"Megértettem. Ez az, amit te sose tapasztaltál, így el se tudod képzelni, milyen az."
Nem érthetted meg, mert akkor ugyanazok a kételyek feltámadtak volna benned, amelyek pl. Jánossyban, és bennem is.
Te egyszerűen csak megtanultad és elfogadtad. Megtanultad az értelmetlen fogalmakat, az a bikfanyelvet, amelyet szakzsargonként adtak el neked. A vizsgán, és utána a munkád során elvárták tőled, hogy ne kételkedjék, és te meg akartál felelni az elvárásnak. Így aztán magaddal is elhitetted, hogy érted, az érthetetlent.
Én viszont az tapasztaltam meg, hogy milyen az, amikor hibákat talál az ember egy "hibátlan" elméletben. És azt is, hogy maga Einsteinnek is észrevette később ezeket. Majd Jánossy is. És még sokan mások.
"Nem a relativisták szektájától kapott járadékból élek. "
Ma már nem, mert valószínűleg nyugdíjas vagy. De valamikor azért (is) kaptad a fizetésedet, hogy eszedbe sem jusson kételkedni. Csak soha nem gondoltál bele.
"Ha mégis bejönne, kifejezetten izgalmas dolgok jönnének - miért félnék tőle?"
Azért félsz tőle, mert rombadönti mindazt, amit eddig tudni véltél. Ezért meg is értem a félelmedet.
"Mint oktatási segédanyagot még javasolnám is az elvégzését."
Mégis ellene küzdesz. Még nem látta, hogy tényleg javasoltad volna.
"A holdon elvégzett ejtőkísérlet is ilyen volt."
A Holdra is van kísérleti javaslatom. Nézzük meg, hogy elfordul-e a Holdon a Foucault inga!
Ezt is támogatod?
Mert ugye én nem tudok felmenni sem a Holdra, sem az űrállomásra, hogy elvégezzem a kísérleteket, ezért támogatókra lenne szükségem. ;)
Megértettem. Ez az, amit te sose tapasztaltál, így el se tudod képzelni, milyen az.
Ezért javasoltam kísérletek elvégzését az ISS-en, amitől úgy féltek, mint ördög a tömjénfüsttől.
Nem a relativisták szektájától kapott járadékból élek. Mi értelme egyáltalán ennek a hülyeségnek?
Pont annyi esélyt adok neki, mint az említett pénzfeldobós kísérletnek. Ha mégis bejönne, kifejezetten izgalmas dolgok jönnének - miért félnék tőle?
Mint oktatási segédanyagot még javasolnám is az elvégzését. A holdon elvégzett ejtőkísérlet is ilyen volt. Senki se várta, hogy megbuktatja Newtont, mégis érdekes volt, és aki ezt tanulja, mélyebb nyomot hagy látni is, mint csak elolvasni, hogy mi lenne.
Ez a hajó már elment. Annak, aki ostobának tart, minek küldeném el?
Vitatkozni így is szoktál itt mindenkivel, mi a különbség?
Nem megérteni akarnátok, hanem lehurrogni.
Nem mindegy, mit akarunk? Többünknek itt elég jó megértő képességünk van. Ha jó gondolatokat, helyes logikát, erős érveket látunk, megértjük és elfogadjuk.
Minden új elméletnek voltak ellenzői. Éppen azzan tűnik ki a jó elmélet a többi közül, hogy meggyőző, logikus érveléssel megvédhető, akármivel támadják.
Te inkább úgy képzeled ezt, mint a hittérítést. Aki hinni akar, hisz, aki másban akar hinni, másban hisz. Próféta választás, nincsenek kísérletek, nincs fogódzó, nem lehet ezekkel érvelni.
A tudomány nem hit kérdése, kísérleteken alapuló érvek vannak.
Hogy megvilágítsam, milyen helyzet lenne, mondok hasonlót.
Sima pénzfeldobás. Van elméletünk, felmegy, leesik, 49.999... fej, 49.999... írás, 0.00...01 élén marad.
Megcsináltuk milliószor, milliárdszor, jól működik. Aztán jön valaki, azt mondja, ez nem jó. Csináljuk meg szerda éjfélkor a Libegő felső állomása előtt, és meglátjuk, nem jó az elméletünk. Hülyeség a gravitáció, hülyeség a valószínűség, minden másképp van.
Nem esik le, lebegve fog forogni 2m magasan.
Nos, elég meglepő lenne, az a minimum. Sok kérdést kellene felülvizsgálni hozzá gravitációról miegyebekről.
A gravitációs modell nem úgy omlik össze, hogy sehol soha semmi pénz nem esett le, minden kísérletünk hibás. Hanem olyan elmélet kell következzen, ami a szokásos leeséses esetet is magyarázza, meg a szerda éjféli lebegőset is.
A foton szerintem nem részecske, azok alapján amit ide irtatok, hanem egy részecske kvantált allapota.
Ez végképp rossz. Úgy hangzik, mintha egy berezgett sörét lenne - amiből azonnal jön a következő idétlenség:
Mi hozza rezgésbe?
:-)
A foton olyan objektum, aminek nincs köznapi életből ismert megfelelője. Még úgy sem, hogy valami ismert cucc berezeg, és akkor más jól jellemzi.
Semmi hasznosat nem tudsz meg abból, hogy részecskének nevezték, nem visz előrébb, ha azon tipródsz, jó név ez vagy nem jó név. Az se, hogy ha ez nem jó név, akkor talán a "vizibolha" elnevezéssel közelebb juthatsz a megértéséhez. Ez nem így működik.
A fény viselkedéséről van egy csomó kísérleti tapasztalatunk. Ezek egy részét jól lefedi a jóval egyszerűbb klasszikus Maxwell modell. Van azonban sok olyan tulajdonsága, amit nem képes magyarázni.
Hosszas munkával, rengeteg kísérlettel kifejlesztettek egy kvantált mező modellt, ami a jelenleg legfejlettebb fény modell. Ennek objektuma a foton. Matematikai leírása van, azt lehet megérteni, az jellemzi. A ráaggatott nevek csak nevek, jók vagy rosszak, mindegy, nem számít.
"Lenne egy kevés munkával járó, nagyon egyszerű lehetőség. Azt írtad, van egy írásod, amely tetszett egy fizikában járatos ismerősödnek. Vagyis átment egy előzetes szűrőn. Mutasd meg nekünk is - ezzel megspórolva egy csomó kérdezősködést. "
Ez a hajó már elment. Annak, aki ostobának tart, minek küldeném el?
Meg nem is lenne értelme. Nem megérteni akarnátok, hanem lehurrogni.
Egyébként meg szeretem ha kérdezősködtök. Nekem nagy segítség, mert néha el sem tudom képzelni, hogy valami, ami nekem természetes, másnak gondot okoz.
Nektek is jó, mert úgy tanultok, ha kérdeztek. Mint a gyerekek.
Ez az az alapvető kérdés, amiben nem értesz egyet Einsteinnel, meg a világ összes ma élő fizikusával.
Te azt mondod, a fényközeghez képest történő mozgást ki lehet mutatni, csak a rendelkezésre álló kísérletek erre nem alkalmasak.
(Ez 120 éve még értelmes lett volna, ma nem. Felsoroltam néhány pontos kísérletet, ami kizárja.)
Einstein meg azt írta, a sikertelen kísérletek arra utalnak, hogy az eletrodinamika és mechanika nem függ az abszolút nyugalomtól (vagy a kontextus alapján a fényközegtől).
A cikk idején még nem lehetett teljesen biztos a dologban, de arra mindenképpen érdemes volt, hogy feltárják, milyen következményekkel jár, ha ez az eset teljesül.
Ez az, amit neked is át kellene gondolnod. Te azonban elzárkózol (vagy képtelen vagy erre), ha meglátod valahol, ugrasz rá, és elutasítod.
Az olyan kérdésekből, mint hogy a részecskefizikus egyben specrel szakértő is, az látszik, hogy nem érted, milyen mélyen beépült ez a szimmetria a teljes fizikába. Számodra ez még mindig csak mese ikrekről, vonatokról meg egyéb furcsaságokról.
"A kvantummező elmélet szerint az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéje a foton. Ez igaz állítás – de csak a kvantummező-elmélet matematikai keretében értelmezve. A félreértés abból fakad, hogy a „részecske” szót köznapi értelemben használjuk, miközben a foton valójában kvantumállapot..."
Szóval mindenki "részecskének" nevezi, de mégsem részecske, hanem kvantumállapot.
Hát én nem értek az autó szereléshez , de Aumar is azt irta valahol, hogy ha egy tárgy a Föld felé zuhan , akkor a Föld is zuhan a tárgy felé. Akkor a Föld kimozdulna a helyéről, de ez csa az az egyik ok.
"Examples of this sort, together with the unsuccessful attempts to discover any motion of the earth relatively to the “light medium,” suggest that the phenomena of electrodynamics as well as of mechanics possess no properties corresponding to the idea of absolute rest."
A második bekezdés eleje.
Persze ehhez tudnod kellene hogy milyen kísérletekről beszél itt Einstein.
Elárulom, elsősorban az MM kísérletekről, továbbá más olyan kísérletekről is, amelyek null eredményt adtak.
Lenne egy kevés munkával járó, nagyon egyszerű lehetőség. Azt írtad, van egy írásod, amely tetszett egy fizikában járatos ismerősödnek. Vagyis átment egy előzetes szűrőn. Mutasd meg nekünk is - ezzel megspórolva egy csomó kérdezősködést.
Van olyan motorom, ahol a mágnesek állnak, a tekercsek forognak. Meg van olyan motorom, ahol a tekercsek állnak, a mágnesek forognak. Mindkét fajta működik.
A kvantummechanika szerint az elektromágneses kölcsönhatás részecskéje a foton.
Akkor ez nem igaz?
A kvantummező elmélet szerint az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéje a foton. Ez igaz állítás – de csak a kvantummező-elmélet matematikai keretében értelmezve. A félreértés abból fakad, hogy a „részecske” szót köznapi értelemben használjuk, miközben a foton valójában kvantumállapot, amely egyszerre hordoz hullámszerű és részecskeszerű tulajdonságokat, de nem azonos sem a söréttel, sem a vízhullámmal.
A foton olyan objektum, amelynek nincs köznapi tárgy megfelelője.Vannak tulajdonságai, amik sörétre hasonlítanak, vannak olyanok is amik hullámra hasonlítanak, de nem sörét és nem hullám. Pontosan ezért modellezik teljesen más matematikai objektummal, mint a sörétet vagy a vízhullámokat szokás leírni.
"Az egyik ilyen megbízható jel, ha valaki nagyon egyértelmű és konkrét kérdésekkel kapcsolatban megpróbál úgy tenni, mintha meg sem hallotta volna azokat. "
Öten kérdeztek folyamatosan, és egy hozzászólásban rendszerint több kérdés is van. Ki győzné ezt?
Ezért szelektálnom kell.
De veled kivételt teszek.
"...itt vannak azok a kérdések, amiket korábban már feltettem neked, és ha normálisan megválaszolod őket, akkor hajlandó vagyok elhinni, hogy tényleg van valami elmélet a tarsolyodban, nem csak vetítesz itt:
"Miért hurcolja az étert a Föld?"
Egyrészt, mert ezt mutatta az MM kísérlet. Ha van fényközeg (éter), akkor csakis ez az egyetlen logikus magyarázat van a null eredményre. Erre már Stokes és Miller is rájött. Talán nem hallottál róla.
Másrészt azért, mert a Föld a keringés során mindent magával visz mondjuk 500 ezer kilométeres sugarú gömbben. Téged is magával visz, pedig nem vagy a Földhöz rögzítve. A légkört is magával viszi, a műholdakat is magával viszi, a Holdat is magával viszi, a mágneses mezejét is magával viszi, a gravitációs mezejét is magával viszi. Vagyis mindent magával visz. Miért ne vinné magával a fényközeget? Mindezt a nagy tömege miatt.
Az ISS-nek mekkora a tömege a Földéhez képest? Majdnem nulla. Hát ezért nem visz magával.
"milyen magasságig?"
Elégedj meg annyival, hogy több, mit 500 ezer kilométerig, egyre csökkenő mértékben.
"Miben lenne más az általad javasolt MM, mint amit teljesen praktikus okokból a lézergirók ott amúgy is csinálnak az ISS-en?"
Mi köze van a MM mérésnek a lézergirókhoz? Szerintem semmi.
De nem csak az MM kísérlet jöhet szóba, hanem minden olyan kísérlet, amely nulla eredményt adott a Földön.
Ha olyan a szuperfizika, hogy mindenre csak mondani kell valamit, akkor könnyű.
Ha viszont használni is kellene valamire, akkor már egész más a helyzet. Meg kellene mondani, pontosan számszerűen hogy kell kiszámítani dolgokat a méteres hullámok mint modell segítségével. Nem rámondani, hogy ok, daraboljuk, hanem megmutatni, hogy lesz ebből lézer, a lézerből hogy lesz impulzus és így tovább. Képletekkel, számítási módszerekkel, számszerű végeredménnyel.
