Az „Excel” fórum célja, hogy keretet adjon az Excel felhasználók széles táborának tapasztalataik megosztására, és lehetőséget a segítséget kérőknek. Az alábbi összefoglaló azért készült, hogy segítse a helyes kérdésfeltevést.
– Írd le szabatosan a problémát. Úgy fogalmazz, hogy ne csak te magad, de a szakértő is megértse, mire szeretnél választ kapni.
– Írd le, hogy milyen verziójú Excellel dolgozol. (Vagy ha nem – ill. nem csak – Excel, akkor micsoda?)
– Írd le, hogy milyen úton indultál el, és hol akadtál el rajta.
– A kérdés megértése szempontjából sokat segíthet, ha feltölteszt egy képet, amin látszik, hogy mit szeretnél, vagy illusztrálja azt.
– Még jobb, ha feltöltesz egy minta munkafüzetet valahová (pl. data.hu). Feltöltés előtt távolítsd el belőle a nem publikus adatokat.
– Ha a feladat jellege olyan, célszerű az "előtte" és "utána" állapotokat bemutatni. (Miből kellene csinálni mit?)
– Ha VBA kódon kell javítani, másold be a releváns kódrészt. Rövid kód mehet hozzászólásba, hosszú kód inkább ide: http://pastebin.com/
– Ha valami nem úgy működik, ahogy kellene, add meg a rendellenes viselkedés jellemzőit, a hibaüzenetet, és a hibát okozó programsort.
Nekem is ez jutott eszembe, csak azért nem írtam le, mert a jelek szerint az aposztróf ismeretlen módon megoldotta a problémát, és nem ez volt a feltett kérdés.
Pontosabban a dátumokat az eredeti helyükön dátumként érdemes tárolni a feldolgozhatóság miatt, és külön oszlopban függvénnyel szövegként.
Egyébként ahogy nő az Excel verziószáma, úgy válik egyre hajlamosabbá tapasztalatom szerint, hogy formázásokat automatikusan átvigyen az oszlopon belül (ha már a felső cellában megvolt a formázás, mielőtt az alatta levőbe írni kezdtünk).
Nem tudom a választ a kérdéseidre, viszont én is feltennék egyet: ha a dátumokat szövegként tárolod a táblázatban, az nem jó? Mert akkor talán nem alakítaná át, amikor átveszi a Word. A levélben meg már úgyis szöveg lesz.
Sziasztok, évek óta küszködök egy dátum formázási problémával. Minden évben kell körlevelet kiküldenem, amelyben születési idők is szerepelnek. A körlevelet Word dokumentumban szerkesztem, az adatforrás pedig Excel táblázatban van. A születési idők dátum formátumban szerepelnek európai módon éééé.hh.nn. Viszont a körlevélbe alapesetben amerikai formában kerül (hh/nn/éééé). Ezt régebben (2015-ig)a DDE formátumra való átállítással kezeltem. Előzőleg a dokumentum beállításainál bekapcsoltam a 'fájlformátum jóváhagyása megnyitáskor' kapcsolót, és amikor kérte a formátumot, akkor a DDE formát választottam. Emlékeim szerint akkor külön fájlban tároltam a kiskorúakat és nagykorúakat, mert más-más levél ment ki nekik.
Viszont most már évek óta egyetlen fájl külön munkalapjain tartom az adatokat, és az adatforrás kiválasztásakor azt is megadom, hogy melyik munkalap adataival dolgozzon a körlevél készítő. Viszont a dátum probléma elkerülésére a DDE így már nem használható, mert annál a rendszer nem kérdez rá, hogy melyik munkalapokat szeretném a körlevélhez rendelni, így nem működik rendesen.
Viszont így jön az amerikai formátum.
És itt jött egy érdekes meglepetés. Arra gondoltam, hogy jobb híján végigmegyek az adatoszlopokon (szerencsére csak néhány tucatról van szó), és aposztrófot teszek a dátumok elé, ami kikényszeríti a sz adat szövegként való kezelését. Az első teszt kedvéért csak a munkalapok első soraiban tettem ki az aposztrófot, majd mentettem a munkafüzetet. Ekkor viszont meglepő, és számomra érthetetlen hibaüzenetet kaptam (Excel 2010-et használok):
Végül túlléptem ezen, mentettem a munkafüzetet. Végül ez nem okozott gondot, viszont egy örömteli, de szintén érthetetlen jelenséggel találkoztam. Hiába csak az első sorban tettem aposztrófot a dátum elé, az oszlop összes többi dátumát később jól formázza. Kipróbáltam: Ha az utolsó sorba került az aposztof, akkor az előtte lévő adatok megtartották az amerikai formát.
Bocs, hogy kissé hosszadalmas lett a leírás, de két dolog érdekelne:
1. miről szól a rejtélyes hibaüzenet, mikor nem váltottam semmiféle korábbi verzióra, és miért figyelmeztet funkcióvesztésre, mikor semmilyen formátumváltást nem végeztem.
2. Miért érvényesíti az első sorba kitett aposztróf a szövegként való kezelést az adott oszlop további soraiban is? Ez most éppen jól jön nekem, megkímél némi felesleges munkától, csak éppen véleményem szerint teljesen szabálytalan.
Esetleg legyen 12 direkt hivatkozás a 12 hónapra, és az „Alap” tábla A1 cellájából az derüljön ki, hogy a 12 direkt hivatkozás közül éppen melyiket használjuk fel.
Ha ez egy hónapban csak egyszer változik, akkor mi akadályoz meg abban, hogy a hónap elején átírd a hivatkozásban a hónap nevét kézzel?
Ezután újabb 28-30-31 napig nem kell semmit változtatni és nincs szükséged az indirekt képletre, mert a direkt hivatkozás működik a hivatkozott fájl megnyitása nélkül is.
Lehet, hogy a régebbi olvasóknak unalmas vagyok a makacs kérdéseimmel, de:
-- Biztos, hogy indokolt ez a könyvtárszerkezet?
-- Biztos, hogy ez táblázatkezelési feladat, és nem adatbázis-kezelési?
Linuxon még lenne olyan opció, hogy a változó könyvtárakba rejtett táblázatokra egy könyvtárban legyen szimbolikus link, és konstans útvonallal lehessen hivatkozni rájuk, de a Windows csak parancsikont tud, és valószínű, hogy azzal nem fog menni.
Na ez nem fog menni. Ahogy Feri is már megírta, az indirekt hivatkozáshoz már(!!!) nyitva kell lennie a hivatkozott munkafüzetnek. Ebben az esetben értelmetlen az elérési útvonalra történő hivatkozás.
Szóval szerintem az indirekt megnyitás és adatkiolvasás helyett makróval tudod megoldani a képlet szerinti munkafüzet megnyitását. De akkor már nem is érdemes az indirekttel bajlódni, hanem a makró eleve ki tudja olvasni, és helyére tenni a szükséges adatot.
A két excel file (tábla) két külön hálózati könyvtárban van és azt szeretném elérni, hogy megnyitva az „Alap” táblát a benne lévő külső hivatkozás automatikusan emelje át a másik „háttér” táblából az adatot.
A problémát az okozza, hogy a „háttér” tábla miden hónapban másik útvonalon található, ezért kellene a hónap nevét változóként a külső hivatkozásba építeni.
Előnézet is "megeszi" a backslasht, utána újra be kell duplázni, mielőtt elküldöd.
A konkrét kérdésre. Külső hivatkozás csak úgy működik indirekt függvénynél, ha az a másik munkafüzet is nyitva van.
Mi is a feladat egyébként?
Egy másik munkafüzet adatát szeretnéd ebbe a munkafüzetbe átmásolni vagy egy másik munkafüzetben található cím alapján szeretnél adatot bemásolni ebbe a munkafüzetbe?
Mert nem mindegy. A leírásodból sajnos ez nem derült ki pontosan.
Az egyik működik, a másik indirekttel nem, de meg lehet kerülni.
par oszlop es par sor bal felso sarokban legyen 14-15-os pontszelessegre beallitva
Szerintem már ezt nem nagyon lehet megérteni, mert a szélességet csak oszloponként, a magasságot csak soronként lehet állítani. A sorszélességet és az oszlopmagasságot nem ártana elmagyarázni, hogy megértsük, mit akarnak ezek jelenteni.
A megoldas az lenne, mint pl. egy fejleces vagy blokkos papir, ahol a felso reszben, vagy egy bal oldali oszlopsavban vannak kis betuk, es alatta, vagy mellette mas formazas lehetseges.
Ezt simán meg lehet csinálni, de csak a betűméretre, és nem úgy, hogy a cellák mérete is más legyen. Mármint nem lesznek egy sorban különböző magasságú, vagy egy oszlopban különböző szélességű cellák, legfeljebb csak a cellák egyesítésével.
hogyan lehet kitalalni, mekkora tartomanyt kell osszevonni egy "normal" cellahoz, mert pl. 3sor*3oszlop 15 pontos cellabol lehet egy normat meretut csinalni.
Szerintem erre kitűnően alkalmas az osztás nevű művelet. Beírod a szöveget egy cellába, megnézed, hogy mekkorába fér el, aztán a méretét elosztod a kisebb cellák méretével, és máris megvan, hogy hányat kell belőlük egyesíteni, hogy elférjen benne a szöveg. Ha nem egész szám jön ki, akkor veheted az eredmény egészrészét, és esetleg hozzáadhatsz még egyet vagy kettőt a biztonság kedvéért.
Nem tudom, hogy honnan szedted, hogy 4-es méretnek felel meg, mert nálam a 15 pont szélesség a 15-ösnek felel meg. És igenis létezik 4-es méret is, csak nem jelenik meg a listán, be kell írni kézzel.
Nyilván annyit, hogy beleférjen. Ezt vagy kiszámolja az ember (ami a legtöbb betűtípusnál elég macerás), vagy kipróbálja, és ami beválik, azt megtartja.
Dehogynem. Annyira értem meg, amennyire érthetően leírtad. Egy in medias res kezdéssel, amiből nem derül ki, miért támadt ez a furcsa követelmény, és tényleg szükséges-e.
Dehogy csinálom. Mi itt néhányan a szabadidőnkből segítünk másoknak. Elég sokat. Én is rá szoktam szánni az időt, ha úgy érzem, hogy érdekes a probléma vagy hogy hatékonyan tudok segíteni. Ez a keret ebben az esetben kimerült.
Ami számomra érdekes vagy előrevivő lenne, hogy hogy lehet a problémát két lépéssel távolabbról szemlélni. Ezt írtad: "15 pontnyi sor- es oszlopmagassagra van szukseg". De azt nem, hogy miért. Hogy jött ez ki? Nem egy problémát, feladatot adtál elő, hanem egy kész megoldást, ami neked nem jó. Ha szakembertől akarsz segítséget, a megoldandó feladattal célszerű kezdeni. Itt van ez az útmutató fent a topik címe alatt, ezért tettük ide.
"A megoldas az lenne, mint pl. egy fejleces vagy blokkos papir, ahol a felso reszben, vagy egy bal oldali oszlopsavban vannak kis betuk, es alatta, vagy mellette mas formazas lehetseges."
Ezt simán tudja az Excel, csak ha jól értettem, nem voltál elégedett azzal a betűmérettel, amivel arra a kis helyre egy nagy szöveg elfér. Ezen nehéz segíteni.
Csinald meg, amit irtam, par oszlop es par sor bal felso sarokban legyen 14-15-os pontszelessegre beallitva.
A problema az, hogy ez determinalja a tablazat bal szelso es felso sorait.
A megoldas az lenne, mint pl. egy fejleces vagy blokkos papir, ahol a felso reszben, vagy egy bal oldali oszlopsavban vannak kis betuk, es alatta, vagy mellette mas formazas lehetseges.
A cellaegyesiteses megoldas meg egy opcio, kerdes, hogyan lehet kitalalni, mekkora tartomanyt kell osszevonni egy "normal" cellahoz, mert pl. 3sor*3oszlop 15 pontos cellabol lehet egy normat meretut csinalni.
Gondoltam ra, de hogyan talalod ki, hogy hany cellat kell egyesiteni, hogy legalabb 10-es betumerettel par szavas szoveg illetve szamok olvashatoak legyenek?
A megjegyzés egy elég kilógó elem, ami tulajdonképpen a táblázat harmadik dimenziója, de a legújabb verzióban már megjegyzéstörténet is van, így sikerült a kétdimenziós táblázatból 4D-set csinálni. Nem kezelhető normális eszközökkel, és nyomtatáskor is problémát okoz.
Én azt hiszem, itt olyan esettel állhatunk szemben, amikor egy tüdőgyulladásra köhögéscsillapítót keresnek a probléma feltárása és kezelése helyett. Ha ez az én feladatom lenne, az elejéről kezdeném átgondolni, hogy jutottunk ide, és valóban egy zsákutcába akarjuk-e megtalálni a bejáratot.
Ha nem kell, hogy mindig látsszanak a megjegyzések, hanem elég, ha csak akkor, ha ráállsz az egérrel a megfelelő cellára, akkor használhatod a jobb egér menü "Megjegyzés beszúrása" opcióját. Ebben az esetben egy kis piros háromszög látszik azon cellák jobb felső sarkában, amelyekhez van megjegyzés.
Ha mindig látszaniuk kell a megjegyzéseknek, akkor viszont aligha tudod megoldani a dolgot plusz sorok vagy oszlopok nélkül.
Az oszlopszélességet oszloponként állíthatod, a sormagasságot pedig soronként. Egy oszlopban nem lehetnek eltérő szélességű cellák, sem egy sorban eltérő sormagasságúak.
Egy 20 oszlopnyi es 10 sornyi teruletre 15 pontnyi sor- es oszlopmagassagra van szukseg, viszont mellejuk, illetve alajuk kellene irni megjegyzeseket.
Megoldhato valahogy, hogy pl. a bal felso sarokban legyen ez a kis terulet, es mellette mar normal oszlop es sorszelesseg legyen, ahova legalabb 10-es betuvel lehet irni?
