Igen én is így ismerem, hogy bizonyos idő után váltja le az 1-es ütemet szüntelenre. Hiszen ha a vonat már a sorompó térközében van és ha a zavarral egy időben megszüntetjük a jelet, akkor nem feltétlenül lenne kikényszerítés. Vagy a Siemens szaggatja az 1-es ütemet, erre értetted a csereberét? Erre nem emlékszem már.
Nyuszi! Bontott kockákról volt szó, nem arról hogy teljesen új fedlapokat készíttetek valakivel. :) Ettől függetlenül, ha tudod az úr elérhetőségét, és esetleg privátban megírnád nekem, azt megköszönném.
Amúgy teljes (tehát a bakelit+fénycsatorna+fedlap) bontott kockákat is be lehet valahonnan szerezni bontottan kis tételben? Nem kellene egy egész pultra való, összeszámoltam olyan 25-30 darabra lenne szükségem összesen. Az sem baj, ha némelyik kicsit hiányos (izzó, nyomógomb gyűrű stb.) mert az van nekem itthon pár darab.
Magát a pultot majd egyedileg készítjük el a műhelyben, de ahhoz kell tudnom, hogy hová lesznek a kockák rakva, mert ugye az azokat tartó részt is egyedileg kell elkészíteni.
<=2'-ig tart a piros hosszabbítás,1-es ütem, a kapu lezárva, villognak a pirosak rajta. Nincs kikényszerített megállás, ha már eljött a fedező jelző mellett, akkor minél gyorsabban tűnjön el a szakaszból.
2-3' között van a kikényszerítés, amikor az 1-es ütemet csere-beréli a jeltelennel. A sorompó még mindig (ki)tart, mint a Drei wetter taft a berlini reptéren. ;-)
>3'-nél a kapu már sötét, akár már jön felfele lassú felnyitásban és nincs jel a szakaszban.
Ha lenne diag háló, akkor üres óráimban talán el-elmélkednék egyik-másik log-on és talán kiderülne végre, hogyan is működik pontosan. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ennél már csak az lenne jobb, ha lenne egy "játszó" LC rendszer, amit úgy hülyítünk, ahogy akarunk és közben figyeljük, mi is történik.)
Amikor a sorompó zavarban volt, akkor a kutyának nem volt kedve jelfeladást ellenőrizgetni, örül, hogy összeszedte magát a kapu. Egy újraindítás közben nem lehet a tengelyszámláló pontokon vonat, mert meghülyül tőle és a kb. 10' éledési ideje újraindul.
A piros térközöket egész addig szereti tartogatni, míg minden feltétele nem teljesül - értsd: a sorompó már fehéren villog -, de a vonat nem ért a csukó pontra. Ha még ekkor is minden OK, akkor kapja magát a térközjelző pirosból zöldbe.
Tengelyszámláló zavart (hibát?) a sorompóban nem látsz, azt csak a diag gépen mutatja és logolja (oda viszont mindent, még a tengelyenkénti számlálást is!). Ha a sorompóban lévő ponton számol be tengelyt, akkor majdnem lehetetlen kipiszkálni az agyából. Kezeléssel nem lehetséges, helyben a megoldás: ki- és bekapcsolás!!!!! Agyrém! És ekkor indul a ~10' beszámlálás mentes idő, mind a 6 pontján (3x2 vágány, esetleg állomási indítás).
Az, hogy ezek közül mennyi kommunikációs hiba, nem tudom. Én nem találkoztam vele, de más igen, de nem tudjuk, hogy zavartatás, vagy csak sima szoftver ledöglés. Az biztos, hogy a kollégám találkozott olyannal, hogy nem beszélt az állomási biztberrel.
Sorompó zavarba esik, előttes térközjelző vörös, mögöttes is vörös (1-es vonalon hurkos kapcsolás), hiszen ki kell kényszeríteni a 15 km/h-t.
Csak épp ez a kényszerítés nem történik meg, mert a jelfeladás ezt nem kényszeríti ki. Ugyanis ilyenkor sárga jelenik meg a VB-n, nem vörös. A sorompók meg 90%-ban ténylegesen zárva vannak.
Lehet hogy ez az oka a gyakori sorompó "hibáknak"? Ugyanis 90%-ban az történik, hogy a sorompó lecsuk, látszólag működik minden, de a jelzők mégis vörösbe hullanak.
Csak a helyszín ismerete nélkül el tudom képzelni, hogy alapállásban önműködő térközként működnek, iparmenetkor pedig valamelyik szomszédos szolgálati hely hozzájárulásával lehet kitérőbe állítani a vasat.
Mi indokolja a hívózást, ha utána a jelző szabadra áll, amint van feloldás a sorompótól? A bakterok szeretik kiadogatni a különleges kezeléseket, csak úgy?
Mi is az emelt sebességű sorompós jelzőfüggés? Sorompó zavarba esik, előttes térközjelző vörös, mögöttes is vörös (1-es vonalon hurkos kapcsolás), hiszen ki kell kényszeríteni a 15 km/h-t. Mivel itt VP irányból a mögöttes jelző egy főjelző, erre nem jöhet meg a szabad fény, csak is a hívójelzés. Ez már egy plusz szolgáltatás, hogy a megfelelő időben önműködően szabad fény jelenik meg azon.
Tehát nem értem mi is a problémád. A bakterok és a szakasz is tudja mi a teendő ilyenkor, helyesen. Ha a berendezés tiltja a szabad fény kivezérlését, akkor mit csináljon a bakter? Ha nem nyom ki hívót, az a jelző nem fog magától szabadra állni.
Mi indokolja a hívózást, ha utána a jelző szabadra áll, amint van feloldás a sorompótól? A bakterok szeretik kiadogatni a különleges kezeléseket, csak úgy?
Az egy dolog, hogy a forgalom nem ért a berendezéshez, de hogy a blokkosok nem mondják el nekik, hogy mi a működés lényege? Talán ők sem tudják? Be lehet-e magyarázni a működést egy bizberesnek, hogy "a jelző szabadra állítását csak hívójelzés után tudja a berendezés"? Ha igen, akkor komoly gondok vannak a szakmai tudást illetően!
Gondolom az ISDN protokoll ugyanaz, mint amik mennek az MSTT-khez. Bár érdekes rézvezetéken.. :D
Érdekes információ volt számomra, hogy az AS 15 már valami új sorompó alapkapcsolást tartalmaz, amelynek nem mindegy, hogy meddig van meghúzatva a szekrényben az AS jelfogó. Ha túl sokáig húz, akkor hatástalan a kezelés (?). Te tudsz erről valamit?
Közben jutott eszembe: a kapcsolat az AS+térközökkel se optikán megy ám!!! Sima 2 huzal, réz, valami ISDN-szerű protokollal. Ez már a Siemenset minősíti.
Az AS-t simán bele lehetett volna tenni, mert összevonható a 221-gyel. Az a +1 térköz se lehetett volna olyan sok. Csak megfelelő szerződést kell kötni.
A diag háló se lett megcsinálva. Az optika megáll minden AS+SR-ben, de nincs rákötve semmi. A térköz WEB-en menedzselhető, de oda már vezeték se megy ki! Ennyit a gyors és hatékony proaktív hibaelhárításról!
A jelzőn jelenjen meg a zöld, a váltónak legyen végállása, a többi már nem érdekel senkit, kivéve azt, aki kint szív éjjel, a hidegben.
Az egész Elág-Tárnok szakaszt már elektronikussá kellett volna tenni, de mivel az már nem volt benne a tenderbe, ebből adódóan a hozzátartozó AS 15 sem LC. Tudod, logikát nem szabad sosem keresni...
Vágányutat le tud zárni, csak a jelző nem zöldül be. Ekkor kell neki a HI kivezérlés, onnantól kezdve a kizöldülés önműködő (sajnos a jelfeladás nem mindig követi az eseményeket ott..)
A bakterek nem csak ezt nem ismerik. (Mentségükre: annyi színes-szagos bizbaz van előttük, hogy ember legyen a talpán, aki eltalálja, éppen mi is történik és miért.)
Ez az emelt sebességű hívóból szabad csak itt lett és rendesen meglepődtünk, amikor előadta magát először.
Úgy látszik, hogy a bakterok nem ismerik az első térközben lévő emelt sebességű sorompó működésmódját, ha hívójelzést kezelnek ilyenkor. Érdekelne, hogy a zavarban lévő sorompónál miért nem lehet bejárati vágányutat lezárni és várni a sorompótól a feloldásra?
Biztosan volt már szó róla, de nem találom a hozzászólást. A 82-esen az egykori Boldog megállóhely mellett a kavicsbánya előtt milyen jelzők vannak? Fedezőjelzők? Esetleg kicserélték őket önműködő térközjelzőkre? Ha nem, honnan kezelik őket? Köszönöm.
Na az a sorompó mindent visz! Az szímenszesítés előtt is meg volt buherálva az AS 15/221, most meg az AS 221 Siemens, az AS 15 meg hagyományos jelfogós sorompó. Elég komoly szoftverfejlesztés kellett emiatt, hogy a kettő között megcsinálják az összefüggést. Szerintem egyedülálló az egész országban.
Az AS 517 valóban egy érdekes sorompó az átépítés óta, ahogy r1232 is megírta. Megépült Agárdra a magasperon és a rálátási háromszög hiánya miatt (tehát nem emelt sebesség miatt!) jelzőfüggésesre kellett építeni, hurkot kellett beépíteni a D55-be. Elment zavarba, egyből blokkzavart okozott, be- és kijárat visszaverve, csak hívó. Amennyiben a zavar 20 másodpercnél tovább fenn állt (tehát nem került azalatt kikezelésre), akkor bejött a művi foglaltság az adott térközbe. A blokkzavarral még Ódinnyés sem tudott jelzőt kezelni, masszív késéseket tudott okozni. Régen az U8-as váltó szigsín áramkörébe volt beépítve az állomási indíttatás. Külön 13 Khz-es pótkötele nem volt, a T1 bevillanása egyből zárta a sorompót.
A Simis IS-ben az általános jelzőfüggés van benne, mint bármely más sorompónál a vonalon. Zavarnál (vagy egyéb más feltételt sértő eseménynél) vörös térközjelző fedezi. Mivel állomás mellett van közvetlenül, így KP irányból kijárati jelző fedezi. Bejáratra csak a hívójelzést engedi kezelni, de amint a vonat rálépett a sorompóra, a hívó önműködően kizöldül (mozdonyvezetőknek először ez eléggé furcsa volt). Bár az engedélyezett sebesség itt marad 120 km/h, műszakilag a behatást 160 km/h-ra kellett kiépíteni, hiszen a pálya attól még tudja a 160-at. Fejből nem tudom most, hogy hol van a behatása, de a 491 előtt furcsállnám, hiszen 160 ide-oda, a 496-nál elegendő lenne (Sr. 2).
Kockák: ha csak fedlap kell, van egy öreg szaki, aki nagyon szép munkákat csinál (Sm mellett), sztem bármelyik blokkmester tud adni elérhetőséget hozzá. :)
Szerintem ne ess kétségbe. A jelfogók 99,9 %-a teljes biztonsággal meghúz a névleges húzató áram 60-70%-ánál is. A plusz 30-40% a 100%-os biztonsághoz kell. Ha egyedi, pláne szimulátort építesz, nyugodtan felejtsd el az érintkezővel kapcsolt ellenállást :-)
A tartósan húzó jelfogót ellenőrizd kézzel, hogy melegnek érzed-e. Ha igen, köss elé egy ellenállást, ami felveszi a húzató teljesítmény 30%-át. Attól még a jelfogó jól meghúz.
De ha meleg is a jelfogó (nem forró), az nem baj. Az csak a sok éves magas megbízhatóságot csökkenti pár tized %-kal, ami nálad egyáltalán semmi gondot nem okoz.
Köszönöm! :) Akkor tovább bonyolódik a kapcsolás... Így is bajban vagyok, mert ugye az eredeti rajzok szerint megépíteni a bazárt felesleges és lehetetlen, tehát valamilyen funkcióknak menni kell a levesbe. Most azon gondolkodom például, hogy a két gombos kétütemű kezelésekből két gombos együteműt csináljak, ezzel is pár érintkezőt megspórolva. Tudom, Nyuszi szerinted akkor az már nem D 55. ;)
A nyomógomb jelfogók áramkörét szerintem 1:1-ben másolom, mert azokra így is-úgy is szükség van a parancsok elosztása érdekében. Össz-vissz 200 jelfogó talán elég lesz, de kétkedem... :D
Nyuszi! Egyébként kit érdemes megkörnyékezni a kockák ügyében? Vagy tudsz esetleg jobb megoldást az eredeti anyagok használatánál?
>Vagy a saját nyugalmi érintkezőjén keresztül húz meg ...
Ilyenkor nagyon gondosan kell az érintkezőrugókat görbíteni, mert ha nem állnak megfelelően, megeshet, hogy a jelfogó elkezd húzni, a nyugalmi érintkező bont, a jelfogó abbahagyja a húzást és elenged, a nyugalmi éritnkező zár, a jelfogó újra húzni kezd, a nyugalmi érintkező bont.
Tudnám még tovább is mondani, csak marha unalmas lenne :-)
Így lehet buzzert csinálni :-)
Persze ha a nyugalmi érintkezőt úgy görbítették, hogy csak az után bont, hogy a munkaérintkező az ellenállással zár, akkor a buzzer hatás elmarad. Egész addig, amíg az érintkezőrugók el nem állítódnak.
Nyugodtan szétvillanyozhatjátok a topikot, ez is a biztber. része.
"Még igényesebb megoldás, hogy a jelfogó közvetlenül kapja a húzatást, aztán meghúzás után maga kapcsolja be a húzatóáramot csökkentő ellenállást a saját körébe. Ilyenkor persze egy kondenzátor is kell a körbe, hogy áthidalja azt az időt, amikor az érintkezők repülnek."
Vagy a saját nyugalmi érintkezőjén keresztül húz meg és a saját munkaérintkezőjén (+az előtét-ellenálláson) keresztül marad húzva. Ha erre gondoltál, nem feltétlenül kell kondenzátor, ez a jelfogó tehetetlenségétől függ.
