Az én birtokomban lévő irodalomban található képek alapján. Jártam néhány felvidéki várban is: Pozsony, Beckó, Trencsén, Nyitra, Krasznahorka, Fülek, Csejte, Bajmóc, Komárom, Szepesbéla, Zólyom,de ezzel én sehol se vagyok az itteniekhez képest. A baj az, hogy a térdem kezd elkényelmesedni.
Pedig hidd el, nagyon érdemes őket felkeresni. Mert mondjuk a hozzám legközelebb eső Mátra-hegységben csak szinte árkok és sáncok maradtak meg a várakból, ott a felvidéki várakról sok esetben csak a tetőzet hiányzik. Vaskos kőfalak, kapuk, faragott ablak és ajtókeretek, kulcslyuk alakú lőrések... és még sorolhatnám hosszan, miért érdemes észak felé venni a vártúránkat.
Nekem az alábbi könyv hozta meg az "étvágyamat" annak idején. Először kikölcsönöztem a gyermekkönyvtárból, majd itthon szó szerint kimásoltam a szövegeket egy spirálfüzetbe, amit most is kegyelettel őrzöm.A rajzokat pedig zsírpapír segítségével másoltam át.
Később, pont egy losonci könyvesboltban a kötetet is be tudtam szerezni.
Én tényleg nem rég óta keveredtem ide.
Még hogy kevês hozzászólás? Kimarad két nap és alsó hangon fél órám "rámegy" a lemaradása. S vissza a legvégére...
Elképesztő tudást halmoztatok itt fel, S még több a megalapozott forráskritika.
A tornai várbarátok -- ismerem őket -- sajnos még csak a bozótirtásnál tartanak. Hogy mikor kerülhetnek sorra a rogyadozó várfalak megóvásában? Azt csak a szlovákiai műemlékvédelem védőszentje tudná...
Akkor mutatnék a "ritka lezárt részek" közül egyet. Pontosan azon magyarországi várunkból, amivel büszkélkedünk a nagyvilág előtt: Visegrádról. Ahol még a monarchiás időkben jöttek-mentek a kíváncsi várlátogatók, az napjainkban zárt területnek számít a Fellegvár szűk udvarán.
Ez pedig Sóvári Soós Elemér nyugalmazott katonatiszt, szintén amatőr várkutató tanulmánya 1912-ből a hrussói várról:
Külön érdekessége, hogy említést tesz egy Zsigmond-korabeli ellenvárról, ahonnét ostromra indultak a hrussói vár ellen. Jó lenne ennek az objektumnak a pontos helyét kideríteni.
Van egy jobb ötletem. Ez jó erre a vőárra is meg Hrussóra is. Arra főleg. Az a kerek torony/falszakasz megfoghatta a fölülről érkező vizet. Vannak olyan talajfajták amik nem igazán szeretik a vizet. Csak idő kérdése és az átázott talaj megteszi a magáét. Meg a ferde térszin is. Láttam agyagon megcsúszott épületet, pedig alig volt ferde a felszín, az alaptest nem ment bele elég mélyen az agyagba, már csúszott is (szép lassan, de volt rá ideje, neki nem volt sürgős. meg az agyagnak se).
Valamelyik vagy mindkét fal elindult kifelé. Fénykép alapján kicsit megalapozottabb lehet a vélemény mint a béljóslás, de nem sokkal. Azt lehet tudni, hogy mi az uralkodó szélirány? És mekkora szelek szoktak fújkálni?
Nagyon jó képek, nagyon jól visszaadják (gondolom) a vár hangulatát. Egy másik vár ahová érdemes elmenni. Van némi irodalmam (nem sok és nem komoly) a felvidéki várakról, de a képmellékletek hozzá elég gyengék. Azok alapján nem éreztem vágyat a felkeresésükre.
Az teljesen jogos amit írtál, hogy elvileg minden várrom életveszélyesnek is tekinthető és elvileg egyik sem lenne látogatható. De szerencsére a legtöbb látogatható, ritka, hogy van lezárt része.
1886-ban Könyöki Józsefamatőr várkutató, civilben pozsonyi rajztanár kereste fel a hrussói várat. Jó szokásához híven mind szövegben, mind rajzban felvette a látottakat. Az utolsó rajzán szerencsére megörökítette azt a kérdéses bástyát is. Akkor még nem támasztotta falát az a "lyukas" támpillér.
" attól függ hogy az időjárás mikor morzsolja fel a köveit összetartó mészhabarcsot. Utána menthetetlenül potyognak belőle a kövek, vagy akár nagyobb darab falszakasz adja meg magát a gravitációnak."
Attól is. De ha megdől egy fal akkor hajlítás is keletkezik benne a dőléstől de addig nem keletkezik húzás (húzórő) a falban amíg a nyomóerő és a hajlítónyomaték eredője a belső harmadban van. A habarcs nem szereti a húzást, gyakorlatban a habarcs húzószilárdságát nullának szoktuk számolni. Betonnál gyakorlatban húzásra a nyomószilárdság tizede-huszada (inkább huszada vehető számításba).
Mert a 2. megoldáshoz előbb meg kellene gyújtani ezt a kéve köteget alulról. Csak hogy ott lent az ellenség törekedik a várfal ostromára a létráival. Ha pedig meggyújtják, akkor a felszálló tűz és füst mind a várfal tetején álló védőkre száll, kibírhatatlanná téve a harcállásukat.
Engem azért zavar, mert furcsa. Mint írtam, még ilyen "lyukas" támpillért nem láttam.
De talán szagot fogtam! Áttúrtam a könyvtáramat és az alábbi 2003-as szlovák váras könyvben találtam érdekes írást. Légy szíves fordítsd már le a nyíllal bejelölt mondatot.
Amikor egy ilyen magára hagyatott, elburjánzott bozótossal benőtt várromban töröm magamnak az utat, mindig a Csipkerózsika meséje jut az eszembe. Csak éppen a sok száz esztendős álmát alvó királylányt nem lelem meg, mert már az a torony sincs meg...
Még a múltkorában mentettem le egy rajzot, amelyen Jeruzsálem 1099-es ostromát ábrázolják, amikor az első kereszteshadnak sikerült elfoglalni a Szent Várost az araboktól. Csak a napokban vettem alaposabban szemügyre a látványos viadalt, annak részleteit. Akkor megakadtam olyan valamiken, amikről még eddig nem láttam, nem hallottam.
A védők által a kőfalak elé kettős kötélen leeresztett, talán nád? kévékről lehet szó. De vajon mi célt szolgálhattak? -- most ezen töprengek. Topiklakó barátaim, szerintetek?
Egy éve még én sem használtam mobilos térképet (bojongtam a hegyek közt volt olyan vár is amit nem találtam) amióta tönkre ment a telefonom és újat vetem azóta majdnem minden nap használom :Mapy CZ off line térképet betelepítettem és megy internet nélkül is :) benne van a magyarország térképe is és várak is :)
Most tegyük a kezünket a szívünkre és legyünk őszinték: minden várrom életveszélyes. Tehát le kellene zárni és oda addig nem engedni be kirándulókat, míg a helyreállítást végre nem hajtják. Akkor pedig nagyon sok várromunkba SOHASEM lehetne bemenni, mert sohasem fogják őket helyreállítani.
Például itt is egy falomlás történt, a felvidéki Temetvény {szl: Tematín} várromjában:
Hogy egy adott falszakasz mikor omlik le, az attól függ hogy az időjárás mikor morzsolja fel a köveit összetartó mészhabarcsot. Utána menthetetlenül potyognak belőle a kövek, vagy akár nagyobb darab falszakasz adja meg magát a gravitációnak.
Ha megbontják a tornyot (ami íves alaprajza miatt támaszként is működött) nem tudhatták, hogy a falból mennyit visz magávalMindezt csak egy fénykép alapján. Még ha látja az ember a helyszínt akkor se könnyű megtalálni az okot. Alapot megerősíteni nem is olyan egyszerű feladat, mert ha egy fal mellől (!) kiásom a földet (megszüntetem az alaptest melletti leterhelést akkor csökkentem az alaptest alatt (!) a talaj teherbírását. Ez igaz akkor is, ha az alap egy szakaszát bontom meg. Valószínűleg szükség lett volna a stabil falszakasz magasságából is visszabontani ferdén az előbbiek miatt.
