A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
"A vallás világmagyarázat ami teljes mértékben a valóságon alapul,"
Annak, aki elhiszi...
"Szerintem ott tévedsz, hogy tudatos tevékenységnek hiszed a vallás kialakulását."
A vallás kialakulása törvényszerű, és bármilyen furcsán is hangzik valóban tudatos és nem ösztönös cselekvés eredménye, még akkor sem, ha az előzményei az ösztönvilágban gyökeredznek.
"Attól van köze, hogy az érzések kifejezése, -a "proto vallásos érzés" kifejezése is- benne van a pakliban egyszerre és egyidőben a célszerű dolgokkal együtt."
A vallás előzményei nem tekinthetők vallásnak, ahogyan az élő dolgok előzményei sem élők.
Senki nem tagadta, hogy az érzések a beszéd egyik mozgató rugója, de az érzések még olyan messze vannak a vallástól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Egy giliszta is érzi, ha az ásó kettévágja, de hogy ez vallásként értelmezhető legyen....
"Szerintem nem kell hozzá megfogalmazni semmilyen kérdést sem.
Ezek tudattalan érzések formájában jóval korábban már ott lappanganak a modellező agyban."
Nem hiszem, hogy az állatok feltennék maguknak a miért, hogyan kérdést... Ez már inkább emberi képesség függvénye. De lehet, hogy neked van igazad.
"Teljesen egyet értek! Ez viszont már a tételes, kimunkált vallások kora. Az előképe ott van a szó előtti tartományban."
Én is egyetértek ebben. Az előképe mindennek megtalálható, a tudatnak is egy gilisztában...
"A szertartások ott vannak az állatok körében is. A falka sem működik nélküle."
Khmmm. Ha minden kialakult és öröklött (egyben ösztönös) viselkedést szertartásnak nevezünk...
A szertartás alatt egy kicsit más dolgot értek, történetesen tudatos, elvont tartalmú cselekvést, amely az emberek és a transzcendens közti kapcsolatfelvételre irányul. No, ilyen nincs az állatoknál.
"Az emberi szertartás "fedettebb" ebből a szempontból, de teljesen ugyan az a funkciója, és ugyan úgy éli is meg az ember, mint bármelyik állat."
Kötve hinném, hogy az állatok bármilyen túlvilági entitást elképzeljenek maguk fölé. Ők csak és kizárólag a csoport összetartozásának az élményét élik meg, akár a rangsor felállításában, akár kurkászásban, akár más, közösen végzett tevékenységben.
Az emberi szertartásnak más is a funkciója és az eredete is. Az emberi szertartások sokkal inkább a képzelet világában, a túlvilági léttel, kapcsolatokkal függnek össze, s vajmi kevés közük van az ösztönös állati "szertartásokhoz".
De ennek semmi köze a nyelvi kérdésekhez, ezért ezt a témát itt nem érdemes tovább boncolgatni.
A nagyszótárról megjegyzésem azt kezeljük a helyén, természetesen összességében egy hasznos mű, csak arra akartam rávilágítani hogy itt sem célszerű meg más művekben sem mindent helyesnek elfogadni csak azért mert X vagy épp Y írta meg. Kiszámoltam, 12 évig folyamatosan 25 szócikk jutott minden napra, azaz ha egy nap kimaradt akkor másnapra már 50 darabot kellett megoldani hogy be legyen hozva a lemaradás. Ennek tükrében tán még érthető is hogy nem is lehet így hibátlan teljesen.
Az ALOM az szalmából készült, emberek és állatok alma, azaz AL(o)M(j)A ha birtokos. Szálakból készült alomja SZALMA, így gondolom valahogy az építését. A szó végét a MAGMA mintájára, ami ugye a Föld magja.
A szó eleji SZ a szál szóban vagy önálló gyök vagy valójában SZA-ÁL , ugye több 3 hárombetűs szónál már megállapítottuk hogy valójában két kétbetűs gyök és középen összeolvad, de akár az "SZ" lehet csak önálló "hanggyök" is. Nem tudom itt melyikről lehet szó.
Az biztos számomra hogy a SZÁL és SZÁLL szavak egyre épülnek a levegőben való valamiféle mozgásra, olyanra ami olykor csak ÁLL. A szőrszál is áll. A szállingózó hó is néha csak ÁLL aztán inog ide-oda majd tovább ÁLL (mozog és mégis áll néha) és száll tovább. A repülés az ahol határozottan A-ból B-be megy valami. Érdekes, füstre ezt sose mondjuk. Az mindig csak szállni fog, persze mert a mozgását anno megkülönböztethette a nyelv, a füst is lassanként terjed, néha csak ÁLL a levegőben.
Abban igazad lehet hogy a SZÁL és SZÁR utolsó hangjai itt bizony önálló jelentéssel különböztetik meg a szót lényegileg. Az L hang lágyságot, az R meg erőt képvisel. A szár jóval erősebb.
A GAZ szó érdekes tényleg, bizonyosan köze lehet a GAZdálkodáshoz, sőt voltaképp a szótő itt az a 3 betű. Illetve a GÁZOL szó is lehet a gazokból ered, ha valaki mondjuk ezen átcsörtet. Mint mondjuk a gázlómadarak.
Az "S" meg "SZ" nálunk külön hang, ha mégis hasonlít itt-ott az talán pont ahogy mondod amiatt hiszen a hangjuk kissé hasonló. Ezen hangokra az átlagnál is nagyobb mennyiségű hangutánzatok épülnek...
Én azt mondom különbséget kell tennünk intézményesített vallás és a hit között. Hit alatt az úgymond természetfelettinek tulajdonított dolgokat értem, amelyek egy része bizony valamilyen valós tudáson alapul. A hit alatt hihet bárki felsőbb erőkben, vagy Istenben és túlvilágban úgy is hogy az nem feltétlen a külsőségekben nyilvánul meg, és nem feltétlen követ betű szerinti leírást és életmódot. Ez utóbbi meggyőződésen alapul és nem mondjuk megrögzött szokások pontos betű szerinti betartásán.
Az intézményesített vallás az más, ezt önjelölt guruk írják le neked hogy hogyan higgyél pontosan. Persze minden vallás úgy mondja hogy csak akkor hiszel jól ha pont úgy hiszel ahogyan ők leírták, a többi rosszul teszi ezt. Mind ezt mondja kivétel nélkül. Ma sem gondolnám hogy ne lenne igény amúgy erre csak az emberek mintha új utakat keresnének, mintha kicsit elegük lenne a régiekből. De bőven van már választék:
Vannak Metodisták, Rózsakeresztesek, itt vannak a Szcientológia képviselői, a Krisnások, a Jehovák, New Age mozgalom az ínyenceknek, elég szépen toboroztak a hazánkban népszerű Hit Gyülisek is, aztán persze lehet értékelni ez mennyire jó vagy sem. De van igény a történetre ezt az egyéb spirituális és ezoterikus oldalak, videobloggerek meglepően magas látogatottsági száma is bizonyítja.
Előjön a fickó, vagy csaj, csinál egy podcast szerűt, és alig pár hónap alatt igen sokan megnézték, ez csak magyar nyelvű sztori, vagy elnevezi magát a fószer valami Indiai hangzású- Dász néven, narancsszínű sálat teker a nyilván kötelezően kopasz fejére és máris indul a műsor. És nézettségük van soknak igen szépen. Van egy Hitgyülis videó, amikor "elszabadul a szentlélek, avagy a legvidámabb vasárnap" Érdemes ránézni, garantáltan vidám perceket örökít meg.)) Mondjuk tény hogy jobb mint bármilyen mai szórakoztató műsor, ez legalább tényleg megnevettet. Csak ide meg anyuci és apuci komolyba viszi ki a 8 éves gyerekét és nem úgy készíti fel őt rá hogy egy humorelőadás következik.
A nyelv meg úgy gondolom hogy azért teremtette meg a beszédben a hangok, az írásban meg a képek, jelek, gyökök, betűk rendszerét hogy egész egyszerűen tudjanak az emberek egymással kommunikálni. Ez a nyelvi jelek lényege és itt ezen a ponton nem az Istenábrázolás. Istenábrázolás is létezett, sokszor hasonló jelekkel vagy alakzatokkal. Az ember feltehetőleg minden épkézláb emberi logika szerint előbb kellett hogy beszéljen, mintsem írt volna.
Ez egy most megszületőre is igaz, jóval hamarabb fog beszélni megtanulni, s aztán csak jóval később fog írni. Feltehetőleg az emberiséggel is így történt ez "nagyban". A szertartások megtartása meg eleve egy már fejlettebb szintű kommunikációt kíván meg, azaz már meglévő szókészletet, jelkészletet kell feltételeznünk még mielőtt bárki szertartásokat tudna megszervezni.
Úgy gondolom hogy a nyelvi jeleknek a legfontosabb küldetése hogy értsék egymást az emberek és ennyire egyszerű a lényege ennek...
"Ti. a szakrális kapcsolat sem több mint mesélés, elmondása a saját elképzelésnek, ami ráadásul távolról sem fedi a valóságot, így a létfennmaradásnak semmiképp nem eszköze."
Csínján bánnék azzal a megfogalmazással, hogy nem fedi a valóságot.
Pot annyira fedi, mint egy legenda, amiről tudjuk, hogy van valóság alapja.
A legenda egy általános tanulságot, valamilyen bölcsességet mond el meseszerűen egy valós személyhez vagy eseményhez kötve.
A vallás világmagyarázat ami teljes mértékben a valóságon alapul, de nagymértékben elvonatkoztat.
A tényeket nagyon nehéz belőle visszafejteni, vagy egyenesen lehetetlen, de attól a gyökere itt, ebben a világban van.
Nem valamiféle korlátlan fantáziálásról van szó.
"Ne a saját fejeddel gondolkodj, hanem próbáld meg egy még majdnem majom fejével nézni a világot, amikor még csak arra vagy képes, hogy az ösztönös reakciókkal válaszolj a környezet eseményeire akár hangok, akár testbeszéd által."
Szerintem ott tévedsz, hogy tudatos tevékenységnek hiszed a vallás kialakulását.
Hogy szerintem miért van mindennek köze a beszédhez?
Attól van köze, hogy az érzések kifejezése, -a "proto vallásos érzés" kifejezése is- benne van a pakliban egyszerre és egyidőben a célszerű dolgokkal együtt.
"Ehhez már egy fejlettebb agyra van szükség, ami lehetővé teszi a a kérdésfeltevést: miért? Miért és hogyan történnek a dolgok?"
Szerintem nem kell hozzá megfogalmazni semmilyen kérdést sem.
Ezek tudattalan érzések formájában jóval korábban már ott lappanganak a modellező agyban.
"Ehhez viszont már meg kell fogalmazni a gondolatot, ki kell tudni mondani, hogy másokkal megosszuk, különben nem tud semmilyen vallás kialakulni."
Teljesen egyet értek! Ez viszont már a tételes, kimunkált vallások kora. Az előképe ott van a szó előtti tartományban.
"Ugye, az állatvilágban nincsenek szertartások, nincs "hit", mégis simán együttműködik a falka."
A szertartások ott vannak az állatok körében is. A falka sem működik nélküle.
Az igaz, hogy más típusú, sokkal közvetlenebb módon különféle kiváltó mechanizmusok, szokások által működik.
Az emberi szertartás "fedettebb" ebből a szempontból, de teljesen ugyan az a funkciója, és ugyan úgy éli is meg az ember, mint bármelyik állat.
A szertartás szabályozó, megerősítő hatású, mert ilyen típusú érzéseket kelt. Mindig az érzés lényeges, nem a köréje felhordott "racionális" máz.
Miért szorulhat háttérbe a vallás a mi civilizációnkban?
Azért, mert az anális-szadisztikus attitűd a nevelés folyamán a neki megfelelő életkorban átélt sokkhatások miatt rögzül.
Szó sincsen semmilyen józan, ésszerű belátásról! A tudomány és a vallástagadás ilyen típusú kiteljesedésének az egyetlen oka a gyerekkori traumatizáláson múlik.
Teljesen tévúton jár az, aki szerint tudományos világnézet azért létezik, mert felvilágosodott az emberiség. Egy nagy fenét!
"Gondolkodni eleve képtelenség elvonatkoztatás nélkül. Nincs olyan, hogy előbb gondolkozok a vadászatról, aztán egyszer csak elvonatkoztatok és elkezdek imádkozni."
Az elvonatkoztatás a gondolkodásnak egy magasabb szintje, amikor már nem a minket körülvevő valós tárgyak, jelenségek közti kapcsolatok, hanem attól elvont, képzelt dolgok is megjelennek az emberek tudatában. Ehhez már egy fejlettebb agyra van szükség, ami lehetővé teszi a a kérdésfeltevést: miért? Miért és hogyan történnek a dolgok? Természetesen vele jár a magyarázatok keresése is. Ehhez viszont már meg kell fogalmazni a gondolatot, ki kell tudni mondani, hogy másokkal megosszuk, különben nem tud semmilyen vallás kialakulni.
"Másként látom ezt. Meg sem lehet szervezni az életet szertartások nélkül. A szertartás a társas élet nélkülözhetetlen feltétele."
Ez féligazság, noha a tudatlanság okán szükségszerű velejárója az emberiség fejlődésének. Ugye, az állatvilágban nincsenek szertartások, nincs "hit", mégis simán együttműködik a falka.
A szertartások, stb. akkor kezdett kialakulni, mikor már volt mód a fejlettebb beszédre, amikor az emberek már meg tudták egymással értetni saját gondolataikat. És ez a lényeg. Addig csak az évmilliók alatt kialakult ösztönös falkaszellem tartotta össze a közösséget.
"Úgy hiszed, hogy van sorrendiség a beszéd és a vallás között. Biztos vagyok benne, hogy nincsen."
Igen, úgy gondolom, hogy a vallás kialakulásának megvannak a feltételei, mindenek előtt a gondolatok cseréjét szolgáló beszéd, ami nélkül egyszerűen elképzelhetetlen bármiféle elvont szellemi tevékenység, vallás. Ne a saját fejeddel gondolkodj, hanem próbáld meg egy még majdnem majom fejével nézni a világot, amikor még csak arra vagy képes, hogy az ösztönös reakciókkal válaszolj a környezet eseményeire akár hangok, akár testbeszéd által.
"Egyszerre kellett haladni ezen az úton, mert mindkettőt megelőzi az elvont gondolkodás."
Természetesen azt egy percig sem vitatom, hogy a vallásnak éppúgy voltak gyökerei a régmúltba, sőt már az állatvilágban is megjelennek azok az apró részletek, melyekre épült az első, vallásnak még nem mondható "kiválasztódás".
Az állatok is igyekeznek önmagukat gyógyítani, s mikor az emberré válás folyamatában a tehetségesebbek hatékonyabban tudták ezt gyakorolni, s idővel társaikon is segítettek, nyilván egyre magasabb helyet foglaltak el a közösség ranglétráján. De ehhez már kellett valamilyen gondolatcsere (kezdeti beszéd). A vallás első képviselői ezek a gyógyítók lehettek, akikből a sámánok, szellemi vezetők születtek. Az elvont gondolkodás még talán lehetséges képekben, de annak átadására az elménkben megjelenő kép már nem elégséges, ahhoz ki is kell tudni fejezni azt, ami képi alakban megjelenik a tudatunkban, azaz meg kell tudni fogalmazni közölhető, átadható formában a gondolatokat, ami viszont a vallás elengedhetetlen feltétele, hiszen a vallásnak épp az a lényege, hogy az embereknek gondolatban is közös nevezőre kell jutni. Ha nincs ehhez megfelelő kommunikációs eszköz, akkor ez nem valósulhat meg. Az egyén gondolata nem vallás, hanem puszta képzelet. Vallássá akkor válik, ha egységes képet mutat egy közösségen belül.
"Ezért gondolom azt, hogy a célszerűség és a szakralitás egyszerre, egy időben hatott a beszéd alakulására."
A szakralitás - miután nem elsődleges létfeltétel, csak következménye egy fejlődési szakasznak - nem járult jobban a beszéd fejlődésére, még kevésbé kialakulására, mint egy esemény elmesélése. Ti. a szakrális kapcsolat sem több mint mesélés, elmondása a saját elképzelésnek, ami ráadásul távolról sem fedi a valóságot, így a létfennmaradásnak semmiképp nem eszköze.
Természetesen idővel hozzájárult a közösség formálásához, a rend fenntartásához, de akkor már bőven túl voltunk a beszéd kialakulásának kezdeti szakaszán.
"Én csak annyit tudok a nyelvekről, amennyit attól a pár szerzőtől olvastam és meggyőzőnek találtam."
Én is elolvastam jónéhány "alternatív" könyvet, írást, és én is elfogadtam belőlük azokat a részeket amik meggyőzőek voltak, ugyanakkor kritikus szemmel is néztem, s ahol nem találtam logikusnak, vagy túl nagyvonalúnak ítéltem, továbbgondoltam s kialakítottam egy számomra elfogadhatóbb elképzelést. Többnyire az itt hozzáfűzött kritikák, ötletek alapján tovább finomítottam, alakítgattam, és biztosan van még rajta bőven javítani való...
"Ez az a pár -akikről tudok- akik a gyöknyelvészet alapjait lerakták a XVIII. század legvége óta."
Nem kell hangsúlyoznom, nagy tisztelőjük vagyok, azonban azt is látni kell, hogy ez a néhány valóban zseniális ember sem láthatott, vehetett észre mindent, s - mint minden kutató - olykor tévedtek.
"Sokkal több dolog tisztázatlan, mint amennyi megoldott, különben nem vitatkoznánk mi sem."
Pont erről beszélek, s épp ezért vitatkozunk a részleteken is, meg úgy általában azon a szemléleten is, melyet ki-ki a maga módján követ.
"Bár szerinted egyértelmű a helyzet. Minden hang egy gyök."
Engedelmeddel pontosítok (a saját meghatározásom és rendszerem szerint) minden hang egy ősgyök.
Ezek összekapcsolásából (mint az összetett szavak) alakultak ki a gyökök, majd ezek összekapcsolásából a szavak.
"Azt azért el kell ismerned, hogy több a feltevés, meg az elképzelés mint a tény."
Annyit elismerek, hogy utólag nagyon nehéz rekonstruálni egy több-ezer éves nyelvet, főleg annak kialakulását, hszen semmilyen akkori írás nem áll rendelkezésünkre, pláne nem hangszalag, meg ilyesmi.
De azt bátran állítom, hogy a fennmaradt példák, a ma is élő, egy-két hangból álló ősgyökök, valamint azok felismerhető önálló jelentései a gyökökben, szavakban arra engednek következtetni, hogy kezdetben csupán ezek lehettek a még beszédnek nem igazán nevezhető kommunikáció első fecskéi s melyek a gyökök, szavak alapját képezik. Szerintem ezt tényként kezelhetjük. Ahol rengeteg hibát vihetünk a rendszerbe, az a hangok jelentésének megtalálása, illetve az egyes gyökök kialakulásának magyarázata. Itt valóban inkább a képzeletünkre hagyatkozhatunk, hiszen nem láthatunk bele őseink fejébe, nem tudhatjuk milyen "kép" alapján, milyen képzettársítás szerint "ragasztották" össze az ősgyököket, csupán bele tudjuk magunkat élni (jól-rosszul) abba az élethelyzetbe, ahol a "szóalkotás" megtörtént.
A kérdés mindig az, hogy egy-egy elképzelés mennyire közelíti, közelítheti meg és főleg figyelembe veszi-e az akkori valóságos körülményeket.
"A vallás (hit) akkor került "képbe" amikor már képesek voltak eleink az elvont gondolkodásra, mikor a képzeletük tárgyát meg is tudták fogalmazni, más szóval voltak kifejezéseik, szavaik, amikkel asszociáció révén be tudták azonosítani, rá tudtak utalni az elvont dolgokra."
Gondolkodni eleve képtelenség elvonatkoztatás nélkül. Nincs olyan, hogy előbb gondolkozok a vadászatról, aztán egyszer csak elvonatkoztatok és elkezdek imádkozni.
"Az, hogy mit gondoltak valamiről (azaz a hit) nem játszott szerepet életükben, mert az nem segített a vadászatban, vagy a mindennapi életben."
Másként látom ezt. Meg sem lehet szervezni az életet szertartások nélkül. A szertartás a társas élet nélkülözhetetlen feltétele.
Úgy hiszed, hogy van sorrendiség a beszéd és a vallás között. Biztos vagyok benne, hogy nincsen.
Egyszerre kellett haladni ezen az úton, mert mindkettőt megelőzi az elvont gondolkodás.
Ugyanis a hiedelmekkel ellentétben ahhoz nem kell tudni beszélni. A gondolkodás alapvetően nem a beszédre épül, csak mi ezt hisszük.
Miért? Mert már annyira befolyásolta a gondolkodásunkat a beszéd, hogy el sem tudjuk képzelni nélküle.
Ezért gondolom azt, hogy a célszerűség és a szakralitás egyszerre, egy időben hatott a beszéd alakulására.
"Te mindenben a beszéd csíráit látod, én meg a vallás csíráit."
Mi itt nem a vallást és annak kialakulását, kezdeteit keressük, hanem a szavak, gyökök, ősgyökök eredetére, ezen keresztül a köztük fennálló kapcsolatokra keresünk választ - Amennyire tőlünk telik...
"Nem azt állítom, hogy az állatok vallásosak, csak azt, hogy bennük van a csírája."
Meglehet, de, mint ez előbb írtam, most nem ezzel foglalkozunk.
Abban egyetérthetünk, hogy a vallás is nagyon régi gyökerű, és abban is, hogy a beszéd és a vallás kapcsolatban áll egymással, de azt neked is el kell ismerni, hogy vallást gyakorolni, egyáltalán valamilyen vallást kialakítani csak akkor lehet, ha már van ehhez elegendő szó és megfelelő nyelvi rendszer, hogy az emberek ki tudják fejezni elvont (nem közvetlen csak a környezetüket érintő) gondolataikat és ezáltal valamilyen egységes elképzelést alkossanak.
Szavainkat nem a vallás miatt alkották őseink, hanem azért, hogy sikeresebben vadásszanak, felhívják egymás figyelmét valamire, kifejezzék pillanatnyi érzéseiket, elégedettségüket, haragjukat, bánatukat, fájdalmukat, stb. Az, hogy mit gondoltak valamiről (azaz a hit) nem játszott szerepet életükben, mert az nem segített a vadászatban, vagy a mindennapi életben.
A vallás (hit) akkor került "képbe" amikor már képesek voltak eleink az elvont gondolkodásra, mikor a képzeletük tárgyát meg is tudták fogalmazni, más szóval voltak kifejezéseik, szavaik, amikkel asszociáció révén be tudták azonosítani, rá tudtak utalni az elvont dolgokra.
"De most számoltam össze, és úgy nagyjából 150 sumer uralkodóból mindössze háromnak a nevében van csak SAR vagy SZAR kezdet, ez nagyon kevés ahhoz hogy bárki kijelentse hogy a SZÁR az királyt is jelent."
A Labat szótárban tényleg jelent vezetőt, királyt: Sar (396. sz. ékjel) = teljes, isten
Ha az emlékezetem nem csal, akkor ezek akkád uralkodók (pl. Sarrukin) akik istenként tetszeleghettek anno...
"Ha tényleg azt jelentené akkor egy halom ilyen névnek kéne lennie,"
Nem feltétlenül... Lehet, hogy csak az akkádok/asszírok (a sémi) királyok szokása volt ez a névhasználat.
"És teljességgel érthető ha egy hangképző szervekkel kibocsátott hanggal először egy hangjelenséget utánozzon le az ember, vagy ösztönös reakciók hangzását jelenítsen meg..."
"A szótárt azért fenntartásokkal kell kezelni, mert jócskán vannak benne hibák,"
A szótárat is emberek írták, akik minden jószándékuk ellenére nem vettek észre olyan dolgokat, amikre az utókor fölfigyel a szerzők által leírtakban! Ne felejtsük el, mi már az ő tudásukkal is föl vagyunk vértezve, így nem kell az alapoktól kezdeni, csak az esetleges tévedésekre szükséges fölhívni a figyelmet.
"A SZÁR szónak vélhetően a szárazság fogalma az alapja, illetve a száraz dolgok tapintásakor jellegzetes sziszegős-súrlódós-sercegős hangja a SZ-RRR féle jelenség."
Szerintem jól látod, és rá is tapintottál annak fontosságára, hogy kiderítsük az egyes hangok (ősgyökök) által hordott jelentéseket, mert enélkül nem lesz senki képes a gyökök közti különbséget, ill. rokoni kapcsolatot feltárni.
Elöljáróban annyit, hogy az "s" és "sz" hangok nagyon közeliek, és biztosan nem egyszerre jelentek meg a beszédben, de hasonló, - sziszegő, ill súrló - hangokat utánoznak.
A kettő azonban nem ugyan az!
A száll, szál gyökben a sziszegő jelentés érződik, s ez a képzettársítás adta a szál megnevezését azon tárgyaknak, melyek ehhez hasonlatos hangot adnak. Madaraknak, később mindennek, ami a levegőben mozog (száll), illetve növényi részeknek, utóbb csaknem minden hosszú, de vékony dolognak (szál), mely lágyan mozog.
Az "l" hang valamilyen lágy, egyenletes mozgás kifejezője szemben az "r" hanggal, amely sokkal dinamikusabb, erőteljesebb és ismétlődő mozgást jelent.
Ezért különbözik a szál a szár-tól, noha mégis rokonok az "sz" hang révén. Az igaz, hogy a szárban nehezebb az "r" hang mozgásra utaló jelentését megtalálni, de gondoljunk a gyök megalkotásának körülményeire: Az ősember leginkább a fűvel - mint szálas/száras növénnyel - volt rendszerint közvetlen kapcsolatban, benne gyalogolt, bújt meg, kúszott-mászott, s mindkét tulajdonságát megtapasztalta azt is, hogy szál, mikor a szél lágyan fújt, illetve vékony volt a levele, és azt is, mikor futott a fűben s már nem azt a korábbi lágy mozgását érezte, látta, hanem a vastagabb részek (szár) erőteljesebb fájóbb csapkodó hatását.
Így a száL egy "finomabb" kifejezése a vékony dolgokra, s ezt az érzetet is keltik, míg a száR már egy duRvább, goRombább jelentést hordozó megnevezése valamely dolognak. Nem kizárt, hogy eredetileg a fű vastagabb, erősebb része lett szár-nak nevezve, míg a vékony, hosszú levele szál-nak.
Érdekesebb a száraz szó eredete:
Az -az toldalék által rendszerint ige lesz a gyökökből: fogaz, hajaz, vajaz, íjaz, díjaz, áraz, stb..
Ugyanakkor az halmaz, az, gaz, igaz, száraz szavakban átvitt értelmű jelentése sejlik.
"halmaz" › halmoz (amit felhalmoztunk az a halmozat › halmazat › halmaz)
- "az" valamire mutató szó, még névelőként is rámutat valamire: az ajtó, az írás... A cselekvő jelentése itt is tetten érhető
- "gaz" szónál elsőre elakadtam, mert a "g" hang jelentését kell körbejárni, ami kellemetlen lehetett az ősember számára. Ami leGördül (egy szikladarab a hegyről) veszélyt jelentett számára. Így a gaz szóban a "g" hang a veszély, a rossz jelentését hordozza, és együtt az -az végződéssel valami ilyesmit jelent: "g"-t, azaz rosszat csinál, tehát g-az.
- "igaz" szó mintha a gaz ellentéte lenne, amit az "i" hang kölcsönöz az előbbi szónak. Az "i" jelentése ezek szerint "helyes" jelentésű lenne. Pl i-r-ány(ít) azaz helyes mozgásra serkent. Hasonló értelmet súgnak a következő szavak is: Idom (helyes forma) idea (helyes képzet) idill (helyes, jó dolog) idő (helyes "sorrend"-je a dolgoknak) idéz (pontosan, helyesen ad vissza)
- "száraz" azaz száras dolgokat "csinál", olyasmit, ami nem nedves, mint a levél, hanem - ahogy írtad - száraz tapintású.
"A SZALMA szó a SZÁL és az ALOM ötvözete voltaképpen."
Bár, ha az első gyök csupán az sz hang (ősgyök) akkor lehetséges: sz-al(o)m(a) Kiesett az "o" és a szó végére került egy "a" birtokos toldalék (alomja), aminek nincs különösebb értelme, funkciója. Én az előbbi szavak alapján nem látom ez utóbbi magyarázatot meggyőzőnek.
""oly szókkal állnak gyökhangi rokonságban, melyek magasra meredést, nyúlást, emelkedést jelentenek"..."
Ezzel én sem vagyok megelégedve, mert a szál nem annyira irányt fejez ki, hanem mint már fentebb feszegettem, inkább lágyságot, lágyan susogó dolgokat jelent.
"hát ott van benne az egészben az AL gyök"
Ez csak akkor igaz, ha az "sz" hang önmagában, ősgyökként került a szóba, és nem a szál gyök alkotója .Ebben az esetben viszont semmi köze a szálhoz.
"A vallás egy hitrendszer, egy szabályokkal, elképzelésekkel teli gondolatvilág, aminek kialakulásához a beszéd - mint a gondolatok megosztásának eszköze - nélkülözhetetlen. Nem lehet vallásról beszélni a beszéd kialakulása előtt."
Te mindenben a beszéd csíráit látod, én meg a vallás csíráit.
Nem azt állítom, hogy az állatok vallásosak, csak azt, hogy bennük van a csírája.
Jó, de akkor mi a különbség a tagolt beszéd és a tagolt mutogatás, vagy az állatok tagolt magatartása között?
Nem tudom másnak nevezni egyiket sem, mint tagoltnak, ha egyszer elkülöníthető jelentést hordoznak.
Azt sem lehet állítani, hogy nincs mögötte elvonatkoztatás. Minden jel elvonatkoztatás, tehát ezzel sem lehet megkülönböztetni az emberi beszédet az állati közléstől.
Mit tegyünk ilyen esetben?
"A szülői kötődés nem szertartás, hanem egy évmilliók alatt kialakult túlélést segítő viselkedésforma, hiszen az utód azért kötődik anyjához, mert tőle kap élelmet, és védelmet. A szülők meg azért gondozzák utódaikat, mert azok életben maradásának s így a faj túlélésének esélyei jelentősen javulnak. "
Isten az elvonatkoztatott, vagy általános szülő.
Szerintem mindenfajta szeretet egyenesen ide vezet, főleg a szülő halála után, miután a szülői gondoskodás megszűnt.
Isten ezt az űrt tölti be legelső sorban.
Ahogy nő az értelem egy lényben, annál kifejezettebben közelít ehhez a felismeréshez. Ha egészséges!
Az istentagadás egy kórtünete a mi civilizációnk elmagányosodott, elidegenedett és eltárgyiasult emberének.
Az istentagadás tehát egy betegség tünete. Nem természetes állapota az emberi léleknek.
"A közlés található meg az állatvilágban, de a beszéd csírái nem"
No, és mit értünk közlés alatt?
- Elmondom a gondolatomat,
- leírom a gondolatomat,
- elmutogatom a gondolatomat.
(a gondolatátvitelt most felejtsük el)
Több lehetőség nem jutott eszembe, de az ennyiből is kiderül, mindhárom lehetőség a beszéd csírája. Még a mutogatás is! Tudniillik, teljesen mindegy, mimódon adom tudtára a másik félnek, hogy mit gondolok. (lásd a süketnémák beszédét)
Egyébként az állatok is leginkább a hangokat használják a közlés (kommunikáció) eszközéül kiegészítve testbeszéddel, ahogy ezt tesszük mi is. Miután a beszéd is hangos tevékenység és az állatok is hangokkal kommunikálnak, így a beszéd csírája a kezdetleges állati "hangos" kommunikáció.
"Ebben az esetben viszont a vallás csírái szintén megtalálhatók az állatok szertartásos viselkedésében és a szülőkhöz való kötődésben."
A szülői kötődés nem szertartás, hanem egy évmilliók alatt kialakult túlélést segítő viselkedésforma, hiszen az utód azért kötődik anyjához, mert tőle kap élelmet, és védelmet. A szülők meg azért gondozzák utódaikat, mert azok életben maradásának s így a faj túlélésének esélyei jelentősen javulnak.
"Innen csak egyetlen lépés a vallás, amikor felismeri az ember de nem tudja megmagyarázni csak a gondviseléssel a saját célszerű viselkedését."
A vallás egy hitrendszer, egy szabályokkal, elképzelésekkel teli gondolatvilág, aminek kialakulásához a beszéd - mint a gondolatok megosztásának eszköze - nélkülözhetetlen. Nem lehet vallásról beszélni a beszéd kialakulása előtt.
"Kedves kitadimanta! Nem is fogod megérteni addig, ameddig nem jössz tisztába a hangváltások jelentőségével."
A finnugoristáknak ez a vesszőparipájuk! Hogyne lennék vele tisztában...
A magyar nyelvnek éppen az a sajátossága, hogy megtartotta eredeti jelentését a hang. - Már ahol megtartotta, mert átvétel a mi nyelvünkben is van bőven...
"Nem minden "sza" ugyan az a gyök!"
A sza- az én olvasatomban ősgyök, s mint ilyen, valamilyen jelentéssel bíró hang(páros). Ennek elvben - hacsak nem átvételről, esetleg kettős (vagy többszörös) jelentésről van szó - mindig azonos jelentéssel kell bírnia.
Jelen esetben a sza- alkotója a szál- szal- szár-, valamint a szél, szét-, száll gyököknek. Mindkét hármas csoport tagjai közt (csoporton belül) biztosra vehető a sza- ősgyök jelentésbeli azonossága. A két hármas csoport közt már sokkal nehezebb ezt a jelentésbeli kapcsolatot megtalálni, mert nem igazán lehet rekonstruálni milyen képzettársítás útján alkották meg az egyik, vagy a másik csoport gyökeit. Az is benne van a pakliban, hogy valóban két különböző jelentésű, bár azonos hangú ősgyökkel állunk szemben. Ezt a lehetőséget korábban sem zártam ki.
Ráadásul itt van még a szer- gyök is, amely mindkét csoport jelentésétől különbözik, a szét- gyök jelentésével meg egyenesen ellentétes jelentésű...
Igen mi a szavak ősi jelentését illetve felépítését keressük. Ezt nyilván nem lehet megtenni helyesen visszamenőleg, egy a már kialakult szókészletet követően sok ezer évvel később létező király nevéből.
Nyilván minden uralkodó, vagy bármely ember megnevezése a már létező és jelentéssel bíró szavakkal történhetett meg.
De most számoltam össze, és úgy nagyjából 150 sumer uralkodóból mindössze háromnak a nevében van csak SAR vagy SZAR kezdet, ez nagyon kevés ahhoz hogy bárki kijelentse hogy a SZÁR az királyt is jelent. Ha tényleg azt jelentené akkor egy halom ilyen névnek kéne lennie, de épp az ellenkezőjét láthatjuk, hogy nagyon kevés a királyok közt az ilyen nevű ember. De alapvetően én is hangutánzóra tenném az eredetet. És teljességgel érthető ha egy hangképző szervekkel kibocsátott hanggal először egy hangjelenséget utánozzon le az ember, vagy ösztönös reakciók hangzását jelenítsen meg...
A szótárt azért fenntartásokkal kell kezelni, mert jócskán vannak benne hibák, mint ahogyan azt a nem oly rég tárgyalt fakadás, fáklya és hasonló szavaknál is megállapíthattuk.
A SZALMA szócikkre sajnos azt kell hogy mondjam hogy ez is tele van hibás megállapításokkal.
Először is szögezzük le hogy a SZÁL és SZÁR szavak különböző jelentésűek. Ezt könnyen lehet bizonyítani hiszen csak képezzük egy kicsit őket és mindjárt látható a hatalmas különbség:
SZÁLLÍT és SZÁRÍT. Teljesen más dolgok ezek. A SZÁR szónak vélhetően a szárazság fogalma az alapja, illetve a száraz dolgok tapintásakor jellegzetes sziszegős-súrlódós-sercegős hangja a SZ-RRR féle jelenség. Nem rakott bele királyt itt még senki sem a szóba, mert nem azt fejezi ki a hangalak. A "száraz" szót valaha csak simán SZÁR-ként is mondták egykor. Ezt több földrajzi név is őrzi.
A könnyű gabonaszálak meg a SZÉL-ben el tudnak könnyen repülni, azaz SZÁLL-ni. Ezért lehet ez a neve, tehát szó sincs semmiféle odaképzelt hangváltásról, mert más a szavak eredője.
A SZALMA szó a SZÁL és az ALOM ötvözete voltaképpen. Mivel fekhelynek használták a szalmát és ezt állatok, emberek ALÁ tették, ez ALUL van vegyük már észre, tehát itt szó sem lehet arról amiről a szótár ír és akkor ezt idézem: "oly szókkal állnak gyökhangi rokonságban, melyek magasra meredést, nyúlást, emelkedést jelentenek"...
Hát már bocs, de ez egy hatalmas marhaság, a szALma nem magasra kerül hanem épp ellentétesen ALULra fog kerülni, hát ott van benne az egészben az AL gyök !!! Néha igen furcsállom amikor egy nyelv zsonglőre ilyen amatőr hibát vét és nem veszi észre a nyilvánvalót. Hát ez a szalma dolog épp hogy lentre kerül és ALom lesz, állatok és emberek ALÁ kerül ott van benne a nevében.
De hát persze, hiszen remek szigetelőanyag ez. A későbbi hangváltás magyarázatok a szócikkben megint hibás alapokon nyugszanak. A HÖRPÖL és SZÖRPÖL sem hangváltás eredménye, hanem más jelentésű gyökön vannak a szavak. A hörpintés HÖRR-je az egy az iváskor keletkező jellegzetes hang, gondolom itt aligha vitatható a dolog hangutánzó jellege.
De a SZÖRP szó már egészen más. Ez egy koncentrátum, azaz egy sűrítmény. Vagy úgy is mondhatjuk hogy SZIRup. Ez a szorzás SZER,SZÉR, SZOR, SZÖR sokSZORozást jelentő gyökén helyezkedik már el...
"A vallás ugyanis az élet minden területére kiterjedő szertartásosságot alakít ki"....
Az biztos: háborúk, erőszak, állatkínzás, dzsihád, inkvizíció, máglyán égetés, nemi szervek csonkítása mind a mai napig, becsületgyilkosságok, gyermekházasság, meg egy halom szadizmus mint többek közt a lótuszláb fogalma a kínaiaknál. De vannak még pedofil papok, Népek Temploma, a zsiráfnyak szadizmus Ázsiában és Afrikában, akkor még van ilyen hogy özvegyégetés is az ínyenceknek.
Nem beszélve a folyamatos háborúskodásról ami ezzel jár, gyakorlatilag teljesen értelmetlenül.
A vallás teszi emberré az embert ezek után?.... A francot, attól állatiasodtak el sokan sokszor. Ma az iszlám ilyen, felszáll a német vonatra a csóka és csak úgy elkezd késelni találomra. Ez a vallás, kösz nem kérek belőle...
Tegyünk különbséget vallás és hit között! Az előbbit az ember írja elő embernek hogy hogyan higgyél és pontosan milyen szabályok szerint kell ezt megcselekedni. Ez szarság mert ez csak arra jó hogy birkaként irányítsanak és kizsákmányolható legyél, ezt erre találták ki visszaélve az emberek hitével...
A hitet meg bárki vallhatja szabadon a maga törvényei szerint. Ehhez nem kellenek politikusok és hamis papok, megteheted az erények gyakorlását nélkülük is és különösen mondjuk csonkításoktól mentesen...
Egyszerűen betegesnek tartom hogy egy színbe (jelen esetben a sárga az) mindenképpen vallási tartalmat akarsz beleerőszakolni. Semmi sem bizonyítja ezt!...
