Ez így is van. Mivel DX (APS-C) vázhoz döntően FX objektíveket használok (kivétel 12-24/4 mert az DX), gyakorlatilag nem ismerem a vignettálást meg a szélek - sarkok életlenedését. Amikor pár FX obimat kipróbáltik D700-on, szíven ütött, hogy FX-en durván vignettálnak meg taknyolják a sarkokat. (Tamron 17-35, Nikkor 24-85/3,5-4,5 AF-S, sőt kisebb mértékben, de a 80-200/2,8 is.)
A cikkben írt mondat így tényleg hülyeség. Más tekintetben létezik az a jelenség, hogy a filmes időszakban tervezett, jórészt nagylátószögű objektívek a digitális gépeken sokkal gyengébbek - elsősorban az itt említett okból: a fénysugarak nem merőlegesen, hanem ferdén érkeznek az érzékelőre. Ez a filmnél nem volt gond, a szenzor viszont "üveg"ként viselkedik, a ferdén érkező sugarakat szórja. E jelenséget részben más objektív tervezéssel csökkentették illetve a fiatalabb generációs szenzorokon jelent meg egy "mikrolencsésnek" hívott szerkezet, ami szintén hatékonyabban kezeli a ferdén érkező fényt.
"Amennyiben gépünk érzékelője kisebb a hagyományos kisfilmnél és nem APS-C szenzorhoz igazított objektívet használunk, a fénysugarak a legtöbb helyzetben nem derékszögben érkeznek az érzékelőre és ez képhibákhoz, vignettáláshoz vezethet."
Ez szerintem sajnos egyike az interneten fellelhető "okoskodó", de félrevezető cikkeknek. Én használok fullframe-es objektívet APS-C szenzorral, és éppenhogy kisebb a vignettálás ezekkel. Remélem, hogy egy-két topiktárs megerősít ebben, és elhiszed. De ha mégsem, akkor próbáld ki magad. Pl. a Nikon 70-300 VR is fullframe-es, tehát nem APS-C-hez "igazított", ahogy a cikk nevezi a DX-objektíveket.
Az APS-C objektívek lényege, hogy kisebb képkört vetítenek a szenzor síkjára. Ebbe a körbe az FF szenzor mérete esetenként már nem "fér" bele, ezért az FF szenzoron ezért a DX objektíveknél durva képszéli sötétedés észlelhető (mintha egy kulcslyukon keresztül fényképeztél volna). A DX objektívek létjogosultsága mégis az, hogy minél kisebb a képkör, annál kisebb méretben megvalósítani adott fényerejű objektívet. Ezért a DX objektívek anyagigénye és bonyolultsága általában jóval kevesebb, mint azonos fényerejű és gyútávú fullframe-es társaiké, és persze ezáltal jóval olcsóbbak is.
2 hónapos, karcmentes, gyári állapotú Magyar Nikon D5000 eladó, 1700 expoval AF-S DX NIKKOR 18-55mm f3.5-5.6G VR obival, SanDisk 8Gigás Extrém kártyával - 15MB/s adatátviteli sebesség, és azért kell, mert nem jár a géphez kártya gyárilag, kisebb kártyával el se kezdj fotózni, alacsony adatátviteli sebességnél meg nem győzöd kivárni, míg az a néhány giga felmegy a számítógépedre - HAMA állvánnyal / Ez egy 10 rugós alap állvány, de stabil, jól tartja a gépet, a lábain a gumi gömbcsuklón van, így növelve a stabilitást / dobozában, minden tartozékával, magyar papírokkal, használatival, garival, Case Logic táskában / Ez csak 4 rongy volt, de ez is valami / eladó.
Ez igaz, HSM = ultrahangos belső motor. Van nem ultrahangos is, de úgy tudtam, hogy ilyeneket csak Canonhoz készít a Sigma. Ezek szerint rosszul tudtam. Elnélzést.
Akkor tisztázzuk . A d5000 érzékelője APS-C méretű, vagyis nem FF gép. Ezért DC jelölésű (Sigma)objektívet kell rá venni. Ha nem ilyen objektívet teszünk rá, akkor a fénysugarak nem pontosan merőlegesen érkeznek az érzékelőre , és ez képhibát okoz.
Ne haragudj, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ez így butaság. Kiváncsi lennék, honnan szerezted ezt a téves információt.
Amúgy a fénysugarak zöme eleve nem merőlegesen érkezik az érzékelőre, de ennek önmagában nincs különösebb jelentősége. Legalábbie ebben a kontextusban.
Nekem is vannak nem cropos objektíveim a cropos gépemen (habár ezek között most egyik sem Sigma, de járt már nem-DC-s Sigma a gépemen), és biztosíthatlak, használhatóak, sőt, ahogy vadmurok írta, még jobbak is, mert azoknál jóval kissebb a vignettálás (sötétedés a kép szélein és főleg a sarkokban).
A Sigmánál a HSM jelölés csak az ultrahang meghajtású Af motort jelenti.Az újabb verziókba már ezt építik és a régebbiekbe még a régi af motor dolgozik és ott nincs HSM jelölés.Tehát HSM jelölés nélkül is van Nikon végű Sigma obi amelyben van af motror .Az enyém is ilyen és sajnos elég zajos az af mőködése.A Nikonnál pedig csak az Af-s és az Af-i jelölésű obikban van af motor.
Valóban, kifejezetten azokra fejlesztették, ez így igaz. De addig is fejlesztettek objektíveket, sőt, ma is fejlesztenek olyanokat, amelyek kirajzolják a teljes 24x36 mm-es felületet. Ez azonban nem hátrány az APS-C szenzornál, sőt, lehet előny is: pl. kisebb vignettálás, képsarkok lemaradása miatt megnövekvő élesség a széleken.
Nincs ott ellentmondás. A cropos gépre ráteheted a fullfrémet kirajzoló objektívet, de fordítva nem. Ami nem DC, az nem azt jelenti, hogy cropos gépen használhatatlan.
""A DC pedig azt jelenti, hogy fullframe-es gépre (mint pl. a D700 vagy a filmes gépek) nem jó. D5000 esetében nincs sok jelentősége a DC jelzésnek, mert a D5000 nem fullframe-es gép."
Ez egy ellentmondás.Akkor tisztázzuk . A d5000 érzékelője APS-C méretű, vagyis nem FF gép. Ezért DC jelölésű (Sigma)objektívet kell rá venni. Ha nem ilyen objektívet teszünk rá, akkor a fénysugarak nem pontosan merőlegesen érkeznek az érzékelőre , és ez képhibát okoz. Tehát igenis hogy van jelentősége.
Függetlenül attól, hogy a munkaterületed nem áll messze tőlem, jómagam nem sokat fórumozom. Bár már 5x hozzá szóltam. :-)
A lényeg, hogy megkövetlek, az info helyes volt, én olvastam felületesen. A Nikonra való Sigma esetében a HSM jelzés nélküliben nincs motóre, ahogyan azt mondtad is.
Továbbá helyt áll ez az állítás is: " A HSM ugyanaz, mint az AF-S, csak az egyik Sigma, a másik nikkor".
Persze a jelek átviteléhez olyan közgyűrű kell, ami képes erre. A 3-4000Ft-os kínai csövek vagy az analóg gépek mellől maradt antik darabok nem alkalmasak rá, márpedig működő fénymérés nélkül, esetleg ráadásul munkarekeszen használva nem annyira örömteli a makrózás.
Pont tegnap próbáltam egy Sigma készletet, ami a Nikon gyűrűket megszégyenítően mindent átvisz, illetve a Vaterán láttam Delta gyártmányú, jónak kinéző eszközt (húszezres nagyságrend a 3 darab). Tavasszal én is veszek :)
