A Deutsche Bahn ma bejelentette, hogy az idei évre kitűzött célt, miszerint a távolsági vonatok legalább 80 százaléka legyen pontos, már biztosan nem sikerül teljesíteni.
Ezek a szempontok tökéletesen predesztinálják, hogy ne lehessen tényleg a leginformatívabb elnevezéseket alkalmazni, sokkal inkább egy szépészeti jellegű elvrendszert képviselnek a célszerűséggel, egyértelműséggel és a valósághoz való legjobb alkalmazkodással szemben.
Nem bp-i utasok is sokszor néznek tanácstalanul mikor bemondja egy megállónál, hogy "hév állomás" könnyen végállomásnak lehet érteni. Combinokon pl. a Borárosnál, hogy akkor most nem megy tovább? Merthát azt mondta végállomás.
A legjobb még az 1-es villamoson átnevezett Ferencváros vasútállomás, Málenkij robot emlékmű. Ennek aztán tényleg volt ám értelme, lett egy hosszú megállónév, mert amúgy a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy milyen emlékmű van ott, az ott leszállók 90%-a dolgozni megy a Fradiba a többi meg ott száll vonatra vagy onnan jón a villamoshoz, a többség észre se veszi, hogy mi épült oda.
A 9-es busznál kezdetben volt vicces a "muzsikus cigányok parkja" elnevezés főleg, hogy mikor bemondta a hangos először az összes buszon lévő norvég cserediák ( arrafelé elég sok van) kapta fel a fejét hirtelen kb. a melyik cigányozott adok én neki nézéssel aztán lefagytak mint a Windows mikor rájöttek ,hogy a hangosból jön. :)
Én "Kőbánya-Kispest P+R parkoló" buszmegállóban láttam leszállni gyanútlan külföldieket akik nem hallgatták végig a hangosbemondást és azt hitték az már a nagybetűs Köki.
Kötőjel, pluszjel, több tag, borzalmas. Lehetne Kiskőparkoló vagy Autóbányatelep, esetleg Metrópihenő vagy Plázadűlő ha a helyi nevezetességekre koncentrálunk.
- kerülni kell a jellegtelen, felesleges tagokat tartalmazó külön- vagy kötőjellel írt nevek (alsó, felső, külső és így tovább) használatát,
Ezek a legtöbbször hasznosak.
A 147-es vonalon Városi Park akármelyik városban lehetne, Csongrád alsó sokkal egyértelműbb.
- nem kell átvenni a települések összevonása során kialakított új településneveket
Érthető egyes esetekben a logika, de ezt megint csak nem tenném kategorikus szabállyá.
Tatabánya állomást ne nevezzük vissza Bánhidára? Biatorbány is csak Torbágy lenne, különösen a vonaláthelyezés óta. Ha már Gyoma megmaradt, akkor legyen Moson is, mert Magyaróváron pont annyi vasút van mint Endrődön.
- előnyben kell részesíteni a helyi jellegzetességű neveket,
Egy országos méretű vasúthálózaton legalább ilyen fontos, hogy a tájékozódást is szolgálja a név, és az utasnak ne kelljen betéve tudnia a helyi földrajzot.
- az azonos közigazgatási területen létesülő új vasútállomás nevének kialakításánál nem használható előtagként a közigazgatási egység neve,
Ezzel sem értek egyet. Sokszor XY alsó/felső/gyártelep kifejezőbb mint a legközelebbi egyedi földrajzi képződmény.
- a névadó település egyetértésével módosítható csak az állomásnév"
Nagykapornaknak Tolcsvának vagy Dömsödnek nem érdeke hogy lekerüljön a térképről akkor sem, ha gyakorlatilag gyanútlan utasok szívatása a megállóktól kilométerekre lévő településeket reklámozni. Elsősorban az a település mondhassa meg a nevet, akinek a területén a megálló van, ha már akarattya/kenese között ez így működhetett.
Hajunkra kenhetjük a fenti szabályokat, ha ezzel szépen el lehet szabotálni bármilyen átnevezést a ténylegesen problémás esetekben, mert mindig lesz ellenérdekelt fél, naná.
Az említett cikkben erről is van egy érdekes rész, ha már elővettem:
"A négyes metró átadása után többen hiányolják Kelenföld nevéből a Budapest névelemet, mert nem tudják a névegyszerűsítés előzményét, kiváltó okát. Budapest-Keleti és Budapest-Kelenföld írásban és szóban is nagyon hasonló, ezért rengeteg külföldi, főleg japán szállt le nagy csomagjaival feleslegesen a késett vonatról, majd kászálódott vissza, ezzel további jelentős vonatkésést okozva."
Ugyaninnen a jelenleg érvényes nevezéktani alapelvek:
"- törekedni kell az egyszerű, összetétel nélküli nevek kialakítására,
- előnyben kell részesíteni a helyi jellegzetességű neveket,
- meg kell óvni, vagy vissza kell adni a történelmileg kialakult vagy eredeti neveket,
- kerülni kell a jellegtelen, felesleges tagokat tartalmazó külön- vagy kötőjellel írt nevek (alsó, felső, külső és így tovább) használatát,
- nem alkalmazható a bizonytalan helyesírású, más állomásnévvel összekeverhető, nyelvhelyességi gondokat jelentő nevek, illetve az intézménynevek,
- nem kell átvenni a települések összevonása során kialakított új településneveket,
- az azonos közigazgatási területen létesülő új vasútállomás nevének kialakításánál nem használható előtagként a közigazgatási egység neve,
- névjavaslatként elsősorban a térségben található egyértelmű földrajzi név használható (múltbéli település, városrész, tanya, puszta, völgy, patak neve),
- a névadó település egyetértésével módosítható csak az állomásnév"
Amúgy a cikk szerint a történet 1978-ra nyúlik vissza, ekkor kereste meg a MÁV az MTA Nyelvtudományi Intézetét, mely nyomán született meg az az 1985-ös rendelkezés, melynek továbbfejlesztése a fenti felsorolás.
"A Balatonkeneséről 2014-ben levált, önálló községgé alakított, saját megállóhellyel rendelkező Balatonakarattya eredendően csak a Balatonkenese előtag megváltoztatását kérte. Ebben a formában a korábbinál is hosszabb név jött volna létre, ezért ezt a vasút nem támogatta. A Csittényhegy nevet a Földrajzinév-bizottság tagja, Mikesy Gábor javasolta. A bizottsági ülésen a nyelvész kollégák megállapították, hogy a Csittény név az egyik legrégebbi magyar településnév, mert a veszprémvölgyi apácák kolostorának görög nyelvű alapítólevelében szerepel. A vasútállomás felett Csittényhegy utca is őrzi a hajdani falu emlékét."
Van ilyen településnév, csak kissé másképp megadva Balatonfüred [Tihany] és Lengyeltóti [Buzsák], így korrektebb lenne a szögletes zárójel Jósvafő-Aggtelek esetén is, mint a megtévesztő állomásnév. Akkor már az eredeti település (Szin) miért nincs odaírva sehová?
Nem ismerem a vasútföldrajz tantárgy anyagát, de szerintem a vizsgán Szin, Kisbucsa, Teskánd, Bögöt és a többi megtévesztő állomásnév biztosan szerepelnek. :) Ha nem is az összes, de valamelyik biztosan. :)
Manapság azért érdemes googlezni, mert akkor kiderülhet, hogy a jónak mondott vasúti közlekedés az sz*r, a rossznak hitt meg meg éppenséggel jó a megtévesztő nevek miatt.
Pl. Kisbucsára sokkal könnyebb eljutni vonattal, mint Bonyhádra. Porpácra vasárnap katasztrófa eljutni, míg Bögötre könnyű. :)
Miért gond a kötőjel? Főleg, ha egy állomás pont két település között fekszik?
Amúgy meg már a 150 évvel ezelőtti dolgokat el kellene felejteni. Már senkit sem érdekel, hogy Porpác vagy Nagykapornak valamiben jobb volt, mint Bögöt vagy Kisbucsa. Ideje lenne megváltoztatni a hazudós állomásneveket.
Össze kéne szedni az összes ilyent.
Pl. Bögöt (Porpác), Kisbucsa (Nagykapornak), Gyékényes (Zákány felső)...
Óhat-Pusztakócs vagy Csugar meg már egyáltalán nem létező településnevek. Ezek csak településrészek vagy még azok sem! Ostffyasszonyfa meg Sárvár-Lánakpuszta, de ez meg kötőjeles, akkor miért üldözendő? Vagy simán Lánkapuszta, mert Csittényhegy sem önálló település, vagy Sárvár külső.
Hatmajor (forgalmi kitérő): Egy kistérséget ábrázoló térképen ca. 4-et találtam a környéken. Ez tényleg egy fiktív név.
Szerintem azért, mert Károlyháza csak 2002 óta önálló település, addig Kimle része volt, így a két település nem érződőtt teljesen egyenrangúnak (főleg hogy Kimle még közel ötször ilyan népes is).
Szerintem is az lett volna a legkézenfekvőbb, értelmezési/azonosítási nehézséget legkevésbé jelentő módosítás.
Egyébként az ottaniak sem Csittényhegy néven ismerik a megállót, ezt szemléletesen mutatja az akarattyai önkormányzat honlapján megjelent tájékoztatás a névváltozásról: http://balatonakarattya.hu/12-turizmus/11-kozlekedes:
"Balatonakarattya közigazgatási területén belül a Honvéd Üdülő vasútállomás neve Csittényhegy elnevezésű megállóhelyre változott!" :)
