Akkor pedig biztos, hogy agyafúrtabbnál-agyafúrtabb megoldásokkal kell hogy fárasszák a pénztárcák őreit. És a sikeres fárasztás hatására, mint tudjuk, a hal kihúzható a vízből. :)
közben meg elmaradt egy csomó nagyberuházás az elmúlt két évtizedben
Jó-jó, csak az elmaradt beruházást mint érvet már mindenki, minden országban belengette széltében-hosszában, tehát erre sajnos már nemigen vevő az egyszeri döntéshozó. (Persze utóvédharcokat azért rendületlenül folytatnak páran, pl. a gudok.ru-n havonta jelenik meg cikk arról, hogy ha nem bővítik izibe' a BAM-ot az áteresztőképessége duplájára, akkor 2030-ra dögvész lesz és világvége, és különben is, már rég bővíteni kellett volna.)
Nem nagyon zavar náluk senkit, hogy a vonatok mennyit késnek
Most értettem meg oldmumus fórumtársat, aki pár évvel ezelőtt váltig állította, hogy a menetrend csak egy nagyjábóli izé, ami úgy-ahogy leírja a főbb vonalakat, aztán lesz ami lesz. Erre egy csomóan lehurrogták. Hiba volt.
"de ha fontos valakinek a DB-nél az agyonspóroltság kimutatása,"
Csak az fontos, közben meg elmaradt egy csomó nagyberuházás az elmúlt két évtizedben. Sorra alakultak ki a szűk keresztmetszetű helyek, ahol a legkisebb üzemzavar is a teljes forgalmat befolyásolhatja aznapra. Elvileg többször beszéltek már róla, hogy ezek eltüntetése a közeljövőben elsőbbséget élvez, de hiszem, ha látom. Pl. Tíz éven belül elkészül BerlinPalermo TEN tengely olasz és osztrák szakasza is, a Németek meg még a tervezésbe sem fogtak bele.
Nem nagyon zavar náluk senkit, hogy a vonatok mennyit késnek (különösen a teherfogalom nem zavar senkit). Ha van valahol egy építkezés, akkor arra nincs kidolgozott terv, hogy az EC-k, ICE-k RJ-k ne kapjanak sok késést. Ha az aznapi diszpónak olyan a kedve, akkor megy irányonként öt vonat a félpályás vágányzárnál, majd a másik irányból 5. Mindegy hogy Melyik milyen vonat és mennyit késik éppen.
A DB-nél nem a menetrendekkel van baj. Egyszerűen agyonspórolták
...de ha fontos valakinek a DB-nél az agyonspóroltság kimutatása, akkor jöhet egyik eszközként a "B" menetrend (vagy bármi egyéb B-terv). Másik eszköz lehet a sima sírás több támogatásért, de sírni mindenki tud, tehát nem elég hatásos.
és a probléma megoldás nulla.
...és ezt az állapotot a résztvevők (beleértve a DB-t és a támogatást biztosító döntéshozókat, de nem beleértve az utasokat) tudomásul veszik? Mert ha igen, akkor valójában nem hír a 80%-os menetrendszerűség. Ennyi, azt' oké'.
Egyrészről nem az a legalapvetőbb cél, hogy az átadott információ mennyiségét a lehető legkisebbre korlátozzuk, hanem, hogy az információ tényleges információtartalma legyen a legmegfelelőbb, a szükségeshez képest legteljesebb. Ez számos esetben csak akkor teljesül, ha egy-egy város neve előtagként benne szerepel a megnevezésben, ahogy ez így van osztrák, német, vagy cseh nyelvterületen is. (Aligha nem fordult elő ott is, hogy egy egy turistacsoport pl az előtag miatt más megállóban kezdett el lekászálódni a vonatról, mint az idézett kelenföldi példa, de ott mégsem ezekhez az elszigetelt esetekhez, a gombhoz varrták a kabátot.)
Talán a vasutas gondolkodás (általam sokszor tapasztalt egyik) legnagyobb hiába, hogy mindenre egységesen alkalmazható elveket akar ráhúzni és a nagy lila elvek között elveszik a célszerűség és a racionalitás. És ez nemcsak elnevezésekre, hanem a menetrendekre és sok minden másra is igaz. Egyszerűen a valóság túl összetett ahhoz, hogy mindenre egy-egy jól megkreált törvényszerűséget rá lehessen húzni. Ebbe tökéletesen beleillik a HÉV-ek, vagy Tatabánya megállóinak nemrég felhozott problematikája, ahol nem mondanám feltétlenül azt, hogy egyből rakjuk be eléjük az előtagot, de pl egy semmiből előhalászott Lőportárdűlő bármennyire is egyértelmű lesz, mégsem lesz informatív.
"Valóban szebbek és szerintem ezzel együtt még teljesen egyértelműek is."
És itt jön elő az, hogy az egyértelműségből még az informativitás önmagában nem következik.
Egy nem helybélinek pl az, hogy Rókus, Városi Park, Petőfiváros (kb városrészi "tucatnevek" Magyarországon) még nem biztos, hogy a legegyértelműbb információt adják. Érdekes módon Szeged-Rókus, vagy Hómdezővásárhelyi Népkert elől sem hagytuk el idáig a város nevét.
Egyébként pedig a felsorolásban is számos olyan elem van, ami finoman fogalmazva sem igazán védhető.
Az, hogy egy település neve ne kerülhessen ki a megálló nevéből, nonszensz, mint ahogy az is, hogy az időközben megváltozott településnevek ne kerüljenek az állomásnévben érvényesítésre. Pl a szerencsétlen gyomaendrődi önkormányzat már több éve kínlódik vele, hogy a vasútállomás neve felvehesse a város nevét. Lehet, hogy pl egy helyinek a Gyoma és az Endrőd a település két részének egyértelmű megkülönböztetését jelenti, de én még embert nem hallottam azt mondani, hogy megyek Gyomára (max azért, mert az állomásnak az a neve), hanem inkább azt, hogy megyek Gyomaendrődre.
És pl. a felvázolt szempontrendszerből egy dolog szerintem rohadtul hiányzik: az, hogy lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a helyi szóhasználatot (már ameddig célszerű) és az ahhoz leginkább konvergáló, nevezéktani szempontból elfogadható nevet adják, ne pedig egy 100 éves térképről elővakart, köznyelvből teljesen kihalt megnevezést. Csak hát ehhez mondjuk megfelelő helyismeret kelle az önmegvalósítás helyett. Ilyen megfontolások mentén biztos vagyok benne, hogy sikerült volna találni a Csittényhegy, vagy a Lőportárdűlő helyett is vmi használhatót.
És az, hogy felsorolásnál problémás, ahol a bemondások többsége tulajdonképpen már gépi? Na ne vicceljünk már, ugyanúgy meg lehet oldani, ahogy más országokban megoldják.
A DB-nél nem a menetrendekkel van baj. Egyszerűen agyonspórolták és a probléma megoldás nulla. Nincs ember, aki meg van, az csak annyitmond mindenre, hogy nem illetékes.
Bögötnél maradva valóban a Pólus inkább az mint Porpác, de viszont mégsem lenne jó megváltoztatni a vasúti megálló nevét, mert tuti hogy az idegenek összekevernék Bögötével, mert még sokan a megyében is így vannak hogy Bögöt illetve Bögöte ugyanaz nekik!
> Ezek a szempontok tökéletesen predesztinálják, hogy ne lehessen tényleg a leginformatívabb elnevezéseket alkalmazni
Na ez az, ami tökéletesen szubjektív. Mást jelent az informatív egy helyinek, mást egy környékbelinek, mást határon belüli és esetleg megint mást egy határon túl élő magyarnak, végül újra mást egy idegen nyelvűnek. Egyáltalán nem biztos, hogy az optimum egy tucatnyiszótag-hosszú, ezáltal legtöbbször elhadart, vagy félig meddig elnyelve kimondott, adott esetben felesleges/megtévesztő infókkal kiegészített monstrum a megoldás. Ha valakit össze akarsz zavarni, annak egy bevett módja, hogy a lényegi információt egy hosszú szövegbe rejted. Biztos, hogy ez a cél?
Ráadásul itt nem elég, hogy az adott megnevezés önmagában milyen hosszú: jelen esetben bizony szempont az is, hogy egy felsorolás részeként az átadni kívánt információt mekkorára duzzad. Pár ilyen elnevezés-szörny, aztán meg megy a panaszkodás, hogy túl hosszú az utastájékoztatás, adott esetben két megálló között nem is elegendő rá az idő. Vagy az állomáson túl ritkán tudják emiatt végigmondani az adott vonat összes megállójáit.
Amúgy ugyanezen az alapon roppant információszegények a HÉV-megállók nevei: az összes Bp. közig határain belüli megállóját el kellene látni a "Budapest-" előtaggal: az ott lakókon kívül ki tudja, hol van mondjuk Csillaghegy vagy Nagyicce? Batthyány tér és Tímár utca is lehet pár tucat helyen az országban... Főleg most, hogy egyre másra merül fel ötletként, hogy az esztergomi vonatok egy része újra járhatna a H5-ön és a 142-est is HÉV-be kötnék.
> sokkal inkább egy szépészeti jellegű elvrendszert képviselnek a célszerűséggel, egyértelműséggel és a valósághoz való legjobb alkalmazkodással szemben.
Valóban szebbek és szerintem ezzel együtt még teljesen egyértelműek is.
A lemondott vonatok mennyiségét fontos "bármi áron" alacsony értéken tartani, máskülönben a "B" menetrend nem lesz alkalmas arra, hogy cilinderből előhúzott nyúlként viselkedhessen. Persze ettől felszínre jöhet a soronkövetkező szempont, hogy ti. a "B" menetrend megalkotása ilyen peremfeltételek mellett, a rendelkezésre álló időkkel és erőforrásokkal, nem reális. Ami nem túl szívderítő, mert a cilinderes mutatvány helyett, lehet megint bólogatni, hogy persze-persze jövőre majd jobban igyekszünk. (Áhh...)
miszerint a távolsági vonatok legalább 80 százaléka legyen pontos, már biztosan nem sikerül teljesíteni
...és ezek után a DB, mundérvédési jelleggel, nem akar egy alternatív menetrend-tervezetet kidolgozni? Minden vonat menettartamát megnövelik 10...30%-kal, ami elismerem, hogy elég nagy meló, hiszen a csatlakozások nem fognak kijönni, tehát nem egy módosított, hanem egy teljesen másik menetrendet kell kidolgozni (és még ott is feltételezésekkel élni, hogy így és így kellene változtatni a nemzetközi kapcsolatokat és az ilyen-olyan társ közösségi közlekedési cégek kapcsolatait). Ezek után elindul a menetrendi év az "A" menetrenddel, végigmegy, és a végére kijön ismét, hogy mondjuk 78% a menetrendszerűség. Ezek után előhúzzák a cilinderből a "B" menetrendet és tételesen igazolják, hogy lám-lám, az x vonalon az "A" menetrend szerint 79,2% az eredmény, de a "B" menetrend szerint 99,3% lett volna. És felteszik a kérdést a gazdájuk felé, hogy mi a fontosabb: gyengébb menetrendszerűség, de meghúzottabb menettartamok, vagy fordítva? A válasz persze lehet olyan, hogy magas menetrendszerűség _és_ rövid menettartamok, de akkor jöhet a húzd meg - ereszd meg játék a támogatások növelésével.
(És igen, lehet olyan válasz is, hogy jövőre legyen "B" változat, mert a marketingnek most ez fontosabb. Ezek után pedig legalább 80% valószínűséggel be fog következni a "fordított István Gyuri-figura". Úgy értem, hogy a "szabj kemény feltételeket, és majd a feltételeket adó körülmények lassanként hátha felnőnek a feladathoz" megfordítása. Azaz ha 10 percbe nem férsz bele, akkor legyen 15 perc, de nyilvánvaló, hogy záros időn belül a 15-be sem fogsz majd beleférni.)
A Deutsche Bahn ma bejelentette, hogy az idei évre kitűzött célt, miszerint a távolsági vonatok legalább 80 százaléka legyen pontos, már biztosan nem sikerül teljesíteni.
Ezek a szempontok tökéletesen predesztinálják, hogy ne lehessen tényleg a leginformatívabb elnevezéseket alkalmazni, sokkal inkább egy szépészeti jellegű elvrendszert képviselnek a célszerűséggel, egyértelműséggel és a valósághoz való legjobb alkalmazkodással szemben.
Nem bp-i utasok is sokszor néznek tanácstalanul mikor bemondja egy megállónál, hogy "hév állomás" könnyen végállomásnak lehet érteni. Combinokon pl. a Borárosnál, hogy akkor most nem megy tovább? Merthát azt mondta végállomás.
A legjobb még az 1-es villamoson átnevezett Ferencváros vasútállomás, Málenkij robot emlékmű. Ennek aztán tényleg volt ám értelme, lett egy hosszú megállónév, mert amúgy a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy milyen emlékmű van ott, az ott leszállók 90%-a dolgozni megy a Fradiba a többi meg ott száll vonatra vagy onnan jón a villamoshoz, a többség észre se veszi, hogy mi épült oda.
A 9-es busznál kezdetben volt vicces a "muzsikus cigányok parkja" elnevezés főleg, hogy mikor bemondta a hangos először az összes buszon lévő norvég cserediák ( arrafelé elég sok van) kapta fel a fejét hirtelen kb. a melyik cigányozott adok én neki nézéssel aztán lefagytak mint a Windows mikor rájöttek ,hogy a hangosból jön. :)
Én "Kőbánya-Kispest P+R parkoló" buszmegállóban láttam leszállni gyanútlan külföldieket akik nem hallgatták végig a hangosbemondást és azt hitték az már a nagybetűs Köki.
Kötőjel, pluszjel, több tag, borzalmas. Lehetne Kiskőparkoló vagy Autóbányatelep, esetleg Metrópihenő vagy Plázadűlő ha a helyi nevezetességekre koncentrálunk.
- kerülni kell a jellegtelen, felesleges tagokat tartalmazó külön- vagy kötőjellel írt nevek (alsó, felső, külső és így tovább) használatát,
Ezek a legtöbbször hasznosak.
A 147-es vonalon Városi Park akármelyik városban lehetne, Csongrád alsó sokkal egyértelműbb.
- nem kell átvenni a települések összevonása során kialakított új településneveket
Érthető egyes esetekben a logika, de ezt megint csak nem tenném kategorikus szabállyá.
Tatabánya állomást ne nevezzük vissza Bánhidára? Biatorbány is csak Torbágy lenne, különösen a vonaláthelyezés óta. Ha már Gyoma megmaradt, akkor legyen Moson is, mert Magyaróváron pont annyi vasút van mint Endrődön.
- előnyben kell részesíteni a helyi jellegzetességű neveket,
Egy országos méretű vasúthálózaton legalább ilyen fontos, hogy a tájékozódást is szolgálja a név, és az utasnak ne kelljen betéve tudnia a helyi földrajzot.
- az azonos közigazgatási területen létesülő új vasútállomás nevének kialakításánál nem használható előtagként a közigazgatási egység neve,
Ezzel sem értek egyet. Sokszor XY alsó/felső/gyártelep kifejezőbb mint a legközelebbi egyedi földrajzi képződmény.
- a névadó település egyetértésével módosítható csak az állomásnév"
Nagykapornaknak Tolcsvának vagy Dömsödnek nem érdeke hogy lekerüljön a térképről akkor sem, ha gyakorlatilag gyanútlan utasok szívatása a megállóktól kilométerekre lévő településeket reklámozni. Elsősorban az a település mondhassa meg a nevet, akinek a területén a megálló van, ha már akarattya/kenese között ez így működhetett.
Hajunkra kenhetjük a fenti szabályokat, ha ezzel szépen el lehet szabotálni bármilyen átnevezést a ténylegesen problémás esetekben, mert mindig lesz ellenérdekelt fél, naná.
Az említett cikkben erről is van egy érdekes rész, ha már elővettem:
"A négyes metró átadása után többen hiányolják Kelenföld nevéből a Budapest névelemet, mert nem tudják a névegyszerűsítés előzményét, kiváltó okát. Budapest-Keleti és Budapest-Kelenföld írásban és szóban is nagyon hasonló, ezért rengeteg külföldi, főleg japán szállt le nagy csomagjaival feleslegesen a késett vonatról, majd kászálódott vissza, ezzel további jelentős vonatkésést okozva."
Ugyaninnen a jelenleg érvényes nevezéktani alapelvek:
"- törekedni kell az egyszerű, összetétel nélküli nevek kialakítására,
- előnyben kell részesíteni a helyi jellegzetességű neveket,
- meg kell óvni, vagy vissza kell adni a történelmileg kialakult vagy eredeti neveket,
- kerülni kell a jellegtelen, felesleges tagokat tartalmazó külön- vagy kötőjellel írt nevek (alsó, felső, külső és így tovább) használatát,
- nem alkalmazható a bizonytalan helyesírású, más állomásnévvel összekeverhető, nyelvhelyességi gondokat jelentő nevek, illetve az intézménynevek,
- nem kell átvenni a települések összevonása során kialakított új településneveket,
- az azonos közigazgatási területen létesülő új vasútállomás nevének kialakításánál nem használható előtagként a közigazgatási egység neve,
- névjavaslatként elsősorban a térségben található egyértelmű földrajzi név használható (múltbéli település, városrész, tanya, puszta, völgy, patak neve),
- a névadó település egyetértésével módosítható csak az állomásnév"
Amúgy a cikk szerint a történet 1978-ra nyúlik vissza, ekkor kereste meg a MÁV az MTA Nyelvtudományi Intézetét, mely nyomán született meg az az 1985-ös rendelkezés, melynek továbbfejlesztése a fenti felsorolás.
