A gejzír úgy ugyan soha nem tudna működni, hogy a víz egy helyen van a magmával a magmakamrában, mert akkor kevés víz esetén elpárologna, vízfölény esetén viszont a gőznyomás felrobbantaná a vulkánt.
Egy gejzír úgy működik, hogy a vulkán falában olyan különálló üregek vannak, amelyeket a vulkán fala stabilan el tud szigetelni a magmakamrától úgy, hogy a magma közé nem folyhat vagy nem ömölhet be a víz. Így a vulkán üreges fala az egyik oldalon átforrósodik a magmától, míg a másik oldalon a magma hőjét továbbadva felforralja a vizet, amely egy másik nyíláson keresztül (tehát még véletlenül sem a magmakürtőkön át!) kijut a szabadba, ahol időszakosan kilövelli a forró vizet, amelyet mi megszemlélhetünk, vagy elvezethetjük és fűthetünk is vele akár (mint ahogyan azt Új-Zélandon teszik).
A lényeg, hogy a tüzes magma a víztől stabilan el van szigetelve, de úgy, hogy a víz a falaktól a hőt még át tudja venni. Ez a gejzír... .
Ez e gejzír elmélet mekkora hülyeség. Ahol 1000 fok feletti izzó bazalt ömlik, ott nem beszélhetünk gejzírről.
Lehet hogy sok vízpára is feljön a láva mellett, de ez szerintem simán máshol is előfordul. Bár inkább alábukó lemezszegély menti andezites vulkánoknál jellemző, ahol az óceáni lemez sok vizet is visz le magával.
Felébredt az Etna 2018 júliusában, és most augusztus végére már lávát is dob ki magából. Mivel azonban kiszámíthatatlan és szeszélyes természetű vulkán (van, hogy "csak egyszerűbb" lávafolyásai vannak, melyek viszont "néha" falvakat tarolnak le tízesével, máskor meg a Cataniaban élőket "ijesztgeti", de van rá eset hogy robban is...), így mindig folyamatosan megfigyelés alatt tartják.
Az elsőt nem tudom. Az izlandi feltehetően a Laki vidéke - bár ott nem ritkák a hasadékvulkánok, másik is lehet. A harmadik a legbiztosabb: balra a Batok, mellette a működő a Bromo.
is úgy véli, a Kilauea magmakamrája túl kicsi ahhoz a lávamennyiséghez, amit a kitörései során produkál, ezért kell lenni egy utánpótlásnak mélyebbről.
Meg tudnátok mondani, milyen vulkánokat mutatnak az elején? Kb. 2.06-tól egynek fölé repülünk, szép szabályos kúp, füstölög egy parazita kráterből, a túloldala teljesen leszakadt. 3.12-től gondolom Izlandon járunk, aztán 4.14-től szép kúp és kráter látszik egy rövid ideig.
Haroun Tazieff vázlatrajza szerint a Kilaueának külön magmakamrája van, tehát nem mellékkráter. A rajz viszont régi, és nem tudom, kutatással mennyire megalapozott.
Az biztos, hogy egy szendergő vulkánban se lehet megbízni, ez a mostani, oldalirányú lávaömlés viszont megakadályozott (vagy elodázott) egy nagyobb kitörtést.
Ha a Mauna Kea kitörne - és nem lávaömléssel - az nagyon nagyot szólna.
Azért szerintem ez nem ilyen egyszerű. Pld. a forró pont már rég elhaladt Maui alatt, aztán a Haleakala mégis kitört, amikor Cook kapitány arrajárt.
Szerintem vannak csatornák, amelyek még mindig aktívak. A Mauna Loa is kitört 1982-ben, az nem volt régen. Én a Kilaeuát a Mauna Loa parazitakráterének tekintem, ott szerintem nem a forró pont vándorlása az oka a kitörési központ áthelyeződésének, hanem az, hogy a Mauna Loa tetőkrátere magasan van, a Kilaeuaé meg nem.
3 km olvadt bazaltoszlop nyomása azért elég meggyőző tud lenni szerintem egy oldalirányú terjeszkedés szempontjából. Mindazonáltal szerintem fog még kitörni a Mauna Loa is, a Hualalai is, de még a Mauna Kea is. Az utóbbi valszleg nem lávaömlést produkál, de pár patron még biztos van a tárban.
A Kilauea rendszeres és tartós kitörései nem azt mutatják, hogy a forró pont már keletebbre van, mint a Mauna Loa? Akkor már nem parazitának, hanem főszereplőnek kell tekinteni.
Érdekes, amit a fenékhegyről írsz. Talán tényleg nincs akkora "hozama", mint a fenti krátereknek, de azért szépen kiépült ott egy padka szerű kiszögellés, a sziget abban az irányban lesz képes megnövekedni.
Az is lehet, hogy amiképpen a Kilauea elvezette a lávát a nagyobb hegy elől, most, hogy a kráterben leszállt a láva szintje, úgy a felszín alatt "elvezetődhet" a Loihi felé is. Akkor ő lesz a parazita, és majd egyszer előlép főszereplővé.
Van ez a Loihi fenékhegy, valahol a Kilaeua partjától keletre. Érdekesnek tartom, hogy nem az vezeti le a lávát. Talán a víz alatt rögtön megszilárduló párnaláva nem tud olyan mennyiséget elvezetni, mint fenn a szabadban a kráterek, ahonnan szabadon ömölhet.
Aztán az is jó kérdés, hogy vajon a Mauna Loa kitör-e még? Merthogy a Kilaeua, meg az új kitörési központ gyakorlatilag a Mauna Loa parazitakrátereinek tekinthetőek, és elvezetik azt a feláramló lávát, ami amúgy a csúcskráterbe jutna.
Szerintem csak a felszínen enyhék a lejtők, mint ahogy a hegyek is, pajzsvulkánokhoz illően. De aztán meredeken szakad a part, és éppen a Kilauea felőli oldalon a legmeredekebb.
Ne felejtsük el, hogy a Föld legmagasabb hegye* a szigeten van, meredeknek kell lenni azoknak a lejtőknek, hogy ennyire kiemelkedjen.
Azon kívül ezek a frissen épített lejtők nem stabilak, mert a felszín alatt tele vannak repedésekkel és láva-alagutakkal.
*Ezt nem is szoktam elfelejteni, csak a számadatokat, de most utána kerestem: a Mauna Kea tetőtől talpig 10200 méter, ebből kilátszik 4205 méter.
<--- (2018.08.06.) Itt a tegnapi hírben "még csak" 142 halottról tudtak, de sajnos a mai DUNA TV-s hírekben <--- (2018.08.07., 18:00 h) már 180 halálos áldozatot mondtak. És még folyik a mentés, tehát az adat még korántsem biztos, hogy végleges....
Lombok szigetén tovább éledeznek a földrengés és a vulkáni aktivitás egyre újabb jelei, mert míg az alig több mint 1 héttel ezelőtti rengés még csak 6,5-ös magnitudójú volt, a tegnap bekövetkezett legújabb rengés erőssége már elérte a 6,9, ill. a 7,0 magnitudót. Tegnapról mára a halottak száma gyorsan felszökött 180-ra, a mentőegységek lázasan kutatnak a romhalmazok között a még élő személyek után. Több épület, egy mecset meg egy minaret is rombadőlt, a helyi hívőknek csak egy része tudott belőle kijutni az összedőlő épületből. A földrengésnek magyar kimentendője is van, ui. eddig 3 magyar turista fordult a konzulátushoz konzuli hazajuttatási segítségért. A más országokbéli, külföldi turisták közül is sokakat keresnek... Lombokon kívül Bali a másik olyan sziget, ahol hasonló földrengéses jelenségek voltak.
Ez a lávaplató nagyon valószínű magyarázat. Első ránézésre ez egész egy kis elsüllyedt földdarabnak látszik (de egy cseppet sem vagyok Atlantisz-hívő). A láva építkezhetett a víz alatt is, vagy a plató éppen csak kilátszott valamennyire a vízből, ami aztán lerombolta.
The Island is in fact a volcanic sea mountain that was formed on the fault line where the Atlantic tectonic plates move. It was the movement of these plates that pushed the European and American continents away from each other. Bermuda was moved west of the ridge by the process of plate tectonics and the spreading of the sea floor.
The volcano was dormant before erupting again for the last time 30 million years ago. This is thought to have been caused by a hot spot in the Earth’s crust above which the volcano was floating – but there are no worries of it ever happening again! The two mouths of the volcano – also called calderas – are located under water at Hamilton Harbour and Castle Harbor.
Konkrétan arra gondolok, hogy itt inkább észak-dél irányú "láncot" lehet észrevenni, az meg nem igazán stimmel a lemeztektonikával.
A már említett Marquiseasnál se tudtak a hotspot mozgását behatárolni, mert nem igazán lehetett összefüggést találni a kéregmozgás, meg a vulkánosság helyzete között.
Aztán valami olyasmi lett a megfejtés, hogy a Marquises egy kiterjedt óriási sziget volt valamikor, egy jó nagy lávaárral a tetején, aztán az erózió szétszabdalta rengeteg apró kis szigetre. Talán a Bermuda környék is egy nagyobb lávaplató lehetett valamikor, ami aztán széttöredezett. És akár még a hátságnál is keletkezhetett annak egy aktívabb korszakában, csak mára elsodródott onnan.
