Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18619

  A buszra merőlegesen érkező fénysugarak 45 fokos szögű tükörben (2x45fok=90fok)  visszaverődve pontosan elölről hátrafelé,  a hátsó tükörről pedig

hátulról előrefelé haladnak.

   A busz hossza képletesen az egyszerűség kedvéért  50% c mellett 1 mp.  Így az első és a hátsó óra az oldalról érkező villanásokat 1 mp különbségűnek méri.

 

  

 

Előzmény: NevemTeve (18618)
NevemTeve Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18618
Legalább írd le precízen... 45-fokban álló tükröket írtál; azaz átlósan mennek a fénysugarak? A külső megfigyelő szerint pont négyzet alakú a busz?
Előzmény: Gézoo (18617)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18617

Á.. ááá.

 

  Nem, nem .. Tessen tsak végig gondolni..  Busz mozog... kintről jönnek a fények

és haladnak a menetirányba és azzal szemben..

Előzmény: NevemTeve (18613)
egy mutáns Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18616
Kösz
Előzmény: mmormota (18614)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18615

Javítva:

 

az oldalró jövő fényvillanásokhoz képest

 

  hátsó óra fele időnek, az első óra kétszeres időnek látja a busz hosszában haladó

 

fény útját..  Így 2/0,5= 4 az arányuk.. az előre-hátra függvényében..

 

  Bár ha visszavernék kölcsönösen a nyalábokat akkor (2+0,5)/2= 1,25 időt

mérne mindkettő.. az 1 helyett

 

 

Előzmény: Gézoo (18612)
mmormota Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18614
Gondolom csak azért felezték el a bolygójukat, hogy mindkettő hasonló tömeg mellett tartózkodjon az utazás alatt. Nem mindegy persze, hogy benne vagy rajta. Bár ennyire kis tömeg nem sokat számít emberi eléttartamban mérve, az utazás lesz a meghatározó.
Előzmény: egy mutáns (18608)
NevemTeve Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18613
Így a hátsó azt látja, hogy elölről fele annyi időnként villan mint oldalról, a hátsó
pedig azt, hogy hátulról kétszer annyi időnként mint oldalról..


Ez hogy jön ki? Szerintem a busz saját rendszerében áll, és a sin megy hátrafelé. A lámpák fényét a buszon belül akárhogy trükközöm, a fényjelek gyakoriságát nem tudom megváltoztani, az csak a sin sebességétől és a lámpák távolságától függ.
Előzmény: Gézoo (18610)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18612

Pedig 1xű 

 

  A busz eleje elfut a fény elöl a vége pedig belefut..  Így miután mindketten ismerik

az oldalról jövő nyaláboknak megfelelően a közösen azonos alapidőt,

valamint a hátsó óra fele időt, az első óra kétszeres időnek látja a busz hosszában haladó fény útját..

 

 

Előzmény: gacsat (18611)
gacsat Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18611
 Hú ezt 1.re nem tudtam követni!
Előzmény: Gézoo (18610)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18610

   Valahol láttam a következő példát, ami bizonyítja, hogy egy-egy rendszeren

belülről nézve is is irányfüggő a hossz!

   Elölről nézve a busz négyszer olyan hosszú mint hátulról nézve..

Íme:

  Van egy busz ami a vonatsín melletti úton 50% c-vel halad. A busz rövidült

hosszával egyező távolságban vannak a talpfák a sín alatt. Minden talpfán van egy a busz felé a sínre merőlegesen világító lámpa, így a busz elejét és vegét

egy időben világítja meg miközben a busz elhalad mellettük.

   A busz végébe és elejébe egy-egy 45 fokra állított tükörrel az oldalról jövő fényt

a busz elejébe (ill. végébe) irányítjuk.

  A tükrök mellé egy-egy fénnyel vezérelt start-stop stoppert teszünk, amiket

az oldalról jövő fény bekapcsol és a busz másik vége felöl érkező kikapcsol..

 

  Valamint az oldalról jövő fényjeleket is méri egy egy stopper.

 

Így a hátsó azt látja, hogy elölről fele annyi időnként villan mint oldalról, a hátsó

pedig azt, hogy hátulról kétszer annyi időnként mint oldalról..

 

  A végén megállapítják, hogy a busz 2/0,5 azaz négyszer hosszabb

előlről nézve mint hátulról előre felé..

 

gacsat Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18609
Én sen tudom,de nincs kit megkérdezzek.
Előzmény: egy mutáns (18608)
egy mutáns Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18608

Már hallottam róla, de nem tudom, mi a szerepe a bolygó és az űrhajó tömegének.

De ha nincs szerepe, akkor fiatalabb lesz.

Üdv: egy mutáns

Előzmény: gacsat (18607)
gacsat Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18607

 Üdv mindenkinek!

Ismeritek ugye az ikerparadoxont?.   Lássunk 1 gondolatkisérletet:

 Él 1 ikerpár 1 1 000 000 t-s bolygón. Építenek 1   500 000 t-s űrhajót. Az 1ik elrepül közel fénysebességgel,majd visszatér. Öregebb lesz mint a testvére?

Előzmény: egy mutáns (18604)
gacsat Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18606
 Szerintem most is van folyamatban; kár hogy még nem mi csináljuk.
Előzmény: pint (18602)
egy mutáns Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18605
valamikor réges régen, egy távoli galaxisban.
Előzmény: pint (18602)
egy mutáns Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18604

Csak még annyit, hogy amikor ebbe a topicba beszálltam, azt hittem, hogy itt arról lesz szó, hogy valaki felvet egy a relativitás által megjósolt faramuci jelenséget, "ellentmondást", amiről a hozzáértők megmutatják, hogy mégsincs semmi baj.

Erre volt anno a futószalagos példa (megoldás: mmormota: szakad),  meg más példák pl. a felfelé mozgó elferdülő lap, miért nem gurul le róla a golyó, stb.

 

Persze ilyen cáfolós példákat nem könnyű kitalálni. Valaki írta is, hogy olyan cáfoljon, aki legalábbis érti, amit cáfol.

 

No, én úgy gondolom, hogy legalábbis próbálja megérteni, de mondjuk elakad egy ponton. Ebből születik egy "cáfolat". A többiek pedig elmondják neki, vagy rávezetik, hogy hol a bibi.

 

Szerintem legalábbis így lenne értelme ennek a fórumnak.

 

Üdv: egy mutáns

 

 

Előzmény: egy mutáns (18603)
egy mutáns Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18603
Így van.
Előzmény: Simply Red (18601)
pint Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18602
kimaradtam valamiből? mikor volt az utolsó csillagközi űrutazás?
Előzmény: gacsat (18600)
Simply Red Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18601

Örülök, hogy sikerült megcáfolnod - ha nem is a relativitást, de legalább a cáfolatát. :-)

 

Ha jól értem, a bibi annyi volt, hogy a Doppler-eltolódott frekvencia függ a tömegtől. Ami végülis nem túl meglepő, hiszen az elért sebesség függ tőle, ami végülis meghatározza ezt a frekvenciát. Minden jó, ha jó a vége.

 

Előzmény: egy mutáns (18573)
gacsat Creative Commons License 2006.06.02 0 0 18600
 A csillagközi űrutazás újáélsztéséhez keresek társakat.
mmormota Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18599

n-szer kértem, hogy mutasd be, hogyan kapod meg a Planck-állandót, vagy mutass be bármit amit a variációs elveddel kiszámoltál. Szintén kértem, hogy magyarázd meg az elméleteddel a Stern-Gerlach kísérlet eredményét.

 

n végtelenhez tart, válaszaid száma szintén csak gyorsabban. Sajnos ezek mind imamalomszerű ismétlései néhány általánosságnak, ami eleinte a könyökünkön jött ki, kéőbb pedig a szervezetünk önvédelmi rendszere kiszűrte.

Az érdemi válaszok száma viszont éppen 0.

 

Nyilván nem véletlenül.

Előzmény: iszugyi (18598)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18598
Mmomota, megtaláltad a 'tömeg' helytálló leirását a cikkeimben, Te nagy okos? A súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg kifejezéseit az elemirészecskék tömegeivel, meg az egyetemes gravitációs állandó definicióját? Ezt kell a fizikában elöször definiálni, utána jön aztán minden más, mint például a Planck állandó, mint egy Lagrange multiplikátor. Ne hogy azt hidd, Te a Stern-Gerlachot igazából megértetted! Csak egy ostoba magyarázatot tudsz, aminek nincs se keze se lába!
Előzmény: mmormota (18597)
mmormota Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18597

Itt is helyhiány mutatkozik a Stern-Gerlach leírására, mint a könyvedben? :-)

 

A háttérsugárzással kapcsolatban pedig szerintem meg sem értetted a két kérdésemet, nem hogy válaszod lenne rá.

 

 

Előzmény: iszugyi (18596)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18596
Mmormota, Te meg még mindig nem tanultál meg olvasni és gondolkodni.
Előzmény: mmormota (18595)
mmormota Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18595

Mindig elmondod ugyanazt, ugyanúgy, de soha semmi érdemi dolgot. Pl. nem mutatod be a Stern-Gerlach kísérlet leírását az iszugyifizikában, de még a fotoelektromos jelenséget sem világítod meg pár szóval.

 

Nem egyszerűen arról van szó, hogy nem csináltál új fizikát. Inkább arról, hogy a világon semmit se tudsz se a fizikáról, se a matematikáról.

Néhány általánosságot ismételsz, és nem tudsz egyáltalán semmit. Ez a sivár helyzet.

Előzmény: iszugyi (18594)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18594
A természet kvantált elemi töltésekkel müködik. Ez is egy kvantumelmélet, de ez egy a töltések (az e- és a g-töltések) kvantálásara alapuló elmélet.

Ez "forrás-kvantálás", és nem "mezö-kvantálás". Ez egy lényeges különbség!
Előzmény: mmormota (18593)
mmormota Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18593
Kvantumelmélettel nem kunszt, benne van minden jobb fizikakönyben. Inkább arra mondj címet, hogyan megy kvantumelmélet nélkül.
Előzmény: iszugyi (18592)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18592
Kezemben van V. Bach et al., Uni-Mainz, cikke a "Mathematical Analysis of the Photoelectric Effect" is a kvantumelméletek alapján. Nem kunszt erröl írogatni, a papír türelmes. Vizsgáztassad a diákokat arról amit a fejeikbe vertél, ez mégsem helytálló a természetben.
Előzmény: Törölt nick (18590)
mmormota Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18591

Íme a garvitációs maffia  nyílt terrorja, fúj...

 

Előzmény: Törölt nick (18590)
Törölt nick Creative Commons License 2006.06.01 0 0 18590
Úgy meghúznám őket, mint annak a rendje. Harmadik éve vizsgáztatom őket olyan anyagból, amiben benne van a Compton szórás kvantumelektrodinamikai kiszámítása :). Az utolsó betűig.
Előzmény: mmormota (18588)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!