Ha már olyan bizonytalanság van a sebesség mérésnél, mi értelme van két v sebességgel mozgó inerciarendszerek bevezetése, és honnan jön az 'inercia' fogalma egyáltalán?
Az egyenletesen egymáshoz képest gyorsuló inerciarendszerektöl ne is beszéljünk.
már probléma van, mert az x1,t1 és az x2,t2 pontokat sem tudod kellö biztonsággal egy makroszkópikus testnél megmérni. (Egy mikroszkópikus részecskénél meg elvi lehetetlenség.)
Köszönöm Muallim. Illetlenség mit teszek, és szép, hogy Ti szóba álltok velem. Én meg ezt azzal hálálom meg, hogy komiszkodok. Mert őszintén- ha mindenki jól nevelt, akkor ezzel úgy hiszem, valamiféle hiányt pótlok, persze, csak amíg bírom. Mert komisznak lenni se könnyű, és ahogy öregszem, és gyengülnek a kezeim, hát...
"Habár, és milyen pontosan tudod megadni az x-et, a t-t és a v-t az egyenleteidben egy makroszkópikus testre vonatkozóan?"
Hát kellene rajta keressek egy fixen pontos pontot. Csak találok majd, vagy nem? Mondjuk, egy részecskét, akármilyen pirinyót. Hogy is mondta valaki. "Csak találjak egy fixpontot, azonnal..." De nem talált szerencsére, így akkor még megusztuk...
Mond meg milyen pontosan tudod egy test helyét, sebességét és a hozzá tartozó idöt megmérni, Ha ezeket megállapítottad, azután folytasd az egész vitát a SRE-röl.
Abban a formában, ahogyan most igényled, már korábban levezettem. De ha Te nem téveszted el az indxet, miért nem írod le Te.? Ha meg nem írsz képletet, hogyan vitatkozhatsz? Egy hibás képlet is több információt ad, mint akárhány kijelentés.
Ne haragudj, amíg az indexeket eltéveszted nem érdemes képletekkel jönni, most is azt mondom mint az elébb, hogyha egy esemény vagy téridőpont koordinátája P(x,t), akkor a P pont sebessége nem x/t, hanem dx/dt. Te meg következetesen ezt hajtogatod :dehát v= x/t vagyis a szorzat nulla értékű.
Ezért téves következtetésekre jutsz és azt fűzöd tovább.
Most tehát az az állításom, hogy a LORENTZ transzformációban látens benne van a hosszidő koordináta C=dx*dt, [x*t; (d'x*d't)/(d'x*d't)], ami mint sebességfüggvény bontható ki. Ha ezt elfogadjátok, felmerül még a kérdés, hogy ez határozatlan, vagy határozott.
"A kettö valószinüség között nincs apriori összefüggés."
Na ezt helyesbíteni kell.
Ha egy testeket felossztjuk a négy stabil elemirészecskére (e, p, P, és E), akkor mind a négynél (k=1,4) a folytonotossági egyenlet
d/dt ró(X;k) + div j(X;k) =0
érvényes mint mellékfeltétel. (A stabilitásukat a fizika 10^91 évre saccolja).
De a testek sebességét és gyorsulásátál 'elfelejtette' a fizika megmérni pl. a gravitációs mezöben, tehát a szabadesésnél, úgy 10^-3-nál pontosabban. A SRE érvényessége kérem szépen még parasztvakításnál is rosszabb.
Nem értem az egész ebben a topicban folytatott vitát az SRE érvényességéröl, az ilyen makroszópikus bizonytalanság fényében.
Tehát az útidőarány szorzata nulla, amikor v=x/t. Ennek nyilván megvan a megmagyarázható oka.
Mintahogy biztosan más, ha v<>u= x/t. És vannak határértékei v=c; u=x/t=c szélsőségeknél, amelyek másképpen, de szinén levezethetők,. De végül is az útidő(arány) mint változó (C=x*t) tagadhatatlanul létezik, mint három sebesség fügvénye: c: fénysebesség állandó v: a K' koordinátarendszer sebességes, mint változó u=x/t (mondjátok meg Ti, hogy Mi?), szintén mint változó.
Van tehát egy "C" hosszidő változónk, amely két sebesség függvénye, amelyek ha meghatározhatók, a C is határozott, ha nem, akkor a C is határozatlan.
Amúgy tudhatjuk még a "C" ről, hogy v=u esetén nulla értékű, és ha nem dorongoltok le, mint mindig, néhány pontja még kiszámítható.
Ez most jó és hiteles kell hogy legyen, mint kiindulóadat.
Beosztok t-vel, csak ennyit teszek. t'/t= [1-v*(x/t)/c^2]/(1-(v/c)^2)^0,5
idáig csak jó? Most azt mondom, legyen v=x/t, éppen, csak valamiért....
akkor t'/t=[1-(v/c)^2]/(1-(v/c)^2)^0,5=(1-(v/c)^2)^0,5
Ilyenkor könnyű hibázni, de Ti úgyis kijavítotok.
t1/t=(1-(v/c)^2)^0,5 vagyis éppen a Lorentz faktorral egyenlő, de mint szorzóval. Egyébként, az időarány rövidül, Ti is állítjátok, az ikernél- nem lehet rossz. Nézem jobbról, nézem balról. Hol hibáztam? Egyáltalán, hibás ez?
Hiszen csak annyit tettem, mint korábban is, hogy azt mondtam, hogy x/t=v Mert továbbra is úgy gondolom, hogy az események a sebességgel, a k' koordinátatengely jelölt pontjainak áthaladásával egyidejűek. Így ilyen azonosság felírható. Vagy azt az esetet, hogy v=x/t ki kell zárni? Ha nem kell kizárni, jogos, hogy ekkor az időarány így változik? Mi történik, amiért jogos? Mert az eredeti levezetésemben is pont ez volt, csak dt különbségként.
A makro fizikára alapuló SRE, a pontosnak vélt hely és idö méréssel, az idöszinkronizációval csak parasztvakítás.
A részecskefizika kimutatja, hogy a részecskéknél a hely csak kb 10^-8 cm-es és az idö csak kb. 10^-8 s-os bizonytalansággal mérhetö meg.
A részecskéknél csak valószinüségekröl beszéletünk a fizikában, hogy hol tartozkodik és mekkora a sebessége. A kettö valószinüség között nincs apriori összefüggés.
"Gonodolod, hogy el lehet neki magyarázni a "lineáris tér" mibenlétét?"
Attól függ.
Jaj, a képletben igazad van!
Úgy írtam, de nem úgy gondoltam, az 1-es véletlenül maradt le, pont ahogy Te is jól "Gonodolod", de ezt írod helyette, de én jól értem mégis. Az első levezetésemben szereplő képletet pedig a négyjegyüböl másoltam ki. Lehet hogy ott hibás? De most előkerestem Albert Einstein 1921-es "Über die..." fordítását. Bár a fordítás sem biztos. Ezekután semmi sem az.
Gnudist Bárhogy forgatjuk, külön dimenziónak külön jelölése kell hogy legyen! Ha neked három dimenzió kell valamely számításhoz, vagy négy, úgy légyszíves alkalmazni ugyanannyi jelölést. Ha ezt nem teszed, akkor csak annyi dimenziód van, ahány jelölést alkalmazol. A Minkowski térben ez csak kettő: (1); és (i). Ezért az kétdimenziós, akárhányat képzelsz bele. A DNS molekula térbeli alakzat, mégis szekvensekre bontható, és bármelyikre megmondhatod, melyik létrafokról van szó, mi az eltérés. És mégcsak nem is gondolsz arra, hogy ehhez x,y,z-t használj. Ki is nevetnének. Amúgy meg a tér valós szerkeztéről, határozottságáról elég sokféle olvasható.
Persze használhatsz tőlem bármely számot, ki mondta hogy csak egészet kell?
Csinálhatsz olyan számot, amelynél a tizedesvessző után van a második koordinátád. Csinálhatsz bármely algoritmust a számok távolságának meghatározására. A legegyszerűbb algoritmus egy táblázat, amiben a pontok közötti távolság számított, vagy bocsánat- lemért értéke van. Csak egyet nem tehetsz: hogy azonos (jelölésű) dolgokat különbözőnek nevezz, ahogyan one zsinor teszed! Nem azt mondom tehát, hogy legyen háromnál kevesebb koordinátád, ha annyi kell hogy legyen, hanem azt, hogy nevezd őket úgy, ahogyan illik, és ne zanzásítsd. De mert a matek erre Téged felhatalmazott, és sokkal képzettebb vagy nálam, outsidernél, ezt a természetes észrevételem egy- kétszer még hangoztatom, azután abbahagyom. Pedig, ha körülnézel- ez az egyik a kevés téma közül, ami a cserebogarak halhatatlansága mellett itt vitára érdemes.
