Keresés

Részletes keresés

iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17928
Teve, MINDEN részecske a négy stabilból áll, a leptonok is.
Előzmény: NevemTeve (17926)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17927
2005-ben az asztalukon volt az UFF sértését kimutató kisérleti eredmény, ami az elemi g-töltések következménye!
Előzmény: tegla (17924)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17926
És leptonból is csak kétféle van? Mondjuk betiltjuk a τ-t, az úgyis olyan nehéz...
Előzmény: iszugyi (17923)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17925
És [link1]ból is csak kétféle van? Mondjuk betiltjuk a τ-t, az úgyis olyan nehéz...
Előzmény: iszugyi (17923)
tegla Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17924
Micsoda ravasz rókák! A 2005-ös év legfontosabb fizikai eseményei között nincs ott egy 2002-es! Tyű!
Előzmény: iszugyi (17923)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17923
Mit szólnak ehhez a többi fizikusok:

"Az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) fontossági sorrendbe szedte a 2005-ös esztendő legfontosabb fizikai eseményeit. A lista alapján a Fizika Nemzetközi Évében a legfontosabb eredményt egy olyan kutatás érte el, melynek magyar tudósok is részesei voltak.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének döntése értelmében 2005 a Fizika Nemzetközi Éve volt. Az Albert Einstein legnagyobb felfedezéseinek százéves jubileumát ünneplő esztendő legfontosabb fizikai eseményeit az American Institute of Physics összeállítása alapján ismertetjük."

Tipikus módon, az elemi gravitációs töltések létezése felfedzését nem említik meg, pedig már 2002 óta tudnak róla. (és überöli A. Einstein 'felfedezéseit'.) Ez viszont az 'antineutrínókat' kizárja a világegyetemböl, de kétféle alapneutrínó létezését engedi meg.




Előzmény: NevemTeve (17922)
NevemTeve Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17922
Beszéltem a világegyetemmel, nem nyilatkozott határozottan, csak annyit mondott, hogy ugyanannyira van antineutrínó mint antielektron (pozitron).
Előzmény: iszugyi (17921)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17921
Vrobee, neked esetleg valami közöd lehet az 'antineutínó' kutatgatáshoz, de megnyugtatlak, ilyen részecskéket a világegyetem nem is ismer.
Előzmény: iszugyi (17920)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17920
Vrobee: " .. hogy miért is kellene bármit is elhinni valakinek, aki másnak adja ki magát, mint aki valójában..."

Na ezt hogyan érted???

Azon túl Te a fizikában elhittél minden xart, mindenkitöl!
Előzmény: vrobee (17918)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17919
Szegény Vrobee, a beképzeltség és egy kézettség.

A mikroszkópikus rezonanciák helytálló matematikai megfogalmazását a hetvenes évek közepén publikáltam, mindenféle energia kvantáltság nélkül, tehát a kvantumelméletek alaptétele nélkül. A specrel kidobása a fizikából azután következett nálam. Ezt nem hoztam nyilvánosságra, erröl sok helyen publikáltak már mások, csak az egyetemi fizika ezt nem fogadta el.
Előzmény: vrobee (17918)
vrobee Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17918
Én mint részecskefizikus hamar rájöttem,
Te mint részecskefizikus nem jöttél rá semmire, az egészen biztos.

Ha nem lett volna szerencsénk a fórumon bemutatott "munkásságodhoz", akkor is felmerülne a kérdés, hogy miért is kellene bármit is elhinni valakinek, aki másnak adja ki magát, mint aki valójában...
Előzmény: iszugyi (17915)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17917
IBSN-> ISBN
Előzmény: iszugyi (17916)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17916
Flogiszton: "hol lehet megtekinteni azt az elméletet (mármint képletekkel, levezetésekkel)?

A könyvem Bp.-en minden nagyobb és sok szakkönyvtárban elérhetö és Alkotmány utca 12 alatti könyvesboltban megvehetö 7.000,- Forintért.

Gyula I. Szász: Physics of Elementray Processes, Basic Approach in Physics and Astronomy, IBSN: 963 219 791 7.

A könyv angol nyelvü, de tartalmaz két magyar review cikket is: 'Mi okozza a gravitációt?' és 'Gravitációs töltések az Egyesített Mezö Elméletben'.

A könyvben le van dobva a kesztyü a múltszázadbeli fizika kifejlesztése elé.
Előzmény: flogiszton (17911)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17915
Kedves Gyurika31!

"Azt mondod, hogy az áltrel és a Standard modell nem fér öszze. Én csak annyit kérdezek, hogy:ÉS AKKOO MI VAN???"

Mivel a fizikusok mind a kettöben szilárdan hisznek, elkezdték a szuperhúrok fejlesztést. Ide új tér-idö dimenziókat kellett feltételezni, a 11 most az 'elfogadott' ,de valószinüleg nem a végleges, és a részecskék ill. kölcsönhatás magyarázatához le kellett menni 10^-30 cm-es régiókba.

Annyira hisznek tehát a SM-ben (SM = kvantummechnika+specrel, kiindulva az elektrodinamikából) és az áltrel ( = térgörbüléssel magyarázott gravitáció, kiindulva az UFF-böl és a newtoni elméletböl), hogy más lehetöségre nem is gondolnak. Meg sem vizsgálják, hogy talán az egyik, de esetleg mind a kettö elmélet alapvetöen helytelen.

Én mint részecskefizikus hamar rájöttem, hogy a klasszikus elektrodinamikából kiinduló energiakvantáltság és a specrel nem helytálló tovább fejlesztés volt. A forrás-kvantálással (elemi töltések a mezök forrásai) meg lehet a kvantumjeleségeket magyarázni és a véges Minkowski térnél kell maradni, a relativitás elv helyett. Számomra az SM-et tehát biztos helyettesíteni kell.

A newtoni gravitációs elméletnél is hibás általánosításokra bukkantam a kísérletek alapján. Az Eötvös-féle mérések eredménye (m(g)=m(i)) ellenére a G(Newton) állandó nem is mutaja magát annak. Ez nem lehet az univerzális gravitációs állandó. A szabadesés egyetemessége ellen (UFF) is szólnak kísérleti adatok és ezeken kivül az összetételtöl függö szabadesés nincs szisztématikusan ejtökisérletekben analízálva. Nem tünt fel senkinek sem, hogy az alapvetö gravitációs törvényekben mindenhol ezreléknyi nagyságú kísérleti eltérések vannak? Nekem ez feltünt. Az is feltünt, hogy a 'tömeg' fogalma nincs is tisztázva és az áltrelben (a SM-ben is) a súlyos tömeg meg egyenesen nem szerepel, ki van üzve.

Neki álltam ezeket a gravitációban is kijavítani. Bevezettem a négy stabil részecskénél egy második fajta elemi töltést, az elemi gravitációs töltést, ami egy invariáns Maxwell töltés. A kétfajta töltésböl vezettem le a kétfajta fundamentális nem-konzervativ mezöt, fel írtam a részecske+mezö Hamilton elvét a véges Minkowski téridö tartományokban és a töltések kvantáltságából kijött a Planck állandó mint egy Lagrange multiplikátor. A neutrínókat is meg tudtam magyarázni, és azt, hogy az (e,p)-neutrínó a mageröt alkotja. Össze tudtam rakni a részecskefizika instabil részecskéit is. Az egészet egy könyvben leírtam.

Mondanom sem kell, hogy a praktizáló fizikusok, a hihedelmeikböl kiindulva, borzasztóan ellenzik az elméletemet és tovább is ragaszkodnak a SM-hez és áltrelhez. A bajuk csak ott jött meg, hogy az elméletem sokkal kevesebb feltevés alapján, és belsö ellentmondás nélkül, úgy néz ki megmagyaráz minden jelenséget a mikroszkopikus- és az asztrofizikában.
Előzmény: gyurika31 (17914)
gyurika31 Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17914
Kedves Iszügyi!

Azt mondod, hogy az áltrel és a Standard modell nem fér öszze. Én csak annyit kérdezek, hogy:ÉS AKKOO MI VAN???

A történelem során szerintem még soha nem fordult elő, hogy a világ különböző részeit leíró elméletek összepasszoltak volna. Óriási előrelépés volt mindig egy olyan új elmélet, ami határesetben kiadta a régieket...

Lehet, hogy egyszer lesz olyan zseni (valószínűleg nem Te), aki majd összebékíti a kettőt. Valszeg Nobel díjat fog kapni.

Nem vagy te részecskefizikus. Mértél valami szarságot kézistopperrel, kiszámoltál valamit, de a mérés hibáját elsumákoltad. Osztod itt az észt, meg el akarod adni az áltudományos könyvedet. Erről van itt szó.
gyurika31 Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17913
Ha megveszed a könyvét jópénzért!!!!!

>:-]
Előzmény: flogiszton (17911)
vrobee Creative Commons License 2006.03.29 0 0 17912
Majd ha az iszugyi-képletekre alapozva építenek űrszondát, akkor hiszek neked.
Előzmény: iszugyi (17909)
flogiszton Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17911
hol lehet megtekinteni azt az elméletet (mármint képletekkel, levezetésekkel)?
Előzmény: iszugyi (17910)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17910
Flogiszton:" Ha a kísérleteket mások is megerősítik, illetve az elméletet sokan letesztelik, akkor válhat a természet leírását megcélzó konvenciók részévé."

Van benne sok igazság! Én olyan matematikai 'konvenciót' vezettem be, amiben nagyon kevés feltétel szükséges, de ezeket nagyon általánosan használom és ezekkel nagyon sokat megmagyarázok. Mindenki megmérheti, amit állítok és mindenki kiszámíthatja amit mérie kell, ha megértette az elméletet.
Előzmény: flogiszton (17908)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17909
Vrobee: "A természet mindeddig hagyta magát megismerni így." Úgy Nektek igen, de ez nekem nem volt elegendö.
Előzmény: vrobee (17907)
flogiszton Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17908
Soha nem is tartotta. Nagyon kevés dolgot tudunk egzaktul kiszámolni. A fizika, csakúgy, mint minden más természettudomány, csak közelítés, dehát ez a legjobb. Nézd az, hogy Te kidolgoztál valami elméletet, megy egy-két mérést végeztél vele kapcsolatban, az nem jelent semmit, attól az még nem válik a fizika részévé. Ha a kísérleteket mások is megerősítik, illetve az elméletet sokan letesztelik, akkor válhat a természet leírását megcélzó konvenciók részévé.
Előzmény: iszugyi (17906)
vrobee Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17907
A tudományban ami konvenció, az a természet megismerésére vonatkozó módszer:
Kisérlet - modell - predikció stb., már túl van tárgyalva.
A természet mindeddig hagyta magát megismerni így.

Viszont szemmel láthatóan nem iszugyi-kompatibilis a doog, de hát ezt kibírjuk...
Előzmény: iszugyi (17906)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17906
A tudomány tehát szerinted konvenció. És mi van, ha a természet nem tartja magát ehhez a konvecióhoz?
Előzmény: flogiszton (17903)
pint Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17905
na te viszont már falzifikálva vagy!
Előzmény: flogiszton (17903)
vrobee Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17904
Gergo73: nem a G értéke kell a pályaszámításokban

Ergo nem számít, hogy maga a G milyen pontossággal ismert.

iszugyi, ezt nem sikerült felfogni?
Olyan bonyolult állítás?
Segítsünk?
Magyarázzuk el mégegyszer, hogy hogyan jön ki?
Előzmény: iszugyi (17900)
flogiszton Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17903
"Nagyon jóhitemüek vagytok, meg kell mondani. És mi köze van ennek a hihedelmeteknek a tudományhoz? Még mérni sem tudtok! Csak ostoba elméletecskéket 'elhinni', aminek egy feneketlen nagy illuzió lett a vége az univerzumról..."

A tudomány konvenció, nem pedig abszolút igazság, mint amit Te próbálsz ráerőszakolni. Nem mindenki hülye, mint ahogy azt Te elképzeled...
Előzmény: iszugyi (17895)
vrobee Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17902
iszugyi, te nem vagy részecskefizikus.
A többi állításod is hasonló igazságtartalommal bír.
Előzmény: iszugyi (17900)
flogiszton Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17901
"Ö nem csalt (nem is mért)"
No no! Azért volt egy két kísérlet, amiben Einsteinnek is benne volt a keze (pl. Einstein -de Haas kísérlet)..
Előzmény: iszugyi (17896)
iszugyi Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17900
Ide figyelj Gergo73,

én részecskefizikus vagyok, nem gravitációs fizikus. Két dolog feltünt nekem, az atomfizikától a kvark modellig hiányzik a gravitáció beépítése. De nem csak ez tünt fel nekem, hanem az is, hogy a 'tömeg' fogalma sincs tisztázva.

Ma már mindenhol olvasható, hogy a kvantumelméletekböl és specrelböl gyártott Standard Modell összeférhetetlen az Áltrellel. Ez a benyomás nálam már nagyon korán elöállt.

Fogad el tölem azt az információt, hogy elméletileg meggyözödtem a részecskefizikában arról, hogy sem a kvantumeleméletek sem a specrel nem állják meg a helyét a fizikában. Arról nem is beszélve, hogy a kvark modell csak a tudatlanság kezelöjeként elfogatható. Ha már elöttem a Standard Modell oszlopai összedöltek, átnéztem a gravitációs fizikába.

Ott megvizsgálam, mit szólnak a kísérleti eredmények a gravitációs elméletekhez. Már a 17. századból származó alapoknál káoszt találtam, a G(Newton)-nál, a 3. Kepler törvénynél, tehát az UFF érvényességénél. Ezt a végén kísérlettel meg is vizsgáltam, és az izotópok tömeghiánya volt a fáklyám.

Amit Te leírtál annak se füle se lába. Az csak szerény kiduma.

A gravitációs töltések létezésében megtaláltam a gravitáció okozóját. Ezek meg megmutatták, hogyan néz ki a gravitácíós mezö. Minden passzol, de ellentmond az elgfogadott Standard Modellnek + Áltrelnek.
Előzmény: Gergo73 (17899)
Gergo73 Creative Commons License 2006.03.28 0 0 17899
Már elmagyaráztuk neked páran, hogy nem a G értéke kell a pályaszámításokban (Newton szerint számolva), hanem a G-szer bolygótömeg/Naptömeg értékek. Ez utóbbit sokkal pontosabban ismerik, mint a G értékét. Egyébként többek között pont azért ismerik sokkal pontosabban ezeket a G-szer bolygótömeg/Naptömeg értékeket, mert a Naprendszerben megfigyelhető pályákat ezek határozzák meg, míg a G csak egy arányossági tényező. Hogy jobban megvilágítsam: a newtoni modell szerint a Naprendszer teljes mozgása ugyanaz maradna, ha a G értékét a Jóisten egyszer csak megfelezné, míg a tömegeket ezzel egyidőben megduplázná. Miért is? Mert ebben az esetben a Naprendszer testjei között ható gravitációs erők megduplázódnának (hiszen (1/2)*2*2=2), de mivel a tömegek is megduplázódtak, az erőkből adódó gyorsulások ugyanazok maradnának, mint korábban. Tehát pusztán a Naprendszerbeli testek mozgását figyelve észre sem vennénk a Jóistennek ezt a tréfáját, azt csak úgy vennénk észre, ha közvetlenül az erőket mérnénk (mondjuk rugós mérleggel a Földön).

Pl. ha a Földön eldobsz egy kavicsot, annak mozgásához (a newtoni modellel számolva) a g értékére van csak szükség, nem kell hozzá a G. És a g nagyon jó pontosággal ismert, nem csak ezreléknyi pontossággal (és pont azért, mert földi gravitációs kísérletekből ennek értéke határolható be, nem a G-é).

Te vagy itt a nagy bohóc, iszugyi. Ez a szomorú igazság. Az még szomorúbb, hogy a fentieket valószínűleg nem fogod fel, a legjobb válaszod az lesz, hogy "newtoni modellel hiába számoltok, az mehet a szemetesbe, hiszen én falszifikáltam azt".
Előzmény: iszugyi (17895)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!