Ezek az állítható megoldások nagyon jól hangzanak, papíron jól néznek ki , csak a valóságban szerintem nem működnének. Aki épített már neodimium mágnesből generátort az tudja igazán mekkora erőkről beszélünk. Hatalmasakról.
Nem értem mia baj a vasmag nélküli tárcsagenerátorral. Amit én építettem ( most ez van fent) a két oldalon 16 db átm 40x10-es mágnesekkel és a 3x4 tekerccsel (átm. 1,3-as huzal 140 menet/tekercs) csillagba kötve majd egyenirányítva az elmúlt szombaton a kb 10 m/sec szélben 120V-ot teljesített. Ez a 25 ohm-os betéten 576W. Ez nem rossz. A baj az volt, hogy a szél nem fújt állandó 10m/sec-el.
Nincs ragadás és könnyen indul. Én kb 100-as fordulatnál kezdem el terhelni, addig szabadon forog. Egy potival a ford. számot tudom állítani, hogy hol kezdjem el terhelni. Ekkor nyit a FET és kezdi terhelni, ha csökken a fordulatszám leveszi a terhelést, a rotor felpörög ismét terheli és ez így ismétlődik. Így szabályozom a néhány alkatrészből épített szabályzóval.
Azok a neodym mágnesek, amiket házilagos 1-2kW-os szélkerekeinkbe használunk, egyenként 10-60kg húzóerővel rendelkeznek. Hát amikor ilyenből 10-20 db kezdi húzni egymást...Nem csoda a sok sérülés.
A neodim mágnesek olyan erősek, hogy inkább azzal lesz gondod, hogyan nyomod ki, amikor nem fúj a szél. Korábban sokat írogattunk a kínai 500W-os generátorról. Többen ráfizettek a szerelési kísérletekre. Ujjak és egyéb sérülések... 4634-es hozzászólás és környéke. Ötletesen oldották meg, hogy ne ragadjon és mégis hatékonyan termeljen. Nem 3 fázisú rendszerben gondolkoztak, hanem ahány pólustörzs, mind egyedi tekercs - fázis. 20 mágnessel szemben van az állórészben 51 horony, mindegyikhez tartozik egy-egy tekercs. Ezek körbe vannak ugyan kötve, de egyenként egy-egy Graetz egyenirányítja. Az 51/20-as elosztással elérték, hogy mindig ugyanannyi mágnes húzzon, mint taszítson. Egyenletes a járás, könnyen indul. Ellenben a forgórészt az állórészből kihúzni nem egyszerű mulatság. Képek: 4603.
A lapátkerékre is igen komoly erők hatnak,ha megjön a "szél" Hol itt a gond? Tárcsagenerátornál elég 40 mm-t mozgatni. Meg lehet támasztani egy segédrugóval,máris elég pár "kiló" a mozgatásához.És így nincs felesleges teljesítményzabáló áttétel. Nem kell szélerőt sem mérni. Ha megforog,már lesz ereje pozícióba állítani a generátort is!
Ezt én már rég átgondoltam,sokkal egyszerűbb....egy csúszógyűrű kell,megtámasztva egy rugóval.Ha nem fúj a szél.akkor szét van csúszva a generátor.Ha fújni kezd,akkor megforog a lapátkerék,és evvel egyidőben a rá ható erő hátratolja a csúszógyűrűvel a generátor "mozgó" elemét. Kb ennyi,egyszerű mint a szög.És nincs RAGADÁS!!!
Ennél egyszerűbb pl. a robogó variátora. Görgők vannak benne, amint nő a fordulatszám a görgők centrifugálisan kijjebb kerülnek, a tárcsák közti távolság csökken. Valami hasonló elven pl. a légrés méretét lehetne változtatni. Persze ez elméletben szép, csak azért a rugó-mágnes erőt igencsak ki kell egyensúlyozni, mivel a neodym mágnesek vonzását nagyon komoly rugóerővel lehet csak egyensúlyozni. De ha jól értelek nem tárcsagenerátort tervezel, így igen nagy távolságokat kell majd mozgatnod. Az a gond, ha kicsi vagy jön-megy a szél, akkor a hidraulika mozgatása és a vezérlő áramkör többet fog fogyasztani, mint amit esetleg termelsz. A szeles haveromnál láttam jópár vasmagos tárcsagenerátort, némelyikben akkora neodymek vannak, mint az öklöm, a légrés bankkártya vastagságú, ennek ellenére alig ragadt, 2-3m-es szél simán indítja. Ugyanakkor láttam nála neodymmel átalakított autógenerátort, a tengelyt csak csőfogóval lehetett megmozdítani. Szóval vasmagosban trükközés nélkül lehet nagyon jót, de nagyon rosszat is csinálni. A gyári gépek egyesek szerint vasmagosak, márpedig ha igen, akkor ott megoldották, hogy lehelletkönnyen induljon. Na egy ilyenbe kellene belenézni, pólusokat megszámolni, távolságokat lemérni.
Én egy vasmagos állandómágneses generátort tervezek, és félig már el is készült.
Olvastam itt, hogy probléma a cogging effect vagyis az, hogy ragad a generátor.
Ezt ki lehet küszöbölni pl. a mágnesek elrendezésével, de így csökken a hatékonyság. Van egy ötletem, ami megtartja a maximális hatékonyságot a nulla kezdeti terhelőellenállással.
A következő: a forgórész, a mágnesekkel csak a fordulatszám emelkedésével csúszik az állórészbe, így amikor nem forog-nincs szél- akkor teljesen ki van csúszva, a forgórész és nem fejt ki fékezőerőt. Ezért a kerék könnyedén elindul. A fordulatszám növekedésével, egy hidraulika(autóemelőből?) betolja a forgórészt a működési tartományba.
Persze ez még csak elmélet, és eléggé bonyolult mechanika lenne, de már bennem megvan, és gyüjtögetem az alkatrészeket. Így egyesíteni lehetne a vasmagos és a légmagos előnyeit, igaz sokkal bonyolultabb mechanikával. De érdekes lenne. Nem?
Teljesen egyetértek, a tett halála az okoskodás. Én is így voltam egy évig. Csak terveztem, jártam faterhoz, hogy MAJD milyen legyen a gép. Közben gondolkodtam, megéri ez nekem (idő, macera, pénz), majd sikeresen lebeszéltem magam. Aztán egyszer fogtam 2 csövet, összehegesztettük, a tetejére csapágyház, rá pvc lapátok. Az egész egy faoszlop tetejére került, amit falból kiszedett aludrótokkal "pányváztam" ki. Aztán rákerült egy dc motor. A döntő pillanat az volt, amikor fújt a szél és egy kis izzó világított. Onnéttól nem volt visszaút, csak a tökéletesítésre törekedtem. Szinte minden nap leszedtem, átszereltem. Rengeteg motorral, áttétellel próbálkoztam. Legutóbb 1 hétig csináltam egy gépet, ami egy mikróampert sem termelt. Mindig az első lépés megtétele a nehéz, ami már nem visszavonható. Ha meglesz a tornyod, hamar lesz rajta gép is. Addig csapj le a majdnem ingyen toronyra, amíg más el nem viszi.
Azért itt tavaly volt némi elmélkedés azon is, ha már légmagos, hogyan is legyen az elrendezés.
De belátom, a tett halála az okoskodás.
Ezt elfogadva, szerintem meg hétszer mérj, míg egyszer vágsz.
Ez utóbbi bölcsességert is elfogadtam, és még így is tudok hibázni.
Szóval tény, hogy már rég kellett volna valamit csinálnom, és nem szép a felelősséget toligálni, de a feleségem még most sincs arról meggyőződve, hogy nekem el kellene azt a tornyot hoznom, amit szinte ingyen megkapnék, és persze onnan az élet sokkal haladósabb lenne...
A vasmagos dologhoz fűznék hozzá. Megint csak a szeles haverom tapasztalatára, tudására támaszkodnék. Kb. tényként közölte velem, hogy a vasmagos gép 3-szor annyit termel, mint ugyanannak a gépnek a légmagos verziója. Tehát nem kérdés, hogy jobb-e vasmaggal. De az igazán nagy tudás a vasmagos gép megtervezéséhez, megépítéséhez és beállításához kell, hogy az egyrészt termeljen másrészt ne csak csőfogóval induljon el. A lényeg az apró dolgokban van elrejtve. Ha a tekercsek, mágnesek nem abszolut pontossággal vannak felragasztva, a tárcsák csak kicsit nem párhuzamosak, a légrés mérete kritikus, akkor ugyanaz a gép töredékét termeli és ragad, mint az állat. Az is biztos, hogy aki jó vasmagos gépet akar építeni, annak nagyon elszántnak és anyagilag eleresztettnek kell lennie, mert pár beöntött tekercs, mágnes garnitúra nem fog a torony tetejére kerülni. Márpedig ezek a legköltségesebb részei az egésznek. A lényeg, aki kezdő vagy biztosra akar menni, hogy induljon is meg azért termeljen is az csináljon légmagos gépet.
Nix beßáren, én egészen biztosan soklapátos kereket fogok csinálni, ha...:}}
Már eleve ötlapátos volt a minimum, amivel számolgattam, és nem bánom, hogy nem csináltam olyan kereket, ami áll a szélben.
A kicsiben, persze.
Azt meg el se várom, hogy megértsed, mi a francnak kell szélsebességet mérni, és miért értelmetlen akár az egy perces átlagsebességet rögzíteni.
Mindenki másképp csinálja.
A hátrafeszítő erőt persze bárki megtalálhatná a szakirodalomban, de mostmár tényleg emberszabású alakban elő fogom vezetni ( remélem ráérek nemsokára).
Megnyugodtam, erbe olvtárs se csinált semmit, de a szakvéleményére bizony oda kellene figyelni, én azt teszem.
Azért , ha visszaolvasol, vannak itt a topicban is mókás építések, a csoda, hogy nem lett még nagyobb baj belőlük...
Nem nézlek "lükének", csak számomra nem vagy hiteles. Miért hallgatnék rád bármiben is (tudom nem kértél rá) amikor a saját bevallásod szerint még nem csináltál semmit, csak gondolkodtál. "úgy 30 éve törpölök egy rendes szélkeréken" Ennyi idő alatt azért gyakorlatilag mindenki tovább jut még elméleti téren is mint amilyen kérdéseket mostanában feszegetsz......de nem húzlak, gondolkodj csak tovább hátha lesz belőle valami. (Velem már megtörtént hogy ilyen "csak elméleti" ember felhívott hogy minek szívok a hat lapátos szélkerékkel, mert igaz hogy hamarabb indul, de nagy szélben meg nem pörög annyira mint kéne és kevesebbet fogok termelni. Aztán elkészült a szerkezet és kiderült hogy minden olyan szélsebességnél ami nálam előfordul, sokkal jobban termel a hatlapátos.)
Már egyszer leírtam röviden. Nedimium mágnesekkel nem szabad vasmagos tárcsagenerátort építeni. (Nekem nem sikerült) Azért nem mert nem képes elindulni. Mindig lesz olyan állás amikor több tekercs fölött is áll mágnes egyidejüleg, és emiatt "ragad".
Remélem, nem azt érzed, hogy van itt egy pasas, aki azzal szórakozik, hogy téged csesztessen, noha sose csinált még semmit??
Én azt szeretném, ha ( persze én is okos szeretnék lenni) mindenki, aki belevág, nehogy a végén szomorkodjon, és ki tudja hozni a lehető legtöbbet.
Tőled már megkaptam, hogy ez nem szélmérős topic, pedig azzal kellene kezdeni, de most nem erről van szó.
Karácsony táján volt némi elméleti párbaj , ami arról szólt, hogyan is kellene elhelyezni akár a légmagos, akár a vasmagos tekercseket.
Én akkor tettem be pár elméleti ábrát, kollégák mágnesporral demonstrálták, hogyan mennek az erővonalak.
Mivel te sok munkát fektettél abba, hogy az általad továbbgondolt rendszert kivitelezd, gondolom azzal nem illik elintézni, hogy a vasmagos generátor nem működhet, hiszen a topicban voltak mindenféle vasmagos ötletek ( hangsúlyozom, én csak gerjesztett generátort vagyok hajlandó most elképzelni, de ez senkit ne befolyásoljon).
Részedről az nagy szívesség lenne, ha látnánk, hogyan készítetted el, és pl. milyen méretek voltak, pláne miket tudtál mérni.
Ezzel sokak meddő küzdelmét előznéd meg, és örök hálára köteleznél minket.
Magyarországon a torlónyomás referencia értéke 250 N/m2. Tehát ezt az értéket szorozd meg a súrolt felülettel (m2) és az lesz a toronyra ható vizszintes erő. Ha ezt megszorzod a torony magasságával, akkor megkapod a forgatónyomatékot a befogási pontra nézve (ahol be van betonozva a füldbe)
Ezeket az egyetemeken, főiskolákon így tanították és tanítják ma is. Én is így tanultamés méreteztem nem egy rácsos tartót szélnyomásra. Azért teszik mindezt mert így van. Nem hirdetek téveszmét, senkit nem viszek tévútra. Nézz utána mielőtt vádaskodsz.
Vádaskodik a fene, csak te a statikus szélnyomásról beszélsz, ami kizárólag toronyra, épület tetőzetére, ilyesmire vonatkozik.
De azért előszedtem egy nem teljesen témánktól idegen könyvet a polcról, a
"Napenergia hasznosítása az épületgépészetben" c., Dr.Gyurcsovics Lajos által a Műszaki Könyvkiadónál 1982-ben megjelentetett művet, és a szél torlónyomásáról a 211. oldalon azt olvasom:
psz=0,63v2 [Pa]
Ugyan a v dimenziója nincs feltüntetve a képlet mellé, de az ábrán 100 km/h esetén
éppen 500 Pa látható.
Átszámoltam, a képlet m/s sebességgel operál.
Ennyit a 120 km/h esetén álló holmikra mért ~700 N/m2 statikus nyomásról.
Remélem, hallottál már méretezési szélsebességről??
Remélem, nem azt hiszed, hogy jó a hetedik határban összeszedni az alkatrészeket??
Jó az oldalad, értékesek a tanácsaid és a tapasztalataid, gratula hozzá. A gipszes kezed fényképét jól tetted, hogy beraktad, magáért beszél. Azért a "viharvédelem, farok" leírás is majd elkészül... Meg esetleg érdemes lenne a felhasznált ragasztók, műgyanták neveit, típusszámait beírni. OFF Végre megtaláltam az ingyenes DIGItális tévézéssel kapcsolatos dolgokat az oldaladon, jó, hogy a lényeg tömören le van írva meg progik, leírások is letölthetőek. ON
Értem! Akkor ha nem baj maradnék az általam elkezdett konstrukciónál. A jövőben szívesen megosztom a tisztelt fórumozókkal akár negatív akár pozitív tapasztalataimat, anélkül hogy bárkit is meggyőzzek bármiről. A fizikát én is ismerem, tudom mi a hátránya az úgynevezett légmagos generátornak a vasmagossal szemben (vagy "előnye").
Nem tagadom nagy vágyam egy olyan fórumban diskurálni ahová a belépő egy elkészített vagy készítés alatt lévő szélgenerátor. Mindenki megosztaná a saját tapasztalatait a másikkal. Sőt gondolkodtam már azon, hogy a honlapomon készítenék egy gyűjteményt ezekből a kész és eredményes szélgenerátorokból. A lelkes építők ha van kedvük elküldenének egy kis anyagot a saját művükről képekkel leírással. Leírnák a technikát amivel készítették néhány mért eredményt teljesítményt stb.... Én pedig föltenném a honlapomra így meglenne 1 helyen. Kész gépek kerülnének föl készüljön akármilyen technikával. Hátha így egy helyen összevetve még több embert ösztönözne otthoni barkácsolásra a dolog.
Egyszer régebben már átolvastam a topikot de túl rég volt sajnos. Ha nem baj most nem kezdek neki még egyszer mert mire átolvasnám értelmetlen lenne az egész. Lenne egy kérdésem; te melyik típusú szélgépet építetted meg annak idején és mennyit termel? Nem azt kérdezem mennyire képes a generátor mert az nem érdekel. Álló generátor termelése = 0. Milyen szélnél indul és milyennél kezd termelni? Szóval csak néhány adatra lennék kíváncsi. Még egyszer elnézést ha már volt róla szó.
A síléccel kapcsolatban egyetértek. Azzal sielni kell.
Így már értem erbe problémáját. Sajnos nekem is 3,6 kg réz van bent (átm. 1,3-as huzal) meg kb. 2kg műgyanta. Ha van szél akkor 4-500 Watt, ha nincs akkor nulla. Köztes állapotban 80-100 Watt. De ez nem a generátor miatt ennyi, hanem a kis szél miatt. Ennél jobb eredményt nem tudnék elérni semmi más generátorral. A baj a széllel van.
"SZÉLGENERÁTOR LAPÁT silécből vékony nagyfordulatú lapát gyártható belőle"
Na már megint kezdődik a hülyeség telegram formájában...
Inoxy: erbe-nek az a baj a "Bigott" féle szélgenerátorral, h 5 kiló műgyantából meg ugyanannyi rézből kihozott egy batárt aminek 200 watt a csúcsteljesítménye tornádóban. Iszonyú anyagpazarlás.