Tehát van egy méterrudam, a busz hossza irányában. A végétől az elejéig nézve hosszabb, minta az elejétől a végéig nézve. Az araszommal végigtapogatom: 5 arasz fér rá. Ha előrefelé araszolok, rövidebb az araszom, mint visszafelé?
Az első órája felvillan 0 mp-kor. Ebből tudja, hogy 0 mp-kor a hátsó lámpa felvillant és elindítja a stopperét, majd amikor hátulról elér hozzá a fény megállítja és
leolvassa: 2 mp-t mutat.
Miért?
Mert a hátulról elindult fény 1 mp alatt ér el oda ahol a megfigyelő 0 mp-kor volt.
De! a megfigyelő közben 150 000 km-rel odébb van az 50%-os c sebessége miatt..
Így a fénynek nem marad más választása, ha utól akarja érni akkor tovább rohan...
De! Újabb 0,5 mp-múlva leküzdve ezt a 150 000 km-t megdöbbenve látja, hogy
a megfigyelő 75 000 km-t tett meg ezalatt, így szomorkásan rohan utánna...
Amikor a 75 000 km-t is leküzdötte teljesen maga alá kerül mert a megfigyelő
már megint közben továbbment és most 37 500 km-re van...
Miután mindkét, a buszon ülő megfigyelő pontosan tudja mikor történik a villanás, így a buszon ülők számára a busz hossza nem egyforma.. Az a gond, hogy ezt a tévedésedet semmilyen számítással nem támasztottad alá...
Tehát ha pl. méterrudakat lerakunk, azokat előrefelé sétálva és hátrafelé sétálva megszámolva ugyanannyian vannak, tehát a méterrudak sem egyforma hosszúak előre és hátra? Azaz bármely test?
Ez kiváló lehetőség lenne arra, hogy eldöntsük, hogy egy rendszer mozog-e vagy áll. Álló az a rendszer, amiben egy méterrúd előre és hátra, vagy akár minden irányban egyforma hosszú. A többi mozgó. Ugrott a relativitás elve.
Magyarra lefordłtva: azt elismered, hogy nincs belső ellentmondás a relativitáselméletben, és most azt állítod e helyett, hogy "ellentmond minden eddigi kísérletnek".
Ismét az a helyzet, hogy olyan szót használsz, aminek nem tudod a jelentését. Annak nincs értelme, hogy ellentmond egy modell egy kísérletnek. Olyan lehet, hogy rosszul írja le, vagyis más eredmény jön ki a modellből, mint a kísérletből. De sajnos ilyet sem fogsz tudni mutatni, legalábbis az elmélet érvényességi körén belül nem (kivéve Szász Gyula Imre elfuserált mérését).
Aminek ellentmond a relativitáselmélet (pontosaban: aminek nem felel meg), az a te fantáziavilágod, illetve a te "logikád". Amit előszeretettel "valóság"-nak titulálsz.
A szingularitást egyébként azért nevezik szingularitásnak, mert ott szűnik meg egy modell hatásköre (ha tanultál volna matematikát, tudnád, hogy a szingulárus pontok nem tartoznak a függvények értelmezési tartományához). Az elmélet ezekre a pontokra tehát nincs értelmezve, tehát ezekre nem is mond semmit, tehát rosszat sem.
Igen, bármilyen hihetetlen a számodra, a relativitáselméletről senki nem állítja, hogy mindent le tud írni. Például a nagyon kis méretek világát sem. Azt a kvantumelmélet írja le. Mellesleg a fekete lyukak fizikájával sem lehet a kvantumelmélet bevonása nélkül érdemben foglalkozni (ld. pl. Hawking-sugárzás).
Gondolom ezt azért tudod ilyen határozottan, mert számos fekete lyukat tanulmányoztál közelről... egyébként blamáld magad nyugodtan tovább, nagyon szórakoztató..
A relativitáselmélettel pedig egyértelműen lehet kiszámolni mindent.
Igen épp ezért idéztelek. Mert a relativitáselmélettel egyértelműen kiszámíthatod azt a képtelenséget, hogy a feklyuk középpontjában a matematikai szingularitás fizikai valósággá válik
Modellek vannak, amelyeket a ténylegesen elvégzett kísérletekkel való egyezésük minősít
A szingularitás létezése semmilyen kisérlettel alá nem támasztott, atapasztalatokkal semmiféle módon nem egyezik, a fizika legelemibb alapvetéseinek mond ellent (pl anyagmegmaradás)
Ezt fejeli meg Hawking azzal, hogy ő egészen iciri piciri feklyukat is el tud képzelni ami elpárolog az általa kitalált Hawking sugárzás hatására.
Nemhogy ellentmondás nincs benne, hanem minden eddigi kisérletnek ellentmond.
Én tudatlan már irtam nektek minden mozgórendszerben a megfigyelő-k saját idejükben saját terükben mérnek , tehát nincs aszimetria a rendszer mozgása miat .
Jelen esetben a busz a rendszer , külső megfigyelő meg nem lát semmit esetleg fényt de merem állitani a felvázolt esetben érzékelési küszöbött elseméri a fény impulzus .
Mivel a busz ideje lassúbb hozzá képest , számára a felvillanás megsem történt .
Akkor viszont mi a kérdés? 1. A külső megfigyelő szerint az asszimetria oka a busz mozgása. 2. A belső megfigyelő szerint az asszimetria oka az, hogy a két villanás nem egyszerre történt.
Igazad van.. de nem a pontos érték, hanem az eltérés a lényeg...
Akár hátulról előre akár fordítva elküldünk egy villanást a túlvégen lévő tükörbe az onnani visszaérkezés ideje azonos.. Ha viszont egymásét mérjük akkor eltér..
Miközben ez nem szabadna hogy megtörténjen, hiszen a busz rendszere szempontjából áll az egész busz, csupán a villanások szaladgálnak benne...
Tehát, ha a végén összemérve az órákat (naplókat) 200/66 % -os eltérés
minden elfogadható hibahatáron túlmutat..
Azzal mégsem magyarázhatjuk, hogy a busz elején másként múlna az idő
a hátuljához képest, hiszen mindvégig azonos sebességgel mozogtak...
> mindkét irányban 1 másodpercenként érkeznek a villanások Akkor van még valamilyen kérdés vagy probléma?
(ugyebár ott kezdődött, hogy hol van ebben a hiba: 18610 "Így a hátsó azt látja, hogy elölről fele annyi időnként villan mint oldalról, a hátsó pedig azt, hogy hátulról kétszer annyi időnként mint oldalról..")
Ha egyszerűsítenénk? Pl. hogy a hátsó felvillanás a busz féklámpája és az éppen ott álló tükör veri vissza előrefelé?? Akkor a hátsó forrást állónak tekinthetnéd...
Bocsánat, pontosítok: a fény kiindulási pontjához rögzített origójú, szimpla derékszögű kordináta rendszer, aA terjedési irányban a fény által megtett út
(ugyanezen kordináta rendszerbeli) hossza az idővektor hossza..
A "villanás helyéhez" rögzített origójú derékszögű, lineáris skálájú kordináta rendszerre, az időskála pedig a fény által ugyanezen kordináta rendszerben, ugyanezen skálával mért fényút hossza.
