Számold ki , hogy hány ember tartózkodik a hálószobákban , szorozd meg 30m3-rel óránként , valamint az Elek által leírt értékkel és még a hőmérsékletkülönbséggel a kifújt levegő és a friss közöttivel ! : -)
6 ember x 30m3 x 0,000335 kWh x ( 23°C - 5°C téli átlaghőmérséklet ) = ?
Számold ki !
Megkapod , hogy 1 óra alatt ez mekkora hőmennyiséget képvisel , amit pótolnod kell . Folyamatos szellőztetés esetében szorozd meg 4800 órával és megkaptad az egész fűtésszezonra az értéket , amit pótolni kell .
Ha az ajtók csukva szoktak lenni, akkor gondoskodni kell arról, hogy a levegő át tudjon jutni az ajtón (vagy a falakon). Sok ajtón van annyi rés (pl körben az ajtólap körül), hogy még becsukva is simán (minimális nyomáseséssel) átmegy rajta pl 60-80 m3/h légáram, de vannak olyan beltéri ajtók is, amelyeknek nagyon jó a légzárásuk. A jól tömített ajtókba vagy légáteresztő nyílásokat kell beszerelni, de vannak légáteresztő ajtókeretek és falba építhető légáteresztők is.
A "szívott" házzal a "fújttal" szemben az az ellenérvem hogy a pincében van egy nyílt égésterű kazán és annak biztosan nem volna jó ha ott a kéményen át is szívna a rendszer.
Bár kvázi egy plusz szint (földszint) választja el egymástól a szellőztetni kívánt szintet (emelet) és a kazánt (pince). A pince ajtaja a lépcsőház felé egy műanyag bejárati ajtó, ha nem is légmentesen záródik de azért nem csak egy "budiajtó".
"Ezt nem tudom hogy lehet összekombózni mondjuk bevezetésenként ventillátorral."
Ha a lakás túlsó végén dolgozik elszívó ventilátor, attól a lakás légterében csökken a légnyomás (enyhe vákuum lesz), ezért a külvilágból levegő áamlik befelé minden lehetséges lyukon át. Ezért a légbeeresztőkbe nem kell befújó ventilátor (a passzív légbeeresztők légáramát tulajdonképpen a lakás túlsó végén lévő elszívó ventilátor működteti). Persze léteznek csőventilátorok mindenféle méretben, ha így túlságosan csendesek a hálószobák :)
Ha a lépcsőház (másik lakószint) nincs LÉGMENTESEN elválasztva ettől a lakástól, akkor a másik szintet is számításba kell venni a szellőzés tervezésénél (tehát mindent, ami összefüggő légtér). Vagy mégiscsak kell befújó ventilátor minden légbeejtőbe.
Nem muszáj mindenáron csövezni. Az a lényeg, hogy a lakáson átáramló friss levegő rendszeresen átszellőztesse a lakás légterének azon részeit, ahol lélegző ember sok időt tölt el. Tehát légáramlat(ok) iránya: friss levegő beeresztési pont -> ember kedvenc tartózkodási helye -> használt levegő elszívási pont.
Jelöld be az alaprajzon
- azokat a helyeket, ahol sok időt (naponta 1-9 órát) tölt el ember
- és a szellőző levegő áramlatok várható útvonalát a beeresztési pontok és az elszívási pontok között
Csövezésre akkor van szükség, ha központi hővisszanyerőt akarsz alkalmazni (mert minden bejövő és kimenő levegőnek muszáj átmenni a hőcserélőn).
A lényeg , hogy a hőcserélőben a meleg lefelé haladjon , a hideg meg lentről felfelé , tehát ellenáramban . Ha az oldalára fektetve helyezed el a hőcserélőt , akkor azt lejtéssel az egyik irányba kell kialakítani , tehát ott is a magasabb pontról indul a meleg levegő a lenti pont felé , így a kondenzvíz is kijut a hőcserélőből és a friss hideglevegő meg az alsó pontról halad a magasabb felé . :-)
Gondolom nem egyenes arányos a szállítás a fordulatszámmal, de szerintem a max szállítás tizede is elég volna.
Gondolom a zaj sem egyenes arányosan csökken a fordulatszámmal, de azért letizedelt fordulatszám mellett gondolom drasztikusan csökken a zajszintje is.
