Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
A hivatalos Sony bejelentés oldalán részletesebben taglalják a fehér ágyút és kiemelik 4x gyorsabb az AF működése mint az eddigi alpha átlagos lencséknek.
Írják is, jelenleg egy A77-el kiemelkedően pontos és gyors a követés is és valamiféle sw. összerendelés is van a váz stabi és az új tele között. (valamit lekommunikálnak egymással).
Ne feledd itt akár a 12 f/sec exponálás alatt is fókuszon marad az objektív, ellentétben az álatalad említett Canon vázakkal. Ott egy hosszú sorozatnál ha mozog a téma, a tükör takarásai miatt gyakori a fókusz vesztés. Ez sajnos az A900-al is így van.
Én sem értem a vázstabi és képélesség összefüggést. Én állványon jól rögzítve tű éles képeket készítek 1/8 vagy 2 secundumos záridőkkel egy 25 éves Minolta objektívvel kikapcsolt váz stabival.
Az optikai képélesség önmagában nem azonos kérdéskör, mint a bemozdulási életlenség.
A mi rendszerünkben a vázban stabilizálnak, a jövőben állítólag SW-el majd elektronikus algoritmussal is. Miért kéne a Sony-nak ez okból egy érzékeny giroszkópos obi stabit is a csőbe pakolnia? Más a rendszer elv. A Canon -Nikon a filmes korszakban kezdett képet stabilizálni és a filmet elég nehéz lett volna rángatni. Ez okból marat az objektívek közbülső lencsecsoportjainak rángatása.
A KM 2005-ben elsőként nagyot dobott a 7D vázstabijával és érdekes módon az Oly, Pentax is inkább ebben az irányban indult el. Sőt Pana és Samsung is.
De az elvek különbsége megint nem értem miként vetül rá az általad felvetett példára?
Amúgy újabb gyári cikkekben említik az eszköz szaporodásával mérséklik majd az 500-as mostani bevezető árát. Mondjuk nekünk mindegy, mert ha 2 millió Ft, sőt 1,5 lenne akkor is csak nézegetnénk max. :-)
Egy 4/300G csavarhúzós Minolta és egy 1,4x TC csodákat tesz. Illteve nem, de titennegyede az új 500-as árának. Na jó csak 5,6-os féynerővel a széleken kontraszt vesztéssel.
Ha pro szegmensben terjedne a rendszer lenne hírügynökség aki ilyet venne, egyenlőre ez egy dísz példány eszköz.
De van! (Ez is kritika volt a Sony-nak nincs is nagy teléje). Felújíthatnák a Minolta fix 2,8/200,4/300, 4,5/400, és 4,5/600G fehéreket és akkor tényleg teljes lenne a sor. Na de ez hosszú út úgy látom.
Nem mellékes különbség a két rendszer között, hogy a Canon 600 egy belső stabilizátoros obi, továbbá a Sony ár feléért adják, és az előbbi - tapasztalatból mondom - valóban alkalmas madárfotózásra.
A két rendszer AF követési tudásáról most egy szót sem ejtettem, pedig az is megérne egy misét.
Mellékelek egy erősen leméretezett, nem állványról, hanem kézből készített(!) képet, amelyhez hasonlót sem sikerült készíteni az A700 + 70-400 párossal, ugyanott, és ugyanarról a madárról.
Csak a vitatkozók kedvéért mondom, pontosan ugyanazt a képméretet láttuk mindketten, mert a Canon FF méretű váz volt, míg az A700 pedig APSC méretű, és a Sony 400-s obi látószöge éppen 600-nak felelt meg a szorzó miatt!
Különösen örülök, hogy előbb jön ki a 24mpx-es kis zajú és 10-12 f/sec-es váz és a D800-hoz hasonló őrület csak 2013 tavaszán. Én élvezem a 24mpx felbontást egy két esetben, jól jött erős vágásnál vagy pár 70x100-as nyomat esetében.
A 36mpx még emésztenem kell. Kevés embernek kell multireklám fotót készítenie. Az a kevés ember meg egyenlőre KF-ben utazik.
Egy tény a legjobb filmek tudását már megléptük, nem a vonal/mm vs pixel szám összehasonlításra hanem a látens kép részleteire gondolok a nyomatokon. Mert fizika szerint 40mpx körül hagyjuk el a 24x36 minőségi filmek felbontását.
Örülök, hogy a Sony választást ad majd.
Én a kisebb zajú és iszonyat gyors A99-re szavaznék inkább és szerintem a többség is.
A D800/A9 akármi tényleg nagyon réteg igény lesz pláne Sony-ban, bár állítólag az is iszonyat javulás lesz majd jel-zaj tekintetében.
Meglátjuk hamarosan a D800 teszteket.
Hozzá teszem választásom költői, mert vagy még 5 évig eszem ágában sincs A900-am leváltani. Addigra meg már az említettek is elévülnek és tárolóba kerülnek.
De ennek nincsen köze a valós használat és kihasználtság egyenletéhez.
Most láttam esküvő fotós kollégát egy Canon20D-el dolgozni. Kitűnő anyagot készített a párnak. Szerintem igaza van, jól járt. Pedig már C 60D-nél tartanak kanyonék. Nincs ember aki megmondaná, hogy egy 7-8 éves digi vázzal készít képeket.
Én is használom a 2005-ös 7D-et, sok esetben.
A D900 vagy A9xizky akármi 2006-7 körül meg még elképzelhetetlen mennyire már nem hagyományos SLR váz lesz, max. kinézetre!
Érdekes a 70-400G után azt vártuk ez is ezüst kályhacső színű lesz. Annó magyarázták ez identitást hoz majd. Ez nem Kanon. Mondjuk szörnyű az ezüst tele külsőleg.
Amúgy a fehéret a Minolta és Canon vezette be még a 90-es évek elején.
Állítólag akár 6-8 fokkal hűvösebben marad az obi belseje egy forró nyári napon.
A sok apró mikron tűrésű alkatrésznek meg nagy a hőtágulása, főleg a fémeknek.
De valószínű akkora gond nem lehet, mivel a többi gyártó feketében utazik továbbra is.
Pedig az én fekete autóm nyáron a mérések szerint 30 fokkal melegebb a felületén, mint egy világos ezüst metál kasznis kocsi. Az autós életben csinálták a tesztet 2 éve, nagyon érdekes volt. A piros -zöld a kettő között volt. A sötétkékek, barnák a feketéhez hasonlóan hevültek.
Tehát utcai környzeteben egy világos metál autó lakkozása évekkel tartósabb az előbbiek okán, mosási módzsertől függetlenül.
Szóval a fehér nem divat, hanem van szerepe az optika szempontjából.
A nagy G betű mutatja nem kanyon, mert az L-es :-)
Áprilisban debütál a D800-ban az új 36mpx ff szenzor. Két váz változat lesz választható az egyik új elvű szín azonosítással és szűrővel.
Tele a fotós elektronikus sajtó a D800 bejelntéssel. 3000USD.
Sony vázban őszi bejelntéssel igazából 2013 év elejére várható.
Zolkó!
A Nikonban nincs sRAW csak cRAW. Remélem a Sony-nak lesz esze és bele aplikál egy felező 16mpx körüli sRAW üzemmódot. Izgalmas lesz SLT-ben miként muzsikál az új szenzor?
oldalról jól mutatja. Ezen az oldalon - ami az érzékelők oldala - sokféle megoldásról írnak. Lehet, hogy a sony képes megoldani a sigma érzékelőnél felmerült problémákat is.
Nekem ez a 400 000-es ISO-ra is képes A99 azt mutatja, hogy a felső határ a csillagos ég. Most láttam egy linket valahol, amely szerint a sony olyan érzékelőt készít, ahol a HDR képek már az érzékelőn összeállnak. Bármikor jöhet valami egészen új...
A Wikipédián is pont ennyit sorolnak fel. Szerintem ennél több is van, de a versenyképes színszűrő eddig a két zöld, egy-egy piros, kék négyesekből állt, amit mi Bayer szűrőnek hívunk nemes egyszerűséggel.
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a szín pontok véletlenszerűen, random vannak elhelyezve az új színszűrőn. Ezáltal nem jöhet létre a moiré hatás. A mintavételező Nyquist-frekvenciának egyes hatványainál nem adódhatnak olyan nagyságrendű mértékben össze a felharmónikusok, mint a rendszeresen ismétlődő színpontokból álló Bayernél. Ha még jól emlékszem a tanulmányaimra...
A szivárogtatott pletyka ki is emeli az IR szűrő elhagyása önmagában ami nagy dobás és ad előremutató lehetőséget.
De kíváncsian olvasom vitátok.
Az én spekulám azt mondaná a Sigma megoldását tovább fejlesztették. Ott az volt a gond, mint a film emúlziónál, hogy a mélyebb színréteghez jóval kevesebb fény jut el, így erősíteni kell. Magyarán elveszítjük a réven amit a vámon nyertünk.
Talán sikerült egy pixel pontba ágyazniuk a három színcsatorna CMOS érzékelőjét, szorosan egymás mellett, összerendelve azokat?
És ezek adataiból mozaikkozza ki a véletlenszerű algoritmus a színtartományt, így csak egy színcsatorna jelét felhasználva az összetett képpontból?
De én nagyon köd vagyok e téren, de izgalmas ha valami komolyabb előrelépésnek lehetünk tanui az A99-ben és D800-ban a hírek szerint.
Lehet, hogy a Bayer szűrő elnevezéssel van gondod. Ezt nem én találtam ki:
"A jelenleg piacon lévő digitális fényképezőgépek szinte kizárólag az első kategóriába tartoznak, ezen belül legelterjedtebb a Bayer CFA-t használó. (CFA,= színszűrő tömb). Ezért ebben az írásban a teljesség igénye nélkül megpróbálom bemutatni ennek az eljárásnak a lényegét. Legyen szó bármilyen érzékelő típusról (pl. CCD vagy CMOS), ezek a félvezetők önmagukban alkalmatlanok a színek érzékelésére, csak a rájuk eső fény intenzitását érzékelik, bár az érzékelés hatásfoka függ a fény hullámhosszától."
Bayer színszűrő tömb a becsületes magyar neve ennek a négyesnek.
A Bayer szűrőn a színpontok rendszeresen ismétlődnek. Az új érzékelőn viszont rendszertelenül, véletlenszerűen helyezkednek el a színpontok.
A Bayer esetében aluláteresztő szűrővel védik ki a rendszeres ismétlődés okozta moirét. Az új érzékelőn viszont a véletlenszerű színpontok miatt nem keletkezik moiré hatás. Emitt itt nem kell aluláteresztő szűrő.
Másrészt úgy tudom, hogy a pixel szám növekedésénél is meggondolandó az aluláteresztő szűrő kivétele, de ezt az okosabbak jobban tudják.
Már egyszer belinkeltem ezt cikket az ábrával. Jól mutatja a fentieket:
