van egy nagyon régi, kívülről nagyon szép állapotban lévő kb. 100 éves antik Salgótarján perpetuum típusú zománcozott öntöttvas kályhánk, melyet mi sohasem használtunk.
Tudtok esetleg ajánlani szakit hozzá, aki át tudja nézni, alkalmas-e még fűtésre stb, milyen állapotban van belülről, illetve tud tanácsot adni kémény ügyben.
Ha valakinek van esetleg tapasztalata, tanácsa, mik a buktatók egy ilyen régi kályhánál, azt is jó szívvel fogadom.
Sziasztok vásároltunk egy házat és most kezdtük benyújtani a cserepkalyhàba és felül elkezdett füstölni .ilyennek kell lenni? Mivel tudnäm betapasztani a tetejét? Köszönöm a segítséget.
Sziasztok! Megtudtam, hogy lemezkandalló a neve a szerkezetnek, amivel fűtök. Szóval a kérdésem az lenne, a megkopott, picit rozsdafoltos burkolatot valamilyen módon vissza lehet feketére varázsolni? Nem műhelyben, hanem a helyén. Hőálló festék működhet?
Vásároltam egy házat, amiben tartalék kéményként van beépítve egy LEIER LK, vagy LSK 160-as kémény.
Nincsen rajta tüzelő berendezés, én viszont kifejezetten szeretnék rá egy nem csak hangulatában hasznos, hanem valódi fűtőértékkel bíró kandallót, cserépkandallót, vagy cserépkályhát.
A kémény kiépített csatlakozásról nem tudott az eladó semmit mondani, egyelőre csak remélem, hogy van fogadó idom (füstcső csatlakozó) és csak el van vakolva.
Utólag nem tudom, hogy hogyan lehetne ezt pótolni, ha mégsem áll rendelkezésre. Ezt majd egy tükrözéssel, kamerával megnézzük.
A kérdés, hogy mit ajánlotok, ha úgy látom most, hogy jövő nyáron esedékes a beépítése és kb 1-1,3 millió Ft-ot tudnék ráfordítani.
Sziasztok! Renoválnám a kis üvegajtós kályha-kandalló szerkezetemet. Persze a samottokat sikerült apróbbakra alakítani. Hol tudok méretre vágatni ilyet?
Vagy ha veszek valahol nagyobb lapokat, mivel tudom otthon mm pontosan vágni? Meg főleg egyenesen?
Volt par megvalaszolatlan kerdesem ebben a forumban. Itt vannak az en valaszaim, hatha egyszer valakinek jol jon.
Agyaghabarcs Pest kornyeken: Ket kiskereskedot talaltam osszvissz akik be is vallottak hogy tartanak ilyesmit. Egyik Orbottyanban lakozik (Orban kalyha, 3kg vodros kiszereles, relative dragan), a masik az Interkeram Obudan (zsakos kiszereles de jo fejek, megbontjak ha szepen nezel, fajlagosan remek ar). Nekem a szokasos bringas korombe az elobbi szepen beleillett, szoval nyilvan onnan hoztam ugy ket hete egy vodrocskevel.
Mivel fűtöttél eddig, mennyibe került, mennyiért veszed a tüzelőt?
Én 5 éve építkeztem, 4 éve be lett állítva a vízteres kandalló, aztán az elmúlt két szezonban talán ha 10x begyújtottam, csak a feeling miatt. A rezsicsökkentett gáz árával jelenleg nem veszi fel a versenyt a tüzifa sajnos, legalábbis nálam ez a helyzet.
Igen, direkt ugy koltozott hogy legyen egy agyagbanyaja is a telken. Anno mutatta is az agyagot, hibatlan volt.
A csemperagasztos tippet koszonom, az van is itthon. A homokra ugy altalaban mindenfelet olvastam, 1:2 es 2:1 homok-agyag aranyig. A teto javitasahoz melyik legyen tulsulyban?
Az alufolias dolgot csak sejtem mire gondolsz, valoszinu nalam targytalan, a kalyha teteje is mazas cserep.
Viszont a habarcsoknal hetekkel ezelottrol ugy emlekszem hogy van kifejezetten tuzterhez, meg sima epiteshez is. Persze ma nem lesz idom utanakeresni ujbol. A "hoallo" az csak annyi hogy tuzterhez IS tuti jo, legfeljebb jo dragan?
Illetve samott/agyag habarcs: Mitol lesz a samottol tuzallo? A homok (szilicium) sem olvad mint a vaj. Mashogy tagul? Mashogy all a vizhez? Vagy nem a samott a trukk, hanem valami egyeb adalek?
A cserepkalyham tetejen a dilatacios repedeseken mar ket pici jaraton utat talalt a fust. Az egeszet ujrarakatni meg korainak gondolom, viszont a tetejet megcsinalnam magam. Itt jonnek a kerdesek. Egyertelmuen agyag-homok keverekkel rakta anno a kalyhas. Agyaghabarcsot nem talaltam a kornyeken, viszont samott habarcsot kb minden sarkon. Szabad a kettot keverni? Egyaltalan, a samott habarcs nem kifejezetten a tuzterbe valo? Mi tortenik ha a samott habarcshoz nem adok hozza vizuveget? A hasznalati utmutato ir bele, en viszont odzkodom tole. Ha jobb a klasszikus agyag-homok habarcsnal maradnom, a XVI. kerulet vonzasaban tud esetleg valaki lelohelyet? Persze, rendelhetek is, de amikor a futar joval dragabb mint a termek kenyszeresen kombinalni kezdek. Fugazas: Letezik a mester cserepkalyha fugazo (minden sarkon ez is), meg van olyan fagyisdobozos por alapu is. Az eltarthatosagon kivul van gyakorlati kulonbseg koztuk?
Évente egyszer (praktikusan a fűtési szezon előtt) érdemes átmenni a kéményen, és a füstcsövet sem szabad kihagyni (ebben a sorrendben, mert kéménysepréskor visszahullhat cucc a füstcsőbe).
Egyébként a helyi kéményseprő évente egyszer sormunka keretében teljesen ingyen megcsinálja. Időpontot kell vele egyeztetni és jön (köteles jönni ingyen).
A kőrisnek van egy jellegzetes (szerintem kellemes) illata, és maga a fa "fehéres" színű, és alig van kérge, nehezen összetéveszthető a tölggyel. Amúgy ha kőrist vettél, akkor jól jártál, nekem az vált be eddig a legjobban.
A tölgyfának is van illata? vagy sikerült volna kőrist vennem:) nem bánnám,de isteni illata volt,amikor beraktuk, egy évig rönkökben állt az eladónál,most kuglizta,hasogatta fel nekem frissen
Az az igazi, amikor úgy felfűtöd, hogy az üvegről leég az addig odarakódott korom... :) nekem néha sikerült ilyen üzemállapotig eljutni száraz fa + barnaszén brikett kombóval. Volt, hogy alufóliában sütöttem a tetején pogácsát
Az üvege nálunk is kormozódik, ez sajnos ilyen, pedig az enyémnek minden része megvan, gyárias állapotú. Amit váltott, az egy lemezkandalló volt, de azon alul, középen és felül is lehetett levegőt állítani. Az nem kormolt ennyire az üvegre.
Mindegy, a kormozódós üveg legyen a legnagyobb baja, negyed annyi fát eszik, mint a lemez kandalló, és reggelre még mindig van benne egy jó marék parázs.
Asszony szokta reggelente, amikor langyos az üvege, egy csepp toalett kacsás szivaccsal megtörölni, az szépen leviszi róla, ez vált be.
Én használok, Konix nevűt, amit kilós kiszerelésben lehet kapni, annyira nem veszélyes az ára, sokáig elég.
Van gyakorlati haszna, ezt nem csak én vettem észre, a szomszédom is, neki fatüzeléses kazánja van. A korom, ami lerakódik a kéményben, olyan szemcsés állagú lesz, mint a homok és bár én rendszeresen tisztítom, használata előtt pont kipucoltam, alaposan, a kémény ajtó aljából másik héten kiszedtem 2-3 marékkal ilyen kormot, ami nem fogja a kezet, homok állagú, fekete pergős korom, magától jött le, felülről.
Ez is van ráírva a zacskóra, fellazítja a szilárd makacs égéstermékeket. (könnyebb pucolni utána) Ammónium szulfát a fő összetevője. (kénsav+ammóniára bomlik talán,,nem tudom.) Amikor szórtam be a parázsra egy evőkanállal és gyorsan kimentem megnézni mi történik, akkor nagy fehér pamacsot nyom a kémény tetején, hosszan, jó magasra, olyan, mintha "megtolná" a kéményt.
Sose próbáltam még. Korábban sima kaminóm volt, annál a füstcsövet és a kéményt évente 1-2x kipucoltam, amikor már nem volt megfelelő huzat.
Ahogy nézegettem, vízteres kandallónál segíthet a kátrányosodás tisztításában. Most vízteres kandallóm van, ennél odafigyelek arra, hogy száraz fával fűtsek, még nem volt szükség kátránytalanításra. Mondjuk a mostani tüzifa árak mellett nem is használom túl sokat, csak néha a hangulat miatt gyújtok be.
A legtutibb megoldás egyébként a kéményhez az lenne, ha évente hívsz egy kéményseprőt.
Koromtalanítót használtok, van valami haszna? kipróbáltam,elszínezte/szűrkítette az égésteret vagy inkább vegyek tavasszal egy kormolót és jól húzzam át a kéményt?
Nekem 125-ös van a szerelőbeton alá betéve. Szigetelés csak a normál lépésálló, a légbevezetőhöz semmi extra nincs pluszban. Ahol kiáll a padlóból, ott sincs szigetelve maga a cső, csak körülötte a padlóba tett szigetelés. A padló szintjén aztán van egy 125/100 szűkítő rajta, a kandallónak 100-as csatlakozója van. A szűkítő és a kandalló bemenet között műanyag flexicső van.
Őszintén bevallva még sosem néztem, hogy a padló feletti csőszakasz mit 'művel', amikor fűtök (és amikor nem), előtte van egy dekor takarásnak.
Igen mi is pont erre jutottunk. Kipróbáltuk a Kamino-t (be tudtam kötni a füstcsövet ideiglenesen a kéménybe), és tényleg jóval hamarabb csinál meleget. A cs.kályhát már el is adtam (4 soros hordozható), pillanatok alatt elvitték (nem volt hely megtartani a Kamino mellett, kicsi a ház). Kicsit fáj érte a szívem, mert tudom, hogy jó dolog, meg hatékonyabb, mint egy sima vaskályha, de egyszerűen soha nem vagyunk kint annyit, hogy az előnyei érvényesüljenek.
A Kamino-val még ismerkedem, meg első körben pótalkatrészeket rendeltem, ui. egyrészt kiderült, hiányzik teljesen a lángterelő samott (így vettem használtan), másrészt sajnos hátsó csöves, és nekünk mindenképpen felső csöves kell, szóval át kell szerelni. De tetszik, jól kitalált, minőségi cuccnak tűnik, csak az üveg-kormozódás bosszantó.
Az jó lehet nagyon, nálunk ilyen, de mondom, nem lakunk ott, hétvégi házikó. Majd egyszer,,, addig meg csinálgatok a házon mindent, amit csak tudok. Lehet, a cserépkályháim nem optimálisan vannak építve, ezt nem tudom sajnos.
Ha kint laknánk akkor viszont vigasztal, hogy nekem is csak szezon elején kellene ezt eljátszanom velük, utána meg már jó.
Épülő házamba be van tervezve egy kandalló. Külső légbevezetésről szeretnék kérdezni. - Mekkora átmérőjű cső kell neki? 125 vagy esetleg 160-as? KG PVC csőre gondoltam - Mivel még csak az alapozásnál járok, lehetőségem van a "szerelőbeton" alatt elvezetni a csövet. Ilyenkor is kell a cső köré szigetelés a vízszintes részre, vagy elég csak arra a szakaszra ahol függőlegesen felállok a kandalló alatt? Vagy oda sem kell?
Nekem tégla kéményem van, nem valami szigetelt hiper-szuper kémény, az a legrosszabb. Nehezen melegszik fel, ezek az épített cserépkályhák meg olyanok, hogy a füstgáz alaposan lehűl a kivezetés labirintusain, mire kiér. (Tulajdonképpen ez a lényege, minnél több hőhasznosítás, a forró füstgáz sok energiát hordoz.)
Egy hideg kéményben pedig nincs huzat, egészen addig, amíg valami forróság el nem kezd benne felfelé haladni. A tégla kéményem belül nem szigetelt, ahogy a forró helyett, langyos füstgáz elkezd benne felfelé haladni, a hideg tégla kémény még jobban kihűti a füstgázt és nem megy fel a tetejéig, mert nincs benne elég hőenergia. A füst vissza fordul.
Ez csak hidegen igaz, ezért szoktak az első elgyújtáskor újságpapírt gyújtani a kémény pucoló ablakban, alul. Nálam az kevésnek bizonyult, volt egy kisebb gáz égőm, amit be szoktam tenni égve a kémény ablakba, no, annak kellett menni ott kb. 10-20-30 percet, hidegtől függően.
Csak utána lehetett rendesen elgyújtani a cserépkályháimat. Ezen segített később egy disznó perzselő, azzal lecsökkent a kémény előmelegítési idő pár percre.
Utána, már minden nap lehet használni, bemelegítés nélkül is, tömegkályha, sok meleget tárol. Úgy 8-10 napig ha nincs begyújtva, de előtte mondjuk 2 napig ment, akkor pöccre indul benne a tűz, nem dolgozik vissza. Ha 8 napnál tovább nem vagyunk kint, nincs fűtve, akkor kihűl, eddig kb. ennyi volt a "rekord", adddig viszont "üzemkész", várja, hogy befűtsünk. Ha kinn jó hideg van, hamarabb megvan a huzat, mint mondjuk, enyhe kinti hideg esetén.
Kandallónál ilyesmi nincsen, ott elég sok hőenergiát visz a füst, hisz, ahogy be van gyújtva, mindjárt meleg a füstcsöve is, a huzat hatás szinte azonnali, mert nem hűlnek úgy vissza a gázok, mint egy nagy méretű cserépkályhánál.
Alaszkában vagy? Farkasordító hideg, ne viccelj már, pár napig volt néhány fok mínusz, most jelenleg 4 fok van (pluszban) éjjel... És ennél melegebb időt jósolnak a "tél" hátralevő részére.
akkor nálam szerencsére nem működik a fizika, 4-5napra szoktam kihagyni a csk. fűtéssel,de hidegen is szépen begyullad, mondjuk jó száraz akáccal fűtök és begyújtós kockát is használok
Szia! Cserépkályha ilyen sajnos. Időbe tellik, mire hőt ad, majd lasssan átmelegítené a falakat, ami jó 1 nap, második naptól már takarékos lenne,,,de arra meg az ember (hétvége letellik),,hazamenne, mert dolgozni kell. Nálunk is ez van. Ha fixen kint laknánk, jó volna. Az öntöttvas kályha ugyanez. Lassabban melegszik, tartja,,,de idő kéne mire falakat is átmelegítené,,,takarékos lenne.
Utána takarékos volna. Ha az ember kint élne. Mire kellemes , városi meleget varázsolna, haza kell térni....Ilyen üzemmódban tényleg jobb a lemez kandalló,, ami azonnal sokat ad, de hamar lehűl.
Az öntöttvas kamino kályha az átmenet, a cserépkályha és a lemezkandalló között. Mert ebben még reggel is van parázs végig meklegít. Nálunk a hétvégi házban 2 cserépkályha van, és egy 8 kw kamino. Ha 3 kamino lenne, jobb volna,jelenlegi helyzetben, hogy csak hétvégéken használjuk.
Élhetőbb lenne így. De ha ott laknánk, akkor teljesen jó lenne a 2 cserépkályha+1 kamino 8kw kombó. Szigetelés nincs. Az sokat dobna a matekon, élhetőségen....Sőt, mondjak valamit, a cserépkályha begyújtása, mikor kimegyünk,,,nálunk úgy történik, hogy pb-s disznó perzselővel először a kémény ajtón át benyomatom a hőt, jó 10 percig, utána jöhet csak, a cserépkályha begyújtása.
Másképp fordított huzat van, begyújtanám, vissza jön minden füst, a kémény huzat alapból nulla, minden kéményen, ha hideg van a házban. Természetes dolog. A kémény egy hétig tartja a meleget, addig van huzat,,,el lehet gyújtani hókusz pókusz nélkül a cserépkályhákat. Utána kell a perzselő.
Ha 2 hétig nem megyünk ki, kell a kémény elő melegítése, hogy legyen huzat. Kivéve a kaminot, vagy lemezkályhát, ott alapból forró a füstgáz és kimegy a kéményen. A cserépkályhák azért takarékosak, mert hosszú ott tartózkodásra lettek kitalálva, vissza hűtik a füstgázt, a kéményt alig melegítik, kell a plusz hő a kéménybe, első begyújtáskor, hideg kéményről indulva, hogy kitaláljon a füstgáz. (fizika)
Egy Seguin Rubis-t vettünk pár éve használtan, 180 a füstcső mérete, visszaszükítettem 150-133-ra, kifogástalanul működik. Azt azért próbáltam betartani, hogy rögtőn a tűztér felett szűkítettem.
Szeretnék egy kandallóbetétet venni, Pantherm vagy Kratki betéteket nézegettem, kisebb teljesítményű 6-8kW elég és max 150-es füstcső átmérőre. Van ezeken kívül olyan ami jobb ár-érték arányú?
Annyit fogok még megpróbálni, hogy kitosztítom a cserépkályhát, mert 2-3 centi vastag lerakódást is láttam benne (vasplatnis felül, szóval elvileg egyszerű hozzáférni). Aztán kipróbálom, hogy egy szobaventillátorral fújatom a platnit miután átforrósodott (az hamar megtörténik).
adja az,de csak nem húsugárzó hogy elfújja a meleg levegőt 5méterre is, valszeg ott lehetne kapiskálni a problémádat, hogy milyen helyiségben/épületben várod el tőle a meleget illetve milyen adottságú a cserépkályha
olyanban kérnem a segítségeteket . Adott egy új cserépkályha . Megvolt a szárító tüzelésű is . 2-3 hete próbálom használni . De nem adja a meleget . Maga a kályha test felmelegszik . De nem sugározza a hőt . 7 magas 5 széles 3 mélysége . A körülötte lévő 30-50 cm távolságot fűti fel . Mi lehet ez ?
Sziasztok,láttam hogy foglalkoztatok a német ohra kályhákkal,segítséget szeretnék kérni.Évek óta használom,de sajnos most megadta magát a lángterelő öntvény,lehet valahol újat venni?Vagy adjam fel?
" De annyira nem egyszerű a cserépkályhát csak úgy arrébb tenni, ez..."
Egyáltalán nem lehet !
De előbb útóbb bontásra szorul.
Ha már van egy vaskályha,akkor azt is párhuzamosan üzembe helyezni..A kémény elbírja,csak hely kell neki.
Aztán amikor megérkezik az ember a hideg nyaralóba mind a két készüléket fűteni. Amúgy a fűtési technikán is ajánlatos változtatni.
Pl.én is használok egy 5 -7kWos kandallót.
Berakni a fát 15 perc, meggyújtani vagy 5perc... mire beindul a fűtés az 30 - 40 perc és egy órán belül leég.Ha elnyújtanám akkor kormolna - kátrányozna a füstjáratokba.
Ha nincs vaskályha vagy nem fér el akkor az elején egy elektromos hősugárzó.
sziasztok, egy hétvégi házban van egy kisebb méretű cserépkályha (kb. 140 cm magas, 100 cm széles, 60 cm mély).
A ház kb. 30m2, fa, de szigetelt, jól tartja a hőt.
A kályha teljesen jól működik, a gondunk az, hogy mivel csak alkalmanként járunk ki, nincs folyamatos fűtés, így nagyon nehezen fűti fel a házat. 1-2 napra megyünk ki, és kell vagy egy nap legalább, mire jó meleg lesz... :)
Tehát a cserépkályha hőtáróló tulajdonsága nekünk inkább hátrány. Jobb volna, ha gyorsan adná le a hőt, és fűtené fel a házat.
Kérdés, jobban járnánk-e egy vas kályhával inkább? Érdemes-e kicserélni? Tudom ezt így látatlanban nehéz megmondani, de a tapasztalatok alapján várható-e egy 6-8 kW-os vas kályhától, hogy lényegesen gyorsabban meleget csinál? (mondjuk 2-3 óra alatt, ha intenzíven tüzelünk benne)
Van egy üzemen kívüli 6kW-os Matra Kamino-nk, gondolkodom a cserén. De annyira nem egyszerű a cserépkályhát csak úgy arrébb tenni, ezért kérdem, szerintetek érdemes-e egyáltalán belefogni. (Vagy ha nem ezzel, esetleg egy 8-10kW körülivel.)
Nekem is vízteres kandallóm van, vékony falú füstcsővel, bár nem napi szinten használom.
Esetleg annyi lehet, hogy hamarabb lesz csereérett.
Mindenhol 1m-es és annál rövidebb méretekben árulják, de passzítható. Vékonyat vastaggal sztem macerásabb passzítani, de ez lehet attól is függ, épp ki gyártotta. Bemész egy barkácsáruházba, ott lehet próbálkozni :)
Sziasztok. Talán jár erre valaki aki tájékozottabb.
Elegendő-e 0,6mm falvastagságú füstcső vízteres kandallóhoz? Illetve lehet-e ezeket a füstcsöveket kapni 100cm.nél hoszabba? 15.es kellene három méter hosszan.
Illetve össze tudom-e csatlakoztatni pl. a 0.6os falvastagságú füstcsövet a 2mm.falvastagságúval?
Nekem nem volt rajta pillangó, esetleg akkor lehetett volna haszna, amikor viharos szél volt, de nagyjából akkor is a levegőszabályzóval le tudtam szabályozni.
Nagyon jó kályha, soha rosszabbat! Este 8-kor utoljára rárakva egy kisebb fát, reggel 7-kor még marék parázs van benne és a kályha is még langyos hőt sugároz. Vissza tettem bele a csavarokat, amik a köpenyt tartják, menetekbe nyomtam egy kis kályha tömítőt, mert elég gyengék voltak, így most jó, stabil.
Volt itthon egy pillangó, amit próba képpen felszereltem, de nálam semmi pozitív hatása nincs. Gondolom, ahol nagyon erős kémény van, ott lehet ilyemire szükség, nálam nincs értelme folytogatni vele a tüzet, vagy a parazsat, érzésre pont jó hozzá a kéményem, nincs mit állítani.
Levegő ellátását szerintem igen jól megtervezték a gyárban, a takarékosságra törekedve. 1-es a parázsnak való, 2-es a kis láng, ezen használjuk, 3-as a nagyobb láng.
Reggeli parázsról az újra gyújtáshoz pedig teszek rá gyújtóst, fát, kicsit résnyire nyitom a hamuzó ajtaját, lehet látni olyankor a huzatot, felszítja a sok levegő a parazsát, feldübörög, 1-2 perc és lángol is, mehet 2-esre. Az ajtaja kormozódik estére, nem igazán öntisztul, de csak pár törlés reggel, 2 csepp toalett kacsás szivaccsal és ragyog.
3 napig használtuk most, bőven fért volna még a hamuzójába, félig sem volt, így igaz.
Én amíg ilyenem volt, este lefekvés előtt rátettem 1-2 barnaszén brikettet is, akkor egész éjjel tolta a meleget, és másnap délután a maradék parázsról újra be lehetett gyújtani. Ami még tetszett benne, a nagy hamugyűjtő, elég volt hetente egyszer kihamuzni.
Igen szépen fűt, nem fogyaszt sokat, nem sűrűn kell tenni bele. Alapjáraton kifűti a konyhát, + mellette lévő, feljebb lévő szobába is jócskán tolja a meleget, érzem..
Asszony igen örül neki, azt mondta, olyan mintha egy cserép kályha lenne a konyhában.
A lemez köpeny csak rá van illesztve, nem csavaroztam még vissza.
Igen, nagyon jó kandalló ez, minden hogyan, az egész család azonnal megkedvelte.
Végül 120-assal kötöttem be, mert a városban nem lehet kapni bővítőt. Majd rendelnem kell, kémény kotrót is feléért láttam, mint helyben, pillangót is szeretnék. Babfaló Béla megoldása tetszik, vissza olvastam.
Nekem az előző házamban 6kW-os Mátra volt, azzal is szépen be lehetett fűteni. 120-as csővel is a korom nagy része a csőben meg a könyökben rakódott le, illetve a fali csatlakozóban. A kéményben ami rakódott, az szépen egy idő után magától elkezdett potyogni, elég volt a fali csatlakozót meg a csövet/könyököt tisztítani.
Egy óra elmegy vele, igazából még több, mert a cserépkályhák lassú tűzről indulnak és hideg kéményről. Másnaptól már jó, mert hagy parazsat, meg ha esetleg nem, akkor is könnyen indul, meleg kéményről. A kandalló az más, a régi az pöcc-röff volt. Hétvégi ház, nagyapám háza volt, minden hétvégén kint vagyunk, Ő is mindig fával tüzelt. Városon panelban központi fűtés van, de csinálgatom a házat, évek óta, egyszer majd szeretnék kint lakni.
Köszönöm válaszod, igen valóban, a másiknál is sűrűbben kellett takarítani, a kémény viszont tisztább. Ma veszek bele egy 120-150 szűkítőt, aztán megy fel a régi, megpróba.
Kíváncsi vagyok mit tud egy ilyen 8kw Kamino. Sokan dícsérik neten a típust, de élőben még nem találkoztam vele.
Kérdeztem. Szépen. Lehet -e, avagy sem. Nem bunkó módon. Régebben jobb arcok voltak itt, pl. Mekk Elek Ezermester hsz.-it szívesen olvastam, több mindenre kérdés nélkül is választ adott, de erre nem találtam semmit. Lehet nem is írtam volna..Holnap össze kéne raknom.
Bocs, hogy élek...Erre nincs mit mondanom. A ház márpedig fa fűtéses, az is marad. 2 cserépkályha is van benn, amit én építtettem, a kandallón kívül, és vagy 20 éve a tulajdonom.
Semmi probléma, ha átolvassuk bekezdésekre lebontva, akkor sincs semmi értelme a kérdésednek.
120-as kémény pl. nincs, valószínűleg a hagyományos 14X14-es-re gondolhattál, ami 10KW-ig elvisz mindent. Persze nem 10 vízszintes szakasszal és 10 szűkítéssel....
Tehát a 8 kw Kamino ha megörökölné a Bergen csövét, akkor 2 db 120-150 szűkítő vagy toldó lenne benne.
120 kimenő-150 csövezés-120 kémény.
Vagy menjen csak simán 120-as csövezéssel, ami vékonyabb anyagból van. Bergené jó vastag, jó lenne átrakni azt. Járható út, vagy felejtős, ez itt a nagy kérdés.
A bergen 150 kivezetés, 150 csövezés majd a kéménybe 120 szűkítővel, a kémény tégla 12x12, vagy 14x14 max, felül 120-as egy méteres kályhacsővel toldva. Kamino az ő csövével így nézne ki: 120 (118) kivezetés, 150 csövezés, majd a kéménybe 150-ről 120 szűkítővel.
Sziasztok! Bergen 6 kw felső füst kivezetéses kandallóm volt 6 évig, most vettem egy 8 kw kamino mátrát felső csövest, tökéletes állapotban. A bergennek 150-es 2 mm-es vastag csövezése van, ami a kéménybe csatlakozik egy 120-150 toldóval, van benne egy 20 cm-es vízszintes szakasz, hogy távolabb legyen a faltól. Jónak bizonyult hogy ilyen nagy csövezése van, szűkítővel, mert a csőben rakódott le szinte az összes korom, a kéménybe alig valami. (egyszerűbb a csövet pucolni, meg jó vastag, az életbe nem megy szét.) A kaminóhoz kaptam egy 120-as csövet, egy könyököt, a csőből lejött flexel egy 20 cm-es darab, így meglett a vízszintes szakasz is, mint a másiknál. Kérdésem a következő. Szerintetek rakjam át a bergen vastag falú 150-es csövezését, úgy, hogy veszek még egy 150-120 bővítőt, ami a kandallóra csatlakozik, (némi zsinór, tömítővel kell alá, mert úgy nézem 118 a kandalló kivezetése, de az van, nem kell vennem), vagy kössem be 120-assal, ebben az esetben valami kb. 8 cm-es olyan csövet kell vennem, ami 120-120-at tud,(nagy-nagy) összekötni a kémény csatlakozót az egyenes szakasszal? Holnapig el kéne döntenem, hátha tudtok segíteni. Tégla kémény, felül 120-as kályhacső beletoldva, meg amúgy is magasítva, de a Bergennel nem volt gond soha. Anno fáztam tőle, hogy 150-es cső, igaz, a bevezetése is 120, meg a kivezetése is, a 150-es inkább praktikus korom csapdaként működött, amit nem tartottam rossz dolognak. No, de ha a Kaminó kényesebb, akkor meg 120 kell. Nem tudok dönteni.
Amúgy meg igen, ki kell tapasztalni, milyen a tüzelő, a huzat éppen, és nincs 2 ember, aki amúgy egyformán tüzel. Használd úgy, ahogy neked "komfortos".
Egyébként a fa tökéletes égéséhez elég csak a szekunder levegő, tehát a primert csak begyújtáshoz, utána el lehet zárni. Így fog a "leggazdaságosabban" égni, persze ehhez tényleg száraz fa kell (és üzemmeleg kémény és megfelelő légellátás).
Sajnos így látatlanban nehéz bármit is mondani a körülmények ismerete nélkül. Az, hogy jól ég a tűz vagy nem, pl. a fa nedvességtartalmától is erősen függ. Nyilván a túl nagy huzat sem jó, mert csak ellobban a tüzelő, és túl sok hő távozik a füstgázzal, de ha nagyon lefojtod, akkor nem is szabadul fel annyi hő a tökéletlen égés miatt. Ezt leginkább évek alatt ki kell tapasztalni.
Második éve fűtök a képen látott kandallóval (8kw). Ennél a típusnál mi a leghatékonyabb fűtési módszer? Gondolok itt a primer/szekunder levegő arányokra, illetve a pillangószelep használatára. Első évben több módszert próbáltam, volt mikor nagyon jól égett a tűz és nagy hőt adott le, de volt mikor alig akart égni. Olvasgattam itt ki hogy használja a kandallóját, de nem tudom ennél a típusnál mi lenne a legoptimálisabb. Kéményemnek nagy huzata van, valaki tanácsolta a pillangószelepet teljesen el is zárhatom akár már begyújtás után is nem sokkal. Nem tudom ez nem-e veszélyes.
"külső levegős bevezetéssel én nem igazából szeretnék foglalkozni"
Nyilván külön ezt megoldani macerás lehet. Én egyeztettem a kivitelezővel a dolgokat, és alapozás közben beraktak egy 150-es csövet, amivel megoldódott a külső levegő bevezetés.
"nem sikerült még olyant gyártani ami nem csinálna pokol meleget abban a helyiségben ahol maga a kandalló van"
Pont emiatt kell(ene) a ház hőigényéhez méretezni a teljesítményt. Ami persze egy referencia hőmérsékleten (pl. -15fok) igaz, és ha ehhez képest melegebb van, akkor már teljesen más :)
Azért nem jó, ha nagyon túl van méretezve, mert akkor enyhébb időben ha kevesebb tüzelőt fogsz rárakni, akkor a víz nem fog rendesen felmelegedni, nem nyit ki a védőszelep, tehát a radiátorkörre nem fog jutni meleg. Védőszelep nélkül meg nem javasolt a rendszert összerakni, mert folyamatosan kátrányosodni fog a kályha.
Igen, elviekben van ez a két adat, aztán, hogy azok mennyire felelnek meg a valóságnak az már más kérdés sajnos. Pláne a nevenincs kandallóknál.
Egyik üzletbe azt mondták, hogy jobban lehet következtetni abból az adatból, hogy mennyi a víztere magának a kályhának. Én nem tudom......
Igen a cső biztos, hogy több meleget ad ki ha vastagabb, bár ezeknél általában azt mondják, hogy nem sikerült még olyant gyártani ami nem csinálna pokol meleget abban a helyiségben ahol maga a kandalló van, szóval esetemben inkább a huzat számít a cső vastagságot illetően.
Ilyen külső levegős bevezetéssel én nem igazából szeretnék foglalkozni.
Igazából ezt a kettőt nézegetjük, a Hecht szimpatikusabb ránézésre, de a Totya talán megbízhatóbb, valamint utóbbinak vastagabb a fücstcső csatlakozása, amit talán nem árt figyelemmel venni.
Nekem Domofire. Azóta, mióta csináltattam, nem nagyon látok már náluk vízteres kandallókat, de lehet egyedi kérésre megcsinálják. Igaz, árban nem egy kategória a barkácsáruházi választékkal, viszont ez volt az, ami az általam elvárt paramétereket a legnagyobb mértékben teljesítette. Teljesítményben is pont jó (12kW körül van, abból 8 körül a vízoldali), zárt rendszerre köthető, van külső levegő-bevezetése, hűtőköre, és víztelenítés után sima kandallóként is használható. A levegő bevezetés elég hülye helyen jön ki nálam a padlóból, de megadtam a méreteket, a padlólemezt kivágták neki, és tökéletesen "becuppant" így a helyére.
Vízteres hordozható kályhák, kandallók közt. Pl, hogy cső van benne vagy köpeny.
Sajnos nem egy elterjedt, elfogadott dolog.
Ma néztünk egyet Totya éden 21 névre hallgat. Ez pl. eltér az eddig nézett Hecht.től abban, hogy autómata huzatszabályzója van, illetve nem 120.as, hanem 150.as füstcső csatlakozása. Aki a Totyát mutatta üzletben, azt tanácsolta, h minél nagyobb víztere legyen.
Erről a Totyáról van egy részletesvélemény. Dícséri is, de szidja is a gazdája:
Az Ytong is "lefogja" a meleget. Más kérdés, hogy hány helyiséget akarsz fűteni. Mert ahol a kandalló van ott lehet, hogy ez éppen előnyös/szükséges. Nálam két szinten öt helyiség van levegővel fűtve, és bőven elég a hő ott, ahol a kandalló van, figyelembe véve a sugárzással leadott hőt. A kandalóbetét tulajdonképpen egy konvektor, úgy kell körbeépíteni, hogy a levegő a természetes áramlással elhordja róla a meleget, nem a köré épített résznek kell az elsődleges fűtőfelületnek lenni, az legfeljebb hőtároló, persze nem Ytong esetén.
Olyan dologra vetemedünk ami sokak szerint abszolút működőképtelen.
Vízteres hordozható kályhát, kandallót építünk be meglévő gázkazán mellé.
Aki tapasztalt a témában adhatna tanácsot, hogy van-e lényeges különbség ezek közt.
Egyikhez pl. ezt írják:
"Ennek a terméknek vízköpenyes a megoldása, tehát nem egy csőspirál van benne hanem a tűzteret öleli körül a víztér."
Ez jobb mint a csőspirál?
Illetve. Jól gondolom, hogy 150.es füstcsőkivezetéseset kellene venni nem 120.ast ha 2,5métert megy a füstcső vízszintesen ugye? (igen 2,5métert kell mennie vízszintesen)
A kalciumszilikát lap egy hőálló hőszigetelő anyag. Ellenkező hatást érsz el vele, csökkenti a hőleadást. Samottot a tűztérbe használnak. Nem külsőleg. Egyiket sem tartom célszerűnek külső burkolásra.
A füstcsövet úgy érdemes átvezetni a falon, hogy bontható, szétszedhető, tisztítható legyen. A vízszintesen vezetett szakaszban vastag koromlerakódás képződik. Egy szezonban akár többször is kell tisztítani, a vízszintes szakasz hosszától függően. Vízszintes helyett célszerűbb ferdén felfelé vezetni, hogyha a lehetőség adott. Hogyha visszaolvasol, már többször ki volt tárgyalva.
Át lehet vezetni a falon egy nagyobb átmérőjű hőálló, akár fém csőben, közte légréssel.
Tudsz esetleg képet feltenni róla? Amiket találni a neten, elég kis felbontásúak. Főleg az ajtó zsanérját kéne befotózni, lehetőleg békaperspektívából. A talált képek alapján amúgy valószínűleg a csapot kellene a zsanérból felfelé valahogy kiműteni
Szeretnék építeni egy kandallót,de pár dologban még bizonytalan vagyok.A feladata a minél jobb hő leadása lenne az adott helyiségben,tehát nem vízteres,hanem konkrétan ott és fölötte a galériában.
Öntöttvas betétre gondolom, de ebben az esetben csak burkolják el hőálló kálciumszilikát lappal, vagy kellene a 2 közé samott, esetleg az csak bent tartaná a meleget?
A másik kérdésem ,hogy a kémény és a kandalló között van egy fal tehát az kell vinnem a füstcsövet a falon( téglafal) Mennyire véssem körbe a csőnek, esetleg valamilyen hőszigetelést tegyek közé?
A képen 1,2Kg sertés combhús látható, már konfitált állapotban
úgy sütöttem meg, hogy a cserépkályába este alaposan befűtöttem, hogy a kályha meleg legyen
majd lefekvés előtt, a parázs leégése után, a hamut lekotorva betoltam sülni, fóliával letakarva
kapott némi fűszert, meg vizet a tepsi aljára, mert attól tartottam, hogy reggelre megég/kiszárad, ehelyett inkább leveses lett, magamra is borítottam kicsit
másnap reggel vettem ki (hétfőről keddre éjjel sült meg), puhára párolódott mint a vaj, ujjal megbökve szétesik
mondjuk kevesebb víz kellett volna talán, helyette zsír, meg több fűszer, de így is finom, lassan elfogy ahogy eszegetem
vettem direkt erre a célra egy keskeny tepsit ami befér az ajtón
egyszer már csináltam benne kelt tésztát, azt kivettem 1 óra után, és kicsit megégett, de azért ehető maradt
Én 12 éve fűtök 68m2-et egy darab 10KW-os Supra M58-as kandallóbetéttel. Sima, 14X14-es téglakéménybe van kötve, egy nyarat száradt akáccal vagy bükkel vagy kőrissel vagy gyertyánnal.
Ha akarom, akkor a legtávolabbi ponton is van 26 fok, oké ilyenkor már szaunázni lehet a kandallós helyiségben, de a fafűtésnél ez a veszély mindig fennáll, azért túl lehet élni, sokkal jobb mint fázni.
A lényeg az, hogy gond nélkül fűthető ekkora terület, a lényeg a jó szigetelés, új nyílászárók.
A mostani enyhe télen délutánonként 2-4 óra tüzelgetéssel volt jó meleg (24-25 fok). Nemhogy éjjelre nem kell rakni, de este 5-6 után sem, és még így sokszor azt éreztem lefekvésnél, hogy túl meleg van. Reggelre-délelőttre maradt a 20-22 fok, sokszor 21 fokban gyújtottam be délután...
"Akkor azok akik másfél millát /vagy többet / költenek egy gázos fűtés rendszerre, azok mind tájékozatlanok"
Én ilyet nem mondtam. Nyilván nekem is volt gázfűtésem is, de amikor a kályhával fűtöttem, akkor az (akár hetekig) nem kapcsolt be.
Bocs, hogy ezt mondom, de nem sok (vagy csak nem megfelelő) tapasztalatod lehet a kályhás/kandallós fűtésről, ha úgy gondolod, hogy csak du. 6 és 8 között lehet tartani a hőfokot, és még csak nem is üldögéltem állandóan a kályh(ácsk)a előtt.
"Kisebb cs.kályha vagy öntött vas kályha csak egyház bizonyos helyiségeibe való. Nagyjából a 30 nm az a max"
Azért ez sok mindentől függ(het). Pl. az egyéni komfortérzete is lehet más egyik v. másik embernek, van, aki 19 fokban is tök jól elvan, van, aki 23-ban is fázik.
Az előző házunk 80m2-es volt, az építése idejében elvárt hőszigeteléssel (5cm eps, födém 15 v. 20 centi üveggyapot). Egy kis (papíron 6kW-os) öntöttvas kályhával befűtöttem úgy, hogy a nappaliban 24-25 fok volt, a szobákban 20-21.
majd kipróbálom a felül begyújtós módszert 2-3 max 4 nagyobb hasábbal,szakirodalom szerint 15cm-nél ne legyen vastagabb és majd kiderül,de szerintem a fabrikettes rakatot felülmúlja
nekem az lesz a korlát hogy egyajtós a cserépkályha és a tűztér nem túl hatalmas,de hát maga a kályha is csinosabb,mert a légkondi kisegítője,bár így elgondolkodva rajta hogy ha a kvótát túllépem,akkor bő 1000kw-ért fizetek annyit mint a kétköb fáért,akkor lehet hogy rentábilisebb lesz
Nézd, erre elég nehéz válaszolni, hiszen mindenki máshogy tüzel, mindenkinek megvan a maga heppje, és ugye nem mindegy, hogy kályha, kandalló, cserépkályha stb.
Az akác egy szempontból gyengébb mint a többi tüzifa: bár bőven van parazsa, de sokkal kevesebb ideig tartja a parazsat mint egy bükk pl. Ez nekem nem gond, és neked sem lesz az. Nálad az a lényeg, hogy intenzíven, megfelelő mennyiségű levegővel elégesd a cserépkályhádban az az x adag fát. Utána x ideig ontja a meleget, nem kell többet rárakni. De gondolom ezt már úgyis tudod. Az akácnál ezzel nem lesz gond, ha vizesebb, akkor is elég parázsig.
Én amúgy begyújtásnál csak apróra hasogatott gyújtóst használok, de abból sokat. Alulra, felülre, mindkét oldalra, kőzépen egy fészek, újságpapírral. Intenzíven ég, hamar melegszik a kémény, kialakulnak az ideális körülmények. Azért nem rakok be begyújtásnál nagyobb fákat, mert átmeneti időben elég a begyújtás is (extra jól szigetelt a ház). Ha folytatni kell a tüzelést, akkor ez a sok gyújtós ad annyi parazsat, hogy mehetnek rá a vékonyabb darabok, ilyenkor már majdnem lehet zárni fullra a primert és elég a szekunder is. Az esetleges további rárakásnál már jöhetnek a vaskosabb darabok.
megfogadtam a tanácsot, akác lett,reggel megrendeltem, délután elhozták a 2köbmétert, békával be is tolták a fatárolómig,be is pakoltam, a mennyiség rendben volt,így kalodában azért jobban nyomon követhető, bár a srác spilázott amikor lecentiztem:D de amikor hozzáfűztem,hogy ugye Ő is megszámolja a zsét,akkor nem háborgott
annyi,hogy őszi vágású,száraznak hirdette,de ha nem is tegnap,de nemrég még a rigók fütyültek rajta, azért láttam már száraz akácot illetve elég más színű ez a börzsönyi akác,a szabócsihoz képest,de fűtsön az a lényeg
Te mennyire nagy darabokban szoktad pakolni a kandallóra? ezek olyan fél/max harmad hasítékok,
Tavaj februárban vettem 13 m3 tölgyet. Komótosan felkugliztam és összehasogattam majd egész nyáron otthagytam a helyén száradni. A meleg nyár megtette a hatását ,szeptember közepén már száraz fát hordtam be a tározóba.Októberben elkezdtem vele fűteni és tökéletesen száraz.
A lényeg hogy napos széljárta helyen száradjon a fa. Ha árnyékban van vagy lehordod a pincébe
Őrök ökölszabály, az akác kivételével a 2 éves ( felhasogatott ) fa a tűzifa keményfa esetén az 1 vagy fél éves fa még nagyon sok energiát vesz el a saját nedvessége miatt az égéstől. Aki fával tüzel annak legyen 2-3 évnyi fája betárolva igaz ez egyszeri plusz beruházás, de megtérül
Jók a tölgyek, a csertölgynek pl. majdnem olyan parazsa van mint a szénnek, de sajnos tényleg kell nekik a 2 év. Én azért is kerülöm.
A bükk szárad messze a leggyorsabban, viszont hamar "romlik" is, azt el kell tüzelni, ha már száraz, nem érdemes tárolgatni 3-4 évig.
Az akác és a kőris nyersen kivágva is tüzelhető, persze ezt azért nem ajánlom senkinek, mert nem lesz az igazi, de a 3 nyári hónap szárítás alatt tökéletes tüzelő lesz belőlük.
akkor még dilemmázok, mert az egyik sima tölgyet,a másik csert hozna,esküszöm még az obis anyag se tűnik rossznak,körfóliázva van,a valós űrmértéke kevesebb mint 1köbméter,de csontszáraz,csak le kéne akcióztatni 75eft-ról
belenéztem a vascső tisztítónyílásán keresztül, pára/víz csorgott le, a kályhás szerint természetes még száradási fázisban
A csertölgy és a tölgy a leglassabban száradó tüzifák. Ha őszre kell, akkor inkább az akác-kőris-bükk hármast vedd. Az akác akkor is megéri, ha drágábban adják (nem lesz szenvedés).
Kéményben nem tudok segíteni, nekem is téglakémény van, és anno kifejezetten hozzá lett választva a kandallóbetét, nem is volt még vele semmi bajom. Minden szezon előtt saját kezűleg átmegyek rajta a kefével, de a korom nagy része le van esve, az alsó tisztítón kiszedem és ennyi.
Mindenesetre ha valami folyik belőle, és barna foltok vannak a külső falán, az sok jót nem jelent. Szólni kell a kéményseprőnek, hogy nézze meg, az a tuti.
értem,akkor nagyon nem akarnak átvágni, ez is cser volna,az ölfa 35%-os víztartalmú,állítólag őszi vágású,ez se szárad ki 20% alá a köv. fűtési idényre?
de most nem is ez lesz a legnagyobb problémám, betüzeltem párszor szárítani a cserépkályhát és a két legutóbbi alkalommal már emeltem a rakatot,de valami truttyi kicsöpögött az épített tégla kémény és a cserépkályha közötti vascső kéményből,ez mi lehet, kátrány? pedig előtte nézte a kályhás,meg is kotorta és jónak ítélte,az tény hogy az előző tulaj használata során barna foltok keletkeztek a tégla kémény külső falán
Egy szórt m3 nagyjából 0.8 valós m3-nek felel meg. Tehát ha szépen felrakod, akkor nem lesz 1X1X1, hanem annál kevesebb. Ez jellemzően úgy működik, hogy a géppel hasogatott fát bedobálják egy 1m3-es tárolóba, és ahogy esik, úgy puffan (de mindenképpen kevesebb lesz a valós 1m3-nél).
Egyszerűbben fogalmazva: 10 erdei köbméterből lesz 18-21 szórt köbméter. Hogy neked hogyan jó, azt neked kell eldöntened. Én 12 éve egy helyről vásárolok szórt köbméterben, nagyjából minden évben egyforma mennyiséget is kapok, és nekem sem időm sem kedvem, sem tudásom nincs ahhoz, hogy a méteres darabokat vagdossam.
A hatósági áras mókát akkor engedtem el, amikor a november végén megrendelt fához március végén kaptam egy díjbekérőt, miszerint fizessem be a 3 kilót a 10 erdeire, aztán majd május-júniusban el is vihetem az erdőből. Már ha tudom mivel és hogyan, és még dolgozzam is fel, ja és csertölgy, aminek KELL a 2 év száradás. Hát kösz, akkor maradok a szórt m3-nél továbbra is, ez nálunk (Komárom-Esztergom megye) most 32-35 ezer/szórt m3.
szakmai tanács kéne, meg van a cserépkályha, már a szárító fázison is túl vagyok, szereztem fabrikettet, annyira nem győzött meg, lusta vagyok ehhez a hatósági áras mókához, keresgélek a hirdetések között,de a nagyrésze olyan hogy még ettől kisebb tételben sem üzletelnek az eladóval
szóval Ti hogy oldjátok meg,hogy a tuti mennyiséget hozzák,ok erdei köbméterben a méteres darabokat sima ügy,de hirdetnek konyhakész, hasogatott fát is erdei köbméterben duplájáért a hatóságinak, meg is fizetném,de az eladó azzal jön,hogy "szórt" köbméterben hozná dupla köbméterben, tehát nekem csak 2 erdei köbméter kell,akkor a 2x4 méteres platón 0,5 méter magasan lenne szórva a felhasogatott fa, ez csak nem tűnik jó megoldásnak,nem az lenne a korrekt hogy ha dupla árulja a fát,akkor felhasogatva erdei köbméterben bestokizva hozná ki a tgk.-val?!
Mivel elég olcsó a kályhád valszeg nincs benne tömítés,és ez nem is baj mert az ott bejövő kevés levegő tisztítja a koromtól az üveget. Ha volt ott tömítés akkor az üvegnek most nagyon lötyögni
Egyszerűen összerakható-szétszedhető. Ezáltal könnyen szállítható és tárolható.
Ez 25 cm hosszú, kályha méretű tűzifa darabolásához készült, saját elképzelés alapján.
Más méretben is elkészíthető. Mindenkinek saját igénye szerint. A lezárt, ill. függőleges elemekből furatok biztosítják a csapadékvíz távozását. Nem kell csavarozni, egyszerűen egymásba csúsztatható. Zömében bontott anyagból készült. A 25x25 zártszelvényt kellett megvásárolnom hozzá.
Akáchoz vagyok szokva, ahhoz milyen, gyorsabban-lassabban ég, milyen a parazsa? Hasogatógépet tudok szerezni, úgyhogy a hasítással nem lesz gond. Az elmondásod alapján, nekem a gyertyán jobban tetszik.
Nehezen értelmezhető a "jobb tüzifa" kifejezés, mert mindegyik jó, amennyiben száraz keményfa. Az sem mindegy, hogy kandallóba, kályhába, kazánba. Hasogatva vagy méterben veszed (mert a gyertyánt sokkal nehezebb hasogatni).
Nekem a gyertyán egy picivel jobban viselkedett egy Supra folytonégő kandallóbetétnél. Kicsivel tovább volt parazsa, kicsivel lassabban és tovább égett, hamuja szinte egyáltalán nincs.
De mindkettővel jól jársz, ez azért nem egy élet-halál választás :)
Üdv mindenkinek, a padláson találtam rengeteg ilyen "téglát", tudja valaki, hogy ezeket mire használták? Van köze a cserépkályhákhoz? Köszönöm a segítséget!
Na, erről jut eszembe: van-e jó ötlet arra, hogyan, milyen állványra tegyük a fát fűrészeléskor?
A hagyományos fűrészbak addig jó, míg hosszú a fa, de az utolsó 60-70 cm-es darabot nem jó vágni rajta, merugye, ha a két bak közé rakom, akkor beszorul a fűrész, ha meg kilógatom, akkor nem áll stabilan.
Nem tudom úgy tárolni. Úgy látom az akác a legjobb, azzal nincs ilyen macera. Azt hallottam a csertölgy, mivel kevés a csertaltalma, hamarabb romlik mint a többi fa.
A bükköt érdemes eltüzelni, ha már száraz, mert utána rohamosan "romlik", és teljesen megszállják a piros berepülő pilóták, és egyéb bogarak. Ez elég kellemetlen tud lenni, mert ugye az ember mindig tart valamennyi fát bent, és nem egyesével hordja be télen.
A gyertyán tovább bírja, viszont fülledni fog, valahogy úgy kellene tárolni, hogy sehogyan se érhesse viz (oldalról sem).
ja hogy hatósági árral számoltál, így már értem az eltérést,amúgy a fabrikett 150-es árát harmadik kattintásra lehet abszolválni,bár nem az obiban,de mindegy is most nekem nem opció a tűzifa feldolgozása,szárítgatása
Gyanítom, hogy teljesen más élethelyzetben élünk. Nem a klasszikus értelemben vett lustaságról van szó, 12 éve kandallózok, minden évben teljesen egyedül megoldottam a fa tárolását, hasogatását, fűtést stb. Viszont a rengeteg meló, ház körüli munka (falun élek), 3 gyerek mellett kezd kevés lenni a 24 óra egy napban, és a kevés "szabadidőből" elvesz a fatüzelés is, ezért érzem már kicsit tehernek.
December végén vágtam össze a gyertyán tűzifát, utána össze is lettek rakva a fahasábok. Ma kezdtem a rakást átpakolni, és találtam több hasábot amin fehér penész van. Ez ki fog száradni, vagy még jobban össze fog penészedni? Téglákon lécek vannak, vagy raklapok, arra vannak rápakolva a fa hasábok és csak a teteje van a rakatnak letakarva.
Fűthetnék gázzal is, a lehetőség adott. Valamennyit fűtök is, amióta a tűzifa jelentősen megdrágult. Tavaly ilyenkor még hasonló árban volt a kettő. A fának más a melege. A gáz, vagy a klíma addig fűt, amíg működik. A fafűtéstől viszont átmelegszenek a vastag falak és órák múltán is kellemes közérzetet biztosítanak. Ma eddig csak reggel gyújttottam be egy rakat fával. Most fogok ismét.
Én ezt nem értem! Kéthetes öregember vagyok, de alig vártam, hogy végre kiszabadulhassak a négy fal közül. Az udvaron vár most is 10 erdei köbmérer fa feldolgozásra. Szívesen csinálom! És bírom! Olyat, hogy lustaság, vagy unatkozás nem ismerek! Főzök magamra, saját magam sütöm a kenyeret, mindíg találok elfoglaltságot, vagy szórakozást magamnak. Három napja például egy fűrészelő kalodát csinálok. Ma lettem kész vele. 20 folyóméter vasanyagot dolgoztam fel hozzá.
Hogyha csak egyik fotelból a másikba ülnék, akkor valószínűleg már nem élnék!
egyértelmű hogy a fa az igazi,de nem nagyon tudok vele foglalkozni:felújítás, hely sincs kialakítva, van egy kisebb mennyiségű diófa és vegyes alapanyag,azzal nekivágok majd a következő szezonnak fabrikettel kiegészítve és lepróbázom mennyire van kedv a szilárd tüzeléshez
Sziasztok. Van egy nagy cserépkemencénk (házon kívül van a szája és a tévő) nagy égéstér, a házban kb 2m magas és 2,5 m széles 2,5 m mély, ülő résszel, kb mint egy búbos kemence, csak kocka alakú... Valószínűleg el lett méretezve minden is ... próbáltam, küszködtem vele hogy ne füstőöjön be, mapei, samotliszt , fugázás mindent próbáltam, de a mindenem kivan vele, így ház felújításkor menni fog. Azonban nem szeretném kidobni (eladáson még gondolkodom), lehet hogy 20 év múlva újra lesz építve valami kinti bungallóban. A kérdésem az lenne, hogy hogy tudnám úgy szétszedni, hogy ne legyen baja ? Egy cserépkályhát szedett szét nekem kőműves (az említett cserépkemence volt megkapcsolva az emeleten vele), mondtam neki, hogy óvatosan, mert fel akarjuk még használni ... hát elég sok törött lett. Továbbá a szétszedést követően hogy lehet a cserepeket szépen tárolni ? Az említett cserépkályha elemeit az istenért sem tudtam szépen, igényesen raklapon tárolni, jóval kevesebb cserép volt, de 2 szintnél nem tudtam magasabbra tenni, mert nyiklettetk-nyaklottak az "oszlopok".
Ismerős jelenség, én is lustulok szépen :), ezért is lesz klíma is már a következő télen. Elkandallózgatok én, és tényleg nem mérhető a tüzifa által adott kellemes meleg semmihez, de sokszor érzem már úgy, hogy nyűg a tüzelgetés. Megmarad a kandalló majd az igazán hideg napokra illetve azokra, amikor van kedvem foglalkozni vele.
Amúgy a brikett is koszol, tárolni kell, bevinni, és még mindig azt mondom, hogy jobb tüzifában gondolkodni. Hasogatva m3-ben (vagy kalodában) venni, így csak gyújtóst kell vágni, meg az esetleges nagyobb darabokon még egyet hasítani.
Mindegyiket próbáltam, és mindegyik jó a maga nemében. Azt érdemes figyelembe venni, hogy mennyi időt tudod majd szárítani! Ha csak egy nyarat, akkor a tölgy és csertölgy felejtős, ezek iszonyat lassan száradnak, tényleg kell az a 2 év, utána viszont pl. a csertölgy világbajnok tüzelő.
Bükk: nagyon jól tartja a parazsat, és szerintem ez a fa szárad a leggyorsabban. Viszont hajlamos a fülledésre, sok hamu keletkezik, és előszeretettel szállják meg a különböző bogarak, amik szabadrepülésbe kezdenek a házban tárolt fából :)
Gyertyán: hasonló a bükkhöz, viszont szinte egyáltalán nincs hamuja. Nagyon jó tüzifa, viszont hasogatni a legnehezebb
Akác: Akármit csinálsz vele, égni fog, könnyű vele bánni, egyáltalán nem fülled be, könnyű hasogatni. Hátránya, hogy kevesebb ideig tart parazsat, mint a többi keményfa, de ez nekem pl. egyáltalán nem gond. Nagyon szép lánggal ég.
Kőris: Nálam ez jött be leginkább, viszont felénk ritkán lehet kapni, eddig két telet tudtam csak fűteni vele. Egyesíti a többi tüzifa jó tulajdonságait. Ez is ég még vizesen is, viszont jól tartja a parazsat is, és van egy jellegzetes, finom illata magának a fának.
Ha egy nyarat tudsz csak szárítani, akkor a sorrend:
bizti,milyen paraméterekkel számoltál? szerintem 100ft/kiló alatt mondjuk az akác se nagyon jön ki, az egyértelműbb,hogy fabrikettet raklapon /960kg-t / meg lehet venni 150ft/kg-os áron és a szállítása is egyszerűbb/olcsóbb és a feldolgozás, ha nem magadnak csinálod akkor lehet kiegyenlíti a két árat
valszeg,mert könyebben tudnak csalni a fabrikett összetételén, mondjuk keményfának eladottba, zömében nyárfa forgácsot tömörítenek össze és már nem klappol a fűtőérték
A tölggyel két telet fűtöttem. Az is jó fűtőanyag, de vastag a kérge és kétszeres a hamuja, mint az akácnak. Hasítva az akáchoz képest inkább törik, mint hasad. Viszonylag könnyen, hogyha nem csomós. Import fa volt, talán Ukrajnából.
Ezekből én csak akáccal és tölggyel fűtöttem. Leginkább akáccal. Felénk ez a választék. Jellemzően inkább akác. Az az Alföld keményfája. Most, januárban választhattam volna az akác és a tölgy között. Akácot választottam.
egyszer próbáltam, nekem meg sem közelítette semmilyen szempontból a tüzifát
Én többször is kipróbáltam. Több helyről vásárolt fűrészpor brikettet. Amikor még negyedébe-ötödébe került, mint a mostani ár. Gyors meleget ad, de nincs parazsa.
Ugyanarra az eredményre jutottam. A kandallókályha tüzelője a légszáraz keményfa.
az a baj,hogy baromi lusta vagyok:) felvágni, a fabrikettet csak be kell hordani, bedobálni, ideális a mérete illetve egy másik rossz tulajdonságom, hogy türelmetlen vagyok: ezt a házat még fel sem újítottuk,de nyomatnám már a fűtést, próbának biztos hogy még ebben az idényben még valamit be fogok állítani és később jövőre,két év múlva majd rágyúrok egy cserép/tégla kályhára,de az álom egy kemence volna
érdekes, h nem érezted a fabrikettet olyan "erősnek", pedig az adatok alapján ugyanúgy 18-19MJ/kg mint a tölgy vagy az akác, mondjuk összevissza írnak fűtőértéket, de elvileg kg-ra vetített fűőérték ár is szinte azonos 2,9Ft/MJ a fabrikett 3,0 a keményfa
Az a baj, hogy a szén, és a különböző brikettek ma már szó szerint aranyárban vannak, ha egyáltalán lehet kapni. Nálunk pl. a minőségi, hengeres fabrikett most 4050 ft/csomag, ami annyit jelent, hogy 1kg=270 ft. Azért na... (és hozzáteszem, hogy egyszer próbáltam, nekem meg sem közelítette semmilyen szempontból a tüzifát)
Én mindenképpen azt ajánlanám, hogy elsősorban tüzifában gondolkodj, és ahhoz passzoló készülékben. OK, hogy a tüzifa ára is jelentősen emelkedett, de ott talán az a veszély nem fenyeget, hogy nem lesz, és beeshetnek egyéb, "alternatív" megoldások is a beszerzést illetően.
Egy száraz csertölgy, gyertyán, bükk parázstartása kiemelkedő, nem kell állandóan pakolni a kályhát. Az akác és a kőris ilyen szempontból más, cserében viszont még vizesen is tüzelhetőek. Én most akáccal nyomatom, és igaz, hogy nem tart addig parazsat mint a többi, de így is elnyújtható az égés, és nincs olyan, hogy nem ég, akárhogy teszed rá, akármit csinálsz, az akác az égni fog. Ebből kellene még pár száz m3 :)
Nem ismerem. Sohasem fűtöttem szénnel. Magyar szén, meddőhányóból újrabányászva, osztályozva, mosva. Csak ismerem, hogy milyen a jó sziléziai szén, ami hosszan tartja a parazsát és magas kalóriája van. Sokszor jártam ott. Ismerem a magyar szenet is, mert édesapám azzal fűtött. Reggelente több salakot szedett ki a kályhából. mint amennyi szenet előző nap berakott. A német brikett más. Annak csak kevés hamuja marad. A tőzegbrikettnek is.
Nem így működik. Azért írtam, hogy diószén. Abból is csak a jó minőség, ami nem porlik.
A brikett darabok között sok a levegő. Hogyha tele töltenéd a tartályát brikettel, talán még az is begyulladna egyszerre. Pedig talán 2-3 csomagot is elnyelne.
Én még 1000 Ft/csomag (18 db, 10 kg) árban vettem házhoz szállítva 2021 nyarán. Egy év múlva, 2022 nyarán 3000 Ft/ csomag volt az utolsó ára. Azóta már nem is lehet kapni. Elfűtik a németek. Erre nem lehet fűtést alapozni. Ezt hozta a háború.
A német brikett kályhája az Ohra. Ahhoz lett kifejlesztve.
sz.r így értekezni, szóval belerakok ebbe a Salgóba 5-6,8 vagy akár 10 ruf brikettet,amennyi belefér és alágyújtok, el kezd égni,akkor az egész lángra fog kapni vagy csak az alsó,majd amikor az elég,akkor lejjebb csúszik a rakat és így tovább,mert akkor ez egy klassz önetetős kályha lenne és fél napra magára lehetne hagyni
értelek,de elvi síkon ez a Salgótarjáni kályha működhetne úgy hogy beletöltök 6db ruf brikettet,alágyújtok,hagyom felgerjedni,majd lezárom és Ő szépen az alá csusszanó briketteket egymás után elégeti 5-6-8 óra alatt?
Német brikettre nem lehet alapozni a fűtést, mert jelenleg sem kapható. Én ezért ajánlom a vegyes tüzelésű kandalló kályhát. Abban száraz tűzifával, barnaszénnel,szén brikettel, tőzeg brikettel, fűrészpor brikettel is hatékonyan tüzelhetsz. Tűzifa beszerezhető, hazai kitermelésből és egy-két év szárítás után kiválóan használható. Én most 3 éves akáccal fűtök. Attól jobbat nem tudok ajánlani. Parázs tartás céljából egy-két darab német brikettel, vagy tőzegbrikettel megsegítve akár 8 óra után is újra gyújtható.
A Kamino kályhámat én 6-7 óránként rakom. Német brikettel akár ettől hosszabb égésidő is elérhető. Kell a füstcsőbe egy fojtószelep. amellyel szabályozható a kéményhuzat.
Ezt hol olvastad? A Kamino típusok akár fával, akár szénnel folyamatosan használhatóak. A szakaszosan üzemeltethető, folyamatos működésre nem ajánlott kályhák azok, amelyek gyengébb anyagokból, egyszerűbb, költséghatékony módon készített, akár egy év alatt szétfűthető, vékony anyagból készült lemezkályhák. Jellemzően 50 kg körüli, vagy alatti tömeggel. Az áruházlánci lemezkályhák zöme ilyen. Pl. nyaralókban eseti fűtésre alkalmasak.
Jól megkavartál:) ha feltöltöm szénnel úgy 50-60 centi magasan akkor hogy gyújtom be felülről? Pedig már azon örömködtem,h próbát teszek ruf brikettel és lesz egy kafa adagolós kályhám,amit fél napig magára hagyhatok ha alulról égeti el az anyagot
Felül, a töltőajtón keresztül kell betölteni a szenet a töltőaknába. Az alsó ajtó csupán a gyújtós és a szén begyújtásához szükséges famennyiség betöltésére, begyújtására és a salak eltávolítására szolgál. Amit kosárnak nevezel, az a töltőajtó belső része, ami eredetileg négy csavarral volt felfogatva. Mivel már több ponton törött, nem lehet a helyére csavarozni. Az ajtóban látod a csavarokat. Aki még nem látott ilyet, észre sem veszi. A szenet a felső töltőajtón keresztül kell betölteni a töltőaknába a begyújtáshoz berakott tűzifa fölé, még begyújtás előtt. Kulcs is volt hozzá, amellyel az ajtókat le lehetett zárni működés közben.
Ma már ez csak dekorációnak alkalmas, mert a 100 évvel ezelőtti hazai szénkészletek már régen kiapadtak. Import szén ellátás is rendkívül bizonytalan, több okból is, hiszen a korábbi szénbányák töredéke működik, mert bezárták, kiapadtak, korszerűtlenné váltak. Ez a század már nem szénfűtésé!
Kandallókályhából széles választék van, abból érdemes választani. Akár jó állapotú, használtat. Száraz keményfával fűteni. Én is azzal fűtök.
Én úgy gondolom, hogy a brikett (német brikett) fennakad a tartályában. A kályha apróbb szén tüzeléséhez készült. Sziléziai diószén ideális lenne hozzá.
A Neo-Perpetuum egy igazán mutatós, reprezentatív, folytonégő, kétaknás, szén tüzelésű kályha a múlt század 30-s éveiből. Főleg a zománcozott, jó állapotában megőrzött példányok.Lengyel dió szénnel valószínűleg kiválóan működik (hogyha lehet kapni hozzá). Fafűtésre igen korlátozottan alkalmas, mondhatni alkalmatlan.
Nekem az előző házamban 6kW-os öntöttvas kályha volt (samottal kirakott tűztérrel, Mátra kandalló néven futott asszem). A 80 nm-es házat befűtöttem vele, pedig mai szemmel már elég karcsú volt rajta a szigetelés (5cm oldalfali, 20centi a födémben). Este lefekvés előtt még megraktam, és tettem rá 1-2 brikettet, egész éjjel tartotta a hőt. Sőt, másnap délután a brikettből volt még annyi parázs, amiről újra lehetett gyújtani.
OK, nem is okoskodni akartam, főleg úgy, hogy én egyelőre csak olvasgatok a klímákról meg nézelődök. Ugye mindenhol azt látom, hogy működnek ezek a nagy mínuszokban is, csak lényegesen romlik a hatásfok/nő a fogyasztás. Ezért is lesz betárazva nálam is fa, ha sikerül a klíma project, én igazából egy kis komfortot szeretnék már, hogy csak akkor kelljen begyújtanom, ha szeretnék, nem pedig "muszájból".
A ház szigetelése kardinális kérdés, nekem extrán jól szigetelt, meg is van az eredménye. 65 nm-et fűtök egy minőségi kandallóbetéttel (a hozzáépített plusz 30-ra maradt a villany, oda már nem ér el...). Ezen a télen félszáraz akáccal napi max. 4-5 órát fűtöttem a hidegebb időbekben is (begyújtás után 1 vagy 2 rárakás), az eredménye a legtávolabbi ponton is 22-23 fok, máshol 24-25, este 5-6 után nincs is már semmilyen tüzelés, és gyakran 20-21 fokban gyújtok be.
off, tisztában vagyok a klímám hasznosíthatóságával, 5 feletti a Scop értéke, -30-ig műxik,de már -7-nél romlik a hatásfoka, a ház hőháztartása már nagyobb talány- on
igen,most egy Salgótarjáni neo-perpetuumot nézek,talán az öntöttvas is megtartja úgy a hőt, csak azt nem találom hogy hány kw-os lehet,mondjuk szép és eljátszadozni,kezdésnek jó lesz, majd ha ráérzek,- gyerekkoromban utáltam a szilárd tűzelést,- és meg lesz a nagy mennyiségű tuti tűzifa forrásom akkor leváltjuk tégla vagy épített cserépkályhára
Akkor már inkább egy sima, egyszerű kandallókályha. Ez jóval olcsóbb, és ha helyzet van, akkor villámgyorsan meleget lehet csinálni. Az igazi hőtároló úgyis maga a jól szigetelt ház, ha ez nincs meg, azon ezek a hordozható cuccok nem fognak segíteni.
Amúgy a nem téliesített klímák is bírják elvben -15 fokig (persze ilyenkor lényegesen megnő a fogyasztás), és lássuk be, nem úgy néz ki, hogy olyan telek elé néznénk, ahol jellemzően ilyen alacsony lesz a hőmérséklet (talán csak 1-1 napra).
Én meg pont "fordítva" vagyok, meglevő fafűtés mellé szereltetek klímát (most nézelődök, hogy milyen stb.), kizárólag kényelmi szempontból. Öregszem.
Hát ha hordozható, akkor nem lehet túl nagy hőtároló tömege, nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne, mint egy hasonló teljesítményű kályha. Kiegészítő fűtésnek azért nyilván használható.
Próbáltam visszaolvasni,de kifolyik már a szemem és sok használható infó nem jött fel, szóval hátha van itt valakinek hordozható csk.-ja vagy ismerősnél, mennyire használható? Én kieg. fűtésnek szánom, -10fok körül a klíma rásegítésére...
siker-fény-csillogás, az első 30x30-as gipszkarton kivágása alatt volt a lyuk:) már csak kályha kéne, de megvárjuk a felújítás végét,hogy mi marad a keretből
A kéménycsatlakozó körül kb. 40cm sztem elég, nekem amikor a kéményem készült, akkor javasolták, hogy a födémnél körülötte kb. 40 cm-en legyen tűzálló.
Öntöttvas kandallóbetétet tettünk egy gáz kandalló helyére, és nem tudom, hogy amiből az épített kandalló belseje van, az sima itong, vagy calcium szilikát, ami hőálló.
Miről lehet ezeket megkülönböztetni kivülről?
Eddig nem égett szét, de csak hobbi szinten használjuk napközben-este, tehát nem ezzel fűtünk csak.
Szvsz kb. saccolással. Ha beleraksz egy tükröt, és mondjuk tolsz felfelé egy mérőszalagot, akkor jó eséllyel látod, hogy kb. milyen magasan van. Ha jól sejtem, megint be akarsz kötni a kéménybe vmit, olyan a gipszkarton, ami bírja? A nyílás körül tűzgátló kellene (asszem talán rózsaszín jelölésű).
Hát ha koromszag van, akkor valószínűleg valahol kijön a füst. Lehet akár lyuk, vagy repedés, vagy a tömítőzsinór érett meg a cserére, de lehet érdemes lenne a kéményt is megvizsgálni, pl. nem épült-e hozzá közel egy magasabb épület, ami megváltoztatja a huzatát?
Amúgy milyen kandalló? Találkoztam olyannal, ami épített kandalló, és az abban levő tűztér hátsó fala volt megrepedve, de hálistennek cserélhető volt.
Sziasztok! Koromszag témában visszaolvastam, de nem találtam semmi kézzelfoghatót kandalló esetében. Szóval öntöttvas kandalló, jópár éve szolgálatban és az utóbbi időben szinte állandósult a koromszag. Egész egyszerűen nem tudom hovatenni a dolgot, mert soha nem volt ilyen. Megfelelő a kémény, alaposan ki van takarítva, ahogy a füstcső és a kandalló is. Nagyjából nyolc éve elhasított akáccal történik a tüzelés, ami szellős, fedett helyen van tárolva. Csontszáraz. Ötletem sincs már, kérlek osszátok meg, ha valakinek van használható tapasztalata. Lehet hogy kilukadt a kandalló? Hogy tudnám azt ellenőrizni?
Fel van hasogatva, kint az udvaron raklapra össze van rakva, a teteje fekete fóliával le van takarva. Egy év múlva rápróbálok akkor én is, hogy milyen vele fűteni. Vettem egy Aldis nedvesség mérőt, de kevesebb értéket mutat, mint amiket a youtobos videókban látok. A friss vágású fákat 24-25% a kinti 1-2éves fatárolóban lévő fákat 14% körülinek mutatja. A csontszáraz fát ami bent van a kazánházban, azt pedig 0%.
Hozzá kell tenni, hogy a kandallóbetét tényleg minőségi darab, illetve egyértelműen nagyobb a huzat nálam az ideálisnál, de inkább az legyen, mint kevesebb, ezen nem problémázok. A ház nagyon jól szigetelt, gyorsan fel tudom fűteni mondjuk 25 fokra, és sok idő, amíg abból 19 lesz, este nem is tudom, hogy mikor kellett utoljára fűtenem.
Én csak egy nyarat szárítom, így alakult ki. Hasítva veszem április környékén, és kint napoztatom. A 12 éves tapasztalatom alapján ez elegendő a bükk, gyertyán esetén, még inkább akácnál, kőrisnél (ezt ha leöntöd egy kanna vízzel, akkor is fog égni :)).
Tudom, hogy ennél több kellene elvileg, nem is mondom, hogy így légszáraz lesz a fa, de tisztességesen, gond nélkül tudok velük kandallózni (a kéménynél sem volt még semmi gondom, minden szezon előtt kitakarítom, és minimális kormot szedek ki, annak is nagy részét az alsó tisztítónyílásnál, lehullva).
Pont ez a bajom a tölggyel, csertölggyel. Na, azoknak viszont egyértelműen nem elég az egy nyári szárítás.
Nálunk a gáz nincs is bevezetve. Amikor 12 éve ideköltöztünk nem volt itt semmi, és sokkal olcsóbb volt a kandallós fűtés kiépítése. A kémény megvolt, és megfelelő is, és erre lett kötve egy 10KW-os légfűtéses, "minőségi" betét. Az alap 65nm-et gond nélkül befűtötte mindig (vannak szellőzők több irányban), ha akarom, akkor van 27 fok mindenhol. Csak aztán építettünk plusz 2 szobát, oda sima olajradiátorok kerültek jobb híján, ami azért barkács megoldás.
Meg megmondom őszintén, hogy annyira már nincs kedvem kandallózni mint egykor. Alapvetően semmi gondom vele, csak egyre inkább úgy érzem, hogy MUSZÁJ befűteni. Ezért lépnék egyet a komfort felé, a klíma jó lenne nyáron is, és a 2 plusz szoba normális fűtése is meg lenne oldva.
Úgyhogy most ez a nagy terv, természetesen megmaradna a kandalló is, betárazva fával, és ha van kedvem, akkor azzal fűtögetnék.
Most jut eszembe, hogy a múltkor láttam egy videót, ahol a fickó Totya kazánban nyomta gyertyánnal, és nagyon meg volt vele elégedve ("szerelj házilag" csatorna a youtube-on).
Nálam pont a kandalló az alternatíva. Vízteres, az egész házat tudom fűteni vele. Viszont ha neadjisten az áramot kikapcsolják, le tudom vízteleníteni, és a nappalit még mindig befűteni vele. Találtam olyat, aminél ezt meg lehet tenni, nem sok vízteres tud ilyet.
Végül is a hasogatással nem volt bajom. Ahogy kugliztam fel a rönköket, úgy hasogattam felfelé, vizesen szerintem nem rossz feldolgozni. A 10erdei m3-ből, kb egy kugli és 4-5kisebb db van amit nem tudtam széthasítani, de majd fűrésszel felvágom. Még nem találkoztam idáig gyertyánnal (akác, tölgy, bükk, velük igen) de sok megosztó véleményt olvastam róla. Jól ég-nem ég jól, jó parazsa van-nincs jó parazsa, hamar elég-sokáig ég, befülled, elrohad, nagyon kiszárad, kemény fa-közepesen keményfa. Nekem kazánba kell, oda a csertölgy jobb lett volna, de nem akartam vissza mondani, mert akkor a lista végére tesznek. Most két ünnep között legalább volt időm feldolgozni. Neked milyen tapasztalatod van vele?
Nekünk májusra ígérték a hatósági árast :) December elején szóltunk (Pilisi Parkerdő), válogatni nem lehet, azt mondták, hogy 90%, hogy csertölgy/tölgy, aminek amúgy örülök, de azzal fűteni idén már nem kell. Úgyhogy reménykedem benne, hogy sikerül tavasszal valahonnan akácot vagy kőrist szerválnom, a hatósági áras meg megy száradni.
Amúgy mindenképpen szeretném megcsináltatni a klímás fűtést szeptemberig. Elkandallózgatok én, de jó lenne, ha lenne valami kényelmes alternatíva.
A rezsicsökkentett gáz nekem is bőségesen elég lenne, ha csak azzal fűtenék. Ezen a télen többet használok belőle. Éppen azért, mert a tűzifa megdrágult. Eddig, évek óta csak fával fűtöttem. Kellemesebb meleget ad és szívesen is foglalkozom vele.
Nekem akár négy évre elegendő, száraz, akác tűzifám van feldolgozva, betárolva. Minden évben visszapótolom az elhasznált mennyiséget. Utoljára tavaly tél végén. El kell fűteni:-)
A hatósági árast két hét múlva szállítjuk. Akác és nyár lesz 7/3 erdei köbméter. Jó elfoglaltság lesz fűrészelni, hasogatni. Szeretem csinálni. Elpakolni kevésbé. Szeretném mindet elhasználni:-) Kéthetes öregember vagyok.
Korábban nagyjából egy árban jött ki a tüzifa / gázfűtés. Most a gáznál bőven beleférek a kedvezményes mennyiségbe, tüzifát viszont nem igazán tudtam még hatósági áron szerezni. Így kicsit drága hobbi lett volna :)
Én pedig egy megnedvesített újságpapírt. Belemártom a párologtató vizébe, a fahamuba és letörlöm a kormot(valójában csak pernyét, füstöt), utána a papírt a kályhába dobom. Nem kell a kormos, vizes szivacsot tárolni.
Próbáld ki, meg fogsz lepődni. Én egy sima, kis mosogatószivacsot használok.
Mondjuk szerencsére van, hogy napokig hozzá sem kell nyúlnom ilyen szempontból, nálam nagyon minimálisan kormozódik a két szélén (elég száraz az az akác, amivel most nyomom).
Persze volt, hogy telibekormozta középen, az egyértelműen huzatproblémára utal, és az is volt, egy gyors füstcső takarítás meg is oldotta.
Na ezt a trükköt még nem ismertem, köszi, majd kipróbálom, ha egyáltalán begyújtok ezen a télen. Sajnos a kialakult tüzifa-árak miatt nem igazán volt értelme bevásárolni belőle. Amúgy is inkább a "feeling" miatt szoktunk begyújtani elsősorban, de most kicsit drága fíling lett volna
Az előző napi fahamuba belemártasz egy nedves szivacsot, és azzal áttörlöd az üveget. Nemcsak, hogy nem kell kerül semmibe, de sokkal kifejezettebb a hatása.
Többféle brikett van. A keményfából készült (ha jól láttam a képen, hengeres hasábok vannak a tűzben, az pont olyan szok lenni) nem kormol, legalábbis nem annyira, mint a fenyőből készült (az a gyanta miatt kormol), vagy a napraforgó (az meg az olajtartalom miatt). A napraforgó brikett általában fekete, és üres a közepe, a fenyő kis kocka szokott lenni.
Egy hete van cserépkályha-kandalló, túl vagyok a szárító fűtésen. Mivel igazán jó száraz fám kevés van, nézegettem a fabriketteket. Jól elszálltak az árak. Ami érdekelne : a termékleírásokat olvasva egyik azt írja, tökéletes a brikett, nem kormol, egy másik meg azt, hogy célszerű néha koromtalanító adalékot is égetni, mert a brikett kormol.
Hogyne lenne! A linkelt kép alapján nálad minden OK, szépen ég a tűz, ahogy kell.
A 2 szélen kormozódás egy ekkora tűztér esetében normális (hidegebb és/vagy szeles időben ennyi sem lesz). Ha teliben, középen kormol, akkor kell gyanakodni problémára.
A teljesen tiszta üveghez légszáraz fa, és MINDIG ideális huzat kellene, ilyen azért nem sokszor lesz.
Teljesen tiszta üveg csak az amerikai filmekben van. Ha 2-3 begyújtás után ebben a párás, szemetelős időben a két szélén kormozódik, akkor az abszolút OK, teljesen normális.
A linkelt kép egy teljesen normális lángképet mutat.
A mapei sajnos csak kèsőbb èrkezik meg (jan.) Remèlem jó lesz. Azonban ahogy takarítottam ki a fugákat a kemence felső rèszèben találtam lyukakat amik szerintem nem kellenek oda mivel kemencéről van szó így nem gondolnám hogy kellenek füst járatok, én arra gondolok hogy ezeket be kell tapasztani mert gondolom a hő miatt lyukadhatott ki ezért rendeltem samottragasztot az obiból, azzal probálom meg betemöni a lyukakat. Szerintetek jó ötlet ?
Na, pont ilyet használtam, de megnézve a Mapei-t amit írtál, az se tud többet, viszont drága. Ha nagyobb mennyiség kell, akkor biztos jobban jársz a poralakú habarccsal (samottpor)
Nem tudom mire gondolsz, én használtam ilyen tűzálló "szilót", a hőt birja, de elválik az anyagtól, amire rátapasztottam (fémről) az is valami vízüveges szar.
Korábban voltak kandallós kérdéseim, köszönöm a válaszokat, azóta a leírtaknak megfelelően tüzelek, és minden jó :)
Van azonban egy cserép kemencénk amit szeretnék beüzemelni (házon kívül van az ajtaja, a kemence rész a házon belül, és cseréppel van ellátva, kinézetre belülről cserépkályha, de nem az), korábban abba lett hagyva a vele történtő tüzelés, mert befüstölt sajnos a lakrészbe, a kémény mint kiderült, nem túl ideális, mert az 5 téglást, tétglalap alakú kb 14x24-es, ettől függetlenül szeretném megnézni hogy tényleg van-e megfelelő huzat (nem ezzel volt a gond korábban hanem a "befüstöléssel"), lehet-e használni.
A tűtérben samot téglák vannak, és szeretném az ott lévő "fugát" felújítani, hátha ennek segítségével megoldható hogy ne jöjjön be a füst. Kemencéssel beszéltem azt mondta, hogy samotpor+vízüveg+víz a megfelelő fuga, de tuti rosszak lennének az arányok, annyit tudok, hogy kenhetőnek kell lennie, és találtam neten pl.: "MAPEFLEX FIRESTOP TŰZÁLLÓ HABARCS 1200C" terméket, ez kiváltja szerintetek a samotpor+vízüveg+víz kombót, vagy ez nem erre való ?
Bonyolult? Ennél egyszerűbbet nem tudok kitalálni, mint hogy egy csővel elvezetem a meleg levegőt a kandalló tetejéről. Egy vízteres rendszer szabályzással, szivattyúval, tágulásival, az elhiszem, hogy bonyolult.
Korábban nem is bélelt senki semmit, nem annyira az miatt bajos, hanem a 120 mm a kevés. Elkerülném a kéményfúrást.
Mondjuk huzata van, de úgy tudom elvileg a készülékre tervezett csonkot nem szabad szűkíteni, azok pedig jellemzően nagyobbak. Olyan készülék kéne ami erre a keresztmetszetre van gyárilag tervezve.
Én a kazánomat kötöttem be gégecsővel, szerencsére nem alu, hanem rozsdamentes acél, de 10 év után tele volt tűszúrásnyi lyukakkal. Észre sem vettem volna, mert a korom betömte a lyukakat, csak takarításkor derült ki.
Idén kezdtem kályhával fűteni. 100 m2 a lakás, a középpontjában van egy nagy 25 m2 előtér ahonnét minden helyiség nyílik. Itt lett elhelyezve egy 6 kilowattosnak írt kályha.
Meglepően jól tudunk vele fűteni, ezidáig az a tapasztalat ha egész nap pakolgatom a tüzet, akkor két tejes ládányi bontott tetőléccel elvagyunk. Középen 19-20 fok között van, a többi helyiség 18 - 18.5 . Este tízkor lezárom, reggelre mindenütt esik a hőmérséklet 1-1.5 fokot.
Mi korábban sem nagyon fűtöttünk nappal sem 20 fok fölé, éjszaka meg eddig is 18 fok volt szóval ez így nekünk nem dráma.A szokottnál kicsit jobban fel kell öltözni a délelőtti időszakban. Mivel ez a fa idén ingyen van, így meg is éri.
A jövőre gondolva még időben rendeltem egy napelemes rendszert, de a gránit szilárdságú törvényi háttér miatt mégsem fogom megépíteni, illetve nem úgy.
A fűtést viszont kissé átalakítanám a következő szezonig. A pici kályha helyett szeretnék egy csempés vagy öntöttvas, vízteres, külső levegős cuccot tenni ami kicsit meg tudja tolni a többi helyiséget is akkor is ha zárva vannak az ajtók. Sajna a hely keskeny, max 65 centi széles lehet a berendezés és a kémény is egy szűk keresztmetszet. 120 mm alumínium bélésű 4 téglás épített kémény van (bekötési pont 190 cm magasan van és fölötte még 5-6 méter a kémény hossza - ha ez számít). Alulról a pincéből fel lehet állni alatta vagy mögötte a csövekkel, input levegővel.
Ezidáig nem találtam ezeknek a paramétereknek megfelelő készüléket, illetve a Praktikerben árult olcsónak nevezett lemez gyártmányok minőségét lehangolónak találtam, a kicsit jobb csempe borítású kályháik árát meg a horror kategóriába sorolnám.
Ti merre lépnétek, hogyan lehetne ezt abszolválni?
Tervezés alatt álló családi házba szeretném úgy megoldani a kandallót, hogy légtechnikai csővel kifűtse a nappali melletti három szobát is. Tudatosan úgy alakítottam ki az alaprajzot, hogy a szobák közel legyenek, és egy kb. 7 m hosszú L-alakú légcsatornára fel lehessen fűzni az egész rendszert. Régi házamban is volt ilyen, de ott úgy volt megoldva, hogy a kandalló fölött át volt törve a födém és a padláson futott végig a cső. Abban volt egy KAM-150-es ventillátor ami elég hangos, és mivel a padlás télen hideg volt sok hő elveszett a kőzetgyapot szigetelés ellenére is. Most azt tervezem, hogy a csövezést gipszakrton mögött elvezetném a szobák sarkaiban a plafon alatt közvetlenül. Szerintetek mennyire életképes ez a koncepció? Elég meleg keletkezhet a kandalló burkolat felső részében, hogy ventillátor nélkül is megmozduljon a levegő a csőben?
Nekem egy 10KW-os Supra kandallóbetét van rákötve egy 5m magas, 14x14-es falazott kéményre, és egyértelműen még így is több a huzat az ideálisnál (de nagy gondot nem okoz).
A hődobot el kell felejteni, több kárt csinál mint hasznot. A leírtak alapján a kémény bőven nagy és magas ehhez a kályhához, nem csoda, hogy folyamatosan kell rá pakolni, ami egyébként egyáltalán nem normális. Egy megfelelő rendszer esetén (ahol a kályha a kéményhez van méretezve, vagy fordítva :), ahol a kályha jól szabályozható, ahol a légellátás ideális) akár 4+ órát is elvan egy rakat fa csak szekunder levegővel, nagy hőt árasztva.
A könyök és a hődob csatlakozásánál folyik. A hődob csak tegnap került fel rá és azóta csinálja. Fával fűtünk ami valóban kicsit vizes.A sima füstcsővel nem folyt belőle a víz. Ez egy felújítás alatt álló ház és akkor gyújtunk be,ha megyünk dolgozni,de akkor folyamatosan rakjuk a fát 4-6 órán keresztül.A csapadék vizet kizárnám, van "sapka" a kéményen és mostanában nem is esett felénk.
A kémény téglából van,26x26-os. Hosssza 7 méter körúli lehet.
Hol folyik belőle? Mindig (mármint tüzeléskor, vagy esetleg olyankor is amikor nem tüzelsz), vagy csak időnként? Mivel fűtesz? Folyamatosan fűtesz, vagy naponta/alkalmanként egyszer begyújtasz, aztán ha leég, utána nem raksz rá?
- Fűts száraz fával
- Nem lehet, hogy a kéménybe beesik az eső?
- Vmiért nagyon visszahűl a füstgáz, és emiatt csapódik ki a víz belőle. A falban a kémény milyen (anyag, átmérő, magasság)? Anno nekem is mondta a kéményseprő, hogy túl nagy a kéményem átmérője, és a tetejénél vizesedett (14x14-es tégla kémény volt, 120-as csővel volt rákötve egy kamino 6kW-os kályha).
Ahogy a kollega is írja, a primer nem zár tökéletesen, valamennyi levegő zárt állapotban is jut a tűztérbe onnan.
Amennyiben megvan a megfelelő kéményhuzat, parázságy, tűztérhőmérséklet, akkor a szekunder megoldja a fa tökéletes égését, így fűtesz gazdaságosan. Az nem jó, ha nagy lánggal ég (legfeljesebb begyújtáskor), szép nyugodtan, lassan, narancsos, kékes lángokkal kell égnie, akkor vagy jó.
A primer alulról megy, a szekunder felül a fából távozó gázok tökéletesebb elégetését segíti (amúgy a tűztér hátulján levő lyukakon jut be).
Viszont, ha lezárod a primert teljesen, akkor is fog még ott bemenni vmennyi levegő, nem légtömören zár. Gondolom neked is minimálisan lötyög, ha lezárod, szélvihar esetén még talán zörögni is fog, ezzel megnyugtatva, hogy megy azért ott be levegő. Az ajtók (tűztér és hamutér) ajtajának zsinórjánál is jut be levegő, valamint az üvegnél is. Így már elég levegő jut be ahhoz, hogy a megfelelően bemelegedett kályha/tűztér esetén fenntartsa az égést, de ne menjen ki túl sok hő a kéményen.
Sajnos így is ki fog menni vmennyi, de ezzel azon felül, hogy zárod a primert, nem nagyon tudsz mit kezdeni, esetleg egy pillangószeleppel tudod még csökkenteni a füstcsőben a huzatot. De azt sem szabad túlzottan, mert akkor már az égés nem lesz tökéletes, kormolódni fog. Ha megnézed ezeknek a kályháknak a hatásfokát, igen messze áll egy kondenzációs kazántól (amire kihoznak 100+%-ot), ezeknek vhol 70-80% között van emlékeim szerint. Az a hőmennyiség ahhoz is kell, hogy fenntartsa a kéményben a huzatot, mivel természetes huzattal működik, ellentétben a kondenzációs kazánok kényszerhuzatával, ahol egy ventilátor nyomja a levegőt az égéstérbe.
Erre a "sok meleg megy ki a kéményen" dologra a mindenre jó, de semmire nem használható szabvány választ lehet adni: ez ilyen :)
Nagyon szépen köszönöm a választ, igazad van, fel is hívom őket.
Update: Most is meleg a fal az emeleten a kéménynél, csak idő kellett neki mire átmelegedett szerintem :D Kézzel megfogható, nem éget, de így az a tudat van bennem hogy sok meleg megy ki a kéményen a nagy huzat miatt (vagy nem tudom miért lehet ez) ? Hozzáteszem eddig mindig maxon (2-esen) volt primer levegőnyílás, mert úgy tudtam / azt hallottam hogy ha elzárom a primert teljesen, akkor nagyon kormol (hozzáteszem a kéményt szerintem 5 év használat után én néztem bele most előszőr, és teljesen tiszta volt), akkor ha jól értem nincs semmi gond ha teljesen elzárom ha lobog a tűz, a szekunderen (amit nem tudok hogy hol van a kandallón, de a hátsó (H-K) szabályozóval lehet állítani))kap elég levegőt ?
Szintén nem értek hozzá, de úgy fizikáztam ki magamban :D hogy a primernél mikor bemegy a levegő, az alulról megy keresztül a tűztéren, és táplálja a tüzet, és úgy megy ki a kéményen. Ha csak szekunderből kap levegőt (primert 0-ra állítom), az honnan táplálja a tüzet ? Mert olyat olvastam hogy az azért kell, hogy utólagosan égesse el a dolgokat, nekem ez azt jelenti hogy valahol a végén adja hozzá azt a levegőt, ha így van, akkor hogy táplálja ez a levegő a tűzteret ?
2. Minden szezon előtt teljes hosszában ki kell takarítani a kéményt és a füstcsövet (a kéménnyel érdemes kezdeni, mert annak tisztításakor visszanyomhatsz némi anyagot a füstcsőbe).
3. A primer csak a begyújtáskor kell. Amint stabil a tűz, zárhatod nyugodtan a primert, a fa égéséhez elég a szekunder.
Szerintem kéne lenni alul-felül is zsinórnak, de ha biztosra akarsz menni, hívd fel a márkaboltjukat (wamsler), és kérdezz rá. Az üvegnél nem kéne füstnek jönni, ott befelé kéne menni a levegőnek. Ez a füst kiáramlás a nem megfelelő huzatra utal, mint írtad is, ki kellett tisztítani a kéményt. Ha előtte nagyon meleg volt a fal, lehet, hogy a kéményben a sok lerakódás miatt volt. Inkább süvítsen, mint CO-mérgezés vagy kéménytűz. Esetleg a füstcsőre érdemes egy pillangószelepet rakni, azzal lehet szabályozni, ha túl nagy a huzat. Hődobot nem javasolnék, főleg, ha a kémény is ennyire el volt tömődve, a hődob még inkább eltömődne, és azt nagyon macerás takarítani.
A szekunder a hátsó, attól függően, hogy fára (H) vagy szénre (K) van állítva, több-kevesebb nyíláson keresztül engedi be a levegőt. Ezen kívül a tömítőzsinórnál is szív be persze vmennyit, de attól is túlzottan süvíthet, ha az üvegnél terveztek a zsinórral, de nincs.
Ha már csak parázs van, nyugodtan zárd nullára a primert. Sőt, amikor már stabilan ég a tűz, akkor is lezárhatod, utána már elég lesz neki a szekunder. Esetleg érdemes lehet 1-2 brikettet is rátenni, akkor reggel még bőven lesz annyi parázs, amiről újra tudod gyújtani.
"Továbbá a fizikával sem vagyok teljesen képbe lehetséges, ha meleg levegő van a kéményben, akkor miért nagyobb a huzat ? Vagy ez nem így működik ?"
De, pont így működik :) amikor a kémény felmelegszik, attól alakul ki a normális huzat benne. Ezért is van levegőszabályzó, amikor már kialakult a megfelelő kéményhuzat, akkor a levegő mennyiségével tudsz játszani.
"Továbbá az hülyeség hogy mondjuk ventilátorral elfújom a meleget a kandallótól, és így hátha nem a kandalló által felmelegített levegőt szívja vissza a primer, hanem egy hűvösebb levegőt ?"
Semmi értelme, alulról szívja a levegőt, max. pár fok különbség lesz. Ahogy ezek melegítenek, a természetes légáramlás bőven elegendő, nincs értelme ventilátorral rásegíteni.
Sziasztok, új vagyok a kandalló fűtésben. Van egy régi Etna 9kw-os kandallónk. Böngésztem a leírását, és írnak benne primer meg szekunder levegő nyílásról. A primer az oké, a hamutálcánál az elhúzható roló, ezzel nincs gond. A szekundert azonban nem találom, ezzel kapcsolatban olvastam olyat, hogy ha fára van hátul a csappantyú állítva, akkor van szekunder levegő (fával tüzelek, arra van állítva), azonban nem tudom hogy tényleg ez-e a szekunder a következők miatt:
El volt már tömődve a kandalló nagyon, és mikor tüzeltem (begyújtottam) és a hamu ajtót kinyitottam (hogy több levegőt kapjon), akkor a tűztér üvegénél ömlött be a füst a légtérbe (mikor be volt csukva az ajtó, de a primer teljesen nyitva volt, akkor nem jött a füst). Megnéztem és az üveg két oldalánál (jobb-bal) van tömítő zsinor, azonban fenn és lenn nincs és ezért gondoltam, hogy lehet hogy itt megy a szekunder levegő be ? Sosem nyúltunk a kandallóhoz, tehát ez úgy van ahogy a gyárból kijött. Esetleg hülyeség ez, és alulra valamit felülre is rakhatok tömítózsinort, vagy hadjam így? Hol van ez a szekunder levegő nyílás ? :)
Kandalló tisztítás előtt az emeleten a kémény ahol felmegy, a fal nagyon meleg volt, azt hittem hogy ez normális. Takarítást követően csak úgy süvít a levegő a primeren a kandallóba, az emeleten a fal azonban nem melegszik, ennyit jelente a takarítás ? Ennek így kell lennie vagy így rosszabbat csináltam ? Mit érdemes kitakarítani még ? A füstjáratokat próbáltam, és nagyon sok por állagú (gondolom hamu) jött ki.
Érdemes-e hődobot felrakni, vagy nem ér annyit hogy sokkal gyakrabban kelljen koromtalanítani ? A füstcső az nagyon meleg szokott lenni tüzeléskor, ezért gondolkodom a hődobon.
Valamint érdeklődnék hogy a primert azt el lehet-e zárni esetleg estére 0-ra (vagy bármikor) , mikor egy elég nagy fát rátettem, mondjuk már lángol (van parázs is korábbról), de azt szeretném hogy tovább legyen majd parázs, ne adj isten akár reggelre ne kelljen újra gyújtani az egészet ? Vagy mikor és mire (0-1-2) kell állítani a primert, miért lehet állítani ?
Továbbá a fizikával sem vagyok teljesen képbe lehetséges, ha meleg levegő van a kéményben, akkor miért nagyobb a huzat ? Vagy ez nem így működik ? Továbbá az hülyeség hogy mondjuk ventilátorral elfújom a meleget a kandallótól, és így hátha nem a kandalló által felmelegített levegőt szívja vissza a primer, hanem egy hűvösebb levegőt ?
Nagyon szépen köszönöm a sok segítséget. Eszerint járok el, annyi, hogy valószínűleg a pillangószelepet lentre tudom rakni, mert a kandalló lemeze nem engedi, hogy egyből a nagyobb csővel kezdjek. Találtam olyan füstcsövet, amin csak bordák vannak, az gondolom akkor növelt átmérővel jó lehet. Köszönöm!
Van egy uj tömegkályhám. Ősszel készült el. Az a gondom vele hogy borszasztó büdöset áraszt ki magábol.
Lett kiszárítófűtés 3 szor 3 kg fával begyujtva.
Azóta kb 10 szer lett begyujtva benne, de még mindig nagyon büdös. Konkrétan nem lehet a lakást lakni, mert nem begyújtott állapotában is árad belőle a szag. Nyaralóban van a kályha, nem is tudunk lemenni télen mert kibirhatatlan. Néha lejövök begyujtok hátha jobb lesz.....
Nem füstszag hanem valami más rothadás szerű szag. Nem tudom mire gyanakodjak.
Ez mennyiben normális? Ez egyedi jelenség? Vagy más is tapasztalt már ilyet? Elmúlik ez valaha?
BackEMBED THE SNIPPET BELOW IN YOUR SITEEnable collaborative features and customize widget: Bing Webmaster PortalBackThis page is in HungarianTranslate to English
Afrikaans
Albanian
Amharic
Arabic
Armenian
Azerbaijani
Bengali
Bulgarian
Catalan
Croatian
Czech
Danish
Dutch
English
Estonian
Finnish
French
German
Greek
Gujarati
Haitian Creole
Hebrew
Hindi
Hungarian
Icelandic
Indonesian
Italian
Japanese
Kannada
Kazakh
Khmer
Korean
Kurdish (Kurmanji)
Lao
Latvian
Lithuanian
Malagasy
Malay
Malayalam
Maltese
Maori
Marathi
Myanmar (Burmese)
Nepali
Norwegian
Pashto
Persian
Polish
Portuguese
Punjabi
Romanian
Russian
Samoan
Simplified Chinese
Slovak
Slovenian
Spanish
Swedish
Tamil
Telugu
Thai
Traditional Chinese
Turkish
Ukrainian
Urdu
Vietnamese
Welsh
Always translate Hungarian to EnglishPRO Never translate Hungarian Never translate forum.index.hu
Hasonlóképpen oldottam meg, mert a cső adott volt és a kéményen a füstcső csatlakozás is a 150 csőhöz van kiépítve. Van egy másik kályhám, azt használtam korábban. Ahhoz volt a cső.
Vettem egy bővítőt és abba építettem bele a fojtószelepet. Amikor már nem lángol, csak a parázs izzik, elzárom. Sokáig megőrzi a parazsat (és a meleget). 6-8 óra múltán is újra gyújtható.
Csatlakozom Béla véleményéhez, ez inkább parasztvakítás, mint valósan hatékony eszköz. Ha a lemezen belül mondjuk 1-2 centinként végig lenne bordázva a cső és a lemez között (mint pl. a processzorok hűtőbordái), akkor talán tudna kellően sok hőt átadni, így inkább rontja a hatékonyságot.
Azért arra is oda kell figyelni, hogy túl sok hőt se vonj el a füsttől. Mint írtad, elég hosszú a kéményed. Ha nagyon visszahűl a füstgáz, akkor a kémény végénél fog elkezdeni vizesedni, hosszú távon az sem jó az álmoskönyvek szerint.
Ha a fali csatlakozó 120-as, akkor ott szűkítőt kellene berakni, az sem túl szerencsés. Ha vastagabb a cső, majd vissza van szűkítve, a szűkítőnél hamar kialakulhat lerakódás, ami annyira lecsökkentheti a huzatot, hogy már rendesen begyújtani sem lehet. Nekem ez néha még szűkítő nélkül is előfordult, ha nem volt elég száraz a fa (és ugyanolyan 6kW-os kaminonál, a fali csatlakozónál). Vagy akkor a fali csatlakozót is fel kell bővíteni ugyanolyan átmérőre.
Sztem a pillangószelep önmagában elég kell legyen. Azt begyújtáskor kinyitod, aztán ahogy indul be a huzat, szépen lehet fokozatosan zárni.
Ha növelni akarod a hőcserélő felületet a legeyszerűbb megoldás ha kicseréled a csöveket vastagabbra. Pl. 120-as csövet 150-re vagy 160-ra. Szűkítőt bővítőt lehet kapni,és ezt tisztítani is lehet. A cső tetejébe beraksz egy pillangót és szépen megfogod a füsthőt.
Van tapasztalatotok kémény béléscső utólagos csatlakozó pont kialakításával? Van egy 130 mm-es fali csatlakozó a kéményhez viszont gondolom a kibélelésnél korábban használhatták mert nincs mögötte csatlakozási pont a béléscsőhöz. Kályhát tennénk ebbe a szobába. Egy másik helységben (fürdő) van hozzá csatlakozási pont (régi típusú gázkazán volt ott), az a csatlakozó be van falazva. Mi lenne a szofisztikált módja ennek?
Ez egy 8 Kw Kamino. Az utód. Lehetnek közös alkatrészek, de nem valószínű, hogy a komplett belső ugyanaz. Hasonlítsd össze a video alapján, hogy vannak-e olyan elemek a Kaminoban, amelyek nálad cserére szorulnak. Ami esetleg már nem kapható hozzá, de szükséges lenne, azt azonos vastagságú samott lapból flexszel, fúróval ki kell faragni méretre.
Ennek a hatékonyságáról nem vagyok meggyőzhető. Csak úgy lenne értelme, hogyha alul és felül nyitott, oldalt pedig zárt lenne. Akkor a konvekciós hőáramlás segítene egyenletesebbé tenni a fűtött légtér hőmérsékletét. A hővezető képessége is minimális, mert csak elhanyagolható mértékű felületen kapcsolódik a füstcsőhöz.
Így én ezt szemfényvesztésnek és pénzkidobásnak látom. Még a füstcső által sugárzott hőt is visszatartja. Én nem venném.
Ránézésre eléggé hasonlít a Wamsler Mátra kandallókra, lehet a márkaboltjukat lenne érdemes megkérdezni, vagy vmelyik forgalmazójukat: wamsler.hu/potalkatresz
Nem tudom mit értesz palástos hődobon. Ha egy sima cső, és mögötte egy lemez, az inkább a falat védi a cső által sugárzott hőtől, attól nem fog több hőt leadni.
Nekem most már más kályhám van, de én is most jöttem rá, hogy arra a 6kW-osra is jó lett volna egy pillangószelep. A mostani kályhámon fölül van, közvetlenül a könyök alatt.
Sziasztok van egy régi Servant kandalónk, amin nincs címke csak azt tudom , hogy mikor "ált suliba jártam is megvolt" , szeretnénk cserélni a samott téglákat. A weben keresgélve amiket kidob a google találatként nem egészen stimmel azzal mint amit én látok. A tűztérbe benézzve az alsó samott téglákon furatok találhatóak. Van valami lehetőségünk arra , hogy találjunk ehhez megfelelő téglákat? Vagy amit találtam készlet a 6 vagy 8 kw-os samott készlet lehet megfelelő? Előre is köszönöm a válaszokat.
Köszönöm szépen a választ. A pillangószelepet akkor biztosan beszerzem. Hődobokból esetleg a "palástosoknak" van értelme? Ahogy látom ennek a belső csöve gyakorlatilag a 120-as cső, gondolom akkor a könyök elemből ez is könnyen tisztítható, kérdés, hogy valóban fokozza -e érdemben a hőleadást.
A pillangószelepet inkább a hődob elé, közvetlenül a kandalló tetejére, vagy távolabb, a hődob után érdemes elhelyezni (a függőleges szakaszra)?
Helyezhető rá hődob, de annak elég macerás a tisztítása.
A huzat csökkentésére én inkább a kéménybe csatlakozás előtt, a függőleges csőbe tennék egy pillangószelepet, pár nap alatt ki lehet tapasztalni, hogy mikor mennyire kell lezárni.
A segítségeteket szeretném kérni. Van egy wamsler kamino 6 kandallónk, kb + 1,5 m magasságban a kandalló fölött van a kéményre kötve. Lent tisztítónyílás, valamint a padláson 1m magasságban is tisztítónyílás. A kémény kb 6m magas. Nagyon jó a huzata, sőt ha szeles kint az idő, akkor túl jó, nagyon szívja el a meleget, valamint tutul is a szél a kéményben. Huzatot szeretnék mérsékelni valamiképpen, ami csak a túlzott huzatot csökkenti szeles időben.
Mivel nem használod a kályhát teljesen ki van hűlve a kályha is a kémény is. Nincs felhajtó erő,
nincs huzat a kéményben ezért a szél visszanyomja a korom szagot. Lehet hogy újra kéne kenni
az ajtó körül a fugákat, lehet hogy koromtalanítani kellene az egész kályhát. Én is azt tudom mondani hogy keress egy kályhás mestert és vele beszéld meg a dolgot.
elöljáróban: semmilyen tapasztalatom s tudásom nincs cserépkályhákkal.
nemrég vettünk házat, amiben található egy cserépkályha. Részünkről teljesen üzemen kívül van, nem használtuk azóta még. Azt vettük észre, hogy néha ha az ajtajáva, szemben állunk akár 5m távolságra is, akkor megcsap bennünket ilyen korom/égéstermék szag, de tényleg csak ritkán. Az lehetséges, hogy széljárástól függően ott visszakerül a levegőbe az égéstermék?
az ajtaja zárva van, ugyanakkor az ablaka enyhén mozgatható a fém ajtajában s ott tömítés sincs. Ez normális? Nem lehet, hogy miután nem zár hermetikusan zárt állapotban ezért “szelel” vissza? Ezt egy kandallós meg tudja csinálni?
vagy teljesen máshol keresendő a hiba / ez ilyen, ezzel együtt kell élni?
Hamarosan beüzemelünk egy kis 7kw-os ötvénykályhát. A füstcsövet felül szeretnénk csatlakoztatni majd, de a kályha valamiért úgy van kialakitva, hogy gyakorlatilag a csonkban lévő pillangószelep karja tartaná a csövek súlyát. Van valami praktika, hogy ezt hogyan lehet megoldani?
A másik kérdésem a kinti levegő bevezetésével kapcsolatos. A mostani kályha nem köthető külső levegőre, de később ilyet szeretnénk majd, ezért a fali légbevezetést a kályha melletti falon alul helyeznénk el. Ennek milyen hátránya lehet a fenti légbevezetéssel szemben?
Ja. Ne legyen nagyobb mint a helyiség mert akkor nem fér be :D És ugyanakkora se legyen mert akkor meg senki sem fér be :) Magára a cső méretére gondoltam, ésszerű határok között.
Van egy kandallóm felső füstcső kivezetéssel a műhelyben. Arra gondoltam, hogy csinálok rá egy egyszerű hődobot 50L.es hordóból. Nagyobb meleget adna-e le a hordó mint a füstcső? Műhelybe van, szóval ronda is lehet...
Ha azt veszem, hogy a füstcső szűkebb, jobban fel tud forrósodni, akkor nem jobb a hordó, viszont a hordónak nagyobb a felülete. Szóval nem tudom...... Ezért kérdezem.
Csak akkor tegyél a tűzre, ha már parázs van. Rárakás előtt a primert teljesen nyitni kell, aztán az ajtót is picit megnyitod, majd lassan tárod ki. Így minimális a kifüstölés esélye. Füstszagot semmikor nem szabadna érezned, begyújtáskor sem!
De én még mindig azt mondom, hogy a festék lesz az. Az a baj, hogy mivel még nincs az a rossz idő, így nem is megy a kandalló üzemi hőfokon. Aztán ahogy egy kicsivel is jobban ég, eléri azokat a részeket, amiket eddig még nem. Nekem anno az első évben még hetek múlva is visszatért ez a jelenség, aztán amikor egyszer rendesen meg lett rakva, onnantól vége. Sajnos ezen át kell esni...
Azért a 6. begyújtás után már illett volna a festéknek rendesen ráégni, ettől függetlenül tényleg nem árt egyszer jó rendesen megrakni, akár úgy is, hogy nyitott ablak mellett.
Nem lehet, hogy túl gyorsan nyitod az ajtaját, amikor raksz rá, és emiatt visszaáramlik némi füst? Először csak résnyire kell nyitni az ajtót, várni egy keveset, hogy kiegyenlítődjön a huzat, és utána óvatosan tovább nyitni, mindezt lehetőleg olyankor, amikor már csak parázs van.
Ha új kandalló, akkor jó eséllyel nem füstszag az. Le kell égnie a kandallón található festéknek, és ez igen büdös tud lenni. Ráadásul a jelenség visszatérhet mondjuk decemberben, hiszen most nem tüzelsz olyan intenzítással, lesz ami nem ég le.
Ha van elég fád, kedved, időd, akkor célszerű akár nyitott ablak, ajtó mellett is most rendesen megküldeni, és onnantól egy életre elfelejtheted a problémát.
Kivettem egy lemezt, így több szekundert kap a tűztér. A lényeg, hogy begyújtásnál az eddig adag felét célszerű csak betenni, és figyelni kell, hogy ha esetleg nagyon beindul, akkor visszavenni a primert. Illetve a begyújtás után első adagnál meg többet kell betenni, hogy a "normális", szép lassú égés, és a megfelelő tűztérhőmérséklet kialakuljon.
Teljesen máshogy viselkedik és ég az akác ebben a tűztérben (lehet, hogy máshol is, nem tudom) mint az eddigi bükk, cser, gyertyán, és főleg a kőris, de sikerült kitapasztalnom, és jó is lesz ez.
Annyira megijedtem szombaton, hogy már azt sem mertem megcsinálni, hogy teljesen elzárom a primert.
Furcsa helyzet ez, mert van 10 éves tapasztalatom ezzel a kandallóval, és most kicsit szerencsétlennek érzem magam.
Eddig a primert csak akkor zártam teljesen, ha "folytonégésre" volt szükségem, olyankor egy esti rárakásnál reggel lehetett parázsról indítani. Viszont pár éve erre nincs szükség, mert szigetelve lett a kéró, és nincsenek olyan hideg telek, hogy éjjel is mennie kellene.
Holnap próba, több szekunderrel, kevesebb fával indításnál, óvatosan. Mert a mostani állapot biztosan nem jó, mostanra égett el nagy nehezen az a 3 kis hasáb akác, teljesen nyitott primerrel. Csak szenved.
Hogyha túl sok a levegője (azt írod, dübörög), akkor a primer levegőt kellene elzárni teljesen. Fafűtés esetében a tűzrácson keresztül történő (primer) levegő ellátásra csak az intenzív égés kezdetéig van szükség. Hogyha intenzív, hosszú lánggal ég, akkor a fa égetéséhez a szekunder levegő elég. Nem ismerem a kandallódat, de hogyha a primer levegőt tudod szabályozni, annak elégnek kell lennie.
Nekem egy egyszerű, kis teljesítményű, eredetileg vegyes tüzelésű kályhám van. A szekunder levegő ellátást én magam alakítottam ki rajta utólag. Szabályozni nem lehet, fix, de így jó, ahogy van. Tökéletesen ég.
A primer levegőt csak akkor használom, amikor még hideg a kályha és a kémény. 10-20 percig. Illetve, hogyha langyosra hűlt a kályha, de még tovább akarok fűteni. A lángon látom, hogy mikor kell teljesen elzárni. onnantól csak a szekunder levegő táplálja a tüzet.
Van egy fojtószelep a füstcső csatlakozásnál. Amikor már nincs láng, csak parázs, akkor azt elzárom. Egy darab tőzegbrikettel, vagy német Rekord brikettel akár nyolc órán át is megőrzi a parazsat. Újra tudom gyújtani. Erre leginkább az ilyen enyhe időben van szükség, amikor nem kell folyamatosan fűteni. Illetve télidőben éjszaka, hogy tartsa a parazsat reggelig.
Amúgy köszi, hogy próbálsz segíteni, és ötletelni.
Még annyit, hogy ez egy ún. folytonégő kandallóbetét, amin sajnos nem szabályozható működés közben a szekunder (akkoriban még ilyen modellek voltak). Nagy problémát 10 év alatt nem okozott, mindig az aktuális tüzelőhöz lőttem be a szekundert (pár perc, és 3 csavar az egész).
Most egyértelműen látszik, hogy ehhez a fához kevés az eddigi beállítás, több szekunder kell. Viszont amikor szombaton ezt kipróbáltam, akkor elképesztően dübörgött a begyújtásnál (normálra állított primernél), persze fullig volt pakolva gyújtóssal és fújt a szél is.
Holnap megpróbálom megint a több szekundert és nagyon óvatosan gyújtok be, kevés fával, aztán óvatosan pakolom. Más ötletem nincs, így biztosan nem jó, az tisztán látszik.
100%-osan tiszta a kémény, füstcső, kandalló minden eleme, még a legbeejtőt is kitisztítottam. Az eredmény nem változott. Begyújtás OK, majd rárakás után a 3 darab vékonyka akác hasáb csak fullra nyitott primer mellett égett le nagy nehezen. Egyértelműen látható, hogy ez így nem normális, és kellene neki a több szekunder a jobb égéshez. Csakhogy én azt menetközben nem tudom szabályozni.
10 évig ez nem okozott gondot, most viszont csak nézek ki a fejemből. Holnap megint kiszedek egy lemezt, ezáltal növelve a szekundert, és kevés fával próbálok begyújtani, hogy ne égjen a gyújtós olyan intenzíven mint a múltkor (én begyújtásnál fullra pakolom gyújtóssal). És aztán 1-2 hasábbal megnézni, hogy hogyan megy tovább.
Lehet, hogy beszívtam ezzel az akáccal, talán máshogy gázosodik vagy nem tudom, hogy mi. Lehet, hogy 2 kiszedett lemez kevés lesz hozzá, három meg sok...
Döglött parázsra gyújtós kell primer levegővel. Amikor intenzíven, hosszú lánggal ég a gyújtós, akkor tegyél rá fát. Hagyd még a primer levegőt addig, amíg a vastag fa is intenzíven ég. Utána zárd el. A láng színe és hossza mindent elárul. Érteni kell a nyelvén. A vastag (főleg, nem légszáraz) fa a döglött parázson gyújtós nélkül csak füstöl. Nem tud lángra kapni.
Hogyha begyújtáskor rendben működik, akkor a rendszernek semmi baja. A módszerben kell keresni a hibát.
Télen teljesen más a helyzet, amikor folyamatosan kell fűteni és élénk parázságy van.
Kilenckor gyújtottam be és most raktam rá először. Úgy, ahogy fent leírtam.
10 éve kandallózok, ismerem a vizes, kevésbé vizes, és a száraz fát is. Olyan viszont nem létezik, hogy a begyújtás teljesen OK (tényleg semmi gond), aztán a rárakásnál full levegővel az akác meg sem gyullad.
Valami nagyon nem OK, csak nem értem, hogy mi. Holnap még1szer átmegyek a kéményen, füstcsövön, de nem hiszem, h ez a gond (a szezon előtt tisztítva lettek), és begyújtásnál semmi probléma nincsen, csak ha szeretnék rárakni.
Valami full egyszerű megoldás lesz, amire nem is gondolok, mert túl egyszerű.
Adott egy Supra M58-as kandallóbetét, amit 10 éve használok, tehát nem mondható, hogy hülye lennék hozzá. Ezen a típuson ugye a szekundert nem lehet csak úgy állítani, viszont az ajtó felső részén található 5 db lemez ki-és bevételével lehet korrigálni. Az utóbbi években úgy ment, hogy 2 lemez volt kivéve, 3-at hagytam bent.
Tavasszal hozatott akác a mostani tüzelő (talán egyszer használtam csak akácot eddig). A begyújtással semmi gond, rendesen megpakolom gyújtóssal, szép lassan ég le, ahogy eddig is. Viszont amikor rárakok, akkor egyáltalán nem úgy ég, ahogy kellene (főleg egy akácnak).
Kipróbáltam, hogy növeltem a szekundert úgy, hogy kivettem még egy lemezt. Ezt követően begyújtásnál úgy égett mint a pokol tüze, imádkoztam, hogy ne robbanjon fel a kandalló, normál primer állásnál szabályozhatatlanul, dübörögve égett, azt hittem, hogy itt a vég. Persze nem raktam már rá, másnap visszaraktam a lemezt, az eredmény: begyújtásnál ismét semmi gond, szép lassan leég a fa, ráraktam 3 kisebb darab akácot, amiből egynek a fele el sem égett...
Ilyenkor mi van? Füstcső, kémény tiszta, légellátás megoldott, fél lemezt meg nem tudok kivenni...
A hátfal samott körüli résekre gondoltam, persze csak tipp így látatlanban.
Kíváncsi vagyok mi lesz a hiba.
A reménykedést megértem, nekem 815 van. Lángterelőm hiányzott, itt kapott segítséggel pótoltam. Majdnem 4 napja ég, de holnap valszeg abbahagyom, mert lassan szauna lesz 🙂.
Milyen résekre gondolsz? Belül nem voltak kátrányosak az alkatrészek. a Tömítési helyeket alaposan kitisztítottam.
Holnap az alsó-első ajtó és a felső zsinórját kicserélem. Utána a csőcstatlakozásokat kikenem, ha úgy sem lesz jó . . . de erre nem is szívesen gondolok.
Pedig, hogy rábeszéltem e feleségemet erre szuper kályhára. Emlékeztettem arra, amikor ősztöl tavaszig folyamatosan égett. Fantasztikus volt. Elmentünk dolgozni és amikor hazaértünk meleg volt a tanyán ahol akkoriban laktunk.
Magam sem tapasztaltam ilyet, pedig sokféle kályhával volt már dolgom, a magam hatvan-egynéhány évével.
Még arra tudok gondolni, hogy a kályha és a kürtő közötti füstcsö elemeket (könyök- 80-as füstcső - 40-es füstcső - könyök) csatlakozásokat talán ki kéne kenni a tömítö pasztával. A fali csatlakozásról nem is beszélve
Érdekes lehet még, hogy a most leszerelt füstcső fali csatlakozásánál a díszkarima alatt kormos volt a fal. Ami elgondolkodtató a kikenés szempontjából.
Ami miatt gyanús lett a dolog, az az, hogy az első begyújtás után derült ki a tömítetlensége a hideg állapotban kiszivárgó erős kátrányszag miatt.
Kicipeltem, tanácsotokra szétszedtem és összeraktam a kitisztított elemeket az ajánlott tömítő pasztával. Természetesen nem jó méretű tömítő zsinór volt itthon, ezért azt nem tettem újat.
Ezek után (24óra kötés+ száradás) becipelés , begyújtás ,öröm, majd enyhén terjedő fura szag. Megnyugtattam a felségemet, hogy biztosan a még ki nem száradt paszta szaga. Valóban másnapra semmi szag. (Ez a mai nap.)
Napközben - tekinettel az enyhe időre - reggel begyújtottam de később dél körül, indokolatlan volt táplálni a tüzet, ezért hagytam leégni és a tiszta parazsat lezártam.
Ahogy hült ki a kályha egyre erősebb - régen úgy mondtuk, hogy - széngáz szag kezdett terjengeni belőle egyre erősebben. Öngyújtóval keresve nem találok kijújó levegőre utaló nyomot.
Lehetne mondani, hogy hát a zsinórokat is ki kell ám cserélni - ki fogom cserélem bár szerintem nem ez az oka.
Volt ilyen (Ohra 517-es) kályhám a nyolcvanas években. Három évig használtuk és nem emlékszem ilyen bosszantó hibájára, sőt semmilyenre. Azért is vettem most ilyet.
Ha van tippetek, legyetek szívesek, osszátok meg velem !
Ma este kiviszem, mert büdös, holnap zsinórok cseréje és vissza viszem begyújtom de több ötletem nincs. . .
Újabb kérdésem van: rendeltem hozzá üveget de ugyanolyat mint volt benne. Utólag aznban arra gondolok, hogy érdemesebb lett volna egy egész üveget berakni. Mi lehet az oka, hogy ilyen apró szeletekből van összerakva. . .hőtágulás?
Az ajtókban és a tetején van tömítés, ha azok már annyira tönkrementek, akkor érdemes kicserélni. Az oldalakat praktikusabb tömítőpasztával kinyomni. A gyári csavarok M6-os metrikus D-fejű kereszthornyosak, ezeket - ha már felújítom - kicseréltem rozsdamentesre.
Én sem vagyok szakértő, de mindenképpen a helyedben szétszedném, kitakarítanám, és amit kell kicserélném. Ezek a kályhák megérdemlik hogy felújítsuk, nem úgy mint a mai lemez- hulladékokat. Tömítésnek a bárhol kapható grafitos típust szoktam használni, a tetejében 14 mm-es, az ajtóban 12 mm-es van, és thermoglue -val ragasztom az öntvényhez. A belső rész felől az öntvények közötti hézagokat Soudal kályhatömítővel nyomom ki. Szerintem szerelésnél csak arra kell ügyelni, hogy minden az eredeti helyén legyen, minden paszzoljon és "légmentesen" zárjon, szóval az elemi dolgokra :)
Új vagyok itt és örömmel olvastam, hogy vannak ohrások. Segítségedet szeretném kérni - meg persze bárkiét is!
Használtan vettem egy Ohra 517-es-t és ami hibát találtam rajta az csak a repedt samott volt.Azt kijavítottam és beüzemeltem.
Kitűnően működik de amikor hideg a kályha, nagyon erős kátrányszagot áraszt. Kipróbáltam egy öngyujtóval és a hátfal illetve az oldalfal közötti illesztésnél fújja ki ezt a bűzt.
Soha nem szedtem még szét ilyet, ezért kérek tanácsot:
milyen méretű zsinór kell bele (valószínű azonos méret a tiéddel) ?
Van egy srác Nagykátán, tőle vettem a saját 812-hez nemrég lángterelőt és betétet, nála többféle Ohra alkatrész van, ha gondolod megadom az elérhetőségét.
Ez, hogyha a kályha alkatrésze, akkor az alakjából ítélve egy lángterelő. Mégpedig a helye a füstcsőnyílás előtt lehet, hogy hatékonyabb legyen a hőleadás és kevesebb hő távozzon a kéménybe. De hogyha rákeresel a topikban, lehet, hogy segítséget is találsz.
Köszi, akkor azzal számolok, hogy nem elég a lakás természetes szellőzése.
Ellenben a ló túlfelére sem akarok átesni, mert ha a kályha miatt jön-megy a levegő ha kell ha nem, akkor potyára van csinálva szigetelés, ablakcsere, meg minden.
A legjobb valóban a zárt égésterű készülék volna, de egyelőre ez volt kéznél és remélem idővel elfelejthetjük majd a kályházást.Pénzért nem vettem volna fát, de idén ingyen került egy csomó tűzre való, ezért vágtam bele.
A napelem folyamatban van, jövőre már a klímáé lesz a főszerep.
Már ha a gáz ára nem esik vissza egy normális szintre.
Nekem is jól zárnak az ablakaim, ezért ilyen van beépítve a kályhához közel, a külső falba, flexibilis csővel és egy külső, rozsdamentes szerelvénnyel. Szabályozható, elzárható. Fűtési szezonban a szükséges mértékig nyitva van. Az elhasznált levegő a fürdőszobai szellőzőn keresztül a padlástérbe távozik.
Levegő nélkül nem fog tartósan, tisztán működni. Veszélyes és mellette pénzkidobás, mert oxigén nélkül nincs tökéletes égés, fűteni sem fog folyamatos, friss levegő utánpótlás nélkül. Az égéshez oxigénre van szükség! Sőt, ezen túlmenően az emberi szervezetnek is! Az égés oxigént von el a környezetéből, a kályhával kell osztoznod rajta! De mindezt már az általános iskolában tanították!
A friss levegő utánpótlást mindenképpen folyamatosan biztosítani kell. Gyakori szellőztetéssel (óránként), vagy nyílászárón, fali szellőzőn keresztül folyamatosan. /Nekem fali szellőző van kiépítve./ A tűz is jelzi az oxigén hiányát, csak érteni kell a nyelvén.
Zárt rendszerű tüzelőberendezést kellett volna vásárolnod, amelyik külső levegőre köthető és ezáltal az égéshez biztosított a folyamatos oxigén ellátás.
Az elszívó ventilátort a kályhával együtt ne használd! Életveszélyes!!!
Mihamarabb szerezz be egy CO riasztót és egy füstjelzőt a saját biztonságod érdekében. Ne kockáztass!
Dalap TVMI fém univerzális légszelep Ø 80 mm (ventilatorom.hu) Nekem ilyen van külső levegő bevezetésre. Különféle méretekben kapható (200 mm-ig) és a keresztmetszet a fedlap forgatásával szabályozható, állítható. Ez szerintem meleg levegővel ugyanúgy működne, esztétikus is, de hőszigetelt csővel kellene átvezetni a közfalon. A forró por megtapadását a falon nem tudod elkerülni. Piszkolja a falat. Ez a rendszer velejárója. Csökkenthető a látvány, hogyha a levegő nem közvetlenül a fal síkjában áramlik ki.
Azért viselte meg, mert a forró levegő le volt fojtva a képen látható ráccsal. Nem tudott szabadon áramolni és a hő a falban maradt. A szabad áramlást lehetővé kell tenni sokkal nagyobb keresztmetszettel, valamilyen más dekorációval. Vannak erre kész megoldások is. Nézz szét a neten.
Én még sohasem használtam, tehát tapasztalatom nincs vele. Az viszont biztos, hogy a szűk füstjáratok sokkal előbb eltömődnek, mint a normál cső. Gyakran kell szétszedni, tisztítani.
Hogyha a hőleadó felületet akarod növelni, akkor a hosszabb, vagy nagyobb átmérőjű (nem vízszintes!) cső véleményem szerint jobb megoldás.
1. A kályhában kevésbé, viszont mérgező anyagokat juttat a levegőbe.
2. Igen, de lehetőleg keverve vmi keményfával, és inkább csak akkor tedd rá a fenyőt, ha már fel van fűtve. Lehet látszólag gyantamentes, de biztos van benne. A kályhának nem árt, de ha hideg kályhába csak azt raksz, lerakódhat a füstcsőben és a kéményben.
Ha vízteres a kályha, akkor egyik sem javasolt, mert a víztér fog kátrányosodni tőle.
Pár éve építettünk egy kandallót itthon, amihez lehetett kötni forrólevegő csövet is, amit meg is tettem a mögötte lévő szobába. Most festés előtt állok és kicsit tanácstalan vagyok, mert nyilvánvalóan nem ez lett volna a módja, mert a hő kicsit megviselte a falat. Mi lenne egy ilyen faláttörésnek a gyári megoldása?
Sziasztok! Rönkházhoz utólag épített külső kémény lesz. Belül a cserépkályhától a füstcső viszintesen a kéményig átmegy a falon. Van valakinek ilyen kivitelezésű füstcső átvezetése? Szeretném megérteni, hogy lesz a legbiztonságosabb a fűtés és ezt hogy kell kivitelezni. Van ehhez gyárilag kapható elem? Mint pl a SCHIEDEL IGNIS PROTECT a könnyűszerkezetes házathoz...(18-as rönkökből van a ház) Köszi
Pedig ez tényleg kátránynak tűnik, de úgy kerülhetett rá, ahogy Béla is írja. Én a leégetés helyett inkább kaparnám a nagyját, aztán a maradékot meg kell próbálni benzinnel, az elvileg oldja, persze azt nyilván nem beltérben.
Nem szerencsés megoldás a füstjáratot leszűkíteni, mert a korom ott, a vízszintes részen még tovább leszűkíti és emiatt gyakran kell tisztítani. Nekem éppen ez miatt van 120/150 bővítővel és 150 füstcsővel bekötve a kéménybe a kályhám. Elég évente egyszer, a szezon végén tisztítani a füstcsövet. A nagyobb felületnek a hőleadása is nagyobb.
Kell venni egy 120-s stucnit és azt beépíteni a kéménybe. A 110 helyére a legegyszerűbb.
Kívül nem lehet kátrány. Legfeljebb úgy, hogy valaki felkente. Azon kívül még bármi, oda nem való, nem hőálló festék lehet. Akár alvázvédő, vagy bármi más. Meg kellene próbálni leégetni, közben spaklival, drótkefével eltávolítani. Ahogy régen a mázolók csinálták. Jobb ötletem nincs.
Lőttem róla képet, nyúlós, ragadós anyag. Próbáltam meggyújtani egy kaparást, pár másodperc után lángolt visszafogottan. Esetleg ötlet ha kátrány akkor mivel oldható?
A kandallónál elvileg meg van adva a kiáramló füstgáz hőmérséklete. Azt ha bírja a füstcső, akkor jó kell legyen. A vékony és a vastagfalú füstcsövek között talán élettartamban van különbség (persze a vételáron felül), de egy vékonyfalú is sok évet ki tud bírni
Apámnál van ilyen(eggyel idősebb fajta). Ez törökszentmiklósi Géja kandalló, nem tudom müködik e. A saját Mars kandallóm majdnem 20 éves szétrepedezett samottal már évek óta ilyen. :) Ez nálam még elmenne néhány évet :D Persze ha cserélni akarod azt megértem. Nekünk a felső vas amit a tűz teteje ér majdnem lefityent, ki kellett venni újrahegeszteni. Bár nem ennél de amúgy ha évekig nem volt kiszedve akkor van úgy hogy rohadt nehezen jön ki.
Szeretném kérni a véleményeteket: vettem használtam egy Etna típusú kandallót és a külsején, kb. az alsó 1/4-én ragacsos, nyúlós anyag van, felfelé haladva egyre kevésbé van jelen. Kátránynak tűnik leginkább. Lehet, hogy annyira vizes fával használták, ami így kicsapódott rajta? Zsír esetleg? Ha kell tudok képet küldeni de a szakik gondolom tudni fogják mi lehet.
Másik kérdés, hogy mivel lehet eltávolítani ha kátrány? Disznaupörzsölő? :D
Ezt ne vedd figyelembe! A képek alapján úgy látom, hogy az oldalsók is csak két darabban tehetők a helyükre. A parázsfogó nem engedi másképp. Szétszedéskor először az oldalsó-hátsót tudod kivenni. Az elsőt csak utána, úgy, hogy a hátsó helyére tolod. Összerakás ellenkező sorrendben.
A két oldalsó akár egy-egy darabból is lehet. Nem szükséges kettőbe vágni. Arra viszont ügyelni kell, hogy a két eredetinél ne legyen szélesebb. Helyet kell hagyni a hőtágulás miatt. A levegő bevezető furatokat is ugyanúgy meg kell csinálni, ahogy az eredetin vannak. A hátsókat sem szabad szorosra szabni. Ragaszkodni kell az eredeti méretekhez.
Így a képek alapján már tényleg eléggé leharcolt. Viszont az is látszik, hogy az lesz a nyerő megoldás, amit Béla írt, ha kiveszed a rostélyt, akkor az alsó samottokat ki fogod tudni venni, és utána már az oldalsóknak is jönni kell.
Ilyen kicsi réshez nem biztos, hogy találsz elég vékony zsinórt.
Lehet tényleg érdemes lenne megvárni, amíg befűtesz vele, hogy akkor is lötyög-e, ilyen vékony résen nem fog annyi meleg elillanni. Esetleg még ha egy falirózsát is teszel rá, az is akadályozza a levegő szökését vmennyire.
1-2 mm inkább. Azt tudom, hogy füst nem jöhet vissza, mert a huzat kifelé megy, de nem szeretnék plusz rést ahol szökik a meleg a házból. Akkor első körben zsinórral probálkozom majd, köszi.
Még annyi, hogy olyan ember elvileg lenne, aki a lemért méretekre megvágná a samottot, szóval így bevállalnám, hogy én magam visszapakolom. Persze, amennyiben ki tudom majd szedni. :)
Sziasztok! Körbefotóztam a belsejét. Itt talán látszik, hogy már meg van (szerintem) fáradva az a samott, és kevésbé is esztétikus - de nyilván nem ez az elsődleges szempont.
Mennyire az az elég rendesen? 1-2mm, vagy 1-2cm? Nagyon nem mindegy. Ez az 'elég rendesen' nagyon szubjektív, lehet másnak az minimális lötyögés lenne. Amúgy, ha jó a kémény huzata (ami most a kánikulában nem igazán fog kiderülni), akkor kis lötyögéssel még nem fog visszajönni a füst a duplafalú hüvelynél. Ha 1-2mm-nél jobban lötyög, a kályhaajtókon használatos tűzálló tömítőzsinórral tudod tömíteni, a lötyögés függvényében kell a vastagságot kiválasztani, vagy esetleg tömítőpasztával, de az utána nehezebben bontható.
Esetleg még olyan miatt is lötyöghet, hogy nem jól van összerakva vmi.
Még egy dolog: hidegen lötyög? Akkor vizsgáld majd meg, ha fel van fűtve a kályha, lehet a hőtágulástól meg fog szűnni a lötyögés (azért akkor majd óvatosan, nehogy megégesd magad, a falihüvelynél is még meg tud égetni).
130-as duplafalú falihüvely, és 130-as könyök. Nem is a legolcsóbb fajtából, a vastag fajta mindkettő, ugyanaz a márka és ugyanonnan rendelve... és lötyög elég rendesen.
Általában a rostélyt és a körülötte lévő samottot kell először kivenni, utána az ajtókeret melletti oldalsók alja befelé húzható és kivehetőek. És így tovább. Látni kellene a belsejét.
Ez egy jó minőségű, masszív, nagy teljesítményű kandalló. Nem biztos, hogy hozzá nem értőnek meg kellene bontania. Főleg úgy nem, hogy a cserélni kívánt belső elemekből nem áll rendelkezésedre csere.
Hogyha kinyitva körbefotóztad volna a belsejét, alul-felül, lehet, hogy még segíteni is tudnánk. Ez egy lemezkandalló. Ezt egészen biztosan nem lehet kívülről megbontani.
Pontosan milyen átmérő a falhüvely és milyen átmérő a cső (mm)? Akár lehet más a méret, hogyha nagy a különbség. Oda nem szokott tömítés kerülni, mert pontos méret esetén szorosan illeszkedik. Mechanikailag is úgy szerencsés, azért, hogy ne tudjon kibukni a cső. Tartó szerepe is van.
Elvileg vmelyik samott fölfelé, vagy oldalra buktatással meg kéne induljon, utána már jönni fog a többi is.
Ha fölül van lángterelő lemez, akkor azzal kell kezdeni, fotóból nem egyértelmű, hogy van-e benne (vízszintesen vagy kicsit megdöntve).
Mindenesetre mielőtt nekiállsz, érdemes lenne beszerezni egy garnitúra újat, nem tudom, mennyire egyedi méretű benne a samott.
Amúgy mit jelent, hogy 'szerinted elöregedett'? Az látszik, hogy kicsit repedezett, de amúgy jónak tűnik, ha nem hiányos, sztem nem igazán indokolt a cseréje. Az, hogy kicsit kormos, az a tökéletlen égés következménye, ha rendesen fel van fűtve, akkor leég róla.
Érdeklődni szeretnék: egy ilyen lemezkandallóban szeretnék samottot cserélni, mert szerintem eléggé elöregedett. Viszont fogalmam sincs, hogy álljak neki. Belülről? Vagy kintről lehet megbontani a burkolatot valahogy? Sehol egy csavarhely, vagy bármi, ami alapján elindulhatnék. Kérésre természetesen tudok még fotót hozni.
Én egyszer megnéztem egy ilyet vmelyik barkácsáruházban, csak kíváncsiságból. Engem sem győzött meg, élőben messze nem néz ki olyan jól, mint a netes képeken. Eleve a kidolgozási minősége messze elmarad a Béla által említett 6kW-os Kaminotól. Olyat viszont én is használtam majdnem 10 évig, és gyönyörűen bírta. Esetleg érdemes a gyártó (Wamsler) mintaboltját is felhívni, van-e náluk. Az árán viszont én is meglepődtem, én még anno vmi 66e-ért vettem 2009-ben.
Nem használtam, a valóságban nem is láttam, csak a neten. A konstrukció jó lenne, hogyha erősebb, jobb anyagból készülne. Egy évet használt kályhákhoz rostélyt keresnek? Többen is? Milyen minőség lehet??? Miből készül egy ilyen rostély?
Annyit biztosan nem ér, amennyit most kérnek érte!
Egy 6 kw Kaminot használok jelenleg és van egy 7 kw körüli Géja kandallóm (vastag, 2 mm lemezből) használaton kívül.
Hogyha vennem kellene, én egy jó állapotú, ép samottú Kaminot vennék használtan. Még most is lehet találni 100 ezer alatt, ha van türelmed keresni. Azzal nem nyúlsz mellé. Az új már közel 200, ha lehet kapni egyáltalán.
Sok véleményt olvastam erről a kandallóról (Tim System Magic Stove), amelyek esetenként ellentmondanak. Neked mi a véleményed? Ajánlod? Örülnék a Te kommentednek. Előre is köszönöm.
De most nyár van ma pedig ténylegesen 40 fok meleg volt és senki nem fog a kevedért
begyújtani hogy 400 fokos kéményt prezentáljon Neked. A lombfúvós kérdés pedig mostanra szólt nem pedig januárra. Egyébként én januárban sem nyomatnám meg a cs.kályhát lombfúvóval.
A huzat ereje leginkább attól fügy, hogy mekkora a hőmérséket KÜLÖNBSÉG a kémény füstjárat belseje és a külvilág között.
Tegyél a tűztérbe összegyűrt papírokat (nem ketőt, hanem százat) és gyújtsd meg (a káyha ajtót hagyd nyitva). Amikor ez a forró levegő felér a kémény függőleges részébe (és felmelegíti azt), onnantól kezdve olyan szívóerejű huzatod lesz, amit lombfúvó nem képes produkálni. Ha a cserépkályhád gyengén van megépírtve, a hatalmas szívóerőtől behorpad az oldala :)
"Először az ajtón fog vissza áramolni a por és a korom utána pedig a levegő megtalálja a repedéseket a fugákon"
A meleg kéményben a meleg levegő/füst felfelé akar szállni.
Ez szívó hatást (enyhe vákuum) eredményez, tehát ha a meleg kéményen bármilyen lyuk/rés/repedés van, azon a levegő MINDIG befelé (a kémény belseje felé) fog áramlani.
A cserépkályha kanyargó járatai tulajdonképpen a kémény meghosszabbítása ezért van az, hogy a cserépkályha ezernyi aprók repedésén át a kémény BEFELÉ szívja a szobalevegőt.
Ha a füstjárat/kémény meleg függőleges/emelkedő szakaszait mostantól elszívó ventilátoroknak tekinted (a meleg levegő/füst felfelé AKAR szállni), attól nagyon sok dolog egy csapásra érthetővé válik.
Ha megnyomatod levegővel a cs. kályhát szerintem orrán száján füstölni fog!
Először az ajtón fog vissza áramolni a por és a korom utána pedig a levegő megtalálja a repedéseket a fugákon és ott fog kipöfögni a por és a kprom. SZERINTEM
mérd meg, hogy a (kiszáradás után!) összesen hány kiló egy nagy rakás venyige
és rá fogsz jönni, hogy néhány hasáb nehéz/keményfából nagyobb hőmennyiséget lehet kivenni.
Csak speciális, kimondottan erre a célra (is) alkalmas, igen nagy hőtárolású kályhákban érdemes venyigével, kukoricsazárral vagy ág-nyesedékel tüzelni, a hagyományos (vacak hőtároló képességű + magas hőmérsékletű tüzet nem bíró) kályhákban rendkívül időrabló szórakozás a túlságosan kis fajsúlyú tüzelő (hideg napokon egész nap ezzel kell fogllkozni).
én tudok olyan cserépkáyhától, amit kb 40 éve nm pucoltak ki,
mindössze a gazdája ért a tüzeléshez (tehát kizárólag porszáraz fával tüzel és a tüzet nem "fojtogatja" levegő-szűkítéssel) A füstjárat belseje olyan tiszta, mintha nemrég építették volna.
Az a fő baj, hogy a fával fűtőemberek 90 százaléka még fegyveres kényszerítés hatására sem lene hajlandó lemondani ét kedvenc szokásáról:
- nem képesek megvárni, amíg VALÓBAN kiszárad a tűzifa (ezért vizes fával fűtenek)
- ne bírják felfogni azt, hogy "jó kevés levegőt adok a tűznek, hogy mi tovább égjen" = ez egy energetikai baromság.
Sziasztok! Pár éve vettem újonnan a kandallót, egy megszűnő bemutató teremből. Sokat keresgéltem a neten, képkeresővel is,
Igen szépen fűt, nem fogyaszt sokat, nem sűrűn kell tenni bele. Alapjáraton kifűti a konyhát, + mellette lévő, feljebb lévő szobába is jócskán tolja a meleget, érzem..
Sziasztok. Adott a képen látható kályha 150-es csővel.A füstcsőből folyik a víz. Hogyan tudnám ezt orvosolni?
a kisebbik most kapott új hátsó samott lapot, néhány tömítést és rozsdamentes csavarokat.
