Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16425
Privatti.
"Amikor felgyorsult, azt tapasztalja, hogy a Világ megrövidült, s emiatt évek helyett másodpercek alatt eléri a célt."
Ezzel szemben a világ hosszabb lett, mert a MÉRŐRÚDJA rövidült....
Kis különbség!
Nézd meg a képletet.... A Lorentz faktor útnál a NEVEZŐBEN van.
Beleestél egyikébe az SRE godolati kísérlet csapdáinak, és jól érzed benne magad.
Előzmény: Törölt nick (16409)
habár Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16424
"Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2'
tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0"

Nevem Teve.

Már kezdetben írtam, hogy milyen esetre számoltam az 1-es arányt, egyetértve, hogy vizsgáljunk más eseteket, ahol lehet más is.
Ne ezt tegyük inkább, felesleges vita helyett?

De én most ezt már a "hosszidő" változó szempontjából kezdeném el.

Ami struktúráját tekintve hasonló a Heisenberg határozatlansági relációhoz, csak nem a p impulzus, hanem az idő szerepel benne, és nem a Planck állandó (P/4Pi) az eredmény.
De ezen könnyű javítani... ha emlékszel a Newton tömegvonzási képletre.
Nálam a képletek nem "fagynak" meg, mereven, mint a feltalálójukat dicsőítő lovasszobor, hanem olyanra alakítom őket, amely szerintem megfelelőbb, és amiért ők is hálásak lennének.
Amúgy már bizonyítottam, van ebben gyakorlatom, nem félek hozzájuk nyúlni, többnyire szerencsés kézzel.
Előzmény: NevemTeve (16419)
habár Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16423
Persze lehet, hogy hiányzik még egy axióma, amit pedig azt hittem, mindenki ért, de úgy látszik, nem mindig, ezért kell, hogy axiómaként írva legyen:

Axióma Nn
"KÉT, EGYAZON VONATKOZTATÁSI RENDSZERBEN, EGYIDŐBEN TÖRTÉNŐ BÁRMELY FIZIKAI, VAGY EGYÉB ESEMÉNY EGYMÁSSAL EGYIDEJŰ, ÉS ÍGY HIVATKOZHATÓ."
Érzem, hogy kellé még rajta javítani, de azért csinosnak találom...

Szóval: kollapszus, és t1 azonosan hivatkozhatók.
Előzmény: habár (16422)
habár Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16422
A vonatkoztatás rendszer nem egy pont, hanem egy koordináta, amely K'-ből áthalad a K ponton.
Azért arról ne feledkezz meg, hogy bármely esemény ezen a végtelen, egymásba érő tengelyen, nem krumpli, és saláta hanem úgy ahogy mondom, esemény.
Mégpedig egyidejű azzal az eseménnyel, amelyet Te annak tekintesz.
Két egyidejű eseményről van szó tehát, akárminek nevezed a másikat, nevezheted kollapszusnak is.

Az egyik fizikai, a sebesség, vagyis hogy a K' rendszer két pontja hogyan, mikor halad el.
A másik a velük egyidejű prosperitás, és kollapszus.
Az egyidejűség miatt közöttük egyenlőségjel tehető.

- Vagyis nyugodtan mondhatod: Akkor történt, amikor a kollapszus volt.
- De azt is, hogy akkor történt, amikor x' pont t' időben elhaladt x2 előtt.
Ez két esemény, azonos időpontban.
És akkor joggal leírhatod:
v=(x2-x1)/(t1-t2)

Sajnálom, hogy ezt nem látod be.

Ahogy egy mutáns nekem javasolta, nektek is el kell gondolkodni, hogy az SRE-ben mit jelent a nem anyanyelvi értelemben vett ESEMÉNY?
Különben magatok cáfoljátok az SREt, amit én nem tennék.
Hiszen számtalan esetben az SRE, maga EINSTEIN hivatkozik ilyen eseményazonosságokra,... vonat, lámpavillanás...szerintem is helyesen.
Belátom, nem könnyű ezzel azonosulni.
Próbáljátok meg.
Előzmény: NevemTeve (16418)
habár Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16421
Még egyetlen példát sem láttam, amelyben a hossz változást is figyelembe vették volna.
Előzmény: Dubois (16415)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16420

Kedves Dubois,

sajnos , mikor ezt a számítást beírtad és ábrákat berajzoltad, még nem fórumoztam, mikor pedig elkezdtem fórumozni, ennyire nem olvastam vissza.

Ha megtettem volna, eszem ágában sem lett volna ábráimat betenni.

A számpéldát, amit végigszámoltál, pedig mindenkinek (már akit érdekel) végig kellene csinálni, úgy, ahogy tetted, mindhárom rendszerben mindhárom utazóra.

Üdv: egy mutáns

Előzmény: Dubois (16415)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16419
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze.
Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.


Talán próbáld meg ugyanezt egy kicsit precízebben, formálisabban:
"x" szimbólum - jelentése "prosperitás"
"y" szimbólum - jelentése "kollapszus"
ha van egy ilyen összerendelés, nagyob az esélye, hogy értelme is van annak amit írsz.

Nevem Teve.
v= (x2-x1)/(t1-t2)- írtam fel ezt az egyenlőséget, amelyet Te általában vitatsz.

A felírt szituáció a K'-megfigyelőnek a K-ból induló, EGYENLETES sebességével egyenértékű, és igaz reá, hogy a C=dx*dt "hosszidő" állandó, vagy, hogy (dx'*dt'/dx*dt)=1


K és K' nem megfigyelők, és nem indulnak sehová, hanem vonatkoztatási rendszerek, amelyeket az kapcsol össze, hogy K szerint K' v sebességgel halad, K' szerint K -v sebességgel halad.
Az L-t arra való, hogy tetszőleges E esemény K-beli koordinátáit K'-beli koordinátákra átszámoljuk... jelöljük így:
koord(E,K)=(t,x);
koord(E,K')=(t',x');
koord(E,K')=Lorentz(v,koord(E,K))
koord(E,K)=Lorentz(-v,koord(E,K'))

te itt két eseményt veszel fel (E1,E2), melyek koordinátái K-ban t1,x1 és t2,x2; K'-ben t1',x1' és t2',x2',
és azt várod hogy (t2-t1)(x2-x1) egyenlő legyen (t2'-t1')(x2'-x1')-vel.
Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2'
tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0
Előzmény: habár (16399)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16418
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze.
Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.

Talán próbáld meg ugyanezt egy kicsit precízebben, formálisabban:
"x" szimbólum - jelentése "prosperitás"
"y" szimbólum - jelentése "kollapszus"
ha van egy ilyen összerendelés, nagyob az esélye, hogy értelme is van annak amit írsz.

Nevem Teve.
v= (x2-x1)/(t1-t2)- írtam fel ezt az egyenlőséget, amelyet Te általában vitatsz.

A felírt szituáció a K'-megfigyelőnek a K-ból induló, EGYENLETES sebességével egyenértékű, és igaz reá, hogy a C=dx*dt "hosszidő" állandó, vagy, hogy (dx'*dt'/dx*dt)=1


K és K' nem megfigyelők, és nem indulnak sehová, hanem vonatkoztatási rendszerek, amelyeket az kapcsol össze, hogy K szerint K' v sebességgel halad, K' szerint K -v sebességgel halad.
Az L-t arra való, hogy tetszőleges E esemény K-beli koordinátáit K'-beli koordinátákra átszámoljuk... jelöljük így:
koord(E,K)=(t,x);
koord(E,K')=(t',x');
koord(E,K')=Lorentz(v,koord(E,K))
koord(E,K)=Lorentz(-v,koord(E,K'))

te itt két eseményt veszel fel (E1,E2), melyek koordinátái K-ban t1,x1 és t2,x2; K'-ben t1',x1' és t2',x2',
és azt várod hogy (t2-t1)(x2-x1) egyenlő legyen (t2'-t1')(x2'-x1')-vel.
Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2'
tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0
Előzmény: habár (16399)
NevemTeve Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16417
A GPS tehát frappáns bizonyítása annak, hogy a relativitáselmélet éppenhogy a látszatot írja le.
Nem a látszólagost, hanem a mérhetőt... szerinted a tudománynak a magábanvaló és megfigyelhetetlen "valósággal" kellene foglalkozni, nem pedig a mérhető és tapasztalható jelenségekkel?
Előzmény: Astrojan (16416)
Astrojan Creative Commons License 2006.02.04 0 0 16416

bugyuta bugyuta, ebből tisztán látszik, hogy nem jutott még el a tudatodig mit jelent a látszólagos. Pedig már elég sokat ecseteltem, nem baj.

 

Sokkal inkább érdekes a válaszod: Természetesen a "b" változatra szavazok.

A GPS pedig frappáns bizonyítása ennek, bármennyire is prüszkölsz ellene.

 

Nos ezzel megdöntötted a generális relativitáselméletet is, mert sajnos az a eset az igaz.

 

Mert a 2. órát bármikor visszahozva a földre és a 3. óra (master clock) mellé helyezve azt láthatjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.

 

A repülő GPS órák (2) ugyanis folyamatosan össze vannak hangolva a coloradoi Schriever légibázis master clock (3) órával.

 

Érted ? Nincs eltérés soha, mert ha bármilyen oknál fogva akármilyen pici eltérés akadna is azt azonnal korrigálják és összehangolják a 2. és a 3. órát. (Ez a korrekció nem a relativisztikus eltérés korrigálása, hanem az egyéb zavarok okozta minor eltérések korrekcióját jelenti. A relativisztikus eltérés a 3. és az 1. óra között van. A baj csak az, hogy egyik sem repül)

 

A GPS tehát frappáns bizonyítása annak, hogy a relativitáselmélet éppenhogy a látszatot írja le.

 

Sokat kell még magolnod, hogy megértsd miért is találtad bugyutának a lényeget.

 

Előzmény: Dubois (16381)
Dubois Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16415

3989, 3997 és 3998-ban én is próbálkoztam részletes számpéldával és ábrával. (Meg sokan mások).

Nem sok haszna volt.

Cáfolóink több éves vitatás után is betegesen irtóznak egyetlenegy egszerű példa rendes, önálló végigszámolásától is, ami pedig igen sok zavart és tévhitet helyre tenne a fejükben a spec.relt és az ikerparadoxont illetően.

 

Az az érzésem, hogy még newtoni rendszerben sem tudnák ezeket az abrákat helyesen felrajzolni, pedig már az is sokat segítene nekik a megértésben és tisztázásban.

 

Az a véleményem, hogy a fényjelek teljesen fölösleges érvelések, amik inkább fokozzák a fejükben levő zűrzavart.

 

Nekik nem az a problémájuk, hogy mikor érkeznek be az egyes fényjelek. Addig el sem jutnak.

Már az elfogadhatatlan nekik, hogy a két ábrán nem azonos sűrűséggel indulnak a jelek, vagyis az időlassulás.

 

Előzmény: egy mutáns (16411)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16414
Nevem Teve.
v= (x2-x1)/(t1-t2)- írtam fel ezt az egyenlőséget, amelyet Te általában vitatsz.

A felírt szituáció a K'-megfigyelőnek a K-ból induló, EGYENLETES sebességével egyenértékű, és igaz reá, hogy a C=dx*dt "hosszidő" állandó, vagy, hogy (dx'*dt'/dx*dt)=1

Ebben a szituációban a hosszidők aránya a két vonatkoztatási rendszerben egységnyi, és változatlan.
Ezt szerintem Te sem vitatod, vagy igen?

De azt hiszem, hogy nem ezt vitatod.
Hanem azt az esetet, amikor azt mondod, hogy az az egyenlőség nem igaz.
És hogy akkor nem lenne a "hosszidő" állandó.

Attól persze, még létezhetne, hogy, nem állandó, hanem változó.
És igaz lenne a párhuzam a makro-mikrovilág hossz-idő határozatlanságáról.

De amikor elkezdtem ezen a problémán gondolkozni, egy sor új dolog jutott az eszembe.
Elsődlegesen az, hogy létezhet e olyan szituáció, hogy ne legyen egyenlő?
Itt kicsit kiakadtam. Utána meg sok minden.
Legutoljára meg az, hogy legyen neked igazad, vagy bárki másnak.
Ez a probléma túlzengi fáradt lelkemet. Ideje abbahagyni, álmos is vagyok.
Elnézést kérek mindenkitől, akivel vitatkoztam, vagy társalogtam- Nevem Tevétől, egy mutánstól stb...








Előzmény: Törölt nick (16409)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16413

Valamiért nem úgy jött le, ahogy látszott, amikor írtam.

A "bal" ábra a fölső,

a "jobb" az alsó

Előzmény: egy mutáns (16411)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16412
Egy mutáns.
Én szerintem a hosszúság, mint méter, bármely irányba, akár mindhárom irányba is csak egy dimenzió.

Mert csak úgy tudnám elképezelni, hogy az három dimenzió, ha mindegyik koordináta tengelynek harmadfokú egységgyök jelölése lenne, közülük egy valós, kettő képzetes.

Akkor azok különböző dimenziók lennének.
De a szokásos jelölésnél (hogy mindegyik méter) az csupán három koordináta.

Az hogy a Minkovsky térben csak az idő van megszorozva egy másodfokú egységgyökkel (i), egyértelműen azt bizonyítja, hogy az egy kétdimenziós, síkbeli alkotmány.

Ennyire nem lehet ignorálni a matematikát.
Előzmény: egy mutáns (16410)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16411

Rajzoltam egy ikerparadoxonos ábrát.

A szituáció olyan, hogy az álló rendszerben 8 fényévre utazik a testvér 0,8c sebességgel. Ez 10 évig tart oda, 10-ig vissza. A mozgóban ez 6 évig tart oda, 6 évig vissza. Mindenki évente küld fényjeleket, a barát is.

A bal ábra a helybenmaradó, a jobb az odautazó renszerből van. Ez utóbbiból hiányzik a barát és lámpájának fényei, valamit a visszautazás során küldött fényjelek. Aki akarja, rajzolja meg magának.

   

 

 

Piros vonal: helybenmaradó testvér, vékony piros vonalak: évenkénti fényjelei.

Kék vonal utazó testvér, vékony kék vonalak: évenkénti fényjelei.

Fekete vonal: a barát, akit meglátogat. A piros vonalak az ő fényjelei.

 

Gyorsulás, lassulás nem látszik.

 

Kék Odaút: 6 év, közbe kap 2 fényjelet az otthonmaradtól, meg a baráttól is.

Ugyanígy az otthon maradt 6 év alatt 2 fényjelet kap az utazótól. A baráttól persze hatot.

 

kék visszaút: 6 év,  ezalatt kap 18 fényjelet az otthonmaradtól. Az otthonmaradt is megkapja a 10 fényjelet az utazótól. at első 18 évben 3 évente kap egyet (6 jel) aztán a maradék két évban kap évente 3-at (=6 jel)

 

Ezt csak azért tettem ide, hogy picit korrigáljak Privattinak azon a (talán elhamarkodott) mondatán, hogy akkor látja meg a helybenmaradó fényjeleit, mikor megáll a lámpánál (fekete vonal felső része). Mint látjuk az közömbös, hogy mekkor a alassulása, lehet akár hosszú, akér pillanatnyi is.

Privatti a visszaúttal nem foglakozott (persze ez nem baj).

 

Javaslom, aki kiváncsi arra, hogy miért nem paradoxon az ikerparadoxon, rajzolja meg fejből az ábrákat, ill. rajzolja meg az ábrát a visszút rendszeréből is.

 

Üdv: egy mutáns

Előzmény: Törölt nick (16409)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16410

Ezt nálam szakavatottabbak már megtették. Olvasd el egy lineáris algebra könyvben. kb. 2.-3. oldal táján kiderül.

Ismét fel kell hívnom a figyelmedet, hogy egy szó nem ugyanazt jelenti anyanyelvünkön és a fizikában/matekban.

Te azt hívsz dimenziónak, amit akarsz. Ha azonban azt akarod, hogy a beszédpartnereiddel szót érts, akkor viszont el kell fogadnod a közös nyelvet. Ez főleg a matekban van így.

A Minkowski tér négy dimenziós, mert a három térdimenzió eleve három, + 4. az idő.

 

Amit te egy térdimenziónak mondasz három koordinátával, az a Minkwski tér altere, a szokásos fogalmazás szerint. Helyesen érzed, hogy ezek a térkoordináták bizonyos értelemben eltérnek az időkoordinátától, és "saját csoportot" (anyanyelvi szóhasználat!) alkotnak, ezek ugyanis azonos előjelűek a Minkowski távolságnégyzet képletében, míg az idő ellenkező előjelű.

 

(100 dimenziótól sem kell megijedni, még 1100-tól sem, könnyűszerrel tudsz Te is találni példát erre, ha akarsz.)

Üdv: egy mutáns

Előzmény: habár (16401)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16408
Én nem könnyen zavarodok össze.
Előzmény: habár (16407)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16407
Privatti,
A makrovilágban, ahogyan a mikrovilágban is, (kvantummechanika) nem választható szét pontosan az idő, és a hossz.
Kis sebességeknél persze közelitőleg igaz az hogy Te itt, vagy ott vagy ekkor, vagy akkor. Illetve ha álsz, akkor pontosan.
De nagy sebességeknél, a Lorentz képlet alapján csak a C=x*t változó létezik.
És azon belül hogy mekkora az x, és a t, az nem szétválasztható.
Ahányszor nő a dt, annyiszor kisebb az dx.
Ha az ürhajós időléptéke nő, a hosszléptéke rövidül, a kettő szorzata az állandó, a hosszidő.
Így mire visszaér a helyére, az ő órája pont annyit mutat, mint az állóé.
És ez az axióma lényege.
Ami hiányzott a specrelből, találgatásra adva okot.
És olyan megértésekre, amelyek nehezen magyarázhatók.
Előzmény: habár (16406)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16406
Privatti
A 16325-ös hozzászólás tartalmazza a bizonyítást, de utána is érdekes, a vita Nevem Tevével.
Előzmény: Törölt nick (16403)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16405
Privatti.
Igazad van.
A C megszokásból (Állandó, Constans=C, m*s).
Valóban nem jó, mert összetéveszthető a fénysebességgel.
Ezt "hosszidőnek" nevezem.
Ami állandó a mozgásállapot során.

Valójában ez az igazi változó, mert az idő és a hossz külön nem fejezhetők ki.
Ugyanis hároűm ismeretlen van két képletben. A sebesség, út idő.
Hogy határozot legyen, az összetett C=x*t változót kell bevezetni.
Ez a hosszidő. ez a változó.
Mert ez invariáns, bármely mozgásállapotban nem változik.
Ezt bizobnyítottam.
Mindjárt megnézem, melyik hozzászólásban.
Előzmény: Törölt nick (16402)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16404
Nevem Teve.
Pont az az összefüggés, amiről Te írsz, csak merőben téves felfogással.
Mert a sebesség az SRE -ben nem egy külön létező fogalom, hanem az alapból következő.
"A sebesség annak az útnak és az időnek a hányadosa, amely alatt egy megfigyelő először x1 távolságra és t1 időpontban, másodszor pedig x2 távolságra és t2 időpontban elhaladna.
Mert ezt teszi a megfigyelő. Az is, akire Te gondosz.
Mert különben az egész jelenség nem létezne.
Szerencse, hogy nem értettem meg az SRE-t.
Most látom, milyen nehéz lenne, helyesen megértenem.
Előzmény: NevemTeve (16379)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16401
egy mutáns
A Minkowski tér két dimenziós: hossz, és idő
A hosszúságnak három koordinátája van, azok négyzetösszege a hosszúság négyzete.
Írd már le, mi is szerinted a dimenzió, mielőtt eljutunk a századikig.
Előzmény: egy mutáns (16393)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16400
egy mutáns
Ezt az axiómát LORENTZ vezette be, a képleteivel.
Csak nem írt hozzá magyarázatot.
És mert nem volt "szájbarágó", ez lett belőle.
Én Lorentz, és Heisenberg mögé bújok.
Nekik szélesebb a hátuk.
Előzmény: egy mutáns (16382)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16399
Nevem Teve.
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze.
Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.
Ez a sebesség definciója az SRE-ben.
És bármilyen más eseményé- ugyanez. Akár lámpagyújtás, akár oltás... bármié.
És azonos vonatkoztatási rendszerben ezek helyettesíthetők.
Hiába próbálod szétkülöníteni őket.
Az SRE jó!
Ami elfogadhatatlan volt benne, amit sokan éreznek, (azért van ez a topik, itt és mindenütt a világon):
MEG VAN VÁLASZOLVA.

Már nem kell erőlködni tovább, kipukkan most már magától.
Te meg hiába próbálod betömni a tátongó rést.
De nem is értem, miért? Nem látod, hogy kilyukadt?
Előzmény: NevemTeve (16379)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16398
Nevem Teve
A kísérlet elemezhetetlen.
Mert ha jól csinálták, és pont azonos helyen olvasták le, akkor megkapták volna például a hold árapálya okozta kéregelmozdulást, vagy valami mást még.
Ha a helyazonosságot nem biztosították.
És miért is tették volna?
Minek?
Előzmény: NevemTeve (16378)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16397
Privatti, olyasmit fejtesz meg ami sem a mikro, sem a makróvilágban nincs, nem létezik.
Persze, hogy nem lehet megmagyarázni.
Amit meg a szemetek előtt bizonyítanak, nem lehet érteni?
Na ez az igazi:
PARADOXON
Előzmény: Törölt nick (16376)
habár Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16396
A Lorentz elméletet le lehetett volna vezetni az axiómából is, ami úgy szól, ahogy írtam.
Nem érzitek milyen disszonáns ezen vitatkozni?
Nem az a lényeg, hogy az axióma matekra fordítva: C=dx*dt ?
Most nem mindegy, hogy így vagy úgy mondom előbb ki?
Nagyon jellemző álvita.
Előzmény: Törölt nick (16375)
egy mutáns Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16393

A  Minkowski térben egy mozgó testet egy 4D vonal reprezentál. Mi itt a sebesség definíciója(akár képletben)?

 

Előzmény: iszugyi (16391)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16392
Különben ez "m*v helyett m*v/gyök(1-(v/c)2)" már másoknál is megtalálható Lorentznél és Poincarénál.

Ez nem Einstein érdeme, csak az erdeti cikkeket kellene leolvasni.
Előzmény: Törölt nick (16388)
iszugyi Creative Commons License 2006.02.03 0 0 16391
"A tehetetlenségről derült ki, hogy függ a relatív sebességtől, így az impulzus kiszámítására szolgáló képleten is javítani kellett. ..

Később Einstein elmélete erre a titokzatosnak tűnő jelenségre is kifogástalan magyarázatot ad, .."

Mintha Einstein tudta volna mi az a "tehetetlenség"!

Ezen túl nem a testek relativ sebességtöl való függés a mérvadó, hanem a Minkowski térben mért 'sebesség'. Itt is tévedett Einstein!
Előzmény: Törölt nick (16388)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!