Nem egész három héten belül ideért,gondold meg. Sajnos ezekben a boltokban mire ideér ,két háromszoros ára van a termékeknek. Értem én,hogy vám áfa meg adók,ja és garancia(!) de ez akkor is tulzás.
Nem, hanem 60 cm vastag mulccsal takar mindent és különböző technikákkal veti bele a növényeket. Keresd meg amit csak halvány-zölddel mertem beletenni.
Mélymulcs az amikor beforgatod a pillangóst, mustárt?
Nem tudom mi volt régen, csak régi könyvekből tájékozódhatunk, azonban azok sem biztosak, mert ahány ház, annyi szokás. Van, aki utakat sem alakít ki, egyszerűen rámegy a felásott, elgereblyézett részre. Ugye állítólag ez sem jó, mert tömörödik a talaj. No de akkor mi a teendő? Fix ágyások, és egyenként műveled a robival? Van aki szerint ásni sem kell. És van, aki szerint robizni sem lehet, ha nem ásod fel előtte az egészet... és mi van azokkal, akik felásnak mindent, majd kialakítják az utat, amit taposnak? :D nagyanyám ugye a tiszta kert híve, minden út kihúzva, szigorúan egy darab gyom nem lehet... ennek az lett az eredménye, hogy a fű 10 centivel magasabban van, a dísznövény ágyások meg 15 centivel, másik felükön a fű 20 centivel magasabb :D álom ott füvet nyírni... ágyásszegély ugye drága, különben meg hozattam volna rá kavicsot...
Sőt, amikor fát vágtunk, a fűrészport egyenesen ráöntöttük a málnára... egy-két évig gyönyörű volt, nem is gazosodott volna, ha előtte gyomlálva lett volna rendesen :D akkor milyen jó ötlet vót. Utána, kb. három évvel meg katasztrófa lett a málna, biztos a fűrészpor tette tönkre :D
Nem akarlak megbántani! Legujabban az az álláspont, hogy a szépen kapált felület teszi a legrosszabat a talajjal. A napsütés, az UV sugárzás és a hőingadozás elpusztitja a talaj felső rétegében az ott élő mikroorganizmusokat. A kapálás meg pont a felszinre hozza őket.
Fedni kell a talajt. Mulccsal, vagy akár kordában tartott gyommal.
A "mélymulcsozás"-t meg sem merem emliteni, mert keresztre leszek feszitve. (Akit érdekel, az keresse meg a Permafórumon. Az "Iván kertje" cim alatt eléggé kivesézik a témát.)
Én már megtanultam, hogy a gyors, olcsó, minőségi hármasból egyszerre csak maximum kettőt tud garantálni a gyártó... Viszont a másik oldalt is meg lehet érteni. Gyártottunk mi is anyákat, mert vagy nem lehetett olyant kapni amit a vevő kért, vagy drága volt. Nem egyszerű és olcsó dolog ráállítani a gépeket... persze ha arra van tervezve a gép, hogy automatán tojja a napi több ezer darab anyát, akkor lehet olcsó... de ha te pl. korróziállót kérsz, nem biztos, hogy át fogják állítani pár száz darabért...
Brutális, hogy egy közepes, vagy kis vállalkozásnak mennyi bevételt kell produkálni, hogy tisztességgel megéljen. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy meg tudja-e adni azt a bért, amit pl. a fővárosban...
Ahol meg tömegtermelés van, ott meg egyszerűen csak úgy tudod kihozni, lekoppintani az adott árut, ha minimálisan lesz olcsóbb, vagy használt cuccokból rakod össze. Vagy nem számolod a sok munkaórát, amit elszórakozol vele.
Szerintem az lesz a vége, hogy megveszed a speciális izzókat :D lemezt hajlítani már lehet akármilyen szögbe és ívbe, ahogy akarod...
De én a helyedben vetnék bentre is, és összehasonlítanám a melegággyal. Vagy hidegággyal, ha nincs lókaka. Persze az igazi egy télikert lenne, amit igény szerint tudnál fűteni, illetve hűteni. Megkockáztatom, pár m2-re még akár falfűtést is be lehet iktatni, ha van rá keret és lehetőség. Vagy elektromos infrafűtést, bár az nem tud hűteni ha jól tévedek.
Ezeket a bio módszereket szerintem ki lehet próbálni, ha csak az ágyás egyik felét takarod/veted be, már látszódhat a különbség. Veszteni biztos nem veszít vele az ember. A fák alá meg úgyis kell két-három naponta egy-egy kanna víz. Legalábbis én locsolni szoktam, ha már van víz, meghálálják.
A fonalférgeket űzi el. Azok viszik a talajban a betegségeket a növények között. Leglátványosabb példája amikor a sárgarépa hajszálgyökereire kis gumók nőnek, vagy "szakálas lesz".
Erre felénk úgy mondják, egy jó kapálás felér egy esővel.
Amit tényként merek állítani, a felásott lucernásunk helyén, évekig rekord mennyiségű, és minőségű zöldségek teremtek. Közel volt az utcai kerítéshez, mindenkinek csak a nyaka tekeredett aki arra jött.
Én látok fantáziát a mustárban. Ősszel vetettem a kert jó részére, be is forgattam. Ezeken a részeken évek óta rosszul sikerül a bab. Tavaszra is vetek még rá egy adag mustárt, majd beforgatom, és úgy megy rá a bab. Majd meglátjuk.
Szőlő tövénél bármi lehet szinte, vétek lenne nem kihasználni a helyet. Gyümölcsfák alatt is, ami elviseli az árnyékot. Természetesen nem fű.
Szőlő és gyümölcsfák alá semmit sem vetek, inkább jó két hetente szépen felkapálom alatta a földet, ameddig a korona árnyéka befedi. Persze, könnyen beszélek én a 12 fámmal, meg a 4 tőke szőlőmmel:)
Egy idős szabolcsi parasztbácsi mondta nekem, hogy a fű nagy ellensége a gyümölcsfáknak, meg azt is mondta, hogy nem azonnal látszik a fű, gyomok tevékenysége, hanem 20 év távlatában.
A fehér heréhez nem tudok hozzászólni:) Elhiszem a N megkötést, de a bácsinak is elhiszem azt, hogy nem kell alá semmi, trágyázni kell tápanyag-utánpótlás szempontjából, a kiszáradást pedig a gyakori kapálás megelőzi a fellazított felső talajréteg okán.
Ennek a lámpának tényleg vicces az ára. Én megnézném ki vesz ilyet, mert ez csak kábítószer előállítással termeli meg az árát. Most megint a világításokat nézegetem, de egyenlőre nem találok olcsó jó megoldást. A paprikákat mégicsak bentre kellene még időben elvetnem, a paradicsomok mehetnek a melegágyba majd, azok györsabbak.
Ma megérkezett a tőzeg meg a perlit. A feleségem vette át, megkérte a szállítót, segítsen bevinni. A feleségem azt mondta kb 60kg lehetett az ember. :-)) A tőzeg kicsit több volt. Mit ne mondjak, nekem is bele kellett kapaszkodnom.
No de kérem...Tessék annyit fizetni, hogy megvehessem a legjobb minőségű bio zöldségeket, és akkor nem kell a kertel foglalkoznom, vagyis nem számít milyen a talajszerkezet, vagyis nem kell mustármag, vagyis nem kell Lacival találkoznom, vagyis nem kell lógnom a melóból. Mint minden más, ez is csak pénz kérdése.
Zöldtrágya, de inkább a talajfertőtlenitő hatása miatt szeretném használni.
Még nem próbáltam, az ősszel későn vetettem el és rájött a hideg. Állitólag nagyon jól védi a talajt télen: lefagy és ráfekszik a földre. Beengedi a nedvességet, de nem engedi a szél által kiszáritani.
Tavasszal sem együtt van a talajban a haszonnövénnyel, ezért nem szivja el a nedvességet előlük. Paprika mellé nem ajánlom, mert olyan mint a felmagzott retek. Lekaszálva mulcsnak jó azért.
Gyümölcsfák alá inkább fehérherét kellene vetni, mert az nitrogént is köt le a talajban. (És alacsony marad.) Vagy a védőnövények közül valamit.
Természetesen nem változott a számom. (az elmúlt kb 15 évben). Azért holnap írok még hogy ott leszünk-e kedden, hehogy csak sétáltasd azokat a magokat!
Paprika mellé ne tegyél, mert 10 nappal a vetés után, nem találod meg a paprikát. Gyümölcsfák alá viszont mehet. Lehet hogy valamennyit szárít, viszont a talajszerkezetet meg javítja, és egy-egy eső után árnyékol is a lombja. Én minden szabad helyre fogok vetni, a bab helyére is, mire a babot vetni kell, addig simán megnő.
egy jo marek diot par orara (ejszakara) beaztatom. leontom a levet, atmosom es a turmixba rakom, csipet so, mez es 3/4 liter viz. jol osszeturmixolom es szurokendon atszurom.
a tejet is abbol keszitem, meg a bolognai spagettiba is dio kerul (hus helyett).
2 fank van es a levelet is komposztalom. vicces hogy sokan felnek tole, de minden evben kb 2 tucat diocsemete no ki a diokomposztbol a lehullott diobol.
a dió nekem is nagy kedvencem, már a túrógombócot is abba forgatom :)
a kispesti piacon sajni borzalmas összegért árulja az utolsó öreg néni is... de hálisten új anyósjelölteméknek hatalmas fájuk van és kaptam tőlük két kiló pucoltat múltkor :)
egyik ismerősöm meg papírhéjjú diófát szeretett volna, persze mire termőre fordúl az nem kevés idő... évek múlva már nem ment vissza reklamálni hogy ez nem is az a fajta.. hanem a pucolhatatlan amiben alig van dió :/
off:
ez a háztáji hús engem is érdekelne, igaz csak 1 év múlva megyünk haza, de elegem van már a bolti vizes húsokból, jó lenne bontott házi csirkét venni meg némi füstölt disznót is mellé :)
a neten igaz találtam bio mangalicát, de kissé óckodok hogy postán jöjjön :D
Fagyasztó kiiktatva. Vagyis még éppen megy, de nagyon ki akarom kapcsolni. Új dolgot már em teszek bele. Le fogjuk cserélni egy 40 centi méretűre, abba viszont nem sok minden fér.
Fagyzugban vagyunk, itt a fólia sem segít. Ha másutt -2 van, itt -9. Mondjuk valamit még most is lehet szedni, de csak ha legalább pár fok plusz van, és magától, még a szárán kienged. A fagyva leszedett petrezselyem élvezhetetlen olvadás után nyersen...
A szárítást sajnos idén benéztem, majd jövőre. Pedig istenuccse, akartam, de valahogy nem jött össze. :)
A cserepes dolog a nyers fogyasztást célozta volna. Nyáron naponta egy bazi nagy csokor fogyott el nyersen. Reméltem, hogy legaláb néhány szálat lehet majd szedni. Hát most marad a madársaláta a télen. Bízom benne, hogy nem másztak atkák le a petrezselyemről a bútorokra, hogy aztán mindenre visszamásszanak...
Mondasz valamit... Nálunk kis necc-zsákokban lóg hideg helyen a dió sokáig. Mi most is a tavalyit esszük, de mindig csak annyit törünk meg, ami hamar elfogy. Sikerült eladni a felesleget; volt közte bőven idei is, de nem mertük megmondani, hogy tavalyi is van, pedig az volt a finomabb, s egy kicsit már sötétebb. Érdekes, mások is mondták, hogy keserű a dió, amit vettek. A mienk un. papírhéjú és a friss sem keserű...
"...Ha télen petrezselymet akarok, akkor ahhoz korán el kell vetni egyenesen a cserépbe."
..., vagy amikor a legszebb, akkor vágva dobozokba (esetleg kicsit megsózva) lefagyasztani. Sokoldalúan felhasználható, s messze jobb, mint pl. a szárított. Én szeretem a fodrosat nyersen is enni pl. reggelihez, azt meg lehet próbálni cserépben nevelni, de általában télen cserépben megfelelő fény hiányában minden növény csak vegetál. Inkább a kertben a helyén érdemes megóvni kis fóliával a nagy fagyoktól. Nálunk csak kevés maradt a kertben, mert nagyon megszedtük az utolsó pillanatban, de az takarás nélkül is zöd most is, azaz szedhető. Ugyanígy aprítva teszem el kis dobozokba a metélőhagymát keverve a metélőfokhagymával; még kőrözöttbe is remek jó nagy adagokban, de még az újhagyma, vagy a sarjadékhagyma zsenge zöldjét is (ha másba nem, hát rántottába jó lesz). :)
Ez az a petrezselyem, amit ősszel behoztam a házba, hogy majd ezt szüreteljük a télen. Hát ez nem jött be. Megállíthatatlanul elszaporodott rajta a takácsatka. Soha többet nem próbálkozom a kertből behozott növényekkel. (Nem is gondoltam volna, hogy a petrezselymet is tönkretehetik.) Ha télen petrezselymet akarok, akkor ahhoz korán el kell vetni egyenesen a cserépbe.
Ezt kikérem magamnak! Tudod, az ,,édesanyám küldj pénzt'' esete :D Én teljes jószándékomból felindulva írtam a tanácsot, tényleg mindent meg lehet találni, 1500 mb szakkönyvem onnan van :D igaz, már szelektálnom kell, mert biztos lesz amit nem fogok elolvasni.
Más oka is van a dolognak. A sok okos ember már szeptemberben elkezdett bevásárolni. Szeptember-októberben 2500-3000 közt vitték a nyers, nehéz, keserű bőrű dióbelet...
Én még úgy tanultam, hogy a diót október végéig héjában kell szárítani, hogy a ciántartalma teljesen elillanjon. Utána lehet törni, törés után meg kiterítve szárítani a belet, hogy tárolható legyen. Azután lehet eladni...
Nos, akibe szorult annyi tisztesség, hogy csak a szárított dióbelet akarta eladni, az most ráb.szott. Már nem kell senkinek, legfeljebb nyomott áron. Aki pucolt már diót, tudja, mennyi szarakodás, mire összejön egy kiló 1. osztályú száraz bél.
Azok jártak triplán jól, akik drágán, nyersen, nagy víztartalommal adták el.
A hely nevét nem írom le, de a fővárostól 30 km-re. Déli irányban, nem északi :). Itt még háztól árulják a csirkét-kacsát-tojást-nyulat-tejet-birkát-disznót, és a népesség tehetősebbje is a "módos paraszt" kategória, akinek földjei és gépei vannak. Persze olyanok mindenhol vannak, akiknek snassz háznál vásárolni.
Ha meg vannak elégedve valakinek az "árujával", rendszeresen tőle vesznek, és terjed is, hogy xy-nak szép akármije van, tőle vegyél ha jóra vágysz.
Attól, hogy te rá vagy kattanva erre az oldalra, más még nem biztos.
Volt egy kérdése egy kezdő kertésznek, arra szerintem nem éppen a legkultúráltabb válasz az, hogy menj és keresgess a neten! (ha nem is szó szerint így írtad, de a lényeg ez) Ezeket a file-okat még március 9-én kaptam egy ismerőstől, úgy ahogy átküldtem őket, tehát nem a kedvenc oldaladról (meg másról sem) szedtem le! Most sem néztem utána, hogy hol lehet megtalálni a neten. Engem igazán nem is érdekel, mert más szempontok alapján döntöm el a miből, mennyit. De másnak, lehet segítség. Lehet, az is fölösleges, hogy így szét lett bontva, de így használhatóbb a kevésbé gyakorlott számítógép használóknak. Az sem mindegy szerintem, hogy így egyben meglenne, és nem 4 felhasználó feltöltésére kell rábukkanni eltalálva a megfelelő keresőszót.
Szóval bármennyire is érthetetlen és felfoghatatlan, de nem mindenki gondolkodik úgy, mint te!
Ez van!
A bónusz link meg nem a témához kapcsolódik, nem igazán értem, mit keres itt!
Ja! És végül is kiraktad őket! Kösz! :-)))))))))))))))))))))))))
Nem egyszer mondom, használjátok ezt az oldalt, rengeteg minden fent van. Még az amúgy ingyenes írások is, hátha újabb hívekbe futnak bele. Keressetek rá nyugodtan egy témára, ami érdekel, több kulcsszóval próbálkozva, garantált az esti olvasás két hétig :D
Na rendeltem a gazdabolt.hu-n vetőmagokat! Visszaigazolták e-mailben a megrendelést. Ha megérkezik jelzem. Karácsonykor jön haza a sógornöm dániából. Ha valaki ismer dán paprika vagy paradicsom fajtát ami kuriózum kérem jelezze mert akkor hozatok vele.
Én is óvatos vagyok, sőt, ezért is írtam a zárójeles megjegyzést, de az óvatosság jó, ha kellő tájékozottságon alapul, vagy azzal párosul. Csibészség volt az elektronikai korszak előtt is, s lesz ezután is sajnos.
Ugyan ez megy a banki adókkal is :D a zember nem megy át másik bankhoz, mert már megszokta ami van. Lehet fizet rá havi ötezret, de akkor sem vált. Én még pár évig az otp-hez vagyok kötve, majd úgyis lejár a korhoz kötött kedvezményes kártya. Igazából nekem sincs sok kedvem állandóan azt lesnem hol kereshetek pár ezer forintot, de legalább telefonszámot kéne váltani, kb. 30%-ot drágult :S
Normális országban a szolgáltató van a vevőért, csak nálunk van fordítva...
Jó, tegyük fel megtudják a címem meg a neven. Éééés akkor mi van? Nyílván kp-s fizetést választok, átvételkor, amikor is kibonthatom és megnézhetem. De én nem szoktam kibontani, még a monitort sem törték össze, pedig nagy része üveg... Persze, volt olyan, hogy összetörött havernak - pont egy nagyon ritka, régi de piszok jó, és drága monitor -, az eladó természetesen visszafizette a pénzt, és elismerték, hogy kissé szűkösen csomagolták. Szerintem ők sem gondolnak arra, hogy a hülyegyerek összetöri, és megpróbálja rákenni az eladókra...
Paypal is teljesen biztonságos, jön az sms meg minden. Jó, tegyük fel, ellopják az sms számom :D egy telefon a bankba, és le van tiltva a kártya... valamint alapból csak annyi pénz van rajta, amennyi pár hónap lakástakarékhoz kell...
Bankkártyás fizetés is nagyon jó dolog, csak ismerni kell az apróbetűt, rengeteget lehet vele spórolni. Csak sajnos rohadt idegesítő tud lenni, amikor előtted még kétszáz forintos árut is bankkártyával fizetnek, és kétszer elüti a jelszót az ürge :D
Nem is értem a problémát... Nem kell regisztrálni (ki lehet próbálni egy próbavásárlás elindításával, a rendszer megkérdezi, hogy akarsz-e regisztrálni), de a rendelés véglegesítéséhez a személyes adatokat nyilván meg kell adni, különben hova vigyék az árút és ki fog fizetni!? Ha valaki ennyire ellenséges és bizalmatlan az internetes vásárlással (megjegyzem, néha nem alaptalanul), az vásároljon a helyi gazdaboltban, vagy akárhol... :(
Igen, ezt a 100-150 m2-t már a szocialista, ,,Lenin-Sztálin írta'' szakkönyv is emlegette :D úgy tűnik nem lehet számolni számottevően a nemesítés bőtermő erejével.
Mert a futárszolgálat súly szerint kalkulálja a díjait. Magánemberrel főleg, a bolt talán ki tudott harcolni egy kis kedvezményt.
De ha 100 kg-os csomagokból te beteszel a furgonba 10-et, akkor megtelik, és ingyen szállítana a futárszolgálat is. Valamint mást már nem tudna szállítani. Nagyon sokan rendelnek, ha megnézed, kb. mindenhol két nap alatt leszállítják. A cégek is így rendelik a szerszámokat, fogyóeszközöket, mert olcsóbb, mint ha akármilyen autóval menne érte valaki.
Na, ugye... :) Ennek a súlyhatárnak mi értelme van, az nem világos, talán a viszonteladók miatt. Egyénileg fel lehet adni két néven két részletben, ha valakinek nem elég (föld, műtrágya, tőzeg, stb. és hamar összejön)...
Szerintem emiatt alkalmatlan zöldtrágyának, de javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
Amúgy mivel pillangós, nitrogénben dúsítaná a talajt, meg az is tény, hogy ahol elburjánzik, ott még a fű sem bír kinőni alóla. A parképítők gyeppótlónak használják, mert igénytelen, gyorsan nő, nem gyomosodik, és nyírni sem muszály.
Viszont nem érdemes mezítláb sétálni benne, mert a poszméhek is nagyon szeretik. :o))
Hát... már úgy értem, hogy komposzt, komposztnak nevezzük megszokásból, amit régen tényleg a komposztra tettünk, de ma feletetjük az automatikus növény-trágya átalakítókkal, a kecskékkel... :D
Szia, sajnos édesanyám jóhiszeműen kihajította az egész megszedett magfogós koktélpari adagot a komposztra: azt hitte, megint ottfelejtettem a paradicsomot a hűtőn kívül és azért löttyedt meg. Van még néhány magom, de nagyon egy-kettő, abból jövőre lehet valami. De lehet, hogy a jövő év lesz az utolsó, hogy teszek egy-két tövet, mert akármennyire is tömegesen hozza a terméseket, azért még az a rengeteg bogyó is, ami egy fürtön nő, súlyra alig ad ki egy rendes bogyót mondjuk a marhaszívről. Luxus. Pedig tényleg mutatós és finom is, de nem tömeges.
Eddig sajnos nem sikerült elérnem őket. Kétszer hívtam fel őket, de nem vették fel. Az e-mail címükre és a chatre írtam nekik egy-egy üzenetet, de eddig még nem érkezett válasz.
A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eigyk tnuamálny állístáa szrenit a szvakaon bleül nnics jlenestőgée aannk, mkiént rdeneőzdenk el a bteűk, eegyüdl az a fnotos, hgoy az eslő és az uolstó bteű a hlyéen lgyeen. Ha a tböbrie a lgenogyabb övsszeiszsaásg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgyazraátaa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btűeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Én a híreket olvasom rendszeresen félre. Mindig azt olvasom, hogy határozottan erősködik valami kertitörpe, hogy az ország igenis sokkal jobban teljesít :D súlyos probléma lehet, mert naponta többször is előferdül...
Némi betűcsere egyébként sem nagyon szokott feltűnni. Itt a fórumon is gyakran kérnek elnézést hibákért, meg tesznek be korrigált hozzászólásokat, de ha nem valami durva helyesírási hibáról van szó, észre sem szoktam venni az elírást.
Ifjú koromban az NDK-ban egy tengerparti strandra menet olvasom a táblán szerény nyelvtudásommal, hogy "Strandanzug verboten". Nosza, helyben vagyunk, hurrá, nudista strand. Gyorsan gatyát le, s igyekeztünk elvegyülni, mert tényleg ruha nélkül volt mindenki. Nagy balhé lett belőle, mert jöttek a zsaruk, s kiderült, hogy ez a lusta nudisták strandja, akik nem akartak elgyalogolni a kijelölt területig. Mondom a zsarunak, hogy de hát a tábla... Milyen tábla? A táblán ez volt: "Strandzugang verboten", azaz ott tilos volt lemenni a strandra. Benéztem a Starndzugang-ot Srandanzug-nak... :)))
Az volt a dühítő, hogy egész télen gyönyörűen élt, és úgy február végén fagyott el. Ezért töltöttem most mindegyik tövére egy jó vödörnyi komposztot, hátha megvédi.
Én őszel mikor leszáradnak a levelei levágom kb 50cm magaságban hogy télen mikor szedem ki lássam hol vannak a bokrok. A kiásáskor a nagyon aprókat bent hagyom ez lessz a következő évi vetés. Amig nem volt bekerítve a kertem addig ki kellet őszel szedni mert a vadiszók úgy kiszedték télen hogy kiveszett volna a csicsóka. Nem tudom néked melíik fajták vannak, Én tavaly a piacon vettem egy olaszországból származót ami kb 8-10 cm re is megnő és arányrag sima a felülete. Sajnos csak két szem volt összesen amit négyfele vágtam de mind kikelt még nem néztem mekorára nőtt meg mert a másik fajtákból szedtem eddig.
Lusta vagyok mindent végig olvasni, de azt látom hogy téma volt a paradicsom madzagon vezetése. Én egy ideje így csinálom, vannak róla képeim, a madzag szárrakötözéséhez kellő hurok készitéséről meg nyáron csináltam egy videót, ha valakit érdekel szivesen előkeresem őket.
hát nekem nem volt kedvem egy hatalmas izéből fogpiszkálót faraggatni, hogy ehető legyen. az emberem szereti, úgyhogy ha van, csinálni kell. ezért inkább kiszedtem.
Nekem egyszer volt, vetés évében termést is hozott, aztán úgy februárban kifagyott, igaz, nem volt takarva. Most újra kísérletezek, ezt a tövet vastagon betakartam komposzttal, hátha megmarad. Jó volna, mert a termése is nagyon finom, a virága pedig a díszágyban is megállná a helyét.
Nem is vitatkoztam veled, írtam is, hogy ha neked a karózás a praktikus, akkor természetes, hogy azt használod.
Sajnos az "ad egy-kettőd" eleve kizárja a kordonos nevelést, pedig az "ad három-négyedre" ez lenne az egyetlen üdvözítő megoldás. :o))
Mert tényleg csak annyi munka van vele, amit leírtam. Illetve még annyi, hogy az első virágfürt kötődése utan az alatta lévő leveleket tövig le kell szedni, így valamelyest csökkethető a bakteriális fertőzések veszélye.
Szabadföldi kordonnál a vezető zsinórnak feszesnek kelllennie! Különben a termés súlya alatt valóban megroggyan és eltörik a szára, és az erős szél is kárt tehet benne. Azért szoktam földbe szúrt kampóhoz rögzíteni a zsinórt, hogy nyugodtan feszesre lehessen húzni.
Folytonnövő fajtáknálcsak a központi ágat szokták meghagyni. Semmivel sem lesz kevesebb a termés, mintha több ágat hagynánk, viszont így egyszerűen kezelhető, és szellős ültetvényünk lesz. Ezzel tovább csökkenthető a betegségek veszélye, és a termés is egyenletesebben érik.
A talaj-untságot meg úgy lehet kivédeni, ha csak három-négy évente kerül ugyanarra a helyre paradicsom. Ehhez vagy a mobil szerkezet a jó, vagy több fix kordon kell. Mivel pl. az uborkák és a futóbabok is nevelhetők kordonon, maximálisan kihasználhatóak a fix állványok is.
Én legalábbis így csinálom, és nekem nagyon bevált. De ahogy írtam, az én területem elég kicsi ahhoz, hogy fel tudjam ásni, tehát nem kell traktorral foglalkoznom.
Üdv minden fórumozónak! Szivesen cserélnék vetömagokat veletek! Nagyon érdekel a paradicsom,paprika,sárgadinnye. Szivesen küldök a paradicsom fajtáimból magot cserébe. Ami nekem van:Délamerikai óriás paradicson(nagy),Early cropping(korai),Pandaroza red ökörszív(nagy beföző),Corazon(beföző),Costolutó fiorentinó(nagy,barázdált beföző. 15-20 magot szívesen küldök bármelyikböl cserébe! Elöre is köszi aki ír!
Még soha nem bántották egymást... Ahol nem borsó van a paradicsom mellett, akkor spenót, azzal is jól megvannak. Korán leterem, a gyökere pedig bent marad, a zöldmaradvány pedig takarás. Később bazsalikom, körömvirág. Ez utóbbiak a paprika köré is kerülnek. Ha pl. egy-két paprikát kitúrt a lótücsök és már nem tudom pótolni, a helyére szoktam tenni őket.
ad egy. nem lehet állandó állvány, mert nem fér el tőle a traktor szántani, és nem tudom évente váltani a helyét
ad kettő. az ideiglenest valakinek meg kell csinálni, mert az én kezem nem bírja, de az emberem meg nem ér rá kertészkedni
ad három. ha lazára hagyom a madzagot, lehúzza a paradicsom, ha szorosra, eltöri a szárát
ad négy. két-három szálra szoktam hagyni a növényt, azt hova tekerjem
hát így ennyi. örülnék, ha csak annyi lenne a paradicsom, hogy arra jártomban tekerek rajtuk egyet, de valahogy nekem mindig sok időt vesz el, idén is legyőztek a dögök a burjánzásukkal...
"én karózom, mert folyton belezavarodtam a madzagokba:)"
Na, ezt most nem értem. Negyven centinként egy szál paradicsom megy fölfelé egy szál zsinóron. Úgy hetente egyszer, ha éppen arra jársz, tekersz rajtuk egyet-kettőt, kitördeled a hónaljakat és kész. Persze, ha Neked praktikusabb a karó, akkor természetes, hogy azt használod. Egy ismerősömnél láttam, hogy az előző évben vetett és földben hagyott napraforgó szárak mellé palántolja a paradicsomot. Igaz, nem folytontermőt.
Nálunk nem nagy a terület, úgyhogy ásom, ezért nincs gond az oszlopokkal, dekét mobil állványt is használok. Akáclécből készültek, és úgy néznek ki, mint egy-egy jól megtermett sátorváz. (Idén ezt is újat kell készítenem, mert már teljesen szétkorhadtak.)
A terméshozam nálunk is csak annyit jelent, hogy elég legyen a családnak újig. Sosem üzleteltem a terményeinkkel (na jó, ez az első év, hogy van eladó dióm...), nem is tervezem.
Azért kérdeztem rá, mert valamikor valahol olvastam vagy tanultam, hogy a szokásos konyhakerti növények közül melyikek társíthatók, és valamiért úgy rémlik, hogy a paradicsomot, a padlizsánt, meg talán a paprikát semmivel sem lehet együtt termeszteni. Persze, lehet, hogy rosszul emlékszem.
Át kellene ezügyben túrnom a szakkönyveimet, de egyelőre még nem vitt rá a lustaság... :o)
Nem szoktam mérni, de a hálótól úgy 10 cm-re van a borsó, a másik oldalon kábé ugyanannyira a paradicsom. A naposabb oldalra teszem a borsót márciusban, májusban pedig kiültetem a paradicsomot, addigra a borsó már szép lombos. Így a kis paradicsompalántát ugyan némileg árnyékolja a borsó, de egyúttal védi is az esetleges májusi fagytól (meg persze kaszálék is van alatta). De hamar túlnövi a paradicsom a borsót, így már nincs árnyékolás. A borsó ha letermett, nem húzom ki csak levágom, feldarabolom némileg ásóval és megy vissza a pari alá. A terméshozamot kérdezted még, hát az nálam nem olyan fontos szempont, szép nagy és finom édes szemek legyenek, hogy a gyerekek tudjanak legelni. Annyi még soha nem volt, hogy me bírtuk volna felfalni, ezért mélyhűtőbe soha nem jut. De azt nem tudom megmondani, hogy ennek van-e köze a paradicsom közelségéhez.
A paradicsom törzse nagyon erős, a felszíne meg érdes, jól tapad. Nem kell kötözni, egyszerűen ahogy nő, időnként egyszerűen köré csavarod a vezető zsinórnak. Csak ne felejtsd el rendszeresen kitörni a hónaljhajtásokat.
Alul lazán rákötheted a palánta tövére, vagy ferdén leszúrsz egy kampós végű ágdarabot, és ahhoz is kötheted. Én jobban szeretem az utóbbi módszert, jobban meg lehet feszíteni a vezető zsinórt, és a szél sem huzigálja a paradicsom tövét. De tény, hogy egyszerűbb és gyorsabb a palántára hurkolni, és mire a növény akkora lesz, hogy bele tud kapaszkodni a szél, a töve is megerősödik. Egyszóval ez "szabadon választott gyakorlat".
Ha alul "kampózol", akkor a vezetőzsinórt fölül úgy rögzítsd, hogy aránylag feszes legyen, mert így a szélben jobban megtámasztja a paradicsomot. Felül én nem szeretem a drótot, mert a melegtől is, meg a termés súlyától is megnyúlik és belóg, így időnként meg kell húzni a vezetőzsinórokat, hogy ne roggyon meg a paradicsom szára. Nálam ez a vízszintes áthidaló is fából van, arra csak palántázáskor kell rendesen rákötni a vezetőzsinórt, és aztán egész évben nincs vele gond.
Én ültetéskor a palánta gyökere köré tekerem a zsinórt és felkötöm a felső vízszintes tartóra. Ahogy nő a paradicsom, "ráigazítom" a zsinórra, szépen megtartja magát. Itt az első képen még pluszban háló is van, a másik (keleti) oldalán borsóval. Amikor a borsót kiszedtem, a háló is segít, oda is be-be dugok egy növekvő hajtást.
"...Erre a függőleges zsinórra csavarod a paradicsomot, a növekedés ütemében. (Közben persze kitördeled a hónaljhajtásokat.)"
Én karót használok a szabadban, de ezt a zsinóros technikát soha nem értettem egészen. Mitől marad a helyén a zsinóron a paradicsom? Ott is kötözni kell, vagy dupla zsinór közé dugdosni? Világosítsatok már fel! :)
Ferdén vezetnéd föl a paradicsomot? Nem tudom, lehet hogy így is működik, csak akkor a súlyuk miatt a fürtök belülre kerülnének, és így szerintem kevesebb napfény érné őket. Persze, lehet hogy nincs igazam. Minden esetre ha így csinálod, akkor valami masszív cuccot használj ferde vezetőnek, hogy elbírja a termés súlyát.
Szerintem elegendőek a 2 méterenként lerakott függőleges oszlopok a kifeszített felső dróttal. Erről lógatnál le tőtávonként erős kötözőzsineget, amit a palánta tövénél egy kampóval (pl. teszkós sátorvas, vagy kampós ágdarab...). Ha a felső vezető drótból van, akkor arra csúszóhurokkal kell rögzíteni, hogy ha a meleg és/vagy a termés súlya miatt meglazul, akkor könyen feszíthető legyen.
Erre a függőleges zsinórra csavarod a paradicsomot, a növekedés ütemében. (Közben persze kitördeled a hónaljhajtásokat.)
Ja, nálam egy 1kW-os, ventillátoros hősugárzó van bent, kb. térd-magasságban. (Egy hokkedlin...) Vagy húsz éves darab, még a megbízható fajtából...
Olyan 6-8°C körül kapcsol be, és elég komoly a ventillátor légszállítása. Ennek ellenére nem mindíg sikeredik +2°C fölött tartani a helyiség minden zugát, fagyott már meg virágom az ablakban... Tulajdonképpen 10-12°C-nál kellene indítania, ha teljes biztonságra akarnék törekedni (ez egy tapasztalati adat), de akkor iszonyatos lenne a villanyszámla. (Így is az...)
Elvégre a házi veteményes nem csak annyiból áll, hogy májusban elvetem a paszulyt, augusztusban meg felnyűvöm...
A vizes hordós kérdést már Rhéman olvtárs megválaszolta. Még anyit tennék hozzá, hogy nem egy hordóra gondoltam, hanem hatra. Korábban belinkeltem videót egy debreceni(?) aquapóniáról. Ott ha jól emlékszem, kiegészítő fűtés nélkül, csak a napfényre és a hordókban meg a termesztő rendszerben lévő víz, meg a termesztő közeg hőtároló képességére hagyatkoztak (több ezer liter vízről beszélünk, szóval ez egy másik súlycsoport). Mindenesetre a hordós ötletem innen származik.
Meg még annyit: egy optimális hatásfokú sörkollektoros fűtőrendszer összeállítása komoly mérnöki számításokat igényel. A neten ehhez is van mankó.
Persze, össze lehet dugdosni egy sor dobozt, lefújni fekete neoluxszal, berakni egy ládába, ráapplikálni valami ventillátort egy termosztáttal, aztán hadd szóljon. Csak aztán nem kell csodálkozni, ha az üzemeltetése többe kerül, mint amennyit a fűtésen megtakarítunk.
A hordóknál sem mindegy, milyen festékkel és hogyan festünk. Jópár százalékkal több hőt nyel el egy megfelelő technológiával felvitt festés, mintha csak bekenem valami fekete zománccal.
Mint korábban írtam, még nem álltam neki a konkrét tervezésnek, csak az agyam megy. Ha mindent szépen kiszámolgatok, lehet, hogy hagyom az egészet a francba, és csinálok egy egyszerű fűtetlen üvegházat. Csak ezzel nem oldom meg a virágteleltetés gondját, és a szoba ablakban történő palánta nevelgetés sem eléggé hatékony...
Nálunk a garázsból van lerekesztve egy kb 7 m2 terület, a garázs tégla, azon belül gipszkarton fal +10 centis "hungarocel", felül ugyanez, mert a garázs teteje csak deszka és a cserép. Fűtés semmi, illetve annyi, hogy belőle nyílik a pincelejáró, ami mindig nyitva van. Idén már egy fagyasztóláda fűti, mert a régebbi, pincében lévő tavasszal kimúlt, és az újat nem vittük le.
Leginkább kisebb-nagyobb-mégnagyobb leanderek telelnek benne, muskátli, némi golgota és begónia. Meg a krumpli is. A citromokat a pincében tartom. Eddig még nem ment 0 fok alá, kb szemmagasságban mérem. Elméletileg van benne egy ócska olajradiátor vész esetére, de még nem kellett bekapcsolni.
A hordós módszerrel csak a hőmérsékleti, csúcsokat tudod mérsékelni, a rendszer hőtehetetlenségét növelni. Számolni a fajhővel tudsz.
A fajhő megmutatja, hogy 1 kg anyag 1 °C-kal történő melegítéséhez mennyi energia szükséges, azaz mennyivel nő az anyag belső energiája. A víz esetén, ha 1 kg víz 4.2 hőmérséklete 1 °C -kal emelkedett, akkor az energiája 4.2 kJ-lal nőtt.
Melegedési periódusban, a vizet is melegítened kell, hűléskor, viszont az eltárolt hőt leadja. Nem kell alapjában plusz fűtési igénnyel számolni, hiszen, amennyivel felmelegíted, azt később leadja.
A víz fajhője elég nagy, így ilyen célokra jól használható.
A hordókat célszerű feketére festeni, és lehetőleg olyan helyre tenni, ahol napfény éri.
Kb. 6 m2-t temperálok fűtőkábellel, 900W. Csupa ablak 3 oldala és a lakásból is "szökik ki" valamicske meleg.
Éppen csak elég a nagy hidegben! 1,5m magasan mérve előfordult már a +0 fok :-(
Szerintem kb. 300-500W/m2 villamos fűtést minimum be kell építeni, hogy biztos legyen + légkeverés+ nem a leggagyibb fűtőtest kéne, mert ugye az úgyis Karácsony este száll el! (megéltem korábban)+ 1 melegtartalék.
És akkor még a mögöttes hálózatnak is illene ezt üzembiztosan elvinni!
Szóval elég húzósnak tűnik.
Sajna +2 fokra sem igen lehet belőni, mert nagy a termosztátok tehetetlensége és bazi nagy teljesítmény kell, hogy +1 foknál kapcsolva hamarabb fűtse fel a helyiséget, mint az tovább hűlne és egy -20 fokos éccakán azért nagy versenyfutás lenne ebből (hiába tennél be keltető termosztátot)! +5-8 fok közé hangolva tartom reálisnak, de ez több tényezős.
Nem értek hozzá, kérdezem:
Ha bepakolsz ide fekete hordóban x liter vizet, azt hogy számolod ki, hogy mennyi kell? Mert ugye ha kihül, ezt is fűtöd, ami megint nem piskóta, ha meg kevés, akkor nem tud sok hőt betárolni.
Leginkább valami hulladék hővel tudnám elképzelni pl. kazánházból (pincéből) (lakásból?) meleg levegőt szívni, vagy ásott kútból vizet + radiátorok.
Tök mindegy, hogy "kicsi" vagy "nagy", az a lényeg, hogy hány légköbmétert kell felfűtenie, és milyen az épület hőszigetelése. A "kicsi" sokat megy, a "nagy" kevesebbet. A fogyasztás szempontjából mindegy, de ha rosszul kalkulálsz, akkor a kicsi esetleg nem is tudja kifűteni a helyiséget.
Évek óta egy melléképületben teleltetem az ezt igénylő virágokat. 30-as vályog fal, úgy-ahogy szigetelt födém (3 centis Herakelit álmennyezet, 10 centi üveggyapot, collos deszka padlás), kb. 1 m2 ablakfelület, kb. 15 m3 légtér.
A fagymentességet három böhömnagy fagyasztó és egy kicsi, termosztátos hősugárzó biztosítja. A villanyszámlában ez havi 5-7000,- Ft-ot jelent!!! (Talán az sem kerülne többe, ha minden évben új virágokat vennék...)
Ezért lenne jó, ha egyszercsak meg tudnám építeni azt a teleltetőt.
Normálisan tervezett és kivitelezett sörkollektorral a leghidegebb téli napokon is lehet gazdaságosan meleglevegőt termelni, persze, csak ha süt a nap.
"Mikor termel, nincs is rá szükség..."
Ez meg ott sántít, hogy a fűtött üvegházakat csak hőszigetelő üvegezéssel lehet gazdaságosan üzemeltetni, az meg sajna nemcsak "kifelé", hanem "befelé" is szigetel... Vagyis a téli verőfényben is szükség van a légfűtésre. Egyébként sem pálmaházról beszéltem, hanem virágteleltetőről, (min.+2°C), ami tél végére "másodállásban" részlegesen melegházzá alakul.
De nem akartam a technikai részletekbe belemerülni, mert egyelőre még csak általános paraméterekkel saccolgattam, nem csináltam meg a konkrét terveket. Ahhoz még messze vagyok a megvalósítástól, hogy nekiálljak a pontos számításoknak.
Néztem a honlapot. Lehet ezután a tyúkoknak is szemenként fogom leszámlázni a kukoricát :-))) évi 2-3 q, az annyi, mint.......
Ha valami nagyon jó kukoricatermő helyen élsz, akkor esetleg bejöhet a különböző időben történő vetés, de van benne rizikó, ha hosszú tenyészidejű fajták, akkor a 2 héttel későbbi vetésnek "ára" lehet ősszel" Arról nem is beszélve, ha pont fordítva tippeled meg és az amúgy is későn virágzót veted később! :-(((
Ilyen kis mennyiségnél és ha tudod így külön helyre vetni, akkor én, az egy időben vetést csinálnám és akkor a virágzási időre, tenyészidőre is össze tudnád őket korrektül hasonlítani.
Kérjél még kék magot a génbanktól, olyan 20-25 magot küldenek.
Most találtam ki, hogy a többi csemegekukoricát a kertem másik végébe vettem, úgyis nálunk melléképületek vannak a kertünk közepén.Hátha úgy megtudom akadályozni az átporzást.
Azért 15 m-en még érhet meglepi, a cikkben nem találtam, hogy mekkora szélsebesség mellett jöttek ki az adatok! :-)
15-20m-nél lesz majd azért valamennyi átporzás (leginkább a széleken) főleg ha a környéken más is termel kukoricát, de a következő évi vetőmagot nem onnan kell meghagyni. Ha odafigylesz a vetőmag kiválasztásakor, kisparcellás körülmények közt is elég jól meg lehet tartani a fajta azonosságot, feltéve, ha a kerted nem egy több 100 hektáros kukoricatábla közepén van!
Még azzal lehet szerencséd, ha nem egy időben virágoznak.
30-40. oldalak között találhatóak az alapok, akiket a bevezető nem érdekel.
Érdekes elgondolás, lényegében komposzttal töltik fel a termesztő közegeket - max 30 centi mély tálcák -. Ezek bármikor letakarhatóak fóliával, gilisztákat is lehet mellette tenyészteni, valamint csíráztatnak is folyamatosan, a legtöbbet persze megeszik. Csíráknak csak a 6.-10. nap között van szükségük fényre, állványokon, kihúzható tálcákon el is képzeltem.
Azt már nehezebb elképzelni, hogy tálcákon hordozzam a komposztot, és pakoljam az állványokra, de minikertekben akár még működhet is a dolog. Még olvasgatom, kíváncsi vagyok van-e erről valamiféle tanulmány, tényleg megelőzhetőek-e így a betegségek - döntő többségük -, valamint a vízhiány és a túl sok eső negatív hatásai. Ezek után talán a bevezetőben említett perzse kertészt olvasgatom (Zarathusztra - Zend Aveszta, állítólag pár ezer éve írta az öreg).
Köszönöm az ajánlatot! Hol laksz? Én Kecskemét közelében.
Nem kispályás a következő hozzászólásodban bemutatott üvegházad! Fűthető is?
Visszatérve a házhoz ragasztott üvegházra: nagyjából azóta mozgatja a fantáziámat, amióta kiköltöztünk ebbe a tanyába. De nem kivitelezhető. A DK-i oldal a ház eleje, oda ugyebár nem lehet. A DNy-i jöhetne szóba, de azt teljes egészében leárnyékolja egy hatalmas diófa. (Jóval magasabb, mint a ház!!!) Azt pedig még egy csiribiri üvegház vagy télikert kedvéért sem vágnám ki. :o)
Így marad a önálló építmény. A fóliavázam nagyon masszív, de kicsi, kb. háromszor ekkorára kell bővítenem, hogy elég legyen. Semmiképpen sem akarom szétvágni, max. a toldás szerkezetét fogom úgy méretezni, hogy majd egyszercsak üvegezhető (vagy "akrilozható") legyen.
A jelenleg meglévő ablakaimból meg valószínűleg egy kb. hat négyzetméteres virágteleltető lesz, az egyik melléképület oldalához ragasztva. A falához kb. elég is, csak a tetejét kell majd cellás akrilból megoldanom. Sörkollektorral és fekete vizeshordókkal tervezem fagymentesen tartartani, termosztáttal vezérelt elektromos biztonsági fűtéssel. Ebben tervezem a korai palántanevelést is, szükség szerinti kisegítő fűtéssel.
De ezek egyelőre csak évek óta dédelgetett tervek, a megvalósításukhoz már csak sok szabadidő, meg egy kevés pénz kell. :o) Addig is folyamatosan gyűjtöm az építőanyagokat, ahogy a buxtárcánk éppen engedi.
Nem derül ki sehol, de elképzelhető, ugyanis súlyhatárt sem látni sehol, de amikor rákérdeztem, azt válaszolták (szinte azonnal, készségesen), hogy 100 kg-ig díjmentes a szállítás 12-én. Ha ez fontos, kérdezz rá, vagy legrosszabb esetben 12-én a rendeléskor a véglegesítés előtt a rendszer közli a teljes árat, amiből kiderül, hogy a szállítás valóban ingyenes-e.
Felállítottuk az új -használt- fóliavázat jó tágas lett.
Nem tudom kérdeztem e már, hogy ha a nem fűtött fóliába csinálok egy másik belső fóliát akkor tavasszal mennyi időt nyerhetek vele.....vagy ugyan úgy áthül és akkor nincs értelme? Próbálkozott már így valaki??
A sátorból koszedett paprikaszárak komposztálása
ez ugyan nem ide tartozik de megmutatom a szülinapi tortámat talán nem lesz baj belőle.Mindenkinek adnék csak hát a messze vagytok....
Most eszem az idei első Jánosnapi retket, nagyon finom.
Hétvégén a levelek tövéig betakartam lombbal és lecsavart retek és képosztarépa levelekkel, szerdán rádobtam plusz két réteg fátyolfóliát. Csütörtök reggelre -10 °C lett, a lombjuk kissé viseltes, de a gyökereknek nem lett semmi bajuk. Most még pár napig biztos nem lesz annyira hideg, hagyom továbbra is helyben, csak egy heti adagot fogok kiszedni vasárnap lombbal bélelt vödörbe. Van még Húsvéti Rózsa is az ágyásban, a fekete retket és a Snowball tarlórépát múlt szombaton kiszedtem. A kapórépák maradnak tavaszig a szabadban.
Úgy érzem ebben azért vannak csúsztatások! Nem szándékosan, de nem igazán szabad igy leírni megtérülési időt. Nekem egy kb 3x6m-es sátram van, ebbe 4000db poharas palánta fér el. Azt gondolom, hogy egy átlagos családnak ekkor bőven elég. Ennek a palástja 6x6m, azaz kb 36m2 + kb 10m2 a két vége. Összesen 46m2. Én mindig 4mm-es polikarbonátról beszélek, ennek a mai piaci ára 2000ft/m2, de ettől jóval olcsóbban is lehet kapni, csak figyelni kell az akciókat. Szóval ebből 84 000-re jönne ki a mostani sátram. Ez kb hétszerese a fólia árának, de ha azt nézem hogy ha a fólia télen nyáron fönt van, szerintem 2 év megforgatja. Ez esetben a megtérülés 14 év. Másrész egy polikarbonát házat lehet a ház mellé is csinálni, mert nem csúnya mint a fólia, és akkor már csak kb az alapterület 120%-ka kell. Igy már 22m2 kell csak azonos alapterületű polikarbonát házhoz. Ez 44 000 ft. Vagyis még a négyszeresébe sem kerül, az ugyanakkora polikarbonát ház mint a sátram. Ugye így már másképp alakulnak a számok.
Más olda is van a dolognak, menni idő alatt térül meg... Az élet más területén elnézőbbek vagyunk a megtérülési idővel. Nézzük pl az autót. 100 000ft-ért lehet kapni egy patent zsigulit, amivel el lehet járni 5 évet, és utánna is kapunk érte annyit, amennyit ráköltöttünk menet közben. És lehet kapni 3 000 000ft-ért új autót, amit ha 100 000-rel visszaosztunk, kiderül hogy harmincszor annyi ideig kell járnunk vele, mint a zsigulival, azaz 150 év alatt térül meg. Mégis aki teheti, az új autót választja, mert tudja hogy egy ideig nem lesz vele gondja, szebb is, kényelmesebb is. Na így van ez a polikarbonát házzal is, csak a megtérülési ideje, éppen hogy csak tizedannyi mint egy új autónak. Továbbra is azt mondom, aki megteheti hogy kifizesse a polikarbonátot, annak megéri.
De nem tudjuk, kitart-e négy évig. Mindkét oldalon uw-s nem kell, lehet vékonyabb is, nem? Felezd meg a fóliát, északi fele lehet bármi tömör. Mondjuk úgy, hogy vannak esetek, amikor megérheti.
az én fóliámhoz most kellene 80 m2 polikarbonát. A minap más célre 4 m2-t vettem 12 ezerért igaz 10mm vastag mindkét oldalon uv-s. Na ebből 240 ezer lenne a fóliám és ez csak a polikarbonát...........0.18-as fólia most (248 ft/m2) 8,5 szélesből 9,5 m hosszú 20.026 ft és ez elég mondjuk 4 évre.
tehát a polikarbonát árából 48 évi fóliát vehetnék........De ezt már közel se érném meg .)))))))
Szerintem nem az a kérdés hogy megéri-e a polikarbonát, hanem hogy az ember megengedheti-e magának. Én mindig a légkamrásról beszéltem. AZ sem mindegy, hogy mit néz az ember, és az sem hogy soha nem lesz többet gondja rá. (nagyon sokáig) Egyszeri beruházás, de onnantól az megvan. És az év bármely szakában rendelkezésre áll. Pl ha én nyár elején leveszem a fóliát mert kímélni akarom, nem biztos hogy októberben felteszem, hogy alátegyek 10 cserép krizantént, meg 5 vödör paprikát. És a sátraknak/házaknak nyáton és télen is lehet értelmük, télire be lehet hordani bele a kerti szerszámokat, hordókat, stb. Nyáron meg ott terítem szét a babot, ha jön az eső nem ázik meg. Szóval inkább az a kérdés hogy ki tudja-e az ember egyszerre fizetni.
Akármilyen tájolású a házad, ha lehet hozzá építeni /DK, DNy felől/, megéri ha egy oldalt megspórolsz.
Nyilván célszerű az üveghez igazodni. A vasat könnyebb szabni, toldani. (Ha a közelemben laksz és el tudod vinni, tudok hozzá adni némi anyagot tél végén. Elbontottam a hideg-házat.)
Sajna én nem tudnám megcsinálni, a mi házunk átlós tájolású, vagyis a sarkok néznek a négy égtáj felé. (Biztosan ennek is megvan a maga előnye, csak még nem jöttem rá, hogy mi.)
A fólia vs. polikarbonát eszmecsere szerintem teljesen meddő. Teljesen más egy árutermelő nagy sátornál és egy konyhakerti, saját ellátásra méretezett váznál a megtérülés. Megintcsak más, ha rendszeresen leszedem-felrakom, és más, ha romlásig vázon hagyom a fóliát. Persze, az sem mindegy, hogy milyen PC-tábláról beszélünk, merthát van a "sima" lap, különféle vastagságban, meg a légkamrás szintén secmillió változata. És a lényeg: önellátás esetén (hiszen ez a fórum elsősorban erről szólna) ha egy 10-20 éves megtérülés belefér az elképzeléseimbe, akkor el lehet gondolkodni a polikarbonáton. Ha nem, akkor marad a fólia, mert annak normál esetben egy-két év alatt visszajöhet az ára.
Én pl. szívesen váltanék picike (5-6 m2) vázamnál fóliáról polikarbonátra, ha az utóbbi nem lenne olyan krv drága. Tenném ezt annak ellenére, hogy ennél a méretnél valószínűleg sosem térülne meg, pusztán esztétikai és kényelmi okokból. De egyelőre ez a veszély nem fenyeget. :-(
Kaptam viszont régi fajta, nagy felületű, dupla üvegezésű terasz ablakokat, meg szintén dupla, álzsalugáteres kisebb ablakokat, 3mm-es üvegekkel, fakeretben. Sajna ahhoz, hogy a meglévő (amúgy brutális szögvas) vázba be tudjam rakni, teljesen át kellene szabni, így inkább egy üvegház megépítését tűztem ki célul. Ahhoz viszont még kellene egy-két dolog...
Én most növeltem duplájára az eddig 6x3 m-es melegházamat. Az északi fala a ház fala a meglévő melegház folytatása. Így valóban sokkal kifizetődőbb az építés is és a fenntartás is. Ráadásul tavasszal és ősszel annyi hőt termel, amit beengedek a lakásba, hogy más olyankor még/már régen fűt, nálunk meg nem kapcsol be az automata, jó idő van.
Figyelj! Váz mindennek kell, a fóliának is, a polikarbonátnak is. Tehát különbséget csak ebben keress. Viszont számold csak ki, ha nem hagyod egész nyáron fönt az fóliát hogy szétsüsse a nap, akkor mennyit tökölsz el a le-fölrakással. Egy fix ház mindenképp jobb. Ha csinálsz bele egy árkot, akkor kb 15%-kal kell több polikarbonát, mint az alapterület. Nem kell 3 méteres falakat építeni, semmi értelme. Egyébként is, egy kelet-nyugat irányba hosszú sátor a legjobb, ott meg 40% északi fal, ahova nem kell polikarbonát, bármiből lehet.
Ez szerintem a ponyvagarázs esete. Abban sem ázik az autó, valamiért mégsem népszerű. Talán az autójukat nagyobb becsben tartják az emberek mint a saját munkájukat a kertben.
Az a 2mm-es üveg akkor is olyan veszélyforrás, aminek éppeszű ember nem teszi ki a gyerekeit. Majd egyszer, talán, addig raktározom őket. Tavaly az egyikből csináltam szellőztető ajtót a sátorra, azóta szedegetem az üvegdarabokat.
Na mármost azért, mert te minden ablakot betörtél, attól még nem biztos, hogy a gyerekek rád ütöttek ebben a dologban :D
Volt, aki a dísznövények jelzésére szánt ,,karót'' - volt vagy 15 centis gally - kihúzatta mindenhonnét, mert a gyereket biztos az fogja felnyársalni...
Hát építs belőle kerti kiülőt, melegágyat, hidegágyat, stb., sok mindenre jó. Le kell kezelni valamivel, annyit megér. Olvassz rá műanyagot vagy gyertyaviaszt, vagy mit tudom én mi zárná le lég-és páramentesen.
Ja, használt ablakot tegyen a ....... a feje fölé. Nekem is van egy rakás, de még nem döntöttem el mi lesz vele. Szerintem ha a fakeret párát kap, elkezd vetemedni és recsegnek el a 2-es üvegek.
A polikarbonát sokáig kitart, nem törik, birja a mozgást, birja a jeget, birja az uv-t, jobb hőszigetelő mint az üveg. Ha egyenes felületeket csinálsz belőle, ahhor az árnyékolás is megondható könnyen. Persze drága, de ha azt nézem hogy a mostani sátramra 10 fölött van a palást ára, ami 3 évet bir ki ha nem szakítonm szét le-fel rakás közben, a 3 év alatt kiszámolom a munkadíjjam a le-fölrakásra..... Előbb utóbb megtérül a polikarbonát és télen nyáron ott van, csak be kell vinni a belevalót.
És meddig tart ki? És mire megcsinálod, hogy sok ajtó-ablak legyen... jó persze, ami jó az nem olcsó. Esetleg jég ellen ráhúzni valamit, ami árnyékol is, ha törékeny fajtából építkezel, pl. használt ablak.
A vázat meg kell csinálni, akkor csak a polikarbonátot kell megvenni. Én 2 éve 2100Ft-ért vettem 2.1m2-es táblákat, 4mm vastagságban. Ezt csak egyszer kell megcsinálni.
Én is szívesen csinálnék, csak ne volna olyan óccsó! Pedig itt gyártják a szomszédban. Néhány évvel ezelőtt a kb. 1 m2-es előtetőnk 13.000.- Ft volt, igaz vágással, kötőelemekkel együtt.
Nem lesz jó! Mármint a peremszigetelő. Fóleg a fehér, azt pillanatok alatt szétsüti a nap. Inkább rosz lepedőket szaggass csíkokra, nekem is azzal van betekerve.
De hagyjuk is ezt a fóliát, ez volt a tanulópénz, kicsit drága, de ez van. Jövőre körbetekerem a vázat - peremszigetelő csíkkal, az van itthon, építkezésben jártasaknak talán mond valamit, - és új fóliát veszünk, máshonnan. És kicsit lazábbra hagyjuk, hátha nem kap bele a szél.
Ezt a fóliaszakadást könnyen ki lehet iktatni, át kell állni polikarbonátra. Én pont most kutakodok, hátha lenne valami támogatás rá, mert akkor belevágnék egy nagyobbacska polikarbonát házba.
Nem hiszem, hogy adnának hozzá. A kenyérhez sem adnak. Biztos van valani neve, ami a felhasználásra utal. Mondjuk agrár fólia. Aki mondjuk tetőszigetelésre használja, azt elhajtják, hogy nem rendeltetés szerű a használat. Az hogy a múlt évben kibirta, vagy a szomszédé, már 2 éve jó, nem jelent semmit. Más műszakban, más gépen, más összetételű anyagból is gyárthatták.
Sajnos az is lehet, hogy valamitől beszakad, és a szél hatására tovább hasad.
A sikeres reklamáció, alapvetően az eladó jóindulatán múlik.
Én valamennyit értek hozzá,valaha a szakértői névjegyzékben is benne voltam, és volt, hogy a bíróság is felkért, de lehet olyan probléma, ami nem tudnék egy szemrevételezéssel beazonosítani.
Akkor, ha egy vonalon végishasad, lehet gyártási hiba, és nem öregedés. Akkor, ha a hasadás vonalában a fólia vékonyabb, mint másutt, akkor szinte biztos, hogy gyártási hiba.
A műanyagok vagy a túlzott meleg, és/vagy a napfény UV sugarának hatására bomlanak. A bomlást gyorsíthatja, ha valahol túlzott feszültség van. (Vannak olyan bomlási folyamatok, melyek akár sötétben, és hidegben is lezajlanak, de ez ebben az esetben nem játszik.
Ha nem az egész déli oldal bomlik, hanem a végeken, akkor lehet, hogy a feszültség túlzott.
Ha én képviselném a gyártót, akkor, a csak a végeken öregedő fóliát nem cserélném reklamációban.
Ez lett volna a következő kérdésem, hogy levonva az alábbi hozzászólások tanulságát, a vasváz jobb lenne-e, mint a műanyag, - bár józan paraszti ésszel ha a forró nyári napon hagyunk egy műanyag ill. egy vasszéket, a vasra rá nem lehet ülni, a műanyagra kis sziszegés után igen - de megválaszoltad, köszönöm.
Ezek szerint csak mi fogtunk ki valami rossz szériát a fóliából.
Nekem fehére festett (itt-ott már rozsdásodó) vasvázon van egyévesnek árusított fólia, és köszöni, jól van. Annak ellenére, hogy télre sem szedtem le soha. Még alig opálosodott, úgyhogy jövőre is fent hagyom, ha kibírja a hóviharokat.
Én a műanyag fóliavázra értettem, hogy ha az nincs betekerve semmivel akkor annyira felforrósodik, hogy hamar elöregbíti a fóliát az érintkezési helyeken elveszti a rugalmasságát kikeményedik és szinte törik.
"Annak a fóliasátornak amit most építek olyan vastagon rozsdásak már a vascsövei, hogy remélem már szigetelni fognak :))))"
Csak azt ne mondd, hogy így hagyod! Drótkefe+rozsdaátalakító+vizes lemosás+esetleg valami alapozó festék - legalább... ...ha már... Ne azt nézd, hogy ingyé van!
Annak a fóliasátornak amit most építek olyan vastagon rozsdásak már a vascsövei, hogy remélem már szigetelni fognak :))))
Sajnos beköszöntött a vacak idő, sár van így megrekedt az építése.
Most 23-án kiürítettük a fóliát , pár szem paradicsom és 4 vödör kisebb nagyobb paprika volt még felhasználható, egy vödörrel már bereggeliztünk sütve.
Tovább nem lehetett várni az idén. Bezzeg volt olyan év amikor december 6-án volt az utolsó szedés. Sok kápia típusú ugyan vastag husú izre is megfelelő de már nem tudott bepirosodni. A dupla sorok sortávolsága 25 centi volt, de kell 30 -ra növelnem és a dupla sorok köze-vagyis a közlekedő út- csak 70-75 centi volt szeptember végétől már csak óvatosan tudtam közlekedni az útakon tehát ezt is meg kell növelnem vagy 90 centire.
A paradicsomok hamar elérték a fólia tetejét (2méter volt) miközben az alsó fürt egy része még nem pirosodott be tehát gondoskodni kell olyan kb 30-40 centis tartószerkezetről amire oldalra, elfektetésre le lehet a paritöveket engedni.50 centi volt a pari sor és tőtávja.most az új fóliaváz 2.35 m. magas lesz de mégis el kell tudni fektetni a parikat majd.
Hát ez az, mi is úgy számoltunk, hogy 2-3 évet ki fog bírni, de ugye 1-et mindenféleképpen ki kellett volna. A zuram sem most látott először fóliát, ők is ezt használták a paprikához anno vagy 20 éve, és akkor is kibírt minimum két évet vasvázon. :(
Ezeknek a fóliáknak jótállása-szavatossága van ! Meg van a számla? Akkor reklamálj !
Egyébként valóban a síma műanyag váz képes annyira felforrósodni nyáron, hogy elöregbíti a fóliát. Én eddig ez ellen úgy védekeztem, hogy a fűtés és melegvizes vascsövekre húzandó 2 méteres hoszban vagy tekercsben is létező poliformot húztam.Ha a 2 méterest választod akkor szikével a bejelölésnél végighasítod és rányomogatod a fóliavázra de ez nem elég mert lepördülhet róla ezért acélbetétes műanyag szárogató huzallal spirálisan körbe kell tekerni. Ha poliform tekercset veszel annak falvastagsága kisebb de ez nem baj viszont megmenekülsz a huzalozástól. Na ilyen fólia 5 évet bír ki nálam télen is fennhagyva.
Próbálkozni csak a kiskutya szokott... :))) Általában a garancia csak az eladón keresztül érvényesíthető ilyen esetekben (garanciajegy hiányában) a blokkal, ami abban szokott megnyilvánulni, hogy visszaveszik a hibás terméket és visszafizetik az árát, vagy le lehet vásárolni. Ha a kereskedő ezt megtagadja, akkor is lehet tovább menni, de az már macerás... :(
Én inkább a gyártó b...tatására gondoltam. Vagy lehet-e, hogy a hiba a "mi készülékünkben" van, a szélső bordáknál jobban meg lett feszítve vagy ilyesmi?
Most már kénytelen voltam leszedni a borsó maradékát, nem akartam, hogy a fagy martaléka legyen, mikor kimentem a kertbe az autó hőmérője +1 fokot mutatott. Majd lefagyott a kezem, mire kinyűttem azt a pár tő borsót...
De az eredmény szívmelengető látvány volt, a tavaszt idézte. :-)
Örülök, hogy megfogadtam Flanel tanácsát, és kipróbáltam a kései vetést. Ha nem jön be az első fagyhullám, már rég letermett volna, így sajnos még tele volt most is virággal, és csak hébe-hóba kötöttek meg a virágok, mivel már sehol egy kis szorgos méhecske...
De jó, hogy "fóliáztok", nekem nagy bosszúságom van ezzel kapcsolatban. 1 éves UV-stabil fóliát (Heliofol) húztunk fel (frissen bontották ki a tekercset a gazdaboltban) április 6-án, műanyag vázra. Szeptember végén az egyik szélső bordánál kezdett szétrepedni, széthasadozni, mint ami szétégett, októberben a másik vége is. Vagyis 6 hónapot sem bírt ki az 1 éves fólia (a szomszédban már vagy 4 éve fent van). Szerintetek érdemes reklamálni, vagy majd azt fogják visszaírni, hogy "az idei nyáron tapasztalt extra erős UV-sugárzás okolható blablablabla...."
Nem belül kell bepermetezni, hanem kívül. Száraz időben. A régi vályogház tapasztott faláról is csak egy év alatt verte le az eső, ha egyszer megszáradt.
Ha a felső permetezve szóró öntözést bekapcsolom 1.5 mmagastól lefele nem sokáig lesz fenn a mész szerintem.Ezzel ez a bajom, ha meg már cseperegnek a növények nem szórnék rájuk meszet....
A miénken a 8 méter széles és a 0,15 mm vastagú van,az ővén
12 méter széles és szintén 0,15 mm vastagságú van. Az árát pontosan nem tudom olyan 1100-1500Ft/ fm lehet a 12 méteresnek.A kijuttatást motoros permetezővel
szokta és kivűlre fúja rá.Hogy pontosan mit?? Hát azt nem tudom
de Kálcium hidroxidot,oltott meszet szoktak használni szerintem ezt használja,de majd megkérdezem.
Permetezővel. Készítesz híg mésztejet, jól megszűröd és kifújod a permetezővel. Ha megszárad és vékonynak találod, vagy ha korán lemossa az eső, akkor ujra. Oltott meszet tüzépen is árulnak.
kérdezném, hogy mivel fújja le? kompresszorom és pisztolyom nekem is van. Kívül vagy belül fújja rá? Milyen sűrű a mész és pontosan hogyan, miböl készíti a meszet?
"Heliofol S2N" ez tudjuk, hogy milyen vastag? mennyi ennek az ára?gondolom folyóméterbe van és milyen széles?
Igen ez a zöld háló volt a fóliára még ráhuzva, hogy árnyékolja kissé az erős napot.
Vannak még kérdéseim:
1. Melyik a legjobb minőségű fólia, nekem eddig 4-5 évig szokott fent lenni nem szoktam télre se levenni
2.Szóval egy nagyfóliás kertész szerint mésszel is be lehet festeni a fóliát ez is árnyékol.
Az eddigi fóliavázon (7mx4mx2m magas íves ) durván 1x1,7m nagyságu ajtó volt mindkét végén ezért bizony nyáron még 40 fokot is megközelítette volna a benti hőmérséklet ez ellen általában délben 5-7 perces felső öntözéssel védekeztem ekkor levitte röktön 26 fokra és már kibírta estig. Mert ugye a paprika és a pari 32 fok felett megáll a fejlődésbe. Még a zöld rassel hálóval is ez volt a történet.
Most újraépítem a vázat hajlított 3/4-es vascsövekből ezzel 4 m széles 9m hosszú és 2.35 m magas lesz és hálisten az ajtók a végein ugyan ilyen nagy ívekből van kialakítva tehát jobban fog szellőzni de valószínű, hogy nyáron így is 32 fok fölé mehet a belső hőmérséklet.
ezért szeretném még árnyékolni az új fóliát.....persze 2-3 évvel később majd valamennyire bemattul . Z eddigi uzöld háló 2 év után szétmálik.
3. van e értelme annak, hogy a hideg fóliába egy részre belső kicsit kissebb fóliát csináljak a korábbi retek-újhagyma-burgonya -karaláb-zöldségek miatt ? Ha csak egy hét korábbiságot jelent akkor nem foglalkozom vele.Családi célra kell nem adok el nem kereskedem nem piacozok.
Jó, de nézzük a kontrollt. Minél meszebb volt, annál kevésbé nőtt meg, vagy nyúlt meg, ezt ugye döntse el aki tudja milyen egy egészséges mustár palánta :D
Második grafikon, minél közelebb van, annál több csíra van. Azt nem írja, hogy ez a kikelt csírák száma, vagy a ki nem kelt csíráké, csak annyit ír, hogy csírák száma...
A kontroll kifejezetten jól teljesít. A másik dolog, hogy minek szennyezik be, amúgy nem kap elég negatív hatást vagy mi? És egyáltalán mivel szennyezik? Nem vagyok kémikus, így csak a hidrogén-kloridot meg az etanolt ismertem fel. Elsőnek vizes oldata a sósav, olyan régen volt a suli, hogy már ezt is a Wikipédia mondta meg. Hol a fenében találkozik egy növény sósavval, valós körülmények között? Etanollal? Miben lehetnek benne? Hogy kerülhetnek oda?
Na a lényeg az hogy összeségben jobban teljesítettek a növények a stresszes (valós) környezeti hatások szennyezések alatt, minél távolabb voltak az EMF-től.
A növényi csíravonalakra gyakorolt hatás vizsgálatához a kompakt fénycsövek által létrehozott EMF térben, a forrástól különböző távolságra csíráztattunk növényeket. A csíráztatáshoz fehér-mustármagokat (Sinapis alba L.) használtunk, a faj ideális laboratóriumi tesztalany. Gyorsan csírázik és fejlődik valamint jól reagál a környezeti stressz terhelésekre.
Egy-egy csíráztató tálca 5 rekeszből épül fel. Az egyes rekeszekben elhelyezett magvakat – a környezeti hatásokat szimulálva – különböző szennyezéseknek tettük ki. Minden tálcán egy rekesz kontrollként szerepelt, tehát szennyezést nem kapott. Hat tálcát helyeztünk el egyidőben az EMF sugárforrástól 0,20,40,60,80 és 300 cm-re. A besugárzás mértékét tehát a sugárforrástól való távolsággal szabályoztuk. Az utolsó tálca a forrástól olyan távolságban helyezkedett el, ahol EMF már egyáltalán nem volt mérhető, ez szerepelt a tálcák kontrolljaként. Az egyes tálcák EMF terhelése így ugyanakkora volt. A mustármagok szennyezését az egyes tálcákon az alábbi táblázat mutatja be.
A fenti mennyiségekkel a csíráztatás elején szennyeztük a magvakat. Majd naponta azonos mennyiségű vízzel öntöztük. A csírázást folyamatos figyelemmel kísértük, a kicsírázott magvak számát és a csírahosszt feljegyeztük, majd az eredményeket statisztikailag kiértékeltük.
A fehér mustármagok vizsgálatánál az expozíciónak kitett és a kontroll minták között jelentős, szemmel jól látható eltérést tapasztaltunk mind a kicsírázott magvak számában, mind a csírahosszban.
Én valami tudományos írásra gondolok, aminek hihetünk. Én sehol sem hallottam ezt a harminc centit, viszont elkezdtem aggódni a két olvasólámpa miatt... aztán ettől még lehet, hogy kacsa, nem tudhatjuk...
A szélerőművekre is mondták, hogy fejfájást és egyéb bajokat okoz, aztán kiderült, hogy csak beképzelték az elektromágneses teret...
Biztos van valamiféle tanulmány a világítótestek pozitív és negatív hatásairól. Ennyi erővel az ablak is megszűrheti a fény egy részét, ami fontos a növényeknek :D
A kompakt fénycső az = Fénycső ,egy nemtudommilyen gáz ionizáló terében elektromos kisülés. A 30 cm meg a kicsi "kompakt" fénycsővekre igaz minél nagyobb terjedelmű ugy nőhet az emlitett elektromágneses sugárzás is
ami káros lehet az emberekre (növényekre). Olvasás, ne csak Szellő István-ig juss el hanem tovább is.
De ezen tényleg ne (vitázzunk) használj olyat ami a te belátásod szerint neked
Tavaly én is sokat vacakoltam (keresgéltem, olvasgattam, számolgattam), mire dönteni tudtam a világításról, s nekem bevált; elég erős, s gazdaságos is: 4 db GE 36 W-os fénycső ernyős armatúrában lett a vége. Ez a fénycső 3350 Lument és 4000 K színhőmérsékletet tud, ami ugye össz. csupán 144 W de 13.400 Lumen!
Minden fényt elzárok. Ablakban vannak, de lesötétítve, csak a mesterségest kapják, különben kimennek az ablakon. Ha nagyon süt a nap, kivilágosítok, és megemelem a ládákat egy kicsit. De! Ha csak magadnak akarsz korai palántát, akkor inkább a melegágyban gondolkodj! Ott nincsenek fény problémák. Február végén összerakod, és amit begyullad, vethetsz.
Sok vesztenivalód nincs, majd ha lilulnak, legfeljebb teszel mellé egy 2700K-est. Amúgy véletlenül hazudtam, nekem a t5-ös csövek, amelyiknél lilultak, azok 6500K-esek.
Nekem nincs. Illetve ez az egy bíbor SM ledes, amiben valószinű hogy kevés a kék. Most ezt tervezem még szezon előtt megismételni, de most teszek mellé kéket is.
Nézd, a kompakt sem lesz energiahatékonyabb a normál csőtől, ellenben nem elég egyenletes a fénye. Vagyis bármibe teszed bele, magasra kell emelned hogy az egészet jól beterítse, és minden egyes cm-rel veszítesz a fényerőből, nem is keveset. Persze megoldható, pláne kevesebb palánta esetén, de arra is gondolj, hogy a palánták nőni is fognak, és egyre nagyobb helyet igényelnek. (világított helyet) Egy 40x60cm-es ládát 2db 18w-os csővel gyönyörűen meg lehet világítani. Talán kompaktal is, de biztos hogy rosszabb a hatásfoka. Én még mindig a kevert fényt ajánlom, legyen egy minnél kékebb, és egy minnél sárgább. Vagyis egy meleg, egy hideg.
Én nagyon kacsingatok a led-re, pár éve még azt hiszem manta-z-vel vitáztam a ledről, mert akkor még igen csak építeni kellett, most viszont már elérhetőek ledszalagok, és ugye minimum az az előnye meg van, hogy minden fény a palánta felé megy. Tervezek vetni a napokban magot, és világítani neki zárt térben, hogy tavaszra összeálljon a kép.
leginkább megszokásból csinálom, régen a virágföldek telel voltak kővel, náddal, csigával minden szirszarral, lerostálva kényelmesebb volt dolgozni. a perlit és a humusz is jobban keveredik a rostált tőzegggel.
Tavaly volt amiket tisztán hideg fénnyel világítottam, T5 23W-os csövekkel, amiknek 2100 volt a lumen értékük, és volt amiknek az előző évi cw-ww T8 cső jutott. Az lett a vége, hogy cserélgetnem kellett őket, mert a T5-ös csövek akatt lévők lilultak, Idén lehet belemászok a ledbe, kék és vörösbe.
Ez azt gondolom pénz kérdése. Na meg hogy mennyi palántát akarsz nevelni. Azt azért tudnod kell, hogy csak palánta neveléshez jó, termő paradicsomhoz kevés a világítás. Idén próbáltam bíbor ledszalagot totál sötétben, nem nyúlt meg a palánta, de nem is fejlődött. Én azt gondolom, saját mennyiség nevelésére a normál fénycső a legjobb, kb úgy ahogy egy 4x18w-os tükrös lámpatestben van, csak váltva a fénycsöveket, egy coolw. egy warmw.
És mindez a palánta mindenkori tetejétől kb 10cm-re legyen. A kompaktal is lehet próbálkozni, én is próbáltam, az annyiból rosszabb, hogy ha nagyon leengeded, akkor összeborulnak a palánták, ha meg felemeled, akkor sokat veszít a fényéből. Most gondolkodom a 250-es fémhalogénben.
Ha nem egy fél kilós kavics van a mag felett, ki fog hajtani, félretolja az útjából ami nem kell neki oda. Annyival jobb lehet, hogy a koromfekete palántaföldnél elég kevés gyökér képződött, meg szétesett az összes, amikor ki akartam venni a pohárból. A lényeg, hogy megtartsa a vizet, hogy a gyökér fejlődését, és a tápanyagfelvételt mennyiben segíti ha kisebb a szemcseméret, azt nem tudom, de szerintem is segíti valamennyit. Utána kéne nézni a dolog tudományos hátterének.
nekem volt otthon 1 tő, szépen fejlődött nagyon eleinte, de mivel azt hittük hogy déli gyümölcs ezért tűző napra került és mérskelten locsoltuk, szegény így is kihúzott több mint 2 évet...
én rostálni szoktam, a darálás is jó szerintem. csomó dolgot 2 decis műanyag poharakba vetek ( nem szeretek tűzdelni), és jobb ha minél kisebb szemcse. de ez mondjuk csak az én kattanásom :)
Szerintem a finn tőzeget ne bántsd, az szerintem úgy jó, ahogy van. Én alulról öntöztem, s remekül felszívta a vizet, s meg is tartotta. Annyiban csalóka, hogy szemre nem biztos, hogy észreveszed, amikor kiszárad.
Nincs erre semmiféle utalás, ezért érdemes rákérdezni az ügyfélszolgálaton, ha gondolod. Rendelésnél kiderül, mert ha elfogadja a rendszer és nem számol szállítási költséget, akkor ok. Megjegyzem, hogy a magokkal én nem voltam teljesen elégedett, mert volt köztük éppen lejárat előtti.
Ha én tudnám mi mit jelent boldog ember lennék. Ha azt is tudnám ezek közül mi a jó a palántának, akkor méginkább. A tőzeg csak egy anyag, olyan mint a föld. Én is tudok neked adi féláron földet mint a tuskóban van, kérdés van-e olyan. Hogy drága-e... 300l durván 5000. 2dl kell egy palántához. a 300l 1500 palántához elég. Ez 3,3 forint/palánta.
Természetesen; a lényeg, hogy a rendelt áruk összmennyisége ne haladja meg a 100 kg-ot. A rendszer automatikusan számolja a súlyt, így a rendelés véglegesítése előtt látni, hogy össz. hány kg.
Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy a "Gazdabolt" ( http://www.gazdabolt.hu/index.php ) az idén is részt vesz az ingyenes szállítási nap akcióban ( http://www.ingyenszallitasnap.hu/ ), azaz a december 12-én megrendelt cikkeket össz. 100 kg súlyhatárig (rákérdeztem, mert erre nem találtam utalást sehol) ingyen házhoz szállítják.
Még a végén elcsábulok... :) Amúgy éppen sikeres lassú fogyásban vagyok (na, nem egészen jószántamból), de nem koplalással, hanem kevesebb energiabevitellel, ahhoz pedig a saláta ideális. Így kaptam rá a renszeres gyümölcsfogyasztásra is. A zöldfűszerek és az olivaolaj pedig szinte állandó szereplők a konyhánkban. Köszi a bíztatást! :)
(Azért próbáld meg! Az idén vettem az ósanba' olyan csomagot, amibe háromféle saláta volt - lollo, tölgylevelű meg nem tudom a harmadikat - de a néhány éve Lidiben vett übereli ezeket. "Mindent bele" vegyes salátába is kiváló, vagyis mindenféle zöldség, ami éppen van otthon, némi zöldfűszer, ami éppen akad, kis olívaolajjal leöntve, nem csak a szokásos ecetes-cukros öntettel.)
Nem most akarom ültetni; itt tarja magát a köd... :) Ha már... Kikelt ásás után 3-4 beszakadt fokhagymám, hát átültettem az ősszel ültetettek mellé; olyan szépek... :) Nálunk a fejessaláta nem fogy nagy mennyiségben, ezért kellene valami olyan, ami tovább bírja, s nyáron is ültethető öntözéssel. Szóval... tapasztalat a "Lento"-val?
Figyelj, szerintem próbáld meg... most olyan szépen süt a nap, hogy mindjárt kimegyek és vetek valamit...
Nekünk nem magzott fel annyira. Jó, a végén, nyáron már voltak, de azok mentek a komposztra. Tartsatok pár nyulat, mi sűrűn vetjük, meg kb. hetente. A kicsiket kiesszük, a nagyobbak meg szépen lassan elfogynak. Most két zacskó magból felmagzott kb. 50 darab, az annyira nem sok, igaz nyáron is vetettünk, abból indult meg sok, de szerintem megérte, jókat ettünk belőle, igaz az ize nem volt az igazi, de az árnyékban lévők egész jók lettek.
Most az jutott az eszembe, hogy ilyen változékony időjárás mellett inkább a fóliát kellene előtérbe hozni. Vagy, az üvegház ellentettjét, egy hidegházat... valahogy nagyrészt árnyékolni és hűteni, pl. vízpermettel. Lehet működne a dolog. Persze csak ház barkács minőségben, kíváncsiságból.
Van valakinek tapasztalata a "Lento" fejessalátával? Elakadtam a május királyánál, de az hamar felmagzik, ketten meg nem győzzük addigra megenni. A Lento állítólag egész évben ültethető, nem hajlamaos felmagzásra, de sötétebb zöld a levele; és az íze?
Normal
0
21
false
false
false
MicrosoftInternetExplorer4
Na itt meg már megint mi van? Mindig ugyanaz a lemez játszódik le?
Nem szeretném folytatni, és az sem érdekel ha ezért tiltást kapok, mert egyszerűen fontosabbnak tartom az Igazságot, nem hiába írtam nagy betűvel, talán valaki rájön mély értelmére, talán valaki….. talán…. NA DE:
Viszont! Szeretném elmondani hogy nagyon jól van ez a vita (egy része), és nagyon helyeslem akik ennyire hangsúlyozzák a GMO-s dolgot. Ez esetben bt73 mellett kell álljak, és hangsúlyozni hogy az USA vetőmagokkal vigyázni kellene… Azt is megemlíteném, hogy USA párti vagyok. Annak ellenére, hogy gazfickó politikusokkal, kétszínű képviselőkkel van tele. Épp ezért is, miért hinnénk mi el, hogy az a vetőmag, amit onnan rendelünk az biztos jó (ha az van ráríva „nem GMO” –mi ezt elhihetjük? Persze, aki hisz az EU-s ellenőröknek. Elmondom, hogy olyan multivállalatok forgalmazzák a GMO-kat, akik simán lefizetik, megvesztegetik az EU-s ellenőröket, simán elfogadtatják, hogy a hazugságuk legyen ráírva a vetőmagra, mert annyira nagyra nőtték magukat, hogy még hatalmon lévő embereket is ki csinálnak, ha ez ellen mernek szólni. Milliárdokat fizetnek, hogy hallgassanak el emberek, ha a szomorú igazságot akarják napvilágra hozni. És ez nem vicc, hanem felháborítóan sz*rháziság, pont azért mert rájössz milyen elcseszett világban élsz, és ez jobb, amíg az Ezért is, nekem sem kell hinni, csak szerettem volna belinkelni egy videót. Akinek van szabadideje, az nézze meg, mert meg fog változni az álláspontunk az élelmiszerrel kapcsolatban (már csak úgy) általánosságban is, megéri minden részletét megfigyelni és meglátni, hogy itt már semmiben sem bízhatsz… Már eleve el van cseszve a Bolygónk, tönkretettük. De amíg itt élünk, legalább figyeljünk oda, és óvjuk, hogy ne csesszük tovább. Másrészt ez a mi érdekünk is… Sokkal nagyobb baj, az hogy olyan dolgok derülnek ki, hogy kb. 2200 atombombát robbantottak már fel a bolygónkon, amelyről mit sem tudunk (és etetnek, hogy ettől és attól van rákja az embernek), sokkal nagyobb baj az hogy az egész gyógyszeripar arra épül, hogy az embereket megbetegítsék; tehát a gyógyszeripar inkább csak arra való, hogy a saját köznevével kiélje a 180 fokosan ellentétes szándékait. Kik állnak ez mögött, bizonyára összefogott önző emberek, akiknek annyi pénzük van, és úgy tudják ezt használni, hogy sikeresen előrenyomuljanak másokat megvesztegetve, élből megvesztegetve a peres ügyek feletti döntéshozókat, bírókat, hatóságokat, ellenőröket, stb…
Magyarul ha egészséget akarsz, akkor na gyógyszert vegyél hanem egyed azt amit Isten adott. Friss káposzta, házi permettel, köhögésre kakukkfű ’oszt így tovább… HA bemész az élelmiszerboltba, akkor első utad a zöldségek legyenek és ne az emberi kézzel alkotott maszlagok, amelyek fingot sem érnek. Első sorban is az ember manapság minőségeset nem alkot, és olyat se, ami másnak használna, minden tettet önös érdekek hajtanak. Példamutatóink az általam is emlegetett GMO-s multicégek (brrrr) Nézz körül, mit látsz, valószínűleg 1 méteres körzetben valami kínai cucc, és ez ellen sajnos nem tudsz tenni, mert ebben élünk, és ebbe erőszakol bele a korrupt állam (az egész világon).
Na de csak kidünnyögtem magam, mert mélyen érint a GMO-s téma…. és öröm hallani hogy Magyarországra még nem hozták be, vagy kitudja…
Jah és akinek van pár 1-2 óra szabad ideje, az nyugodtan nézze, meg, nem fog vele semmit veszteni…
Nem kell elnézést kérned, inkább mond el miért nem lehet ezt megenni. De ne egy külföldi linkel, mert én csak magyarul, oroszul, meg cigányul beszélek, meg még egy nyelven, amit csak én értek, beszélni viszont én is csak akkor tudom, ha kellő mennyiségű alkoholt fogyasztottam. :-)-
Amúgy azt írta, pattogtatni valónak akarja vetni. Bevallom én még nem néztem utánna mire alkalmas és mire nem. Ha másnak nem is, dísznek biztos. Elvégre ha megettem, már senki sem látja milyen volt, és a szineket sem érzik az ízlelő bimbóim. Így aztán elsősorban a szemnek szól a dolog.
Nekem igazából érdekességnek kellene. Mire jönne az ősz, csak kideríteném hogy van-e neki valami káros hatása. No de miért lenne. Volt egy pár cső pattogtatni való kukoricám, felakasztgattam a fészerbe, erre ma átom már elkezdték pattogtatni. Vagyi inkább ropogtatni. Na abból sem eszek már.
Most amúgy Rózsakunyhó enni akarja? Mert én azt hittem igen, meg sem fordult a fejemben, hogy valaki azért ültet valamit, mert nem ehető :D max ha jó biznisz, akkor vetnék olyant, ami nem Pocaknak megy :D
Az Amistar az véd a fitoftóra, alternária, szeptória peronoszpórától a lisztharmatól és a szürkepenésztől. A Cuprosat FW meg a baktériumos gombás betegségek meg aperonoszpóra ellen véd. Mindegyiknek más a hatása ezért nem árt fölváltva használni, én legalább is váltogatom a szereket.
Az az igazság, hogy nekem nem fűtött fóliám van így bartelozom a szomszéd faluban levő kertészemtől a palántákat - párlatért csere- és ápr.20 körül szoktam kitenni a fóliába. Magot fogni nem érdemes hisz F1-esek ezek mind.Juniua 6-10 körül szoktam az első paprikákat szüretelni, a kápia típusuakat persze később.
de ha nagyon beindulok ennek a tüzes vitának a kapcsán ,akkor nekiállok és két-három év alatt a tarka szemű díszkukoricából és valami világos mazsolából kiindulva kiszelektálok tarka szemű mazsolakukoricát ! Na ennek neki is állok. Megyek és szétnézek az OBI-ban keresek díszkukorica magot.
Hazudozzál csak bátran. Itt következmények nélkül megteheted. Én ebben nem leszek partner.
Fogalmam sincs milyen kéklámpás képeket linkeltél be, hányszor és hova. Nem követlek topikról-topikra. Bőven sok nekem az is, amit a 2 kertészeti topikba beírsz. Majd pont én fogom leminősíteni a "kéklámpás kollégáidat". Ez több, mint vicces lenne....
Annyira nem vagyok kíváncsi GMO-val kapcsolatos gondolataidra, mert minden második hozzászólásodban oda lukadsz ki. Elolvastam a GMO-s témával kapcsolatban néhány szakcikket még anno, és képben vagyok kártékony voltával, nagy ívben kerülöm, s szerintem így van ezzel más fórumozó is. Persze biztosan lesz 1-2, aki most is ellenkezni, fog, hogy juszt se legyen igazam. Nem érdekel hogy naponta 10x leírod ide, vagy máshova a GMO-ról alkotott véleményedet és mint Mórickának mindenről az jut az eszedbe.
3 nickem? Hova lett a további 2????! A multkor még 5-öt írt valaki. Megismétlem, mert úgy tűnik vannak akik sohasem értik meg, vagy nem akarják megérteni, sőt kitűnő támadási felületnek tekintik, hogy két nicken fórumozok időnként: sohasem lett volna két nickem itt, ha nem kényszerít rá 1-2 jóember, hogy kreáljak egy másikat. Nagyon jól megvoltam a rózsakonyhóval, de valaki ki akarta csinálni azt a nicket, s ezt mailban is megírta. Egy másik pedig kitiltta ebből a topikból, viszont utána is téma voltam, de nem tudtam reagálni a rólam szóló dolgokra, ezért hoztam létre a Vajákos Biri nicket. Az első hozzászólástól kezdve világossá tettem, hogy a Vajákos Biri nick gazdája azonos a rózsakunyhó nick gazdájával, ennek ellenére volt aki elrohant feljelenteni, hogy más nicken ide írok, más pedig annak ellenére, hogy naponta itt fórumozott, hónapok után jött rá arra a nagy felfedezésre, hogy rózsakunyhó azonos vajákos birivel. Nosza!, gyorsan le is személyisgzavaros, pszihopata, tudathasadásozott engem azon nyomban, mert két nicken írogatok.
Magokat nem flancolásból rendelek külföldről, mert amerikai, vagy indiai, netán bantu, hanem materiális okból kifolyólag, ugyanis a legtöbb, sok esetben esetben jóval olcsóbb (harmada, tizede), mint itthon a vaterán kapható és igyekszem a lehető legtisztább forrásból beszerezni. Nem pedig különböző kézen-közön ide jutott forrásból. Bizonyára sem a vaterás, sem a bolgár nem maga termesztette, hanem szintén az USA-ból rendelte, de legalábbis annak az elődjét amit most árul, s lehet, hogy már kereszteződött, plusz rátette a maga hasznát. Miért vegyek viszonteladótól, ha vehetek az eredeti forgalmazótól? Nincs hozzá jogom? Ez már flanc?
Ahonnan én eredetileg rendeltem volna az nem az ebay, hanem egy kis amerikai családi gazdaság, akik a farmjukon termesztik a kukoricát és néhány más (heirloom) zöldségnövény magját.
Az elutasító szövegből világosan látszik (akinek nem megy az angol: google fordító)
"We really wish we could accommodate you, but we cannot ship internationally at this time. The United States Postal Service has changed their procedures and made international shipments too difficult and time consuming for a very small organization like ours to handle. We sincerely regret that we cannot accept your order and thank you for your interest."Nyogodj meg, kedves hazudozó, nem fogok neked sem, másnak sem ebben a topikban válaszolni. Amíg büntetlenül lehet a másikat sározni, hazugságot terjeszteni róla, minősítgetni, addig nagy ívben... elkerülöm az illetőt meg a helyet.
Asszem mindenkinek megválaszoltam egyben. Részemről lezárva a téma és topik. Írok esetleg rózsakunyhóként néhány olyan topikba, amelyet az ide írogatók nem igen látogattak eddig -remélem ezután sem fognak.
Meg ugye a nagy előnye, hogy még ha piacon veszed, akkor is minimum nyolc-tíz órája szedték le az utolsót... a kukorica akkor jó, ha leszedem, és megy egyből a fazékba, sokkal finomabb lesz, ha kicsit is túlérik, akkor már lényegesen rosszabb az íze. Ilyen szempontból meg ha már eleve drága a mag, akkor legyen valami hibrid, ami mézédesre van nemesítve, ha netán kevesebb is benne a tápanyag, nem eszel akkora mennyiséget, hogy jelentősen számítana, főleg ha biokertészkedést folytatsz.
A másik meg, hogy az említett génmegőrző központ sem képes garantáltan fajtatiszta magokat adni... akkor egy bolgár, vagy amcsi persze még adhat, ki tudja, de ez megint olyan dolog, hogy van átvernek, vagy nem, 50% esélyed van, adhat bármilyen papírt, akkor is...
Gergerg, menjél, még van egy fél söröd meg egy-két felesed! :D
Tudod nagyon jól, hogy engem meg lehet győzni, ha értelmes dologról van szó. Ha finomabb a színesbőrű kukorica, mint a hagyományos nyomi magyar boltokban kapható, meg netán hiteles írás van róla, hogy egészségesebb, akkor ületek azt. De csak ezért megrendelni a nagy ámérikából, háát... A mi vidékünk szeles, nem napos...
Többeket el kell keserítenem, a lófogú és a filléres külön fajtakör meg még van néhány, amibe most nem megyek bele.
Minden típusban szinte mindegyik alapszín előfordul (legfeljebb, ma már nics a köztudatban(termesztésben)). tehát van fehér, sárga, piros lófugú és filléres, pattogatni való stb. stb!
A nagyon sokféle színű csövek az agyonkeresztezett (megkockáztatom), elkorcsosult, kifejezett fajtajelleg nélküli "fajtákra jellemző" aki ilyet vesz, az kb. olyan, mintha sétatéri keverék kutyát venne fajtatisztának kikiálltva.
A magyar hirdetést nézve, mit keres a fénykép alatt a kék kukorica felmagasztalása? Nem furcsa?
A kék kukorica nem nagyon lehet piros vagy fehér, vagy mégis?
Egyébként kék kukoricának nevezett "fajtát" lehet rendelni a génmegörzőből ingyé! Vagy ez túl snassz?
Az idén kipróbáltam, egyenlőre nagyon kérdőjeles, nem mondok rá semmit, ha lesz egy kis időm, megpróbálok velük beszélni és kideríteni, hogy szerintük a kék színűnek mégis milyen színűnek kéne lenni, mert szerintem az olajzöld, az nem kék! Bár ki tudja, a mai világban!
Az amerikai kontinensről direktben behozott fajták azért problémásak, mert a napfényes óra igényük magas. Kevésbé jó hazai termőhelyen mire összejön a virágzáshoz szükséges mennyiség, addigra október lesz :-(.
De az bolgárra írtad hogy olcsó, és nem bízol benne. Milyen forrás volt, hogy szerinted megbízhatatlan? És milyen forrás volt a amcsi, hogy az olcsóbb, mégis megbízhatóbb, mint az olcsó bolgár? :D ami drága.
Én sem mondtam, hogy az usa-ból származik, csak hogy onnét nem vennék. Ezek után forgattad te bele az ősmagyar kukorica elméleteddel a szegény öreg gergerg bácsit is a megtévesztésbe...
Ugyan már, úgysem hagyod abba, olyan ez, mint amikor indulunk vendégségből, már az autót is beröffentem, erre naa még egy szóra akarnak valamit, én meg égetem feleslegesen a benzint az utolsó harminc-negyven kérdésre...
Szóval úgyis válaszolsz, és írhatnál valami céget, vagy forgalmazót, hogy miért az amcsi a megbízható. Netán a bolgár valamiféle papír nélküli piaci kofaszerűség lehet? Csak úgy papírzacsira ráírva, hogy színes kukorica 2012?
Én? Csak egy gyönge kis cseresznyepálinkát! :D A kend felfogása lassult be estére! Úgy általában az usa-val tele van a hócipőm, nem vagyok hajlandó kukoricázni velük! :D Melyik indiján nép vetett kukoricát, maják, inkák, kik?
De beszéljem belőlem a tudomány, a kend okulására:
,,Geisler (1980) szerint a kukorica őshazája feltehetően Dél-Brazília, Északkelet-Brazília és Paraguay területére tehető és elsődleges domesztikációja Peru területén volt, innen terjedt el másodlagosan Közép-Amerikában és Mexikóban. Ezzel szemben Galimat (1979) szerint a kukorica származási helye Mexikó, valamint Közép-Amerika és innen terjedt el Bolívia, Peru, Brazília és Argentína, valamint Észak-Amerika felé, ez a legvalószínűbb. Eközben két ősi termesztési centruma alakult ki. Az első Mexikó – Közép-Amerika (i.e. 5000 körül), Peru és Bolívia területén (i.e. 3000 körül).''
,,Az egyik szerint a Mexikóban és Közép-Amerikában honos egynyári teozinte (Zea mexicana) nevű pázsitfűféle az őse.
...
Az eddig talált legidősebb kukoricamaradványok a Teohuacán-völgy egyik barlangjából kerültek elő, és körülbelül hatezer évesek. A szemek pelyvásak és kisméretűek. A nagyszámú (25000-re tehető) kukoricalelet mellett eddig egyetlenegy teozinte-lelet sem került elő, ezért az egynyári teozinte elmélete nem bizonyítható''
Fuss neki mégegyszer. Ne lovagolj már ezen a bolgár témán. Azt hittem világos és érthető amit írtam.
Akartam venni az USA-ból, mert olcsóbb és megbízhatóbb forrás volt, mint a bolgár, de az USA -beli lemondta.
Maradt a bolgár forrás, aztán jött Gergely a magyar linkkel, mely olcsóbb és hazai, ezért azt választottam. Mi nem érthető ezen?
Sehol nem írtam, hogy a kukorica az kizárólag az USA-ból származik. Azt írtam Amerikából. Az Amerikai kontinens nem azonos az USA-val. Dél-Amerika is Amerika, meg Mexikó is Amerika. Másrészt: a fehér embernek az Amerikában élő benszülöttek leigázása előtt is volt ott élet. Indiánok lakták a földrészt, míg szinte ki nem írtották őket a "civilizát" Európai hódítók.
Kukoricát már ők is termesztettek. Nem a fehér ember vitte oda... épp ellenkezőleg... a fehér ember hozta el onnan ide, nekünk...
Úgyhogy az Amerikai kukorica nem a kontinens leigázásával jött létre, nem néhány száz éves.... hanem már réges-régen ott volt és az indiánok termesztették.. Bocs, de asszem elegem volt ebből a szó kiforgató, kekec szövegből.
Javaslom tedd fel másnak a kérdéseidet, mert a részemről lezártnak tekintem a kukorica témát és egyelőre elég volt a fórumozásból jó időre. Úgy látom nem csak én nem változom. Itt sem változik semmi és senki.
Úgy látom a nyomdokaimba léptél, már te is iszol esténként. :-) Ennyi zagyvaságot hogy tudtál összeírni úgy őszintén. :-)) Nem Obama küldi azokat a magokat! Miért nem peruból...mert basszus a perui vaterán nincs. :-)) Nem tudom mit ittál, de elérted a napi limitet! :-))
Na akkor most döntsük már el, hogy melyik a drága és melyik nem, és miért nem jó az az olcsó drága bolgár, ami most már jó :D
Hülyének nem kell nézni az embert, ha a kukorica az usa-ból jött, akkor a régi csakis pár száz éves lehet. Ellenben lehet termelni mást helyette, ami ellenálló, finom, és kevesebbet kell vele törődni, mint a kukoricával. Meg amúgy is, nem valahol délen kezdtek kukoricát termelni? Akkor miért nem Peruból rendelsz, vagy hol van az őshazája?
Mellesleg nem kukoricát fogok enni minden nap nyolc kilóval, szóval nekem aztán édesmindegy, mennyivel szarabb az itthon kapható édes fajta. Jó, majd ha boldog-boldogtalan azt termel, mert népi főétel lesz a kukorica, meg a kukoricalisztből készült pékárú, akkor lehet én is kukoricát fogok termelni :D
Ha termett, akkor szerencséd van. A legtöbb ember általában nagyot szív a kukoricával. Javaslom állj át erre, mert nagyon jó érzéked lehet hozzá. Talán még piacra is teremne.
Mellesleg a zöldségfélék döntő többsége Ázsiából származik, így azok annyira mégsem behozott növények, ki tudja hány ezer éve esszük őket. Így nézve a kukorica csak egy mellékétek. Finom az biztos, de én magában az usa-ban nem bízom, hogy tőlük rendeljem.
Azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy a Téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum) kapható a nagyobb hipermarketek zölségféléi között? Arra gondoltam, hogy mivel nekem magról az Istenért se akar kikelni sajnos, pedig többször próbáltam magról vetni, ezért megpróbálnám azt, hogy vennék az üzletben tavasszal olyan péládnyt, ami gyökeresés, azt elültetném a kertbe, aztán hátha megmaradna :) Szerintetek? :)
Nekem meg a te stílusod nem jön be. Most akkor mi van? Kérjek meg én is téged, hogy változtass a stílusodon? Mlyen jogon kérjem és te milyen jogon kéred tőlem, hogy milyen stílusban írjak? Bántottam valakit? Én nem.. Ha nem tetszik a stílusom, tilts le. Azt hiszem normális hangnemben reagáltam a hozzászólásodra, ami kicsit sem volt finomabb, mint az én válaszom.
Te már a nyár eleje óta nem csíped a búrámat, amikor is a vödrös paradicsomod félre érthető fényképe miatt szóltam. Azóta nyíltan, vagy burkoltan oda szúrod, hogy csak azért dátumozod fel a képeidet, nehogy "valaki" ezt "is" megkérdőjelezze megint.
Azt hiszem jobb lesz, ha megcálozzuk azt a nyilat a sarokban. Jobban járunk, mert én a te kedvedért nem változom meg és át.
Valóban igaz egy nagyon jó szer. A paprikára paradicsomra 7 nap az uborkánál 5 nap a várakozási idő. Azért jó szer mert nagyon kicsi a szemcsemérete igy jobban befedi a védendő növényt.
Igen. Megelőzre bevált, jól tapad, az eső sem mossa le. Akkor szoktuk használni, ha tartósan csapadékos idő várható, még az esők előtt. Ha már megjelent a fitoftóra, nem nagyon lehet vele megállítani. Mi krumplira és paradicsomra használjuk. Úgy emlélszem, rá van írva a paradicsom is, de a krumpli egész biztosan, az is, milyen koncentrációban kell használni.
A lofogu amiröl en beszelek ez nem fözökuki, nagyszuleim is ezt termeltek mar 70 evvel ezelöt.
Takarmanykukorica, tejes allapotban feheres es az eres utan tenyleg szep sarga. Fözesre ni a tejes utanni allapotban szedtük akkor mar szep sargak voltak, de körömmel meg könnyen belehetett a szemeket nyomni.
Biztosan úgy van. Az az igazság, hogy amikor volt nekünk az a filléres kukorica, meg sem néztem, hogy milyen a színe zsenge korában. Éretten kaptam vetőmagnak, sárga volt és hatalmas lapos, mint egy érme. Úgy voltam vele, hogy takarmány kukorica, ezért nem is foglalkoztam vele az elvetéstől kezdve késő őszig, amikor már sárga volt. Csak megkapáltam, de nem lestem meg mit rejt a zöld csuhé.
Hmm... lehet, hogy 15 éve már volt ilyen fehér óriás kukoricám. A magassága akkora volt, mint a képeken látható. 4-5 méter között. Tavaly kezdtem el keresni filléres kukoricát, hogy legyen újra, de nem találtam sehol.
Ez az USA-ból rendelt fehér talán jó lesz a filléres helyett. Vagy ugyanaz a fajta. Majd kideül.
tenyleg hasonlit az altalad nevezett fillers kukoricara, azt hiszem ez egyenlo a mifelenk nevezett lofogu kukival.
Regota kerestem ezt a regi fajtat 1 nagyon kedves forumozo hölgytöl kapok, es ezt teszem el tavasszal. Nalam ez lessz a fözökuki(gyerekkorunkban ezt ettük) na meg marad a pontyoknak is.:-D
Asszem én veszek pár adagot. Lehet, hogy majd később, kora tavasszal, mert úgy nagyobb az esély arra, hogy idei, friss magot veszek. A mostani rendelés lehet, hogy tavalyi mag lenne és nem bizti, hogy jövőre kikelne.
De mint írtam volt vala: én nem értek a tengeren jött "tengeri"-hez annyira. Vetem, terem, begyűjtöm, oszt jónapot! :)
Olyan még nem volt, hogy ne termett volna.
Persze könnyen beszél az, akinek 6 szál tengerije van, (ahogy Beregben nevezik szüléim) mint akinek sok ezer tő. :)
Ez a 6 db. agyon volt kényeztetve. A parik és a cukkinik között volt, mint térelválasztó és mindig kapott vizet bőven, meg kokszot (csalánlé+egyéb dudva ázalék). :)
Minek vegyek a bolgártól 1800-ért, amikor vehetek a magyartól 1500-ért? Az amcsiktól vásárolt is olcsóbb lett volna, mint a bolgáré, de végső esetben megvettem volna tőle, de így, hogy magyar is árulja, maradok annál.
Mondanál néhány "ősi magyar" kukorica fajtát?
Én úgy tudtam a kukorica őse amerikából származik és nem ázsiából. Minden magyarországon fellelhető kukorica őse amerikából származik.
Nálam szépen termett a filléres is. Asszem 4-5 méter magas volt, és hatalmas csöveket termett. Nem hinném, hogy az is ősi magyar fajta lett volna.
De hát én nem vagyok kukorica szakértő, nem is vetettem sokszor sokat, így hát nem tudhatom, hogy melyik terem, vagy nem terem az elő évben. Egy biztos: amit eddig vetettem az termett. Fogalmam sincs mióta volt már az országban az elődje.
Nekem szépen termett idén a színes kukorica. Igaz, csak 5 szál volt vetve a helyszűke miatt, azok is magnak, de 5 db-on 3 cső termett 1 db-on 2 cső. Elég szépek. Egy részük tarka a másik része bordó. Pattogatni való. Csak pár szemet kaptam, ezért nem patogatom ki, hanem jövőre elvetem a szülőknél ami termett és akkor több lesz.
A filléres kukoricát ismerem, vagy 15 éve volt nekünk, azzal horgásztunk. Középen átfurtuk és akár 2 hétig is a horgon fityeghetett, sok halat fogva. Tipikus takarmány kukorica volt. Sárga és kemény. Még ma is van pár szem a garázsban a horgász cuccok között, de meg sem próbálom elvetni, hisz 15 éves és úgy tudom 1-2 évig csíraképes a kukorica.
A garázsom mégsem egy piramis, hogy 15 év után is kikeljen az ott tárolt mag.
Ez a hófehér nagyszemű csak hasonlít a filléresre, de ez csemege kukorica.
Már előbb is említetted hogy bolgárt nem, de akkor mi a baj a bolgárral?
Én nem azt mondtam, hogy gmo-st rendelsz egyből, csak nehogy az legyen. Ami ott működik, az nem biztos, hogy itt is működni fog. Én meg inkább eszem azt, ami ősi magyar, és nincs permetezve.
Most ez a színes akkor ezer évek óta is ilyen volt? Mert pont a nemesítéssel terem egyre többet és nagyobbat, vagy veszti el az ízét. Meg még az időjáráson is rengeteg múlhat, lehet, ha elveted jövőre meg azután, más lesz az íze ugyan annak a csomag magnak.
Nekem még meg kell rágnom kicsit hogy mennyit rendeljek. Most azt olvastam hogy nem nő olyan szépen mint a sárga. Na most ha arra gondolok milyen szokott lenni a sárgám, akkor ezt lehet hogy az indiánok szüretelik le, mert visszafelé fog nőni. Szóval lehet hogy tényleg csak kipróbálni kellene. De ha most berendelek 15-öt, utánna meg keveslem.... Pár napig pihentetem a dolgot, elvégre tényleg van még idő.
Hehe! Az előbb nem volt fent az okullárém és az olvastam, hogy nézd helyett, hogy nem, mármint: nem érdekel az érdekel helyett.
Kösz a linket. Nem rossz ár! Én 60 szemet rendeltem a bolgártól (de csak 2 nap múlva jár le a licit, még túl is licitálhatnak) , igaz, csak 222 ft, viszont 1528 a szállítás. :)))))))
Ez a magyar vaterás csak 15, de occóbb és kevesebb a post. Mindegy, kb. egy árban lenne. 60 szem = 1600, vagy 4 x 15 szem x 275 + posta 375 = 1475, de a magyar mégis olcsóbb és nem beszélve a szállítási időről.
Persze tavaszig ráérne. Asszem hagyom a bolgárt, maradok a magyarnál. :)
Ma sikerült vennem Cuproxatot (+FW), ugyanis egész nyáron hiába vadásztam, mert itt a fórumon jókat olvastam róla. De most azt látom, hogy a paradicsomot nem is említi. Te megelőzésként használod?
Ennek a gazdának van 8000 almafája. Mellesleg méhészkedéssel is foglalkozik az asszonya. Tőle vettem idáig a mézet, amikor fatornyos falumba haza látogattam. Idén tavasszal elpusztult 100 héhcsaládja a 130-ból.
Felmerült bennem a kérdés: csak nem tán a 16 permetezés valamelyikétől? Így esett, hogy nemrég méz nélkül jöttem haza kies szülőfalumból. Valahogy nem támadt gusztusom a sem a 16x permetezett almájára, sem a mézére, miután elsírta, hogy milyen sok pénzbe került neki az idén a 16 permetezés... És valszeg nem jön rá arra az összefüggésre, hogy a 100 méhcsalád kipusztulásának köze lehet az irdatlan mennyiségű vegyszerhez.
Ha előbb sikerül szerezned vevő leszek rá. Vagy ha nekem sikerül előbb, akkor adok belőle ha nem vagy finnyás és nem félsz, hogy valami génmódosított pancsot küldenek.
Sajnos új eladót kell keresnem, mert a ma érkezett mailben az eladó vissza mondta a rendelést a közelmúltban megváltozott, bonyolúlttá vált amerikai postai díjszabás és bürokrácia miatt. Erről olvastam korábban is, amikor fényképezőgépet és egyéb cuccot kerestem, vagy rendeltem volna és ki volt kötve, hogy csak az USA-n belül szállítanak. Néhányra rákérdeztem, hogy miért csak oda? Mindegyik azzal magyarázta, amivel ez a kukoricás cég. Tehát van benne valami. Elég macerás dolog lett, így nem szívesen küldenek az USAN-n kívülre semmit. Persze, akkora a felvevő piacuk, hogy simán eladnak ott is mindent, főleg, hogy nem győzik termelni annyira keresett ez a színes gyöngy.
Így, most más forrás után kell néznem. Kár volt tegnap előre elkiabálnom, hogy mit akarok. Asszem babonás vagyok....
Hát te kedves Sherlock Holmes, most hogy így utána jártál és lerántottad a leplet az én nagy hazugságomról, hogy ez valami ősi perui kukorica: gratulálok! Egy blogon és weblapon olvastam róla, ahol az indián kukoricákról volt szó.
Helyes! Inkább ne vess ilyet. Vessél csak ilyen-olyan csemege kukoricát, mint. Azok nyilván a paleolit korszakból származnak. Semmi nemesítésen nem mentek át, maguktól fejlődtek olyan szép, nagy, mézédessé...
Egyél te magyar, vagy bármilyen más agyon permetezett zöldséget, gyümölcsöt.
Hátha a gonosz jenky gazda valamit manipulált a géneken a sufniban!
Azért nem kellene ennyire ördögtől valónak tartani mindent ami nem magyar meg ősi.
Én is a "vedd a magyart!" akció támogatója vagyok, de nem kellene átesni a paci túloldalára és mindent ami nem magyar egyből leszólni és fenntartásokkal fogadni. Tudok olyan szabolcsi almásgazdát, aki idén 16 alkalommal permetezte a gyümölcsfáit. Szépek, gyönyörűek, guszták... de nem enném meg. Pedig magyar. Persze keresztezett, kifejlesztett fajták, hogy EU-komform legyen... de hát az magyar, így az jó... Jó sok méreggel dúsítva. Lebomblik. Persze... Mivé? Mennyi idő alatt? Na, mindegy. Én nem vagyok ilyen finnyás. Megveszem a jenky kukoricát. Dollárért!
"A színes kukoricacsövek bármilyen hihetetlen, nem egy génmanipuláció eredményei. Hanem hosszú, évtizedes kísérletezésé."
Az a sok fajta, színű, alakú paradicsom, paprika és egyéb zöldség, gyümölcs amit vetünk is a keresztezések eredménye.
Valóban nehéz hozzá jutni. Az USA-beli eladó épp ma mondta vissza a rendelést, hogy USA-n kívűl nem szállít. Gondolom el tudja adni ott is. Így rendelhetek mástól. Nagyon drága, az olcsón kínált bolgárban meg nem bízok.
Jelenleg itt tartok a fóliával, ám a jövő héten lebontom mert egy új hajlított 3/4-es vascső rendszer lesz 4m széles, 9m hosszú, 2.35m magas és mind a két végén ugyan olyan nagy ív lesz az ajtó mint a fóliavázak ívei így legalább jól lehet szellőztetni majd és a kistraktor is tudja szántani rotálni.
néhány kép:
"KAPTUR" kápia ezek is KAPTUR-ok
cseresznye paprikák
"CECIL"
KAPTUR.
Én már augusztus 6 óta semmit se permeteztem a paprikák birják a parik elszáradtak az új hajtásokon piros csak kevés lett a zöldek mennek a savanyús hordóba.
Lehet, nem a te ízlésednek való. Vagy kapsz valami bacit, amitől ha nem is pusztulsz ki mint az őslakosok az első amcsi demokáciaimporttól, de a gyomrod megbánja a kalandot :D
Attól, hogy az USA-ból vásároltam még nem jelenti azt, hogy amerikai nemesítés, netán GMO és valami amcsi újdonság lenne.
Dél-Amerikai, indián fajta. Heirloom. Van 1250 féle indián kukorica a kulorica származási helyén. Az enyémnek Peru a hazája. A fehér csemegének és a színesnek is. De Peruból nem rendelek, mert csak angolul tudok csacsogni, a portugál, vagy spanyol nyelv nem játszik nálam, sem az ősi indián nyelv.
Nekem annyira nem régi fajta, főleg ha az usa-ból jön. Meg általában a régi fajta kisebb, hisz abból fejlődtek ki a nagyobbak. Jó, paradicsomból is van ökörszív. Egészen biztos, hogy ez nem valami génmódosított fajta?
Én a képeken látható hatalmas szemű, a régi fajta, filléres kukoricára hasonlító, de fehér, csemege kukoricát fogom kipróbálni. Szeptembeben rendeltem 3 zacsival az USA-ból. Kicsit "hatalmasra" nő.
Egyik évben nem volt kukoricám. Gondoltam jó lesz a nem csemege is, régen is mefőztük. Megálltam hát egy tábla kukorica mellett. Repülöt nem láttam abban az évben, traktor nyom sem volt. Letörtem egy csövet, fosztás után döbbenten láttam hogy valamivel nagyon megprmetezték, mert ilyen bordó szemek voltak rajta. Otthagytam. Akkor láttam először ilyet. :-))
"Letermett" káposztából újabb termést nyerhetünk, ha a torzsáját a földben hagyjuk, kereszt alakban bevágjuk, és újabb kis káposztafejek fejlődnek rajta. Mondjuk nem most télvíz idején. :) Nekem egyszer egy félbevágott és a spájzban felejtett káposztám is produkálta ugyanezt.
Nekem idén bolti karalábé magból kelt ki egy érdekes növény. Kb. 80 centi magas törzset beborító hatalmas, zsenge, laza szerkezetű lombozattal rendelkező "vadkáposzta" szerűség.
Namármost régóta keresek takarmánykáposzta magot, de legtöbbször azt sem tudják, miről beszélek. A fejestől a káposztarepcéig mindent ajánlanak...
Ez is gyerekkori emlék: méteresre megnövő, hatalmas, szabadon álló leveleket növesztő káposztaféle, ami nem borul össze. Ránézésre olyasmi, mint valami túlméretes karfiol, de nem nevel rózsát sem. Alulról felfelé haladva szedték a levelét, egészen a kemény fagyokig. Akkorra már elég hülyén néztek ki a tövek: a vastag, méteres szár tetején maradt egy levél-üstök. :o)
Nos, ez a "visszavadult" káposztafélém nem ez, de ha stabilizálni tudnám a formáját, akkor megfelelne a céljaimnak. Ehhez viszont át kellene teleltetnem, hogy esélyem legyen a magfogásra. Csak nem tudom, mennyire bírja a fagyot. Mivel nem fejesedik, az összeboruló levelek nem védik a csúcsrügyet.
Egyszer őszi karalábét hagytam a földben. Csak februárban végzett vele egy nagyon kemény fagy, odáig simán bírta, mindenféle takarás nélkül.
Karórépát szoktam. Ismerősöktől kaptam, boltban nem láttam még olyan magot, úgyhogy muszáj. Szerencsére jól áttelel az ágyásban, a tavaszi tetű és káposztoloska áradatot kell átvészelni, az nem mindig sikerül. Mivel évekig eláll a mag, nem baj, elég, ha 3-4 éveknént fogok magot.
F1-est már vetettem vissza, olyan lett, amilyet vártam... Hasonlítottak az eredeti hibridre, de fele akkora csövek, feleannyi szem, fele olyan minőségben. :o)
Viszont pár éve vettem (asszem a Tecsóban) egy akármilyen csemege-fajtát, azt visszavetve tartotta a minőségét. (Nyilván nem F1-es volt.) Persze, nem egy Gyöngymazsola, de azért puha, édes csemegekukorica volt, nem olyan, mint amilyet gyerekkorunkban ettünk. Akkoriban ugyebár a téjjesz-földekről "került" zsenge takarmánykukorica a fazékba, oszt az is jó volt. Nem is tudtuk, hogy létezik olyan fajta, amit eleve főzésre termesztenek. :o)
Ennek a kukoricának éppen az idén vesztettem el a magját, mert mire észrevettem, éretlenül megette valami a meghagyott csöveket.
Ez nálam a fajtavesztés éve... :-(
Meg a gyarapodásé is, mert Nórának hála, bekerült a kertembe három fokhagyama fajta. Ezúton is köszönet érte!
Apropos magfogás:
Káposztaféléket teleltettetek már át magnyerési célra?
Kemény szemek azért vannak közte , mert az idén ültettem kemény szemeket is.
Piros mazsolát úgy lehet csinálni, hogy piros szemeket vegyesen vetünk mazsolával. Az első nemzedék közt még nem biztos, hogy lesz piros mazsola ,de az első nemzedék piros szemeit elvetve már a második nemzedék piros csövein lesz piros mazsola szem is.
Nagyüzemi termesztésre nem alkalmas. De jobb híján otthon elvethető. Az állomány vegyes lesz, de jut belőle a fazékba is. Én a piros csemegémből mindig elteszek a következő évre is + vetek "gyári" magot is.
Valami biztos, de hogy mi, azt csak egy valaki tudja megmondani, ő meg nem kukoricázik. :-) Kipróbálhatod, de csak akkor ha nem visel meg az eredménytelenség.
Nem tudom, de már évek óta kikel a babom, majd sárgul a levele és megáll a növekedésben. 5-6 éve annyi babom volt hogy kilószám árultuk. Jó lenne valami normális fajta. Erről az etnáról egész jókat olvastam, a vetőmag elég drága de étkezési célra találtam félárba is. Ma fejtettem még egy zsákkal, lett vagy 3 kiló. Holnapra is van még egy zsákkal, de ezekből már nem akarok ujra ültetni.
Délelőtt voltam a Füvészkertben a trópusi gyümölcs kiállításon.
Eddig ez volt a leggyengébb, amit láttam. Mikor Flanell írt a táróról, gondoltam, kipróbálom. Nem volt.
Szoktam venni magnak Solanum quitoense-t, az sem volt (most nem nagy baj, 3 fiatal tő telel a fürdőszobában, meg egy félholt öreg, tele éretlen gyümölccsel). A tomatillóm is onnan származik, most az se volt. Szerencsére azt többet nem kell venni, kel magától. Szoktak kis erőspaprika csomagok lenni, az se volt.
A szokásos egymagvútök most is volt, bár mikor elmentem, csak 1 db maradt, nem tudom, pótoltál-e. Sajnos most se volt tüskés.
Ha valaki vágyna földicseresznyére, az volt, a szokásos áruházi csomagolásban, és volt peppino. Meg persze még számos trópusi gyümölcs, csak ezek nem veteményesbe valók.
A fátyolfólia jó lehet ilyenkor is. Nappal szellőzik, éjjel általában jégkéreg lesz rajta, és zár. Az ágyásban telelő káposztarépáimon egész télen szokott lenni, nagy hidegben több réteg (részben régi, koszos, szakadt, de ilyenkor egy rétegnek jó), enyhei dőben 1, esetleg le is veszem.
"...januárban esetleg beköszönt egy jóidő, akkor alkalmazhatunk fóliát, netán 5-6 literes flakonokat mini üvegház gyanánt."
Ilyenkor a fűtetlen fólia többet árt, mint használ. Nappal, ha szélcsend van rendkívüli módon felmelegszik benne a levegő és a talaj, éjszaka viszont secperc alatt lezuhan a kinti hőmérsékletre.
Lehet napfényfűtésű télikerttel bohóckodni, de ez egy más műfaj, és eszedbe ne jusson kiszámolni, hogy mennyi idő alatt térül meg a befektetett pénz és munka. :o)
Ha kertvárosban, vagy kis falusi portán élnék, akkor lehet, hogy kipróbálnám, de inkább csak szórakozásból...
Mégis, ezt hogy gondolod? A mostmár szinte rendszeres januári 15-18 fokos két hétben hűtsük le a kertet, hogy ki ne csírázzanak a tél alá vetett magok?!
Az extrém időjárás hatása az egyetlen, amit nem tudunk "gyógyítani".
Már dugdostam novemberben, hideg sárba, utálatos munka volt. Nem lett csúcsminőség, de megnőtt elég rendesen.
Egyszer a férjem hozott a keresztanyjától egy fej keményszárú fokhagymát bulbillikkel. Kicsi, hosszúkás fej volt. Ősszel eldugdostam a többivel, ugyanakkorra meg is nőtt, mint a többi. Ugyanolyan kicsi, hosszúkás fejek lettek, mint az eredeti, de soha többet nem növesztett kemény szárat és nagyon jól tárolható. Gyanús, hogy ez tképpen egy szívós kis tavaszi fokhagyma, de továbbra is a többivel együtt ültetem. Keresztanya szántat, úgyhogy nem is valószínű, hogy őszi fokhagymája van. De persze ki tudja, meg kellene egyszer kérdezni tőle.
Az őszi fokhagymát már el kellett volna dugdosni október közepéig. A tavaszi fokhagyma kisebb, de szárazanyag-tartalma magasabb, ezért jobban eláll, míg az őszi fokhagyma nagyobb, de csak rövid ideig tárolható.
Azért lenne jó tudni a fajta nevét, mert az októberi eltevés áltaában a régi fajtákra igaz. Vannak modern fajták, amik átmenetiek, azaz a dugdosási idejük november-április. ARNO és JOLIMONT, őszi-tavaszi. A DARIO őszi fajta elrakható decemberig is. A MAKÓI üszinek is vannak olyan változatai, melyek novemberig elrakhatók.
Azt javaslom, hogy, ha van elkészített talaj, akkor tedd el minél hamarabb.
A tavaszi fajtákat azonban semmiképpen nem lehet ősszel eldugdosni. (Jellemzően kisebb, tömörebb fej, kisebb, de több gerezd. Az ősziekben kevesebb, de nagyobb, vastagabb gerezdek vannak.
mégegyszer vissza kell kanyarodnom a fokhagyma ügyemre. Tehát kiderült, hogy a Makóról kapott fokhagyma őszi vetésű és most ősszel szedték ki és állítólag most le is kellene dugnom? És ha csak tavasszal akarnám, addig nem lehetne eltartani???
Ilyen hülye időjárással csak a szerencsében lehet bízni. A növény évezredekkel ezelőtt is kikelt, ha jó idő volt télen, és megzavarodott. Majd elfagyott. Ami meg nem kel ki, csak a jó idő hatására, azzal esetleg előnyre lehet szert tenni, pl. sokszor hiába van jó idő, ha nem tudsz rámenni a sártengerre.
A tél alá vetéssel én is gyakran úgy jártam, mint Neduddgi, a növények általában a számukra optimális viszonyok között indulnak fejlődésnek (csíráznak ki, hajtanak, növekednek). Egyes időjárási okok miatt gyakran nem lehet a talajokat megfelelően előkészíteni a vetésre, így a tél elején elvetett magok már a talajban várhatják a startot. De ennek is elég sok buktatója lehet. természetesen vannak módszerek, melyek ezen segítenek (talajtakarás, fóliázás). Így lehet próbálkozni korábbi termeléssel.
Amiket a piacon lehet látni zöldhagymát, az egyrészt áttelelő vetés6dugdosás (ugye, ami már kihajtva telel át), vagy fajta és hajtatás kérdése. A legkorábbi zöldhagymák nem vöröshagymák, hanen téli sarjadékhagymák (ez a fajta neve). A piacokon az eladásra másként termesztenek, mint mi otthon. (fűtött fóliázás, üvegház)
Örülök hogy (bár a blogod abbahagyásának ellenére) személyesen válaszolsz itt.
Na hát akkor meg van milyen fajta vetőmagot kell nézni, ha netán vetnék (mivel elég ellenző a hangnem a tél alávetésről).
Az az elmaradási idő körülbelül hány hét? Még is csak próba szerencse... törődjek bele hogy nem ültetek? Végül is ha már a tapasztalatok ezt mutatják, nekem még is sikerülhet! :D Meg hát akartam már írni korábban, hogyha januárban esetleg beköszönt egy jóidő, akkor alkalmazhatunk fóliát, netán 5-6 literes flakonokat mini üvegház gyanánt. Nem merem állítani- ezért is feltételezzük január vége, február közee felé kicsírázik a tél előtt elvetett mag, addig ez biztosít elég hőt a kikelt növénynek, mígnem a tavaszi meleg meg nem érkezik. Így egy hónapot kellene ilyen mini üvegházban kibírnia.
Viccet és a feltételezést félrerakva, ha a tavasszal vetett mag nem marad el sokkal a tél alá vetetttől, akkor kibírom, hogy most nem fektetek bele sokat... mégis: a piacon tavasszal olyan hamar már lehet venni zöldhagymát. Ők hogy csináljak? Fűtött üvegház?
Egy dolog nem világos számomra: az áttelelők rendben vannak, annak van létjogosultsága, meg értelme. De mit lehet nyerni a tél alá vetéssel?!
Ha kora tavasszal nem lehet vetni, annak vagy az az oka, hogy a talajod még hideg, vagy az, hogy sáros. (Netán belvizes.) Ha hideg, akkor az a mag sem kel ki, ami ősz óta ott hentereg. Ha meg annyira vizes, hogy azért nem lehet vetni, akkor valószínűleg a csíranövények is befulladnának, tehát megintcsak nem lesz jó a tél alá vetés.
Valami hasonló dolgot már kipróbáltam:
Nálam sem a víz, sem a hideg nem játszi. Homoktalajom van, ami gyorsan szárad, gyorsan melegszik. (Meg persze gyorsan hűl...) Kísérleteztem már olyannal, hogy sárgarépát petrezselymet, salátát vetettem február közepén, március elején és március közepén, amikor már a talajhőmérséklet ideális volt.
A végeredmény szempontjából a meleg talajba (március közepe) vetett volt a jó.
A kelési időben közel sem volt akkora különbség, mint a vetési időben. Két héten belül kikeltek. Fejlődésben simán behozták egymást, mire fogyaszthatók voltak, már nem volt méret beli különbség. A korábbiak egyenetlenül és hiányosan keltek. A gyomok már kelés előtt ellepték az ágyásokat. Az utolsónak vetett gyomosodott fel legkésőbb, mert a magágyelőkészítéskor a korán kikelt gyomokat beforgattam. Mire újra keltek, már kisorolt a vetemény, lehetett a sorközt kapálni. A korábbiak vetésekor még a gyommagok is térdelőrajtban várták a jó időt, azoknak nem ártott az ásás, max. az alul elfekvők kerültek felülre... Aztán jóval alacsonyabb talajhőmérsékleten kikeltek, mint a haszonnövény, volt vagy egy-két hét előnyük.
Ezek alapján én maradtam annál a verziónál, hogy mindent akkor vetek, amikor a legrövidebb csírázási időre számíthatok.
Tényleg fontos megkülönböztetni a két fogalmat. Topiktársunk lejjebb pontosan leírta a különbséget, ami szerint az áttelelő vetésről már lekésett, aki ezt akart.
A tél alá vetés jöhet szóba, de el kell dönteni, hogy mennyire érdemes ezzel foglalkozni.
Ha érdekességnek akar valaki valamit, akkor lehet próbáékozni, de mindenképpen olyan helyre, hogy a tavaszi munkák idején ne foglaljon feleslegesen helyet, vagy ne legyen útban.
Az iéyen vetések mindíg kockázatosak. Pl. újabban eléggé enyhék a januárok, így sok mag csírázik ki, esetleg kihajt. Aztán a februári fagyok ezeket elintézik, ha nem is kel ki, akkor is a petrezselyem, répa magja "megkotlósodik", befullad. A borsó is kifagyhat. Én már tél alá nem vetek, mert nincs sok értelme. Ezeket a növényeket inkább optimális körülmények között neveljük, és sokkal nem lesznek elmaradva.
A sárgarépát érintő kérdésre:
a következő tulajdonságokkal rendelkező fajták jöhetnek számításba tél alá vetésnél, mivel a korai fogyasztás a cél: - rövid tenyészidő (85-110 nap)
A fajták között vannak rövid 85-110 nap), középhosszú (110-140 nap) és hosszú (140-180 nap) tenyészidejűek. A rövid tenyészidejű fajtákat friss fogyasztásra, a közepes tenyészidejűeket friss fogyasztásra, esetleg feldolgozásra, a hosszú tenyészidejűeket téli tárolásra, feldolgozásra termesztjük.
Pár fajta:
Párizsi vásár 75–90 közepes korai szabadföldi friss fogyasztás, feldolgozás (konzerv) Kerek, kicsi, mint egy retek. Amsterdami 90–100 gyenge/közepes ,hajtatás, korai szabadföldi, korai csomózott áru, friss fogyasztás. Nanti 95–120 közepes hajtatás ,átteleltetéses term. korai szabadföldi, korai csomózott áru ,friss fogyasztás. Chantenay 120–140 közepes/erős szabadföldi friss fogyasztás, tárolás Danvers 140–160 erős szabadföldi tárolás, feldolgozás Flakker 130–160 erős szabadföldi friss fogyasztás, tárolás, feldolgozás. (pl Rekord, án ezt szoktam)
Általában minden növénynél elmondhatjuk, hogy fontos a fajta tulajdonsága, aszerint kell választani,, milyen célra, milyen időben akarjuk termeszteni.
A sátorból koszedett paprikaszárak komposztálása
tortámat talán nem lesz baj belőle.Mindenkinek adnék csak hát a messze vagytok....
"KAPTUR" kápia 
ezek is KAPTUR-ok
cseresznye paprikák
"CECIL"
KAPTUR.
tavasszal vetettem erdei szamócát. Mekkora távolságra ültessem szét tavasszal?
![http://kepfeltoltes.hu/view/131205/di__www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/131205/di__www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]](http://kepfeltoltes.hu/view/131205/di__www.kepfeltoltes.hu_.jpg][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/131205/di__www.kepfeltoltes.hu_.jpg[/img][/url]){kind=link}
