A külföldieket meg összezavarja a mi kötőjeles írásmódunk,
Miért zavarodna bárki össze? Te se zavarodnál össze, ha "Budapest Kelenföld" lenne valahol kiírva, a többség meg észre sem venné. Amúgy meg Praha-Holeovice.
Mondjuk a Kelenföld annyiból jogos, hogy a Budapest-Kelenföld az Budapest Kelenföld városrészére utalt, de ott volt Budapest-Üröm, ami pedig a két település között helyezkedett el félúton (tulajdonképpen az volt A budapesti pályaudvar). A külföldieket meg összezavarja a mi kötőjeles írásmódunk, mert a legtöbb európai országban Wien Praterstern, Berlin Alexanderplatz, Amsterdam Sloterdijk stb., kötőjel nélkül futnak a városrészek állomásai.
Sajnos a magyar nyelvben, hasonlóan a némethez és ellentétben az angollal, nem állhat két főnév egymás mellett úgy, hogy a viszonyuk ne lenne egyértelműsítve valamilyen módon. Ez az összetett szavak problematikája.
Balatonmária Hullámtelep nem lehet, mert vagy Balatonmária, vagy Hullámtelep. Eddig igaza van a bizottságnak. Onnantól vitatható, hogy Máriahullámtelep, mert simán lehetne Balatonmária-Hullámtelep is, akárcsak Kelenföld (most így hívják, de hibásan) helyett Budapest-Kelenföld, vagy Kőbánya-Kispest.
Vannak a magyar nyelvnek helyesírási szabályai. Ízlés kérdése, hogy valakinek tetszenek-e, vagy nem, de szögezzük le, hogy a MÁV is és a Földrajzinév-bizottság is csak alkalmazói ezeknek. Amit leírtál, az nem felel meg a szabályoknak, ahogy a megállót hívják, az viszont igen.
Azért mert Balatonmáriafürdő azon részét anno Hullám-Telepnek hívták. Pl. külön strandja is van: A balatonmáriafürdői Hullám utcai szabadstrand az Őz utcai és Balatonfenyves-alsói szabadstrandok között helyezkedik el a két település határán.
Ha definiálunk pár metrikát, onnantól a fejlesztők is kaphatnak szabadabb kezet UI/UX téren. Persze a MÁV elképzeli valahogy a vonatjegy eladási folyamatát, de ez nem esik feltétlenül egybe azzal ahogy az utas elképzeli a jegy megvételét, és ebből születnek a tanácstalan utasok, akik már harmadjára navigálnak vissza a vonatkiválasztó képernyőről, mert nem tudják hogy kell tovább menni. Tudom ez nem feltétlenül érdekli a MÁV-ot, de ha egy UI-optimalizált automata 1 pénztárablak helyett 2-t vált ki, az már lehet.
A/B teszteléssel és korábbi tranzakciók adataiból ellenőrizhető lenne egy-egy új verzió esetén, hogy Pl. az átlagos jegykiadási idő csökkent X%-kal, a fölösleges oda-vissza navigációk száma Y%-kal, a megszakadt jegyvásárlási folyamatok száma Z%-kal. Az óránkénti max jegykiadás N%-ról M%-ra nőtt. Egy jegyhez átlagosan Q%-kal kevesebb kattintás kell, mert a tranzakciók 80%-át lefedő jegyekhez mostantól 3-mal kevesebb kattintás kell, cserébe a balatoni hadirokkant kutyajegyhez +3. Satöbbi.
Nem tudom, ez Magyarországon mostanában hogy működik. Én itt, ha kapok egy leírást a megrendelőtől, hogy egy szoftvernek hogyan kell működnie, akkor azt csinálom meg, amit a megrendelő kért. Mert hát azért kapom a fizetésem. OK, előfordul, hogy beépítem az ideális megoldást is, mert tudom, hogy egy-két hónapon belül a megrendelő is rá fog jönni, hogy amit eredetileg kért, az nem jó :-)
Mondjuk én szoktam néha venni jegyet MÁV-automatából. Igaz, sose kértem hozzá számlát, nem tudom, az a része milyen. Nem tűnt lényegesen bonyolultabbnak, mint a Deutsche Bahnnál ugyanez.
Ha ugyanakkora sorok kígyóznak az automata előtt mint a pénztárak előtt akkor nem javult semmit sem a jegyértékesítés rendszere, bár miért is feltételezném a MÁV-ról, hogy ez bármilyen szinten cél lett volna... A fő probléma az automatákkal továbbra is az, hogy a kezelőfelület botrányos, még az is eltéved benne, akinek nem kéne. Látszólag elvégezték az iparos munkát, kaptak a fejlesztők egy szép workflow chartot a MÁV-tól, ezek a lépések kellenek, mert ez az üzleti folyamat, csak épp a felhasználó maradt ki az egészből, és jó messzire elüldöztek mindenkit aki ért az UX-hez. A kezelőfelület minősége pedig objektíven mérhető, pl. az átlagos jegykiadási idő, vagy épp az egy jegykiadásra jutó kattintások, megszakadt jegykiadási műveletek számával.
- A régi jegyátvevő automatát miért kellett elvinni? A MÁV-vál csak vagy-vagy kapcsolat lehet az új és a régi automaták között, túl sok áramot fogyasztott vagy mi az ultimate érv?
- Ha már elvitték, akkor miért nem lehet kiírni két mondatot, hogy hol vannak az új automaták? A jelek szerint nem csak én vagyok a hülye, különben valószínűleg nem kígyóznának ugyanakkora (vagy még hosszabb) sorok az automaták előtt, mint a pénztáraknál-
És nem győzöm hangsúlyozni, hogy itt most NEM a pénztár vs. automata a téma, előbbiek közül felőlem is bezárhatják az összeset. Azt nem értem, hogy miért nem lehet megtartani egy régi, jól működő megoldást az új mellett...
Szerintem is mindenkinek van igazsága, és kicsit kísérleti terep lett az ország... viszont egyrészt szerintem tök pozitív, hogy az átmeneti időszak után a projektek lassacskán beindulnak, a régiós összehasonlításban igencsak korrekt lehetőségek vannak elektronikus jegyváltásra. Azt se hiszem, hogy rendszerszinten nőtt volna a bosszúságszint... Szerintem pl. elég ritka már manapság, hogy 10-15 perc fölötti időt kell eltölteni sorbanállással, régen ez a frekventáltabb helyeken/időben lényegében garantált volt, de gyakran fél óra is tudott lenni.
Azt én sem értem, hogy miért kell a meglévő kioszkokat annyira sürgősen fölszámolni.
Sajnos a MÁV-START jegykiadással kapcsolatos projektjei meglehetősen párhuzamosan haladtak és a bevezetése, illetve kivezetése az egyes módoknak sem történt épp átgondoltan... Ebből lett az a kaotikus helyzet, hogy mindenkinek igaza van, a maga szempontjából, rendszerszinten meg nőtt a bosszúságszint minden érdekeltnél. Mai fejjel azt gondolom, hogy a mobilos jegyváltást kellett volna teljes üzembe küldeni, MIELŐTT megszüntetjük a dedikált kioszkokat az átvételre (a vegyes funkciójú automatákkal Kínában is rosszak voltak a tapasztalatok, nem lehet szerintem egyesíteni a két funkciót mindaddig, míg a néhány másodperces jegyátvételre tömeges az igény, amit megakaszt a többperces jegyvásárlás). És a pénztárak JÉ-esítését is felfüggesztettem volna, ha tudom, hogy a decemberre erősen megtoljuk az automata, a home printing és a mobilapp-os jegyvásárlást, hiszen a JÉ-re átállás eddig mindig zavart keltett az erőben, ahol ez megtörtént (lassú és nehézkes). Az meg már legyen a szolgáltató baja, h. az e-jegyek ellenőrzése is elég gyerekcipőben jár. Több utas is tapasztalta "tesztelőként", h. nekik kell betanítást végezniük mi is a teendő. (A közalkalmazottihoz hasonló kedvezményeket meg már rég ki kellett volna vezetni a rendszerből...)
A Westend felőli oldalon az 1-9 vágányok előtti részen van vagy egy tucat automata. Én heti két alkalommal utazom Nyugati-Csongrád között . A jegyet számlára veszem. Ez átlagosan egy percig tart az említett automatáknál a napszaktól függetlenül. Ezek megjelenésével nagyot nőtt a szolgáltatási színvonal. Mióta ez a lehetőség megvan nem kellett a pénztárakhoz mennem. Mindehhez csak egy ügyfélszámot kellett kérnie a munkáltatómnak a stoptól.
KöKi-n ugyanez a helyzet.
Javaslom neked is.
Bárcsak minden így működne a stop szolgáltatásainál.
Maximum hat nyitvatartó pénztárat cseréltek le hatnál több, 0-24 nyitvatartó automatára. Számomra az előrelépés egyértelmű. 5-10 méteres sor az hány ember is? Nem sok. Amíg nem voltak automaták, jópárszor futottam bele a Keletiben (4-5 nyitvatartó pénztár mellett, aminél többet én még sosem láttam) negyven percig tartó sorállásba hajnali negyed hatkor. És volt, hogy utána állhattam be újra, mert lekéstem a sikeresen megvett helyjegyemhez tartozó vonatot az első vágányon. Ezt minden pénteken kockáztattam, amikor egyetemre utaztam. Tudod mit gondolok az automatákról és az internetes jegyvásárlásról? Hogy imádom.
Egy kis carszkojeszelói: ha a Dezső beindul... (gudok.ru alapján)
A Desiro ML platform 1520 mm-es változata, a Desiro RUS, avagy Lasztocska, két- (3 kV=/25 kV~) illetve egyfeszültségnemű (3 kV=), ötrészes villamos motorvonatként, jelenleg két változatban használatos: mint elővárosi (a gyakorlatban inkább regionális expressz szerepkörű) és mint városi (a moszkvai "kiskörön", metróüzem-szerűen közlekedő) jármű. (Rendre ESz1 és ESz2g sorozatok.) Az elővárosi változatot tovább színesíti a komfortosabb, régió-expresszként inkább megfelelő utasterű megoldás ("Lasztocska-prémium", ESz1-046...054, illetve ESz2gp-001).
A Siemens és a Szinara közös vállalata, az Uráli Mozdonyok, idén júniusban jelentette be a régióközi változat projektjének a startját. A Szinara most konkretizálta a lépést: 2018 novemberéig kívánják végigvinni a három, ötrészes motorvonat tesztjeit. A reménybeli megrendelő ezúttal tehát már a távolsági vonatokkal foglalkozó RZsD-leány, a Szövetségi Személyszállítási Társaság (FPK). Innen csupán egy lépés a háló-Dezső, de ilyesmiről egyelőre, legalábbis ütemezett munkafolyamatok szintjén, nem esik szó. Szó esik ugyanakkor a dízel-Lasztocska kialakításáról 2019-re, illetve a városi ESz2g megnövelt kapacitású, hétrészes változatáról, lehetőség szerint már 2018-ra. A dízel-Lasztocska annyiban mindenképpen izgalmas, hogy ha valahol, akkor itt mindenképpen létjogosultsága volna a részlegesen alacsonypadlós járműszerkezetnek.
Bakker, hányszor írjam még le, hogy nem csak a "számlások" szívnak, hanem mindenki?
Persze lehet, hogy az új automatából jegyet jegyvásárlók 80%-a élhetne valami egyéb megoldással is, de jelenleg NEM ez a helyzet, így 5-10 méteres sorok kígyóznak előtte.
Az automaták ráadásul újnak tűnnek, tehát ezzel nemhogy pénzt spóroltak volna meg, hanem fizettek érte, hogy rosszabb legyen.
Értem én, hogy az a technikai/informatikai színvonal amit a vasút produkál egy adott időpillanatban, az addigra már bőven elvárható mindenki mástól, de nem lehet, hogy egy kisebb cég könyvelője még nem tudja, hogy hogyan kezeljen egy elektronikus számlát? Igen, neki is van hova fejlődnie... csakúgy mint a vasútnak. :-) Ettől még ne legyen már hülye!
"A más hülyeségét nem a vasutat fönntartóknak kell megfizetniük!"
Az a baj, hogy a vasutat fönntartóknak a vasút hülyeségeit is vastagon ki kell fizetniük és hát pl. a Zugló-Szolnok fiaskó is azt az érzést erősíti, hogy inkább abból van több. :-)
De ha már: az miért van, hogy a jv-nál vett jegy olyan hosszú, hogy én pl. direkte azért veszek online jegyet, hogy a szerencsétleneknek ne kelljen méter hosszú bizonylatokat nyomtatni.
A MÁV nem hallott még az esőerdőkről, meg a fenttartható fejlődésről?
Nem tűnt fel, miután a korábbi automatának szó szerint a hűlt helyét találtam, mást semmit, egy nyomorult A4-es papír se volt kifüggesztve. Az információnál meg azt mondták, hogy ott vannak az új automaták középen - nekem se időm, se kedvem nem volt arra, hogy bebarangoljam az egész pályaudvart egyéb automaták után kutatva.
Hát azt látom, inkább tovább nyomatod azt az ökörséget, hogy mennyivel jobb és korszerűbb 20 percig sorban állni, mint korábban 2-ig. És nem csak a számlások szívnak, hanem mindenki, bízom benne, hogy ez így 10-edjére leírva talán eljut az agyadig.
