Kuka legyek, ha értem... Ezt látom én is hibásnak a Tiédben. Mert az én négyjegyűmben és a vikipédábian sem így van, ahogyan Te írod. Hol nézhetem meg a Te forrásod?
"Egyszerűsítsük a számítást, legyen c=1!" Ez az első sorod. Meg a többiben is. Te meg nézd meg most az én levezetésem. Melyik sor a rossz? De visszamegyek a törzshelyemre (És mégis Föld....) Ott is folytaható, lés amit akartam itt, már leírtam. Ha valakit érdekel itt vagy ott megtalál, oké? No de nem azért, mert félek. És látod, a többiek elgondolkoznak azon, amit írtam, Te meg, dúr bele... Inkább figyeljünk, mit mondanak még mások? A semmit is mondás. A csend szava...fülelek...
Nevem Teve. Azt javasolom, várjuk meg, mit mondanak mások is. Most talán lesz reaálás másoktól is. Én igazán mindent elkövettem ezért... Több vélemény alapján pedig jobb befejezés, vagy folytatás születhet. Azért fórumozunk, nem?
Amíg nem másolod jól ki, nem mehetünk tovább. És hát merek. És elnézést kérek a hangnememért, csak azért volt, mert egyébként átnéznek rajtam, mint egy gyalogbékán. Ne így folytassuk. (Mea culpa.)
Nevem Teve Félórás munka megbeszélésem volt. Nagyon jó, hogy kezdesz dolgozni is, nem csak véleményt mondasz. Így közelídhet az álláspontunk. Már csak jól kell dolgozz. A képletekt meg ne absztraháld, azok benne vannak a négyjegyűben, ahogyan én másoltam ki.
Ugye nem mersz sem "igent" sem "nemet" mondani? Ez nem "egyenlet" csak "összefüggés": ha a benne szereplő mennyiséget közül pontosan egyet nem ismersz, akkor a többiek függvényében meghatározhatod. Erről van szó a L-t nél is: ha a ismered a v,t,x,t',x' értékek közül ismersz hármat, akkor kiszámíthatod a másik kettőt.
"Ha pl azt írom, hogy pV=NkT, akkor az szerinted egy ötismeretlenes egyenletrendszer, amit nem lehet megoldani mert HATÁROZATLAN?"
Nevem Teve
Kedvellek Téged. Kevesen szólnak hozzám, még kritizálólag is. Becsüllek is. És nem akarom, hogy lejárasd magad, azután később megbánd. Javasolom, gondolkodj előbb.
...... Szerintem az ikerparadoxon leírásnál az a probléma, hogy lehet ugrálni a vonatkoztatási pontok között. A LORENTZ trafónál- nem lehet! Én a négyjegyűből másolom. Ellenőrizzetek, tévedek e? Főképp az indexeket! x'2-x'1=(x2-x1)/ (1-(v/c)^2)^0,5 t'1-t'2=[(t1-t2)-v*(x1-x2)/c^2]/ (1-(v/c)^2)^0,5
Remélem, minden jó, és kellően érthetelen. Alkalmazzuk a d'x=x'2-x'1, dx=x2-x1; d't=t'1-t'2; dt= t1-t2 jelöléseket, és képezzünk aránypárokat.
Mostantól: (d'x/dx)*(d't/dt)=1 És minden tévedés, ugráló viszonyítási alapot kizáróan, a lekopaszított LORENTZ trafó ezeket az Axiómákat támasztja alá:
1. Az út hosszúság-arányának, és az időtartam-aránynak a szorzata bármely mozgásállapot változásnál az egységgel egyenlő! 2. Az út hosszúság aránya, és az időtartam arány között fordított arányosság áll fenn! Kommentár: ahányszorosan csökken az útlépték, annyiszor nő az idő lépték 3. A mozgó megfigyelő órája hiába mutatna kevesebb időt, hosszabb utat kell megtegyen. Így órája pontosan ugyanazt nutatja, visszatéréskor. 4. Minden visszatérő mozgásnál azonos szituációban az órák az álló és a mozgó megfigyelő részére azonosak. 5. Ez érvényes a fényre is, bármely úton visszatérve. (Michelsson kísérlet.)
Astrojan A "Mégis..-ben" van egy levezetés arra, amit Te is mondasz, LORENTZ trafó alapján.
Hogy csak C=dx*dt változó létezhet, mint a HEISENBERG határozatlansági relációban. Olyan hogy külön idő, vagy hogy hely- nem létezik! Semmiféle valós logikai konstrukcióban! Azért ez mégiscsak érdekes állítás! Cáfoljátok ezt!
Tedd már meg, hogy leellenőrzöd a levezetést. Persze a többiek is, ha érdekli. Mindjárt megkeresem a hozzászólás számát. Vagy áthozom inkább a levezetést.
Hogy egy több ismeretlenes egyenletrendszer, amilyen a Lorentz transzformáció, eggyel kevesebb egyenlettel, mint a változók száma, nem oldható meg, mert HATÁROZATLAN!
A LORENTZ trafóban 3 db változó van: x (hely, t(idő) v (sebesség)
és hozzájuk az adott vonatkoztatási ponthoz két egyenlet, amelyeket jól ismertek. Vagyis így ez is HATÁROZATLAN.
Kicsit nem figyelünk, és te már megint megreformálod a matematikát:D
Ha pl azt írom, hogy pV=NkT, akkor az szerinted egy ötismeretlenes egyenletrendszer, amit nem lehet megoldani mert HATÁROZATLAN?
"Ha Te a specrelt 'megértetted' akkor csak sajnálni tudlak! "
iszugyi
Ebben kicsit egyetértek veled.
Aki a specrelt "megértette", az szerintem is szerencsésen elfelejtette, amit harmadikos elemistaként tanult!
Hogy egy több ismeretlenes egyenletrendszer, amilyen a Lorentz transzformáció, eggyel kevesebb egyenlettel, mint a változók száma, nem oldható meg, mert HATÁROZATLAN!
A LORENTZ trafóban 3 db változó van: x (hely, t(idő) v (sebesség)
és hozzájuk az adott vonatkoztatási ponthoz két egyenlet, amelyeket jól ismertek. Vagyis így ez is HATÁROZATLAN. Ezt megoldani csak akkor lehet, vagy ha: - valahonnan kerítünk még egy egyenletet -vagy ha valahogyan csökkentjük a változók számát. A LORENTZ transzformátornál az utóbbi lehetséges (lásd: És mégis Föld Leány levezetése) Ugyanis a képletek összehasonlítása az bizonyítja, hogy a hossz és az idő szorzatából képzett
C=dx*dt érték, amit jobb híján "HOSSZIDŐ" léptéknek (m*s) nevezhető,
INVARIÁNS a mozgásállapotra.
Ez tehát a LORENTZ képletek KOMPLEX változója "v" mellett, és nem a hossz, és az idő külön. Amelyek tehát mozgásállapotban NEM LEHETNEK külön vizsgálható faktorok. Legfeljebb, nyugalmi állapotban.
Viszont a HOSSZIDŐLÉPTÉK MEGHATÁROZHATÓ!
Így a makrovilág HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓJA a LORENTZ transzformáció. Gratula tehát mindenkinek, aki "érti" a specrell idő egyidejűségi elveit, az ikerparadoxont, és képes mindehez elfelejtkezni a sebesség é a hosszváltozokról. Akinek nem fontos, hová érkezik vissza az az Óra?
Egyébként a specrel jó, én sem cáfolom, csak magyarázom.