Most tehát az az állításom, hogy a LORENTZ transzformációban látens benne van a hosszidő koordináta C=dx*dt, [x*t; (d'x*d't)/(d'x*d't)], ami mint sebességfüggvény bontható ki. Ha ezt elfogadjátok, felmerül még a kérdés, hogy ez határozatlan, vagy határozott.
"A kettö valószinüség között nincs apriori összefüggés."
Na ezt helyesbíteni kell.
Ha egy testeket felossztjuk a négy stabil elemirészecskére (e, p, P, és E), akkor mind a négynél (k=1,4) a folytonotossági egyenlet
d/dt ró(X;k) + div j(X;k) =0
érvényes mint mellékfeltétel. (A stabilitásukat a fizika 10^91 évre saccolja).
De a testek sebességét és gyorsulásátál 'elfelejtette' a fizika megmérni pl. a gravitációs mezöben, tehát a szabadesésnél, úgy 10^-3-nál pontosabban. A SRE érvényessége kérem szépen még parasztvakításnál is rosszabb.
Nem értem az egész ebben a topicban folytatott vitát az SRE érvényességéröl, az ilyen makroszópikus bizonytalanság fényében.
Tehát az útidőarány szorzata nulla, amikor v=x/t. Ennek nyilván megvan a megmagyarázható oka.
Mintahogy biztosan más, ha v<>u= x/t. És vannak határértékei v=c; u=x/t=c szélsőségeknél, amelyek másképpen, de szinén levezethetők,. De végül is az útidő(arány) mint változó (C=x*t) tagadhatatlanul létezik, mint három sebesség fügvénye: c: fénysebesség állandó v: a K' koordinátarendszer sebességes, mint változó u=x/t (mondjátok meg Ti, hogy Mi?), szintén mint változó.
Van tehát egy "C" hosszidő változónk, amely két sebesség függvénye, amelyek ha meghatározhatók, a C is határozott, ha nem, akkor a C is határozatlan.
Amúgy tudhatjuk még a "C" ről, hogy v=u esetén nulla értékű, és ha nem dorongoltok le, mint mindig, néhány pontja még kiszámítható.
Ez most jó és hiteles kell hogy legyen, mint kiindulóadat.
Beosztok t-vel, csak ennyit teszek. t'/t= [1-v*(x/t)/c^2]/(1-(v/c)^2)^0,5
idáig csak jó? Most azt mondom, legyen v=x/t, éppen, csak valamiért....
akkor t'/t=[1-(v/c)^2]/(1-(v/c)^2)^0,5=(1-(v/c)^2)^0,5
Ilyenkor könnyű hibázni, de Ti úgyis kijavítotok.
t1/t=(1-(v/c)^2)^0,5 vagyis éppen a Lorentz faktorral egyenlő, de mint szorzóval. Egyébként, az időarány rövidül, Ti is állítjátok, az ikernél- nem lehet rossz. Nézem jobbról, nézem balról. Hol hibáztam? Egyáltalán, hibás ez?
Hiszen csak annyit tettem, mint korábban is, hogy azt mondtam, hogy x/t=v Mert továbbra is úgy gondolom, hogy az események a sebességgel, a k' koordinátatengely jelölt pontjainak áthaladásával egyidejűek. Így ilyen azonosság felírható. Vagy azt az esetet, hogy v=x/t ki kell zárni? Ha nem kell kizárni, jogos, hogy ekkor az időarány így változik? Mi történik, amiért jogos? Mert az eredeti levezetésemben is pont ez volt, csak dt különbségként.
A makro fizikára alapuló SRE, a pontosnak vélt hely és idö méréssel, az idöszinkronizációval csak parasztvakítás.
A részecskefizika kimutatja, hogy a részecskéknél a hely csak kb 10^-8 cm-es és az idö csak kb. 10^-8 s-os bizonytalansággal mérhetö meg.
A részecskéknél csak valószinüségekröl beszéletünk a fizikában, hogy hol tartozkodik és mekkora a sebessége. A kettö valószinüség között nincs apriori összefüggés.
"Gonodolod, hogy el lehet neki magyarázni a "lineáris tér" mibenlétét?"
Attól függ.
Jaj, a képletben igazad van!
Úgy írtam, de nem úgy gondoltam, az 1-es véletlenül maradt le, pont ahogy Te is jól "Gonodolod", de ezt írod helyette, de én jól értem mégis. Az első levezetésemben szereplő képletet pedig a négyjegyüböl másoltam ki. Lehet hogy ott hibás? De most előkerestem Albert Einstein 1921-es "Über die..." fordítását. Bár a fordítás sem biztos. Ezekután semmi sem az.
Gnudist Bárhogy forgatjuk, külön dimenziónak külön jelölése kell hogy legyen! Ha neked három dimenzió kell valamely számításhoz, vagy négy, úgy légyszíves alkalmazni ugyanannyi jelölést. Ha ezt nem teszed, akkor csak annyi dimenziód van, ahány jelölést alkalmazol. A Minkowski térben ez csak kettő: (1); és (i). Ezért az kétdimenziós, akárhányat képzelsz bele. A DNS molekula térbeli alakzat, mégis szekvensekre bontható, és bármelyikre megmondhatod, melyik létrafokról van szó, mi az eltérés. És mégcsak nem is gondolsz arra, hogy ehhez x,y,z-t használj. Ki is nevetnének. Amúgy meg a tér valós szerkeztéről, határozottságáról elég sokféle olvasható.
Persze használhatsz tőlem bármely számot, ki mondta hogy csak egészet kell?
Csinálhatsz olyan számot, amelynél a tizedesvessző után van a második koordinátád. Csinálhatsz bármely algoritmust a számok távolságának meghatározására. A legegyszerűbb algoritmus egy táblázat, amiben a pontok közötti távolság számított, vagy bocsánat- lemért értéke van. Csak egyet nem tehetsz: hogy azonos (jelölésű) dolgokat különbözőnek nevezz, ahogyan one zsinor teszed! Nem azt mondom tehát, hogy legyen háromnál kevesebb koordinátád, ha annyi kell hogy legyen, hanem azt, hogy nevezd őket úgy, ahogyan illik, és ne zanzásítsd. De mert a matek erre Téged felhatalmazott, és sokkal képzettebb vagy nálam, outsidernél, ezt a természetes észrevételem egy- kétszer még hangoztatom, azután abbahagyom. Pedig, ha körülnézel- ez az egyik a kevés téma közül, ami a cserebogarak halhatatlansága mellett itt vitára érdemes.
"Ezt legalább Te magad érted ? Elmagyaráznád, hogyan korrigálják minden műhold óráját úgy, hogy nem korrigálják minden műhold óráját mert az bugyutaság lenne?"
Az első hold óta fellőtt összes holdat már a Földön véglegesen a relativisztikus korrekció szerint lassított órával lövik fel.
Tehát korrigált óra de nem abban az értelemben, amivel te ködösíteni akarsz.
Ez az eltérés gyárilag, mindig benne van az órákban, nem függ más óráktól, a földi "master clock"-tól, semmitől.
Hogyan lehet ilyen hitvány érveléssel előállni?
Napi 38000 nanosec beépített eltérés van, ezen kívül naponta nanosec-es nagyságrendű korrekciókat hajtanak végre az egész rendszer egységes idejének fenntartására és akkor te szavak szintjén lovagolva akarod elintézni azzal, hogy ez is korrekció meg az is korrekció, tehát az egész egy összevissza korrigált értelmetlenség. :)))
Ezt te pontosan érted, mégis összevissza kavarsz vele.
Ahhoz meg, hogy valaki azt higyje, hogy a napi 1 nsec nagyságrendűen pontos műholdórákat folyamatosan naponta 38000 nanosec-el korrigálnák, valami elképesztően bugyutának kellene lennie.
..Azt mutatta és olyan meggyőzően, hogy azóta is alkalmazzák a relativisztikus korrekciót mindegyik hold mindegyik óráján.
Ezt legalább Te magad érted ? Elmagyaráznád, hogyan korrigálják minden műhold óráját úgy, hogy nem korrigálják minden műhold óráját mert az bugyutaság lenne?
> Most beszámozom a tér összes pontját, sorba. A jobbközépen a harmadik sorban > lévő pont száma lesz a 11-es. És így tovább. Ez sajnos nem megy így. Adok 10 másodpercet arra, hogy rájöjj.
...
Letelt: a valós számok, és így persze az n dimenziós valós terek pontjai sokkkkal többen vannak, mint az egész számok. Nem lehet őket besorszámozni. Persze R meg Rn már azonos számosságú, úgyhogy végülis lehetne szerkeszteni valami Peano-görbeszerűséget, ami a tér minden pontjához egy valós számot rendel, node gondolom te se ilyesmire gondoltál. Meg azért nem ártana, ha a "szomszédos" pontokhoz "szomszédos" koordinátaértékek tartoznának...
> Mert nem ez a dimenzió fizikai értelme! Legalábbis, nem ez kellene, hogy legyen. > Hanem a jelölés, vagyis a dimenzió. A habár értelmezés szerint. A te értelmezésed szerint lehet. De attól még ez a dimenzió matematikai definíciója. És a fizikát meg matekkal írjuk le.
> És akkor jól látnád, hogy azok csak egy dimenziót érnek. Ezt a mondatodat nem tudom értelmezni, bocs. Hhogy n dimenziót ér valami? Nem pénz az...
> A többi is létezik, de nem ismerem meg őket. Csak "képzetesek" számomra. > A három térkoordinátából nekem csak egy a valós- amerre megyek. Jaaaa, értem. A képzetes szót nem a matematikában megszokott (és pontosan definiált) értelmében használod, hanem valami homályos hétköznapi jelentést akarsz beleerőszakolni a képletekbe. Hát hajrá.
> Mert a specrel előszeretettel beszél a haladás irányáról... az x tengelyről. > Neki is az a valós. Ugye tudod, hogy lehet haladni átlósan is? És a specrel képletei akkor is tökjól működnek...
Csak annyit, hogy a Minkowski, vagy bármely tér az ismertetett definició alapján 1-től végtelen dimenziójú lehetne. És csak a habár definició adhat neki meghatározott számot. Kettőt, négyet, vagy amennyit akartok. Nekem elég kettő.
Belátom, hogy mindez nagyon "habárias". Eleget próbálgattam (hiába) a "számoljunk egymással" topikban. Így nem is folytatom, csak ha igénylik. De örülök, hogy kiírhattam.
Gnudist "egy sokaság dimenziója az a szám, ahány független koordináta kell egy pontjának meghatározásához." Most beszámozom a tér összes pontját, sorba. A jobbközépen a harmadik sorban lévő pont száma lesz a 11-es. És így tovább. Egyetlen hossz koordinátaértékkel a sokaság minden pontjára rámutattam! Csupán egyetlennel! Mert nem ez a dimenzió fizikai értelme! Legalábbis, nem ez kellene, hogy legyen. Hanem a jelölés, vagyis a dimenzió. A habár értelmezés szerint.
Hiszen a Minkowsky képletben, azt t-re rendezve az (i) állhatna a zárójelbe tett három négyzetösszeg mellett, nevezőben pedig osztva a c fénysebességgel, mint képzetes időhossz, (most megfordítva, mint az előbb). És akkor jól látnád, hogy azok csak egy dimenziót érnek.
Emellett, nekem ne mondja senki, hogy az előre, az oldal, vagy fel-le irány ugyanazon dolgok. Hiszen tudom, hogy nekem az a lényeges ahová megyek. Az a valós.
A többi is létezik, de nem ismerem meg őket. Csak "képzetesek" számomra. A három térkoordinátából nekem csak egy a valós- amerre megyek. A többi más, képzetes. Ezt úgy fejezhetem ki egy 3R rendszerben, hogy az egyik koordináta valós csak, a másik kettő pedig harmadfokú konjugált egységgyök jelölésű. Így tehetem őket eltérő dimenziójúvá. Ez nem változtat például azon, hogy kettő szorzata, a sík, vagy háromé, a tér valós szám legyen? És az is igaz lehet, hogy nem, vagy csak ritkán lehet ilyen "elhanyagolásból" baj. De éppen a specrelnél nem hanyagolnám el... Mert a specrel előszeretettel beszél a haladás irányáról... az x tengelyről. Neki is az a valós. Hozzáteszem- bármely irány lehet x.
> Baj van a matekkal, és emiatt a fizikával is. > Hiszen nem Gnudist tehet róla, ha ez egy így vált számára érthetővé...
Mivaaaan? Nem "így vált érthetővé", hanem ez a definíciója a dimenziónak. Még ha neked esetleg nem is tetszik. Tényleg menjünk vissza a 2 dimenziós polárkoordinátákhoz, amíg ott nem világos, hogy miért 2 dimenziós az RxR, kár a Minkowski-térről beszélni. Lehet, hogy nem volt elég világos: egy sokaság dimenziója az a szám, ahány független koordináta kell egy pontjának meghatározásához. Ne mondd már, hogy az R3-ban meg tudsz adni egy pontot 1 valós számmal... mert a teáltalad hangoztatott 1dimenziósság pont ezt mondja.
