Keresés

Ez volt a habárizmus kvintesszenciája: négy eldöntendő kérdésre egy 'Nem'-et válaszolni... azt hiszem most egy kis habár-szünetet tartok;)

Nem

Mert az én négyjegyűmben és a vikipédábian sem így van, ahogyan Te írod.
Hol nézhetem meg a Te forrásod?
A 16329-ben. Annak a forrását meg a Wiki-ben:

t' = γ (t-vx/c²)
x' = γ (x-vt)
γ = sqrt (1-v²/c²)

Ezzel egyetértesz? (Választ kérek: Igen/Nem)

Az egyszerűség kedvéért válasszuk meg úgy a mértékegységeket, hogy c=1 legyen.
Ezzel egyetértesz? (Választ kérek: Igen/Nem)

Ekkor azt kapjuk, hogy:
t' = γ (t-vx)
x' = γ (x-vt)
γ = sqrt (1-v²)
Ezzel egyetértesz? (Választ kérek: Igen/Nem)

Csak a puszta téridő honol.

Van itt még valaki?
Melyik a "jobb" változat?

Számtalan érdekes, izgalmas és igaz következményben válogathatunk.

Próbálj ki egy jól bevált bizonyítási formát: az indirektet.
"Mi baj van, ha...ha... habárnak igaza van?
Meglátod, semmi.

Nézd, a specrel nem tud mit kezdeni a hossz, és az idő egyidejű változásával, amit Te önkéntelenül, jobb érzésedből vezérelve próbálsz itt propagálni. Megértelek.
Nem is tudhat, mert azok a "hosszidőben" együtt pályáznak.
Ha viszont a kvantummechanikában ez az elv elfogadható, akkor a makrovilágban is tiszta haszon.
Talán még meg is lehet "adóztatni"

Azt a sort is "egy ez egybe" a négyjegyűből választottam.
Nem lehet, hogy ott követed el a hibát, hogy te az időt is változónak veszed?
Mert a specrel azt a tagot állandónak veszi, és azt a különbségnél kiejti.
Így is szerepel a négyjegyűben.
Bár több hibát is találtam már benne...


De ha Te a specrel híve vagy, akkor ezt nem változtathatod, mert azt Ő nem fogadja el.
Ha meg nem vagy a híve, akkor még lehet jó, bár az enyémmel nem klappol.
De én drukkolnék neked.

Kuka legyek, ha értem...
Ezt látom én is hibásnak a Tiédben.
Mert az én négyjegyűmben és a vikipédábian sem így van, ahogyan Te írod.
Hol nézhetem meg a Te forrásod?

"Egyszerűsítsük a számítást, legyen c=1!"
Ez az első sorod. Meg a többiben is.
De mi ebben a hiba?

Te meg nézd meg most az én levezetésem.
Melyik sor a rossz?
Ez: x'2-x'1=(x2-x1)/ (1-(v/c)^2)^0,5
Helyesen: x2'-x1'=[(x2-x1)-v(t2-t1)]/ (1-(v/c)^2)^0,5

"Egyszerűsítsük a számítást, legyen c=1!"
Ez az első sorod. Meg a többiben is.
Te meg nézd meg most az én levezetésem.
Melyik sor a rossz?
De visszamegyek a törzshelyemre (És mégis Föld....)
Ott is folytaható, lés amit akartam itt, már leírtam. Ha valakit érdekel itt vagy ott megtalál, oké?
No de nem azért, mert félek.
És látod, a többiek elgondolkoznak azon, amit írtam, Te meg, dúr bele...
Inkább figyeljünk, mit mondanak még mások?
A semmit is mondás. A csend szava...fülelek...

Légy szíves menj vissza a 16329-re, és mondd meg, melyik sor nem jó szerinted! Emlékeztetlek, hogy az egyszerűség kedvéért c=1.

Nevem Teve
Wikipédia=Négyjegyű

Az én képletem mindkettővel azonos, a levezetésem jó.
Akkor Te milyen forrásból merítesz?

Nevem Teve.
Azt javasolom, várjuk meg, mit mondanak mások is. Most talán lesz reaálás másoktól is.
Én igazán mindent elkövettem ezért...
Több vélemény alapján pedig jobb befejezés, vagy folytatás születhet. Azért fórumozunk, nem?

A képletekt meg ne absztraháld, azok benne vannak a négyjegyűben, ahogyan én másoltam ki.
Nem absztrahálok semmit, de kérlek azzal számolj, amit 16329-ban írtam!
http://en.wikipedia.org/wiki/Lorentz_transformation#Lorentz_transformation_for_frames_in_standard_configuration

Amíg nem másolod jól ki, nem mehetünk tovább.
És hát merek.
És elnézést kérek a hangnememért, csak azért volt, mert egyébként átnéznek rajtam, mint egy gyalogbékán.
Ne így folytassuk. (Mea culpa.)

Nevem Teve
Félórás munka megbeszélésem volt.
Nagyon jó, hogy kezdesz dolgozni is, nem csak véleményt mondasz. Így közelídhet az álláspontunk.
Már csak jól kell dolgozz.
A képletekt meg ne absztraháld, azok benne vannak a négyjegyűben, ahogyan én másoltam ki.

Ugye nem mersz sem "igent" sem "nemet" mondani? Ez nem "egyenlet" csak "összefüggés": ha a benne szereplő mennyiséget közül pontosan egyet nem ismersz, akkor a többiek függvényében meghatározhatod.
Erről van szó a L-t nél is: ha a ismered a v,t,x,t',x' értékek közül ismersz hármat, akkor kiszámíthatod a másik kettőt.

Egyszerűsítsük a számítást, legyen c=1!

t'=(t-x*v)/sqrt(1-v²)
x'=(x-t*v)/sqrt(1-v²)

ebből:

t1'=(t1-x1*v)/sqrt(1-v²)
x1'=(x1-t1*v)/sqrt(1-v²)
t2'=(t2-x2*v)/sqrt(1-v²)
x2'=(x2-t2*v)/sqrt(1-v²)

t2'-t1'=[(t2-t1)-v(x2-x1)]/sqrt(1-v²)
x2'-x1'=[(x2-x1)-v(t2-t1)]/sqrt(1-v²)

innen hogyan mész tovább?

Dubois.
Nem lehet semmit levezetni, külön az Időre. Csak a Hosszidőre.
Mint a Heisenberg határozatlansági relációban.

"Ha pl azt írom, hogy pV=NkT, akkor az szerinted egy ötismeretlenes egyenletrendszer, amit nem lehet megoldani mert HATÁROZATLAN?"

Nevem Teve

Kedvellek Téged. Kevesen szólnak hozzám, még kritizálólag is.
Becsüllek is. És nem akarom, hogy lejárasd magad, azután később megbánd.
Javasolom, gondolkodj előbb.

Hagyjad ezt az szánalmas terelést.

Gyerünk, elő a levezetéseddel!

A többi csak maszlag.

 

HOZZÁSZÓLÁS MÁSOLAT (És mégis Föld...440)

......
Szerintem az ikerparadoxon leírásnál az a probléma, hogy lehet ugrálni a vonatkoztatási pontok között.
A LORENTZ trafónál- nem lehet!
Én a négyjegyűből másolom.
Ellenőrizzetek, tévedek e? Főképp az indexeket!
x'2-x'1=(x2-x1)/ (1-(v/c)^2)^0,5
t'1-t'2=[(t1-t2)-v*(x1-x2)/c^2]/ (1-(v/c)^2)^0,5

Remélem, minden jó, és kellően érthetelen.
Alkalmazzuk a d'x=x'2-x'1, dx=x2-x1; d't=t'1-t'2; dt= t1-t2 jelöléseket, és képezzünk aránypárokat.

d'x/dx= 1/(1-(v/c)^2)^0,5

d't/dt= [1-v*dx/dt/c^2]/(1-(v/c)^2)^0,5

Most vegyük észre, hogy dv/dt=v, pontosan

d't/dt= [1-v*v/c^2]/(1-(v/c)^2)^0,5=(1-(v/c)^2)^0,5

Mostantól:
(d'x/dx)*(d't/dt)=1
És minden tévedés, ugráló viszonyítási alapot kizáróan, a lekopaszított LORENTZ trafó ezeket az Axiómákat támasztja alá:

1. Az út hosszúság-arányának, és az időtartam-aránynak a szorzata bármely mozgásállapot változásnál az egységgel egyenlő!
2. Az út hosszúság aránya, és az időtartam arány között fordított arányosság áll fenn!
Kommentár: ahányszorosan csökken az útlépték, annyiszor nő az idő lépték
3. A mozgó megfigyelő órája hiába mutatna kevesebb időt, hosszabb utat kell megtegyen. Így órája pontosan ugyanazt nutatja, visszatéréskor.
4. Minden visszatérő mozgásnál azonos szituációban az órák az álló és a mozgó megfigyelő részére azonosak.
5. Ez érvényes a fényre is, bármely úton visszatérve.
(Michelsson kísérlet.)

....

Cáfoljátok meg ezt a levezetést....

Tudsz olvasni?
Mi van a 16311.-el?

"Én Galilei örökségét is ellenöriztem az ismertetett kimenettel. "

 

Falnak esett próbatestekkel.

Ne röhögtesd ki magad.

Astrojan
A "Mégis..-ben" van egy levezetés arra, amit Te is mondasz, LORENTZ trafó alapján.

Hogy csak C=dx*dt változó létezhet, mint a HEISENBERG határozatlansági relációban.
Olyan hogy külön idő, vagy hogy hely- nem létezik!
Semmiféle valós logikai konstrukcióban!
Azért ez mégiscsak érdekes állítás! Cáfoljátok ezt!

Tedd már meg, hogy leellenőrzöd a levezetést.
Persze a többiek is, ha érdekli.
Mindjárt megkeresem a hozzászólás számát.
Vagy áthozom inkább a levezetést.

Tehát semmit sem tudsz levezetni a GPS órákra, megint csak egy újabb üres dumát nyomtál be.

Hogy egy több ismeretlenes egyenletrendszer, amilyen a Lorentz transzformáció, eggyel kevesebb egyenlettel, mint a változók száma, nem oldható meg, mert HATÁROZATLAN!

A LORENTZ trafóban 3 db változó van:
x (hely, t(idő) v (sebesség)

és hozzájuk az adott vonatkoztatási ponthoz két egyenlet, amelyeket jól ismertek.
Vagyis így ez is HATÁROZATLAN.

Kicsit nem figyelünk, és te már megint megreformálod a matematikát:D

Ha pl azt írom, hogy pV=NkT, akkor az szerinted egy ötismeretlenes egyenletrendszer, amit nem lehet megoldani mert HATÁROZATLAN?

Legjobb ignorálni.