Talán nekem van fotó.Holnap megkeresem.Nekem trükkös volt,mert beépített redőnytok lett beépítve.A koszorú lett az áthidaló is.Erősen bevasalva az egész.Persze leszigetelve is.
Ha elketromos infra fűtésre gondolsz, akkor én azt nagyon meggondolnám.
Igaz hogy az infranál a hőérzet jobb.
Viszont 1KWh árammal 1KW fűtési energiát tudsz be vinni a házba.
Kondenzációs kazánoknak, hőszivattyúknak sokkal jobb a hatásfokuk.
Pl.: egy COP 4-es hőszivattyú 1 KWh áramból 4KW-ot állít neked elő, igaz, hogya a COP értéket 7 fokra adják meg és -10foknál ez jelentősen lecsökkenhet, de a hatásfoka az infráénál még akkor is jobb.
Ráadásul a hőszivattyút üzmeltetheted Geotarifával vagy H tarifával is, az infrát meg sima nappali árammal.
Végigolvastam az egész topikot, az első hozzászólástól az utolsóig (mind a 2207 db-ot)! Rá is ment pár estém :-)
Tulajdonképpen már régóta szemezek ezzel a fajta EPS vagy Neopor zsalus (kinek ahogyan tetszik)rendszerrel és érdekelt olyanok véleménye róla akik már építettek ilyet illetve akik lakják már egy ideje. Sok kérdésemre a hozzászólásokat olvasva már azelőtt választ kaptam, hogy feltettem volna, de maradt még egypár, úgyhogy azokat leírnám a válaszotokat várva:
Elsőként:
Sokan írják, hogy belső válaszfalként, hőtárolóként ajánlják az ytongot vagy a mészhomok téglát. Elég laikus vagyok az építkezés terén, így meg tudja valaki világítani, hogy az ilyen vegyes falazatnál hogyan kötöm be a belső falakat a tartófalként funkcionáló, betonnal kiöntött zsalukhoz? Avagy egyszerűen csak mellé építem bekötés nélkül?
Továbbá:
Miért jobb ezekből a zsalukból építeni a pincét, mint sima zsalukőből? Mármint úgy értem, ha az úgysem lakószintként funkcionálna, hanem legfeljebb tároló illetve gépészeti helyiségként? A pinceszint feletti födémet úgyis leszigetelik nem? Akkor meg minek az oldalát is ilyen elemből építeni? A sima 40-es zsalukő azért jóval olcsóbb
Van valakinek tapasztalata ilyen házban infrafűtéssel? Jó hatásfokkal lehet használni illetve nem drágább az üzemeltetése mint egy hagyományos rendszeré? Csak mert kiépíteni pofon egyszerű.
Egyelőre ennyi, majd még jövök a többivel, csak nem akarok túl sokat kérdezni egyszerre!
Csak azért írtam az épületformátokról, mivel az enyém is ehhez hasonlóan tartalmaz olyan emeleti teraszokat (kényszerűségből az építménymagasság miatt), ahol a terasz alatt a földszinten valamilyen lakó helyiség van. Szóval nálam max AEH jöhet szóba, illetve irreálisan nagy költséggel PH (esély nincs rá).
Az építészem egy elég nagy beruházásokkal foglalkozó építésziroda (közintézmények, szállodák stb. és ritkábban lakóépületek). Így kb. 10-12 ember dolgozik náluk, (saját gépész, statikus stb.), így remélem ésszerűen átgondolt, jó és a lehetőségekhez mérten takarékos megoldásokat fogok kapni. Kiviteli tervek is lesznek (minimum a kényesebb csomópontokra, ha nem is az egész házra).
Szóval nem kacsintgatok egyelőre más irányba, de azért tájékozott szeretnék maradni.
Először azt hittem, rossz linkre kattintottam, amikor megláttam a blog-bejegyzésemet itt :)
Valóban nem kockaház, kicsit rossz a felület-térfogat arány, sok a sarok is, de így döntöttünk, ilyen lesz.
Ez az emeleti rész lenne, a földszint kicsit azért jobb, bár ott is 10 sarok van az ideális 4 helyett :)
A témára visszatérve, az eng tervhez csak egy statikai nyilatkozat tartozik, amiben a statikus tervező igazolja, hogy az adott szerkezetű ház az adott anyagokból megépíthető és teljesíti a MSZ előírásait és egyéb feltétekeket. A legjobb lenne, ha a statikus és az építész tervező együtt dolgoznának, és nem születnének szerencsétlen statikájú szerkezetek. Az én első statikusom, aki a nyilatkozatot és az első, már nem is használt kiviteli tervet is csinálta, kijelentette, hogy ő az építész tervet adatközlésnek tekinti, amibe nem kíván beleszólni. Ezt a kijelentését azzal provokáltam ki, hogy számonkértem, miért nem javasolt belső merevítő tartófalakat, ha aztán később ezek hiányára hivatkozva vasaltatta agyon a falat (mert hát nem elég merev a szerkezet, túl nagyok a fesztávok, stb).
Én azt javaslom, mivel az építészeti terv amúgy is hosszú vajúdás eredménye, van rá idő, hogy az egyes verziókat megnézesd statikussal és kikérd a szakmai véleményét. Valamint a "továbbtervezéshez" (eng terv -> kiviteli terv) az építésznek és az esetleges házi statikusnak le kell mondania a szerzői jogairól. Ennek hiányában az új tervezőnek problémái lehetnek.
Ez hasznos infó, köszi! Ha jól látom, ez se éppen ideális AEH vagy PH alaprajz :).
Csak azt nem tudom, hogy hol válnak szét az egyes funkciók.
Én eddig azt gondoltam, hogy az eng tervet az építészmérnök készíti el, amiben leír minden fontosabb dolgot a felhasznált anyagokról és technológiákról és csatolnia kell egy statikai tervet is, amit az ő statikusa készít el, sőt jelen esetben kiviteli tervek is lesznek a kényesebb és fontosabb csomópontokhoz. Na most ebben a folyamatban én eddig nem gondoltam volna, hogy egy x céget bizzak meg csak a statikával és mondjuk egy másikat csak a gépészettel, de persze miért ne.
Az a baj, hogy az egy költséges dolog, ha megbízom őket mindennel és utána derül ki, hogy nem éppen gazdaságos, amit terveztek, viszont, miért prejudikáljak és feltételezzem előre, hogy tutira szar lesz a munkájuk, hiszen nem kicsi és amatőr cégről van szó. Jajj, szétmegy a fejem...és ez még csak a cipő bekötése egy marathonon :)
Remélem, hamarosan vége lesz a november vége óta tartó folyamatos fagyos télnek és végre kezdhetünk dolgozni.
Közben többen kérdeztétek magánban és a fórumon is, hogyan készült a vasalási terv a falakhoz. Ezért szívesen leírom itt is a folyamatot, de a legfontosabb, hogy legyen egy jó statikus tervező. Ez az egyik olyan területe az építkezésnek, ahol az interneten olvasgatás nem pótolja a mérnök szakértelmét.
Nekem először nem volt szerencsém. Az első, helyi statikusnak "sikerült" 120 kg/m3 vashányaddal bevasalnia a monolit födémeimet (nem beszélve az Isoteq fal duplán 15x25 cm vasalásáról), ami jelentős többletköltséget okozott volna. Ezek után, a neten keresgélve találtam segítséget egy új statikus személyében. A mai informatikai háttér mellett nem gond, ha a statikus földrajzilag messze lakik: van email, telefon. Szóval haladt a dolog.
Igazából itt két "iskola" ütközik. A "brute force" módszerrel dolgozó statikus betesz két hálót, amit addig erősítget pótvasakkal, amíg el nem éri az Axis által számított vashányadot. Oda is tesz vasat, nem is keveset, ahová nem is kellene, vagy csak nagyon kevés lenne szükséges, éppen csak a hajszálrepedések ellen. A másik, aki "hajlított vasakkal" dolgozik, ugyanazt a szál vasat a mező szélén felső, a közepén alsó vasalásként dolgoztatja. Ha ilyen tervet látsz, tudhatod, a statikus nem a saját munkáján, hanem Neked spórol a vasakkal. Nemcsak anyagköltséget, de szerelési munkadíjat is.
Tehát a tervezési folyamat nagy lépésekben így nézett ki:
- Az épület tartószerkezeti modelljét be kell vinni Axis programba. Mivel itt a falak is vasbetonból vannak, nemcsak a födémeket kell bevinni, mint általában, hanem a falakat, persze ablakokkal, ajtókkal. - A statikus tervező kiszámítja, beviszi a terheket (a válaszfalaktól a szél- és hóterhekig) és a program megmutatja, a tartószerkezet melyik helyén milyen igénybevétel keletkezik.
- Az igénybevételeknek megfelelően a statikus megervezi a födémek és falak vasalását. Itt vannak törvényi minimumok is, ahol nincs nagy igénybevétel, ez határozza meg a szükséges vasalást. Ezen a ponton érdemes átnézni a statikai viszonyokat és, ha még lehetséges, alakítani a terven. Nekünk például nagyon sokat számított egy kis, 1.2m-es belső válaszfal tartófallá "előléptetése". Sokkal szerencsésebb lett az emeleti falazat igénybevétele, valamint a födém terhelése is csökkent (újabb vas spórolás). Persze, a tartófalnak alap is kell, érdemes számolgatni, mi éri meg.
- Isoteq falnál figyelembe kell vennie még a falazóanyag geometriájából (vízszintes vasak soronként, azaz 25 cm-enként rakhatóak be), illetve a technológiából adódó korlátokat. Ugyanis vízszintes vasakat nagyon könnyű betenni, de függőleges vasakra rá kell húzkodni az elemeket, amik nehezítik a munkát. Ezért a sűrű vékony vasalás helyett itt a ritkább, vastagabb szálakból álló szerkezetet kell előnyben részesíteni.
- Mi azt a módszert követtük, hogy a "homogén" függőleges vasalás helyett 4 szálból álló "pillérszerű" csoportokat helyeztünk el az ablakok/ajtók mellé, a sarkokra, illetve ahol ezek után nem volt meg a kb 2m-enkénti vasalás, oda is. Kiszámoltuk a vashányadot minden falszakaszra, és összevetettük a program által adott, valamint a törvényi minimumokkal. Ahol kellett, még több "pillért" kapott (azért teszem idézőjelbe, mert kengyelek nélkül ez nem pillérvasalás).
- A vízszintes vasalásnál a sarkokat, falvégeket (ajtók/ablakok mellett) erősített vasalással kell ellátni. Ez legegyszerűbben U-alakra hajlított vasakkal (megfelelő átfedéssel) oldható meg. Például így:
Ezen a rajzon látszanak a függőleges vasalási pozíciók is (nyílászárók mellett, sarkokon, illetve 2m-enként a tagolatlan falszakaszokon). Minél több belső tartófalad van, annál inkább csökkennek ezek az igénybevételek is.
De mindez, amit leírtam, csak egy példa arra, hogyan lehet értelmesen megtervezni az Isoteq fal vasalását. Nem szabad és nem is javaslom a tervező kihagyását és a házi tervezgetést. Persze, a téglafalhoz nem kell ilyen statikai terv, de itt mégiscsak egy mindössze 15cm vastag, szakaszosan, a helyszínen épített, nagy terheléseket viselő szerkezetről van szó. Statikai terv ("tartószerkezeti kiviteli terv") minden EPS zsalus szerkezet esetében kötelező.
Ennyi az elmélet. A gyakorlati vasalás így sikerüt (nem végleges állapot):
Remélem, legközelebb már az építés előrehaladásáról számolhatok be ...
Melyik az a fázis a tervezésben/engedélyeztetésben, amikor meg kellene keresnem valamelyik EPS zsalus céget, ha nem ők tervezik a házat?
Értem ez alatt, hogy nem tudom még melyik cég termékét használnám (PKC,Bau,Iso), de gyanítom az építészemnek szüksége lenne erre az infóra az engedélyezési tervhez, ráadásul statikát és kiviteli terveket is készítene, amihez szintén kellene tudni a leendő anyagot és tulajdonságait.
Nem tudom pl. hogy a statikához elegendő-e egy hagyományos, de felvilágosult :) statikus vagy mindenképpen eps zsalus emberke kellene, hogy ne legyen 10x annyi vas a cuccban, mint ami feltétlenül indokolt.
A kivitelezés is szinte biztos, hogy a fent említett cégek által ajánlott cég lenne (nem merem másra bízni).
Szóval röviden, lassan kész a terv (alaprajz és külső megjelenés), mi legyen a következő lépés?
Ezzel annyi a gond, hogy nem polisztirolzsalus épülethez készült.
Át kellene gondolnod, mit mire használnál -az elkövetkező 50 évben?
Mit szabad az adott telekre építeni?
Akarsz-e Passzívházzá minősíttetni?
Mit szeretnél a hőszigetelési burkon belül tartani?
Ha pl. zárt lépcsőházad van, akkor -a józan ész és szerintem - a kevésbé tudományos ajtó is megfelel, mint bejárati ajtó, hiszen a lépcsőház szélfogó előtérként működik, ott mindig melegebb van, mint a kültérben.
Nemcsak gépészet miatt kell, hanem sok egyéb miatt is. Pl: hydrofor, házi vízmű stb. Én nem fogok vezetékes vizet használni- bár megtehetném -, hanem kútról tisztított rétegvizet és azt pincében a legjobb kialakítani Láttam ilyenfajta megoldást ismerősnél és tök jó.
Viszont nem szívesen építenék egy akkora pincét, mint a házam. Egy 4x4-es jó lenne, bár tök jó lenne, ha valaki felvilágosítana a rétegrendről, mert nem akarok csupa hőhidas pincét építeni, ha már fűteni fogom.
már bocs, de ha ennyit költesz a pincére és igy le akarod szigetelni és nem kell több mint kvázi a géptérnek akkor miért szivatod magad pincével??? Miért nem bigyesztesz az északi oldalra egy akkora helységet még amekkorára feltétlenül szükséged van?Igy tiszta hülyeség pincét építeni szvsz
Földszintes ház lenne csak, alatta pincével. Nem tervezem beépíteni a tetőteret. Akkor is kell jól szigetelt pince nyílászáró a lejáráshoz ha a termikus burkon belül van a pince? Egyébként fűtött pince lenne. Állandó 18-22 fokkal.
Köszönöm a válaszokat. Valszeg akkor az egész ház alatt pince lesz. CSak az a kérdés, hogy ekkora pincével mit kezdjek, hiszen garázsnak nem használhatom, mert a termikus burkon belül akarom megoldani a pincét és tudtommal nincs olyan garázsajtó, ami PH közeli lenne legalább.
Illetve számos más kérdésem is volna.
Milyen rétegrend legyen a szigetelésnél (termikus burkon belül lenne a pince - passzívház a cél) a pincealap és a pincefödémnél, valamint a lábazatnál?
Milyen mély alapozás kellene a pince alatt?
Lehet-e a pincét proki vagy baucellből építeni+köré zsalukő a stabilitás miatt?
Minden szerelvényt gépészetet a pincében akarok megoldani és elvezetni (víz, gáz (csak főzéshez), csatorna, fűtéspuffer tartály napkollektorhoz, HMV tartály, egyéb elosztócsövek, levegőkeringető-szűrő stb stb), lehetséges-e?
Egy-két megoldás érdekelne, (akár csomóponti rajzok, rétegrendek stb) lehetőleg nem a legdrágábbak. Most kezdem el a költségkalkulációt végezni. Önerős lenne a kivitelezés Miskolcon és valszeg baucell-es lesz, de meggyőzhető vagyok (elnézést a prokisoktól - a másik fórumba ezt szűrtem le, hogy ez lenne jobb, illetve van hőszigetelt lemezalapjuk, ami szintén legós)
A telek egyébként DK-i tájolású és szintén dk felé lejt, 20 m utcafronttal és 32-35 méter hosszú. Szintkülönbség 2.5-3 m.
Nem szeretném agyonterhelni a fórumot, jöhet az e-mail címemre is. tittianka@gmail.com
Az építészünk jól megszopatott a félpincével. Rádobunk még vagy 300.eFt-ot és lett volna +60nm 90%os értékű lakóterünk. Mozi, fitness, sauna, pinypong amit akarsz, 50e/nm áron.
Látom te nagyon járatos vagy a témában. Kérdezni szeretnék Tőled.
Én is PH építésében gondolkodom (nem biztos, hogy PRoki, lehet hogy Bau) és az volna a kérdésem, hogy a gépészeti helyiséget lehet-e a pincébe helyezni? Nem rontja-e a ház energetikáját? 8szor 8-as vagy 9-szer 9-es kocka házat építenék és alá 5ször 5-ös pincét szeretnék kb. és ennek egy részét különíteném el gépeszeti helyiség céljára. Lehet? Mi a véleményed?
Kicsit későn olvastam a bejegyzést, de az U értékekkelkapcsolatban feltett kérdésedre a válasz: A Prokoncept falazati rendszere az új ÉMI engedély megszerzésekor bemérésre kerültek, az engedélyben ezek a mért adatok szerepelnek, míg minden más hazai ICF forgalmazó engedélyében a számított adatokkal fogsz találkozni.
Szívesen küldök, van eddig 10 referenciaházról készítettünk hőkamerás felvételeket az elmúlt évben. Sajnos az ideális körülmények csak télen jönnek össze.
