„szerintem most már tesztelhetnéd azzal, hogy elénk tárod azt az elméletet, az azt alátámasztó bizonyítékaiddal együtt.”
Neked, mint a szkeptikus és tudományos hozzáállás képviselőjének az a bajod az új elméletek megítélésével, hogy nem találsz a szakirodalomban olyan idézhető publikációt, amit képviselni tudsz. Ezért alkalmanként lekicsinylően alternatívnak, vagy áltudományosnak minősíted a gondolatot.
Az új elméletek általában úgy születnek, hogy valaki összefüggéseket vél felfedezni olyan dolgok között, amit még senki nem tett meg. Ebben az esetben a levont következtetések képezik az elmélet, és az összefüggések rá a bizonyítékok.
Ha az összefüggések tényeken alapulnak, és nem tudsz más elfogadható következtetéseket kitalálni, (Ilyenkor sajnos gondolkodni kell.) akkor, ha tetszik, ha nem, az elmélet részedről bizonyítottnak tekintendő. A felidézett esetben a gondolkodást elmulasztottad.
Egyébként szívesen olvasom a hozzászólásaidat. Szórakoztatóak, és időnként hasznosak információkat nyújtanak
az egyszerűség kedvéért a 6557-et ajánlom figyelmedbe a tények tagadása helyett, érdemes a megadott topikban végigolvasni a vonatkozó hozzászólásokat.
erre azért külön reagálnék:
"a rómaiak nem építettek megalitikus építményeket. Ők nem mozgattak több-száz tonnás köveket, mert nem is tudtak, meg nem is akartak."
az állításod nem fedi a valóságot, lásd az idézeteket, illetve ezt:
<ennek ellenére olvasó topiktárs határozottan állítja, hogy a "teraszt" nem a rómaiak, hanem az eredeti templomot is megalkotók építették. már csak az a kérdés, hogy mindezt mire alapozza.
a Longvale által említett kutatások mind elismerik, hogy a római templomok az előző kultúra által épített templomokra épültek, ám a "terasz", a trilithonok nem ezen épületek részei, hanem a Longvale által is emltett támfalé, melynek építése a komplexum rómaiak által végrehajtott kibővítése miatt vált szükségessé.
hasonló építkezés ment végbe Heródes uralma alatt Jeruzsálemben is, ahol szintén kibővítették, duplájára növelték a már meglévő épületegyüttest. ennek végrehajtásához szintén szükség volt a római építészek által használt támfalra, melybe több, többszáz tonnás kőtömböt építettek be.>
meglehetősen érdekesen tálalod a történteket. persze a szó elszáll, az írás viszont megmarad, hála a szervereknek, ezért a hozzászólások visszakereshetőek. érdekességképpen megjegyzem, hogy az a bizonyos vitapartner nem én voltam - hiába, a tények kemény dolgok.
néhány kiemelés:
"Milyen korábbi romokra épült a Juppiter templom? Csak az udvari rész épült "romokra", maga a hét méterre magasabban lévő Juppietr templom alatt semmilyen rom nincs, és a monolitikus kövek sem tartoznak semmilyen korábbi romokhoz. Ez teljesen világos, hogy a római korból van. A német régészek kutatóárkai a támfal mindkét oldalán leástak az alapzatokig, és alá is (a Trilithonnál is). Keresztül-kasul ásták a templom alapzatát, és mindenhonnan, még az óriáskövek alól is a rómaiak szemetje, cseréptöredékei, fémpénzei kerültek elő! Tkp. milyen bizonyíték kellene neked? "
"Most akkor el sem olvasod, amiket itt írtunk, mert abból teljesen világos, vagy abból, amit Kalayan írt, hogy a Trilithon alatt be van építve a falba egy olyan oszlop darab, amilyenből a Jupiter templom oszlopai is állnak. Hisz a szorosan vett kőteraszt a Juppiter templom alatt még a szeleukida időkben építették kisebb kövekből (ezt nevezik a régészek Pódium 1-nek), majd ezt építették körbe a rómaiak, támfalként óriási tömbökkel (ezt meg Pódium 2-nek nevezik).
A görögök korábban nem építtek ilyen alapzatokat a templomaiknak, de itt keleten már volt erre példa, mint a jordániai Greasában a Zeusz-templomál.
A rómaiak viszont sűrűn építettek a templomaik alá pódiumot, mint pld. ma is álló római Fortuna Virilis vagy a nimesi Maison Carrée."
"Viszont a Juppiter templomnál olyan gigantikusra méretezték ezt a teraszt, hogy egyszerűen abbahagyták az óriási kövek lerakását. A déli oldal kezdő tömbjét otthagyták a kőbányában (a déli oldal a jobb oldali képen látható). Az alsó kősorok felső élének letörését elkezdték a déli oldal elején (tehát a nyugati végén), de abbahagyták. A feszítőfuratokat még megcsinálták ezeken a köveken végig, de már nem törték le, mint ahogy ezeken a képeken jól látszik:"
furcsának tartom, hogy míg a saját, vélt igazad alátámasztására a wikit használod, addig saját, vélt igazaddal ellenkező részeket egyszerűen negligálod ugyanebből a szócikkből. ez a hozzászólásod már hemzseg a tárgyi tévedésektől, a súlyos szövegértési problémáktól, és egyértelműen a kognitív disszonancia jeleit mutatja.
"Nos, miféle romokra építettek? Nyilván a meglévő alapokra, a teraszra, illetve a teraszon levő maradványokat felhasználva."
hát nem, topiktárs, nem így történt, és nem is az van odaírva a wiki cikkben.
ugyanis magát a teraszt építették a meglévő romokra, és a terasz egyik oldalát támasztották meg a nagyméretű kövekkel. pont.
tetszés szerint ollózgatsz, topiktárs. ki mondta, hogy erre a cikkre gondoltam? ezt kellett volna elolvasnod:
<that the presence of stone or mud architecture indicates sedentism> (6533)
mondjuk ennek felfogáshoz még cikk sem kell, annyira egyértelmű. amiket idézel, az ráadásul nem azt mondja, hogy Göbekli Tepe építői nem letelepedett életmódot folytattak, hanem csupán azt, hogy nem gazdálkodtak. persze úgy nehéz ezt felfogni, ha görcsösen ragaszkodsz a csorda után rohangáló, kőbaltát lóbáló horda képéhez.
"Ez az összemosás, mert nagyon nem mindegy, hogy egy állandóan úton levő kisközösség épít (állítólag) úgy hirtelen 10-16 tonnás kövekből valamit, vagy egy letelepedett nagyobb lélekszámú településen kőből-sárbólkészítenek egy vagy több közösségi helységet."
na most már csak egy lépés kell ahhoz, hogy megértsd, tessék, újra:
<that the presence of stone or mud architecture indicates sedentism;
that any buildings not fitting this pattern are “special,” with some communal function, frequently assumed to be ritual as opposed to a domestic norm, including the tower at Jericho (1), monumental stone-pillared structures at Göbekli Tepe (2), and communal buildings at Jerf el Ahmar and Mureybet>
mindegyik esetben letelepedett közösség épített valamit, hogy miből, az érdektelen.
"mert arról nem szól a cikk, viszont azt pontosan lehet tudni, hogy Göbekli Tepe kőkörei egyre primitívebbek lettek"
nem, ezt egyáltalán nem lehet tudni. az egyetlen helyes következtetés az, hogy egyre kevesebb energiát fektettek a szentély fenntartására/fejlesztésére. és mivel tudjuk (még te is), hogy nem a szentélyben laktak, ezért logikusan adódik a lentebb leírt felvetésem.
"Inkább azt mondanám megvitattuk, mert ebben nem értettünk egyet."
inkább nem mondanám, hogy megvitattuk, mert racionális érveket nem tudtál felhozni, az állításod pedig nem következik a tényekből.
Úgy tudom, hogy az alsó soroknál 9 db, egyenként 400 tonna körüli kőtömb van. A nyugati támfalnál, az alsó soron van 3 db trilithon, amelyeknek egyenkénti súlya 800 és 900 tonna között van (1000 tonnásak talán nincsenek). A piramisok topicban, kb. 1 éve a vitapartner alapvetően 3 dolgot hozott fel arra, hogy 2000 évvel ezelőtt a rómaiak fektették le ezt a 12 óriási követ:
1.) A rómaiak vallási okból, a már igen régóta szent helynek számító terepen akarták felépíteni a Jupiternek szentelt templomukat. Mivel a terep nagyon egyenetlen volt, ezért statikai okok miatt, templomtámasztékként termelték ki, dolgozták fel és építették be a trilithonokat a nyugati támfalba.
2.) A trilithonok és az alsó sor alatt föltártak még egy alapzat réteget, amelyek sokkal kisebb kövekből állnak. Az érvelés szerint különös, hogy a rómaiaknál régebbi megalitikus kultúra a kis kövekből álló alapzatra emelte a 400 és 850 tonnás kőtömbjeit. Ezért szerinte csak az lehetett, hogy az egészet (a föltárt alappal együtt) csak a rómaiak építették.
3.) A 400 tonnás kövek felső részén egy befelé hajló peremrész látható, amelyekre emelték rá a trilithonokat. Az érvelés szerint ezek a peremrészek tipikus római díszítő motívumok, amelyekre több helyen is van példa a római építészetben.
Engem az érvelés nem győzött meg. Egyetértek Kitadimanta olvtárs érveivel, mely szerint a rómaiak (de a görögök se) soha nem építkeztek ilyen hatalmas monolitokkal. Soha nem is maradt fenn egyetlen, hellenisztikus korból származó utalás, legenda, írásos nyom vagy feljegyzés, ami a hatalmas tömböknek a római vagy görög kori kitermelését, feldolgozását, szállítását (kb. 500 méter a kőbánya) dokumentálta volna. Ergo, ezek a tömbök nem a hellenisztikus korból származnak. A rómaiak nagyon gyakorlatias emberek voltak, de nem hülyék, hogy vallási célból ekkora emberfeletti munkát elvégezzenek. Továbbra is ez a véleményem.
Ezek a falak nagy kőtömbökből épültek, az alsó szint minden egyes darabjának tömege körülbelül 400 tonna. A nyugati támfalnak, mely az összes közül a legmagasabb, egy második kősora is van, ezek közé építették be a híres „trilithont”; három hatalmas kőtömbből álló sort, melyek mindegyikének tömege eléri az 1000 tonnát. Egy még ennél is nagyobb, negyedik kőtömb „a dél köve” (Hajar el Gouble) vagy „a várandós nő köve” (Hajar el Hibla) felhasználatlanul a közeli kőbányában maradt.
- "A cikk semmit nem cáfol, sőt, maga mondja ki, hogy Wadi Faynan építői letelepedett közösség tagjai voltak."
- "mint ahogy Göbekli Tepe építői is, a cikk ugyanis ezt is kimondja,..."
Nem mondja ki, ellenkezőleg:
The abundant remnants of wild game indicate that the people who lived here had not yet domesticated animals or farmed.>
(A bőséges vadmaradványok azt mutatják, hogy az itt élő emberek még nem háziasították az állatokat és nem gazdálkodtak.)
Ellentétben Wadi Faynan lakóival, akik már letelepedett, gazdálkodók (is) voltak:
"...Wadi Faynan 16 (WF16). Early farmers lived here between between 11,600 and 10,200 years ago, cultivating wild plants such as wild barley, pistachio, and fig trees, and hunting or herding wild goats, cattle, and gazelle.
(Korai földművelők éltek itt 11,600 és 10,200 között...)
"senki nem mosta össze, ezt honnan vetted? a cikk nem az alapanyag alapján veszi egy kalap alá az építményeket;"
Ez az összemosás, mert nagyon nem mindegy, hogy egy állandóan úton levő kisközösség épít (állítólag) úgy hirtelen 10-16 tonnás kövekből valamit, vagy egy letelepedett nagyobb lélekszámú településen kőből-sárból készítenek egy vagy több közösségi helységet.
"miért, Wadi Faynan építői hová fejlődtek? annak meg mi köze van az egészhez, hogy Göbekli Tepe esetében visszafejlődést tapasztalunk?"
Azt nem tudom, Wadi Faynan lakói hova fejlődtek, mert arról nem szól a cikk, viszont azt pontosan lehet tudni, hogy Göbekli Tepe kőkörei egyre primitívebbek lettek. Tehát ez utóbbit semmi szín alatt nem lehet átmenetként kezelni.
"megbeszéltük, nem is kell, hogy legyen,"
Inkább azt mondanám megvitattuk, mert ebben nem értettünk egyet. Ugyanis az előzmény mindaddig nem bizonyított, amíg nincs rá bizonyíték.
"ha már nem vagy képben a megalitikus építményekkel kapcsolatban, és a wikiből idézel, akkor legalább azt tedd meg, hogy végigolvasod a szócikket: a rómaiak által emelt templomok alatt fekvő korábbi építmények nem 1000 tonnás kövekből állnak, azokat a köveket a rómaiak bányászták, szállították, tették a helyükre, és nem a föníciaiak."
1./ A rómaiak nem építettek megalitikus építményeket. Ők nem mozgattak több-száz tonnás köveket, mert nem is tudtak, meg nem is akartak.
2./A rómaiak által emelt templomok alatt találhatók az 1000-1200 tonnás kövek. Az alábbi képeken jól látszik, hogy különbözik a kövek faragásának a stílusa (és természetesen jellemző méreteik is.)
Ez főleg az első képen szembetűnő, de a másodikon is jól elkülönülnek az alsó sorok hatalmas tömbjei a fölötte levő már emberi léptékű köveitől.
A rómaiak mindenütt hasonló méretekkel dolgoztak, sehol nincs az ő építményeikben ezeknél jelentősen nagyobb méretű kő.
Tehát nyilván nem ők rakták le az alapokat, hanem arra építettek.
"<A római épületeket korábbi romokra építették, először egy hatalmas megemelt teraszt hoztak létre, melyre a tulajdonképpeni épületeket emelték."
Nos, miféle romokra építettek? Nyilván a meglévő alapokra, a teraszra, illetve a teraszon levő maradványokat felhasználva. Ez látszik a második fenti képen, ahol a terasz hatalmas tömbjeire két közepes méretű kövekből épült sor van rakva, s ezt folytatták kisméretűekkel. A közepes méretűek a korábbi romok építőelemei lehetnek.
"A cikk semmit nem cáfol, sőt, maga mondja ki, hogy Wadi Faynan építői letelepedett közösség tagjai voltak."
mint ahogy Göbekli Tepe építői is, a cikk ugyanis ezt is kimondja, ergo cáfolja az érveidet. nem olvastad el, vagy nem értetted meg? komolyan kérdezem, azért teljesen fölösleges írnod a topikra, ha a célod csupán a rendelkezésre álló hely kitöltése.
"A megalitikus építményeket meg semmiképp nem szabad összemosni kőből és sárból épített dolgokkal."
senki nem mosta össze, ezt honnan vetted? a cikk nem az alapanyag alapján veszi egy kalap alá az építményeket; nem olvastad el, vagy nem értetted meg?
"De Göbekli tepe építőit sem Wadi Faynan lakóival, hiszen az előbbiek egyre gyatrább másolatokat készítettek, "
miért, Wadi Faynan építői hová fejlődtek? annak meg mi köze van az egészhez, hogy Göbekli Tepe esetében visszafejlődést tapasztalunk? teljesen logikus a folyamat: mivel az építmény rituális célokat szolgált, viszont az állandó lakóhelytől valószínűleg nagyobb távolságra helyezkedett el, ezért a földművelésre való áttéréssel párhuzamosan egyre kevésbe lehettek motiváltak abban, hogy egy távoli helyet keressenek fel.
"Göbekli Tepe esetében is csak az jelent problémát, hogy nincs a fejlődésnek felfelé ívelő szakasza"
megbeszéltük, nem is kell, hogy legyen, egy ilyen kőkör lehetne fajtájában az első. nyilván volt más jellegű, nem megalitikus előzménye, de ennek nem biztos, hogy maradt nyoma, másrészt lehet, hogy még nem jutottal el ennek a megtalálásáig. erről is írtam (6509): nem olvastad el, nem értetted meg, vagy szándékosan negligálod?
<Deep test pits have shown that the floors of the rings are made of hardened limestone. Schmidt is betting that beneath the floors he'll find the structures' true purpose: a final resting place for a society of hunters.>
"De ehelyett szépen leépült minden tudásuk."
lásd fentebb, az átmeneti jellegű településéknél szerintem ez egy természetes folyamat volt. Göbekli Tepe szentélynek megfelelt, állandó lakóhelynek kevésbé, ezért indulhatott hanyatlásnak.
"Éppen az ellenkezőjét állítottam."
éppen ez az, hogy ezeket a dolgokat csak te, és csak állítod. véleményed marginális és irreleváns, azt semmivel sem tudod alátámasztani, ráadásul rendszeresen orbitális tárgyi tévedéseket fogalmazol meg; illusztrációnak (ti. az áltudomány működésére) viszont pont ezért tökéletes.
"Tehát azt kéne hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezek nem vízmosta árkok."
én is láttam őket, biztosíthatlak, hogy nem víz mosta ki őket. ráadásul fordított a helyzet, neked (Schochnak) kellene bizonyítania, hogy azok vízmosta árkok. vannak más elméletek is, amelyek jobban illeszkednek a történet egészébe, az ugyanis önmagában kevés, hogy szerinted (Schoch) szerint az árkokat víz mosta ki, ha ez a magyarázat szembemegy a többi ténnyel.
"A Wikiből idéztem, s gondoltam tudod, hogy ott 1000 tonnás kövekből rakták az eredeti templom alapjait...
Amit elvileg a városépítőknek/alapítóknak kellett volna bányászni, szállítani, helyére rakni, hiszen a forrás szerint ők építették a templomot is....Aminek alapjaira a rómaiak is építkeztek."
már többször is kértelek, hogy vedd komolyan a beszélgetést. annak, amit most művelsz, semmi köze nincs a kulturált vitához, és a józan ésszel is ellenkezik. ha már nem vagy képben a megalitikus építményekkel kapcsolatban, és a wikiből idézel, akkor legalább azt tedd meg, hogy végigolvasod a szócikket: a rómaiak által emelt templomok alatt fekvő korábbi építmények nem 1000 tonnás kövekből állnak, azokat a köveket a rómaiak bányászták, szállították, tették a helyükre, és nem a föníciaiak. ezt az elméletedet egyébként az általad betett idézet sem támasztja alá, csak neked valahogy sikerült összekapcsolnod két, össze nem függő dolgot.
<A római épületeket korábbi romokra építették, először egy hatalmas megemelt teraszt hoztak létre, melyre a tulajdonképpeni épületeket emelték. A lejtős terep miatt szükséges volt támfalakat is építeni a plató északi, déli és nyugati oldalán. Ezek a falak nagy kőtömbökből épültek, az alsó szint minden egyes darabjának tömege körülbelül 400 tonna. A nyugati támfalnak, mely az összes közül a legmagasabb, egy második kősora is van, ezek közé építették be a híres „trilithont”; három hatalmas kőtömbből álló sort, melyek mindegyikének tömege eléri az 1000 tonnát.>
egyébként bizonyos szempontból nekem az is jó, amit művelsz, tevékenységed kiválóan illusztrálja az áltudományos gondolkodás működését.
"a letelepedett életmód ellen felhozott "érveid" között szerepelt még, hogy Göbekli Tepe esetében sem találtak lakóépületet. erre írtam régebben, hogy ennek van logikus magyarázata, mely magyarázat a Wadi Faynanról szóló cikkben is szerepel, amely cikk egyébként tételesen cáfolja a fent említett "érveidet"."
A cikk semmit nem cáfol, sőt, maga mondja ki, hogy Wadi Faynan építői letelepedett közösség tagjai voltak.
A megalitikus építményeket meg semmiképp nem szabad összemosni kőből és sárból épített dolgokkal.
De Göbekli tepe építőit sem Wadi Faynan lakóival, hiszen az előbbiek egyre gyatrább másolatokat készítettek, tehát nemhogy fejlődtek volna, hanem azt is elfelejtették, amit valahonnan megtanultak.
"az, hogy Göbekli Tepe építői kőoszlopokat használtak, míg Wadi Faynan esetében más építési módot alkalmaztak, az átmeneti jellegű társadalmak kialakulása és működése szempontjából teljességgel érdektelen,"
Ebben nincs is vita közöttünk...
Göbekli Tepe esetében is csak az jelent problémát, hogy nincs a fejlődésnek felfelé ívelő szakasza, csak a leépülésnek vannak nyomai, pedig szerinted is átmenetet kellett volna képezniük a fejlettebb technológiát használó társadalmak felé. De ehelyett szépen leépült minden tudásuk.
"az általad írt felvetésre nem adható egységes válasz, mivel a megaltikus építmények keletkezési kora, stílusa, technológiája jelentős szórást mutat,"
Éppen az ellenkezőjét állítottam. Nincs jelentős szórás, mindegyikre jellemző az indokolatlanul nagyméretű kövekből való építés. Még az oroszoknál is megtalálhatók a hatalmas kövekből épített dolgok, de még a faragás stílusa is ismerős 0,20-0,35. Sőt még hatalmas kőgolyók is találhatók itt, mint Amerikában...
"az nem lelet, és nem bizonyíték, hanem egy erősen vitatott elmélet."
A függőleges árkok nagyonis valódiak, a saját szememmel láttam őket, közelről. Biztosíthatlak, hogy mindennél jobban hasonlítanak vízmosásra. Tehát azt kéne hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezek nem vízmosta árkok.
Az Uluru szikla jobb oldalán pontosan olyan vízvájta nyomok láthatók, mint a vitatott helyen.
"ezt meg már végképp nem értem. ki mondta, hogy az 1000 tonnás köveket a föníciaiak illesztették a helyükre? tudtommal senki...."
A Wikiből idéztem, s gondoltam tudod, hogy ott 1000 tonnás kövekből rakták az eredeti templom alapjait...
Amit elvileg a városépítőknek/alapítóknak kellett volna bányászni, szállítani, helyére rakni, hiszen a forrás szerint ők építették a templomot is....Aminek alapjaira a rómaiak is építkeztek.
"A föniciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, akiről a város a nevét kapta." https://hu.wikipedia.org/wiki/Baalbek
a high-tech civ legfontosabb jellemzője, hogy épületeinél egy ma még áttörhetetlen álcázási megoldást alkalmaz (akár a Földön nagyon régen, akár mondjuk a Marson-Cereszen-akárhol-mindenhol manapság) - ezért nem látjuk őket :-)
szerintem most már tesztelhetnéd azzal, hogy elénk tárod azt az elméletet, az azt alátámasztó bizonyítékaiddal együtt. ne szegje kedvedet, hogy mit írtam róla korábban, azt továbbra is fenntartom, de bőven elfér itt a topiktársak által favorizált alternatív elméletek között. és mivel ilyen szépen átkötöttél, az offolás vádja sem érhet.
Egy kínai barlangban most talált, 80 ezer éves 47 emberi fog azt mutatja, hogy az emberiség nem Afrikából rajzott szét 60 ezer évvel ezelőtt, hanem Kínából.
„Milyen egetrengető csillagászati esemény jelenik meg világszerte ezekben a létesítményekben?”
Nem eget rengető, hanem földet rengető égi eseményről van szó. Nem a kultikus létesítmények, kultikus leletek képviselik egy kultúra eszmeiségét, ezek csak a tárgyi következmények, jelképek. Az esemény egyértelműen bizonyítható. Megállapítható a helye, az időpontja, lefolyása és a hatása.
Több módon teszteltem az elméletemet. Közvetlen magyarázattal, különböző fórumokon, hozzáértő csillagászatban jártas történészekkel történt levelezés útján.
A két jellemző tapasztalatot szereztem:
Általában az emberek nincsenek tisztában az alapvető matematikai, geometriai ismeretekkel. Nehezen változtatnak a meglévő ismereteiken, elképzeléseiken.
A történészek a reáltárgyakból alkalmanként gyengék, és azon kívül, hogy egymást körbehivatkozzák, nem akarnak a már megjelent publikációjuk tartalmával ellentmondásba kerülni.
( Tisztelet a kivételnek.)
„Nem könnyű lerombolni mások hitét, ha nem adsz helyette valamit, amiben hinni lehet.”
"Ez tehát nem bizonyíték arra nézve, hogy kik, hogyan, mi célból építették a megalitikus építményeket."
nem is az volt a (későbbi) kérdés. a beszélgetés során felvetetted, hogy a kőbaltával hadonászó hordák nem építhették azt, mert nem volt rá idejük a csorda hajkurászása miatt. a letelepedett életmód ellen felhozott "érveid" között szerepelt még, hogy Göbekli Tepe esetében sem találtak lakóépületet. erre írtam régebben, hogy ennek van logikus magyarázata, mely magyarázat a Wadi Faynanról szóló cikkben is szerepel, amely cikk egyébként tételesen cáfolja a fent említett "érveidet".
az, hogy Göbekli Tepe építői kőoszlopokat használtak, míg Wadi Faynan esetében más építési módot alkalmaztak, az átmeneti jellegű társadalmak kialakulása és működése szempontjából teljességgel érdektelen, lásd:
<Three basic assumptions tend to be made regarding PPNA settlements: (i) that the presence of stone or mud architecture indicates sedentism; (ii) that most buildings are domestic and can be described as houses forming small permanent villages; and (iii) that any buildings not fitting this pattern are “special,” with some communal function, frequently assumed to be ritual as opposed to a domestic norm, including the tower at Jericho (1), monumental stone-pillared structures at Göbekli Tepe (2), and communal buildings at Jerf el Ahmar and Mureybet (3). On the basis of our recent discoveries at WF16, we argue that these normative assumptions must be questioned. Can we really identify basic domestic structures in these early settlements, and do they exist in opposition to the nondomestic? This has profound implications for how we understand PPNA social organization.>
az általad írt felvetésre nem adható egységes válasz, mivel a megaltikus építmények keletkezési kora, stílusa, technológiája jelentős szórást mutat, konkrétan Göbekli Tepe esetében viszont a válasz pontosan (értsd: amennyire ennyi idő távlatából lehetséges) ismert.
"Pl a Szfinx-gödör falában levő függőleges árkok, amiket víz moshatott ki."
az nem lelet, és nem bizonyíték, hanem egy erősen vitatott elmélet.
azért ez már súlyos, hogy ezekkel a fogalmakkal sem vagy tisztában.
"Amivel csak annyi baj van, hogy a főniciaiak nem tudtak 1000 tonnás köveket sem bányászni, sem szállítani, sem a helyükre illeszteni..."
ezt meg már végképp nem értem. ki mondta, hogy az 1000 tonnás köveket a föníciaiak illesztették a helyükre? tudtommal senki....
ismételtem megkérnélek, hogy vedd komolyabban a beszélgetést, nincs szükség "az egyiptomiak rézfűrészzel bányásztak ki több millió követ" szintű butaságra.
"Ahhoz, hogy helyes(ebb) következtetést vonjunk le, nem feltétlenül szükséges többlet információ, sokszor elegendő a meglévőek figyelembe vétele, leginkább azoké, melyeket a hivatalos tudomány szeret elhallgatni."
ez a kijelentés is csupán akkor nyer értelmet, ha a ""helyes következtetés" kifejezést valódi értelméből kiforgatva használod.
nézd, az egy dolog, hogy a szavakat nem valódik értelmezésükkel használod, hanem kiforgatod azokat (bizonyíték). az azonban még súlyosabb hiba, hogy egy beszélgetés során figyelmen kívül hagyod az elhangzott tényeket, bár itt a Rejtélyesben az alternatív (értsd áltudományos) elméletek támogatói részéről ez sajnos elég gyakori jelenség. a fejtegetésed ugyanis nem más, mint egy laikus okoskodása, ráadásul szembemegy a terepen begyűjtött adatokkal. sajnos az a helyzet, hogy a véleményed teljesen indifferens, azok alapján ugyanis nem e te verziód következik logikusan, hanem az alábbi, melyet újra beteszek. ha nem megy az angol, akkor segítek:
<Since 1998, he has examined more than 100,000 bone fragments from Gobekli Tepe. Peters has often found cut marks and splintered edges on them—signs that the animals from which they came were butchered and cooked. The bones, stored in dozens of plastic crates stacked in a storeroom at the house, are the best clue to how people who created Gobekli Tepe lived. Peters has identified tens of thousands of gazelle bones, which make up more than 60 percent of the total, plus those of other wild game such as boar, sheep and red deer. He's also found bones of a dozen different bird species, including vultures, cranes, ducks and geese. "The first year, we went through 15,000 pieces of animal bone, all of them wild. It was pretty clear we were dealing with a hunter-gatherer site," Peters says. "It's been the same every year since." The abundant remnants of wild game indicate that the people who lived here had not yet domesticated animals or farmed.>
mivel bőven volt eleség, ezért a népesség egy része (kb. 500 ember) tudott időt szakítani arra, hogy a kövek pakolásával foglalkozzék.
