Persze hogy léteznek elemi elektromos töltések, persze hogy folyamatos a spektrum, da az atomok fénykibocsátásánál úgy jelenik meg 'mintha a hullámhossz diszkrét lenne'.
"Nem elfogadható (kezdem az áltános dolgokkal). mert
- nem látok zárt rendszerket, - nem látok kozervativ mezöket, - nem látom. hogy G(Newton) egy állandó, - nem látom a súlyos tömeg és nyugvó tehetetlen tömeg egyenlöségét, - az atomok fénykibocsátásánál csak kb. diszkrét hullámhosszakat látok, - látok kvantált elemi elektromos töltéseket. "
Nem értelek. Ezeknek nincs köze a relativitás elméletek lényegéhez, legfeljebb
arra utalnak, hogy nem kerek a jelenlegi világkép.
Bár a felsorolásodba, pár hiba becsúszott, gondolom elírás..Ne lenne folyamatos
spektrum?? Vagy az elektromos töltés nem lenne kvantált?
"Ez a formalizmus azért érdekes, mert bizonyos alosztályaival együttesen modellezhető relativitáselmélet és a kvantummechanika sajátságai. "
Lehet, nem is akarom elvenni a kedved töle, ezt is ki lehet próbálni.
De én egész más irányt követtem a kezdettöl elkezdve. A következök mentek be az axiómatikus alapokba (amiért én a relativitáselméleteket eleve cáfolok és a kvantummechanikát más alapokra helyeztem):
1.) A fizikában a hosszmérés és az idömérés (vagy sebességmérés) soha sem kivitelezhetö abszolút pontossággal. Ez érvényes függetlenül attól, hogy a méréseket testekkel (részecskékkel), vagy mezövel (fénnyel) végezzük el.
2.) Kétféle fundamentális mezöt észlelünk az e.m.-mezöt és a gravitációs mezöt
2) Az elemi elektromos töltés létezése kisérletileg alátámasztott (A +q, -q létezik, ezeket nem lehet tovább osztani. A q egy kvantum ami az e.m.-mezöhöz tartozik.)
3.) A e.m.-mezö véges és állandó terjedései sebessége kisérletileg alátámasztott (a fénysebesség c egy állandó, a c egy mezöinvariáns).
4.) A Maxwell-egyenletek kisérletileg nagyon jól alátámasztottak. Az e.m.-mezöegyenlete tartalmazza a négyes vektorpotenciált és a négyes töltés-, áramsürüséget. A kovariáns elektrodinamika lényegében magába foglalja az elö három pontot (mindenesetre, ezeknek nem mond ellent). Egy-két fontos, alapvetö dolgot meg kell említenem. Az e-dinamika nem tartalmazza az elemi e-töltések pontos helye ismeretét, de használja a töltésmegmaradást. Egy másikra a fizika nem nagyon figyelt fel: a vektorpotenciál a Lorentz feltétel teljesíti, ami a mezök tulajdonsága megmaradását jelenti. Ezeken túl az elektrodinamika egy invariáns Riemann metrikát d(X1,X2) definiál egy véges tér-idö tartományban.
5.) Az e.m.-mezö egy nem-konzervativ mezö. Mellé veszem még, hogy zárt rendszerek a fizikában nem léteznek. (Ez a kettö fontos alapaxióma a fizikában!)
6.) Most jön egy ÚJ FIZIKAI FELTEVÉSEM: Feltételezem, hogy az elemi e-töltések mellett ELEMI GRAVITÁCIÓS TÖLTÉSEK IS LÉTEZNEK, amik a gravitációs mezöt okozzák és a g-mezönek ugyanaz a szerkezete mint az e.m.-mezö szerkezete. (lásd 4.)) Meg is mondom, hol vannak ezeknek az elemi g-töltéseknek a helye és mi a tulajdonsága. Az elemi g-töltések az elemi e-töltésekkel együtt a négy elemi részecskében (e,p,P,E) vannak, a g-töltéseknek is kétféle elöjele van mint az elemi e-töltéseknek, de két nagyságuk van. A (P,E) elemi g-töltése 1936-tal nagyobb mint az (e,p) g-töltése. A g-töltések sem oszthatók tovább fel és az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) a fajlagos gravitációs töltésböl származik.
A többit már ismeritek, az Egyesített Mezöelmélet, egy újféle Hamilton elvvel ellátva, jön ki a fenti axiómákból.
De nincs semmi értelme egy új fizikai hipotézisnek, ha a következményét nem lehet megmérni. Kisérletekkel kell igazolni, hogy az új hipotézisre a fizikában szükség van, tehát ez a feltevés eddig még hiányzott a fizikában. Az új fizikai feltevésem arra vezet, az a vizválasztó kisérlet, hogy a testek szabadesése ezreléknyi nagyságrendben függ az összetételtöl. El kell tehát kisérlettel dönteni, hogy szükség van-e az új hipotézisre vagy nem. A brémai ejtökisérletem eldöntötte, szükség van rá: a szabadesés függ a testek összetételétöl. Galilei elsö fizikai feltevése nem volt helytálló és ki van javítva.
De egy mást is és egy lényegesen újat jelent az elemi g-töltések létezésének a hipotézise a fizikában. Ez egy új kvantummechanika alapja, ami arra van felépítve hogy (csak) a fundamentális mezök forrásai (a töltések) vannak kvantálva. /Ezt én forráskvantálásnak nevezem ellentétben a QM/QED mezökvantálásával./ Az Egyesített Mezönek négy kvantumja van ezek az e, p, P, és az E. Más mezö nem is létezik és más részecskére nincs is szükség. De még a négy részecskének sincs más tulajdonsága mint a kétféle elemi töltése.
Na ez aztán egy borzasztó egyszerüsítést jelent az egész fizikában. Az Egyesített Mezövel és a négy stabil részecskével felfegyvezve kell megmagyarázni az univerzum összes fizikai jelenségét a mikrokozmosztól az asztrofizikáig. Nem is kell semilyen más lényeges új alapvetö feltevést használni.
Én is a kezdetnél vagyok a fenti hipotézis kisérleti ellenörizésénél, de minden általam eddig megvizsgált kisérleti adat arra mutat, hogy az új hipotézis helytálló, szükség volt rá, és hogy ez különbözik az elfogadott fizika feltevéseitöl. A további vizsgálathoz minden a kezünkben van egy lényegesen új matematikai formalizmussal megfogalmazva, egy új variációsszámítás segítségével.
Az útam egy objektiv tudományos út. Úgy néz ki, hogy a fizikában eredményes is és közelebb vezet a 'valóság' fizikai megértéséhez.
Régóta gondolkodom egy olyan formalizmuson, amelyben csak kétféle elem A,B van és definiálom a következő triviális összeadási szabályokat:
1. A+A=2A,
2. B+B=2B,
3. A+B=B+A=( ) ( az üresség, nem 0 mert akkor már 3 elemem lenne, a 0-ról egy másik topikban már kifejtettem a véleményemet nem nagy sikerrel )
Pl. R2(A,B) halmazon egy kétdimenziós felületet értek, melynek pontjait A ,B elemek alkotják, ezek egy képet (konfigurációt ) alkotnak. A képek egy képzeletbeli hálót ( véges vagy végtelen ) jelentenek, amelyek csomópontjait A, B elemek alkotják.Az A, B elemek cserélgetésével különböző képek jönnek létre , de a háló hálózata nem változik. ezeket összefoglalóan jelölhetem R2i képeknek. Ha két ilyen hálót Ri+Qi összeadok, akkor az 1,2,3 összeadási szabályok miatt a háló átalakul, új struktúrájú kép jön létre, melynek minden pontján egy A vagy B elem van. a hálókon utakat definiálhatok.... stb.
Ez a formalizmus azért érdekes, mert bizonyos alosztályaival együttesen modellezhető relativitáselmélet és a kvantummechanika sajátságai.
Muallim, mit gondolsz, milyen matematikai alapokon nyugszik a fizika és mi ezeknek az axiomatikus kiinduló pontja? Hagyd a filozófiát, söpörj a saját ajtód elött.
"A spec. rel. épp azt mondja, hogy nem egy igazság van, hanem ahány megfigyelő, annyi. A fizikai törvények ugyanazok mindenki számára, nem pedig a valóság. "
Épp ez az einsteini felfogás átka: nem is került Einstein még a 'valóság' megfigyelése közelében sem.
Igen a bakterok valóságos saját időt és valóságos leképzési hosszat mérnek, ezek mindegyike a saját rendszerükben van. ( az én filoszom valóság=tudat+észlelés+univerzum ) A bakteroknál ez mind jelen van. Ha egy is hiányzik nincs valóság.
A valóság az nem fizikai kategória, hanem filozófiai. Mivel a filozófia nem matematikai alapokon nyugszik az erről történő vitázás, amíg a nem axiomatikus alapokról indul, felesleges. Mindenki a saját belső definíciói szerint beszél a valóságról meg a világról. Szerintem kicsit félrevezettem az itteni értékes témákról az irányt, ezért megkövetem magam, mert belátom, hogy érdemesebb témák is vannak, a korábbi véleményemet továbbra is fenntartva. Maradjunk abban, hogy az SR-hez fűzött filozófiai kérdések nem szolgálták és szolgálják annak fejlődését, vissza tekintve az eddigi bő 100 éves irodalmat.
Pont.
Abban viszont tökéletesen egyetértek, hogy az SR és különösen az ÁR az nem egy végső elmélet, mert hol van benne a QM.
De lásd be, hogy a bakterek közönséges óráiikkal, minden "relativitáselméleti trükközés" nélkül is azt tapasztalják, hogy 10 órakor a vonat egyik vége az alagút egyik végénél van, a másik vége meg az alagút másik végénél van.
Persze, hogy nem érv arra, hogy Iszugyi elmélete rossz. Én csak ezt a magatartást nem értem és ezt a fajta "mindenki hülye csak én vagyok okos" mentalitást bíráltam.
Newton és Einstein nem hülyézte le az előtte élt fizikusokat. Azért az ő esetük egy kicsit más, ne hasonlítsuk az ő hozzáállásukat Iszügyihez.
"Nekem mindig furcsa volt az a hozzáállás, hogy "a több 10 ezer fizikus, aki kidolgozta és ellenőrizte a spec. rel. és az ált. relt. mind hülye volt, nem vették észre a triviális igazságot, de én egymagam akkor is tudom az igazságot"."
Ez nem súlyos érv.
Newton előtt senki sem gondolt álmában sem arra, hogy a testek vonzzák egymást.
Einstein előtt senki sem gondolt arra, hogy egy mozgó óra konstrukciójától függetlenül másképp járhat, mint az álló.
Senki sem gondolt rá addig.
Tulajdonképpen a nagy felfedezések egy része ilyen és kell is egy adag bátorság és makacsság a teljesen új elméletek végiggondolásához.
Nekem mindig furcsa volt az a hozzáállás, hogy "a több 10 ezer fizikus, aki kidolgozta és ellenőrizte a spec. rel. és az ált. relt. mind hülye volt, nem vették észre a triviális igazságot, de én egymagam akkor is tudom az igazságot". Számomra ez a hozzáállás hihetetlen önteltnek tűnik. És nem csak annak tűnik, hanem az is. A prféták lehettek ilyen magabízók, csak ők nem tudományos kérdésekben foglaltak állást.
Miért lehetne csak egy igazság? A spec. rel. épp azt mondja, hogy nem egy igazság van, hanem ahány megfigyelő, annyi. A fizikai törvények ugyanazok mindenki számára, nem pedig a valóság. Csak azért idegen ez a szemlélet a számunkra, mert ilyen események a mi személyes valóságunkban - a kis sebességű mozgások miatt - nem történnek.
Mi történik azzal az űrhajóval, ami folyamatosan jelet sugározva beesik egy fekete lyukba? Az általa adott jelet kint örökké venni lehet, azaz a kintről nézett valóság az, hogy az űrhajó nem került és soha nem is fog az eseményhorizont alá kerülni. Az űrhajó meg eközben már régen az eseményhorizont alatt van. A spec. rel. és az ált. rel. tele van ilyen "ellentmondással", ezt nem muszáj elfogadni, de akkor az elméletek elfogadásával van bajod.
Bolyai azt mondta, hogy "Nincs igazság, csak igazam, igazad, igaza". Lehet, hogy tudott valamit? :-)
Szemléletesebb, ha úgy módosítom, hogy az alagút 3m-es és így mérnek pontosan 10h-kor. Ekkor azt megállapítják, hogy a vonat mozgási hossza éppen 3m, mint az alagút nyugalmi hossza.
Korábban megírtam, hogy az időpont mérésével tulajdonképpen a mozgó vonat A és B végét az alagút elejével ill. a végével azonosítja, tehát leképzi a nyugalmi rendszerükbe és ott már biztosan hosszúsági kijelentéseket tehetnek, azaz nem közvetlen méréssel, hanem közvetett módon ( óra közbevetésével ) mérik meg a vonat hosszát. Ezért ez egy nem "közvetlen hossz", hanem egy "közvetett", azaz mozgási hossz, ami nem a vonat valódi, igazi hossza a bakterok rendszerében.
" ..., pedig csak egy igazság lehet bármilyen szemszögből is nézed!!!" -röl,
hogy sem a hosszmérés sem az egyidejüség (az idöszinkronizálás sem) nem vezet pontos adathoz, ezt alapvetö "igazságnak" kell tekinteni bármilyen szemszögböl is nézzük.
Ez azt is jelenti, hogy két v sebességgel mozgó vonatkozási rendszer, épp úgy mint két a egyenletes gyorsulással mozgó vonatkozási rendszer, fixálását nem lehet "igazságnak" venni, ezeket nem lehet semmilyen egyetemes elvek alapjának tekinteni.
Ezt az alapvetö "igazságot" ignorálja mindenki aki hisz a relativitáselméletekben és ezek megalapítását Einsten által látja véghez vive. Ezek alapvetöen téves elvek és nem tartalmaznak semmilyen alapvetö "igazságot". A relativitáselméletek érvényességén nem lehet vitatkozni, a tévességüket a fizikában egyszerüen el kell fogadni.
A fizika leírásánál alapúl kell venni az "igazságot" és egy olyan fizikai leirásra kell törekedni ami nem használja sem a testek helye és a sebessége pontos megadását, természetesen az egyidejüséget sem.
Ez viszont azt is kimutatja hogy Heisenberg határozatlansági relációja a Planck állandóval sem tartalmaz egy általános "igazságot". Ezt sem is lehet bármilyen elv (a QM vagy QED) alapjáúl tekinteni. Igy eljutottunk hamar oda, hogy a Planck állandó fellépését a fizikában meg kell hogy megértsük Ezt a múltszázad fizikája nem tudta nyujtani, csak rábeszélt bennünket arra hogy a h mit is jelenthet. Rábeszélt bennünket arra hogy a Planck állandó az E=hv-n keresztül a fotonokat adja meg. Ez sem lehet fizikai "alapigazság", persze hogy nem mert a fotonok nem is léteznek a természetben.
Idötötésböl folytathatjátok tovább a 'Cáfoljuk a relativitáselmélet' cimü topic vitáját, de az a tárgyalás nem ad a fizikának semmi új felismerét: a fizikát el kell kezdeni az elejétöl kezdve "helyesen" megfogalmazni.
"s a futó szerint nem fér a pajtába, a pajtában állók szerint meg befér : ez a paradoxon, mivel ellentmondanak egymásnak"
Igen paradoxon. Vagyis látszólag ellentmondás. :) Valójában nem ellentmondás.
Azért véled ellentmondásnak, mert így gondolkodzs róla:
" ..., pedig csak egy igazság lehet bármilyen szemszögből is nézed!!!"
Erről ez jut eszembe: :)
"Once she asked me - to my great surprise - whether I would marry her. "No," I replied, "I will not. My mother would never agree to my marrying a foreigner." She looked at me a little surprised and irritated, and retorted: "I, a foreigner? What a silly thing to say. I am English. You are the foreigner. And your mother, too." I did not give in. "In Budapest, too?" I asked her. "Everywhere," she declared with determination. "Truth does not depend on geography. What is true in England is also true in Hungary and in North Borneo and Venezuela and everywhere."
