Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Kinek mi a véleménye? Melyik volt a fő fegyver öv? A kardé, vagy a tőré? A cingulum elhelyezkedése alapján itt ( is ) látszik, hogy a tőrt tartő övre van felfüggesztve. Illetve, vajon hordták csatában magát a cingulumot, vagy csak a parádékon, sírköveken, ahol a vagyonukat mutogatták?:) Ebből következően, levehető volt az övről? Illetve mondjuk kimenőn, a kardot elhagyták és csak a tőrt vitték magukkal? Sok kérdés...
Értem én, hogy egyszerűbb megyét használni a civitas - teljes nevén civitas peregrina - helyett, csak arra vigyázz, hogy nehogy hasonló funkciókat is tulajdoníts a civitasnak, mint a megyének, mert ezek szimpla "adó-sorozó" körzetek voltak és ennyi. Nincs semmi előírt egységes közigazgatásuk, mindegyik civitas a rajta élő népek szokásai szerint önkormányozta magát, majd indult a saját ütemében a romanizáció útjára.
Csak a sorsuk nagyon hasonló, addig álltak fent, amíg egy vagy több a területükön alapított-rangot nyert municípium-colonia - esetleg a hadsereg - el nem nyelte a területük nagyját, vagy ki nem terjesztette rájuk is a joghatóságát. Ha nem is nyelte el teljes egészében őket, akkor is eljelentéktelenedtek, majd végül szintén egyesültek valamely közeli várossal. Max. ennek üteme volt változó.
Koppány (Cupa) vezér somogyi birtokán keresztülfolyó patakot ma is Koppány pataknak nevezik, ahol egykor vára volt és székhelye ma Kupa-vári dombnak Somogyváron.
Fajsz fejedelem székhelyét ma is Somogyfajsznak hivják, nemrég megtalálták ott a fejedelmi vasolvasztokat is.
Tehát azt mondod, ha például a Cotini megye székhelyét keressük, akkor a cotini nép vagy törzs elöfordulását kellene megtalálni a mai somogyi hely vagy táj vagy dülö nevekben vagy ehhez hasonló nevet?
Mutatok egy képet. Ez a Cotoni-vel jelölt megye vagy civitas legjelentösebb lelete, egy fogadalmi sztélé Bodrogrol. Ezért gondolom, hogy talán Bodrog lehetett Cotini civitas megyeszékhelye anno....
Azért vigyázz ezzel, mert ez egy majd 50 éves értelmezés, láttam én már más listákat-beosztásokat is. Nyilván nem véletlen pl. Cotini mögött a kérdőjel, de kiindulásnak persze jó.
Először légióstábor volt itt, amelynek a környékén kialakult egy polgári település is, amely leginkább a katonaság ellátására szakosodott. Ez fejlődött fokozatosan addig, hogy elnyerte a municipium rangot Hadrianustól. Tehát polgárváros lett. Aztán Septimus Severus municípiumból colonia rangra emeli, mint írtam ez ekkor már csak egy szimpla polgárvárosi "főrang", nincs köze a korábbi veterántelepítések nyomán alapított coloniákhoz.
Értelemszerűen civitasszékhely nem volt ezelőtt, hiszen azok létrejöttekor nem létezett a város. Az egy jó kérdés, hogy egy municípium-colonia válhatott-e civitasszékhellyé ill. az ilyen rangot szerzett korábbi civitasszékhely maradhatott-e továbbra is székhely?
Tehát, Zala megye, az régen Arabiates megye volt vagy Civitas Arabiates. Oksi, és valszeg Valcum megyeszékhellyel.
Somogy megye az bonyolultabb, Külső-Somogy az volt Cotini megye? A székhelyének majd utánanézek, Szerintem Bodrog lehetett, onnan elökerült sokmindenrómai .
Külsö-Somogy másik része meg Hercuniates megye vagy civitas volt és ennek vala a központja Triciana (azaz Ságvár).
Zselic és Belsö Somogy az jo kérdés, az ugye a Pécs-Nagykanizsai villajethez tartozott a középkorban és a kaposi szandzsákhoz, a római korban pedig aszongya hogy vagy Iasi megyéhez vagy Iasi civitashoz kellett hogy tartozzon....
"Ezeken belül voltak a katonai települések: colonia, polgári települések: municipium és a civitas székhelye."
Bár ilyen egyszerű lenne :) Bár a coloniákat veteránok letelepítésével alapították, azok alapvetően polgári települések voltak-lettek. Ráadásul nagyjából a municípiumok pannoniai elterjedésétől kezdve fokozatosan megszűnnek a colonia alapítások, és a colonia elnevezés egyfajta adományozható legmagasabb városi ranggá válik, amelyet bármely város megszerezhetett.
A civitas székhelyekről: "A rómaiak Pannonia meghódítása, legkésőbb a pannon törzsek lázadásának leverése után (Kr.u. 10 körül) a területen élő törzseket civitas peregrinákba rendezték. Ezeknek a nevét a területen élő törzs nevéből alakították ki, de néhány civitas peregrina római eredetű neve egyértelműen arra utal, hogy azok a rómaiak által kialakított mesterséges keretek és nem eredeti törzsi egységek voltak. "
"Ezeknek a civitas peregrináknak a központjairól nem sokat tudunk. Néhány esetben ismerjük a központ nevét (pl. Cornacum), elhelyezkedésüket azonban, néhány kivételtől eltekintve, csak körülbelül tudjuk meghatározni. Ilyen kivételes esetnek számít, ha a civitas központ helyén jött létre később a municipium,"
20 civitas, ez nagyjábol ugyanannyi ahány vármegye volt a régi Pannonia területén kb. 22, (Burgenland, Also Ausztria, Dunántul, É. Horvátország, részben É.. Szerbia, )
Akkor nagyjábol exz megfeleltethetö.
Ezeken belül voltak a katonai települések: colonia, polgári települések: municipium és a civitas székhelye.
A Municipium, Colonia, stb ( pl. Canabae ), egy - egy különböző jogosultsággal, önkormányzattal rendelkező szervezeti egység volt, a hozzá tartozó, meghatározott kiterjedésű földterülettel együtt ( akárcsak az előző népek Oppidumja ). Röviden, érthetően ennyi. Pl. Aquincum, Septimius Severus alatt kapta meg a Colonia rangot, a császárrá emelés támogatásáért cserébe!
Mondom: "Pannoniában kb. 20 civitast hoznak létre, önkényesen hol követve, hol meg nem a korábbi törzsi beosztást."
És ebből neked az jött ki, hogy civitas=város ???
Meg ezt is leírtam: "Aztán megindult a municípiumok szervezése is. Ezek helyi-vegyes lakosságú települések voltak"
Ebből meg azt olvastad ki, hogy municipum=megye???
Ennél egyszerűbben már tényleg nem tudom:
civitas: ez volt a hódítás utáni felosztás területi egységeinek a neve, ahogy írtam több-kevésbé követve az egyes törzsek szállásterületét
colonia: római veterántelepülések elnevezése, alapvetően városi ranggal, római polgárjoggal és hozzá csapott földekkel-territoriummal
municípium: szintén város, amihez szintén territoriun tartozik, kevesebb kiváltsága van mint a coloniának, nem veteránok alapítják, hanem meghódított-őslakos városok kapják meg ezt a rangot, vagy betelepült rómaiak-helyiek kevert települése fejlődik erre a szintre.
Nem volt semmilyen járás-megye stb. 20 körüli civitas volt, melyek területén egyre több colonia és municípium rangú város létesült, melyek mind komoly földterületeket is megszereztek az adott civitas területéből, amelyeket onnantól kezdve már ők igazgattak, így a civitasok fokozatosan elsorvadtak.
A civitasok pontos kiterjedését és székhelyeiket nem ismerjük, vagy csak részben. Mint írtam ezek is állandóan csonkultak, attól függően mikor jön létre a területén a két várostípus valamelyike és hogy azok mekkora földekre teszik rá a kezüket.
A hódítás után a tartományi szervezés vagy a városokra, vagy azok hiányában a törzsekre épült.
Pannoniában kb. 20 civitast hoznak létre, önkényesen hol követve, hol meg nem a korábbi törzsi beosztást. Ezzel párhuzamosan megindul a kolóniák létrehozása városi ill. "vidéki" típusban. A városi kolóniák önkormányzattal, a több száztól több ezer négyzet km-ig is terjedő teritoriumokkal rendelkeztek, meg persze római jogállással. De előfordultak olyan veterántelepítések is vidéken, ahol városok nem jöttek létre, csak földosztás történt és korlátozott önkormányzatú oppidumok születtek. Aztán megindult a municípiumok szervezése is. Ezek helyi-vegyes lakosságú települések voltak, melyek szintén bizonyos fokú önkormányzathoz jutottak és szintén nagy földterületekkel rendelkeztek.
Ezeken a territoriumokon az adószedéstől a jogszolgáltatásig mindent a városi hatóságok felügyeltek.
Természetesen ezek a közösségek mind a civitasok kárára, az ő földjeiket megszerezve alakultak meg, így azok szerepe-jelentősége fokozatosan elenyészik a városiasodás előrehaladtával. Kezdetben még a tartománygyűléseken ők viszik a prímet, majd fokozatosan a városok képviselői kerülnek fölénybe. A civitasok igazgatása vitatott, kezdetben mindenképpen római katonai befolyás is érvényesül, egyesek szerint csak jogi ügyekben, amíg a helyi arisztokrácia el nem sajátítja azt, mások szerint kormányzó szerepkörben, a lojális helyi arisztokrácia kialakulásáig. Amikor ez már kialakul és ezzel párhuzamosan egyre inkább a limeshez húzódik ki a katonaság, akkor egyre inkább polgárivá válik a közigazgatás, amely a civitasokban is az adószedés-újoncozás-jogszolgáltatás hármasát képviseli leginkább.
Tehát attól függően, hogy éppen hol tartott a városiasodás a civitasok-coloniák-municípiumok osztoztak-vagy birtokolták egyedül egy adott területet, látták el a közigazgatási feladatokat is. Nem megfeledkezve persze a katonaság által birtokolt területekről sem, ahol meg ők voltak az urak.
Azért kérdeztem, mert Somogy illetve Zala megy történelme.
Na szoval, akkor ezen a területen két adminisztrativ és katonai központ müködött, az egyik Valcum (ma Fenékpuszta) a másik Tricciana (ma Ságvár). Stimmt?
Kinek mi a véleménye? Melyik volt a fő fegyver öv? A kardé, vagy a tőré? A cingulum elhelyezkedése alapján itt ( is ) látszik, hogy a tőrt tartő övre van felfüggesztve. Illetve, vajon hordták csatában magát a cingulumot, vagy csak a parádékon, sírköveken, ahol a vagyonukat mutogatták?:) Ebből következően, levehető volt az övről? Illetve mondjuk kimenőn, a kardot elhagyták és csak a tőrt vitték magukkal? Sok kérdés...
A ma Contra - Aquincum néven nevezett római erőd modern rekonstrukciója....
