Én úgy látom,hogy a beteget a környezetéből kiemelve, gyógyszer+ terápia+ védett közeg hármassal lehet legjobban helyrehozni,amennyiben nagyon rosszul van.
P.l így működik Tündérhegy,sok beteg együtt+ egyéni+ csoportterápiák+ gyógyszer,ez így ígéretes.
Amennyiben ez nem megoldható,akkor a heti néhány pszichoterápia+gyógyszer is megoldás lehet.
Ha ez sem megoldható,marad a gyógyszer,de attól változás a viselkedésben nem lesz önmagában, "csak" jobban lesz tőle a páciens.
Persze ha megnyeri valaki a lottóötöst,az is segít .
Alternatív megoldásokról nem tudok mit mondani,én nem hiszek azokban,magas placebo hatás miatt főleg enyhébb esetekben akár azok is segíthetnek.
Igen, így van. Bár volt két személyes ismerősöm is, akik kifizették ezt az árat maszek pszichológusnak. Az egyik pánikbetegségben szenvedett, és elhatárolta magát a gyógyszerektől, és csak a pszichoterápiát volt hajlandó elfogadni.
A másik pedig kognitív pszichoterápiát vett igénybe, és alkalmanként és hetente fizetett tizenakárhány ezret a pszichológusának.
Most itt kellene megírnom, hogy mi lett ezeknek a terápiáknak a vége, de sajnos, nem tudom, mert azóta nem hallottam ezekről az illetőkről semmit sem.
Hát azért jártam pár helyen különböző problémákkal, az a tapasztalatom, hogy leginkább emberfüggő! A szuperkórházban is van pökhendi bunkó orvos, a lepukkantban meg aki minden tőle telhetőt megtesz. Más kérdés a technikai eszközök hiánya! Meg a betegek is lehetnének néha türelmesebbek, meg ha nem próbálnák meg az internetről szedett tudásukkal oktatni szerencsétlen fáradt orvost! :)
Ez nekem sem volt teljesen világos, de nem akartam értetlenkedni:) Ugyanis mikor én is rákérdeztem, hogy miért nem vitte az ingyenes állami gyerekpszichológushoz, azt felelte, hogy azt mondták neki, hogy ha már elmúlt 14 éves, akkor nem lehet. És ezt azért nem értettem, mert nekem mindkét gyerekemet állami gyerekpszichológus vizsgálta meg, és ingyenes pszichoterápiára is oda jártak (már ameddig jártak).
Szóval magam sem értem, hogy neki ezt miért mondták, de el kellett hinnem, mert sajnos, ők sem állnak jól anyagilag, hogy csak nagyzolásból vitte volna maszek gyerekpszichológushoz.
Egyébként azt már én is hallottam, hogy a maszek pszichológusok tarifája általában 10 ezer szokott lenni óránként (vagy negyvenöt percenként), tehát egyáltalán nem olcsó - szerintem legalábbis.
A drága pszichológust nem értem! Felénk ez úgy zajlik, hogy beutaló nélkül be lehet jelentkezni a kórház ambuláns rendelésére, sőt hogy kihez akarok menni kiválaszthatom, ő meghallgat, kitölteti a teszteket, felírta a gyógyszereket, majd ő kért nekem időpontot a pszichológusnál. A pszichológus pedig a sokadik beszélgetés után mondta, nem kötelező járni hozzá, én döntöm el, de szívesen lát egyeztetett időpontban. Még masszázsra és gyógytornára is mehettem volna járóbetegként az osztályra, de azt egyenlőre nem vettem igénybe.
Pár nappal ezelőtt mondta a fiam egyik volt osztálytársnőjének édesanyja, hogy a fiát depressziógyanúval vitte el pszichológushoz (a háziorvos javasolta ezt neki). És minden héten jártak pszichoterápiára, alkalmanként 10 ezer forintért. Havonta négyszer mentek, tehát átlagosan havi negyvenezerbe került ez az édesanyának. Kb. hat hónap után a pszichológus azt mondta, hogy ennyi volt, ettől többet nem tehet. A gyerek (szintén 15-16 éves, mint a fiam) változatlanul kedvetlen, alig érdekli valami, és nem képes iskolába járni.
Ettől függetlenül változatlanul úgy gondolom, hogy mindenki azt tegye, amit jónak lát vagy jónak érez. És változatlanul úgy gondolom, hogy azért vagyunk itt, hogy gondolatokat és tapasztalatokat cseréljünk, természetesen a másik megbántása nélkül.
Itt van pl. ez a 'Rossz alvás' alcímű topic. Érdekes módon valaki mostanra az összes hozzászólásomat mínuszolta... Borzasztó ember lehetek, hogy ennyire utál az az illető :)
Szerintem ide a fórumra is emberek járnak, mindenféle véleménnyel, háttérrel, meggyőződéssel, mint a valódi életben. A fórumnak erre a részére pedig - nevéből adódóan - pszichológiai-pszichiátriai prolémákkal küzködők. Van, aki tanácsért jön ide, de van, akinek már van tapasztalata gyógymódokkal kapcsolatban. És természetes, hogy mindenki azt a gyógymódot javasolja, ami neki bevált. (és azt a meggyőződését hangoztatja, amije neki van)
Hogy ki és miért tiltott ki Téged, azt nem tudom, nem is értem.
Az, hogy kinek ki és miért szól(t) itt már be, azt felesleges megjegyezgetni, hiszen ez már - szerintem legalábbis - majdnem mindenkivel fordult elő. Nekem is többször szóltak be, le is hülyéztek már.
A gyógyszereket pedig csak pszichiáterek írhatnak fel, és azt is csak ők - vagy pszichológusok - állapíthatják meg, hogy ki miben szenved és mennyire súlyos ez vagy az a betegség. Ha el is mondjuk a véleményünket, meggyőződésünket, a legvégén azt szoktuk mondani - én legalábbis azt szoktam mondani - , hogy az illető menjen el szakorvoshoz vagy pszichológushoz és kérje ki az ő véleményüket.
Végre már, hogy más is látja ezt, én ezt már kissé ironikusan szóvá tettem több fórumban is!
Szívesebben venném ha a hétköznapi élet tapasztalatait beszélnénk meg. Az orvosunk pedig majd elmondja mit szedjünk, mivel próbálkozzunk! És valóban, minden ilyen oldalt látogatónak azt kell tanácsoljuk, hogy minél előbb keresse fel az orvosát!
Az h te 25- féle gyógyszert kipróbáltál, azt h 27 éve vagy beteg, nem sikerült kijönnöd ebből, nem jelenti azt, h másnak sem sikerül, h másnak is gyógyszerre van szüksége. Ezt meg pláne nem fogod tudni megállapítani abból, h bárki ideírja, h ő szorong, ő depressziós, fogalmad sincs mi van mögötte, h is érti a legtöbbször meg sem kérdezed. és még van itt egy ember aki ugyanezt teszi, de már mond diagnózist, és már mond gyógyszert. Abban azért gondolom megegyezhetünk, h nem ennyiből áll a lehetőség tárháza, és főleg ennyi információ, amit ide 1-2 ember leír, elég kevés .... A felszínes ismereteket úgy értettem, h ismered a gyógyszereket, utána olvastál egy csomót, nem vonom kétségbe, ismered a dsm-et, ezt sem, de nincsenek mélylélektani ismereteid különböző összefüggésekről, mi hogy tud megjelenni különböző tünetekben, és h nagyon sok esetben egyáltalán nem az segít, ha beteszed egy dsm kategóriába, arról nem is beszélve, h ezt jó esetben orvosok sem neten keresztül pár mondat után teszik.... (bár tudom, h előfordul néha :-( )
Nem személyeskedés, van itt más is, aki nagy "okosságokat" ír akár genetikai, akár agyi rendellenes működés témakörben kizárólagos teljes bizonyosságként, holott még a szakirodalom sokrétű, és nem csak egyoldalú- biomedikális vonal- tanulmányozása után is, csak azt lehet látni, h egyáltalán nem bizonyított.
Régebb óta beszélgettek itt egymással páran, nem zavar, nektek ez így jó, csak ha valaki segítséget kér, nem értem miért kell rögtön de csak a gyógyszer, gyógyszer... attól h te úgy érzed neked az vált be, egyáltalán nem biztos, h másoknak is az segít.
Még annyit ideírok,a 27 év betegként történő leélése közben több 100 órát beszélgettem a témáról gyakorló orvosokkal,nem amatőrökkel,mint én magam,és mivel a betegség a kognitív funkciókat nem érinti,azért sok minden rámragadt a kérdéskörrel kapcsolatosan.
Ne is törődj vele, ha nem tűnik el magától, hát kimoderálják.
Azt elismerem, hogy tapasztalati szakértő vagy, de abban azért van valami, hogy csak óvatosan ajánlgatni gyógyszer mennyiségeket, mert azt a beteg orvos nélkül jobb, ha nem variálja a pusztán a Te javaslatodra.
Én nem hinném,hogy az ísmereteim felszínesek,semmilyen értelemben nem azok.
Még csak félműveltnek sem tartanám magam a témában.Egyrészt többet olvastam a témáról,mint egy bármilyen huszonéves fiatal az egyetemen,másrészt sok-sok éve érintett vagyok,harmadrészt rengeteg beteggel beszéltem az évtizedek alatt,negyedrészt ez a hobbim,ötödrészt szedtem is vagy 25 féle gyógyszert.
Ez az ömlesztett ellenérzés eléggé személyeskedésnek tűnik számomra,persze ha meg tudod cáfolni az állításaimat(bármelyiket), elfogadom. Az esetleges jobbító szándékú véleményt meg főleg.
nem fogom bővebben kifejteni, egyszer már megtettem hónapokkal ezelőtt. Te írtál hülyeségeket az endogén depresszióról, a gyógyszerekről, meg ír itt más is hülyeséget, és osztogat tanácsokat gyógyszerekben, meg diagnózisokban. Leírtam a véleményem, és engem moderáltak ki. Töröltek is, holott normális módon mondtam a véleményem. Ennyit szerettem volna itt megjegyezni. Bennem ez tüske volt, leírtam. Nekem így jobb.
Nem szeretnék veled többet kommunikálni. Nyilvánvaló, h soha nem kérnék tanácsot tőled mentális problémákkal kapcsolatosan, szerettem volna, h aki teljesen laikusként, segítség kérőként ideír vagy akármilyen más hasonló lelkisegély oldalakra legyen tisztában azzal, h amit itt olvas, azok hitelessége erősen megkérdőjelezhető. Nem érdekel, h ti így vagy úgy látjátok, így vagy úgy csináljátok, az sem, h abban hisztek, csináljátok, higgyetek, csak ne kezdjetek el tanácsokat osztogatni akár gyógyszeres, akár olyat h más segítség nincs, amikor ismereteitek igencsak felszínes szinten- dsm, gyógyszer- mozognak.
engem felháborít, ha moderáció az ilyen lelkisegély oldalakon csak arra terjed ki, h ne legyen vita, h a betévedő ne rúgja fel a nyugodt mederben működő csoport közösséget. Ezeken az oldalakon mindig van vagy 1-2 ember, aki megmondja a tutit, és messziről síkit róluk, hogy mennyire felszínes tudással rendelkeznek a témában, sokkal inkább laikusok felszínes témabeli jártassággal és nem mély komplex tudással. Ami nem baj, mert nem segítő nem végzettségűek, és feltételezem nem is ekként dolgoznak, írásuk alapján ezt erősen feltételezem. Már csak azért is, mert aki mély és komplex tudással rendelkezik ezekben a témákban soha nem merne neten, személyes találkozás nélkül azt javasolni, h szedj ilyen olyan gyógyszert, mert csak fog segíteni, arról már nem is beszélek, h az egyes személyek tárgybeli tudása egy-egy mentális problémáról mennyire egyoldalú (pl. genetikai meghatározottság, biológiai eredet, stsbtb) és még az sem pontos, amit ezekről írnak. Belinkelve egy-két cikket alátámasztandó mondanivalójukat. Aki vmennyire is ismeri a pszichológiai kutatásokat, tisztában van vele, h ugyanennyi erővel be lehet linkelni 2-3 másik cikket, melyben pedig totál más megállapításra, következtetésekre jutottak. Ezeket a pszichológiai, akár agyi kutatásokat is tudni kell a helyén kezelni. És főleg nem olyanokat belelátni, mint amiket itt tesznek, h az kizárólagosság, és csak az, csak az. Nem, aki mélyebb ismerettel rendelkezik pontosan tudja, h a mentális problémák sokkal összetettebbek ennél.
Remélem, aki nagyon rossz helyzetben van, és először keres segítséget, az is tisztában van mindezekkel.
A mai antidepik lényegében a félelmet fékezik,a hangulatot javítják,ha nagyon "betalál",akkor a közérzetet is.
Ezekkel a pszichedelikus szerekkel a probléma is az,ami a nagyszerű benne:
Megváltoztatja az érzékelést. Innen nehéz tovább lépni,mert ez csak a szer hatása alatt történik,
ébren álmodsz,ha p.l. LSD-t használsz,összekeveredik a valóság a gondolataiddal,érdekesnek érdekes,kérdés,lehet-e ebből olyan szert csinálni,amivel tud autót vezetni,dolgozni mindenki.
Mondjuk megnézném,klinikai depressziónál javít-e mondjuk az LSD,elképzelhető,azért a biztonság kedvéért a haloperidol injekciót odakészíteném,vész esetére:)
Nézzétek, milyen érdekes dolgot találtam a házipatikán:
"Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a pszichedelikus szerek olyan módon segíthetik a depressziótól szenvedőket, amire más módszerek nem képesek. Néhány hasznos hatását már kimutatták az LSD-nek, a ketaminnak, a pszilocibinnek és az ayahuascának, egy Dél-Amerikában vallási szertartások során használt varázsitalnak.
"Szerintem nagyon komoly potenciál van ebben. Ha hirtelen másképp látod a dolgokat, akkor ez a kilátásokat is átalakíthatja. Erre a mai antidepresszánsok nem képesek, mert rutinszerűen és éber állapotban dolgoznak" - vélekedett Seth."
Erről van saját topikom is, meg több szemtopikba is irogattam. Ott mindent megtalálsz, persze sok ott az iromány, időbe telik átfutni, kettő linkjét adom is (persze nyugodtan kérdezhetsz, ha esetleg volna valami, ott is). Az első a saját topikom, a másik a szemszárazságról szól:
Elsősorban hinni kell, megváltoztatni a gondolkodásodat és az addigi nézési szokásaidat, ez nehéz, de nekem már az első nap után kialakult, hogy ez menni fog, csak mindent bele kell adnom. Onnantól minden gondolatom pár hónapon keresztül a látáson forgott. Jópár dolgot észrevettem, kikisérleteztem (néhányat még ma sem találsz meg – például hogy hogyan lehet látni a mikromozgásokat stb). Sorba vettem a dolgokat, hogy mit kell változtatnom annal érdekében, hogy jobban lássak, mit kell gyakorolnom, csinálnom és tennem – hogy javuljon a látásom.
Jól írsz, én is tudom mit tudnak okozni a rossz gondolatok és milyen erőt tudnak mozgósítani a testben. Az előbb betett linkben van egy kis magyarázat, hogy mi is történhet ilyen spontán és aránylag gyors megmagyarázhatatlan gyógyulásoknál stb....