Nem definiálni kell, hanem hallgatni:) A rugós motorfelfüggesztés jól kigondolt kompromisszum, szerintem nem célszerű se lazábbra, se merevebbre venni. Amennyiben tudsz ide előnyösebb megoldást a rugóknál, várjuk...
A kijelentésed helyes. Mostmár csak a sufni tuningot kéne definiálni.
Tudod az a probléma, hogy ez a tunind is kezd elmenni a jó büdös pénbe, amikor már más kar kerül bele. És az össze sufninak minősül, mert a dolog lényegét messze elkerüli. Láttál-e valaha olyan jellegűt, ami belecsap a lecsóba, és a motorfelfüggesztést kezdi el fínoman módosítgatni, mert bár nem látszik, az egész gyalúnak ez az alfája és omegája.
De ez valahogy elsikkad, és más, jelentéktelen hatású dolgok módosítására vállalkoznak csak az urakok.....
Hát most aztán valóban el vagyok csudálkozva! Hogy nem vetted észre hozzászólásom valódi mondanivalóját? Éppen azt kivántam kihangsúlyozni, hogy egy hozzáértő szakemberek által létrehozott készüléket, hogyan próbálnak nagyrészt laikusok, embertelen hosszú idő óta, mindenféle sufni tuninggal "hájendísíteni".
Szóval, ha visszaolvasol ebben a topicban, akkor számtalanszor hangoztattam, hogy a Lenco nem audiofil lemezjátszónak készült. Soha nem is akarták hogy az legyen. Az ős, ezen a működési elven készült alső Goldring 1936-ban készült el. Az L75-ös futómű 1949-ben.
Ugyan, árulja mán el eccer egy józan ember, hogy miről is hablatyoltok itten? Eccerűen túlélte az első 30 évet, úgy hogy középalsó kategóriában nem maradt vetélytárs. Mindazok mellett, hogy eredetileg MONO lejátszásra találták ki.
De aki nem hiszi, az vegye a fáradságot magának, hogy nekiáll monó pickuppal mérni a zaját. És utána összehasonlíthatja e szempontból bármi mással. akár a TD124-el is. Monoban mindet le fogja verni. Szereoban már majd 40 éve elavult, de egyébb okok folytán még ma is labdábarúg. És ennyi, nem több. Nem hígend, nem agyon bonyolított és kész.
1) Az akkoriban elfogadott a audio-mérnöki nézet szerint a lemezjátszó-futóműveknek vagy nincs sajáthangjuk, vagy csak minimális, "elhanyagolható".
2) Plusz néhány kiló faanyag semmit sem garantál. Tartok tőle, hogy mivel Magyarországon élünk, dzogcsennek kb. ilyen szintű elképzelések alapján modifikált L75-ökkel volt dolga.
3) A Lenco rugós felfüggesztése erős kompromisszum. A viszonylag(!) pehelysúlyú káva miatt nincs más módszer az akusztikus és mechanikus visszahatások csökkentésére, ugyanakkor az egész rugózó tákolmány szabadon rezeghet, rezonálhat.
"hogy Lenco L 75 gyártói amellett, hogy semmit nem értettek a lemezjátszókhoz".....
1949-1979 ig, 30 évig gyártották, és ez alatt csak optikailag és egy esetben a kar cseréjével operáltak.
Mert nek kellett mást csinálni. annyira nem értettek hozzá....
Ami a fát illeti: ugyan tessen egy 1949 és 79 között gyártott dorzshajtásos lemezjátszót mutatni aminek a doboza 2-3 kilóval nehezebb volt. pédául Dualt, Elacot vagy akármit. Az EMT doboza is könyebb az L75-nél....
Nem is beszélve arról, hogy Lenco L 75 gyártói amellett, hogy semmit nem értettek a lemezjátszókhoz, abból gazdagodtak meg, hogy minden darabnál megspórolták azt a 2-3 kg. csillagászati árú faanyagot!
Nem egészen. Sok Lenco átalakítást láttam (használtam is párat), de nem éri el a TD 124-et, a motor szíjjal le van választva, a súlyok is nagyobbak. Volt EMT 930-am is az is rumplisabb a TD 124-nél. Az olcsó játszó kategóriában valóban a legzeneibb a Lenco (és jó sok moddal lehet javítani is), de azért van élet még utána.
Mivel az L75-nek kétségtelenül a leggyengébb minőségű és legkönnyebb(!) a gyári kávája a felsorolt dörzshajtányok közül, a Lenco valódi képességeit szerintem kevesen ismerik... sőt, egyszerűen nem is sejtik. Az enyém szerencsére már nem rumplis, kevésbé dübörög, mint egy szokványos TD124.
Volt Garrard 301-es és 401-es lemezjátszóm, az egyik egy barátomnál szolgál tovább. Sokkal gyengébb volt a TD 124-nél. És rumplis is kissé, bár az L75-nél jobb.
"Ez érdekes... a Voydból is kikötnéd a "felesleges" motorokat?:-)"
Ezt én hol írtam? Szó sem volt ilyenről részemről. Gabócának írtam, hogy azonosak a tapasztalataim a motoráramkörökkel. A Voydot meg nagyon jól ismerem és elismerem, bár nekem ma már nem kellene. (Volt egy darabig)
Nem is szeretem őket igazán, pedig a Garrard 401-en kívül vendégesedet egy pár már nálam! Elismerem erényeit, de együtt élni nem szeretnék velük! Viszont mint mondtam, nem egyformán súlyozunk...
A lemeztányérra átjutó motorvibráció tekintetében éppen a dörzskerekes futóművek a legrosszabbak:))) Bizonyos szempontból valóban a "legpontatlanabb" hangúak, más szempontok szerint pedig "pontosabbak" a szíjhajtásúaknál.
Ez érdekes... a Voydból is kikötnéd a "felesleges" motorokat?:-)
A motor stabil frekvenciájú táplálása, mint már jópárszor leírtam, sokat dobott a Systemdeken is. A kétfázisú generátor volt az igazi, attól tényleg "pontosabb" lett a hangja. A kétmotoros modifikációt nem a sajátomon csináltam. Menet közben jöttem rá, hogy a motorokat egymáshoz kell válogatni, akkor a nyávogás csak minimálisan növekszik. (A maximum véletlenül egyforma használt Premotecek kilőve... nem olyan egyszerű, olcsó MOD, mint aminek elsőre látszott.)
Táp és táp között is óriási különbségek vannak. A "nem táp" a legtöbb esetben a legrosszabb alternatíva.
Anno a (dobozos) Regát el sem hoztam addig, míg át nem alakították külső táposra (Orbit).
A Roksan Xerxes-hez gyári táp volt. Úgy egy napig bírtam hallgatni, aztán rábeszéltem Vadászt, hogy kell nekem egy XPS-7 táp. :-) Mecsoda különbség volt! Azóta is az hajtja a lemezszédelgőt.
Én éveken át kísérleteztem ezzel, nem csak egy "próbáljuk ki hamar" ötlet volt. Igazából akkor értem el nagy javulást, amikor a táppal kezdtünk el foglalkozni, ezáltal nagyon jelentősen csökkentettük a motor vibrációját úgy, hogy a nyomaték még nőtt is annak ellenére, hogy a "csúcsra járatást" visszavettük, a nyávogási érték meg nagyon jelentősen csökkent!! A több motorral értelemszerűen nő a "vibrációt" gerjesztő cuccok száma, nem beszélve arról, hogy szinkronizáljuk a motorokat tökéletesen.
Ezeket persze lehet spekulációknak is felfogni, és a mérések is csak a számokat gyarapítják, de a hang egyértelműen precízebb, levegősebb lett, és a nyugodtsága ellenére sem csökkent a "mozgalmassága" (szándékosan nem írtam mikrodinamikát...:) )
Ez természetesen az én véleményem, ami nem szentírás! Sólymos mondásával, "ugyan arra a térre különböző utakon is el lehet érni", max (ez az én hozzáfűzésem) a kompromisszumokat (a számunkra kevésbé fájdalmasakat) máshol kötjük meg!
Érdekes... egy motorral elsőre nyugisabbnak, "hallgathatóbbnak" tűnik a hangkép, de szerintem ez mesterséges, becsapós dolog. Hosszabb távon kiderül, hogy nincs baj a több motorral, sőt...
Lehet sorolni pro-kontra érveket, de mit érünk vele? Nekem van egy másik futóművem is, a kétmotoros Voyd Valdi, melyen a gyakorlatban egyszerűen tesztelhető a kérdés. Mielőtt valaki a próba-egymotoros hajtás rövidebb gumiszíjára,vagy más, kevésbé lényeges változóra fogná, megnyugtatom, csináltam már kétmotoros Systemdek MOD-ot. Ugyanaz az irány. Egészségesebb, frissebb, kevésbé untató megszólalás, jobb ritmika, jobb "mikrodinamika"... említésre méltó hátrányt se itt, se ott nem vettem észre.
