Hatalmas itt a csend, úgyhogy jövök egy leírással, aztán ha minden jól megy majd egy másikkal is valamikor, az kicsit érdekesebb mint az alábbi, mondhatni standard útvonal.
2019.09.16 14:35 - 16:25, DEB - MXP W6 7871 LF 94% 2.990 HUF
MXP elég hálás célpont mert egyrészt olcsó oda repülni szinte mindig ( ez most is így volt ), másrészt a látnivalók tárháza szinte kimeríthetetlen a környéken.
Az észak-olaszországi tavak közül eddig a Garda kimaradt valahogy, így most kitaláltuk, hogy nézzük meg milyen is a hely, nem kis részben a négyéves gyerekre gondolva. Na jó, azért felnőttként sem utolsó dolog éppen ott lenni.
A szokásos reptéri busz helyett családdal/autóval ki a reptérre.
A parkolóhelyek számát DEB-en sokan kritizálták, azt kell mondanom jogosan. A gond az lehet alapvetően ezzel, hogy nem az a helyzet mint pár éve mikor kis túlzással a DEB – LTN járaton kívül pluszban volt mutatóban egy-egy nap valami és slussz.
Sok az új járat, több az utas, a családtag aki kihozza őket/értük jön, a parkolóhelyek száma meg ugye nem nőtt.
A check-in pultnál egy szál magunk virítottunk indulás előtt másfél órával így gyorsan ment a dolog, nekem kissé szokatlan volt, hogy van feladott poggyászunk mert mikor egyedül repkedek csak kézim van gyakorlatilag mindig.
Kézipoggyászokkal ezúttal én nem nagyon láttam, hogy foglalkoztak volna méretügyileg.
Szeku a szokásos, de mégsem, nincs cipőlevétel és normális hangnemben beszélnek az emberrel, ez azért nagy változás. Tudom sokan vitatják, hogy javult, de higgyétek el, hogy régebben durvább volt. Igen, ennél is mint amilyen most:-)
A tranzitban azért tetten érhető némi fejlődés, szélesebb lett a választék a büfében, felszereltek pár monitort a rajtuk a napi érkező/induló járatokkal, talán logikusabban vannak elhelyezve a fotelek.
Indulás időben. A captain Ferkó Dávid akivel már többször repültem, a crew pedig román-magyar vegyes válogatott, Arife, Denisa, Roxana és Hajnalka ( vezető sztyuvi ). Az ezen a járaton szokásos gyér fogyasztás, eseménytelen repülés.
MXP-ről vonattal be a Centraléra. Itt aztán szembesültünk az olasz vasúti közlekedés bájával, ezúttal nem sztrájk formájában, hanem szimplán nem indult el a vonat ami vitt volna minket Peschierába mert meghibásodott egy ajtó. A vonaton pokoli meleg volt és persze tömeg, tipikus ingajárat, tele volt a munkából hazafelé tartókkal. Aztán egy óra elteltével kiderült hogy már nem is fog elindulni, mindenki átszállt egy másik vonatra ami már eleve tele volt :D El lehet képzelni.
Végül leültünk az 1. osztályon, persze nem oda szólt a jegyünk, a kalauz később jött, de marháéra nem érdekelte a dolog, nem voltunk ugyanis ezzel egyedül. Az út kellemesen telt Peschieráig, egy ausztrál vegyes párral beszélgettünk végig, olasz férj/koreai feleség, bevándorlók kvázi, a férj családját jöttek haza meglátogatni. A fickó nagyon jó arc volt, azt mondta persze szereti Olaszországot, de soha nem jönne vissza már, csakis látogatóba.
A Garda-tóról rengeteget lehetne írni, van erre külön szaktopik is. Pár gondolat, tapasztalat mégis, igaz több mint két hónapja voltunk ott így fakulnak az emlékek:
- A szállásunkat én ajánlom bárkinek, igaz főszezonban marha drága. Akinek nincs autója annak elég jól jön, hogy az állomástól 100m-re van a hely, a neve Hotel Garden. Szép szobák, tágas fürdőszoba, a kaja olcsó a városban lévő puccosabb éttermekhez képest, van négyféle gyerekmenü. A reggeli a gyenge pont, az nem éppen minőségi, kvázi legolcsóbb vaj, sonka, sajt, kekszek, előregyártott bolti sütik stb., és nem is nagy a választék, de ehető azért bőven és benne van az árban. Aki Gardalandba is készül annak főnyeremény, hogy az ingyenes busz az állomástól indul, szinte a szálloda elől.
- Gardaland. Hát, akinek gyerek van ne hagyja ki. Nem olcsó éppen, de megéri az árát. Remek vidámpark, felnőtteknek sem rossz ha valaki szereti a hullámvasútat ( mi nem:-), tematikusan vannak rendezve a játékok. Létezik weboldal ahol jelzik mennyire telített a park adott napon, mi egy „zöld napon” mentünk ugye szezonon kívül már, hétköznap, így pont jó volt, vagy semmit vagy 5, de max 10 percet kellett várni, hogy feljussunk ( vagyis inkább a gyerek feljusson ) valamire. Na most, négy szín van ( zöld, sárga, narancs, vörös ), mindenki fantáziájára bízom milyen lehet egy nyári szombat ami „vörös nap”. Utólag azt mondom fölösleges előre megvenni neten a jegyet, helyben az összes szálláson meg lehet venni kedvezményesen. Bőven egynapos program a park, ha valaki a tengeri akváriumot is meg akarja nézni ami pár száz méterre van a vidámparktól akkor másfél napot nyugodtan számolhat csak a két parkra. Nem csak turisták vannak amúgy hanem rengeteg olasz is családok, iskolás csoportok.
- Peschiera nekünk tetszett, egy kellemes kisváros, jókat lehet sétálni a tóparton, van pár szép épület, ez az. Szeptemberben egyébként 80-90%-ban németekkel, azon belül is nyugdíjasokkal volt tele az összes tóparti település. Bár utószezon, de így is sokan voltak, Sirmionéban szinte már zavaróan sokan néhol.
- Sirmione. Szép, szép, nekünk már túl kommersz és turistás volt kicsit. nagyjából megnéztük ott amit kell, értsd a várat + bejártuk a kis utcákat. Itt azért néhol hömpölygött a nép és nehezen lehetett haladni. A nyaralás legrosszabb, mondhatni egyetlen rossz kajáját is itt sikerült elfogyasztani, pocsék pizza és tészta közepes áron a kikötőben. De ott sok jó nem is volt várható, turistakopasztó, gagyi éttermek egymás mellett. Csak ott lettünk éhesek -: )
- A hajózás a tavon drága ugyan mint az összes észak-olaszországi tavon kivéve az Iseóit, de nagy élmény persze.
- Monte Baldo és Malcesine. Nem szabad kihagyni, a felvonó elég sokáig megy, a gyerek bele is szédült félig-meddig + tömeg is volt, de fent tetszett neki a kilátás. Pedig közben a völgybe leszállt a köd, szóval túl sokat nem is láttunk. Lent Malcesine gyönyörű kis település, talán nekünk a három hely közül ahol voltunk Malcesine tetszett leginkább. Itt sikerült jót enni, jó áron is ráadásul.
- A közlekedés a tó körül kriminális, állandó dugók vannak, ezek a kétsávos utak nem bírják a jelenlegi autómennyiséget. Nagyon sok a német, holland lakóautó is, sok a kemping a tó körül. Sokszor szinte lépésben mennek az autók hosszú percekig, két ilyen élményünk is volt, egyszer pl. a vidámparkból Peschierába tartó buszról leszálltunk a város határában mert gyalog hamarabb beértünk mint az araszoló busszal.
2019.09.20 22:00 - 23:50, MXP - DEB W6 7872 LF 92% 2.990 HUF
A szekunál hatalmas tömeg és fejetlenség alakult ki MXP-n, az volt a mázlink hogy kisgyerekkel voltunk így minket automatikusan betettek egy sokkal rövidebb külön sorba az ”eligazító” emberkék, különben dacára annak, hogy 2 órával indulás előtt ott voltunk a reptéren lehet hogy necces lett volna a dolog. Csigalassúsággal dolgoztak az olaszok ugyanis, voltak veszekedések, méltatlankodások is e miatt a szekunál, pár utas kiborult.
A kézipogyókkal nemigen foglalkoztak ezúttal sem, pedig MXP-n előfordul, hogy foglalkoznak vele azért.
Captain Lustyik György, vele is ,már többször sikerült repülnöm. Mráz András első tiszt, megint magyar-román vegyes crew, Tibi vezető steward, Bea, Lucia, Eszter sztyuvik. Tibi egyébként úgy végzi ezt a melót, mint akit az Isten is erre teremtett. Kedves, gyors, profi, figyelmes.
A captain egész sokat beszélt a néphez, részleteiben ismertette a felszállást, hányas pálya stb., pontos útvonalismertetés, időjárási körülmények, szóval ami kell. 15 perc késéssel indultunk, valami 5 perc maradt belőle érkezésre. Közepesen odaverős landolás és véget is ért ez a rövid nyaralás.
