Szia IDRE! Köszönöm a nekem szóló helyesbítést. Maximálisan el is fogadom ugyanúgy, mint a 823-as hozzászólásodat. Túlságosan elmentünk a megfelelő élőeleség biztosításának irányába, holott ez csak egy feltétel a sok közül, aminek stimmelni kell.
Nem hinném, hogy nagy ,,titkok" vannak ebben a hobbyban. Igen, sajnos a hazai szakirodalom elég szegényes de külföldön és most már a neten is (főleg német nyelvterületen) nagyon sok ismeretre lehet szert tenni.
Az igazi ,,vérprofik" nem titkolják el a tudományukat. Biztosan más világ volt régebben de gyerekként az akkori ,,legnevesebb" madarászoktól bármit kérdeztem, segítettek.
Akkor is voltak ügyes madarászok, de olyan ritkán fordult elő hogy ,,vödörszámra" tudtak volna egy bizonyos fajt szaporítani. Amikor egy fajból hirtelen sok lesz, az figyelemreméltó...
A Te hozzászólásodra külön válaszolnék, mivel a bolti eladó igencsak tájékozatlan, volt és ráadásul véleményével félre is vezetett, ugyanis a vizi plankton nem csak kitinből és vízből áll, hanem a víznek látszó áttetsző folyadék tömény táperő és energiaforrás az emészthetetlen vázszerkezet fogságában. Gondolj a tengerek óriására az Óriásbálnára (Balaenoptera musculus) kb. 19o tonnányi testét ezekből a lényekből tartja fenn nap mint nap.
De az akvarisztikában is ez az élőeleség gerince.
A madarak viszont a kiszáradó tavakhoz járnak inni és itt találkoznak a tömény planktonnal, amit aztán el is fogyasztanak. Vannak fajok, (pl. Flamingó) melyek kizárólag ezzel táplálkoznak.
Sajnos az ilyen tájékozatlanság félrevezeti az érdeklödőt.
Kezd a fórum igazi vérbeli szakmai dolgokkal foglalkozni, ezért egy kis titkot....ami nem is titok ha belegondolunk.
Abból induljunk ki, hogy az élőlények köztük a madarak is ösztönösen szaporodnak, ha a körülmények kedvezőek számukra. Ez a kedvező körülmény a tartási viszonyok összességére kell, hogy vonatkozzon : ezen belül a legfontosabb az elhelyezés módja a természeteshez hasonló környezet biztosítása: - napfényes, de egyben bozótos, röpülésre alkalmas bő terület, megfelelö hőmérséklettel és annak napszakbeli ingadozásával, a relatív páratartalommal, az élőhelyén lévő napszak váltásokkal, a származási területén fellelhető ásványi anyagokkal, tápanyagokkal, a fajra jellemző életmód és költési szokások lehetőségének kialakításával, az együttélő (madár) fajokkal és nem utolsó sorban annak az ismerete, hogy a tartott faj koloniában, vagy kis csapatban, netán párban él. Figyelembe kell még venni a hazai tartás során a madarakat zavaró zajhatásokat is. És ebből a sokirányú ismeretanyagból csak egy az állati fehérje bevitelének kérdése. A sikeres tenyésztők legföbb titka a tartott madár mélyreható ismerete.
Ha nem haragszotok meg néhány tapasztalatomat közreadnám az utolsó tizegynéhány hozzászóláshoz.
Összefoglalva a 811 - 822 ig a hozzászólásokat a következöket ajánlanám figyelmetekbe:
1. Az egzoták etetésénél ki kell alakítani egy arányos etetési szisztémát a lisztes és olajos magvak, az állati eredetű emészthető nyersfehérje, a zöldeleség, szárazanyag és a vitamin, valamint ásványi anyag bevitelének arányára.
Ezt egészíti ki a zöldeleséggel és a lágyeleséggel bevitt természetes atibiotikumok és más gyógyhatású, a megelőzést szolgáló táplálékok etetése is.
2. Tenyésztési időszakonként (szaporításra felkészítés, - nevelési szakasz - egészen az utódok leválasztásáig - pihenő időszak) más és más összetételű táplálékot igényelnek ( az összetevők %- a változik.)
3. minden madár az új helyen aklimatizálandó ebbe beletartozik a más táplálékhoz való szoktatás is ami sokszor hónapokig is eltarthat. ( fokozatosan váltunk át az új kajára (ennek külön technológiája van.) Az első és legfontosabb kérdés az eladóhoz, hogy mit evett eddig a madár ?
4. A legegyszerübb és leghatásosabbb módszer a teljesértékű lágyeleséghez való szoktatás, mely nehéz és sok türelmet igénylő dolog, és látszólag némi pazarlást is okoz a rászokásig. A haszna, hogy a madarak a lágyeleséget tekintik majd fiókanevelő tápláléknak és így kiküszöböljük a rovargyűjtéssel járó kellemetlenségeket.
Itt a legnagyobb titok az illat és ízhatás elérésében van.
5. Csak szaporodásra felkészített madár fog rendesen utodot nevelni. A felkészítés a technikai feltételek biztosításán kívűl pszichikai felkészülést is igényel úgy a tenyésztő, mint a madár részéről. ( ez egy külön téma)
6. A sikeres tenyésztők saját maguk nevelik az állati fehérjét biztosító zsákmányállatokat.
7. Csak több azonos fajú pár tartásával lehet eredményeket elérni. (Törzstenyészet)
8. Addig amig a madarászok az üzletet nézik a madártartásban, ne várjatok igazán
nyílt tájékoztatást a módszerekről. SAJNOS, DE EZ ÍGY VAN NAPJAINKBAN.
Remélem lesz még ilyen téma a fórumon ez sok ötletet kihozhat, amit hasznosítani lehet a hétköznapokban.
Sziasztok! Nagyon boldog lennék, ha tényleg így lenne ahogy írod. Sajnos a ,,vérprofikról" általában kiderül, hogy vödörszámra veszik a vadon befogott madarakat. Azt tudom, hogy a pillangók és az amarantok is kiröhögtek volna a lágyeleséggel, ha nem kapnak mást. Érdekes, hogy az ,,ausztrálok" ezt tényleg nem igénylik, sőt a szakállas amandínák a lisztkukac miatt dobálták ki a fiókákat. (Ezt mellesleg a könyvek is írják, hogy ,,doppingolja" a madarakat, új költésbe kezdenek)Mennyire érdekes pl. hogy 5-10 évvel ezelőtt nagyon ritkán lehetett látni kiskubákat, most pedig egyszerre rengeteg lett...
Biztosan rosszul csináltam valamit, mert volt, hogy 5 pár helena is volt a kerti röpdében (szépen benövényesítve, nád stb. )de azon kívül, hogy napoztak és jól érezték magukat semmit sem csináltak... (2 évig)
Köszi, igazad lehet. Az angol szakirodalomban az elismert tenyésztők egyébként a televényférget és a muslicát favorizálják a mini lisztkukacon kívül. A muslicát rohadt banánon tenyésztik. Állítólag elkapkodják a kirepült muslicákat az asztrildok. Látott már valaki ilyet? Mármint, hogy szedegetik a röpképes muslicákat. A lárvát tudom, hogy eszik, de vadászni még nem láttam őket.
A televényféreg tenyésztésével be kéne indulni. Én ritkán járok nagyobb állatkereskedésben, aki szokott járni, megnézné, hogy van-e? Ha most nincs, szokott egyáltalán lenni (halkajaként árulhatják..).
valóban. és gábornál monoron voltak fiatal helenák, ha jól láttam. szerintem úgy működhet, hogy vesznek 10-15 pár madarat és abból 4-6 pár biztos költ. ezek megmaradnak és az ő fiaik már sokkal könnyebben szaporodnak, könnyebben rászoktathatók valamire, az újonnan jötteket pedig eltanulják a fogsábban szaporítottaktól.
de ez a rákos-lágyeleség csak az izmosabb asztrildoknál jöhet be. a komolyannaknak kevés.
Minél nagyobbra duzzad ez a fórum, annál értékesebb lesz. Itt már összehoztatok annyi szakmai tudást, amiből könyvet lehetne kiadni. Kösz Macky a részletes felsorolást, egyébként a külföldi szakirodalmat valóban érdemes bújni, mert a magyar finoman szólva is szegényes. Szóval a felsorolt táplálékok valóban eredményesk lehetnek, egy bajuk van: piszokul nehéz őket beszerezni. Én a karcagi kiállításon lepődtem meg, de nagyon: a vérprofik, akik kis túlzással vödörszám szaporítják az aranymellűt, amarantot, kis kubát, pillangópintyet, Forbes papagájamandinát, nem nagyon vacakolnak élőeleséggel, különösen nem planktonhálóznak, vagy utazgatnak nagyobb díszmadár-kereskedésekbe szúnyoglárváért, vizibolháért. Dpes a megmondhatója, hogy így van, de a titkos száraz/lágyeleség receptjét nem tudom. Megmondom őszintén, Horváth Gábornál sem derült ki igazán, hogy mi a helyzet, de dugig volt asztrild fiatalokkal. Dpes, mi a véleményed?
Sziasztok! Átlapozgattam egy régi szakirodalmat (Dathe: Handbuch des vogelliebhabers) és már rájöttem, hogy igen, annak idején nem én találtam ki a vizibolhát, hanem a szerző írja a pillangópintyeknél. Röviden: a pillangópinty a fiókák egy hetes koráig szinte csak állati eredetű táplálékkal etet. Pl.friss hangyatojás,levéltetvek,pókok,legyek, muslincák, VIZIBOLHÁK, vizi bolharákok, televényféreg, vörös szúnyoglárva és légylárvák.
Ez valószinűleg érvényes lehet a többi apróságra is.
!!! Keresem Franz ROBILLER: Prachtfinken c. könyvét
Még egy gondolat: amikor vadon befogott kékfejű pillangópintyeim az első költés fiókáit kidobták (lakásban, vitrinben voltak)és a második költés fiókái kelés előtt álltak , akkor próbáltam minden fellelhetőt eléjük rakni. A lisztkukactól féltek, a tojásra azt mondták:,,fújjjjj". Amikor viszont a vizibolhát és a szúnyoglárvát(vörös) eléjük tettem, akkor szinte csak azokat ették-etették az első napokban. Szépen fel is neveltek 3 fiókát. A kerti röpdében már más is volt előttük pl. légylárva de a viziherkentyűk maradtak a kedvenc bébiételnek. Az amarant, a tigrispinty is ezekkel nevelt.
Sziasztok! Az asztrildok felnevelésénél azért kell -szerintem- ilyen állati eredetű táplálékokat megpróbálni, mert elég válogatósak. Amikor kikelnek a kicsik, a szülők lázasan keresgélni kezdenek mindenféle apró élőlény után. Ők nem tudják, miben mennyi pl. fehérje van. A legtöbb faj fiókája csíráztatott magokkal, zöldeleséggel is felnőne. Amikor fogságban nem találnak semmi mozgó eleséget, előfordul hogy kidobálják a kicsiket.
Ezzel a vizibolhás kajával kapcsolatban Kidana írta a 787-ben, hogy egy állatkereskedésben dolgozó eladó szerint nem ér túl sokat. Egyetértek vele, ugyanez a bajom nekem is ezzel: tápértéke közel van a 0-hoz (kitin+víz), alig tudom elképzelni, hogy az asztrildok ezzel neveljenek. Én biztos nem törném magam, hogy szerezzek. Televényféreg kéne, de fogalmam sincs, honnan lehet beszerezni (tenyésztéséről viszont már van szakirodalom). Van valakinek infója ezzel kapcsolatban? A külföldi honlapok szerint ez lenne az ütős élőeleség...
nem lehet, hogy csak forrázzák őket. olyat már hallottam, hogy forrásban lévő vízbe teszik néhány másodpercre, majd megtörlik őket, végül a nagyobb darabolat felvágják.
Olvastam valahol, hogy főtt majd fagyasztott lisztkukival neveltek korallok! Lehet, hogy csak a biztonság kedvéért főzték meg (5 perc vagy még annyi sem) nehogy bevigyenek velük vm. fertőzést. Igazából pinki volna a jó mert az sokkal kisebb és karcsúbb de az itteni horgászboltban sajnos csak vörösre festettek vannak és kérdéses, hogy mivel festik - ha rodamin B-vel akkor jobb kerülni.
Úgy döntöttem, hogy csak fagyasztom őket mivel nincs gusztusom főzögetni.. :(
És majd elválik...hogy mi lesz belőlük ha kiengednek! :D
Az állati fehérjét jól pótólja a humán étkezésben használt "Trappista" sajt reszelve. Amikor nem tudod cserélni időben a lágyeleséget, csak ezt adj neki. Megszokás után egalább úgy szeretik mint a fehér lisztkukacot.
Ezen a fórumon valahol olvastam, hogy a lisztkukacot meg kell főzni etetés elött. Valaki megmondaná miért kell ezt megtenni???
meglehet, de szeretek biztosra menni.vszinű az ismerősödnek igaza lehet és túl aggoaggódom ezt a tojás dolgot.nálunk nagy a meleg és három óra elteltével már elég vacakul tud kinézni .....de tényleg szerencsésnek mondhatom magam hogy meg tudom oldani a gyakori cserét (előfordul,hogy meg kell kérnem vkit de az is mázli,hogy van kit)hát nemtudom...a három órát madarászoktól hallottam és nem próbáltam ki az "úgyseeszihamánemjó" módszert.nem vagyok egy kisérletező fajta.ha nem sikerül időre hazaérni akkor sárgarépás orlux a menü ,vagy almás az enyémek szívesen eszik, etetik.persze ez nem túl használható tanács ha nem szoktak hozzá vagy nem ilyesmi az ideális kajájuk.remélem nincs harag .......mert ezzel is úgy van hogy "ahány ház annyi szokás"sok sikert:redsiskin
Az Orlux tojásosat szeretik? Mert ha igen, szerintem próbáld meg belekeverni a reszelt tojást, hátha úgy jobban eszik. Eddig az enyémek csak az Orluxot kapták "szárazon", de múlt hétvégén kevertem bele nekik reszelt főtt tojást is (hogy szokják), és úgy csipegették. Lehet, hogy magában a főtt tojást az enyémek sem ennék meg, bár úgy még nem próbáltam. A lisztkukacot miért kell megfőzni?? Bocs, ha hülyeséget kérdezek, csak ilyet még nem hallottam. Mi a helyzet a saját kukactenyészeteddel? Lettek már szép fehér, frissen vedlett kukackák?
Csak három órát? Hát, gondolom a legtöbb ember -mivel nincs otthon egész nap- nem tudja mindig három óra elteltével kivenni a tojást... :/ Egyik ismerősöm szerint ha már van valami baja a tojásnak (amit mi még nem is érzünk rajta), a madárkák már nem nyúlnak hozzá. Legalábbis ő ezt tapasztalta a sajátjainál.
