> Baj van a matekkal, és emiatt a fizikával is. > Hiszen nem Gnudist tehet róla, ha ez egy így vált számára érthetővé...
Mivaaaan? Nem "így vált érthetővé", hanem ez a definíciója a dimenziónak. Még ha neked esetleg nem is tetszik. Tényleg menjünk vissza a 2 dimenziós polárkoordinátákhoz, amíg ott nem világos, hogy miért 2 dimenziós az RxR, kár a Minkowski-térről beszélni. Lehet, hogy nem volt elég világos: egy sokaság dimenziója az a szám, ahány független koordináta kell egy pontjának meghatározásához. Ne mondd már, hogy az R3-ban meg tudsz adni egy pontot 1 valós számmal... mert a teáltalad hangoztatott 1dimenziósság pont ezt mondja.
"Ezek komolytalan mondatok, irány a koordinátageometria....... ( kis ismétlés)" Egyetértek veled, is mégha lejáratlak ezzel. Irány a koordinátageometria... ott kezdődnek a bajok...
Most már nyugodtan kimondhatom: Baj van a matekkal, és emiatt a fizikával is. Hiszen nem Gnudist tehet róla, ha ez egy így vált számára érthetővé... Habár...
Két dimenziós: r hosszúság, és képzetes i*c*t hosszidő. Másodfokú egységgyökkel képzett, tipikus két dimenziós struktúra. Akárhogy nézem. Hogy kavarnak benne három koordinátával is még, miért ne, lehetne tízzel is, ha az mindd ugyanazon valós egységgyökkel (1) van jelölve. Ez olyan világos! Neked nem?
De muallim, szerinted hány dimenziós a Minkowski tér? Mert most ez a kérdés. Volt ugyanis egy meghatározás a dimenziókról, Gnudistté, megtalálhatod. Azt kifogásoltam. Mert az állítom, hogy valójában az csak kétdimenziós. És ez nagyon fontos kérdés szerintem. Ne vicceld el.
"alfa, béta, gamma- a bezárt szögek, biztos vagyok benne, hogy ezek mindegyike szerinted valamely szögkoordináta. És a számuk is három, pont, mint a hosszkoordinátáké, csak ezek most itt szögek."
Ezek komolytalan mondatok, irány a koordinátageometria....... ( kis ismétlés)
Gnudist "A dimenziószám ugyanis éppen úgy van definiálva sokaságokon, hogy "hány koordinátával adhatod meg (lokálisan) a pontok helyét", vagyis hogy R hanyadik direkt hatványával izomorf lokálisan. A Minkowski-tér meg kb. definíció szerint RxR3 ~ R4..."
Tényleg, igazad van. Hiszen valamely derékszögű koordinátarendszerben a pont megadható nemcsak hosszal, hanem három merőleges kúpszöggel is. Közülük kettő kimetsz egy vonalat, a harmadik meg azon egy pontot. Vagy tévedek?
Ez roppant érdekes, mert ezt össze lehetne vetni a Minkowski térrel. Próbáljuk meg. dx= r*sin(alfa) dy= r*sin(béta) dz= r*sin(gamma)
alfa, béta, gamma- a bezárt szögek, biztos vagyok benne, hogy ezek mindegyike szerinted valamely szögkoordináta. És a számuk is három, pont, mint a hosszkoordinátáké, csak ezek most itt szögek. most ezket négyzetre emeljük, és kész is a Minkowsky tér három fris eleme... De hoppá! Mi az hogy "r"? Az hogy kerül ide, kéretlen negyediknek? Kidobni, azonnal, leegyszerűsíteni, annihilálni!
NE TEDD- mert ő itt az egyedüli dimenzió! Ha őt elveszíted, a többivel vakarhatod a füled tövét... Gnudist, már nem élvezetes számomra semmiféle csőlátás.
> A tér lehet három koordinátás, de egy dimenzió. (latinul dimenzió- kiterjedés, > koordináció- egymás mellé rendelés, mindegy egyik se túl helyes, ez van) > A Minkovski tér kétdimenziós, mert csak másodfokú egységgyökkel (i) van jelölve, és > egyedül az idő. Szavakon, meg az eredetükön lehet lovagolni sokáig, attól még nem lesz 2 dim. a (szokásos) Minkowski-tér. A dimenziószám ugyanis éppen úgy van definiálva sokaságokon, hogy "hány koordinátával adhatod meg (lokálisan) a pontok helyét", vagyis hogy R hanyadik direkt hatványával izomorf lokálisan. A Minkowski-tér meg kb. definíció szerint RxR3 ~ R4...
"Nos ezzel megdöntötted a generális relativitáselméletet is, mert sajnos az aeset az igaz.
Mert a 2. órát bármikor visszahozva a földre és a 3. óra (master clock) mellé helyezve azt láthatjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.
A repülő GPS órák (2) ugyanis folyamatosan össze vannak hangolva a coloradoi Schriever légibázis master clock (3) órával."
Hát ez már masszív bugyutaság.
A földi master óra nincs "megerőszakolva", nem alkalmazzák rá a napi 38 microsec lassítást.
Ebből fakadóan a következtetéseid ostobaságok.
Ahhoz meg, hogy valaki azt higyje, hogy a napi 1 nsec nagyságrendűen pontos műholdórákat folyamatosan naponta 38000 nanosec-el korrigálnák, valami elképesztően bugyutának kellene lennie.
De úgy látszik, hogy ez nem lehetetlen. :))
Nevetséges, hogy a kis eltérések korrigálásába, ami 1 százaléka sincs a minden holdra folyamatosan alkalmazott relativisztikus korrekciónak, kapaszkodsz, mint fuldokló a szalmaszálba. :))
Azt meg egy kutya is megértette volna, olyan lassan mondtam, hogy az első húsz napon mindenféle korrigálás nélkül figyelték meg az első holdat, kizárólag abból a célból, hogy ellenőrizzék, hogy valóban a relativitáselmélet által megjósolt napi 38 microsec sietést fogja-e mutatni.
Azt mutatta és olyan meggyőzően, hogy azóta is alkalmazzák a relativisztikus korrekciót mindegyik hold mindegyik óráján.
És bármennyit prüszkölsz, terelsz, ködösítesz, ezt nem tudod letagadni, legfeljebb saját magad becsapására elegendő.
Helyes, ha az ember következetes, és alapdefiniciókból, axiómákból indul ki. Én erre törekszem, pld. csak úgy öntöm az axiómákat ... Te magad által deklaráltan nem rendelkezel ilyesmivel. Hogyan tudunk vitatkozni?
Egy mutáns "A Minkowski tér négy dimenziós, mert a három térdimenzió eleve három, + 4. az idő."
A tér lehet három koordinátás, de egy dimenzió. (latinul dimenzió- kiterjedés, koordináció- egymás mellé rendelés, mindegy egyik se túl helyes, ez van) A Minkovski tér kétdimenziós, mert csak másodfokú egységgyökkel (i) van jelölve, és egyedül az idő. Ezáltal passzol az SRE-hez, amelyben szintén egy kiemelt hossz van.
A tér viszont akkor háromdimenziós, ha koordinátái a harmadfokú egységgyökkel vannak jelölve, egy valós, és két konjugált képzetes gyök, ime ők: 1; (1+i*3^0,5)/2; (1-i*3^0,5)/2. Így csak egyetlen valódi hosszkoordinátája van. A többi valamiféle képzetes hossz. Ettől még a tér lehet valós, próbáld ki. Ha láttál már ilyen térbeli koordinátarendszer, az volt háromdimenziós. De ilyet sohase láttál. A "Minkowski térben" ehhez még csak hasonló sincs.
Azért nem kell úgy lebecsülj, hogy nem tudom, mi az hogy négy, vagy hogy 2x2. Olvass bele a "Számoljunk egymással" topikba. Nem én vagyok a slendrián, mégha kajla is a sapkám.
Ami struktúráját tekintve hasonló a Heisenberg határozatlansági relációhoz, csak nem a p impulzus, hanem az idő szerepel benne, és nem a Planck állandó (P/4Pi) az eredmény.
Ebben valóban hasonló, abban viszont elltérő, hogy a Heisenberg féle relációnak van köte a valósághoz, a habár félének meg nincs.
De ezen könnyű lenne javítani... ha haklandó lennél rendesen megtanulni legalább aza alapokat. Nálam a képletek nem "fagynak" meg, mereven, mint a feltalálójukat dicsőítő lovasszobor, hanem olyanra alakítom őket, amely szerintem megfelelőbb, és amiért ők is hálásak lennének.
Előremutatóbb lenne olyanra alakítani, ami valami valóságnak megfelelő dolgot ír le.
Amúgy már bizonyítottam, van ebben gyakorlatom, nem félek hozzájuk nyúlni, többnyire szerencsés kézzel.
Sajnos a szerencse nem elég. Ahhoz, hogy mindig szerencsésen jó eredményt kapj, oltári szerencse kell. Szerencsésebb a tudás alapján jó eredményt kapni.
Privatti. "Amikor felgyorsult, azt tapasztalja, hogy a Világ megrövidült, s emiatt évek helyett másodpercek alatt eléri a célt." Ezzel szemben a világ hosszabb lett, mert a MÉRŐRÚDJA rövidült.... Kis különbség! Nézd meg a képletet.... A Lorentz faktor útnál a NEVEZŐBEN van. Beleestél egyikébe az SRE godolati kísérlet csapdáinak, és jól érzed benne magad.
"Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2' tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0"
Nevem Teve.
Már kezdetben írtam, hogy milyen esetre számoltam az 1-es arányt, egyetértve, hogy vizsgáljunk más eseteket, ahol lehet más is. Ne ezt tegyük inkább, felesleges vita helyett?
De én most ezt már a "hosszidő" változó szempontjából kezdeném el.
Ami struktúráját tekintve hasonló a Heisenberg határozatlansági relációhoz, csak nem a p impulzus, hanem az idő szerepel benne, és nem a Planck állandó (P/4Pi) az eredmény. De ezen könnyű javítani... ha emlékszel a Newton tömegvonzási képletre. Nálam a képletek nem "fagynak" meg, mereven, mint a feltalálójukat dicsőítő lovasszobor, hanem olyanra alakítom őket, amely szerintem megfelelőbb, és amiért ők is hálásak lennének. Amúgy már bizonyítottam, van ebben gyakorlatom, nem félek hozzájuk nyúlni, többnyire szerencsés kézzel.
Persze lehet, hogy hiányzik még egy axióma, amit pedig azt hittem, mindenki ért, de úgy látszik, nem mindig, ezért kell, hogy axiómaként írva legyen:
Axióma Nn "KÉT, EGYAZON VONATKOZTATÁSI RENDSZERBEN, EGYIDŐBEN TÖRTÉNŐ BÁRMELY FIZIKAI, VAGY EGYÉB ESEMÉNY EGYMÁSSAL EGYIDEJŰ, ÉS ÍGY HIVATKOZHATÓ." Érzem, hogy kellé még rajta javítani, de azért csinosnak találom...
A vonatkoztatás rendszer nem egy pont, hanem egy koordináta, amely K'-ből áthalad a K ponton. Azért arról ne feledkezz meg, hogy bármely esemény ezen a végtelen, egymásba érő tengelyen, nem krumpli, és saláta hanem úgy ahogy mondom, esemény. Mégpedig egyidejű azzal az eseménnyel, amelyet Te annak tekintesz. Két egyidejű eseményről van szó tehát, akárminek nevezed a másikat, nevezheted kollapszusnak is.
Az egyik fizikai, a sebesség, vagyis hogy a K' rendszer két pontja hogyan, mikor halad el. A másik a velük egyidejű prosperitás, és kollapszus. Az egyidejűség miatt közöttük egyenlőségjel tehető.
- Vagyis nyugodtan mondhatod: Akkor történt, amikor a kollapszus volt. - De azt is, hogy akkor történt, amikor x' pont t' időben elhaladt x2 előtt. Ez két esemény, azonos időpontban. És akkor joggal leírhatod: v=(x2-x1)/(t1-t2)
Sajnálom, hogy ezt nem látod be.
Ahogy egy mutáns nekem javasolta, nektek is el kell gondolkodni, hogy az SRE-ben mit jelent a nem anyanyelvi értelemben vett ESEMÉNY? Különben magatok cáfoljátok az SREt, amit én nem tennék. Hiszen számtalan esetben az SRE, maga EINSTEIN hivatkozik ilyen eseményazonosságokra,... vonat, lámpavillanás...szerintem is helyesen. Belátom, nem könnyű ezzel azonosulni. Próbáljátok meg.
sajnos , mikor ezt a számítást beírtad és ábrákat berajzoltad, még nem fórumoztam, mikor pedig elkezdtem fórumozni, ennyire nem olvastam vissza.
Ha megtettem volna, eszem ágában sem lett volna ábráimat betenni.
A számpéldát, amit végigszámoltál, pedig mindenkinek (már akit érdekel) végig kellene csinálni, úgy, ahogy tetted, mindhárom rendszerben mindhárom utazóra.
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze. Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.
Talán próbáld meg ugyanezt egy kicsit precízebben, formálisabban: "x" szimbólum - jelentése "prosperitás" "y" szimbólum - jelentése "kollapszus" ha van egy ilyen összerendelés, nagyob az esélye, hogy értelme is van annak amit írsz.
Nevem Teve. v= (x2-x1)/(t1-t2)- írtam fel ezt az egyenlőséget, amelyet Te általában vitatsz.
A felírt szituáció a K'-megfigyelőnek a K-ból induló, EGYENLETES sebességével egyenértékű, és igaz reá, hogy a C=dx*dt "hosszidő" állandó, vagy, hogy (dx'*dt'/dx*dt)=1
K és K' nem megfigyelők, és nem indulnak sehová, hanem vonatkoztatási rendszerek, amelyeket az kapcsol össze, hogy K szerint K' v sebességgel halad, K' szerint K -v sebességgel halad. Az L-t arra való, hogy tetszőleges E esemény K-beli koordinátáit K'-beli koordinátákra átszámoljuk... jelöljük így: koord(E,K)=(t,x); koord(E,K')=(t',x'); koord(E,K')=Lorentz(v,koord(E,K)) koord(E,K)=Lorentz(-v,koord(E,K'))
te itt két eseményt veszel fel (E1,E2), melyek koordinátái K-ban t1,x1 és t2,x2; K'-ben t1',x1' és t2',x2', és azt várod hogy (t2-t1)(x2-x1) egyenlő legyen (t2'-t1')(x2'-x1')-vel. Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2' tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0
Azokat az idő és a hely koordinátákat a "sebesséág" definiciója kapcsolja össze. Ahogy a megfigyelő eljut az egyik ponttól a másikig, az út, és az idő.
Talán próbáld meg ugyanezt egy kicsit precízebben, formálisabban: "x" szimbólum - jelentése "prosperitás" "y" szimbólum - jelentése "kollapszus" ha van egy ilyen összerendelés, nagyob az esélye, hogy értelme is van annak amit írsz.
Nevem Teve. v= (x2-x1)/(t1-t2)- írtam fel ezt az egyenlőséget, amelyet Te általában vitatsz.
A felírt szituáció a K'-megfigyelőnek a K-ból induló, EGYENLETES sebességével egyenértékű, és igaz reá, hogy a C=dx*dt "hosszidő" állandó, vagy, hogy (dx'*dt'/dx*dt)=1
K és K' nem megfigyelők, és nem indulnak sehová, hanem vonatkoztatási rendszerek, amelyeket az kapcsol össze, hogy K szerint K' v sebességgel halad, K' szerint K -v sebességgel halad. Az L-t arra való, hogy tetszőleges E esemény K-beli koordinátáit K'-beli koordinátákra átszámoljuk... jelöljük így: koord(E,K)=(t,x); koord(E,K')=(t',x'); koord(E,K')=Lorentz(v,koord(E,K)) koord(E,K)=Lorentz(-v,koord(E,K'))
te itt két eseményt veszel fel (E1,E2), melyek koordinátái K-ban t1,x1 és t2,x2; K'-ben t1',x1' és t2',x2', és azt várod hogy (t2-t1)(x2-x1) egyenlő legyen (t2'-t1')(x2'-x1')-vel. Már írtam rá példát, hogy ez általában nem igaz, például ha x1=v*t1, x2=v*t2,t1<>t2 akkor x1'=x2' tehát (t2-t1)(x2-x1)<>0, (t2'-t1')(x2'-x1')=0
A GPS tehát frappáns bizonyítása annak, hogy a relativitáselmélet éppenhogy a látszatot írja le. Nem a látszólagost, hanem a mérhetőt... szerinted a tudománynak a magábanvaló és megfigyelhetetlen "valósággal" kellene foglalkozni, nem pedig a mérhető és tapasztalható jelenségekkel?
