Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16406
Privatti
A 16325-ös hozzászólás tartalmazza a bizonyítást, de utána is érdekes, a vita Nevem Tevével.
Előzmény: Törölt nick (16403)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16405
Privatti.
Igazad van.
A C megszokásból (Állandó, Constans=C, m*s).
Valóban nem jó, mert összetéveszthető a fénysebességgel.
Ezt "hosszidőnek" nevezem.
Ami állandó a mozgásállapot során.

Valójában ez az igazi változó, mert az idő és a hossz külön nem fejezhetők ki.
Ugyanis hároűm ismeretlen van két képletben. A sebesség, út idő.
Hogy határozot legyen, az összetett C=x*t változót kell bevezetni.
Ez a hosszidő. ez a változó.
Mert ez invariáns, bármely mozgásállapotban nem változik.
Ezt bizobnyítottam.
Mindjárt megnézem, melyik hozzászólásban.
Előzmény: Törölt nick (16402)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16404
Nevem Teve.
Pont az az összefüggés, amiről Te írsz, csak merőben téves felfogással.
Mert a sebesség az SRE -ben nem egy külön létező fogalom, hanem az alapból következő.
"A sebesség annak az útnak és az időnek a hányadosa, amely alatt egy megfigyelő először x1 távolságra és t1 időpontban, másodszor pedig x2 távolságra és t2 időpontban elhaladna.
Mert ezt teszi a megfigyelő. Az is, akire Te gondosz.
Mert különben az egész jelenség nem létezne.
Szerencse, hogy nem értettem meg az SRE-t.
Most látom, milyen nehéz lenne, helyesen megértenem.
Előzmény: NevemTeve (16379)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16401
egy mutáns
A Minkowski tér két dimenziós: hossz, és idő
A hosszúságnak három koordinátája van, azok négyzetösszege a hosszúság négyzete.
Írd már le, mi is szerinted a dimenzió, mielőtt eljutunk a századikig.
Előzmény: egy mutáns (16393)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16400
egy mutáns
Ezt az axiómát LORENTZ vezette be, a képleteivel.
Csak nem írt hozzá magyarázatot.
És mert nem volt "szájbarágó", ez lett belőle.
Én Lorentz, és Heisenberg mögé bújok.
Nekik szélesebb a hátuk.
Előzmény: egy mutáns (16382)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16399
Nevem Teve.
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze.
Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.
Ez a sebesség definciója az SRE-ben.
És bármilyen más eseményé- ugyanez. Akár lámpagyújtás, akár oltás... bármié.
És azonos vonatkoztatási rendszerben ezek helyettesíthetők.
Hiába próbálod szétkülöníteni őket.
Az SRE jó!
Ami elfogadhatatlan volt benne, amit sokan éreznek, (azért van ez a topik, itt és mindenütt a világon):
MEG VAN VÁLASZOLVA.

Már nem kell erőlködni tovább, kipukkan most már magától.
Te meg hiába próbálod betömni a tátongó rést.
De nem is értem, miért? Nem látod, hogy kilyukadt?
Előzmény: NevemTeve (16379)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16398
Nevem Teve
A kísérlet elemezhetetlen.
Mert ha jól csinálták, és pont azonos helyen olvasták le, akkor megkapták volna például a hold árapálya okozta kéregelmozdulást, vagy valami mást még.
Ha a helyazonosságot nem biztosították.
És miért is tették volna?
Minek?
Előzmény: NevemTeve (16378)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16397
Privatti, olyasmit fejtesz meg ami sem a mikro, sem a makróvilágban nincs, nem létezik.
Persze, hogy nem lehet megmagyarázni.
Amit meg a szemetek előtt bizonyítanak, nem lehet érteni?
Na ez az igazi:
PARADOXON
Előzmény: Törölt nick (16376)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16396
A Lorentz elméletet le lehetett volna vezetni az axiómából is, ami úgy szól, ahogy írtam.
Nem érzitek milyen disszonáns ezen vitatkozni?
Nem az a lényeg, hogy az axióma matekra fordítva: C=dx*dt ?
Most nem mindegy, hogy így vagy úgy mondom előbb ki?
Nagyon jellemző álvita.
Előzmény: Törölt nick (16375)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16393

A  Minkowski térben egy mozgó testet egy 4D vonal reprezentál. Mi itt a sebesség definíciója(akár képletben)?

 

Előzmény: iszugyi (16391)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16392
Különben ez "m*v helyett m*v/gyök(1-(v/c)2)" már másoknál is megtalálható Lorentznél és Poincarénál.

Ez nem Einstein érdeme, csak az erdeti cikkeket kellene leolvasni.
Előzmény: Törölt nick (16388)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16391
"A tehetetlenségről derült ki, hogy függ a relatív sebességtől, így az impulzus kiszámítására szolgáló képleten is javítani kellett. ..

Később Einstein elmélete erre a titokzatosnak tűnő jelenségre is kifogástalan magyarázatot ad, .."

Mintha Einstein tudta volna mi az a "tehetetlenség"!

Ezen túl nem a testek relativ sebességtöl való függés a mérvadó, hanem a Minkowski térben mért 'sebesség'. Itt is tévedett Einstein!
Előzmény: Törölt nick (16388)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16390
Előzmény: egy mutáns (16389)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16389

Kösz. Így tanul az ember, és így jü ez a fórum.

Üdv: egy mutáns

Előzmény: Törölt nick (16388)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16387
Nem hajtogatom mint döntő bizonyítékot, hanem tőled kérdezem, hogy "valamilyen más hatás" okozta-e a az atomórák eltérését, vagy csak "látszólag" mutatott különböző értéket a két vekker a visszaérkezés után?
Előzmény: Astrojan (16380)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16386

Az út képlet eleve nem használható mert a részecskék helye és sebessége nem meghatározható.

 

Én is így gondolom. De akkor azt nem értem, hogy mit jelent, amikor azt írod:

Az elektron egyenletes sebességű mozgása.

Ez tehát mit jelent?

Üdv: egy mutáns

Előzmény: iszugyi (16385)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16385
Nézz át az Elemi gravitációs töltések topicba, ott áll a véges válasz!

Az elektrodinamikát és a gravitodinamikát a Minkowski térben kell leírni.
A Minkowski tér-idöben meg csak egy invariáns távolság d(X1,X2) van a c-vel definiálva.

Az út képlet eleve nem használható mert a részecskék helye és sebessége nem meghatározható.
Előzmény: egy mutáns (16384)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16384

kedves Iszugyi.

Na ez igen érdekes. Alkalmat ad nekem arra, hogy az elején kezdjem. Ez ugyebár azt jelenti, hogy az elektron úttörvényét megadhatjuk egy x=v*t képlettel.

Azt szeretném megkérdezni, hogy a fenti képlet milyen koordinátarendszerben igaz? Mi tehát az x és a t? Légyszi egíts, hogy megértselek.

Üdv: egy mutáns

 

Előzmény: iszugyi (16372)
Dubois Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16383

" Dubois által ajánlott Kelly linket és ha megállod röhögés nélkül, hogy egyetlenegy kísérlet, hangsúlyozom ugyanúgy mint iszugyinél (IGyuszi) egyetlenegy kisérlet alapján, amelyből ráadásul semmi sem látszik, mert olyan nagy hibával jártak az órák, amely kisérletet simán a csaló tudósok kategóriájába lehet sorolni, "

 

Én elemeztem a Kelly-ből rekonstruálható adatokat (és igen szomorúnak tartom, hogy a Hafele-Keating kísérlet nyers adatai nincsenek fent az interneten, Kelly sem teszi közzé azokat, csak azokat a részeit, amelyek az ő pamfletjéhez éppen jól jönnek).

Rekonstruáltam a tényleges, korrigálatlan óraleolvasásokat és az jött ki, hogy pl. az egyik rányban a négy óra átlagos korrigálatlan  időeltérése 259 nsec volt, ami jó érték. A másik irány is jó volt, de most nem emlékszem az átlagra.

 

Erről persze Kelly hallgat, hiszen az egész pamfletjét hazavágja.

Előzmény: Astrojan (16380)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16382

Kedves Privatti,

világos dolog.

csak azért írtam, mert habár új axiómát vezetett le, saját álítása szerint.

Asszem írtam is, hogy biztos lesznek, akik ezen majd fennakadnak.

Amit az impulzusmegmaradásról írsz, remek példa. A Newtoni mechanika alapja. Olyannyira belénk ivódott, hogy a specrelben éppen amiatt, hogy ez az axióma fenmmaradhasson, inkább az impulzus fogalmát definiálták át.

m*v helyett m*v/gyök(1-(v/c)2)-re.

Üdv: egy mutáns

Előzmény: Törölt nick (16375)
Dubois Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16381

Először:

 Minthogy húsz napon át figyeltek egy nem korrigált órát és azt mérték, hogy napi 38 microsec-et siet, igen bugyuta kérdés azt kérdezni, hogy látszólagos-e az órák üteme közti eltérés.

 

Másodszor:

Minthogy évtizedek óta figyelnek a rel.elm. szerint napi 38 microseccel korrigált órákat és azt mérik, hogy a földi órákkal egy ütemben járnak, igen bugyuta kérdés azt kérdezni, hogy látszólagos-e az órák lassulása.

 

A kérdésedre:

Természetesen a "b" változatra szavazok.

A GPS pedig frappáns bizonyítása ennek, bármennyire is prüszkölsz ellene.

 

Előzmény: Astrojan (16377)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16380

Megáll az agyam Te Teve, pattintsd már meg a Dubois által ajánlott Kelly linket és ha megállod röhögés nélkül, hogy egyetlenegy kísérlet, hangsúlyozom ugyanúgy mint iszugyinél (IGyuszi) egyetlenegy kisérlet alapján, amelyből ráadásul semmi sem látszik, mert olyan nagy hibával jártak az órák, amely kisérletet simán a csaló tudósok kategóriájába lehet sorolni, ezt hajtogatod mint a relativitáselmélet döntő bizonyítékát. Kozmetikázott következtetések, rossz minőségű atomórákkal. És ez még csak a kisérlet, hol van még az értelmezése, ami szintén meglehetősen problematikus.

 

Mert a hatás létezhet, sőt létezik is a relativisztikus hatás, a kérdés csak az, hogy valóságos vagy látszólagos. Te Teve már megint nevettetsz.

 

Előzmény: NevemTeve (16378)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16379
Az is lehet, hogy, te a közepén kezdted enni a tortát... számolni kezdtél t1,x1,t2,x2-vel, anélkül hogy leírtad volna, melyik mit jelent... ha megengeded ezt most pótlom:

t1,x1: az első esemény koordinátái a K vonatkoztatási rendszerben - két tetszőleges szám
t2,x2: a második esemény koordinátái a K vonatkoztatási rendszerben - két tetszőleges szám
v: a K' vonatkoztatási rendszer sebessége K hoz képest
t1',x1' az első esemény koordinátái a K' vonatkoztatási rendszerben
t2',x2': a második esemény koordinátái a K' vonatkoztatási rendszerben

tehát t1,x1 és t2,x2 között általános esetben nincs összefüggés.
----------------
Speciálisan, ha igaz hogy (x2-x1)/(t2-t1)=v, akkor az is igaz hogy x2'=x1'. Amiből tényleg következik hogy [(x2'-x1')/(x2-x1)] * [(t2'-t1')/(t2-t1)] = 0.
De, még egyszer mondom, ez csak egy speciális eset, amelyet magyarul annyit jelent, hogy: aki a K-ból nézve v sebességge halad, az a K'-ben állni látszik.
Előzmény: habár (16362)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16378
Nyilván ebben a kísérletben is csak látszólag tértek el egymástól az atomórák a Föld köreberepülése után:
http://en.wikipedia.org/wiki/Hafele-Keating_experiment
Bár lehet hogy ezt "valamilyen más hatás" okozta.
Előzmény: Astrojan (16377)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16377

Arra gondoltam, hogy mára legalább néhány relativista tökön szúrja magát, de nem vagyok tévedhetetlen.

 

Megkérdeztem a kutyámat mit gondol, azt mondta tényleg nem a legegyszerűbb dolog felfogni, ezért próbálkozzak ezzel, hátha a simple minded fizikusoknak is sikerül.

 

Két eset lehetséges:

a. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a normál földi órához képest

b. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra valóságosan is eltérően jár a normál földi órához képest

 

 

Vegyünk három órát

1. ez legyen a normál földi óra, 1 sec alatt 1 sec -et mutasson.

2. és 3. egyforma legyen, mindkettő legyen megerőszakolva, egyformán késsen napi 38 microsec -et.

 

A 2. órát reptessük meg 20 000 km magasan, ő legyen a repülő GPS óra. Most akármeddig figyeljük a földfelszínről nézve mindig egyformának látjuk a 2. óra járását az 1. óra járásával.

 

Ha az a eset az igaz, akkor mondjuk néhány év után a 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.

 

Ha viszont a b eset az igaz, akkor néhány év repkedés után 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra nem egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés valamilyen oknál fogva valóságos volt, és maradandó változást okozott a járásban.

 

Nos, a GPS históriájától eltekintve, mert az cseppet sem érdekel, melyik változatra szavaznál, a vagy b ?? Fogadok, hogy c.

 

Mert ennyiből már egy egér vagy egy kutyabolha is megértette volna, hogy vagy látszólag járnak másként vagy valóságosan járnak másként a pályán mint a Földön.

 

 

(A gyengébbek kedvéért, ez ugyanaz a két eset ami lehetséges:

a. egy megerőszakolt GPS óra [2] a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a megerőszakolt földi órához [3] képest

b. egy megerőszakolt GPS óra [2] valóságosan is eltérően jár a megerőszakolt földi órához  [3] képest)

 

Csak lassan olvasd, még úgy is nehéz lesz..

 

 

Előzmény: Dubois (16306)
habár Creative Commons License 2006.02.02 0 0 16374
"A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam. Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani. Talán Nevem Teve."
egy mutáns
1. "A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam." Ez világos definició. Igenis, alássan!
2. "Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani." Nagyon jó, ez hagy mozgásteret is!
3. "Talán Nevem Teve." Várom hogy elmondja, hogy az 1,2 pontok érintése esemény?

Több lehetőség nekem se jutna eszembe.

Eh, abba kellene hagyjam már.
Előzmény: egy mutáns (16370)
habár Creative Commons License 2006.02.02 0 0 16373
Örülök, hogy veszed a lapot, értékelem.
De nem tennélek ki annak a szörnyűségnek, hogy igazat adj nekem.
Tréfa az egész.Beszéltem, off!
Előzmény: egy mutáns (16369)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.02 0 0 16372
Az elektron egyenesvonalú egyenletes mozgására jó a specrel, de semmi másra nem.
Előzmény: egy mutáns (16360)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.02 0 0 16371

Vagy hogy mit szeretnénk tekinteni egyenesnek.

Vagy, hogy mit szeretnénk tekinteni eseménynek.

Előzmény: egy mutáns (16370)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.02 0 0 16370

Kedves habár,

itt nem az a kérdés, hogy ki mit tekint eseménynek, Te vagy én vagy más. Vagy hogy mit szeretnénk tekinteni egyenesnek.

Itt ugyanis az esemény nem mint anyanyelvi fogalom szerepel.

Kb. mint a középiskolás fizikában a munka = F*s. Anyanyelvi szinten pedig egész mást tekintünk munkának. A fizikavizsgán sem értékelik, hogy munka pl. a hólapátolás.

A specrel fogalmi körén belül azt kell eseménynek tekinteni, amiket írtam. Vagy legalábbis olyasmiket, egy hozzáértő biztos szabatosabban meg tudná mondani. Talán Nevem Teve.

Akkor igazak az SR állításai.

Más (anyanyelvi) eseményekre N E M.

Üdv: egy mutáns.

Előzmény: habár (16367)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!