Ott van a Hárosi-sziget, ami rajta van a térképeken, Csepel-Hárosról pedig szerintem még senki nem hallott (eddig én sem). Viszont a Wikipedia-lapja aranybánya a témában:
Éppen Budafok környéke a rossz példa, mert pl. Háros a Csepel-szigeten van, ahová (Budafok-)Háros állomás közeléből régen komp járt, de az a 90-es években megszűnt. Az M0 híd pedig messze van. Tehát értelmetlen a Duna budai oldalán egy állomásnak olyan településrész nevét adni, ami onnan ténylegesen 6 km-es úttal érhető el.
Tudod mit gondolok az automatákról és az internetes jegyvásárlásról? Hogy imádom.
Jómagam szintén. Nem hiányoznak a Keletiben a sorbanállás közben odajövő tarháló bűzbombák. (A vonatindulás előtt végigtaroló kamu-süketnémák még megvannak.)
Az FNB-nek néha vannak jó pillanatai (pl. Budafok és környékének rendezése) de legtöbb esetben a praktikusságot eldobják mindenféle 17. századi dűlőnév kedvéért. Hogy az utas éppen tudja-e hogy hova érkezett meg, az már sokadlagos. A töbtagú nevek tilalma is értelmetlen.
Emellett tényleges problémás kérdésekben mossák kezeiket, lásd 80c vonali állomások.
Kedvenceim:
- Hantakert: Ez Kismarja felső lenne. A megállót már vagy 3 éve képtelen használatba venni a Stop.
- Cifrakapu: Ez meg Eger-Felsőváros. (Felsőegertelep :)
- Lőportárdűlő: Se lőpor, se portálkapu nincs a közelben, a dűlőút közepén pedig az 1-es villamos jár. Nyelvtörőnek sem utolsó.
Ha már felelevenítenek egy egyszer volt megállót, akkor ezen elképzelés mentén továbbhaladva esetleg a 29-esen Fűzfőfürdő, továbbá Tobruk, valamint Vörösberény-Budatava megállóhelyeket nem akarják visszaállítani?
Hadd legyen minél több olyan megálló, aminek télen a forgalma elenyésző (lehet hogy nyáron is), de mivel senki nem meri felvállalnia döntést, hogy valahol áthaladjon a vonat, ezért 1-3 kilométerenként lehetne egész évben megállni.
Nem szoktam nevezéktani kérdésekkel foglalkozni, de már a Csittényhegy elnevezéstől is hideglelés futkározott a hátamon, és most a Máriahullámtelep szózavarral sikerült elérni, hogy feljajduljak a fájdalomtól.
De igyekszem igazodni az FNB diktálta színvonalhoz, és rögtön tennék is két javaslatot: Polgárdi-Ipartelepek elnevezése legyen ezentúl Szárkőbánya, Balatonfőkajár felsőé pedig Felsőkajártelep.
nem feltételez egy Máriahullám nevű fizikai jelenséget
Nekem erről az jutott eszembe, hogy mi van, ha az új nevet bevezető azt tervezi, hogy mikor visszavonul a névosztogató szerepkörből, Máriahullám néven nyit vendéglőt a megálló közelében? :)
A helyesírásnak vannak szabályai, de az már az FNB saját kitalációja, hogy egy állomásnév nem lehet többtagú, noha a magyar vasúthálózaton évszázados bevett gyakorlat.
Egyfelől vannak a külön szóba írt utótagok: Balatonmáriafürdő alsó Tiszaalpár felső
Másfelől a kötőjeles alakok: Dunakeszi-Gyártelep
Az -alsó -felső elnevezés utas számára kényelmes abból a szempontból, hogy ránézésre tudja
- melyik településen van
- ez a kisállomás, tehát van egy nagyállomás is, értelemszerűen a következő valamelyik irányban.
Ezt elkezdték megreformálni olyasféleképpen, hogy az -alsó -felső tagokat a településnév elé rakják:
Göd alsó -> Alsógöd
(Itt már nem egyértelmű, hogy az alsó az adott település nevének a része-e. Alsógödről Felsőgödre utazni nem ugyanaz, mint Alsómocsoládról Felsőmocsoládra.)
Másfelől hadat üzentek a kötőjeles alakoknak is. Amikkel megint csak szűkült a lehetőségek köre.
Balatonmáriafürdő-Hullámtelepegyszerre informatív és logikus tagolású, csak már 5 tagból áll 4 helyett.
Ilyenkor vagy egybe erőltetjük a két tagot vagy elhagyjuk az elejét, az FNB az előbbi opciót izzadta ki a Máriahullámtelep elnevezést.
Lehetett volna Alsóbélatelep mintájára "Alsómáriafürdő" ami pont annyira jelöli a településnevet mint a mostani elnevezés, cserébe nem feltételez egy Máriahullám nevű fizikai jelenséget.
Ha nagyon kell bele a hullám, akkor legyen simán "Hullámtelep"
A külföldieket meg összezavarja a mi kötőjeles írásmódunk,
Miért zavarodna bárki össze? Te se zavarodnál össze, ha "Budapest Kelenföld" lenne valahol kiírva, a többség meg észre sem venné. Amúgy meg Praha-Holeovice.
Mondjuk a Kelenföld annyiból jogos, hogy a Budapest-Kelenföld az Budapest Kelenföld városrészére utalt, de ott volt Budapest-Üröm, ami pedig a két település között helyezkedett el félúton (tulajdonképpen az volt A budapesti pályaudvar). A külföldieket meg összezavarja a mi kötőjeles írásmódunk, mert a legtöbb európai országban Wien Praterstern, Berlin Alexanderplatz, Amsterdam Sloterdijk stb., kötőjel nélkül futnak a városrészek állomásai.
Sajnos a magyar nyelvben, hasonlóan a némethez és ellentétben az angollal, nem állhat két főnév egymás mellett úgy, hogy a viszonyuk ne lenne egyértelműsítve valamilyen módon. Ez az összetett szavak problematikája.
Balatonmária Hullámtelep nem lehet, mert vagy Balatonmária, vagy Hullámtelep. Eddig igaza van a bizottságnak. Onnantól vitatható, hogy Máriahullámtelep, mert simán lehetne Balatonmária-Hullámtelep is, akárcsak Kelenföld (most így hívják, de hibásan) helyett Budapest-Kelenföld, vagy Kőbánya-Kispest.
Vannak a magyar nyelvnek helyesírási szabályai. Ízlés kérdése, hogy valakinek tetszenek-e, vagy nem, de szögezzük le, hogy a MÁV is és a Földrajzinév-bizottság is csak alkalmazói ezeknek. Amit leírtál, az nem felel meg a szabályoknak, ahogy a megállót hívják, az viszont igen.
Azért mert Balatonmáriafürdő azon részét anno Hullám-Telepnek hívták. Pl. külön strandja is van: A balatonmáriafürdői Hullám utcai szabadstrand az Őz utcai és Balatonfenyves-alsói szabadstrandok között helyezkedik el a két település határán.
Ha definiálunk pár metrikát, onnantól a fejlesztők is kaphatnak szabadabb kezet UI/UX téren. Persze a MÁV elképzeli valahogy a vonatjegy eladási folyamatát, de ez nem esik feltétlenül egybe azzal ahogy az utas elképzeli a jegy megvételét, és ebből születnek a tanácstalan utasok, akik már harmadjára navigálnak vissza a vonatkiválasztó képernyőről, mert nem tudják hogy kell tovább menni. Tudom ez nem feltétlenül érdekli a MÁV-ot, de ha egy UI-optimalizált automata 1 pénztárablak helyett 2-t vált ki, az már lehet.
A/B teszteléssel és korábbi tranzakciók adataiból ellenőrizhető lenne egy-egy új verzió esetén, hogy Pl. az átlagos jegykiadási idő csökkent X%-kal, a fölösleges oda-vissza navigációk száma Y%-kal, a megszakadt jegyvásárlási folyamatok száma Z%-kal. Az óránkénti max jegykiadás N%-ról M%-ra nőtt. Egy jegyhez átlagosan Q%-kal kevesebb kattintás kell, mert a tranzakciók 80%-át lefedő jegyekhez mostantól 3-mal kevesebb kattintás kell, cserébe a balatoni hadirokkant kutyajegyhez +3. Satöbbi.
Nem tudom, ez Magyarországon mostanában hogy működik. Én itt, ha kapok egy leírást a megrendelőtől, hogy egy szoftvernek hogyan kell működnie, akkor azt csinálom meg, amit a megrendelő kért. Mert hát azért kapom a fizetésem. OK, előfordul, hogy beépítem az ideális megoldást is, mert tudom, hogy egy-két hónapon belül a megrendelő is rá fog jönni, hogy amit eredetileg kért, az nem jó :-)
Mondjuk én szoktam néha venni jegyet MÁV-automatából. Igaz, sose kértem hozzá számlát, nem tudom, az a része milyen. Nem tűnt lényegesen bonyolultabbnak, mint a Deutsche Bahnnál ugyanez.
Ha ugyanakkora sorok kígyóznak az automata előtt mint a pénztárak előtt akkor nem javult semmit sem a jegyértékesítés rendszere, bár miért is feltételezném a MÁV-ról, hogy ez bármilyen szinten cél lett volna... A fő probléma az automatákkal továbbra is az, hogy a kezelőfelület botrányos, még az is eltéved benne, akinek nem kéne. Látszólag elvégezték az iparos munkát, kaptak a fejlesztők egy szép workflow chartot a MÁV-tól, ezek a lépések kellenek, mert ez az üzleti folyamat, csak épp a felhasználó maradt ki az egészből, és jó messzire elüldöztek mindenkit aki ért az UX-hez. A kezelőfelület minősége pedig objektíven mérhető, pl. az átlagos jegykiadási idő, vagy épp az egy jegykiadásra jutó kattintások, megszakadt jegykiadási műveletek számával.
- A régi jegyátvevő automatát miért kellett elvinni? A MÁV-vál csak vagy-vagy kapcsolat lehet az új és a régi automaták között, túl sok áramot fogyasztott vagy mi az ultimate érv?
- Ha már elvitték, akkor miért nem lehet kiírni két mondatot, hogy hol vannak az új automaták? A jelek szerint nem csak én vagyok a hülye, különben valószínűleg nem kígyóznának ugyanakkora (vagy még hosszabb) sorok az automaták előtt, mint a pénztáraknál-
És nem győzöm hangsúlyozni, hogy itt most NEM a pénztár vs. automata a téma, előbbiek közül felőlem is bezárhatják az összeset. Azt nem értem, hogy miért nem lehet megtartani egy régi, jól működő megoldást az új mellett...
Szerintem is mindenkinek van igazsága, és kicsit kísérleti terep lett az ország... viszont egyrészt szerintem tök pozitív, hogy az átmeneti időszak után a projektek lassacskán beindulnak, a régiós összehasonlításban igencsak korrekt lehetőségek vannak elektronikus jegyváltásra. Azt se hiszem, hogy rendszerszinten nőtt volna a bosszúságszint... Szerintem pl. elég ritka már manapság, hogy 10-15 perc fölötti időt kell eltölteni sorbanállással, régen ez a frekventáltabb helyeken/időben lényegében garantált volt, de gyakran fél óra is tudott lenni.
Azt én sem értem, hogy miért kell a meglévő kioszkokat annyira sürgősen fölszámolni.
Sajnos a MÁV-START jegykiadással kapcsolatos projektjei meglehetősen párhuzamosan haladtak és a bevezetése, illetve kivezetése az egyes módoknak sem történt épp átgondoltan... Ebből lett az a kaotikus helyzet, hogy mindenkinek igaza van, a maga szempontjából, rendszerszinten meg nőtt a bosszúságszint minden érdekeltnél. Mai fejjel azt gondolom, hogy a mobilos jegyváltást kellett volna teljes üzembe küldeni, MIELŐTT megszüntetjük a dedikált kioszkokat az átvételre (a vegyes funkciójú automatákkal Kínában is rosszak voltak a tapasztalatok, nem lehet szerintem egyesíteni a két funkciót mindaddig, míg a néhány másodperces jegyátvételre tömeges az igény, amit megakaszt a többperces jegyvásárlás). És a pénztárak JÉ-esítését is felfüggesztettem volna, ha tudom, hogy a decemberre erősen megtoljuk az automata, a home printing és a mobilapp-os jegyvásárlást, hiszen a JÉ-re átállás eddig mindig zavart keltett az erőben, ahol ez megtörtént (lassú és nehézkes). Az meg már legyen a szolgáltató baja, h. az e-jegyek ellenőrzése is elég gyerekcipőben jár. Több utas is tapasztalta "tesztelőként", h. nekik kell betanítást végezniük mi is a teendő. (A közalkalmazottihoz hasonló kedvezményeket meg már rég ki kellett volna vezetni a rendszerből...)
