Ahhoz par uzenetvaltas kell a celallomassal, ha 20 fenyevnyire van akkor ez tan szazotven evbe is beletellik. Ennel egyszerubb ha atsugarozzuk neki az emberi dnd par milliard megabajtjat, meg az emberiseg parszaz gigabajttnyi informaciojat, ok meg vissza sajatjukat, igy megsporolhatjuk az utazast ( copyright byFred Hoyle ob 1948)
Van eleg idonk, a Nap csak 1500 millio ev mulvak kezd annyira felfuvodni, hogy elnyeljeva Foldet. Akkor atkoltozhetunk a marsra meg acjupiter holdjaira, mar kozben van par millio eves gap amit el kell toltenunk valahol. Egyebkent a csillagok kozott vidaman lehet utazni acscifi sorozatokban, az megis blamazs lenne ha huszezer evet kene varni a kovetkezo heti sorozatreszert. A fereglyukugras azvegyvjo dolog a filmen, mert megoldja a problemat. De mivel.tiz fenyeven belul nincs fekete meg fereglyuk, nekullnk hagyomanyos uzemanyaggal kene indulnunk. Nuklearis uzemanyagbol ijdulsakent eleg lenne egy ket millio.tonna, anyagbol meg antianyagbol par tizezer tonna is eleg
Csak egy kisebb napernyit kell fellonunk a Fold kore, ha evente egy negyzetkilometenyit fellovulk egy millio ev alatt megoldjuk a problemat es a maradek 999 millio evben hatradolunk a karosszekben es malmozunk.
* Csillagunk körülbelül egymilliárd év múlva éri el legforróbb állapotát: minden víz elpárolog, a Föld egy hatalmas, nedves és forró üvegházzá alakul. *
Még csak gyorsnak sem kell lenni a terraformálásnak, egymilliárd évünk van rá. Inkább az a szűk keresztmetszet, hogy időközben a delfinek, egerek, stb. elénk kerülhetnek a dobogón.
Á, nem halunk ki, mert előtte gyorsan "terraformáljuk" a Marsot - ami ugyebár a földi klímaváltozás megfékezésénél jóval egyszerűbb, és olcsóbb - beleértve az átköltözést is, naná! :)
Olyat meg nem eszlelhettek, az nem latszik el fenyevekre. A kozephullamu meg urh sugarzasunkat mar eszlelhettek, ezt mar mi is eszlelhetnenk otven fenyevnyirol, de a k szaz eves valaszido miatt csak husz- harminc ev mulva varhatjok a valaszukat. Ok visznt vagy meg nem vagy mar nem bocsajtanak ki eszlelheto radiohullamokat.
Feltehetooleg, mert egy csecsmobe csak egy rakas dnst toltene, es aztan csak nevelgetik. Mellesleg azt a parszaz gigabajtnyi foldi.informwciot is utana lehet kuldemi par ev alatt, hogy aztan beltoltsek. Egyebkent legolcsobb kapcsolat a radiozgtas, csak.egyvpicit lassu,mert ugy otven fenyeven belul nincs radiozo civilizacio.
Eddig egyetlen reales csillagkozi urutazasrol olvastam, ezt Hoyle irta le egy scifijeben vagy otven vagy tobb eve. Az urlenyek egyszeruen csak kisugarozzak a dns informacioikat az urbe, otben fenyevnyire meg otven ev mulba az ott elok osszebarkacsoljak az urlakot. Ez csak kb parszaz milliard bajt, es ket haromszaz ev .ulva mar mi is keesek leszunk az osszerakasra.
"Inden rendes scifiben fereglyukon ketesztul.ugrandoznak a fohosok, a sorozatnezoknek nem lemne turelmuk.kivarni azt a par evtizedet, amig odaernek a kovetkezo.bolygora."
:D
Vagy közben annyi minden történne a szereplőkkel, hogy el is felejtené(n)k, hogy milyen célból és hová indultak.
(Az emberiség történelme pont egy ilyen szappanopera, miközben évmilliárdok múlva eljutunk az Andromédára. Ha megérjük. De erre nem mernék nagyban fogadni.)
A Rama-ban is ezért gyártanak le minden útvonalponton (ha több csillagrendszert érintve mennek) mindent újra és újra. A robotokat (biotokat) is. Az információt pedig biztos módon sugárzástűrő anyagban tárolják. Sa az idő se a kozmikus sugarak nem károsítják.
Lehet ikonikus darab, de alapvetően nem nagy eresztés. Van benne egy-két jó ötlet, de ennyi. Clarke jól ír dolgokról, de nagyon gyengén emberekről. Még sci-fi műfajon belül is középszerű írónak tartom.
