Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16053
De kampó a specrel-nek is mert pl. az E=mc^2-nél nem mondta meg Einstein mi az 'm'.
Előzmény: iszugyi (16051)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16052
Na, amit Karagioz leír, az az e.m.-hatások zavarása a G(Newton)-méréseknél, ami ráadásul idöfüggö is.
Előzmény: muallim (16050)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16051
A helytálló mésések eredménye: kampó az áltrel-nek.
Előzmény: iszugyi (16049)
muallim Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16050

A mérési bizonytalanság nem elméleti korlátokra vezeti vissza, hanem a mérést befolyásoló körülményekre.

Karagioztól idézve :

The similar results are detected also by other authors, investigating for a long time the periods of nucleuses half-lifes, biological rhythms, heliogeophysical electromagnetic perturbations. In particular, it is revealed, that the extremely high values of G fall on the minima of magnetic activity. The level of ionosphere perturbation generated by the solar chromosphere flares influences on dispersion of results.

 

 

Előzmény: iszugyi (16048)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16049
Az kész kabaré amit a gravitációs fizikusok Einstein jóvoltából a gravitáció alatt elképzelnek, lást Perjés Zoltán összefoglalását!

Két test Eötvös paraméter értéke

0 < eta <0.786%,

és csak akkor nulla ha a két test relativtömeghiánya megegyezik. Perjés 1. táblázata egy viccújságba, pl. a Ludas Matyiba való.
Előzmény: iszugyi (16045)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16048
Nem csak a számérték maradt ki, hanem az is hogy a G(Newton) egy áltagérték, manipulált biztonsági határral. A G(Newton) kisérleti értékeit megtalálod az interneten: O. Karagioz, The Newtonian Gravitational Constant Data Base, last update June. 15, 2001

A közvélemény értesítése miatt megadom az egyetemes gravitációs állandó igazi értékét /Szász, Physics of Elementary Processes, Bp. (2005) ISBN 963 219 791 7/

G=6,576(6)*10^-11m^3kg^-1s^-2.

Előzmény: muallim (16046)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16047
Te vezeted félre a közvéleményt, mert a CODATA 2000-ban nyivánosságra hozott G(Neton) irodalmi értéke 0.15%-os bizonytalanságot tartalmaz.

Azt tudni kell, hogy a CODATA 2002-as megadása (nem megengedett) adatmanipulációból ered.

Ez meg:

"On this basis Newtonian constant of gravitation G is explored. It is established that this constant is a compound constant and is comprising Planck`s constant h, speed of light c and other constants."

- egy megalapozatlan, ostoba állítás, ha a big G-nál az egyetemes gravitációs állandóra G(gravitáció) gondolunk. A G(gravitáció) nem vezethetö le semmi másból csak az elemi g-töltésekböl. A Newtonian G meg függ az anyag összetételétöl, amivel vizsgáljuk, az irodalmi értéke egy átlagérték a megvizsgált anyagokra, és kb 1.5%-kal nagyobb mint az egyetemes gravitációs állandó.
- A Newtonian állandót a mérésekböl kell megállapítani, kiszámítani. nem máshogy.

A Newtonian G

G(Newton) = G(gravitáció) M(g)/M(i) m(g)/m(i) ~ G(gravitáció) (1 +delta(M) +delta(m)).

"The new value of Newtonian constant of gravitation G contains 9 digits [2,3,6] instead of four digits." is traying for hope = CODATA adatmanipulatációja.

De beszélj csak a többi következtetésemről. Jó lenne Neked is azt megérteni.

Előzmény: muallim (16044)
muallim Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16046

A számérték kimaradt :

G found on this formulas is equal to: G=6,67286742(94)*10-11m3kg-1s-2

Előzmény: muallim (16044)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16045
Köszi!

Perjés Zoltán KFKI, RMKI (Fizikai Szemle 2005/2. 45.o.) meg a 'Precíziós gravitációs kíséletek'-kel foglakozott, ami kész kabaré!
Előzmény: NevemTeve (16043)
muallim Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16044

A big G(Newton)-ról feltételezni, hogy ez egy állandó és ráadásul az egyetemes gravitációs állandó. /A kisérleti eredmények azt mutatják, hogy a G(Newton) értékei egy kb 2%-os értéktartományba esnek./

 

Félrevezeted a közvéleményt : a 2002-es CODATA adatai szerint a standard eltérés 0,1%, a relatív pedig 0,015% ,vannak olyan számítások :

 

The global connection existing between fundamental physical constants is open [2-9]. On this basis Newtonian constant of gravitation G is explored. It is established that this constant is a compound constant and is comprising Planck`s constant h, speed of light c and other constants.

The group of primary constants consisting of five universal superconstants [2,4-6] is open. The researches have shown that Newtonian constant of gravitation G can be expressed by means of fundamental superconstants [2-9]:

G=f (hu , lu , tu , , ).

The universal superconstants have allowed to receive 10 equivalent formulas for calculation of Newtonian constant of gravitation G [2,3,5,6]. The new exact value of Newtonian constant of gravitation G found on this formulas is equal to:

The new value of Newtonian constant of gravitation G contains 9 digits [2,3,6] instead of four digits.

A többi kövezkeztetésedről nem is beszélek.

 


Előzmény: iszugyi (16038)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16043
A te problémáddal a 16029-ben foglalkoztam.
Előzmény: iszugyi (16041)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16042
Csak bele kell lapozni a Phys. Rev.-be, a New Journal of Phys.-be a Phys. Lett.-be, a Nuovocimento-ba, a CQG-ba stb. és a legvadabb spekulációk áradata önt el bennünket.

De elég már egy TV-adást az asztrofizikáról megnézni, ami meggyöz arról ez a legjobb sci.fic.-regény /de semmi köze sincs a természettudományhoz/.
Előzmény: iszugyi (16041)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16041
Kedves NevemTeve!:

" .. a szokásos természettudomány úgy működik, hogy a mérések, tapasztalatok, kísérletek eredményeit tanulmányozva keresi azt a magyarázatot, avagy leírást, modellt, amely az adatokkal összhangban van, illetve újabb kísérletek eredményére jóslatokat lehet adni, és így az elméletet ellenőrizni."

És mi van akkor ha a 'szokásos természettudomány úgy működik', hogy ezeregy ad hoc feltevés szükséges a mérések, tapasztalatok kisérletek eredményei magyarázatához, és mégsem tudunk mindent megmagyarázni, minden jóslatot igazolni?

Nem gondolod, hogy a kísérletek eredményei tanulmányozásánál valami alapvetöt nem vettünk észre, ami leegyszerüsítené a használt hipozézisek tömkelegét?

Előzmény: NevemTeve (16039)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16040
Javítok: /Az e.m.-mezö sem konzervativ a töltések jelenlétében./
Előzmény: iszugyi (16038)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16039
Igazad van, nem volt elég átfogó a 16028, tehát: a szokásos természettudomány úgy működik, hogy a mérések, tapasztalatok, kísérletek eredményeit tanulmányozva keresi azt a magyarázatot, avagy leírást, modellt, amely az adatokkal összhangban van, illetve újabb kísérletek eredményére jóslatokat lehet adni, és így az elméletet ellenőrizni.
Mindez teljesen másképp festene, ha az elméleteket nem a tapasztalati tényekre, hanem a hétköznapi intuícióra alapítanánk (más szóval: "józan ész", "logika")... mondjuk elvetnénk a fénysebesség állandóságát, ezért a Maxwell-egeyenleteket is meg kellene tagadnunk, holott a mérések tökéletesen alátámasztják őket...
Előzmény: magnum56 (16033)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.19 0 0 16038
Kedves Magnum56!

"A baj nem az, ha az ember spekulál, hanem az, ha a tapasztalattól és a mérési eredményektől elszakadva spekulál."

Mondok konkrét példákat a mérési eredményektől elszakadott spekulációhoz:

- A big G(Newton)-ról feltételezni, hogy ez egy állandó és ráadásul az egyetemes gravitációs állandó. /A kisérleti eredmények azt mutatják, hogy a G(Newton) értékei egy kb 2%-os értéktartományba esnek./ Én erre fel elvetem ezt a feltevést és keresem a természet gravitációs állandóját a G(Gravitáció)-t.

- A 3. Kepler törvényröl feltételezni, hogy R^3/T^2 nem függ a bolygók összetételétöl. / Az R^3/T^2 például 0.15%-kal tér el a Mars és az Uránusz között./

- Feltételezni, hogy az E=mc^2 szerint a 'tömeg' teljesen át tud változni ernergiává. /Az izotópok tömege azt mutatják, hogy maximálisan csak a 'tömeg' 0.786%-a tud átváltozni energiává. Az állítólagos 'pár-annihiláció' sem indok a tömeg teljes átváltozására, mert egy elektromosan semlegesen és ráadásul 'tömegnélkülien' visszamaradt képzödmény nem mutatható ki egyszerüen a kisérletekben./ Ezért én a specrelböl eredö E=mc^2 érvényességét elvetettem és keresem a helytálló E(kin) = m(v) c^2 relációt. Itt feladom a súlyos és nyugalmi tehetetlen tömeg egyenlöségét, és az m(v=0;i) = m(g) (1 - delta) egyenlet deltája fizikai magyarázatát és a kisérleti alátámasztását keresem./

Ez eddig föleg a gravitáció mérési eredményitöl elszakadott spekulációkkal foglalkozott. De az elektromágneses mezönél is van ilyen.

- Feltételezni a korpuszkuláris foton létezését, pedig az eikonál elv minden mikroszkópikus rendszernél kizárja a fény korpuszkuláris tulajdonságát és csak a hullámtulajdonságot engedi meg. /Minden mikroszkópikus rendszer nagysága sokkal kisebb mint az általa kibocsátott fény hullámhossza./ Én kizárom a fotonok létezését és keresem a fénykibocsátás magyarázatát mind hullámmozgást.

A törekvéseimnél, nem tételezem fel azt, hogy a mezök konzervativak /Az e.m.-mezö sem nem-konzervativ a töltések jelenlétében./ és azt sem tételezem, hogy az alapvetö fizikai rendszerek zárt rendszerek. De szorosan a mérések eredményeinél maradok a spekulációimmal, tehát elfogadom hogy a valóság megismerésének egyedüli eszköze a tapasztalás és a mérés.

Gondolom ismeritek a spekulációmat, amiben feltételezek a négy stabil részecskénél egy új fizikai tulajdonságot; az elemi gravitációs töltés létezését. Az elemi elektromos töltéssel együtt ezt a feltevésemet ez Egyesített Mezöelméletbe öntötten, ami kizárja a specrel és az áltrel érvényességét és a foton létezését is.


Előzmény: magnum56 (16033)
Dubois Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16037
"És ezek között jócskán akad olyan, aki igyekszik másokat is megakadályozni abban, hogy sikerüljön.

 

A régi elméletek legádázabb védelmezői, a szellemi impotenciában szenvedő tudósok."

 

Ez nagyjábóll így van.

 

Szeretnek is a zagyva elméletek kiötlői erre hivatkozni.

De ettől még az elméletük ugyanúgy zagyvalék marad.

Előzmény: magnum56 (16036)
magnum56 Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16036

Kedves Dubois,

 

"Pedig szerintem minden elméleti tudósnak éppen az az álma, hogy egy nagy elmélet helyett jobbat találjon ki."

 

Hát persze, hogy ez az álma. De nagyon keveseknek sikerül. Sokkal többen vannak akiknek nem. És ezek között jócskán akad olyan, aki igyekszik másokat is megakadályozni abban, hogy sikerüljön.

 

A régi elméletek legádázabb védelmezői, a szellemi impotenciában szenvedő tudósok.

 

Ajánlott irodalom: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete.

Előzmény: Dubois (16031)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16035
"A valóság megismerésének nem egyedüli eszköze a tapasztalás és a mérés. "

Hát pesze hogy nem. A múlt századot az jellemzi, hogy új hipotézisek tömkelegét tartották a 'valóság' megismerése eszközének. Mi jött ki belöle? Egy illúzió.
Előzmény: magnum56 (16033)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16034
" .. tudóst éppen az jellemzi, hogy folyamatosan ellenőrzi, próbára teszi az ismert elméleteket, hátha sikerül találni valami új ismeretlen jelenséget, amihez ő tud elméletet alkotni, hiszen ez éltető ereje, ez a pillanat az amiért érdemes megszületni. Viszont a normálisabbja óvakodik attól, hogy világhíres hülyét csináljon magából. "

Sok igazság van ebben! Ha nem sikerül neki semmi új, óvakodik mindentöl (ugyértve minden újtól).
Előzmény: Mungo (16030)
magnum56 Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16033

Kedves Teve,

 

"...sajnos a természettudományok csak a "látszólagos" azaz mérhető, tapasztalható dolgokkal foglalkoznak..."

 

Ez tévedés. A tudomány már akkor foglalkozott például az atomok létezésével, amikor még nem voltak sem tapasztalhatók, sem mérhetők.

 

A valóság megismerésének nem egyedüli eszköze a tapasztalás és a mérés. Ha így lenne, akkor a tudomány csupán a mérési eredmények katalogizálását jelentené. Szerencsére nem így van. A mérési eredményeket az ember gondolkodás útján értelmezi, spekulative megkeresi a rendszert benne, és elméletet állít fel, a melyet ismét méréssel ellenőriz.

 

A baj nem az, ha az ember spekulál, hanem az, ha a tapasztalattól és a mérési eredményektől elszakadva spekulál.

 

Ezért nincs szükség külön tudományágra a valóság megismeréséhez. A jelenlegi tudományágak betöltik ezt a szerepet, ha nem is mindig hibátlanul.

 

 

Előzmény: NevemTeve (16028)
Dubois Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16032

"Reméled, hogy a tudatlanság magabiztosságával tett kijelentéseid, "elegáns" kétkedésed majd elkápráztatja a nagyérdeműt és könnybelábadt szemmel fognak hozsannát zengeni amiért megvilágosítottad őket?"

 

Igen, valami ilyent remélnek.

Előzmény: Mungo (16030)
Dubois Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16031

"Miért gondolod, hogy egy fizikusnak, pláne ha katedrát is kap, élete nagy álma az lenne, hogy mások által kitalált elméleteket propagáljon körömszakadtáig, különösen akkor, ha van a valóságot jobban leíró elmélete, gondolata?"

 

Nem tudom miért, de ez e szamárság makacsul tartja magát.

Olyan,  mintha egy kisebb csapat tiszteletből nem akarná megverni a Real Madridot.

Pedig szerintem minden elméleti tudósnak éppen az az álma, hogy egy nagy elmélet helyett jobbat találjon ki.

 

 

Előzmény: Mungo (16030)
Mungo Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16030

Emberileg érthető, hogy saját munkásságát nem dobhatja suttba egy tanár. Még akkor is nehéz dolog ez, ha ő maga már nem is annyira biztos Einsteinben. Akkor is védenie kell a mundér becsületét (és saját tekintélyét).

 

Kedves magnum56!

 

Miért gondolod, hogy egy fizikusnak, pláne ha katedrát is kap, élete nagy álma az lenne, hogy mások által kitalált elméleteket propagáljon körömszakadtáig, különösen akkor, ha van a valóságot jobban leíró elmélete, gondolata?

Ezt csak olyan valaki feltételezheti, akinek életében még sohasem volt egyetlen önálló értelmes gondolata sem. 

Egy elaggot politikus talán tényleg úgy viselkedik ahogy képzeled a tudós viselkedését, de a tudóst éppen az jellemzi, hogy folyamatosan ellenőrzi, próbára teszi az ismert elméleteket, hátha sikerül találni valami új ismeretlen jelenséget, amihez ő tud elméletet alkotni, hiszen ez éltető ereje, ez a pillanat az amiért érdemes megszületni. Viszont a normálisabbja óvakodik attól, hogy világhíres hülyét csináljon magából.

Vannak akiket nem zavar meg a tudatlanságuk, az ész osztásában. De ezeket nem tudósoknak hívják, többnyire katedrát sem kapnak... Szerintük mindenki hülye csak ők nem. Miért is okoz neked örömöt ezek között díszelegni? Reméled, hogy a tudatlanság magabiztosságával tett kijelentéseid, "elegáns" kétkedésed majd elkápráztatja a nagyérdeműt és könnybelábadt szemmel fognak hozsannát zengeni amiért megvilágosítottad őket?

Előzmény: magnum56 (16025)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16029
Egy másik tudomány pedig az egyszeri és megismételhetetlen kísérletekre alapozott, senki által el nem fogadott elméleteknek...
Előzmény: NevemTeve (16028)
NevemTeve Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16028
Kellene egy külön tudományág, ahol csak a "valósággal" foglalkoznak, vagyis azzal ami nem mérhető vagy tapasztalható, de spekulative tudjuk hogy az úgy van... sajnos a természettudományok csak a "látszólagos" azaz mérhető, tapasztalható dolgokkal foglalkoznak... nagy kár...
iszugyi Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16027
Pedig ez lesz a fizika tanárok sorsa: "drága halgatóim, sajnos 30 évig butaságokkal etettelek benneteket."


Előzmény: magnum56 (16025)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16026
A relativisták azok, akik nem értették meg a relativitáselméletet csak védik!
Előzmény: magnum56 (16025)
magnum56 Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16025

Kedves Astrojan,

 

2.  Vagy, el kell ismerni, hogy nincs valóságos hosszúságváltozás, csak látszólagos. Ez azonban egyenértékű a specrel megbuktatásával, tehát ezt sem ismerhetitek el.

 

Én itt nem rád gondoltam, hanem a relativistákra. Nekik kellene elismerni.

 

Persze belátom, hogy ez nem egyszerű dolog. Aki monjuk 30 éve tanítja Einstein elmétét, annak nyilván borzalmasan nehéz lenne kiállni a diákok elé, és azt mondani: drága halgatóim, sajnos 30 évig butaságokkal etettelek benneteket.

 

Emberileg érthető, hogy saját munkásságát nem dobhatja suttba egy tanár. Még akkor is nehéz dolog ez, ha ő maga már nem is annyira biztos Einsteinben. Akkor is védenie kell a mundér becsületét (és saját tekintélyét).

 

Ilyesmire csak Jánossy volt képes. De ő különleges ember volt.

Előzmény: Astrojan (16012)
magnum56 Creative Commons License 2006.01.18 0 0 16024

Kedves Gergő,

 

"Neked pedig nyitva áll a lehetőség, hogy kiváló elmédet a nagyvilág elé tárd ..."

 

Köszi a bíztatást, úgy lesz ahogy leírtad.

Előzmény: Gergo73 (16011)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!