapcsol, hol nem. Valószínüleg nem elég nagy a viznyomás, mer a gond pont a regeli és esti csúcsidőszakokban jelentkezik, amúgy jól működik. A vízművek azt mondta, hogy ennyi a nyomás, ha tetszik, ha nem. A vizcsapok kifolyóit ellenőriztem, a szűrők rendben vannak, nincsenek eldugulva. A rendszer elvileg légmentes, mostanában nem volt semmi féle szerelés rajta.
Ismerős váltószelep problémát említett, de azt már nem tudta elmondani mi az és miért pont az okozhatja a gondot. Tud valaki segíteni ötlettel? Előre is köszönöm!
Köszönöm az ötleteket. Késő nyáron amikor még albérlők használták, akkor elvileg kitakarította egy szerelő, meg állított rajta 1-2 dolgot, de még aznap ismét előjött a hiba.
Akkor leírom ismét mert nem tudod értelmezni amit írtam... Attól hogy veszek egy gázzsámolyt semmivel sem vagyok előrébb mint most vagyok. Ez a FÉG égőtálca ér annyit vagy többet mint egy öntvény. Ami utána van az a nem mindegy. Az hogy a tiédén vagy egy égésbiztosíto meg egy manuális csap az nekem semmire sem jó. Amint írtam nekem olyan megoldás kell, amivel digitális termosztáttal automatikusan fűti az üstöt a beállított hőfok alapján...
típus szám alapján ez 1 kéményes masina lehet, akkor tilthat a lángérzékelés, a kilángolás érzékelő, a füstgáz visszaáramlás érzékelő is. ha a hiba meleg víz üzemben jelentkezik jellemzően akkor lehet egy nagy takarítás sokat segíthet.
Véleményeteket szeretném kérni egy Vaillant wuv 240/2-3 kombicirkóval kapcsolatban.
Időnként elmegy a melegvíz/fűtés. Ekkor a hibajelző led villogni szokott a készüléken. A leírás szerint hiba van a program futásában ilyenkor. A hibatörlő gomb megnyomásával orvosolható ez a hiba, de vissza-vissza szokott térni.
Kihívtam a vaillant szervizt, azt mondták panel csere, 90eft. Erre én inkább nemet mondtam.
A panelt elvittem egy szakihoz, aki rákötötte a saját rendszerére a panelt, 2 napig működött nála hibátlanul, szerinte nem panel hiba. Azt mondta lehet a hálózatban van valami hiba, hirtelen leesik a feszültség vagy ilyesmi, és akkor jön elő a hiba.
Ennek kompenzálására beszereltünk egy automata feszültség szabályozót. Fixen kap 226-227 V-ot a rendszer. Amikor a hiba jelentkezik sincsen változás ebben. Ezt egy multiméterrel sikerült megmérnem amikor a hiba egymás után sokszor jelentkezett.
Viszont most hogy már nincs annyira hideg, és a fűtés része nincsen annyira igénybe véve, a hiba nem is jelentkezik, csakis meleg víz használatkor! pl: Zuhanyzás közben előjön a hiba, ekkor hibatörlés gombbal orvosolom. Majd fél-1 percenként folyamatosan visszatér a hiba amíg zuhanyzok. Amint végzek, a hiba sem jön elő. Ilyenkor kb 60 celsius fokot szokott mutatni a manométer. (Ez is érdekes mert a leírás szerint ez a fűtési rendszer hőfokát kéne mutassa, pedig meleg víz használata alatt is változni szokott)
Ezekből arra gyanakszom hogy valamiféle túlmelegedési hiba lehet a rendszerben és ha elér egy bizonyos hőfokot akkor jön elő a hiba.
Előre is köszönöm a segítséget, ha tud valaki erre a hibára megoldást kérem írjon.
Te se láttál ezek szerint autószervízt belűlről. Sajnos nem tudok ezerfelé szakadni, ezért nem tudom felvállalni az aranyáron dolgozó csőszerelők kiváltását.
Ha 8 csapot szerel fel egyszerre, akkor ne számoljon már 8 kiszállási díjat! 5000Ft kiszállás 8x15 perc munka = 2óra x 6000Ft (autószervizes) rezsi órabér = 17ezerFt, nem pedig 96ezer!!!!!
Meg a két rozsdás csőkulcsot ne hasonlítsuk össze egy szervíz gépesítésének költségével!
Felénk 6ezer az autó szervíz óradíja. Egy csaptelep felszerelést az OKJ-s csőszerelőnek is illene 15 perc alatt megcsinálnia, ha nekem sikerül 10 alatt. Ez alapján nyolcszor drágábban dolgozik mint az autószervíz.
Ha átmész a Pálinkás topikba, akkor olvashatod hogy ezek a kínai szutykok (ahogy te nevezted) nagyon lutrik. Ezek jók 40-50l-es üsthöz. 10L/1kW fűtés kell és nekem a 100L-es üsthöz kell a min 10kW!
Mivel van kettő hibátlan gyári MAGYAR égőfejem így inkább "barkácsolok" rá egy kombinált gázszelepet, égésbizotsítoval meg mindennel ami kell.
Nem azt írtam hogy olcsó megoldás kell, hanem hogy biztonságos és megbizható...
A hűtő izzó idejében külföldön laktam. A gáznál meg ragaszkodott a "szakemberhez" nehogy felrobbanjon, aztán mégis nekem kellett kijavítanom a "mester" szivárgó kontármunkáját.
Monoron lakom, de ahogy elnézem, nem sok eltérés van a Bp.-i árfekvéshez képest.
De azért elég kemény, hogy egy csaptelep csere, ami a gyakorlatban egy csavar le- és visszatekerése egy menetes száron, meg 2 flexiblis cső lelazítása majd visszatekerése 6-8000 Ft.
Értem én, hogy bruttó ár, meg valamiből neki is profitot kell kreálni, de akkor is.
Nekem meg olyan szokásom van, hogy megkérdezem mennyi lenne, megveszem a szerszámokat az anyagot, megmarad így egy csomó lóvém, és a szerszámok is :-)))
Az normális, hogy egy szaki látatlanba azt mondja, hogy csak szerelvényezés (mosdó csaptelep és szifon, valamint WC kagyló telepítés és külső fali wc tartály felszerelése) darabonként 12.000 Ft?
Köszi a segítséget! 100Literes az üst, és folyamatos (alkalmanként 3-5 órás) használatban lenne. Nem hinném hogy ez a gázrózsa rosszabb lenne mint egy kínai öntvény...
A 1/2" junkers csak (amit említettél) helyett milyen gázszelep lenne, amit digitális termosztáltal tudnék szabályozni? Képzeld el úgy, mint a lángossütő aki egy dititális tetmosztáttal beállítja a kívánt olaj hőfokot, és a gáz ennek fugvényében vagy ki-be kapcsol, vagy változtatja a láng erősséget.
Igen majd én megoldom, azért írtam ide pont hogy mi kell hozzá hogy "hibátlalul és biztonságosan működjön". Nem azért hogy te nyomd a hülyeséget mert arra pont nem vagyok kiváncsi főleg ha nem is segítesz...
Vegyél egy 1/2"-os junkers csapot, egy gyújtólángégőt, egy méter alucsövet, egy mágnesszelepet, egy termoelemet, egy könyököt az égő alá, egy méter acélcsövet és rakd össze!
Min 10-11kW-os gazzsamoly kell es az nem 4eFt. Arról nem beszélve hogx azon is max egy csap van. Se égés biztosító szelep, se őrláng, se semmi. Nekem elektromos termosztáttál (hőfok alapján) vezérelt megoldás kell. Rex termosztát van, gazRozsa van. PB fúvókákat megrendeltem, 30-as reduktor van. Ehhez a C30-hoz kapni egy gyári leírás is van PB-hez. Valami elektromos gazszelep kellene meg amit a termosztattal tudok ki-be kapcsolni. Őrlang es a piezzo par ezer Ft...
Ez egy hibátlanul működő de kb 20éves c30-ból van. Fúvókázáson kívűl mi kell még ehhez hogy tökéletesen és biztonságosan működjön egy üst alatt? Már két gázost megkerestem helyben, de nem foglalkoznak velem így muszáj vagyok magamnak. Csak hát gázzal nem szívesen játszom...
Vegyük most a gázkészüléket,erre szépen rá lehet kötni egy próbapumpát , és ha rossz a készülék azt szépen jelzi .
Most csináltunk egy társasházban gázvezeték felülvizsgálatot,le lettek cserélve a golyós csapok és a régi flexicsövek valamint a pincében , minden hosszmenetes kötés át lett alakítva peremes kötésekre. Ezt a felülvizsgálatot minden társasháznak meg kell csináltatnia.
Valamint minden gázkészüléket leellenőriztünk egy ilyen próbapumpával,
Volt ahol rossz volt a tűzhely , ott a lakó vagy vett újat , vagy megcsináltatta, viszont minden készülékre adtunk egy bizonyítványt , már ami jó volt, és egyet kapott a lakó, egy pedig bekerült a Főgázhoz, ez a hivatalos út,egy nyomáspróba jegyzőkönyv pedig ment a gázvezetékek nyomáspróbájáról a társasháznak és a Főgáznak.
Lehet itt okoskodni, meg okosba megcsinálni mindent,de mint a napokban is láthattátok még mindig sok a gázos robbanás, a gáz nem játék.
Szóval a bevizsgálást ajánlják. Ez ok. Csakhogy az a vizsgálat többe fog kerülni mint maga a tűzhely.
Természetesen megteheted magad is a vizsgálatot. Bizony meg. Van a lakásban egy nagyon érzékeny mérőműszer - úgy hívják, hogy gázmérő. Még a litereket is méri.
Tehát a kérdéses tűzhelyt a helyére teszitek, majd a szabványos gázbekötővel ( ami az említett inox sárga cső ) a tűzhelyt bekötitek a hálózatba, a kötés helyét a szokásos gáz spray -jel leellenőrizitek. Ha nem bugyborékol akkor elvileg jó a kötés . Na de mi van a tűzhellyel azon sok sok csatlakozás lehet, bárhol jöhet a gáz. Jó műszer az ember orra, de kevés.
Mit csinált nálam egyszer egy engedélyes gázszerelő ?
Hát ráengedte a gázt a tűzhelyre és elzárta a gólyóscsapot. Majd meg nyitotta az egyik tűzhelycsapot. Kérdezte hallom é a kiáramló gáz sűvítő hangját. Hallottam. Na erre azt mondja, hogy jó munkát végzett mert gáztömör a rendszer. A bibi csak az volt, hogy a gáz ráengedés és a nyitás között nem telt el 5 -6 másodperc se , így a tesztjét nem fogadtam el. Ha várt volna legalább 10 percet, talán igen. A teszt egyébként jó ha tényleg várunk legalább 10 percet. De a kis szivárgásra ez is kevés. Tehát ezek után a mókák után elzársz minden egyéb fogyasztót, kivéve az újonnan bekötött de használt háztűzhelyt és meg nézed a gázórát, fel írod az állás, és másnap kb. 24 óra múlva újra megnézed - ha nincs fogyasztás, akkor jó a gáztűzhely tömörség szempontjából, ha van fogyasztás akkor leszereled/ szerelteted és visszaadod annak akitől kaptad. Viszont a 'főbérlőnek' ( aki valószínűleg tulaj ) teljesen igaza van, szabályosan kell mindent csinálni. A bérlőimnek én se engedném meg az egyéni mókákat, főleg nem gáznál.
Ez tényleg így van hogy le kell jelenteni egy egyszerű cserét?
Valószinűleg igen.
Kell esetleg a szerelőtől valami papírt tanusítványt kérni?
Számlát kell kérni és úgy mellesleg rákérdezni a tevékenysége engedélyére.
Viszont a szerelő rendelkezik már komoly gázszivárgást jelző műszerrel - már amelyik. Tehát az ügy műszakilag nem reménytelen. Ha mégsem megy félre rakjátok a tűzhelyt és aztán majd a saját lakásotokba felszereltetitek valamikor.
A jelenlegi tűzhely miért nem jó ? ronda ? piszkos ? meg kell tisztítani !
Ha megfelelő a gáztömörsége , működik az égésbiztosítás, akkor elvileg még sokáig használható. Ha makacs a főbérlő, az a régi kötést azért cseréltesse ki a most megfelelő inox - szosra.
Csak a pontosítás miatt nem rézcső vs ötrétegűről volt szó, hanem rész vs. horganyzott csővezetékről. Aki köpi a méretezési adatokat az a kókler. Innen ismerszik meg. Talán te vagy az üdítő kivétel. Bár úgy látom az ismeretek hiánya nem korlátoz semmiben.
Itt egy jó kis magyarázat, mint szerelőnek -ha az vagy- ezt ismerni kéne.
A folyási szabály alapján a rézcső után nem következhet horganyzott acélcső a víz folyásának irányában, mivel a vízben oldott oxigén hatására felszabaduló rézionok a horganyzott acélcső elektrokémiai korrózióját okozhatják. Ez vonatkozik az ivóvíz-, a használati meleg vízes cirkulációs vezetékekre egyaránt. Zárt rendszerű fűtésnél a réz és az acélradiátor, vagy az acélcső összeszerelhető, mivel itt a rendszerben kisebb a vízben oldott oxigén, így nincs korróziós veszély.
Most jön az ovodás kinek a nagyobb téma? Ha olyan profi vagy miért nem köpöd a méreteket izomból? A jó múltkori rézcső vs ötrétegű témánál is csak a mellébeszélés ment, senki nem tudott egy nyamvadt adatot se mondani, csak a nagyképűsködés vitte a prímet, hogy aki ért hozzá az tudja.
OK. Hány hálózatot méreteztél le eddig? Gondolom meglehetősen sokat, ha ilyen bátran ajánlasz a segítséget kérőknek. Én évente vagy 100 hálózatot méretezek le ezért nem merek csípőből tüzelni.
13 méterre vannak egymástól, esbe vtc311, Y szűrő, meg rengeteg könyök van a vegyes és a pufi között.
Én meg attól akarom megvédeni, hogy indokolatlanul vastag csövekkel felesleges pénzkidobásba hajszolják. A megfelelő méretűt kell berakni, nem azt amit az okj-s csőszerelő rutinból rávág, mondván hogy "így szoktuk".
Nem téged fárasztalak, csak az 1.0-és usert szeretném megvédeni, hogy mindenféle baromságot elkövessen. Ami nálad működik az nem biztos, hogy másnál más körülmények között is működik. A puffer és a kazán között minden további nélkül lehet vékony cső, mivel a kettő közel van egymáshoz és nem nagyon tartalmaz szerelvényt.
Ne fáraszd magad, a cirkóm, a vegyes kazánom meg a pufferom is 18-as rézzel van összekötve, és egyes fokozaton elboldogul velük egy 15-35x20 -as grundfos. Írkálhatsz bármit, a gyakorlat meg a tények makacs dolgok.
Ha festést is terveztek akkor szerintem ötrétegű csövet használjatok és véssétek bele a falba. Amennyivel többe kerül a rézcső, kb annyiból kijönne a horonymarás is.
Ha egyébként is festenétek akkor pedig a nyomok eltüntetése nem kerül pluszpénzbe.
Gondolom szedtél már szét olvadó biztosítékot. A biztosítékban a vezeték minimális keresztmetszetű míg a mögöttes vezeték meglehetősen combos. Miért is van ez így?
Vegyük a kedvenc radiátor szelepedet. Van benne egy 5 mm furat. Ez igaz, de ez a furat milyen hosszú a hálózathoz képest? Ennek ellenére egy radiátor szelep elég markáns ellenállás a rendszerben ahhoz képest, hogy csak 5 cm hosszú.
Hja kérem rutinból mindig mindenből nagyobbat mondanak, az drágább is, a beszerelés is jobban jön ki neki ha drágább anyagból dolgozik. Falon kívül megy majd az összes?
köszi hogy gondolkodtok a dolgon. most nincs nálam az energetika papir a kívánt hőmennyiség elérése miatt, de az alapterület olyan 130nm. szigeteletlen ház jövöre akarok 10cm eps-t majd.
a cirko szokásos kond. ariston.
a radiátorok a következők amiket berakunk:
1 db 22K 600/2000 4357w
2 DB 22K 600/1400 3051W
1 DB 600/1600 3487 W
1 DB 600/1200 2615 W
1 DB 600/1000 2180W
2 DB CSORADIÁTOR 600/1200
a szerelő is azt mondja hogy felfelé vegyünk vastagabb csővet (15ös helyett 18at) hogy a szivattyú ne szenvedjen annyira. meghát a veszteség is a hosszú csővek miatt. bár ez a cső hő szerencsére bent marad.
a gáztervben amit csináltattam semmi részlet nincs erről, a konyhai gáztüzjhely elszivón meg a cirkó elszívón /kéményen rugózik. a mester körbejárt, rutinból mondta ezt a vastagságot
Egy radiátor folytószelepén 5-6mm-es a furat, innen gondold tovább. Colos csövön a régi házakban ment a gravitációs keringés, itt meg szivattyú nyomja.
" összeadjuk a kazánra vagy cirkóra kötött összes radiátor hőleadását és az eredmény kb. 20 kW, ha egy normál 20 °C hőlépcsővel üzemelő radiátoros fűtésünk van, akkor a bal oldali kW skálán a 20 kW-nál vízszintes vonalat húzva egyértelmű, hogy 18!1 mm méretű rézcső nem felel meg a készüléktől induló közös szakaszként, hanem 22!1 mm méretet kellett volna alkalmazni."
A csőnek van egy ellenállása, a benne áramló közeget ez fékezi. Ha adott mennyiségű vizet ezen a csövön át akarsz nyomni akkor ez a súrlódás ezt gátolni igyekszik. A cső veszteségei, ha azonos átmérőt és egyenes csövet nézünk a hosszával arányos. Tehát elvileg szivattyú kérdése, hogy átnyomd rajta, de ez adódhat olyan nagy áramlási sebességre ami zajossá teheti a rendszert.
Tehát abban az értelemben ahogy Te írtad nem arányos a radiátor hőfoka és a hozzávezető cső keresztmetszete. Ha a szivattyú annyi meleg vizet át tud nyomni rajta, amennyit a radiátor igényel rendben lesz a hőfoka.
Én azt gondolom, hogy ha árban nem lényeges a különbség a méretezett csőátmérőtől csakis felfelé térnék el, mert így kisebb szivattyú is elég lehet és halkabb lesz a rendszer és ha kisebb hőfokú vízzel akarsz fűteni pl. mert szigeteltél és kondenzációs kazánra váltasz akkor a nagyobb tömegáramokat is gond nélkül át tudod rajta préselni.
De ahhoz, hogy ezen agyalj először is méretezni kellene, hogy kiderüljön mi a minimum átmérő ami Neked még megfelel.
Budapest belvárosban albérletben élünk(régi bérház)
Most kaptam egy inox gáztűzhelyet és kiszerettük volna cserélni.
Megemlítettem a főbérlőnknek és rögtön elkezdett magyarázni hogy ha ki akarjuk cserélni azt be kell jelenteni a gázműveknek kéményseprőknek minden csoda és kijönnek ellenőrizni.
Ez tényleg így van hogy le kell jelenteni egy egyszerű cserét?Kell esetleg a szerelőtől valami papírt tanusítványt kérni?
Hozzáteszem ha valaki ellenőrizte volna a mostanit rég leszedette volna a régi fémharisnyással van most bekötbe ami full rozsdás.
Mi természetesen szerelővel rakatnánk be és szabályos flexibilis sárga bekötőcsővel.
kondenzációs kazánon alapuló fűtéskorszerűsitést tervezek. kb 100-150 méter 18as és 22es rézcső kell majd. kérdezném hogy bontott rézcsővel érdemes foglalkozni? nyilván rondább lesz a plusz toldások miatt de hagyjam ezt a vonalat? köszi
Egy olyan kérdésem lenne, a konyhába a gáztűzhelyt át szeretném rakni pár méterrel arrébb.Kell hozzá bármilyen engedély?Vagy csak egy gázszerelő simám átrakhatja?Segítségeteket előre is köszönöm.
Társasház a mi kétlakásosunk is, és társasház jogilag a mellettünk lévő négylakásos is. Mivel a négylakásos telkén is van bekötés, csak a másik oldalon, úgy gondolom, hogy nem zárnám ki őket, ha arra próbálnám szorítani őket, hogy oldják meg a saját kertjükön belül. Amúgy is tisztább helyzet lenne, pl mi van, ha náluk csőtörés van, én meg nem vagyok otthon, és nem tudnak átjönni elzárni a vizet?
Ez szerintem sok mindentől függ hogy mibe egyezel bele. Társasházzá vagytok nyilvánítva vagy mindenkinek saját tulajdona van?
Jogi dolgokba nem vagyok járatos , de szerintem nem zárhatod ki a másik két lakás tulajdonosát a vízszolgáltatásból,mert nem engeded a kertet feltúrni,főleg ha szakmailag nincs más megoldás.
Neked kell megegyezni a másik két lakóval, nem lesz egyszerű.
(bár ez rajtad már nem segít, de máson aki projekt előtt áll, hátha)
Mi tavaly csináltuk a túrást; egyrészt az élő KPE csövet is védőcsőbe tettük, másrészt betettünk pluszban egy üreset. "Ki tudja mikor lesz rá szükség" alapon. Dupla falú, belül tehát sima. Ha az unokám majd párás tekintettel emlékszik meg rólam, már megérte :-).
Ha már előjött a vízbekötés ikresítése, lenne nekem is egy kérdésem. Wekerlén lakunk, eddig vízátalányt fizettünk, nem volt főmérő sem, almérők sem. A bekötés az utcáról nálunk van, eredetileg az aknában csak egy átmenő cső volt, amiről a mi ikerházunk két lakása, és a mellettünk lévő négy lakásos ház felénk eső két lakása kapta a vizet. Minden az akna után, a földben ágazott el. Mikor felújítottuk a lakásunk és feltúrtuk a kertet, ez módosult úgy, hogy lett egy külön cső tőlünk és egy külön cső az ikreszomszédunktól az aknába, valamint megmaradt a régi cső, amiről a mellettünk lévő ház két lakása megy továbbra is. A mellettünk lévő háznak van saját bekötése is, de a ház másik oldalán, onnan kapja a négylakásos másik két lakása a vizet.
Most eljött a vízórásítás ideje, a vízművek küldött egy levelet, hogy az idei év végéig mindenhova vízórát szerelnek. Az aknánk 80x120-as, 3 főmérőt lehetne rakni bele. A mi oldalunk egyértelmű, van külön bekötés a két lakásnak az aknától, mehetnek rá ikermérők, OK. A kérdés a szomszéd ház két lakása. Ők most gondolkoznak azon, hogy nekik is külön mérés legyen. Mivel négy főmérőhöz aknát kellene bővíteni, ezt semmiképp sem szeretném, mivel ehhez újra fel kellene túrnunk a most megcsinált, befüvesített stb. kertet. A maximum, amibe belemennék, hogy a régi vezetkére kerüljön az ő nevükre is egy főmérő az aknámba, de nálam nem áshatnak, a fogyasztásuk szétválasztását oldják meg mellékmérőkkel a saját oldalukon. Valamint kikötném, hogy ha a későbbiekben hozzá akarnának ehhez nyúlni, azt csak a saját telkükön tehetik meg (magyarul akkor rá kéne kötniük a saját házuk másik oldalán lévő aknára.
A gond az, hogy minden órafelszereléshez kell az összes, jelenlegi bekötésen lévő tulajdonos hozzájárulása.
Van nekem lehetőségem erre, hogy ásás-túrás nélkül megússzam ezt az egészet a saját oldalamon? Nem véletlenül készítettünk elő mindent két éve, pont azt akartuk megúszni, hogy újra túrni kelljen mindent. Előre is köszi az ötleteket!
Tervezem, hogy a panelfürdőben likvidálom azt a kád-mosdós ki-be forgatós csapot, mert csak a bosszúság van vele. Egyelőre átmeneti megoldást kerestem, felújítás majd később lesz. A minap beleakadtam egy olyan szerelvénybe ami úgy néz ki, hogy egy laposvas két szélére 150mm-re közvetlenül fel van fogva 2 db sarokszelep. Ez nekem szuper lenne, abszolút panelfal-fúrás kompatibilis verzió, és némi jóindulattal esztétikus is, ugyanis csempén kívülre kerülne. Ezzel nem kellene agyonfúrni a falat, ha mégsem válna be ahová először felfúrtam könnyen át tudom tenni máshová, másik falra, és ami végképp nem megvetendő, hogy pontos is lenne. Lehet ezt használni nyugodtan, nem fog szétesni? A nevére nem emlékszem, de biztos találkoztatok már ilyennel.
Köszönöm válaszod, E-on területen vagyunk, gondolom itt is kell. A kazán külső kazánházban van, a konyhában viszont van egy tűzhely, nem kivezetett páraelszívóval, fokozottan záródó ablakokkal.
Sziasztok!Segítségetek szeretném kérni!Egy egyszintes régi tömörtéglás házunk van ami körbe van csomagolva 8cm EPS-el.Alulról 5 cm-er.Új hőszigetelt ablakok.
A ház jellege keskeny hosszú.25m
Egyik - Másik végén Vizesblokk (Elöl fűrdő- Hátul még egy fürdő +konyha)
Az első-hátsó vizesblokkok külön rendzeren üzemelnek,nincs összeköttetésük HMV-t az egyik végén napkollektorral a másikon jelenleg még Gáz üzemű Qvadriga Bojlerek adják.
Hátsó rész ahol a fürdő -konyha van az mellett van a kazánház.
Most nyitott vegyestűzelésű rendszer és kb 9,7 fm 60 cm magas Déges Dk radiátorok vannak.
A fűttési idény végezetével fűrdő -konyha felújításba kezdek.Plusz bekerül egy 1500literes csőkígyó nélküli puffertartály.(Ennek bekötése 6/4" csövekkel fog történni Szabók Királya nicknév alatt futó ember belinkelt rajza alapján)
A gondom az hogy a felújítás alatt össze szeretném kötni a két HMV vízrendszert,de mivel nagy a távolság és a pufferől a lakáskör felé VTA szeleppel be akarom határolni a hőfokot.Félő hogy azzal nem fogja megmelegíteni az indirekt bojlerem.
Arra gondoltam hogy a kazánház melleti bojlert lecserélem egy központifűtésre köthető bojlerra,majd összekötöm a Hmv rendszereket egy cirkulációs ággal.
Így télen (mikor nem süt kellően a nap)A központifűttésről melegíteném a HMV-m Nyáron pedig a napkolisról.
Viszonylag kicsi a kazánház.az indirektnek meg fent a padláson jól kialakított szigetelt bodegája van.(Nem szeretném lehozni)
A nagy távolság miatt pedig nem szeretnék 4 csővel odaálni a meglévő indirektbojlerhez.(Cirkulációság oda-vissza,fűttési ág oda vissza)
Szeretnék tanácsot,építő jellegű hozzászólásokat.Köszönöm
Ha hatékonyság alatt a kazánhatásfokot érted, akkor annak mindegy, hogy zárt-e vagy nyitott, a lényeg a hőcserélő felület lehetőleg mindig fémtiszta legyen.
Kazán-puffer közé nem szoktak hőcserélőt tenni, csak a puffer-fűtőkörök/gázkazán közé, így a kazán-puffer kör lehet nyitott, a fűtőkör-gázkazán meg zárt(ha kell alapnyomás a gázkazi működéséhez).
A hőcserélő a pufferből kivehető hőmennyiséget befolyásolja, mivel a hőcserélőnek van hőlépcsője, így a puffert nem tudod olyan alacsony hőfokig kihasználni, mint nélküle(nagy puffernál nem annyira számít).
Én hasonló kazánnal fűtök 2000l nyitott puffert, onnan meg hőcserélő/keverőszeleppel a padlót(ugyanezen a zárt körön van a gázkazán is).
Igen mindig direktbe van kötve a pufi a kazánnal!Ha jól van méretezve akkor nincs különbség a hatékonyságban.Az a baj ,hogy a használt lemezkazán a "sötét ló",mert gyakorlatban megcsinálhatnád csőkígyó nélküli direkt pufferesre a rendszered(persze ide is kellenek a biztonsági berendezések) csak ha a kb 2 bar nyomásnál szétmegy akkor ki lesz a hunyó .?Annyi ha így oldod meg akkor lehet a tágulásid a kazán vagy a pufi mellett is .Egy kicsit olvas vissza a pufferes topikba és aludj rá párat aztán visszatérünk a dolgokra. Ha csak kiegészítő fűtésnek szánod a kazánt(akkor elég nagy)akkor csak próbáld nyitottra megcsinálni (fent tágulási)+ egy hőcserélő a gázkazán felé ahogy Joe IS javasolta.
A kazán mellé beteszed a pufit (ha tudod egy picit magasabbra, emelvényre), összekötöd 2" csővel, és nem töltöd tele. A pufi magasabb legyen persze mint a kazán.
Bele a réz csőkígyó (méretezve) és ennyi.
A tágulási tér maga a tartály teteje.
Itt egy némileg összetettebb, de működő rendszer leírása:
Szellőztetést ha nagyon profi vagy akkor CO2-re szabályozod, de ha nem akarok nagy faxnit csinálni belőle lehet, akkor egy 3ezer Forintos időkapcsolóra rákötöd és boldogság van. Nekem ilyenekről megy a kazán, kávéfőző, locsoló, zuhany padlófűtés vezérlés és nagyon bevált.
Akár lehetne így is ,de ennek 1 feltétele mindenképpen kéne legyen ,mégpedig hogy a vegyes kazán pufi között megfelelő vastagságú csövekből összehozott gravitációs keringtetés megvalósuljon.Még fontos lehet a pufiba beépített csőkígyó megfelelő méretezése a radiátorok és lakás hőigényéhez.A képen látható kazán fára számolva szinte biztos hogy 20 Kw alatt van!
Ebben az esetben nincs tágulási tartály, vagy is van, csak az a puffer?
Mert ez a bajom, az egész történettel, hogy a lakás legmagasabb radiátor pontja, ami a kazántól magasságba 10 méterre van, (ami alapból egy bar víznyomás). nem szeretnék nyitott kivezetést barkácsolni a fürdőszobába...
Jól mondod, puffer esetén nyitott rendszerben mehet a kazán a pufferrel. A fűtés meg egy csőkígyóval zárt rendszerben. Hosszútávon ez az olcsóbb mert problémamentesebb...
Itt most én vesztettem el a fonalat. :) Ki az a Dajcse Szilárd?
Én levegő-vizes hőszivattyra gondoltam, olyat is linkeltem be, de ahogy gondolkodom a dolgon, egyre rokonszenvesebbnek tűnik a villanyos javaslatod. Akár még napelem nélkül is, ha figyelembe veszem - és kell is - a hőszivattyú esetleges javítását, pótlását.
"Szabályozhatósága meg a lehető legegyszerűbb, bár nálad ez nem igaz mert, mindenféle csoda szerkezetet (két marék ellenállást) akarsz beletenni"
A szellőztetéshez mindenképpen csinálok mikrokontrolleres vezérlést, akkor meg már semmiség a meglévő vezérlőre rátenni pár hőmérőt és elektronikus kapcsolót. Egyébként hogyan szokták szabályozni? Ha van még egyszerűbb, azt is megfontolom.
Szia! A régi kazánokon is szokott lenni adattábla, nézd meg mi van rajta. Üzemi nyomás, próbanyomás, csak nyitott rendszerben üzemeltethető, stb cuccok szoktak rajta lenni.
Elvileg nem nagyon illik zártba kötni ezeket még ha bírja a nyomást is, de ha erre adod a fejed akkor a következők merülnek fel:
- milyen csőből van most a gázfűtéses radiátoros rendszer? Ha 5 rétegű akkor felejtős, az első forralásnál kampec a csőnek
- milyen régi a rendszer? Nem okoz-e gondot egy kis ruskó ami a kazánból fog jönni? Ha eddig is vascsöves, éti kazános rendszer volt akkor no para. A kazánok meg az új radiátorszelepek sem komálják a ruskót. Mennyire modern a kazán?
- huzatszabályozó kötelező
- nagy kapacitású lefúvószelep kötelező, ami a 30kW gőztetermelődést levezeti ha nyitvamarad a hamuzóajtó, és a huzatszabályozó nem tud dolgozni
- jól méretezett, nagy zárt tágulási (nagyobb kell mint eddig, az akár 120fok miatt is)
- mekkora a hőigényed? Mennyire lesz kényelmetlen fűtögetni? A kis hőigényű házaknál könnyen túlfűtöd
- van-e termofej a radiátorokon? Jópárat le kell szedni hiszen ha mind lezár felforr a kazán.
A fentiek átgondolása nélkül is működik, de kis figyelmetlenséggel nagy kárt lehet csinálni, kazánt robbantani.
Ha van helyed én vennék egy puffert (használt vastartály) a kazán mellé, abba gravitációsan a kazán dolgozna, ha felforr akkor nem gond. Abból höcserélővel mehetne a rendszer, úgy ahogy eddig is.
Ha jól méretezed a puffert akkor 1-2 naponta egy begyújtással állandó hőfokod lesz bent, a gázhoz hasonló kényelem mellett.
Az elektromos fűtés kétségtelenül olcsóbb kivitelezni mint a vizest. Szabályozhatósága meg a lehető legegyszerűbb, bár nálad ez nem igaz mert, mindenféle csoda szerkezetet (két marék ellenállást) akarsz beletenni, már csak azért is nehogy olcsóbb legyen, és legyen mivel baszakodni unalmas téli estéken.
A hőszivattyú ha víz vizes az nem igazán áll meg 1,5-2 milla alatt melegvíz termeléssel együtt. Ezért már megvan a napelem és az ingyen fűtés és ingyen HMV (Dajcse Szilárd meg elmehet a 3,14 csába) Ha valami ingyen az nem elég jó?:-)
Joe,látod Én meg a kérdést úgy értelmeztem ,hogy maga a monori kazán lehet-e zárt rendszerben X nyomás alatt!De lehet most IS igazad van. Mi valószínű értjük ,reméljük a kérdező is érti.
A tisztán elektromos fűtés előnye lenne még az, hogy abszolút pontosan lehet szabályozni az egyes helyiségek fűtését, sőt akár szegmensenként a fűtőfóliákat. Szegmensenként (fél vagy egy négyzetméter) egy SSR-rel vagy házilag egy triakkal és egy optocsatolóval (ezres alatti összáron) lehet akár néhány másodpercenként ki-bekapcsolgatni. Fázishasításos szabályozásnak nincs értelme, mert ahhoz több alkatrész kell és a kapcsolási veszteség (plusz az elektromos zavar) is jóval nagyobb - na meg a fűtött felület hőtehetetlensége miatt szükség sincs rá.
Gond viszont, hogy erre nem lehet H tarifát igényelni, bár egy meglévő bármilyen erre jogosult eszközre már "okosban" lehet csatlakozni.
A hűtésigényre még nem készítettem számításokat, csak a fűtésre. Ha azzal is elkészülök, esetleg elküldöm neked a spreadsheetet véleményezésre, amennyiben ez még belefér egy fórumos tanácsadás kereteibe. :)
A hőszivattyú élettartamát meghatározni elég nehéz, de egy tízest simán ki kéne bírnia.
Szerintem ha ilyen jó házat építesz akkor a nap sem süt be ergó nem is kell a hűtéssel számolni. Ha a napot kizárod akkor nem kell hűteni. Szellőzéssel hogy állsz. Ez a gépészet mostani rákfenéje? Az ablak nyitogatást felejtsd el, nem megoldás.
Sarkítva, ha valaki szar munkát csinál akkor simán menjünk el mellette és ne is figyeljünk rá, hiszen ez lesz a természetes rövidesen. Én meg szoktam mondani még szakmai berkekben is, ha valamilyen szakszerűtlen munkát látok. Ha folyamatosan elmegyünk mellette, akkor ez lesz a trendi, hiszen tegnap is így csináltuk. Azt meg, hogy valakit lehülyézünk az miért baj ha tényleg az? Mit mondjunk neki jól van Pistike csak így tovább? Termeld csak a szemetet.
A megrendelők így termelték ki a rengeteg kókler szakembert. Ezeket etetik és ajnározzák. Aki meg ért a szakmához az már elköltözött, vagy a temetőbe, vagy Londonba:-)
A purhab kis ráfordítással simán eltávolítható. Éles késsel, fűrészlappal, vagy egy oda illő csavarhúzóval. Tény, hogy nem való oda, mert szívja a vizet, de aki csinálta, az tudhatja rá a választ. De az nem én voltam, lévén nem vagyok vízszerelő. Csak gondoltam, nem illik lehülyézni a szakit, főleg nem ebben a topicban, ahol leginkább vízszerelők vannak. Úgymint asztalos műhelyben az asztalosokat, lakatos műhelyben a lakatosokat, taxiban a taxisokat, kórházban az orvosokat, ügyvédi irodában az ügyvédeket, és még sorolhatnám a példákat.
Most nagyon feladtad nekem a leckét, mert a hőszivattyú+vizes felületfűtés megoldásnál a fűtési költségbe azt is bele kell számítani, hogy x év elteltével cserélni kell a hőszivattyút vagy a hőszivattyúként használt klímát. Így hiába jön ki nekem 22 ezres fűtésszámla egy évre, ha mondjuk ötévente cserélni kell a klímát vagy a hőszivattyút, mert ennek egy évre eső költsége magasabb, mint maga a tényleges fűtési költség (ami persze biztos nőni fog az áram áremelkedése miatt).
A nagy ismeretlen itt a hőszivattyú vagy klíma élettartama, figyelembe véve azt, hogy a fűtési üzemmód miatt jóval nagyobb terhelésnek van kitéve, mint ha csak a szokásos nyári hűtésre lenne használva. Pl. 0 fokos kinti hőmérsékletnél egy 3kW-os fűtőteljesítményű klímának napi 4-5 órát kellene járnia ahhoz, hogy megtermelje az egész napi fűtésre való melegvizet.
Tudom, hogy nem lehet korrekt választ adni, hatalmas a szórás és a bizonytalanság, de tapasztalatod szerint egy átlagos klíma (250 ezer körül) vagy egy kisebb víz-levegő hőszivattyú, pl. ebből a legkisebb, az MD10D:
Könnyen megeshet, hogy egy kis elektromos fűtés napelemmel sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb a kivitelezése is mint a vizes rendszerrel tekeregni a falon födémben, padlóban.
Bruttó 80m2-t tervezek, válaszfalak nélkül kb. nettó 76m2. A falakat Porotherm 38K+20cm sima EPS-sel gondoltam, ez U=0.12, illetve kicsit több EPS kell, hogy kompenzáljam a dübeleket. Ennél többet nem érdemes, mert pl. 5 cm plusz EPS a fűtési megtakarításból kb. 80 év alatt hozná be az árát változatlan energiaáraknál (egyfajta law of diminishing returns).
"a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bírnak, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz"
Ha a levegő és a határoló fal belső felülete között 8W/(m2*K) hőátadási tényezővel számolok, akkor -10 fok napi külső átlaghőmérsékletnél és +20 fok belső hőmérsékletnél a fal 0.44 C fokkal lesz hűvösebb a levegőnél. De még 6W/(m2*K) esetén is csak 0.59 fok a különbség. Fűtési idényenként ált. nincs több 2-3 ilyen napnál.
A Balaton déli partjához közel lakunk, a házat is itt a közelben, kb. 2-3 km-re a parttól tervezzük építeni. Jól rémlik, hogy te Budapesten vagy?
Sziasztok olyan kérdésem lenne hogy hogyan lehet kitekerni a falikorongból a csaphosszabítót ami kenderrel lett tömítve.bontás nélkül lehetőleg. És az a baj hogy a hülye vizes purhabbal rögzítette a falikorongot ezáltal nem merem nagyon feszegetni mert kijöhet a csö a press idomból előre is köszi a választ.
Nem, ilyen összefüggés nincs. Az adott hőmérsékletű előremenőhöz és hőigényhez van egy tömegáram azt át kell tudni préselni a csövön. A vastagság nem függ a betonvastagságtól. Én amikor a sajátomat számolgattam egy mérettel felfelé kerekítettem.
Kiszámolod a nyomásveszteséget a 16-os és a 20-as csővel is a köreidre a szükséges tömegáramhoz ( ehhez vannak táblázatok a csőgyártóknál ) és a kapott értékhez keresel egy szivattyút. Ha nem találsz szivattyút a 16-os csőhöz kapott értékhez akkor növeled a csőátmérőt és ezzel csökkented a csőveszteséget amit a szivattyúnak le kell győznie.
Persze, azét kérdezem, mert nem az ár az elsődleges szempont, de ha találok jót, olcsón...
A "találtam" annyit tesz, hogy böngészek, de nem csak boltok oldalain, hanem apróhirdetésekben is, és ha szerencsém van, akkor nem kell sokat költenem a jóra.
Ha a henco jó, akkor megpróbálok hozzzájutni, köszi.
Mindent elmondtál a minőségről a találtam valami...
Hát itt nem is oly rég a toldáson ment a vita. Szerintem toldani nem bűn de szutyok csövet beépíteni az már igen.
Hencoban nem csalódhatsz, ne fillérezzél mert sokat veszítesz ha nem jön be. Mit nyerhetsz most, pár ezret? Mit veszthetsz? Pár százezret! Kétségtelen tény, hogy nagy kaland ha kilyukad a cső a padlóban.
Ez az 1500 W tulajdonképen semmi. Kérdés, hogy ez milyen felületre vonatkozik azaz mekkora a fűtött tér területe.
Ha minden felületet szeretnél fűteni az elég nagy költséget jelent, és igazából sok értelme sincs. Hihetetlen sok anyagot kell beépíteni, nagy szivattyút, nagyobb csőátmérővel kell számolni. Ha kicsi az előremenőd akkor a dt is kicsi ergó nagy a tömegáram. Ha a hőigény kicsi, az azt jelenti, hogy a határoló falak is jó hőtechnikai tulajdonságokkal bír, akkor a felületi hőmérsékletek is közel lesznek a belsőhöz, így nem lesz kellemetlen a közérzeted. Ráadásul, ha mindent be akarsz csövezni akkor a falak vakolása is többletköltséggel jár mivel a vakolat vastagsága legalább a kétszerese lesz. Szerintem elegendő a mennyezet vagy a falat, vagy a padlót megfűteni, de semmikép sem az egész külső felületet. Ha megteszed kiemelt üzleti partner leszel a csőgyártónál.
Nem tudom hol vagy vagy hol nem, de ha eljössz hozzám sokkal hatékonyabb és gyorsabb a kommunikáció, és még van néhány minta is amit a kezedbe lehet fogni és el tudod képzelni milyen nehézségekkel kell megküzdeni.
"Az alacsony hőmérséklet dicsérendő de azért csak óvatosan. Szerintem 35 alá nem kéne menni, mert így is nagy többségében huszonfokos előremenővel ki lehet fűteni a lakást és a felületek sem lesznek óriásiak."
Egyelőre még csak gondolkodom, és inkább kérdezek öt hülyeséget, amiről később belátom, hogy azok, mint hogy egyszer ne kérdezzek, és aztán már túl késő látom be, hogy hülyeség volt. Szóval bátran hülyézz le, ha megérdemlem: inkább vagyok hülye most, mintsem hogy később is az maradjak. :D
Abból indulok ki, hogy igazából a jó fűtésnek nem a helyiséget kell fűtenie, hanem a veszteségeket pótolnia lehetőleg ott, ahol azok fellépnek: határoló falak, padló, mennyezet - az ablakokat egyelőre hagyjuk. Mit szólsz egy olyan elképzeléshez, hogy az összes határoló felületet fűtöm, de csak annyira, hogy elérjék a kívánt belső levegőhőmérsékletet? Tehát ha 21 fokos levegőt akarok, akkor 21 fokosra fűtőm fel a határoló falakat, a mennyezetet és a padlót. Ehhez használhatnék egészen alacsony előremenőt, de az esetleg túl nagy tömegárammal járna, helyette lehetne-e a szokásos 10 cm-nél nagyobb térközökkel felrakni a csöveket? Vagy akkor már túl egyenetlen lenne a fal hőmérséklete?
Egyébként nincs szó nagy fűtőteljesítményről, -10 fok külső és 20 fok belső hőmérsékletnél 1500W-ra számoltam ki a hőigényt (transzmissziós és filtrációs együtt).
A kazánok korai kipusztulását a rossz kémény és/vagy túl alacsonyra állított teljesítmény szokta okozni. Ezért kell az új kazánokat miníg a szakszervízzel beüzemeltetni és beállítatni ahoz a nyomorult kéményhez.
Judit elég rutinos versenyzőnek tűnik gáz fronton. Figyeljük meg, milyen lazán, mintegy mellékesen veti oda, hogy volt már CO mérgezése is. Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem egyből a márkaképviseletet hívta, megspórolt volna magának egy agyvérzést. De, ha már utólag[...] Bővebben!Tovább »
Tehát nem ördögtől való. Ha van egy kötés a födémben akkor még nem dől össze a világ. Én nem félek tőle és nem csinálok belőle kabinetkérdést, ott toldom meg a csövet ahol kell.
Hozzáteszem nem szutyokkal dolgozom, tehát megtehetem. Mert megérdemlem:-)
Nézd meg a Rehau kötését, azt egy ogre is meg tudja csinálni. Van más gyártó is aki ilyen technológiát (tolóhüvelyes) használ. Ezt beteheted bárhová, nem csak aljzatbetonba, de még szerkezetbe is. Persze ha megfelelően alul képzett szerelőt találsz az ezt is el tudja qrni.
ott tartunk hogy abbol kell kiindulni hogy preciz megbizhato szereles nincs, ezert olyan technologiat kell valasztani ami trogerekkel is mukodik? hiaba lehet teljesen ok kotest csinalni betonba, inkabb ne legyen betonban kotes, mert mivan ha szarul csinaljak meg?
Kétségtelen a szemétre van igény. A megrendelők táplálják a sok kóklert, és amikor megkapja a megérdemelt munkát, akkor csodálkozik, hogy amikor ő Suzukit fizetett miért nem kap egy A8-t. A világ már csak ilyen.:-)
Nem láttál még tömítőgyűrű nélkül összerakott (vagy összeerőltetett, kifordult tömítéses) tokos lefolyót :-) azért ott 4 általános képzettséggel unikumhajtással szokott ám menni a precíz munka... Mer' a lefolyót bárki le tuggya rakni, majd a kőmívesek lerakják ha mán úgyis ott vannak.
A szakmát tényleg kell tanulni folyamatosan. Régen a padlóban nem vezettünk fűtés, víz nyomót, most senki sem botránkozik meg rajta. Mitől másabb egy padlófűtés cső mint egy radiátoros fűtés elágazása? Az nem olyan kötés?
Kókányolás az amikor a szerelő vagy az aki annak adja ki magát nem ismeri a technológiát. Szerinted a gyártók kókányolásra buzdítják a népet amikor a toldó idomot is felteszik a palettára?
Ha a szerelőt megtoldotta a padlófűtés csövet egy toldóval akkor nincs az a bíróság aki ezért elítélte volna.
Szerintem, de ha az ítéletet beteszed ide, én küldök egy 12 éves Johnnie Walker whiskyt elismervén a tévedésem.
Egy ideális világban persze szakszerűen szerelnek hibátlan anyaggal a szerelök. Valljuk be nem itt tartunk, nagyon nem, főleg amikor dömping munka van.
Ahol muszály oda kell tenni kötést, persze, de ha lehet akkor szerintem érdemes minimalizálni a számukat, így kisebb a hiba lehetősége.
A padlófűtés tipikusan ilyen, nem értem miért kellene azt toldani. Ami lemarad a tekercs végén az utolsó egész körről az majd másik építkezésre valahova jó lesz, ha oda csak pár m kell.
Ez csak az én ideám persze, mert túl sok szívást láttam már e téren.
Az anyagok is sajnos szarok, az emberek is árérzékenyek és hiszékenyek.
Agybajt szoktam kapni az óccó sarokszeleptöl, aminek nem marad anyaga a menetárokban, és pár év múlva elreped. 300Ft spórolás, plusz egy konyhaszekrény korpusz csere. Máris drága lett az óccó...
Igen, de van egy lényeges különbség abban hogy a padlóban vagy a falban van a kötés.
Ha gond van egy falban lévő kötéssel, általában könnyű lokalizálni, látod hol ázik a fal. Vakolással, csempézéseel olcsón javítható.
A padlóban azonban alattomos, mivel a szerelőbeton vízszigetelés felett vígan közlekedik, és a ház túloldalán nézed miért vizesedik a lábazat.
Egy irodaházban az egyik emeleten az épület túloldalán, 45m-rre a hibaforrástól a felázás.
Egy másik ismerősnél évekig tanakodtak miért ázik a fal alulról, azt hitték a lábazati szigetelés a gond. Majd kiderült hogy egy rossz presselés volt a hiba oka.
A 4 éves ház teljes kiszárítás, felújítás, bútorcsere következett, hónapokig albérletben laktak a gyerekekkel együtt. A kár több millió Ft, a kivitelező már rég messze jár. Mindez egy felesleges kötés miatt a betonban és egy kókány presszelés miatt. Tipikus szar szerszámmal szedett-vedett anyagokból szakszerűtlenül.
Szóval én kerülöm a betonban kötést mint a leprát...
300 méter egy tekercs cső, egy kör 60-70 méter mit kell azon toldani? Elindul az osztótól, véget ér a gyűjtőnél.
Ilyen egyszerű.
Szakmát meg kell tanulni.
Toldozgatás nem szakma hanem kókányolás.
Azért mert van olyan technológia amivel lehet javítani, bár kétséges, hogy a javítás lesz olyan minőségű, mint az eredeti, az nem azt jelenti, hogy az új rendszert úgy csinálják meg, hogy egyből javítsák.
Hát elég nehéz elképzelni, ezt a pert. Persze ha a csőrendszer technológiai leírásban benne van, hogy a vezeték még szerkezetben is toldható, akkor könnyű per előtt állunk.
Mivel érveltél? Mi volt a veszélyes a toldásban? Az hogy hibaforrás azzal nehéz érvelni mivel van még vagy 30 másik csőkötés, toldás a rendszerben. Miért ez az ominózus kötés az ami a házat veszélyezteti?
Minőségi anyagból a kockázat minimális. Számtalan toldást láttam már a padlófűtésben és szerkezet temperálásban, de még mindig a fúrógép jelenti a legnagyobb veszélyt. Ergó nagyobb kockázat bevinni a fúrót a házba mint a csövet megtoldani.
Szerintem lehet toldani, semmi extra nincs benne. Simán toldom a vezetéket a szerkezetbe is, nem hogy az esztikkben. Tolóhüvelyes kötést bárhová teheted, még a gyártó sem tiltja.
Láttam 10 éve elfúrt és javított csövet a betonban és semmi baj vele azóta sem. Persze kerülendő, én sem csinálnám de ha valami miatt úgy adódik, szerintem nem ördögtől való.
Nekem sikerült úgy megcsinálnom, hogy az összes kör csutkára volt nyitva és amint elindult a szivattyú minden áramlásmérő ugyanazt mutatta. Így nemigen kellett beszabályozni. 18-as csövet használtam és 80-100m -es köreim vannak.
az eredeti kerdesre meg az a valasz, hogy komplett padlofuteses hazat sem lehet egyetlen korbol megcsinalni. tobb kor van parhuzamosan. de nem a betonban vannak a toldasok, hanem az ugynevezett oszto-gyujton. ugyanitt lehet beallitani a koroket hogy egyforma legyen rajtuk az aramlas annak ellenere hogy nem azonos hosszuak es nem ugyanannyi kanyar van bennuk.
De ha nem tudok 75 méteres kört csinálni, akkor hogyan? Párhuzamosítok? De akkor btonozás alatt kell toldani, ez mennyire (nem) szerencsés? Miért kell nagyobb osztó-gyűjtő?
annyi lesz. ebbol nem lehet 75meteres kort csinalni, tul nagy lenne az ellenallas. lehet hozza idomot kapni. az elozo miatt egyel nagyobb oszto-gyujto fog kelleni. este megkeresem azt kiderul.
Aki kérdez a hülye, de aki nem az az is marad:-) Bocs de ezt nem lehetett kihagyni, és hátha más is kérdezősködik.
Inkább kérdezz mint valami olyat tegyél amit nem kellett volna.
Ha sk csináljátok azaz házilagos kivitelezésben akkor a Ziment vagy Qualitherm rendszert ajánlom. Egy átlagos háztartásban fellelhető szerszámozottság elég hozzá. Azaz egy ütvefúró, egy állíthatós kulcs, és egy metszőolló, vagy kés. A metszőolló sokkal elegánsabb:-) A 10 cső szépen hajlítható gyakorlat nélkül is, de minél vastagabb annál nehezebb. Mivel nem vagytok gyakorlott csőgörbítők ezért ez nektek való.
nekem van egy fel tekercs kimaradt 14-es valsir otretegu direkt padlofuteshez valo csovem valahol. schlueter utolagos padlofutes rendszerhez passzol, azzal hasznaltam, de persze mashoz is jo. nem emlekszem milyen hosszu meg hogy mennyit er arra sem, de ha erdekel megkeresem. saccra egy 8-10m2-es furdoszobara eleg.
Ha a ház nem magasabb mint 2 emelet, akkor sosem lesz 2bar-nál nagyobb a nyomásod. Így 5bar elég lehet. De ha a cső 10bar nyomást visel el, akkor én annyival próbáznám. Ott kell sűríteni ahol nagyobb lesz a hőveszteség, így egyenletes lesz a padló hőmérséklete. A keverő szelep jó ötlet, ha rendesen méretezed nem lesz baj.
Sokkal merevebb mint az ötrétegű és rendesen le kell fogatni. Ha nagyon vékony a háló el fogja tekerni. Alapvetően az 5-rétegűvel könnyebb dolgozni, én az ára miatt vettem 3 rétegűt, és a 8-as vasháló elég stabil, hogy ne tekerje el valamint a hőt is jól elosztja.
A linkelt csövet nem ismerem, én 5 -rétegűből Comap csövet használtam.
Szerintem minden komoly cégnél van valamilyen tervezési segédlet. Garázscéget kerüld, mert az ottani értékek elég csalókák, az esetek többségében felfele csalnak.
Az alacsony hőmérséklet dicsérendő de azért csak óvatosan. Szerintem 35 alá nem kéne menni, mert így is nagy többségében huszonfokos előremenővel ki lehet fűteni a lakást és a felületek sem lesznek óriásiak. Ha kazánnal fűtesz akkor talán lehet 40 is, de hőszivattyú esetén ne engedj a 35-ből.
A fal helyett a mennyezet fűtést is vedd számításba. Egyszerűbb nem kell a bútorozással foglalkozni és mindig szabad felület marad. Ha sikerülne betenni a monolit födémbe, akkor az egy nagyon jó és olcsó megoldás.
Ha rám bízzák a tervezést és szabad kezet kapok, akkor vizes blokk, konyha, belépő, padlófűtés a többi mennyezet. Ez akkor nyerő, ha a födémed monolit. JA és ebbe még a szellőzést is el tudod helyezni.
Könnyűszerkezetes fal mellé megy, ami szinte teljes vastagságában szigetelőanyag, így a padlóban lévő jóval vékonybb, mint ez. Így is sűrítsem a fal mellett? 10 cm csőtávolság lesz mindenütt, hogy minél kisebb hőmérsékletű vízzel tudjak fűteni.
Az üzemi nyomás nem tudom mennyi lesz. Most nyílt rendszerem van, abból gondoltam átkergetni valami keverőszeleppel a kisebb hőmérsékletű vizet.
Köszönöm a válaszodat. Vékonyabb cső és akkor több párhuzamos szakaszt javasolsz?
Tudnál linket adni méretezési segédletre? A lehető legalacsonyabb előremenő hőmérsékletet szeretném alkalmazni, és inkább az egész külső falfelületet becsövezni, persze nem ezer méter csővel. :)
20-as csőből falfűtést csinálni nem túl célszerű, mivel a vakolat meglehetősen vastag lesz nehéz kivitelezni. Szerencsésebb a kisebb átmérő. Vékony vakolat és a csőhajlítások is sokkal korrektebbek, egyszerűbb kivitelezni. A 20 csövet nehéz megfordítani 180 fokban. A kisebb csöveknek meg van mindenféle méretezési segédlete.
A konkrét hőátbocsátás meghatározására nem tudok egyelőre pontosabbat mondani, de a linken található szerelési segédlet 13. oldalán pl vannak hőmérsékletkülönbség-teljesítmény diagramok, melyek feltehetően az ott leírt beépítésre vonatkozhatnak.
Az jutott eszembe, hogy a sugárzásos hőleadás arányának növekedése miatt (Ilyesmit számolgattál is ha jól emlékszem) a hőmérséklet növekedésével csökkenhet esetleg a hőátbocsátási tényező is, ekkor ugyanis a fal levegő hőátadási ellenállását (ami itt jelentős tétel) kihagyó hőleadás valósul meg.
Hogy mennyire jelentős vagy jelentéktelen ennek hatása azt ki kellene számolni.
A gyorskötöző elég. Én szorosra húztam, de a 8-as vasat nemigen tudta a sima 3 rétegű cső eltekerni.
A fektetési távolságtól (is) függ, mennyire lesz egyenletes a felületi hőmérséklet és mekkora teljesítményt ad le a padló. Vannak a méretezéshez táblázatok.
A kettős csigavonal a legjobb fektetési mód. A peremnél besűrítheted mert ott lesz a legnagyobb a vesztesége az aljzatnak a peremszigetelés ugyanis egy nagyságrenddel vékonyabb mint ami alatta van.
Én levegővel próbáztam, mert ha nem költözöl és télre úgy marad nehéz a vizet kinyomni belőle és betonozásnál is jobban látszik ha baj van. A nyomás legyen minimum a duplája az üzemi nyomásnak de ne lépd túl a csőre megadott maximális próbanyomás mértékét.
ha a szintemelkedes nem gond, akkor hajra. gyorskotozo. kiallo reszeket levagni es osszeszedni, szivas tole elsimitani a betont. en szorosan csinaltam.
az a lenyeg hogy a nyomas legyen rajta a betonozas kozben. ha veletlenul valahol kilukasztjak, akkor egybol latszik.
Egy kisebb helységet alakítok ki (fürdőszoba), és padlófűtést szeretnék.
A csőre 20x2-es ötrétegűre kaptam javaslatot, mivel az könnyen alakítható, nem tekeri a vashálót a rögzítés után. Ez megfelelő, vagy van más javaslatotok?
Ebből egyébként a márka mindegy, vagy van, ami a nem javasolt kategória?
A cső nyomvonala mennyire fontos, ha a fektetési távolság adott? Az olvasottak alapján eddig csigavonalban gondolkodom, tehát kintről befelé majd onnan megint kifelé, persze sarkosítva kicsit. Vagy van más, jobb megoldás?
Mivel rögzítsem a vashálóhoz a csöveket és mennyire? Gyorskötöző jó lesz? Lazábban vagy szorosan?
Nyomáspróba: hálózati víznyomás áll rendelkezésre, ez nálunk max. 5 bar. Elég lesz? Mennyi ideig kellene nyomás alatt tartani?
Egy kérdés falfűtés méretezéséhez: 20mm külső és 16mm belső átmérőjű fűtéscsövet (1 folyóméter belső felülete 0.1m2) akarok a téglára rögzíteni, majd bevakolni. Mekkora hőátadási tényezővel számoljak, vagyis 1 méternyi cső hány W hőteljesítményt tud leadni 1C fok különbségnél?
Végigolvastam ezt a hideg-melegvíz témát, de olyat még nem láttam, hogy a mérő után bárhol is lett volna visszacsapó. A panel esetében látom értelmét, de ez előírás volt valaha is, vagy csak egy jól felkészült szakember így szerelné meg?
De a nagyobb baj, hogy nem is értem hogy függhet össze a két hiba. Egy esetlegesen megmakkant melegvízmérő miatt még nem megy át a meleg a hidegbe. Mindegy, ha az óra a hibás (amit egyébként jövőre kellene cserélni) akkor az legalább nem az én költségem.
Azt már nem tudod javítani mert a thermo betétből kifolyt a táguló viasz-rézpor kutyulék.(ha csak hideget adna akkor o gyűrű csere megoldaná)
Ilyen belsőt az au-lak bt szerelvénywebshopjában van némi esély beszerezni de pontos adatok kellenek.(ha nagyon szépen megkéred akkor fénykép és méretek után is beszerzik)
Most az jutott eszembe, hogy van itthon több szett csapbetét, ki tudom cserélni az összeset újra, és ha esetleg akkor megszűnik a hiba, akkor tudom hogy mégis nálam volt a gebasz.
De erre azért látok kevés esélyt, mert nálam tuti hogy nem forog visszafelé a hideg óra, ezt többször megnéztem.
Termosztatos zuhanycsap nem akar működni. 7 éves, gyártóra nem emlékszem már, takarítottam, vizkooldoztam a kivehető betétet, de csak meleg jon. Tovább bontani nem merem, mert úgy latom, nem szerelheto. Van átjárás márkák között, letezhet, hogy találok ide csak betétet? A kazán Ocean Luna 20p kombi. Amúgy szeretjük, jó használni, kényelmes, így szeretném megmenteni.
Angoloknál, ahol két külön csövön jön a lé, és azonnal hülyét kap az avatatlan turista, ott nincs keverőcsap. Nálunk, és a világ normálisabb részén a hideg-meleg vizet az elzárószerkezet után közösítik, így 1 csövön folyik ki. Az tökmindegy, hogy karos, tekergetős, vagy fullustáknak készült elektronikus hőmérsékletszabályozós fotocellás japán/német verzió.
Ha jól ismerem a terminológiát, akkor azt hívja a szakma keverő csaptelepnek, ahol nincs külön hideg és melegvizes szelep, hanem egy karral szabályozzuk mindkettőt. Nekem nem ilyen van, hanem hagyományos.
A keverőcsapon a kifolyónyílást valahogy dugózd le. (valahogyan zárd el csappal a zuhany gégecsövénél) aztán nyisd ki előbb a hideget teljesen, és nézd meg az órákat. Aztán zárd el, és csak a meleget nyisd ki. Aztán meg nyisd ki középállásban mindkettőt, és úgy sasold meg mi a helyzet.
Ha nálad minden rendben, akkor egyik órának se szabadna megmozdulnia. Ha hiányzik a visszacsapó, és nagyobb a melegvíz nyomása akkor szépen be fogja nyomni a hidegvizes csőbe a meleget, majd onnan ha elzárod a meleget, visszajön.
Sok volt az egykaros csaptelep, de nehezen tudtam elképzelni, hogy egy ilyen okozhatta a hibát.
Nem volt forró, csak annyira langyos, hogy a gyerekek, akik a mosdóba jártak inni, nem tudták meginni.
Szóval ezeket az egykarosokat nem lenne szabad intézményekben felszerelni. Vagy sehová sem.
Én először valami központ hibára gondoltam, de aztán rájöttem, hogy azóta lett ilyen, amióta a Vízművek visszavette a megemelt nyomást, ugyanis az intézmény hálózata nem bírta, és sorra lett csőtörésünk. Visszavette, talán jobban is a korábbihoz képest, és akkor jelentkezett az a jelenség. A melegvíz nyilván legyőzte a hideget és valamelyik csaptelepnél átfolyhatott.
Szerintem a melegvíznek jóval nagyobb lehet a nyomása, és hiányzik valahol egy visszacsapószelep, ettől "bufferol" a rendszer a hidegvízvezetékben. Valakinél lehet, hogy visszafelé forog a hidegvízóra, ott átnyomódik a meleg, majd nálad jön ki. Valaki nagyot fog nézni a végén. :) Vagy mindenki.
Mindenféleképpen a strangon kell először keresni a hibát, amit okozhat többek között átszakadt keverőcsaptelep, egykaros csaptelep.(pld:zuhanyrózsa nyelébe van beépítve az elzáró, csaptelep hideg-meleg elzáró nyitva.)
Olyannal is találkoztam már, hogy keverőcsapra volt a mosógép rákötve, hideg-meleg összenyitva.
Sőt, hogy tovább fokozzam a szemétledobóban a kukamosást is keverő csapteleppel oldották meg, a tömlő végén volt a pisztolyszelep, hideg-meleg összenyitva.
Ha a strangotokon van irreális melegvízfogyasztás és minimális hidegvízfogyasztás valakinél, az a ludas.
Ha nincs, szomszédos strang is képes "visszafertőzni".
Ja, spóról. Azért légyszi próbáld már elképzelni, hogy nem tudsz engedni egy pohár hideg vizet inni, nem tudod hideg víz alá tenni az ujjad ha megégeted a forró sütővel, nem tudsz vizet adni a virágoknak, meg a macskának, mert csak a kibaszott melegvíz jön. Szóval ez nem annyira jó, mint amennyire annak tűnik.
Figyelj csak, szerintem ezt más is észrevette, csak nem macerálja, mondván így spórol. De ez 1 év múlva úgyis ki fog bukni az elszámolószámlán, és sehogyan se fogják érteni miért annyi a gázszámla, mikor a melegvízfogyasztás semmi. Illetve 1 valakinél lehet, hogy iszonyat sok lesz, csak az a lakás éppen üres, így nem fedezték fel a gebaszt.
Ez elvileg lehetne magyarázat, de akkor ez így lett volna már korábban is, tavaly is, meg azelőtt is. De nem, ez újkeletű, 2-3 hónapja kezdődőtt, és azóta is tart. Ráadásul ha kiengedem, és már tényleg hideg jön, akkor sem kell eltelnie sok időnek, és megint meleg lesz.
Most a guglival ezt találtam, ahol egy szakember szerint:
Ilyen, a ház belső rendszerében történt meghibásodást leginkább elromlott keverőcsap okozhat, olyan csap, amelyik egykarú, azzal lehet beállítani, mennyire legyen meleg vagy hideg a víz. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy például egy mosógép, mosogatógép úgy hibásodik meg, hogy hasonló problémát okoz. Magyarázata alapján tulajdonképpen arról van szó, hogy a melegvíz-rendszerben nagyobb nyomás áll elő, így a meleg víz átjut a hidegvíz-rendszerbe. Tapasztalata szerint ilyenkor nehéz kideríteni, hol a baj forrása, mert elég, ha az öt lakásból egyben rossz egy csap, a következmény a többi, az alatta és a felette levő otthonokat is érinti.
ilyet én is észrevettem, de nem ennyire jelentősen. Nekem az tűnt fel, hogy amikor hajnalban nyitottam meg a hideget, egyszerűen nem volt hideg, csak langyos. A strang mögött látni, hogy a hideg és a melegvíz egymás mellett fut, sőt a melegből duplán van, ugyanis a visszatérő ág is fűti a strang légterét amitől az éjszaka nem mozgó hideg víz is felmelegszik a meleg csövek szövetszigetelése ellenére. Nappal ilyen sosincs, csak hajnalban.
Nálad is ilyesmi lehet, csak lehet, hogy nincs semmi szigetelve, közelebb vannak a csövek, kisebb a strang átmérője, nincs léghuzata stb. Vagy a hideg víz is duplán megy nálatok, tehát előbb minden lemegy, és lentről visszatérő ág osztódik. (hülyeség, de magyarázhatná a hosszú ideig tartó "ingyenmelegvíz" lehetőségét)
10 emeletes panelház 5. emeleti egyik lakásában egyre többször fordul elő, hogy meleg víz folyik a hideg csapból is. Akár a konyhában, akár a fürdőben, de még a wc-ben is. Természetesen ilyenkor a hideg vízmérő forog csak. A víz néha csak langyos, de olyan is van, hogy annyira meleg, ami már majdnem kellemetlen a kézmosáshoz, tehát közel 40 fokos. Van hogy 10-20 másodperc múlva már hideg jön, de olyan is volt, hogy egy ember teljesen le tudott zuhanyozni, mert olyan meleg volt a víz, és olyan sokáig nem jött hideg.
Van ötletetek hogy ez mitől lehet? Gondolom valamelyik alsóbb szinten jut meleg víz a hideg vezetékbe. De mitől?
Ahhoz hogy 3-4 percig 30+ fokos víz jöjjön a csapból, elég sok melegvíznek kell feltölteni a hideg oldalt.
A névleges fogyasztás~ a gyártó által megadott érték.
Nekem csak parapetes vizmelegítöm van, azt gondolom, hogy a tiéd kéményes, igy nem tudom használni.
ZV 4-nél az őrláng legjobb esetben 0,6 -0,8 Cbm.
Mindenesetre elmentettem a típust és ha cserére kényszeritenek akkor szem előtt tartom.
Egyébbként mióta kicseréltem, az örláng fúvokához menő csövet azóta abszolut üzembiztos, soha nem alszik el. Természetesen a 28 éves készüléken a fuvokát is kicseréltem.
Gyakorlottabbaktól kérdezném. Egy eredetileg L alakú panelkonyhában szeretném áttenni a mosogatót a rövid oldalról a hosszabbikra. Így fér el kényelmesen, használhatóan a kéttálcás. A falon 43cm magasan van a lefolyónyílás majd esik is 6 emeletet lefelé. Kb 100-120 cm lenne amennyivel meg kellene toldanom, csak az ideális mosogatólefolyó-lejtés nem tudom mennyire engedi ezt meg. Hány százalékosra tervezzem az áthelyezett "vízszintes" szakaszt, milyen magasan legyen a búraszifon kifolyója, illetve az eredeti bekötőhelynél hogyan célszerű rákötni? Valami vész esetén megnyitható kotrónyílás illik-e rá, létezik-e ilyen kialakítás gyári verzióban? A falon éppen lejjebb lehetne tenni a 43cm-ről a lefolyót, hozzáférek a másik oldalról ideiglenesen, de ha nem fontos annyira, akkor, nem szívesen macerálnám.
Ojjé, felül is volt két csavar, szuperül lejött az előlap...
Nos az történt, hogy tavaly óta van fent a készülék. Emeleten festettem levettem a radiátort.
Teszem vissza, engedem bele a vizet oké feltöltődött.
Értelemszerűen lent a kazánnál leesett a nyomás 0,5 barra.
Oké töltök rá. Nyomom neki a vizet, feltolom 1,7-ra, okés ennyi elég lesz. De mondom, tolok rá még egy picit, megnyitom a csapot, erre elkezd spriccelni felülről valami. Na gyorsan elzárom a vizet és azóta pötyög a víz.
És igen, most már 100% hogy onnan.
Olyan 0,4-0,5 bart emelkedik a nyomás, amikor felfűti a rendszert, gondolom ez nem gáz, ennyi simán nőhet, de akkor is csak olyan 2,2 körül szokott lenni a nyomás.
Nem tudom miért lehetett, kipóbálom amit ajánlottál, hátha. Amúgy olyn 2-3 havonta rá kell tolnom a rendszerre olyan 0,2 bart, nem tudom hova megy el az a víz (lehet basszus eddig is csepegett csak nem vettem észre?)
A víznyomással nem koherens. Kinyitod, leesik a rendszerben, ez meg elzáródik szép lassan. A bekötőcső mekkora? Mennyi a hálózati víznyomásod? Hanyadik az a legfölső szint?
Nem bontható, de le lehet fejteni róla. De ha úgy érezni, hogy erősen rászorul, akkor ne bántsd, csak tisztítsad meg és kontaktust javító anyaggal kend be.
egy 25 cm hosszú flexi cső + egy olyan Geberit tartály amit a közepén is bé lehet kötni.....(ja, és a WC hátuljába a kifolyó csőnek megfelelő gumitömítés) nem vagyok vízvezeték szerelő, így nekem kb. fél óra volt - egy szerelőnek gondolom 10 perc....
A fehér ajtó mellé szeretném át rakatni,ez így kb 3 méterrel lenne arébb
