"Amerikai bolygókutatók megfejtették, hogyan veszett el a Vénusz vízkészletének maradéka az elmúlt néhány milliárd évben – derül ki egy friss kutatásból, amely átalakíthatja a képünket a testvérbolygónk múltjáról és jelenéről. A Földhöz hasonló méretű és összetételű Vénusz ma elképesztően száraz, de ez nem volt mindig így. Az égitesten a Naprendszer hajnalán még annyi víz lehetett, mint bolygónkon, mára viszont alig maradt belőle valami. Az évtizedek óta ismert, hogy az élethez nélkülözhetetlen víz nagy része miként tűnt el a világűrbe, de a vízvesztés befejezéséhez egy másik, jelenleg is aktív kémiai folyamatra volt szükség. Ez az, amit most Michael Chaffinnek, a boulderi Coloradói Egyetem bolygókutatójának és kollégáinak sikerült azonosítaniuk, amiről hétfőn számolnak be a Nature folyóiratban közölt tanulmányukban. A hidrogén elszökéséhez vezető, disszociatív rekombinációnak nevezett mechanizmusra nem véletlenül csak most akadtak rá: a Vénuszhoz eddig küldött szondák műszerei ugyanis nem voltak képesek annak kimutatására.
„Eredményeink azt sugallják, hogy [jelenleg] kétszer annyi víz szökik el a légkörből, mint korábban feltételezték. Ha a veszteségeket kiegyenlíti a vulkáni tevékenységgel vagy kisbolygók és üstökösök becsapódásával a légkörbe kerülő víz, akkor mindez azt jelenti, hogy a korábbi vélekedéshez képest kétszer annyi víz kerül a légkörbe” – nyilatkozta a Qubitnek Chaffin.
Hogyan működik a folyamat?
A Vénuszon egykor elképesztően sok víz lehetett, ami, ha mind a felszínen koncentrálódik, egy átlagosan 3 kilométer mély globális óceánként jelent volna meg. Ennek a túlnyomó többsége a kutatók szerint egy hidrodinamikai szökésnek nevezett folyamat során tűnt el, amikor a hidrogén fokozatosan távozott az ősi, vízgőz által dominált légkörből. A mechanizmus idővel leállt, de a légkörben maradt még 10-100 méternyi, globális felszíni borítottsággal egyenértékű víz, jelentősen több, mint a mostani, 3 centiméternek megfelelő érték.
A bolygó légköre ma nagyrészt szén-dioxidból áll (96,5 százalékban), de található benne vízgőz is (20 ppm). Mind a szén-dioxid- (CO2), mind a vízmolekulák (H2O) el tudják érni a felsőlégkört, ahol felbontja őket a napsugárzás – magyarázta Chaffin, aki elsősorban a Vénusz, a Mars és más kőzetbolygók légköreit tanulmányozza. Az így keletkezett atomok különbözőképpen rekombinálódnak egymással: a vízmolekulákból kiszabaduló hidrogénatomok (H) egy része formil-ionokat (HCO+) alkot, amelyek gyorsan disszociatív rekombináción mennek keresztül.
A folyamatban a formil-ionok a Vénusz ionoszférájában (a légkör napsugárzás által ionizált része) egy elektronnal rekombinálódnak. Ekkor, mint a kutató írta, egy semleges töltésű molekula (HCO) keletkezik, amelynek túl nagy az energiája ahhoz, hogy egyben maradjon, így a HCO szétválik (disszociál) szén-monoxidra (CO) és hidrogénre (H). Az energia nagy része a hidrogén gyorsítására megy el, ami aztán a Vénusz szökési sebességének háromszorosával száguld tovább és távozik a világűrbe.
A kutatók vizsgálatukhoz egy, eredetileg a Mars légköri folyamatainak megértésére tervezett fotokémiai modellt adaptáltak, ami képes a hidrogén deutérium izotópjával összefüggő kémiai reakciók, valamint az ionoszféra folyamatainak leképezésére is. Ezzel kiszámították, hogy miként változik a Vénusz légkörét alkotó gázok koncentrációja a felszíntől 90-250 kilométeres magasságban. A modell megadta, hogy mennyi hidrogén (és deutérium) távozik a bolygóról a világűrbe, valamint azt is előre jelezte, hogy azért a HCO+ disszociatív rekombinációja felelhet.
Bár a Vénuszhoz eddig indított szondák nem tudták kimérni a légkörben a formil-ionokat (HCO+), Chaffin szerint a NASA 1980-ban a bolygóhoz ért és 1992-ig működő Pioneer Venus Orbiter űrszondája végzett olyan méréseket, amelyeket hasznosítani tudtak. A más molekulákról és ionokról gyűjtött adatokkal meg tudták mutatni, hogy a HCO+ hasonló rátával keletkezhet, mint amit a modelljük előre jelez. „Bíztató, hogy a meglévő, limitált mérések egy irányba mutatnak a modellünkkel, de valamilyen jövőbeli űrszonda által gyűjtött új adatokra van szükség, amik direktben vizsgálják ezt a szökési folyamatot” – írta.
Azzal, hogy a hidrogén atom elhagyja a bolygót, az eredeti vízmolekulák már nem tudnak újra létrejönni a légkörben. „Azt találtuk, hogy a HCO+-rekombináció a fő mechanizmus, amelyen keresztül a hidrogén elhagyja a Vénusz légkörét. Ez közel olyan sebességgel távolítja el a hidrogént (így a vizet is), mint az összes korábban vizsgált folyamat együttvéve” – írta a bolygókutató. A mechanizmus, mint a tanulmányban írják, egyszerre képes megmagyarázni a vénuszi légkör szárazságát és azt, hogy miért van benne a földihez képest 120-szor annyi deutérium – mindez az eddigi hipotéziseknek nehezükre esett.
Hevesebb lehet a mai vulkáni aktivitás, mint gondoltuk
Ha tényleg kétszer annyi víz kerül ma a légkörbe, mint eddig feltételezték, az elég izgalmas következményekkel jár. A kutató szerint amennyiben ez a víz vulkáni kigázosodásból származik, akkor lehetséges, hogy a bolygón zajló vulkanizmus kétszer olyan heves, mint eddig gondoltuk, vagy a kitörésekkel kétszer annyi víz távozik. Ez utóbbi arra mutatna, hogy a Vénusz mélye az eddig gondoltnál több vizet rejt.
Egy tavalyi kutatás az 1990-es években a bolygó körül dolgozó amerikai Magellan űrszonda mérései alapján talált arra bizonyítékot, hogy a Vénuszon ma is vannak aktív vulkánok. Robert Herrick és Scott Hensley két, a bolygó egyik vulkánokkal tarkított területéről nyolc hónap különbséggel készített felvételen akkor egy friss kitörés nyomait azonosította.
Chaffin azt állítja, a helyzet pontos megértéséhez az amerikai űrügynökség (NASA) VERITAS és DAVINCI, valamint az európai űrügynökség (ESA) EnVision szondáira lesz szükség, és az általuk a felszínről és alsólégkörről végzett mérésekre – valamint további, a felsőlégköri vízvesztést vizsgáló kutatásokra.
Az általuk felvázolt mechanizmust kétféleképpen lehetne tanulmányozni: egy, a NASA Mars körül keringő MAVEN szondájára szerelt, NGIMS nevű színképelemző műszerhez hasonló berendezéssel, amely ki tudná mérni a formil-ionok koncentrációját, valamint más, nagy felbontású mérésekkel, amelyek a rekombinációból létrejövő szupergyors hidrogén atomokat észlelnék.
Ha volt valaha óceán a Vénuszon, akkor tovább létezhetett
De mit mond a kutatás arról, hogy lehetett-e a Vénusznak egykor óceánja? A kérdés megosztó a szakemberek körében: a NASA korábbi vezető kutatója, James Green például egy 2018-as sajtótájékoztatón a bolygót egyértelműen egykori „óceánvilágnak” nevezte, vagyis olyan égitestnek, amelynek felszínén több milliárd évvel ezelőtt jelentős mennyiségű folyékony víz volt. Egy 2021-ben a Nature-ben megjelent kutatás, amely egy éghajlati modellel rekonstruálta a bolygó egykori körülményeit, ugyanakkor kizárta ezt a lehetőséget.
Chaffin szerint eredményeiknek jelentős implikációi lehetnek mindkét forgatókönyvre. Ha viszont 3-4 milliárd évvel ezelőtt tényleg volt a Vénusznak óceánja, akkor az általuk azonosított intenzívebb vízvesztési folyamat miatt az tovább létezhetett. Ennek az az egyszerű oka, hogy ha gyorsabban tud távozni a bolygóról a hidrogén, akkor nem kellett olyan sok időnek eltelnie a múltbeli „óceánvilág” állapot és a mostani, elszabadult üvegházhatás és pokoli felszíni körülmények által jellemzett helyzet között.
Ahhoz, hogy ténylegesen kiderüljön, voltak-e óceánok a Vénuszon, a szakember szerint geológiai, alsólégköri, és felsőlégköri mérések kombinációjára lesz szükség, amik egy részét elvégzik majd a jelenleg tervezett űrszondák. „Amit szívesen látnék, az egy olyan új küldetés, amely kiterjeszti a vénuszi víz kutatását az elszökését irányító felsőlégköri folyamatokra, és így lefedi az egész vénuszi légkört, hogy teljes képet kaphassunk, és feltárhassuk testvérbolygónk vizének történetét” – írta."
"A mai ember sem tud mindent az univerzumról, mivel még a keletkezése is vitatott. Ha nem keletkezett, vagyis öröktől fogva létezik, akkor soha nem lesz teljes a tudásunk róla. Egy örökké létező Teremtő isten, meg az általa teremtett véges világok kielégítik, beteljesítik az emberi elme befogadó képességét. A mindentudást hagyjuk meg a teremtőnek!;-)"
A 12000 évvel ezelőtti embernek nem kellett tudnia a fekete lyukakról, pulzárokról és a megfigyelhető világegyetem határairól. Elég volt, hogy abban az időben ráébredtek az őket körülvevő Univerzum alapvető működési mechanizmusaira, hiszen akár 200-250 ezer év állhatott rendelkezésre nekik ehhez. Ez a tudásuk már abban a korai időben tudásalapú, szervezett társadalom kialakulásához vezetett.
"Amennyiben csak annyiból áll az „univerzum tudása”, hogy ismerjük a napfordulókat, az évszakok változását, az év napjainak a számát, akkor az valóban csak az előember, vagy ősember tudása az univerzumról."
Az én értelmezésem szerint (a bizonyítékok fényében) a 12000 évvel ezelőtti ember (mínusz 1-2 ezer év), legalábbis Délkelet-Törökországban foglalkozott a csillagos égbolt tanulmányozásával, vizsgálta, értelmezte a csillagállásokat, égitest mozgásokat. A bizonyítékok szerint tisztában voltak a napfordulókkal, napéjegyenlőségekkel. Legalább ismeretes volt számukra az évszakok változásának mintázata és az égitestek mozgásának periodicitása. Ezek a megfigyelések és ismeretek hozzájárulhattak ahhoz, hogy az ősi emberek időmérési és időszámítási rendszereket alakítsanak ki, amelyeket az évszakok változásainak és más természeti jelenségeknek megfelelően állítottak be. Ezért valószínűsíthető, hogy az ősi Karahan Tepe és Göbekli Tepe őscivilizációja közel állt a 365 napos évet meghatározó pontosabb időszámításhoz, bár ennek pontosítására további kutatásokra lesz szükség. A civilizáció tagjai nyilván felhasználták megszerzett csillagászati tudásukat, az évszakok ismeretét stb. a mezőgazdasághoz és az ünnepekhez, valamint a kulturális és vallási rituálék időzítéséhez. A régészek nemrég arra utaló jeleket találtak, hogy évszázadokkal a Gobekli Tepe megjelenése előtt a kőkorszakban élő vadász-gyűjtögetők a régióban kis, állandó településeket építettek, ahol közösen éltek, megosztva táplálékaikat. A megosztás társadalmat jelent. Csillagászat - mezőgazdaság - állandó települések, táplálék megosztása.... csak így lehetett.
Amennyiben csak annyiból áll az „univerzum tudása”, hogy ismerjük a napfordulókat, az évszakok változását, az év napjainak a számát, akkor az valóban csak az előember, vagy ősember tudása az univerzumról. A mai ember sem tud mindent az univerzumról, mivel még a keletkezése is vitatott. Ha nem keletkezett, vagyis öröktől fogva létezik, akkor soha nem lesz teljes a tudásunk róla. Egy örökké létező Teremtő isten, meg az általa teremtett véges világok kielégítik, beteljesítik az emberi elme befogadó képességét. A mindentudást hagyjuk meg a teremtőnek!;-)
Ez az Univerzum tudása. Éppen elég - egyelőre. A földalatt radarral azonosított, legalább 1 tucatnyi régészeti leletanyag kb. 1 %-a van eddig feltárva. 2019-től nagy lépést tettek előre a régészek Karahan Tepe kezdeti feltárásával.
Ha az őskori Karahan Tepe civilizáció ismerhette és figyelhette a téli napfordulót, akkor valószínűleg tisztában voltak a nyári napfordulóval és a napéjegyenlőségi pontokkal is. Ezek az égitestek mozgásának figyelemmel kísérése révén alapvető fontosságúak voltak az évszakok megértésében és az időszámításban. Tehát a 365 napos évről is fogalmuk lehetett.
Aki kételkedik abban, hogy a göbekli tepe-i őscivilizáció ismerte a csillagos égboltot, a napfordulókat, az mit szól ahhoz, hogy Karahan Tepe lelőhelyen, a délkelet-törökországi Göbekli Tepe testvéroldalán - amely szintén legalább, kb. 11500 évvel ezelőtti múltra tekint vissza - bizonyíték van arra, hogy az őskori emberek megalitikus helyszíneket építettek az év fordulópontjaként?:
Karahan Tepe őscivilizáció ismerte a napfordulókat, a nem messze tőle található Göbekli Tepe őscivilizációja pedig nem ismerte azt. Ez nyilván nem lehetséges. Mindkét helyszínen a szervezett, tudásalapú társadalom tagjai szoros kapcsolatban álltak az égbolt megfigyelésével. Ez az őscivilizáció azért is volt tudásalapú, mert a hatalmas kőoszlopok elhelyezése, tájolása, a faragványok elkészítése, a csillagászati megfigyelések megállapítása, rögzítése képzettséget, mesterségbeli tudást és elég szervezett munkamegosztást igényelt.
„Nem fogadom el a nagyon lassú fejlődés - elvoltak a természet ajándékai közt, mint hal a vízben magyarázatot, mert az egy másik életforma. Viszont bőven belefér kronológiában vagy 4-5 olyan alakuló, fejlődő civilizáció, mint amelyiknek az elmúlt kb 5-6 ezer évét ismerjük. És amelyek ugyan úgy letűntek, ahogyan a mostani is elég reménytelen zsákutcába ment félre.”
Ezt viszont én nem fogadom el. Amennyiben létezett itt a Földön egy nálunknál fejlettebb civilizáció, az evolúció jóvoltából, annak nyomának kell lenni, ha máshol nem is, de az emlékezetünkben, mert a mondák és mítoszok arról tanúskodnának, tárgyi bizonyítékok nélkül is. Ha az evolúció a kétéltű gyíkembereknek, a halembereknek, és nem a majomembereknek kedvezett volna. Akkor ma a víz alatti kultúránk lenne, nem pedig oda süllyedt.
„Lehet 12 ezer éve a (megmaradt) többség is ezt az irányt választotta félelmében ... a mostani többség viszont fejlődni szeretne.”
Amennyiben egy technológiailag fejlett civilizációnak zsákutcába jut a fejlődése, akkor jó esetben visszatekint az útra, ahonnan elindult. (újragombolja a reverendát) Ehhez azonban számba kell venni az adottságokat. Felhasználható nyersanyag nélkül, lakhatatlanná tett bolygóval, valóban nincs más alternatíva, mint a pusztulás, vagy a bolygó elhagyása „Noé bárkájával”. De a történelem nem igazolta az önkéntes lemondást a fejlődésről. Persze vannak kivételek, mint a Szentinelek.
Ami a képeket illeti, még jövőbelinek is ritka, nem hogy múltbailnak.;-)
"Akkoriban még vadászó, gyűjtögető törzsekben barangoltak az emberek,"
Ez erősen vitatható :)
Ha már 250 ezer évvel ezelőtt a mai (gondolkodó, beszélő, tervező, eszközhasználó) formánkban elleptük Európát, akkor a köztes 240 ezer év alatt mi történt? Nem fogadom el a nagyon lassú fejlődés - elvoltak a természet ajándékai közt, mint hal a vízben magyarázatot, mert az egy másik életforma. Viszont bőven belefér kronológiában vagy 4-5 olyan alakuló, fejlődő civilizáció, mint amelyiknek az elmúlt kb 5-6 ezer évét ismerjük. És amelyek ugyan úgy letűntek, ahogyan a mostani is elég reménytelen zsákutcába ment félre. A kihalási hullámok, kataklizmák, földtörténeti, kozmológiai események még rátesznek egy lapáttal a kaotikus őstörténetünkre, ami okozhat olyan reakciót egyes népeknél, mint a szentineli szigetlakóknál, azaz minden újat-mást, és mindenkit aki új-más, kizárunk. Ez valahol érthető magyarázat a rossz elkerülésére, inkább így maradunk, "jójaznekünk, haggyonbékén minket mindenki" De ezek apró, kis csoportok (most!) a többség dönti el, merre visz az út. Lehet 12 ezer éve a (megmaradt) többség is ezt az irányt választotta félelmében ... a mostani többség viszont fejlődni szeretne.
Nekem ilyen képek reálisak i.e. 12 ezer környékéről :)
Ez pedig a negatív utópiák gyöngyszeme, de sajnos van realitás is benne:
"egy a miénktől sokkal fejlettebb technológia olyan arányban lenne képes kitermelni ásványkincseket, hogy azt szerintem felesleges lenne már leplezni,"
Már ha egyáltalán szüksége van rá, de lehet hogy nincs, és/vagy az egyensúly-harmónia megőrzéséhez alig nyúlnak hozzá - a miénktől sokkal fejlettebb tech nem használ fosszilis energia forrásokat, a fémötvözeteket sem igényli talán ilyen mértékben (ne feledjük, mi még mindig vaskorban élünk, erős anyag függőségben, ráadásul egy elég primitív, hamis, pénz értékrend alapú civilizációban, ahol irányított, korlátozott így igencsak nagyon erősen visszafogott a fejlődésünk a profit orientált kiszolgáltatottság miatt ... de még így is gyorsuló tendencia mutatkozik tech téren!) --> magyarán ha kiszabadul egy társadalom ebből a "különbségnek látszania KELLL!" rossz beidegződésből, felváltja egy értelmesebb értékrend a pénz uralmát, ráadásul/ezzel együtt véget érnek a háborúk, egységes folyamattá, összetartássá alakul ki az együttműködés a világ összes országa közt (lentebb írta őszszakáll, ha valami extrém baj, kozmikus tragédia közeleg, vagy egyéb kihalást okozó esemény a Vénuszon hozhatott ilyet? - és vajon csakis akkor képes erre egy bolygó népe, vagy mehet ez esetleg saját fejből, értelemből, intelligenciából is? - itt a Földön én sem látok reális esélyt az utóbbira, de más planétán, másik értelmes faj nem biztos, hogy nem képes rá.) ... szóval úm. 23.-24.(33.-34.?) századi technológiát alkalmazva, azon az értelmi szinten felfedezgető űrvándorok szerintem NEM bányásznak, NEM hagynak látványos nyomokat, eszközöket szétszórva, szemetelve maguk után, esetleg besegítenek itt-ott, ebben-abban ... de lehet csak mintákat vesznek, adatokat gyűjtenek, rögzítenek (mint mi egy hangya kolóniából!) majd megállapítják, igen, jól írod:
" mégis arra gondoltak volna, hogy az emberiség 5-10 ezer év múlva már olyan fejlett lesz és eljut az űrhajózásig,"
Pontosan ezért hagyták meg a távozásukat követően a legfejlettebb csoportoknak, népeknek az "eltüntetést-megsemmisítést" minden olyasmire vonatkozóan, amiket ma sem tudunk igazán hová tenni. És azóta sem ajánlatos felmászni a létrán a banánért, ugye. Viszont 100 év (lehet csak 50, vagy 20, amilyen gyorsulva fejlődik több téren a világ) múlva sima liba lesz a rejtélyek megfejtése, és egyértelmű, fix kronológia alapján derítik ki, mik történtek i.e. 4 ezer és 12 ezer közt. Mondjuk ehhez szellemi és intelligencia-tudat fejlődés is kell a technológiai mellett, erre most kevés esély látszik, de pár generáció alatt ez változhat. Tkp ha nem pusztítjuk ki magunkat előtte, eljuthatunk addig, szerintem.
Az pedig, hogy más bolygóról, más égitestről, amit gyarmatként, kolonizált új felfedezett területként használ egy faj, egyáltalán lehetséges-e bányászni, kitermelni, elszállítani mai szemmel "értékes" anyagokat, érceket, ásványokat, stb. úm. hazarabolni gaz(da)sági szempontokból, az egyáltalán nem biztos, hogy lehetséges. Ez is csak fantasy, sci-fi, ahogy a régi fejlett civilizáció és az UFO-k is. Ugyanaz a kategória, mi van, ha az univerzum törvényei ezt nem teszik lehetővé? Ami ott mínusz, az itt plusz, és máris megágyazunk egy(vagy több?) pálya módosítás, kozmikus balesetnek, vagy sorozatnak - lehet éppen ilyesmi történt kb 12-14 ezer éve, okozott óriási katasztrófákat, és egy újabbnak szándékoznak elejét venni az "eltüntetések-megsemmisítések" akciók ???
Kicsit fárasztó már, hogy ennek a pk1-nek mindent szájba rágósan el kell magyarázni. A bosnyák piramisok nem piramisok, most meg Göbekli Tepe értelmezése.
Göbekli Tepe kőoszlopainak elrendezése és díszítése felveti azt a lehetőséget, hogy az ősi emberek az égi jelenségekhez, mint például csillagképekhez vagy égitestek mozgásához igazították azokat. Az oszlopok elhelyezkedése és a rajtuk látható motívumok, mint például állatok és geometriai alakzatok, sok kutatót arra késztet, hogy az égi jelenségekkel való kapcsolatot feltételezzenek. Az építmények északi tájolása is fölveti azt, hogy a csillagászat és az égi jelenségek megfigyelése fontos szerepet játszott a közösség műveltségében. Kézenfekvő feltételezésnek látszik, hogy a körtemplomok szoros kapcsolatban álltak az égbolt megfigyelésével, az ősi emberek valószínűleg figyeltek az égboltra, és az égi jelenségeknek különleges jelentőséget tulajdonítottak. A faragványok tehát csillagképeket utánozhatnak. Nagyon nagy ész nem kell ennek belátásához.
Martin Sweatman és Dimitrios Tsikritsis elmélete, javaslata, hogy a faragványok a mintegy 12 900 évvel ezelőtti üstökösbecsapódás, légkitörés vagy pusztító meteorraj által okozott pusztításnak állítsanak/állítottak emléket. Göbekli Tepe és az ősi emberek szándékainak és kultúrájának pontos megértése nagyon nehezen rekonstruálható, de Sweatman és Tsikritsis elmélete szerint az oszlopokon látható állatok és geometriai alakzatok nem csupán díszítőelemek, hanem ezek az ősi emberek próbáltak valami fontosat közölni az utókornak. Számomra kielégítő ez az elmélet.
A táskácskák naná, hogy az Univerzum tudását jelképezték. Főleg akkor, ha a fenti elmélet értelmében azok a lenyugvó napot szimbolizálják az év kulcsfontosságú időpontjaiban. A napfordulók és napéjegyenlőségek pontos megfigyelése, ismerete az én értelmezésem szerint a kozmosz tudása is.
Már 12000 éve is aggódtak a fenntartható gazdálkodás miatt? Akkoriban még vadászó, gyűjtögető törzsekben barangoltak az emberek, ahogyan ma a Szentinel sziget lakói. Részemről a dolog érthető.
Szerintem meg azt látjuk, hogy karvaly anyuka bölcsen születésszabályoz. Miután egy tojása szerencsésen kikelt, a feleslegest a gazdasszony kosárkájába helyezi. Hogy ő is jóllakjon, és a karvaly szaporulat is fennmaradjon. De az is látszik, hogy sok a kosár és kevés a karvalytojás. Akár eszkimóéknál a hal.
Az lehetséges, hogy a tudást táskákban tartották eszközök formájában, de a táskát az emberek hordozták. Hatvan éve volt, hogy disznóölésre jött hozzánk a böllér, gyékény táskájában a szükséges szerszámaival. A szaktudása azonban a fejében volt, nem a táskájában.;-)
„Ugyanis még a 19. században senki nem foglalkozott azzal, hogy itt földönkívüliek bányákat műveltettek volna az egyiptomi civilizáció felbukkanása előtt. Ráadásul egy a miénktől sokkal fejlettebb technológia olyan arányban lenne képes kitermelni ásványkincseket, hogy azt szerintem felesleges lenne már leplezni, mindenképpen szembesülnünk kellene vele.”
Jó meglátás. A kérdés azonban még válaszra vár, hogy miként bányásztak ki az Egyiptomiak bronzvésőkkel és diorit kalapácsokkal 100 év alatt cirka 15 000 000 tonna követ? Ha 12 órás munkaidőre bontjuk le, akkor 10900 óra alatt? De lehet, hogy rosszul kalkuláltam. Egy idegen civilizációnak, bizonyára olyan bányászati technológiája van, amely ezt az időtartamot nem igényelné. Ha mondjuk csak a kifejtésben segédkeztek (lézervágóval), a többit a helyiekre bízták, már nem olyan nagy a”mutatvány”. A lézervágót meg magukkal vitték a következő bolygóra, hisz oda is bányászni mentek.;-)
Göbekli Tepe 43. kőoszlopán állatövi csillagkép faragványok. A keselyű látszólag kinyújtott szárnyán tartja a Napot. A Nyilas csillagkép ősi ábrázolása lehet, és katasztrófa szimbólum is. A táskácskák az Univerzum tudását hordozzák.
"Hiányolod előző civilizáció lehetőségéhez a bányászatuk nyomait, eszközeiket? Hát ha így eltüntettek városokat, piramisokat kb 1500 évvel ezelőtt, akkor az azt megelőző 2-3 ezer évben hasonló tendencia alapján, hasonló hatékonysággal..."
A toltékok "eltüntetését" is inkább amolyan rituális dolognak tartom, azaz egyáltalán nem olyannak szánták, hogy ténylegesen "nem látszanak". Hiszen mi is felismertük, megtaláltuk és kiszabadítottuk ezeket. Itt is adnak Teotihuacanról korai képeket, ahol még be van "takarva" földdel: https://www.latinamericanstudies.org/teotihuacan-excavations.htm
De nem csak a toltékok gyakorolták ezt, két éve volt szó Cancho Roano i.e. 6. századi régészeti helyről Spanyolországban. Itt egy zikkuratszerű palotaszentélyt ástak ki, ami a tartésszoszi kultúra része lehetett. Az ásatások fényt derítettek arra, amit akkor írtam: "Hogy rengeteg lelet van, annak magyarázata, hogy a papok rituálisan felgyújtották i.e. 370 körül, majd ledöngölt földdel teljesen beborították a szakrális helyet." http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161874565&t=9000303
Ilyen rituális betemetést gyakorolták tudtommal Ázsiában is több felé.
Másrészről, értelmetlennek gondolom, hogy mondjuk 6-10 ezer évvel ezelőtt, ahogy pld. Sitchin is gondolja, embereket alkalmaztak az anunnakik a bányákban a fémek kitermelésénél. Tehát gyakorlatilag mindenki tudott róluk, sőt, egy csomó pecséthenger képét mutogatva, még ábrázolták őket. De az anunnakik mégis arra gondoltak volna, hogy az emberiség 5-10 ezer év múlva már olyan fejlett lesz és eljut az űrhajózásig, ezért megpróbálták a bányászat nyomait eltüntetni (minek?). Ugyanis még a 19. században senki nem foglalkozott azzal, hogy itt földönkívüliek bányákat műveltettek volna az egyiptomi civilizáció felbukkanása előtt. Ráadásul egy a miénktől sokkal fejlettebb technológia olyan arányban lenne képes kitermelni ásványkincseket, hogy azt szerintem felesleges lenne már leplezni, mindenképpen szembesülnünk kellene vele.
„Egy olyan kozmikus balhé, amit felvázoltál korábban a Nibiru ütközésével, széthullásával kapcsolatban, és az abból eredő "környezeti változóknak" a Vénusztól az aszteroida-övig, vagy tovább, lehet, hogy több évezreden keresztül van mellék- és utóhatása (csak egy közepes földrengést is jobbára több utórengés követ) és több hullámban is történtek az események, ebből születtek a "világvége próféciák" merthogy többször bekövetkezett katasztrófák után törvényszerűnek látszik az ismétlődés, a következő csapás lehetősége. Egy ilyen bolygóközi csitt-csatt esetén ki tudja melyik légköre és vízkészlete hogyan-honnan-hova vándorol? avagy itt megfagy, ott kiolvad, amott elpárolog, jégtömbként csapódik egy légkörbe, ott kiolvad, és olyan özönvizet produkál, amihez Noé kell, és sok-sok bárka .... mondjuk a "plusz víz" eltávozásához újabb kozmikus eseményt tudok csak elképzelni, de hát lehet volt több is, és/vagy a Naprendszer gravitációs törvényei helyrehozzák-kiegyenlítik a hibákat (kipörög a feles víz? - elérhet a Ceresre?)”
Részemről teljesen a fantázia szülte, a Naprendszeren belüli katasztrófasorozatot. Azt talán a profi csillagászok és kozmológusok ki tudnák mutatni, hogy a kisbolygó övezet a Napot körülvevő akréciós korongból visszamaradt törmelék, amely laza gyűrűként kering a Nap körül, vagy egy űrvándor bolygó okozta katasztrófa maradéka. A belső, Földtípusú kőzetbolygók, nyilván az anyag nehezebb izotópjaiból álltak össze, majd a Jupiter gázóriás, (amelynek nem sok kellett volna, hogy csillaggá fejlődjön) elszívta magához azt az anyagot, amiből a 91db. holdja jött létre. A gázbolygók, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, szintén holdakkal vették körül magukat. A Neptunuszon túli törpebolygók, a Kuiper-öv, majd az Oort-felhő, üstököseivel burkolja be a rendszert. A 4,6 milliárd éve fellobbant Nap, olyan rendszert alakított ki a „maradék” anyagból, amelyben lehetőség adódott az élet megszületésére. Azt nem tudhatjuk pontosan, hogy melyik bolygón született, mert a Vénusz, a Föld, a Mars és a Nemezis is alkalmas lehetett erre. Ha a Vénusz (Római istennő), vagy a Föld (Gaia anya) és a Mars (Római hadisten), de a Nemezis (a büntető igazság istennője) nászából jöttünk létre, akkor a pánspremia elmélet nem is elrugaszkodott a valóságtól. Ami az idegen űrvándort (Thetisz) illeti, nagyon bekavart a kialakult rendbe azzal, hogy elpusztított egy bolygót a Nemezist, létrehozva a Föld Holdját és az aszteroida gyűrűt, majd a Vénusznak ütközve a Földre menekítette annak egy kolóniáját. Amennyiben ez az eseménysor 2-3 millió évvel ezelőtt játszódott le, már stabilizálódott annyira a rendszer, hogy a Ceresnél nagyobb törpebolygó nem tudott kialakulni az övezetben. Mint tudjuk, minden változik, és összefügg egymással. Ennél fogva bármi megtörténhet, amit a fizika megenged az anyag számára.;-)
Szerintem meg túl szabályos és tájolt, hogy "véletlenül" vegyen fel szabályos gúla formát. Egyébként mivel az emberke a természet része, kb bármit alkot, az "természetes képződmény" vitathatatlanul :))
"Ma is megfejthetetlen ennek a roppant munkának véghezvitele, de sikeres volt,"
El kellett tüntetniük a nyomokat, mint lehetőséget, hogy az utánuk érkezők ne tudják HASZNÁLNI-FELHASZNÁLNI
Érdekes olyan szempontból, hogy vélhetően Ők maguk nem voltak képesek erre, viszont nagyon fontosnak tartották, hogy mások se - kicsit ismét a "tilos felmászni a létrára a banánért, pedig már évezredek óta nem büntetnek érte" effektus ugrik be - ahogy jó kétezer éve már/mindig az ismeretlentől, az energiáktól, a természetfelettitől, az istenektől, démonoktól, mágiától való, örökölt-nevelt rettegés teszi az egyszerű emberkékkel, vagy vezetőik parancsára gondolkodás nélkül teszik. Ebből megint azt szűröm le, hogy volt egy magas szintű technológiai tudás, nagyon high-tech fejlettséggel, de valamiért az utódok féltek, rettegtek ettől a tudástól - hatalmas katasztrófa, apokalipszis történhetett, amihez lehet volt köze a (túl)fejlett civilizációnak, lehet hogy nem (kozmikus események, rajtuk kívül álló okok, becsapódás-ütközés, földtörténeti-geológiai változások, stb) de a túlélő népek közt mindenhol elterjedt, hogy kerülni kell a kísértést, nem kell "sokat tudni" - nem kell fejlett technológiát, energiákat használni, azok lehetőségeit, azokhoz kapcsolódó helyeket jobb eltüntetni ...
Hiányolod előző civilizáció lehetőségéhez a bányászatuk nyomait, eszközeiket? Hát ha így eltüntettek városokat, piramisokat kb 1500 évvel ezelőtt, akkor az azt megelőző 2-3 ezer évben hasonló tendencia alapján, hasonló hatékonysággal, lényegében háromszor-négyszer körbepucolták a planétát mindenhol, és minden ókori, vagy kora középkori nép, a természet-erózió hatását felturbózva, tüntette el alaposan mindazt, amit "ördöginek" vélt - később sokszor azt is, amit szimplán túl okosnak ...
Ha volt durva kataklizma, úgy i.e. 4 ezer környékén, és előtte még pár hasonló, amihez köthették/amire fogták a túlélők a "túlfejlett technikát-tudást" az már elindíthatott egy eltüntető lavinát (Atlantisz elsüllyedt a tengerbe mindenestül? El hát ...) amit módszeressé tettek, és mivel nem jött több csapás, ahogy fogytak el, semmisültek meg a tárgyi emlékek, úgy lett sikeres a "múltat végképp eltörölni" akció - ismerős, persze hogy ismétli magát a történelem, ahogy a csimpánz kísérlet a létrás banánnal szintén durván emberi - legalábbis a 21. század eleje még ezt harsogja, remélem pár generáció azért okosabb lesz már ennél pár évtized múlva. Nekünk még tilos felmászni, de már írhatunk-beszélhetünk róla, ez is valami. ;)
"A közelgő katasztrófa egységesítette, racionalizálta a társadalmat, felgyorsította a tudományos fejődést, megszüntette a pazarlást. Olyan űrtechnológiát fejlesztettek, ami lehetővé tette a Vénusziak számára a költözést és a túlélést. A Föld mitológiái között található olyan, ami szerint még nem létezett körülötte a Hold."
Khm. Véletlenek nincsenek ugye, és valahogy mindig kilyukadunk az "alternatív történelem" feszegetéseinek, jogos kérdéseinek sokaságához, azaz hogy a szimpla csípőből félreseprés, gúnyos "áltudomány" minősítés az nem megfelelő, erősen korlátolt szemlélet.
Nibiru-Theia-Ceres-Vénusz-Hold, és mennyi mítosz-legenda kering (nyilván régóta kering, ahogy a "főszereplő" égitestek is!) ezek körül időben azonosítatlanul, de valahogy a legkésőbbi események alternatívája i.e. 10 ezer köré, vagy inkább elé (?!) kerül. Hihetetlennek tűnik elsőre, mert a 20. század végének-21. elejének tudománya, tanítása abszolút kizárólagosan "lehetetlen" kategóriába sorolt minden hasonszőrű feltételezést (Ufókkal és korábbi civilizációkkal, Atlantisz-Mu-Lemuria, stb egyetemben lelőtt minden alternatívát habozás és gondolkodás nélkül, pedig utóbbit ugye nem ártott volna gyakorolni, de hát bizonyos kérdésekben a tudósnak tilos gondolkozni, mert pórul járhat) aztán ahogy mégis fejlődünk valahogy, ebben-abban, találunk olyan anomáliákat egyre sűrűbben, amik jogossá teszik az "alter gondolkodást" ...
6000 azaz hatezer év ? Némiképp passzolni látszik a topikban hetek(hónapok?) óta tartó elmélkedéshez, miszerint "valami" mindent érintő esemény(ek) történt(ek) i.e. 12 ezer és i.e. 4 ezer közt ... akár ugye több is, jégkorszakok és civilizációk (?) eltűntek, valakik jöttek-mentek, alkottak hihetetlent, érkezhettek földönkívüliként, majd szintén elvesztek, csillagközi mondák-mesék-történetek születtek, katasztrófák, özönvizek, csodák, idegen lények és félidegen-lények, kettős lények kerültek elő - születtek (génmanipuláció?) ... kaptak szobrot(!?!) -> és mindez pár ezer évvel előttünk. Egy olyan kozmikus balhé, amit felvázoltál korábban a Nibiru ütközésével, széthullásával kapcsolatban, és az abból eredő "környezeti változóknak" a Vénusztól az aszteroida-övig, vagy tovább, lehet, hogy több évezreden keresztül van mellék- és utóhatása (csak egy közepes földrengést is jobbára több utórengés követ) és több hullámban is történtek az események, ebből születtek a "világvége próféciák" merthogy többször bekövetkezett katasztrófák után törvényszerűnek látszik az ismétlődés, a következő csapás lehetősége. Egy ilyen bolygóközi csitt-csatt esetén ki tudja melyik légköre és vízkészlete hogyan-honnan-hova vándorol? avagy itt megfagy, ott kiolvad, amott elpárolog, jégtömbként csapódik egy légkörbe, ott kiolvad, és olyan özönvizet produkál, amihez Noé kell, és sok-sok bárka .... mondjuk a "plusz víz" eltávozásához újabb kozmikus eseményt tudok csak elképzelni, de hát lehet volt több is, és/vagy a Naprendszer gravitációs törvényei helyrehozzák-kiegyenlítik a hibákat (kipörög a feles víz? - elérhet a Ceresre?)
A Ceresről a wikin :)
"Marton Béla két regényében kap fontos szerepet; ezek a: "Ceres foglyai" (pályájáról letérve súrolja a Földet, felszínén űrhajósok rekednek akik fejlett civilizáció maradványait fedezik fel) és az "Utazás a Vénuszra" (az első rész űrhajósait megmentik, korábbi bázisukról indul a Vénuszi expedíció)."
Nero császár kétezer éve építtette híres Aranyházának létesítményeit annak idején Suetonius írta le, közte a császár 36 méter magas bronzszobrát. A gigantikus ház fő ebédlőterméről, a Cenatio Rotundáról ennyit mondott: "A nagyebédlőt kör alakúra formálták, s az éjjel-nappal, szünet nélkül forgott..."
2009-ben találták meg a régészek az ebédlő alsó részét, ami egy hatalmas szerkezet elrejtésére szolgált. A felső rész maga az ebédlő volt, a lassan és szüntelenül forgó padlójával, ahonnan Nero és vendégei Rómát csodálhatták. Ezt a részt pár évvel a császár halála után lerombolták.
Viszont az alsó rész maradványai tökéletesen igazolták Suetonius történetíró szavait. A római mérnökök akkoriban a kor legmodernebb technikáit vetették be az ebédlő elkészítésénél. Egy hatalmas fogaskerékrendszer mozgatta az egészet, a kör alakú padlót, amit meg egy folyó idevezetett vize hajtott.
A filmben számos rekonstrukciós film és kép van erről:
Véleményem szerint, ha a Földön minden jég elolvadna, a légkör víztartalma esőként leesne, akkor is maradna szárazulat a Földön. Ez a vízözön sem hozna földtakarót, iszapot az eleve tengerszint fölé épített piramisokra. De nem szeretném, ha megvalósulna a feltevésem.
