Keresés

Részletes keresés

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.21 0 0 432

"Megtehető,... "

 

Köszönöm az infót.

 

" ... de minek? "

 

Nem tudom. Látnoki képesség híján fogalmam sincs.

Előzmény: construct (430)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2017.03.21 0 0 431

Szerintem nem a kérdésre válaszoltál. A relativitás elméletekre kérdezte az erővonalakat.

 

Inkább azt mondanám, hogy nem lehetséges, hogy nem rendelünk hozzá erővonalakat. Ugyanis az erővonalak alternatívája a közvetlen távolhatás, ami a relativitás elméletekben nem működik, itt nem létezik közvetlen távolhatás. Az erővonalak tehát a téridő, illetve mezők fénysebességű áramlásait jelképezik, és ezen mezők közvetítik az objektumok hatásait, elmozdulásait. A LIGO által mért gravitációs hullámok réges-rég megtörtént fekete-lyuk összeolvadást jeleztek.

Előzmény: construct (430)
construct Creative Commons License 2017.03.21 0 0 430

Megtehető, de minek? Éppúgy, mint lehet epicikloisokat képzelni az égitestek mozgásához  a Newtoni fizikában, hasonlóan, mint volt a Ptolemaioszi csillagászatban, de felesleges.

Előzmény: Bétaverzson (429)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.19 0 0 429

A newtoni fizikában a gravitáló objektumokhoz épp úgy lehetett erővonalakat, ill. erővonalképet rendelni, mint a villanytani sztatikus töltésű dolgokhoz (Faraday nyomán).

Megtehető-e ez, az einsteini gravitáció esetében is?

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.19 0 0 428

A töltött falhoz tartozik egy "erővonalkép".  Az erővonalak eloszlása függ attól, hogy jelen vagyok-e, vagy sem. Testem permittivitása ugyanis a vízéhez közeli értékű, így az erővonalakat

mintegy összesűríti. Ezzel összefüggésben: akár én mozdulok a villamosan töltött fal felé, akár a fal mozdul felém, számítani kell az erővonalkép megváltozására, ami azonban mágneses jelenséggel párosul.

Parasztosan erre jutottam.

Előzmény: Bétaverzson (427)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.17 0 0 427

Bocs, ezt én nem értem. Ha megindulna felém egy töltött fal, akkor az mágnességet produkálna.

Eddig jól gondolom?

Előzmény: construct (420)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.16 0 0 426

Hamar feladtam. Alantasabb problémák elszólítottak. )-:

Előzmény: mmormota (425)
mmormota Creative Commons License 2017.03.16 0 0 425

Próbálod szemléletesen elképzelni a kvadrupoláris haladó hullám gerjesztését és terjedését? Nem lesz egyszerű.

Előzmény: zöldkomcsi. (424)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.16 0 0 424

...egyszerre kezdenek dudálni, a hullámok azonos fázisban vannak.......

Előzmény: zöldkomcsi. (421)
mmormota Creative Commons License 2017.03.16 0 0 423

Talán nem felesleges kicsit körbejárni, mi is a különbség a közeltéri meg a kisugárzott EM hullám között.

A fő különbség, hogy a kisugárzott jel energiát visz el, az energia elmegy, hiányzik a forrás rendszerből. A közeltéri meg nem távozik, az ebben levő energia ciklikusan ingázik a forrás és a mező között.

 

Pl. vegyünk egy légmagos tekercsből meg kondenzátorból álló rezgőkört, és tegyük ezt bele egy nagy fémdobozba, hogy ne tudjon EM energia távozni. A tekercsben és körülötte ciklikusan felépül egy mágneses tér, ebben energia tárolódik, majd ez leépül, az energia átmegy a kondenzátorba, és ez a ciklikus rezgés folytatódik, veszteségmentes esetben változatlan energiával. Ez lenne a közeltéri EM mező.

 

Ha a rezgőkört kiszedjük a fémdobozból, esetleg még egy antennát is teszünk rá, akkor az energia egy része nem fog visszamenni a rezgőkörbe, hanem elmegy EM sugárzás formájában a végtelenbe. Az a rész ami ciklikusan visszamegy a rezgőkörbe, az a közeltéri, ami távozik, az a kisugárzott EM hullám. 

Előzmény: construct (419)
mmormota Creative Commons License 2017.03.16 0 0 422

Transzverzális kvadrupoláris hullámok.

A relativisztikus Doppler természetesen érvényes.

 

Előzmény: zöldkomcsi. (421)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.16 0 0 421

Ez a hullám tranverzális vagy longitudinális tudtoddal? 

Átsiklottunk a felvetésen, hogy milyen magasságú és amplidudojú hangot hall a sinen álló megfigyelő ha egyik vonat gyorsulva közeledik másik vonat gyorsulva távolodik tőle és azonos hangot bocsátanak ki?

Lehet ennek köze ehez a témához?

Előzmény: construct (418)
construct Creative Commons License 2017.03.16 0 0 420

Bocs, ezt véletlenül fordítva írtam, épp az egy szekundumnál rövidebb periódusidejű, tehát az 1Hz-nél magasabb frekvenciatartományba eső közeltéri effektusokat fogod érzékelni.

Előzmény: construct (419)
construct Creative Commons License 2017.03.16 0 0 419

Szerintem azokban az alacsony frekvenciatartományokban amelyek periódusideje hosszabb, mint egy másodperc, a gömbantennád közeltéri effektusait fogod érzékelni. (Tudod, az igazi, a távolsággal fordított arányban csökkenő amplitúdójú EM hullámok mellett mindig keletkeznek ilyenek is, ezek alapján működnek például az áruházi lopásgátlók.)

 

De elsősorban az elektrosztatikus hatást érzed, vagyis, hogy égnek áll a hajad.

 

Előzmény: Bétaverzson (416)
construct Creative Commons License 2017.03.16 0 0 418

A LIGO-t és elődeit éveken, évtizedeken keresztül fejlesztették, egészen elképesztő munkát fektetve az érzékenysége és a zavarvédettsége növelésébe. El tudod, képzelni, hogy közben senkinek nem jutott eszébe, kár ezzel kínlódni, elég a közelében megforgatni egy pár tonnás vagy párszor száztonnás súlyzót, és máris bármikor erősebb gravitációs hullámokat lehetne kelteni, mint így, a vakvilágba várni a jószerencsét, hogy egyszer talán elcsípik két egymásba spirálozó fekete lyuk pár másodperces jelét?

 

A gravitációs hullámok energiái még akkor is nagyon gyengék a keltő tömegekhez képest, ha brutális a gyorsulásuk. Konkrét számokat most nem tudok mondani, de a LIGO még a Föld-Hold rendszer keringéséből származó hullámokat se tudja érzékelni. A távoli, ettől sokkal brutálisabb tömegekből és gyorsulásokból keletkező hullámamplitúdók meg csak a távolság első hatványával gyengülnek, nem négyzetesen, mint a statikus gravitáció. (Hasonlóan, mint az elektromágneses hullámok, amelyekkel épp ezért lehetséges a távközlés és a csillagászat.)

Előzmény: zöldkomcsi. (414)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.16 0 0 417

Hogy ez miért érdekel, annak háttere ez: Fogalmam sincs miért viselkednek merően másképp a nagyon kicsi dolgok, mint a nagyok ... :(

Előzmény: Bétaverzson (416)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.16 0 0 416

A 410.-ben említett lufi méretét most nagyon nagyra véve -  átmérőjét ezúttal fénymásodpercnyire módosítva - lentebb megint felteszek egy kérdést  :

 

Közelében tartózkodva észlelem, hogy e villamosan töltött objektum megduzzadt: a héja közelebb került hozzám. (számomra ez egy villannyal jócskán feltöltött, felém mozduló falnak tűnik)

 

Sugároz-e bármiféle hullámhosszon e felém gyorsulva közelebb kerülő, sztatikus töltésű felület?

Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.15 0 0 415

Köszönöm.

Előzmény: construct (412)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.15 0 0 414

...és mi a véleményetek? Egy laboratóriumi pár kg vagy tonna tömeg a detektor szempontjából nem lehet ugyan az mint millió fényévre akármi?

Előzmény: construct (413)
construct Creative Commons License 2017.03.15 0 0 413

Tudtommal ebből nem keletkezik gravitációs hullám.

Ha viszont a két tömeg nem csak e két ellenfázisú gyorsuláshullám szerint mozog, hanem ehhez térben merőlegesen és 90 fok fázistolásban hozzáadódik még egy szintén ellenfázisú gyorsuláspár, akkor már keletkezik gravitációs hullám. De ez kissé körülményesen elmondva épp a közös középpont körül keringő két tömeg esete.

Előzmény: zöldkomcsi. (411)
construct Creative Commons License 2017.03.15 0 0 412

Szerintem nem.

Előzmény: Bétaverzson (410)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.15 0 0 411

Hagyjuk a gömb szimmetriát. legyen két tömegpont, egyszerűség kedvéért pontszerű amelyek az általuk meghatározott egyenesen elhelyezett megfigyelőhöz viszonyítva ellentétes irányokba azonos gyorsulással mozognak. Mit fog detektálni a megfigyelő, milyen gravitációs hullámokat? 

(igaz, én hanghullámokkal se tudom átlátni milyen interferenciák lesznek vagy nem lesznek belőle)

Előzmény: construct (409)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.15 0 0 410

Ha töltéssel egyenletesen ellátott, gömb alakú luftballon origójában lévő morzsányi valami felrobban - s ezáltal a lufi térfogata igen hamar megnő pontszimmetrikusan - várható-e rádióhullám kibocsátás?

Előzmény: construct (409)
construct Creative Commons License 2017.03.15 0 0 409

Monopólusos elektromágneses sugárzás akkor keletkezhetne, ha egy forráspontban (gyorsulva) növekedhetne, majd csökkenhetne az elektrosztatikus töltés. De a töltésmegmaradás miatt ez így önmagában nem lehetséges, ezért nincs elektromágneses monopólus-sugárzás, és ezért a legalacsonyabb rendű módus a dipólsugárzás, aminek forrásában a pozitív és negatív töltések egymással ellentétes transzlációs gyorsulással mozognak. De általában csak a könnyű elektronok gyorsulása jelentős, mert a pozitív töltés hordozói, az atommagok sokkal nagyobb tömegűek, így sokkal kisebb az ellentétes irányú gyorsulásuk, s ők nem hoznak létre sugárzást.

 

Hasonlóan látható, hogy gravitációs monopól-sugárzás pedig az energiamegmaradás miatt nincs, mert lehetetlen egy forráspontban növelni, majd csökkenteni az energiát (tömeget), miközben semmi egyéb változás nem történik. De mivel a negatív töltésekkel ellentétben nincs negatív tömeg, nem hozható létre egymással ellentétesen gyorsuló pozitív és negatív tömegekből álló gravitációs dipólforrás sem. Önmagában egy tömeg ilyen ide-oda lengetéséhez pedig nyilván kellene valami ellentétesen lengő energiaforrás is, ami persze szintén gravitációs hullámokat kelt, de épp ellenfázisuakat, amelyek kioltják a tömeg által keltetteket. Végső soron az impulzusmegmaradási törvény miatt lehetetlen a gravitációs dipólsugárzás is.

 

Nyilván többféle gömbszimmetrikus gyorsulás is elképzelhető, mondjuk radiális, vagy tangenciális, továbbá bármelyiket is nézem, a forrás egyes pontjain érvényes gyorsulásvektorok persze eltérőek. De arról nem tudok, hogy ez valamiféle doppler effektust okozna, hasonlóan, ahogy a rádióantennákban különböző irányokban mozgó elektronok különböző doppler effektusáról se hallottam. A gravitációs monopol és dipólsugárzás lehetetlenségét mindenesetre elég alapvető elméleti levezetésből már Einstein kihozta.

Előzmény: zöldkomcsi. (407)
Bétaverzson Creative Commons License 2017.03.15 0 0 408

10 éve jelent meg e hír: Az ősrobbanás csak pukkanás volt az ELTE kutatói szerint

 

http://index.hu/tudomany/kvark061127/

zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.14 0 0 407

Butaság ha azt gondolom, hogy a gömbszimmetria esetén a gyorsulás iránya is eltérő? Mindegy, hogy a detektortól távolodik vagy közeledik, nincs valami doppler hatás?

Előzmény: construct (406)
construct Creative Commons License 2017.03.14 0 0 406

Egy éve jelentették be az első detektált gravitációs hullámot. Ami két közepes nagyságú fekete lyuk egymásba spirálozásának utolsó másodperceiben keletkezett (akkorra vált olyan erőssé, hogy érzékelni tudja a LIGO).

 

 A hullám energiája csak a tömegek gyorsulásától függ, a sebességük lényegtelen.

 

A gömbszimmetrikus pulzálás egyáltalán nem valamiféle sűrűségcsökkenés miatt nem kelt hullámot, hanem azért, mert a téridőgörbületet jellemző Riemann tenzor 20 független komponenséből 10 csak a tömeggel töltött helyeken különbözhet nullától, míg másik 10 az üres helyeken is. Ez utóbbi (a Weyl tenzor) tehát leválhat a forrásról, és terjedhet a vákuumban (hasonlóan, mint az elektromágneses hullám, ami leválik az adóantennáról). De ez a Weyl görbület nem gömbszimmetrikus, hanem olyasféle torzulásokat ír le, mint amilyenek például  a Hold árapálytorzításai a Föld felszínén. És csak ugyanilyen jellegű nem gömbszimmetrikus sűrűségváltozások gerjesztik.

 

A Riemann tenzor másik 10 komponense pedig a gömbszimmetrikus (elsődlegesen térfogatváltoztató) torzulásokat írja le, de az mindig ott marad a forrásánál, a tömegnél, és nem terjed hullámként a vákuumban.

Előzmény: zöldkomcsi. (405)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.13 0 0 405

Talán mert a gömbszimmetrikus pulzálás esetén csökken a sűrűség  tehát a gravitációs térerő is? (ha szabad ezt a kifejezést használni).

Azt lenne jó tudni, hogy vajon amikor a gyorsulás már a fénysebességgel összemérhető sebességről történik? Vajon nem erősebb a gravitációs hullám is?

Nem vagyok napra kész, egyáltalán lett már detektálva?

Előzmény: construct (404)
construct Creative Commons License 2017.03.12 0 0 404

Amit a 401-ben írtál, azt nem értem.

Másrészt nem minden gyorsulás forrása gravitációs hullámoknak, pl. egy csillag gömbszimmetrikus pulzálása nem. Két egymás körül keringő tömeg már igen. Vagy ha egy nem gömbszimmetrikus égitest úgy pulzál, hogy egyszer egyik irányba, máskor pedig másik irányba nő az átmérője. Ennek oka, hogy az elektromágneses hullámokkal ellentétben a gravitációs hullámoknál nem létezik monopól és dipólsugárzás, a legalacsonyabb rendű szférikus módus a kvadrupól sugárzás. A gravitációs hullámok egyébként nagyon gyengék, és óriási tömegek és gyorsulások kellenek ahhoz, hogy észrevehető energiát sugározzanak ki.

Előzmény: zöldkomcsi. (403)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.03.10 0 0 403

De akár azt is jelenthetné. Jól tudom, gyorsuló tömeg bocsátja ki?

Előzmény: mmormota (402)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!