Szerintem az kezdene igen hamar idegesítővé válni, ha az utas kiballagna a 32-re kiírt vonatához 28-ra, és látná, ahogy kihúz a peron mellől. Ilyet nem lehet csinálni. Ha azt akarod, hogy elmehessen korábban a vonat, akkor azt kell belerakni a menetrendbe.
Négyszer? Én 1988-90 körül néztem a listát, akkor egy ország volt, ahová 3-szor járt a vasutasoknak a szabad jegy, Csehszlovákiába. A kettéválás óta értelemszerűen két ilyen ország van. Lehet, hogy régen máshová is volt, de már legalább 25 éve nincs több szabadjegy, mint egy,
Amíg ezekre a vonatokra meg van hirdetve felszállási állomásnak az adott hely, addig nincs esély. Egyszerűen jelezni kéne a menetrendben, hogy előbb is mehetnek. De ez csak a sebesekre és a gyorsokra lenne működőképes, mert az IC-kre eleve tilos felszállni, a helyi vonatok esetén meg az utasoknak ez nem lenne jó, mert rohan fel a peronra a buszról, és az orra előtt megy el a vonat.
Van rá esély, hogy a Budapesten található fejpályaudvarok előtti állomásokról, a fejpályaudvarra tartó vonatok vonatok a menetrendi indulási idejük előtt is elindulhassanak a fejpályaudvar felé?
Kezd kicsit idegesítővé válni az a szokás, hogy Kelenföldre '26 körül megérkezik az S10 Győrtből, menetrendi továbbindulási ideje '32. Önmagában ez az 5-6 perc várakozás is sok (miközben ilyen menetidő-rövidítésért milliárdok mennek el pályafelújításra), de érthető, hiszen '27-kor S42 megy a Délibe. Kivéve, ha késik 5 percet, mert akkor már csak '32-kor tud indulni, nyilván blokkolva ezzel az S10-et, ami ekkor biztos, ami biztos alapon a páros S42-őt is megvárja (keresztbejár Kelenföld kezdőpontján), majd mehet '35-'36 körül, mikor ekkor már 3 perce a Déliben is lehetne. Külön öröm, amikor bizonyos órákban a Veszprém felől érkező gyors ('22-kor indul a Délibe) késése is bekavar.
Gondolom Rákoson (Keleti felé), Rákosrendezőn (Nyugati felé) is vannak ilyen remek menetrendi indulásra, majd késő vonat miatti további várakozások.
Még régebben, az 1950-es évek első felében apám kocsirendezőként dolgozott. Az ő utazási kedvezményeire nem emlékszem, de mi, családtagok, korlátlan számban vehettünk félárú jegyet a legalacsonyabb kocsiosztályra (akkor egy ideig létezett 3. osztály is), az arcképes igazolványhoz kaptuk a betétfüzetet, amelyben volt 10 db ingyenes utazásra jogosító betétlap, valamint ugyancsak 10 db személyzeti jegy váltására jogosító betétlap. A betétlapokat ki kellett tölteni (indulási állomás, célállomás, utirány) és az indulási állomás jegypénztáránál le kellett bélyegeztetni. A betétlapokra menettérti jegyet csak két betétlap felhasználásával kaptunk.
"Nem kedvezmény hanem ingyenes és létezik amióta vasút a vasút nem béremelés helyett van...
Egyébként ott a pont, lehetne szolgálati hely és lakhely között adni, de a vasutas és a családtagjai is! ingyen utaznak bárhova."
Ezért szeretem a fórumot! Mindig jön valaki aki tudja frankót, holott fogalma sincs a dolgokról!
A vasutasok mindig kaptak utazási kedvezményt. Amit én biztosan tudok mert 1950 óta érintett vagyok a témában: A vasutasok kaptak évente 12 db szabadjegyet, és korlátlan megynnyiségben válthattak személyzeti jegyet. A családtagok 6 db szabadjegyet kaptak, és ők is korlátlanul válthattak személyzeti jegyet. Az aktív dolgozók a munkába járáshoz úgy nevezett 20 mintájú jegyet kaptak, ez bizonyos munkakörökben tehervonatra is érvényes volt. A vasutas gyerekek iskolába járáshoz a lakhely és a munkahely között 4 mintájú jeggyel utazhattak. Ellenőrzési jogkörrel ellátot munkakörökben dolgozók szintén 4 mintájú jegyet kaptak az igazgatóságuk területére, ez felülbélyegzéssel szintén érvényes volt teher vonatra is. Gyorspótjegyet kellet váltani a személyzeti jegyek mellé, helyjegyet csak annak nem kellet venni, aki a munkábajáráshoz "felszálló" kártyát kapot, amivel a szabad helyeket elfoglelhatta.
A nyolcvanas évek közepére a személyzeti jegyek előállítása többe került, mint az ebből származó bevétel, így azokat megszüntették. Innentől az arcképes igazolvány jogosított fel utazásra, a pótdijak, és a helyjegy megfüzetése mellet. Ezzel egyidőben megszűntek a 20 és a 4 mintájú jegyek is. Hogy a bérhez volt e köze? Igen, minden bérreklamáció esetén közölték a vasutassal, hogy számolja bele az éves bérébe a 400 000 forinra beárazott arcképes igazolványt.
Egy másik tévhit, hogy a vasutasok a szolgálaton kívül sokat utaznak vonattal. Különösen a nyugdíjasok utaznak egyre kevesebbet. 10 éve nyugdíjban vagyok ezalatt nem ültem tízszer vonaton. Igaz koromnál fogva a buszon is igyen utazhatnék, eddig összesen kétszer éltem a lehetőséggel. És egy így lesz addig amiíg megvan a jogsim. Utánna meg azt hiszem már nem nagyon lesz kedvem utazgatni!
A pénzintézeti fizetést ne hasonlítsad a vasútihoz!
A '90-es évek elején jöttem el a vasúttól ahol akkor 15.800 Ft volt a fizetésem. Nem volt egy csillagászati összeg, meglehetősen szerényen éltünk belőle. Kaptunk mellé a feleségemmel 1-1 1. o. szabadjegyet. Jött egy álláslehetőség 18.500 Ft-ért. Nem pénzintézet, egy tervezőiroda; pénzintézetnél egy mérnöki állás 24.000 Ft-ot jelentett volna. Elkezdtem számolgatni, hogy nem utazgatunk el havonta 2.700 Ft-ot, így (egyéb, nem anyagi előnyökön túl is) jobb lesz, ha nem maradok a vasútnál.
Látva a mai fizetéseket (van a családban MÁV tulajdonú kft-ben dolgozó), nem változott érdemben a helyzet, sőt rosszabbodott, ugyanis a MÁV kft-knél már szabadjegy sincs, sőt, a kiküldetésekhez szükséges jegyet is a dolgozó előfinanszírozza. Cserébe MÁV szintnek megfelelően alacsony a bér.
De ha nem hiszel nekem, hogy sokkal jobb sorod van a pénzintézetnél szabadjegy nélkül, akkor jelentkezz a vasútnál munkára: hív a vasút, vár a MÁV... Oszt' majd megtapasztalod...
Vénségem okán hadd pontosítsak. Emlékeim a '60-as évektől a '90-es évekig terjedő időszakra vannak, illetve máig őrzöm az édesapám révén kapott igazolványokat.
1982-ig bordó, keményfedeles, kinyitható fényképes igazolvány volt, amibe kaptunk egy betétfüzetet, amiben kb. 10 ingyenes utazásra szolgáló szabadjegy volt. Ennek igénybevételéhez az indulás helyét, és a célállomást ki kellett tölteni és a pénztárnál le kellett bélyegeztetni. Az igazolvány bemutatásával ugyanakkor korlátlan számú, személyzeti jeggyel történő utazásra is jogosultak voltunk, ezt a jegyet szintén a pénztárban kellett megvenni. A kedvezmény mértékére nem emlékszem, de valószínűleg az itt korábban említett 90% volt.
A betétfüzet létéről van valami olyan halvány emlékem, mintha egy kicsit hamarabb szűnt volna meg, mint a vastag, szétnyitható igazolványok cseréje, tehát a '80-as évek legeleje, de erre megesküdni nem mernék.
1983-ban vezették be a műanyag tokba helyezett fényképes kártyát, ekkor már bizonyosan nem volt betétfüzet, a szabadjegy felmutatásával ingyen lehetett utazni.
Ezen kívül külföldre történő utazáshoz lehetett igényelni 50%-os FIP jegyet, valamint bizonyos országokba 4 alkalomra szabadjegyet (CSD, DR, CFR, ÖBB, FS, RENFE - ezekre biztosan emlékszem).
Csak azért használja aki használja mert a munkáltató téríti a 86%-át.
Így van. Tök nem vonzó, nem éri meg.
Miközben a "drága" óbébénél két retúrjegynél már olcsóbb a heti.
A Vorteilscard (évi 100 júró, most akciósan 66-ért adták) eleve 50%-os kedvezményre jogosít. Nincs pótjegy, nincs kötelező helyjegy, stb...stb...
Ilyen tarifapolitika mellett nem is nagyon van szükség a szoc. alapú kedvezményekre.
Ja, az állami vasút alkalmazottai ott is kapnak szabadjegyet egy adójellegű havi levonás ellenében, ami asszem kb. évi pár tucat euró. Aki ezt drágállja, annak évi 12 utazása díjmentes, valami szelvény alapján.
Realizált nyereség az arcképes megszüntetésével sem jelentkezne, mert pont a Start alkalmazott nem nagyon fog teljes áron utazgatni családostól, mert nem az a réteg, aki ezt megengedheti magának.
A tarifapolitikának nem ez az Achilles-sarka.
Elsősorban a bérletárazást kéne nagyon alaposan megfaragni, mert jelenleg pl. Ausztriánban is sokkal olcsóbb rendszeresen vonattal járni, mint idehaza.
Már jó rég, volt egy kecskeméti barátnőm. Sokszor Lajosmizsén át utaztam le hozzá Budapestről (szerettem Csörgőzni, nah :D meg valamennyivel olcsóbb is volt így) Lajosmizsétől Kecskemétig a Bz általában jó félig megtelt, de én voltam az egyetlen nem MÁV-os :D
"Drágább legalább nem, de olcsóbb lehetne. De valszeg sosem lesz olyan tökös kormány, aki meg meri lépni ,hogy szétcsap a kedvezmények között, nincs ingyen utazás, 65 felett, nincs mindenre 90,50 kedvezmény, cserébe az alapdíj csökken. Teljes árúval nem utazik már szinte senki, mert úgy nem éri meg. De kedvezményt adnak mindenre, pont azért, mert drága a TÁ jegy."
Érdekes :) a felsorolásból kihagytál 1 fontosat is.... :)
Állami cégnél rég dolgoztam.
Hiába a versenyszférában nem dúskálnak a kedvezményekben,elvégezted a dolgokat azért kapsz fizetés és..
Én 1 pénzintézetnél dolgozom de még csak kedvezményes számlavezetés sincs.Kíváncsi lennék egy okmányirodásnak ingyenes az autóátírás.???
