A geometriában ismert az, hogy a háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. Ezt a tényt, gondolom, kapásból elfogadod, mivel geometriai úton, vagy akár matematikailag is be tudod bizonyítani. Ennek a ténynek nincs fizikai oka, mert egy axiomatikusan felépített elmélet logikai következménye.
A Minkowszky-féle négydimenziós geometria, szintén axiomatikus felépítésű elmélet, melynek logikai következményei vannak. Ez a négydimenziós geometria pszeudoeuklideszi voltával függ össze. Két adott világpontot összekötő ( időszerű ) görbe akkor maximális ( ! ), ha ez éppen egy egyenes .
( míg az Euklideszi térben az egyenes a legrövidebb két térbeli pont között )
Tehát, ha ezt megérted, akkor ez egy tisztán geometriai következménye a Minkowszky térnek, fizikai oka nincs.
A: Péter elindul Pál mellől, Pál helyben marad (egy inerciarendszerben). Péter Pálhoz képest egyenletes sebességgel halad.
B: Péter visszafordul, utána ismét egyenletese sebességgel halad Pál felé.
C: Péter visszaér Pál mellé.
A-B-C egy háromszög a téridőben.
Keressük az A és C események között eltelt időt.
Pál szerint: Mivel inerciarendszerben van, leolvassa a karóráját.
Péter: Leolvassa karóráján az odaúton eltelt időt (egy inerciarendszeren belül), majd hozzáadja a visszaúton a karóráján eltelt időt. Az odaút és a visszaút más inerciarendszerben történt, tulajdonképpen két külön inerciarendszerben levő órát olvas le az oda- és a visszaúton.
"Mi ennek a fizikai oka?"
A helyzet a következőhöz hasonló
Adva a síkon egy A-B-C háromszög. Mekkora az AB távolság?
Pál megméri egy A-B irányú méterrüddal. Péter megméri egy először egy A-C, majd egy C-B irányú méterrúddal. Péter nagyobbnak méri.
"Mi ennek a geometriai oka?"
Ugyanaz, mint valaki korábban írta a balatonátúszásos példájában (, csak itt még egyszerűbb a helyzet: az egyik úszó eleve jó irányba úszott).
"ha tetszik inerciarendszer a Föld (fénysebességmérésnél például, éppen Dubois szerint így történhetett, hogy ezer különböző inerciarendszerben is megmérték a fény sebességét, persze mindegyiket a Földön ugyanazon a helyen ugyanazzal a műszerrel), ha nem tetszik nem inerciarendszer a Föld"
Lehet, hogy neked úgy tűnik, hogy ha tetszik inerciarendszer, ha tetszik nem, de ez nem e tetszőlegesség, hanem a te zavaros gondolkodásod terméke.
Igen. Vannak esetek amikor a Földet jó közelítés inerciarendszernek tekinteni, meg van amikor rossz közelítés. Vannak esetek amikor el lehet tekinteni attól, hohgy a Föld kering a nap körül, de nem lehet eltekinteni atttól, hogy forog a tengelye körül. Ekkor a Föld tengelyén levő ponthoz rögzíthetünk közelítő inerciarendszert, de mondjuk az Egyenlítőhöz nem.
Van amikor mindkét mozgástól el lehet tekinteni (például műholdak pályájának kiszámításától).
Bármilyen hihetetlennek is tűnik számodra, akkor lehet egy közelítést megtenni, ha a közelítés alkalmazásával levont következtetések a célnak megfelelő pontosságú eredményt adnak.
"Mivel az ikerparadoxon nem a gyorsulásról és nem a gravitációról szól, csupán a nagy sebesség okozza azt ( a hívek szerint) : nincs ilyen fizikai ok."
Inerciarendszerben le0rva csak az ikrek sebességétől függ.
Gyorsuló rendszerben leírva a leíró rendszer gyorsulásától és az ikrek sebességétől is.
Különböző gyorsuló rendszerekben különbözőképpen függ ezektől.
Azonban mindegyikben ugyanaz jön ki a két iker visszaérkezéskori korkülönbségére.
Soha senki nem válaszolta még meg ezt a két kérdést érdemben...
Kedves magnum56, ez nem egészen így van, mert a Te válaszod is érdemi és a sajátomat sem becsülöm le:
1. Mi az a tényleges fizikai ok, amely miatt eltérés lesz az ikrek életkorában?
Mivel az ikerparadoxon nem a gyorsulásról és nem a gravitációról szól, csupán a nagy sebesség okozza azt ( a hívek szerint) : nincs ilyen fizikai ok.
2. Melyikük lesz fiatalabb?
Az iker visszatér és egyforma idősek lesznek.
Ez egyszerűen tragikus, hogy hogy lehet ilyen mesterien zagyválni a gyorsítási szakaszokat az ikerparadoxonnal, zagyválni a nemlétező inerciarendszereket, ha tetszik inerciarendszer a Föld (fénysebességmérésnél például, éppen Dubois szerint így történhetett, hogy ezer különböző inerciarendszerben is megmérték a fény sebességét, persze mindegyiket a Földön ugyanazon a helyen ugyanazzal a műszerrel), ha nem tetszik nem inerciarendszer a Föld stb.
(Véletlenül se érezd úgy, hogy veled kekeckedek, veled a legtöbb dologban maximálisan egyetértek. A vastagbelt meg hagyd, egy ilyen brommal nem érdemes vitázni)
Vizsgáljuk meg az általad említett kísérletet. Tegyük fel, hogy semmi sem létezik a világon csak ez a két óra
Ebben a kérdésben én óvatosabb lennék. Nem tudjuk, mi lenne, ha csak ebből állna a világ. Érdekes kérdés, jó lenne ha ezt is tudnánk, de egyelőre nem tudjuk.
A specrel nem ennek a megoldását tűzte ki célul. A specrel egy modell, ami a mi világunkban a jelenségek egy csoportját írja le figyelemre méltó pontossággal.
Az altrel szintén. Talán valamivel közelebb visz a két szereplős világhoz is, de nem ez az alapvető célja, és főleg nincs erre kiterjesztve a valószínűsíthető érvényességi köre.
Nem egyszerűsítés a feladatot így megfogalmazni. Hanem egy elég jól ismert és kezelhető kérdés áthelyezése a teljesen ismeretlen terepre. Mi értelme ennek?
Valamit, amiről mérések vannak, biztos ismeretek, áthelyzezni oda, ahonnan értelemszerűen semmiféle ismeretünk nem lehet? Az egyszerű problémát helyettesíteni az egyelőre reménytelen problémával?
Arra persze jó lehet, hogy aki azt se tudja, amit lehetne, elégedetten hátradőljön - más se tud mindent. Persze hogy nem. De ez nem jelenti azt, hogy a még kevesebb egyenértékű.
Célszerű lenne megmaradni a feladat még kezelhető formájánál, pl.:
a mi világunkban, de kellően távol nagy tömegektő, legyen két óra...
Végül is ha fingod sincs az egészről, legalább anyázd le a többieket. Legalább így te győzöl, mert a többiek csak mondják azt a sok egyetemista marhaságot, minden színes fordulat nélkül...
"Vizsgáljuk meg az általad említett kísérletet. Tegyük fel, hogy semmi sem létezik a világon csak ez a két óra, plusz egy-egy megfigyelő, akik az órán csücsülnek. Mit lát az 1-es megfigyelő? Azt, hogy az U2 óra eltávolodik tőle, megáll, majd visszatér hozzá. Mit lát a 2-es megfigyelő? Azt, hogy az U1-es óra eltávolodik tőle, megáll, majd visszatér hozzá. A két órán űlő két megfigyelő pontosan ugyanazt látja, ugyanazt méri."
A specrel vulgárcáfolói már itt el szoktak bukni, ahogy te is most elbuktál.
Nem ugyanazt látják.
Már a megtett távolságot sem azonosnak mérik.
"Akkor most melyik az inerciarendszer?"
Két újratalálkozó rendszer közül legfeljebb az egyikük lehet inerciarendszer. Csak olyan rendszer lehet inerciarendszer, amelyik nem gyorsul. Ha a kettő között van ilyen, akkor az az inerciarendszer, a másik nem lehet az.
A kérdésből is látszik, hogy még mindig nem érted az inerciarendszer fogalmát.
Ahogy megfogalmaztad a feladatot, úgy akár mind a kettő rendszer gyorsulhat, például egy szimmetrikus ikerparadoxon feladatban. Ekkor egyikük sem inerciarendszer.
"Melyik óra fog kevesebben mutatni"
Ha az egyikük inerciarendszer, akkor annak az órája fog kevesebbet mutatni,
Ha egyikük sem inerciarendszer, akkor egy harmadik inerciarendszerben kell specrellel számolni, vagy áltrelt kell alkalmazni és úgy lehet megtudni, hogy melyik óra fog kevesebbet mutatni.
"aha... a szuperszonikus gépben pedig nem tudnak beszélgetni az utasok, mert lehagyják a hangjukat."
Most az egyszer beletrafáltál, bunkókám. Minden vadászpilóta tudja, hogy ha handsebesség felett repül, akkor nem hallja a mögötte haladó gép zaját.
A repülőben ülő utasok csakis azért tudnak beszélgetni, mert a repülő magával viszi a levegőt. Egy nyitott repülőn valóban nem tudnának beszélgetni az utasok.
Ezt rajtad kívül mindenki tudja. De hát ez fizika...
Nincs szerencséd, mert Einstennek A párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban című írását jól ismerem. Örülök, hogy te is ismered, de úgy érzem nem elég figyelmesen olvastad el. Mert akkor feltűnt volna egy-két érdekesség.
1. Az óralelassulás már a specrelben benne van. Ezt 1905-ben alkotta Einstein. A sperelben viszont nincs gravitáció. Tehát a gravitáció, mint fizikai ok kiesik. Abban igazad van, hogy Einstein is belekeveri a gravitációt a magyarázatba, de azt is megemlíti, hogy erre a magyarázatra az elmúlt évben jött rá. Vagyis 1917-ben. Szerinted akkor 1905 és 1917 között mi volt Einstein megoldása?
2. Vizsgáljuk meg az általad említett kísérletet. Tegyük fel, hogy semmi sem létezik a világon csak ez a két óra, plusz egy-egy megfigyelő, akik az órán csücsülnek. Mit lát az 1-es megfigyelő? Azt, hogy az U2 óra eltávolodik tőle, megáll, majd visszatér hozzá. Mit lát a 2-es megfigyelő? Azt, hogy az U1-es óra eltávolodik tőle, megáll, majd visszatér hozzá. A két órán űlő két megfigyelő pontosan ugyanazt látja, ugyanazt méri. Minden időpillanatban az U1 óra sebessége U2-höz képest pontosan ugyanakkora, mint az U2 óra sebessége U1-hez képest. Ugyanez igaz a gyorsulásokra is. Az U1 óra gyorsulása U2-hez képest pontosan ugyanakkora, mint U2 óra gyorsulása U1-het képest. Akkor most melyik az inerciarendszer? Melyik óra fog kevesebben mutatni?
3. Ezt a problémát Einstein is jól látta, csak éppen nem tudta megoldani. Ha elolvasod az írás végét, akkor te is rá fogsz jönni. Idézem:
az általad felvetett kérdés maradéktalan tisztázása csak azáltal érhető el, hogy a világ egészének geometriai-mechanikai szerkezetéről az elmélettel összeegyeztethető felfogást alakítunk ki. A múlt évben ezzel foglalkoztam, s azt hiszem, sikerült tökéletesen kielégítő elképzelésre jutnom, ennek kifejtése azonban túlságosan messzire vezetne.
Gondolod, hogy ha Einstein egyszerű magyarázatot tudott volna adni, akkor nem írta volna le? Vajon miért írja azt, hogy ennek kifejtése túl messzire vezetne?
"fénysebességgel halad egy autóbusz, melynek hátuljában utazom. az elejére sétálhatok-e? ha igen, mennyi a sebességem?"
1. A specrel szerint nem létezhet olyan busz, ami fénysebességgel halad.
2. Szerintem viszont létezhet, és sétálni is lehet benne. Ha a busz hátuljáról az elejére sétálsz, akkor a sebességed c + v ha a sétálás sebességét v-vel, a fénysebességet c-vel jelöljük. De azért ez a séta nem lesz olyan sima. Ugyanis miután előresétáltál, és visszanézel, nem fogod látni a busz hátuljában ülő utasokat. Ez azért van, mert a fénysebességgel haladó buszban a fény előrefelé nem terjed. (mindez akkor igaz, ha a a busz c sebességét a fény vezető közegéhez viszonyítva értjük)
1.:Tenyleges fizikai oka (legalabbis erre vezetheto vissza), hogy a termeszeti jelensegek minden inerciarendszerben azonosak, tovabba a feny minden inerciarendszerbol nezve c-vel halad.
2.: Ha mindenaron belekevered a Foldet, akkor a valasz az elutazo testver palyajatol fugg, es attol, milyen gyorsan tette meg az utjat.
Hát persze, különben összeomlik az egész magyarázat. "
Szénalmas, hogy azt hiszed, hogy utcai szónoki fogásokkal lehet ezt eldönteni.
A folytatás lehagytad, pedig ott éppen azt mondtam el, hogy miért jogos ez a közelítés.
Tényleg nem értetted azt meg?
Vagy azt hiszed, hogy ilyen szófacsarások bármit is érnek?
"Ezzel szemben Einstein mit ír?
"A Földhöz erősített KR inerciális-e?"
Nem, mert a mechanikai törvények a Földön nem érvényesek pontosan a forgás miatt. ....""
Igazat is mond Einstein. Nem csak a Fölrdre vonatkozóan. Nem tudok olyen testről ami inerciális mozgást végezne az univerzumban.
Ha-ha-ha, akkor megbukott a specrel!- szokták mondani erre az elhamarkodottan gondolkodó vagy valamiért nem gondolkodó emberek.
Pedig egy absztrakt elmélet, mint a specrel is, legfeljebb akkor "bukhat meg", ha kiderül, hogy (belsőleg) ellentmondásos.
Ha belsőleg nem ellentmondásos, akkor csak az lehet a kérdés, hogy használható-e valamire.
Ez pedig egyrészt azon múlik, hogy a benne használt absztrakt fogalmak megfeleltethetők-e közelítőleg a létező világból vett (egyébként szintén absztrakt) fogalmaknak.
Ha a közelítés jó és az elmélet nem túlságosan érzékeny a közelítésekre (vagyis nem nagyítja fel túlzottan az eltéréseket), akkor használható és így van értelme.
(Talán még akkor beszélhentnénk (relatív) megbukásról, ha egy újabb elmélet mindenben legalább olyan jó eredméány adna mint a régi és bizonyosakban jobbat.
Ebben a tágabb értelemben pl. az áltrel megbuktatta a newtoni elméletet.)
Konkrétan az itt szóban forgó esetre: ha éves nagyságrendű utazásokról van szó, akkor a naprendszerbeli gravitációs hatások és forgások csak másodperc nagyságrendű eltéréseket okoznak az inerciarendszerhez képest és így nincs jelentőségük annak megállapitásában, hogy az ikrek közül ki lett öregebb, hiszen a szóban forgó nagy utazási sebességek miatt éves nagyságrendű korkülönbségekről van szó.
""Specrelben ezt a feladatot úgy lehet kiszámolni, hogy egy inerciarendszerben a két iker pályája mentén integráljuk az időlassulást, ezzel megkapjuk mindkettőnek az eltelt sajátidejét."
Melyik az az inerciarendszer, amelyikben integrálni kell? Konkrétan, nevezd meg légyszives."
A fentiek alapján, ha akarnád, megértenéd, hogy attól függően, hogy mennyire jó közelítése az inerciarendszernek a választott rendszer, annál pontosabb lesz az eredmény.
Például a GPS esetében a Föld forgáa miatt naponta 100 nanosec eltérés léphet fel a nem forgó Földdel számítotthoz képest. Ez ezrelékes nagyságrendű a Föld gravitációja és a holdak mozgása által okozott eltérésekhez képest.
Az, hogy a Föld körpályán kering és nem egyenesen mozog még sokkal kisebb eltérést erednényez. Az pedig, hogy a Nap gravitációja nem homogén még ennél is kisebb eltérést okoz.
Konkrétan a válasz: akár a Föld felszínét, akár a Föld középpontját, akár a Naprendszer középpontját, akár a Tejútrendszer középpontját tekinted inerciarendszernek, több éves nagysebességű ikerparadoxoni utazás esetében elegendően pontosan megkapod az ikrek korkülönbségét a visszaérkezéskor.
A különböző rendszerekben különböző értékeket kapsz, hiszen egyik sem inerciarendszer, de a hiba mindegyikben kicsi lesz.
Magnum - megadom a választ, Einstein szavaival, mert az teljesen jó, bár 1918 novemberében jelent meg. Megtalálhatod te is könnyen, magyarul is, a válogatott tanulmányaiban,amit éppen most kapni is lehet a nagyobb könyváruházakban ("Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban")
Tehát:
Nincs semmi szó benne Földről, úgyhogy a Föld mozgásával kapcsolatos problémákat ne keverd bele. Egy inerciarendszerben az U1 óra áll, az U2 pedig elindul mellőle,gyorsul, aztán állandó sebességgel utazik, majd ellenkező irányba gyorsul (megfordul) stb, végül visszaér az U1hez.
Melyik mutat majd kevesebbet (lesz fiatalabb)?
U2, mégpedig azért,mert "egy óra annál gyorsabban jár, minél nagyobb a gravitációs potenciál azon a helyen,ahol az óra van. " ez az a fizikai ok, amit kérdeztél.
Gravitációs tér az ekvivalencia-elv értelmében van jelen, az U2 óra vonatkoztatási rendszerében.
Hát persze, különben összeomlik az egész magyarázat. Ezzel szemben Einstein mit ír?
"A Földhöz erősített KR inerciális-e?"
Nem, mert a mechanikai törvények a Földön nem érvényesek pontosan a forgás miatt. ...."
Persze lehet Einsteint überelni, és a lovat is lehet szamárnak tekinteni, ha ez szükséges a magyarázathoz, de attól még nem lesz az.
"Specrelben ezt a feladatot úgy lehet kiszámolni, hogy egy inerciarendszerben a két iker pályája mentén integráljuk az időlassulást, ezzel megkapjuk mindkettőnek az eltelt sajátidejét."
Melyik az az inerciarendszer, amelyikben integrálni kell? Konkrétan, nevezd meg légyszives.
1. Mi az a tényleges fizikai ok, amely miatt eltérés lesz az ikrek életkorában?
2. Melyikük lesz fiatalabb?
Amíg ezekre nem tudsz válaszolni, addig ne beszélj nekem arról, hogy ki mit nem lát jól. Attól, hogy össze-vissza integrálsz, nemlétező koordinátarendszerekben, az ikertestvér szakálla még nem fog kinőni.
Kormolni persze lehet, hogy ezt már érdemben megválaszolták mások. Soha senki nem válaszolta még meg ezt a két kérdést érdemben, és úgy látom, hogy neked sem megy.
"2. Azt írod, hogy amelyik testvét visszafordult "egy idore biztosan nem egyenes vonalu egyenletes mozgast vegzett" . És amelyik a Földön maradt? Ha még nem árulta volna el neked senki, akkor én most elárulom, hogy a Föld egy ellipszis pályán, gyorsuló mozgással kering a Nap körül, ráadásul forgó mozgást végez a saját tengelye körül. Tehát az a testvér aki a Földön maradt, az sem egyenletesen mozog."
Az ikerparadoxon szokásos ismeretterjesztő megfogalmazásában a Földön maradó ikret inerciarendszerben levőnek tekintik, mert az ott emlegetett sebességek, távolságok és időtartamok mellett a Föld mozgásából és forgásából, (de akár a Föld és a Nap gravitációjából is) fakadó eltérés az inerciarendszerbelihez képest messze elhanyagolható.
Azokban a példákban fényévekről és évekről, c-vel összemérhető sebességről van szó.
Ezzel szemben például a Föld keringése során a sebességéből fakadó eltérés egy a Föld középpontjában levő illetve a Nap közepén álló órához képest 2000 év alatt mindössze néhány perc lenne.
A forgás és a gravitáció is igen kicsi eltérést eredményez.
Így ezekben a példákban a Föld inerciarendszernek tekinthető elfogadható közelítéssel.
"Tehát van két ikertestvér, de együkőjük sem egyenletesen mozog.
Most akkor melyik lesz a fiatalabb? Ezt magyaráz meg légyszives (ha tudod)."
Ha mindkét iker mozgása során gyorsulás hatása alá kerül, akkor nyilvánvalóan egyikükhöz sem lehet inerciarendszert rögzíteni.
Specrelben ezt a feladatot úgy lehet kiszámolni, hogy egy inerciarendszerben a két iker pályája mentén integráljuk az időlassulást, ezzel megkapjuk mindkettőnek az eltelt sajátidejét.
Sajnos az ikerparadoxon lenyeget meg mindig nem latod at, nem azon van a hangsuly hogy a Foldrol indul el az egyik testver. A kerdesedre mar erdemben valaszoltak elottem, bar valoszinuleg feleslegesen, mert magat a paradoxont sem erted.
Ja es osszeintegralas annyit jelent, hogy az elemi sajatido-jarulekokat ossze kell adni. De ezt valoszinuleg megertetted volna, ha akar egy bevezeto szintu kiserleti fizika eloadasra jartal volna.
"Lehetetlenség abszolút sebességet mérni, ezt Galilei mondta ki először."
Így igaz, és egyetértek vele. Ha visszaolvasod a hozzászólásaimat, mindenütt azt fogod találni, hogy szerintem a mozgás relatív.
"Nem Einsteinnel van bajod, hanem Galilei relativitáselvével."
Óriásit tévedsz. Nekem Einsteinnel van bajom, meg a specrellel. Galilei relativitási elve (amely szerint nincs abszolút mozgás) rendben van. Einstein szerint viszont van abszolút sebesség, maga a fénysebesség.
"Fogadd el már, hogy nincs abszolút sebesség."
Ismételten nyitott kapukat döngetsz. Én sohasem hittem, és most sem hiszem, hogy abszolút sebesség létezne. Ezt nem én állítom, hanem a specrel. A specrel szerint ugyanis a fénysebesség abszolút, mert bárki, bármikor, bárhogyan méri mindig c-t mér. Ha nem csak olvasnád, hanem értelmeznéd is a specrelt, te magad is rájönnél.
Az iker-paradoxon szerint két ikertetvér egyike űrhajóval nagy sebességű utazást tesz. Amikor visszaérkezik, ő jóval fiatalabb lesz, mint a Földön maradt testvére.
Nem feltétlenül fiatalabb, hanem kivételes esetektől eltekintve vagy fiatalabb vagy öregebb lesz, mint a Földön maradt testvér. A földi gravitációtól és az iker pontos mozgásától (beleértve gyorsulást és sebességet) függ, hogy a visszatéréskor ki lesz az öregebb és mennyivel. A pontos számítások bonyolultak (legalábbis nekem).
Most te megjátszod magad, vagy tényleg ennyire értetlen vagy.
Az iker-paradoxon szerint két ikertetvér egyike űrhajóval nagy sebességű utazást tesz. Amikor visszaérkezik, ő jóval fiatalabb lesz, mint a Földön maradt testvére.
Ezt te azzal indokoltad, hogy az űrhajós, amikor visszafordul, akkor gyorsulva mozog, tehát nem inerciarenszerben mozog, ezért lesz fiatalabb.
Én pedig leírtam, hogy a Földön maradt testvér sem inerciarendszerben mozog, hiszen a Földel együtt gyorsuló és forgó mozgást végez.
Tehát egyik rendszer sem inerciarendszer. Erre mit válaszoltál? Azt, hogy "vegig abbol az inerciarendszerbol irjuk le a mozgasukat, amelybe erkezni fognak". Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni, hogy itt nincs inerciarendszer. Az életkor eltérés oka tehát nem lehet az, amit leírtál, mi szerint az egyik testvér inerciarendszerben a másik pedig nem.
Akkor mégegyszer megkérdezem, a két NEM inerciarendszerben mozgó testvér közül melyikük lesz a fiatalabb?
Megjegyzés: az integrálás magyarul összegzést jelen. Az általad leírt "össze kell integrálni" kifejezés össze-összegzést jelent.
Ez azt jelenti, hogy a természeti jelenségek ugyanazon törvények szerint, ugyanúgy zajlanak le, akármelyik rendszerre viszonyítva.
Nem ugyanúgy zajlanak le, csak ugyanazon törvények szerint. Pl. a leejtett pohár és az eldobott kő is ugyanazon törvények szerint mozog (mind az einsteini, mind a newtoni világleírásban), de meglehetősen másként. Sajnos komoly problémáid vannak a valóság értelmezésével. Hozzáteszem továbbá, hogy az hogy "a természeti törvények minden rendszerben megfogalmazva azonos alakúak" csak intuitív jelentéssel bír mindaddig, amíg nem formalizálod. Einstein számára ez intuitív vezérfonal volt, hasonlóan, ahogy egy matematikus vagy sakkozó érzi, mi a következő jó lépés. De ez az érzés nem keverendő össze a kész formalizált elmélettel vagy egy matematikai levezetéssel vagy egy konkrét sakkjátszmával. Szomorú, hogy nem látod a különbséget és összekevered a szezont a fazonnal.
Csak akkor van ha definiálod. És attól a pillanattól kezdve van abszolút sebesség.
Alapul veheted pl a 600 km/s -os mozgást, vagy kijelölheted pl a Great Attractort állónak definíció szerint.
Ha ezt teszed máris van abszolút sebesség.
Ugyanez a helyzet az abszolút idővel is. Lehet nulla a Big Bang, vagy akár a szüzmária leszülésének időpontja. Azért nincs abszolút idő mert nem akarod.
Azt el tudod képzelni, hogy amikor csettintek akkor a világ 10 különböző helyén felrobban egy egy szupernova? Na ez az abszolút idő. Ezt mérni nem tudod, csak számítani. Nem kell mindent mérni. Eszed is van, nem?
Lehetetlenség abszolút sebességet mérni, ezt Galilei mondta ki először. Nem Einsteinnel van bajod, hanem Galilei relativitáselvével.
Azt gondold végig, hogy kénytelenek vagyunk mozgó tárgyról mérni, mert álló nem létezik, emiatt egy kicsit kényelmetlenek az összefüggések ahhoz lépest, mintha az abszolút sebességet használnánk. Fogadd el már, hogy nincs abszolút sebesség. A kényelmetlen számolás még nem jelenti azt, hogy hibás is lenne. Ez van, ehhez kell alkalmazkodni.
Egy szemleletes analogia arra, hogy miert nincs ellentmondas abban, hogy mindket testver azt gondolja, hogy a masik oraja lassabban jar:
Balatonatuszaskor van ket versenyzo, akik - mivel kod van es nem latszik a tulpart - kulonbozo iranyba kezdenek uszni, mert mindegyik mast gondol hogy hol van a cel. Barmelyiket kerdezzuk azt gondolja, hogy o van elorebb, hiszen a masik rossz iranyba uszik es csak a sebessegenek egy vetuletevel kozeledik a gondolt cel fele. Nincs ertelme firtatni azt hogy kinek van igaza, azt hogy melyik van elorebb. Miutan eleg kozel ertek a parthoz meglatjak hogy merre van a cel, es mindegyik arrafele kezd uszni. Mikor beerkeztek, mar el lehet donteni, hogy ki ment tobb utat, de addig amig nem tudni hol a cel, ertelmetlen kerdes. Hasonloan a ikreknel is az van, hogy amig az egyik nem ter el az egyenesvonalu egyenletes mozgastol es indul el a masik fele, nincs ertelme azt kerdezni, hogy ki az oregebb.
