"Növényi illóolajokat tartalmaz nagyobb részben. 1 csomag 10 db fapálcikát tartalmaz 1 csomag 5 családra elég. Super Strip Varrora atka ellen Kumafosz tartalommal 1 csomag 10db fapálcikát tartalmaz 1 csomag 5 család kezelésére elég"
A kumafosz-tartalmat nem is értem az előzőekben idézettek fényében, és az utolsó két mondatból szűrtem le tegnap, hogy családonként kettő kell elvileg. Viszont minél tovább olvastam róla, annál inkább azt gondolom, hogy egy sem kéne. Én nem használnám a helyedben.
"Sok helyen téma volt és sokan olvasták, ill ki is próbálták a Herba Strip-et. Megvan a labor vizsgálat, amitrázt és akrinathrin hatóanyagot találtak benne. Gondolom mindenki emlékszik a GabonPA-92 nevő atka elleni lapkára. Abban volt ez a hatóanyag, kb 1,5mg mennyiségben. Na e herbában 1mg van a mérések szerint.Valamint 0,03mg amitráz, ami nagyon kevés ugyan, de valószínű fokozza a másik hatását.
Tükör!
Téged idéztelek, de alapjában véve nem neked írom, hanem tanulságképp azoknak, akik a Facebookon most éppen mosdatják a szerecsent, illetve félrevezetően ecsetelik a történéseket, s osztják a nemlétezőt...
Amiért mégis téged idéztelek, annak oka, hogy a 0,03 mg-nyi amitráz nem fokozza a piretroid hatását, hanem egyenes út azon irányba, hogy az amitráz-rezisztencia kialakulása felé megtegyük az első lépéseket...
Ami azt illeti, a próba eredményei alapján kijelenthető, hogy pillanatnyilag nincs Magyarországon detektálható piretroid rezisztencia, hiszen potyogott a Herbától az atka, mint a hejderménkű. Nos, az okos méhész le is vonhatja a következtetést: a fluvalinátra sincs eszerint rezisztencia, hiszen a mellékelt publikációkból kiderül, hogy ha lenne, akkor az azonos hatásmechanizmus révén az acrinathrinra is működne a keresztrezisztencia. Az okos méhész tehát elkönyveli, hogy a szintetikus piretroidok nem túl gyakran és nem nyakra-főre használva alkalmasak a Varroa destructor kontrollálására, egyedül egy dologra illik odafigyelni: a piretroid hatóanyagok erősen lipofil, tehát szintúgy erősen hidrofób tulajdonságokkal bírnak, tehát a lépekben a gyakori használat szubletális koncentrációjú szermaradvány-értékeket produkál. Ez pedig egyenesen a hatóanyag iránti toleranciához vezet. Erről ír Randy Oliver a Scientific Beekeeping oldalán:
"Fluvalinate does have some issues with comb contamination and can build up to levels that may negatively impact bees, queens and particularly drones. We had a good run with Apistan/Mavrik, but after several years, the only mites left were resistant to the product (even increasing the dose by more than 100 times would no longer kill them). However, if you haven't used it for some years, it may again give good mite control (once). If you should use it, be sure to test your bees afterward to confirm that it did indeed work!"
Hogy jobban képben legyünk, s ne csak amerikai adatokra kelljen támaszkodnunk, nézzünk Európába is. Stephen J. Martin a rezisztencia elterjedésének kezdeti történetét írja le, a cikket "szakállas" volta ellenére is azért idézem, mert egyrészt megállapításai ma is igazak, másrészt szemléletes sémát közöl a hatásmechanizmus és a rezisztencia kialakulásának megértéséhez:
Idézek egy cseh kutatócsoportot is az Experimental and Applied Acarology 69(1) ˇ February 2016 lap nyomán. Friss is, no, meg az acrinathrint is tárgyalja:
Természetesen szívesen idézek a további kutatási anyagokból is, ha valakit részletesebben érdekel a téma, de ennyi talán elég lehet a helyzet korrekt értékeléséhez.
A szituációból viszont le kell vonnunk a tanulságot: nem szabad nyakló nélkül behozni és nyilvánosan terjeszteni olyan "gyógyszereket", gyógyhatású készítményeket, melyek összetétele ismeretlen.
Jelen esetben nem történt jóvátehetetlen baj, hiszen a hatóanyagot nem keresik mézben (nincs MRL értéke), a fluvalinát analógiájára a nagyon alacsony maradvány-értékre szükségtelen vizsgálni, de a viaszban egy idő után biztosan megjelenik és hosszú ideig ott is maradhat. A bioméhészeket pedig megtéveszthette az "ajánlás", hiszen ők egy gyógynövény- készítmény ígéretének birtokában igyekeztek a készítményt beilleszteni a Varroa elleni védekezésükbe, e helyett kaptak egy aránylag alacsony dózisú szintetikus piretroidot és némi amitrázt mellé. No, meg stabil szermaradványt... Ha az auditáló szervezet a viaszukból mintát vesz, a laboratórium a tandem szermaradvány-vizsgálat során kimutatja, hogy az ökológiai méhészkedésben tiltott szereket használtak. A lépek újbóli kiépíttetése következtében felmerült kárukat a készítmény "importőrén" polgári peres úton bátran érvényesíthetik. Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy a törvény e tevékenységet büntetni rendeli, lásd a nem túl régi NÉBIH fellépést: http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9s.pdf
Nem ártana tanulni a történtekből, de mindenesetre hangsúlyozom: az illegális gyógyszer, gyógyhatású készítmény behozatala nem filantróp cselekedet (eképpen feltüntetni sem túl elegáns), és semmiképpen nem valós és releváns az állítás, hogy e tevékenység az atkával küszködő méhészek munkájának "segítése" érdekében történt.
Gondolom, nem szükséges tovább ragoznom, le kell vonni a tanulságot és építkezni a tapasztalatból...
Ha nincs hozzá magyar nyelvü leírás, akkor minden bizonnyal. Magyarországon kizárólag olyan (ez esetben atka elleni) szer hozható forgalomba, ami rendelkezik magyarországi (uniós) engedéllyel és el van látva magyar nyelvü használati utasítással, tájékoztatóval.
A keret méretét elfelejtetted megírni... Mert ha július óta etettek, és mondjuk csak négy és fél keret félkeretes népesség va,n ott gubanc lesz. Ha NB, akkor sanszos z áttelelés.
A fekete cuccoddal kapcsolatban mintha azt írták volna, hogy 10 pálcika van egy dobozban, és családonként kettő kell. A.múgy gugli a barátod :) Én is onnan informálódtam, ha rosszul emlékszem, ne engem hibáztass ;)
Ez a baj a feketén beszerzett cuccokkal. Fingod sincs róla, hogy mit kell vele csinálni, de másnak se, mert rajtad kívül senki nem használja... De még az összetevöit se tudni, amivel a méheidet mérgezed...
Mi július óta etetünk, de kiscsaládok voltak. Az rendben van, ha most egy család négy és fél kereten van? Ha etetünk szeptemberig, akkor felerősödhet annyira, hogy túlélje a telet?
Az nem megoldás, hogy serkented és eteted őket, hogy felerősödjenek telelésre? Az előrejelzések és "trendek" szerint simán elképzelhető, hogy szeptemberig-októberig is "rendesen" fiasítani fognak az anyák, nem lenne jobb ilyen irányban gondolkodni először?
Az Anivet-et nem ismerem, de biztos van leírása, használati útmutatója. Az mit mond?
Mi lenne a cél, mit szeretnél elérni a behelyezésével? Ha fürtbe húzódtak, abban úgyis tartják a meleget, viszont a fürt helyzete nem állandó, a hőmérőt meg nem lehet folyton utánuk rakosgatni :) A kaptár többi részén meg úgyis annyi fok van, amennyi kint is. Tavasszal lenne esetleg értelme, ha arra vagy kíváncsi, mikor kezdenek intenzívebben fiasítani (akkor melegebb lesz bent), de azt enélkül is észreveszed, mert egyrészt virágpor kell a fiasításhoz, amit többnyire kintről szereznek be, meg emiatt már gondolom, sűrűbben járkálnak ki is. Ha azért érdekel, mert "lepényt" akarsz beadni nekik, akkor meg rosszul teleltettél be, és elfogyott a kaja. Legyen ősszel elég kaja betárolva, legyen sok telelőméh és jó anya, meg huzatmentes, esetleg felülről szigetelt kaptár, a többi már nem rajtunk múlik.
Szóval, én nem vennék ilyet, szerintem szükségtelen, de ez csak az én véleményem. Ha van valódi haszna, és mások ezt tapasztalták is, majd leírják az ő véleményüket :)
Nem szabad hagyni szaporodni őket! Kirágják az érő gyümölcsöt, minden erjedő, piszokra, rothadó gyümölcsre rászállnak. A tányérodon lévő húsos szendvicsedet is megdézsmálják ha tehetik.
A kora reggeli órákban le kell fújni spray-vel (mezőgazdasági boltban kapható darázsölő).
Tűzzel, vízzel elárasztani. Ügyesen zacsóba befogni. Rovarölővel lepermetezni, seprővel, partfissal szétnyomni a kis fészket.
Mindig kora reggel kell őket elintézni, amikor meredten kupacban ülnek!
Felolvastam neki,egyből tudta miről van szó,de annyit mondott hogy biztos valami régi elnevezés de így sose hallotta még :) Apropó,a kis garázs helységembe kezdenek gyűlni a darazsak,azt mondta Méhész szomszédom hogy keresik a helyüket télre és tegyem ki őket,de azt elfelejtettem megkérdezni hogy mi a legegyszerűbb módszer a darazsak elüldözésére?
Olyan keret, amiben olyan fiasítás van, amiben vannak frissen a petéböl kikelt álcák. Ezt a keretet ha berakják olyan családhoz, aminél felmerül a gyanú, hogy nincs anya, akkor ezzel a kerettel "vallatják" a családot anyaügyben. ugyanis, ha nincs anya, akkor a frissen kelt álákat elkezdik pempövel tömni és u.n. pótbölcsöt:
Sziasztok,nem vagyok méhész csak a szomszédom az de amikor megkérdeztem tőle hogy mi az a vallatókeret csak nézett hogy sose hallott még ilyet,valaki elmondaná nekem hogy mit neveznek annak és miért?
Ne legyenek illúzióid, nálunk a szomszéd szomszédjában permeteztek egy olyan szerrel, aminek 2 hét a lebomlási ideje, és már nagyon régóta megvan a gazdának.
Sosem voltam az agrárium ezen oldalán, így csak tippelem, hogy ezek sem Máris néni cukorkái, így az is jó kérdés, vajon ezek nélkül nem lehet csinálni semmit? Ha nem, akkor meg az, hogy ezekkel együtt érdemes -e? Naiv vagyok, de más a véleményem
Én a problémát abban látom, mindamellett, hogy eddigi összesen egy napraforgóra vándorlásunk során a Gaucho miatt a kirepülö méheket nem engedték vissza a kaptárba, amik emiatt csomóba gyültek a kaptár elé, azaz én szigorúan betiltáspárti vagyok, hogy ha nem lesz lehetöség a csávázásra, akkor majd elöszedik a piretroidokat a 3 napos lebomlási idejükkel, aztán napközben lepermetezik a virágzó repcét, hadd dögöljön meg minden rovar, úgyse lehet kimutatni, mire észleni lehet a mérgezést. És ez még csak a jobbik eset lenne. Mert még sokaknál val elfekvö készleten BI-58, meg ki tudja milyen szer és hány éve, ami nem hogy nem lehetne náluk, de rég meg kellett volna semmisíteni.
Ez mondjuk még nem mond ellent az előző hozzászólásomnak, a drágában eladható szerek tovább fogják szűkíteni a potenciális vevők körét, ami hosszabb távon végképp eltávolítja az embert azoktól, akik a többség asztalára teszik az ételt. Minél kisebb a termelő és fogyasztó közötti kapcsolódási pont lehetősége, annál életidegenebb lesz ez az egész agrár ipar.
Amikor legutóbb szó volt a betiltásról, akkor sírtak a növénytermesztők, hogy nem fogják tudni megvédeni a növényeket. Persze minek, ha nem lesz, aki beporozza.
