A hideg ágába csak a tartály töltő flexi cső elé tettem.(eddíg ott sem volt) és mikor rátettem a nyomásmérőórát max 1,7Barra ment csak fel.Most azt vettem észre hogy a tartályon 3,5-4Bar a fő uralkodó nyomás és szerintem most ténylegesen is a saját tágulásijába expandál.nem pedig vissza a hálózatra.
Van még egy 1/2" visszacsapószelepem beteszem a hideg ágába a szelep közvetlen közelébe mint a rajzon és megnézem mi lesz.
a doksiban mindig a hideg oldalon van a visszacsapo szelep a keveron.
fontos neki, hogy a nyomás a hideg-meleg oldalán kb azonos legyen, különben nem mükszik. ezt a termosztátos zuhanycsaptelepemmel is megtanultam.
nem mindegy milyen visszacsapó, van amin tökre nagy a nyomásesés! akár kompenzálhatja is a tartály és egyebeket a másik ágban, lehet ezért kell betenni?
Szerintem a 4. oldali rajz szerint van kialakítva!Még sem jó!A csap ha meg van nyitva a meleg ágába ekkor úgye a bojler aljába beérkező hideg víz szorítja ki a fenti melegvízet,de amióta betettem a szelepet a hideg víz nem akar a tartály felé meni,hanem a szelepen keresztül a csap felé (a könnyebb út felé)megy. Most ilyenkor mit tegyek,mert angolul bakfitty amit tudok :)
Jelenleg 120 literes hajdú villanybojler szolgáltatja a melegvízet, ezt szeretném kiváltani indirekt tárolóra. A tárolót el tudom helyezni a pincében a kazánok mellett(vegyestüzelésű és gázkazán).
Melyik módszert érdemes választanom:
Hőcserélőn keresztül gázkazán fűtse mindig vagy fűtési szezonban vegyestüzelésű ugyanúgy hőcserélőn keresztül, szezonon kívűl gázkazán. Villany ahogy tudom nem nagyon éri meg.
Szia!Igen ez a doksa van nekem is róla!De a 4. oldalon szereplő ábra szerint kötöttem be.Ami nem működik.Mellékelek egy fotót hogy hogyan van most. A hideg betáp először bejön megy a Wc-kád-mosdó-zuhany sorbakötve majd felmegy a padlásra a bojlerhez.ott már a kép szerint (leegyszerűsítettem a kollektorkör és a fűttéskör Ac/Dc patron csak írásban jelöltem.
Arra gondoltam hogy ha keverőszelep hideg ágát átkötném a tartály cirkulációs csonkjára az valamelyest segítene,hisz a hidegvíz fajlagos hője miatt bolond lenne a tartályon keresztűl nyomni magát.(Könnyebb útat választva a szelepen keresztül megy a csap írányába szerintem.
Nem tudom. Mondjuk a cirkulációs bekötést sem értem a mellette lévő ábrán. Szerintem nem elég csak a hidegbe bekötni.
Visszatérve az eredeti problémára, az érthető, hogy miért kell külön ágról megtáplálni a csaptelepet hidegvízzel, és nem a keverővel párhuzamosan. Szerintem nincs összefüggésben a probléma azzal, hogy a csapoló keverőszelep.
Ha 2 fűtőtestet 1 körre szeretnék tenni a lenti Mórickarajz szerint, akkor elég ha a főág 20-as 5 rétegű csővel van megoldva és a leágazás 16-ossal, vagy kell a 26-os (esetleg nagyobb)?
Szia! Megnéztem,de nincs - ágra a hideget kötöttem + ágra a meleget Mix az elmenő.
-Azért érdekes ez az egész anomália mert szárazon anno teszteltem hajszárítóval,és akkor jónak tűnt.
A kalibrálás során a melegvízcsapot épp hogy megnyitottam.Nem lehet hogy a hidegágon "nagyobb? nyomás" miatt van ez?
Egy ismerősőm korábban azt mondta ezeket a szelepeket azonos nyomás azonos áramlási sebeségnél lehet pontosan beállítani.Lehet igaza lessz?
Mert a Hmv nem fog folyamatosan cirkuláltatva lenni,mint egy közintézménynél.Hanem szakaszosan lesz használva.(Kézmosás,főzés ,fürdés stb) Családi házról beszélünk.
Szerintetek szereljem ki,és rögtön gondolkozzsak más megoldáson?
Segítségetek szeretném kérni. Egy Indirekt Bojler rendszerbővítés miatt pár dolgot átvariáltam a tartályon. Ha már mindenképp le kell engednem a vízet. Ahhoz hogy a konyha és a hátsó fürdő is ezen a melegvíz redszeren legyen.(Mivel kevés volt a csonkozás)
A tartályt 30 vákumcsöves napkollektor és központiról is és AC-DC Fűttő betét is tudja fűtteni.
Módosítások során az elmenő melegvízet most a tartály legtetejéről viszem el.
Az elmenő HMV -re betettem egy Honeywell Sparkomixet. Ami egy forrázás ellen védő keverőszelep.
Sajnos nem sikerült beállítanom.
Felfűtöttem a vízet 50C'-ra majd megengedtem a melegvíz csapot és figyeltem a keverőszelep után betett hőmérőt. Majd próbáltam az eggyik majd a másik végletpontba tekerva figyelni a válltozást,de semmi nem történt.Csak a hideg ágat engedte vagy nagyon keveset kevert a melegből. Az 50 fokos víz még nem okozna gondot ,de most nincs teljes kapacitáson a Napkollektor ami nyári napokon sokszor 85-95 fokos vízet is csinált úgy hogy akkor még szinte csak este volt vízelvételezés 4fő fürdése során.
Próbáltam a hideg ágat szorítani,de mivel gólyóscsapot tettem oda az szabályozásra nem igazán megfelelő.
Ha zárom a hideg ágat akkor tökéletesen átfolyik rajta a tartály vízhőmékséklete.
A Szelepet kéz alól vettem újonan,de doboz nélkül. Aszelepről csak a netről letöltött doksa van.
Kérdés valamit rosszul csináltam?
Vagy lehetséges hogy az állítási tartomány az jóval 50 fok alatt lenne???
Én egy sima, lépcsős lyukfúróval böktem ki mindkét mosogatón a csaptelep meg a mosogatószer adagoló helyét. A legnagyobb átmérője pont jó a csaptelepnek, az adagolónak kisebb is elég volt.
Az ikeás vágó prímán működik, én egy használtat kaptam kölcsön, két lyukat vágtam vele (egyet a csapnak, egyet a mosogatószer-adagolónak), és úgy adtam vissza, hogy nem vettem észre kopást rajta. Pár perc alatt megvan az egész.
Kobaltos fúrószárral terveztem harcba indulni ellene. B megoldásnak meg azok jutottak eszember, hogy egy szeget átütök rajta indításnak. Vagy a dremmeles mini flexkorongal, de gondolom abból elfogyaszt egy marékkel. Ez az IKEA-s cucc is megfontolandó. (IKEA-s a mosogató).
vegyél flexibilis műanyag szifon csövet - abból össze tudod tákolni......pár száz Ft, 50/40/32-es vége van, ott vágod el, ahol akarod, ill. amilyen méretű kell.......
Hát, azon nem biztos, hogy tudok segíteni, de itt egy klisztron fényképe, másképpen mondva egy haladó hullámú cső, ami a '70-es években 3 GHz-en erősítette a jelet. Ez a képen konkrétan Ráckeve mikrohullámú fejállomásán működött 10 évig.
Ez egy speciális erősítő cső, a frekvencia tartománya miatt. Igazi finommechanikai csúcstechnológia volt, és még ma is annak számít.
A tápvonalon volt a helye, a mikrohullámú jeleket erősítette. Thomson gyártmány.
Fémkörzővel, alkoholos filccel megrajzolod a helyét, kisfúróval körbefúrkálod, és kerekre csiszolod. mikromotorral. Ha ügyes vagy, egy kis vágókoronggal ki tudod kanyarítani egyből a lyukat. Előtte gyakorolj egy bádoglemezen.
A falat nem tudod visszabontani, hogy azt a nyamvadt csövet egy tisztességesre kicseréld?
ikeában régen adtak ilyen lukasztót olcsón, ami kb csak egy lukat bír. mondjuk a 2000 forintos sem hiszem hogy sokkal többet tudna, egy szakembernek való darab több tízezer.
a 10-es lukat sem triviális kifúrni barkácsboltos fúrószárral.
Két kérdésem lenne: egy hagyományos rozsdamentes konyhai mosogatót szeretnék beszerelni, aminek a gyári szifon kimenete 50/40-es. A falból nekem 32-es tok lóg ki. Keresgéltem neten szűkítő idomot, de csak a fordítottját találtam. Hogyan kellene ezt bekötni? Melegítsek egy 32-es csődarabot és próbáljak meg beleszuszakolni egy 40-est? Vagy egy 32-es darabra húzzak rá egy egy 40-est és a kettő között gumihámmal rögzítsem? Vagy létezik erre valami gyári idom?
A másik problémám, hogy ezen a rozsdamentes mosogatón ki kellene fúrnom a csapnak a helyet. Láttam neten lyukasztó készletet pár ezresért, amikor egy 10-es lyukat kell fúrni az anyagba és utána ezzel kilyukasztani 35-re, de nem szívesen adnék ki pénzt olyan szerszámért, amit nem nagyon fogok többet használni. Milyen praktikus megoldás létezik még erre?
Azt megbeszéltük, hogy mekkora radiátorokat vegyek és milyen termosztátot.
Kaptam egy olyan ajánlást, hogy az osztó gyűjtőtől 16-os csővel menjek minden radiátorhoz.
Viszont mivel falban kell elvezetnem a csöveket, szívesen megtakarítanék némi vésést.
Megoldható lenne, hogy az 1-essel jelölt ágon a 2 egyébként 600x1000-as méretű, 2051W-os radiátorokhoz egy vastagabb cső menjen és a leágazások lenne 16-os?
Ha működik, akkor milyen vastag csővel vigyem a fő ágat (illetve a vissza ágat) hozzájuk?
Igen, mai szemmel is érdekes, miféle ötletes megoldásokat alkalmaztak - ill. voltak kénytelenek alkalmazni - a csöves technikában. Pedig nekem még a kezemben sem volt soha elektroncső.
Ez a késleltetési kérdés akkor került igazán előtérbe, amikor tranzisztorokkal készítettek el valamit, de a végerősítő az maradt csöves, mert azt még nem tudták egy jó ideig kiváltani, és ezért kellett egy automatika, ami figyelte a végcső hőmérsékletét és csak akkor kapcsolta rá az anódot meg a segédrácsot, amikor elérte az üzemi hőmérsékletet. (Pl.: TV átjátszó adó)
Legtöbbször wolfram van feltekerve azokban is kerámiára, egyszer gyártattunk speckó méretűt kádhoz, abban is az volt. Csak nincs annyira meghajtva mint az izzóban.
A vicces az, hogy KIkapcsoláskor gyakran a biztosítékot is kivágja. Ez pedig úgy történik, hogy elszakad az izzószál, gyorsan kihűl, lecsökken az ellenállása, és ekkor ív keletkezik a szakadt végek között. Mivel az izzószál ellenállása már alaposan lecsökkent, az íven át folyó áramerősség akkora lesz, hogy lecsapja a biztosítékot. Tehát érdekes módon előbb szakad el a szál és csak ezután lép fel a biztosítékot kivágó nagy áramerősség.
Az izzószál (és a fűtőszál is) hidegen kisebb ellenállású, melegen növekszik.
Az izzó hidegen bekapcsoláskor lökésszerűen nagy áramot vesz fel, majd üzemmelegen lecsökken a névlegesre.
Ezért fűtik elő a szálat ahol sok a ki-bekapcsolás.
Az autókban gyakran kiégő H1 izzót is dimmelve indítják komolyabb gyártók, úgy hosszú az élettartama.
Más példa: hangfalaknál a magas hangszóróval kötöttek sorba izzót túlterhelésvédelemként. Ha az izzó felvillant, hirtelen megnőtt az ellenállása, védve a hangszórót.
De mivel maga az egyenirányítás is csővel történt, amíg az nem melegedett be, (PY 82) addig anódfesz sem volt, így spontán magától késleltetve volt az a 250 V-os anódfeszültség ráadása a többi csőre.
Azt mondod, nem oktatsz senkit, mégis szmájlit teszel, pedig ez sem ismeretlen, csak nem részleteztem, mert minek. De azért azt hozzá tenném, hogy az NTC-nek volt egy alap értéke, ami alá nem ment. Nem is volt más szerepe, csak amit te is írsz, hogy a bekapcsolási áramlökést csökkentse, ill. a fűtőszál PTC adottságát kompenzálja. (Ha nem lett volna mit kompenzálni, akkor bekapcsolási áramlökés sem lenne.) Utána már nem szólt bele a működésbe, mert nem arra volt szánva.
De még mindig függő tételünk, hogy a vízmelegítő fűtőszálat így bányásszák, vagy spontán ilyen?
Az égőkről meggyőztél, már ami a jellegét illeti, mert én fordítva emlékeztem, de tényleg egyformán viselkedik a fűtőszállal.
Minden esetre hidegen és melegen nem azonos az áramfelvételük. És eddig én még csak bekapcsolásnál tapasztaltam kiégést. (Felvillan, és annyi.)
Persze a késleltetett katódfűtéshez szükség volt arra is, hogy késleltetve adják rá az anódfeszültséget is a csőre, különben hamar tönkrement volna a katód emissziós felülete. De ez már más téma.
"hanem úgy, hogy hidegen nagyobb ellenállású, melegedéskor pedig csökken az ellenállása, de nem minden határon túl, hanem beáll egy értékre és azon működik"
Vagyis az üzemi hőmérséklet-tartományban éppen nem NTC a karakterisztikája. :)
"Régi, csöves televíziókban a csövek fűtése elé tettek NTC ellenállást, ami hidegen ugye nagy ellenállású volt, és fokozatosan csökkent az ellenállása, míg végül beállt a tervezett üzemi 300 mA-es áramfelvételre. De nem szaladt meg!"
Persze, hogy nem szaladt meg, hiszen a katód fűtőszálának pozitív hőmérsékleti együtthatóját volt hivatott kompenzálni, ill. még inkább a nagy bekapcsolási áramlökést korlátozni. :)
"Ezek szerint ha a fűtőszál minden határon túl csökkentené ellenállását, nem hagyná abba, és elégne?"
Igen, ez történne, HA negatív lenne a hőmérsékleti együtthatója. De szerencsére nem az.
"Ezért is nem szabad üresen villany alá helyezni, csak vízzel feltöltött állapotban."
Nem ezért nem szabad üresen fesz. alá helyezni, hanem azért, mert a levegő a víznél sokkal rosszabb hővezető. Vagyis pozitív termikus koefficiens esetén is túlhevülne a fűtőszál.
"Éppen az az oka, hogy melegen le-fől kapcsolásnál gyakrabban égnek ki, mert nagyobb az áramfelvételük, mint hidegen."
Mi az, hogy "melegen" felkapcsolás? Az izzószál igen gyorsan kihűl. Melegen miért lenne nagyobb az áramfelvétele, mint hidegen?
Bekapcsoláskor a hirtelen fellépő nagy áramerősség mágneses hatása komoly erőt fejt ki az amúgy csavart izzószálra, amely képes ilyenkor elszakadni, mivel már rengeteg mikroszkopikus "légbuborék" keletkezett benne, ami gyengíti a mechanikai szilárdságát. Ez a magyarázata annak is, hogy gyakran épp KIkapcsoláskor ég ki az izzó, hiszen kikapcsoláskor is igen nagy a mágneses fluxusváltozás.
Tehát, ha jól veszem ki oktató szavaidból, akkor ez tudatosan így van tervezve? Érdekes, mert azelőtt pl. egy sima cekásznál, pl. ami a kávéfőzőkben van, azokról nem hallottam ezt. De logikusan hangzik.
Bár azért én ezt a hőmérséklet növekedést nem úgy gondolom, hogy megszaladna ha nem így lenne, hanem úgy, hogy hidegen nagyobb ellenállású, melegedéskor pedig csökken az ellenállása, de nem minden határon túl, hanem beáll egy értékre és azon működik. Végül is a hőmérséklet is beáll. Ez az NTC tulajdonság. Régi, csöves televíziókban a csövek fűtése elé tettek NTC ellenállást, ami hidegen ugye nagy ellenállású volt, és fokozatosan csökkent az ellenállása, míg végül beállt a tervezett üzemi 300 mA-es áramfelvételre. De nem szaladt meg!
Ezek szerint ha a fűtőszál minden határon túl csökkentené ellenállását, nem hagyná abba, és elégne? Hát, nem tudom, de szárazon biztosan így volna. Ezért is nem szabad üresen villany alá helyezni, csak vízzel feltöltött állapotban.
Az égőknél emlékeim szerint is így van. Éppen az az oka, hogy melegen le-fől kapcsolásnál gyakrabban égnek ki, mert nagyobb az áramfelvételük, mint hidegen.
"Már pardon, de biztos az, hogy a fűtőszál ellenállása növekszik a hőmérséklet növekedésével?"
Biztos. Különben hőmegfutás lenne az eredmény.
Gondold el, ha az egyre melegedő fűtőszál ellenállása csökkenne, akkor egyre nagyobb áram folyna át rajta, ami egyre nagyobb teljesítmény-felvételt eredményezne. Ami további hőmérséklet-emelkedéssel járna, ami tovább növelné az áramfelvételt...
Szoffitta égőkkel nem volt dolgom, de a sima izzószálas égők ellenállása a hőmérséklettel növekszik, ezt pár hónapja ki is mértem. A Szellőző rendszer légkondi helyett? topicban írtam le a mérési eredményeket. Ha a szoffitta égőknél csökken, akkor ez csak a karakterisztika egy adott szakaszára lehet igaz.
Már pardon, de biztos az, hogy a fűtőszál ellenállása növekszik a hőmérséklet növekedésével?
A fűtőszál miképpen van lezárva a csőben? Szedett már szét valaki ilyet? Szétégettet már láttam.
Azért kérdezem, mert az, hogy a hagyományos égők is hasonló képpen működnek, az tudvalevő. Az egykori sofita égőket használtuk is tápegységekben stabilizátor áramkörökhöz. Csak az égők melegedéskor csökkentik ellenállásukat. (NTC tulajdonság)
De a fűtőszálról honnan tudható a PTC tulajdonság? Vizsgálta ezt már itt valaki? És a ○C/Ohm értékről mit lehet tudni?
Azt is mérd le, hogy a bojlernyi, de csapvíz hőmérsékletű (a kifürdés tipikus esete vasárnap este) vizet mennyi idő alatt melegíti fel ugyanarra az x fokosra a köves és a kőtlen.
Azt mindenki tapasztalta hogy a vízköves bojler lassabban fűtődik fel. Annyit kellene valakinek mérni akinek van öreg, valószínű vízköves cucca, hogy amikor fűt hány wattot vesz fel. Egyszerű dolog lakatfogóval.
Vízkőtelenítés után meg mérni egy kontrollt.
Egyszer esküszöm fogyasztásmérővel mérek egy felfűtést vízkőtelenítés előtt és után. Ha meglesz megírom.
"Én nem mértem, csak felvetettem valamit, és nem állítottam, hogy igaz."
"Mi van azzal a ténnyel, hogy növekszik a hőátadó felület ha vízköves lesz a fűtőszál?"
Hm. Akkor azt, amit a második idézetben tényként említesz ("Mi van azzal a ténnyel, hogy növekszik a hőátadó felület"), igazából nem tényként írtad le, csak felvetésként? Mert akkor ne ténynek állítsd be, kérlek.
"Amit felsoroltál azt mérési eredmények is bizonyítják, vagy csak egy sima logikai sor?"
A fizikában az a szép, hogy sok dologhoz nem kell kísérletet végezni, a fizikai törvények ismeretében kiszámítható az eredmény.
"Mi van azzal a ténnyel, hogy növekszik a hőátadó felület ha vízköves lesz a fűtőszál?"
Valóban növekszik? Kérlek, ezt magyarázd el nekem. Addig is gondolkozz el azon, mi a fészkes fenének szigeteljük pl. a vízcsöveket vagy a házakat, amikor a szigeteléssel nő a hőátadő felület. :D
A hőátadás csak akkor javulhatna, ha a vízkő jobb hővezető lenne a víznél. Erről nincs adatom, abból indultam ki, hogy igaz az az állítás, hogy a vízkő hőszigetelő hatású. Ráadásul a vízben nemcsak a hővezetés, hanem a konvekció is javítja a hőátadást, ami a vízkőben nemigen lép fel. Ha gondolod, szívesen olvasom a mérési eredményeidet.
Elektromos topikba nem járok, jó nekem a csöves is:-)
Energia megtakarítás miatt szerintem sem érdemes a vízkőtelenítés, ez csak egy kereskedelmi fogás. Az, hogy ha nagy a lerakódás és a hűtés hiánya kivégzi a fűtőszálat az igenis érv a vízkő eltávolítására.
Megjegyzem szutyok olasz bojlerem van 8 éve üzemel és 16 ezerért vettem. Miért is savaztassam ki? Egyszerűbb cserélni. Ez a fogyasztói társadalom.:-)
Ezt már alaposan kitárgyaltuk a villanyszerelős topicban, szerintem te is olvastad!
Arról viszont nem esett ott sem szó, hogy milyen összefüggés van a fűtőszál "teljesítmény csökkent" értéke, és a fűtőszál így kialakult hőátadó képessége között.
Mert nekem úgy tűnik, hogy egyenes arányosságot feltételeznek az e mellett kardoskodók. Márpedig ezt én kétlem. Igaz, nincs rá semmilyen mért vagy átadott adatom erre, de túl szép lenne, ha így volna. Mert akkor nem lenne sok értelme vízkőteleníteni az elektromos fűtő berendezéseket.
Adott egy 52-es átmérőjű üvegszálas 8cm hosszú csonk és azt szeretném össze hozni egy 36,38 mm belsejű vásznas gumitömlővel.milyen megoldás van kpe vagy más idomokkal?
"Ezt sosem értettem, hogy a lerakodott fűtőszál miért fogyaszt többet mint az amelyiknek tiszta a felülete. A vízköves fűtőszál 1 kWh csak 0,7 kWh ad le? De akkor hol a maradék?"
A válasz igen egyszerű: NEM fogyaszt többet. Talán onnan ered ez a tévhit, hogy a vízköves fűtőszállal tovább tart a víz felmelegítése, s ebből arra következtetnek a tévhit terjesztői, hogy ha azonos teljesítményfelvétel mellett tovább tart a víz felmelegítése, akkor több lesz a felvett villamos energia. A tévedésük ott van, hogy a teljesítményfelvétel nem marad azonos, hanem csökken.
A vízköves fűtőszál rosszabbul adja le a hőt (nagyobb a hőellenállás a fűtőszál és a víz között), tehát nagyobb lesz a delta T a fűtőszál és a víz között. Emiatt két dolog történik:
1) A fűtőszál hőmérséklete kissé megemelkedik.
2) A magasabb hőmérséklet miatt kissé megnő a fűtőszál ellenállása, vagyis csökken (nem nő!) a felvett teljesítmény.
A két hatás eredőjeként a fűtőszál kissé magasabb hőmérsékleten kissé kevesebb teljesítményt ad le a víznek, de ennyivel kevesebbet is vesz fel a hálózatból.
Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor elmondhatjuk, hogy igen kis mértékben nő a villamos kábelen keresztüli hőveszteség, de ez nem komoly tétel.
Alégyakétszárnyúakrendjébe tartozórovarokegy részének hagyományos, mindennapi neve. A legyek nem alkotnak tudományos értelemben vett rendszertanicsoportot, ahogy például a rendbe tartozóbögölyfélék,szúnyog-,méhtetű-,bagócs- éscseszlefajoksem. A légynek nevezettfajoktöbbsége arövidcsápú kétszárnyúakalrendjébe tartozik. A légy elnevezést gyakran használják egyetlen faj, az ember környezetében leggyakoribbházi légy(Musca domestica)rövidebb neveként is.
A legyek rendkívül gyakori állatok. Sokuk számos betegséget terjeszt. A legyek étrendje változatos: vannak köztük vérszívók, nektárivók, rovarevők, de gyakoriak a bomlástermékeket fogyasztó fajok is. Ilyen értelemben különösen fontosak a természet takarítása miatt. A táplálékláncban is kiemelt fontosságú szerepet játszanak.
Az 1 kW-os (nem kWh-s) fűtőszál csak akkor adja le a szükséges energiáját, ha nincs elszigetelve a környezetétől!
A vízkő lerakódás köztudottan szigetel.
Gondolj arra, hogy mondjuk egy 3x1,5-es MT vezeték fázis ágában megy a 220, ha az egyik végét csatlakoztatod a hálózathoz. Nyugodtan megfoghatod középen, nem lesz semmi bajod! Pedig a feszkó ott van a vezetékben. Gyengébb szigetelés esetén már rázogatna, szigeteletlenül meg gyakorolhatnád a vitus táncot, ha megfogod. :-)
Nézd, tisztában vagyok vele, hogy sok újat nem mondtam, de azért le kellett írni, hogy én hogy gondolom.
Nálam is pont ez a felállás van; V4-es vízmelegítő és c18-as lakásfűtő. 20 éve vettük a házat, akkor voltak 20 évesek...:) Semmi bajuk! Nem is cserélném le őket!
Van még e kolibrim a másik házban, ez egy beretta kombi, de közel nem vagyok olyan nyugodt vele, mint a régiekkel.
Köszönöm a részletes tájékoztatást, megfogadom a tanácsaitokat.
Nem akarok "sok" lenni, de elmondanám, hogy a másik lakásomban 27 éve egy V4-es és egy C18-as teszi a dolgát tökéletesen, mert ahogy nagyon praktikusan céloztál rá, a rendszeres karbantartás nagyon megnöveli ezen berendezések élettartamát, illetve használhatóságát. Én ezeket a rendszeres karbantartásokat minden évben elvégzem.
Remélem, még bírni fogják egy darabig a gyűrődést. Itt most egy FÉG ZCK-12 HE-T szolgáltatja az energiát, egyelőre kifogástalanul.
Még egyszer köszi mindnyájatoknak, jó étvágyat kívánok a vasárnapi ebédhez!
Ezt sosem értettem, hogy a lerakodott fűtőszál miért fogyaszt többet mint az amelyiknek tiszta a felülete. A vízköves fűtőszál 1 kWh csak 0,7 kWh ad le? De akkor hol a maradék?
Alapvetően -a mai napig- olcsóbb hazánkban a gáz mint a villany. Ez alatt azt értjük, hogy olcsóbban kijövünk, ha ugyanannyi munkát akarunk elvégeztetni a gázzal. Igaz, a különbség mintha csökkent volna az utóbbi 25 évben, de még mindig a gáz a nyerő.
A mi részünk -mint felhasználó- annyi, hogy a berendezésünket megfelelően karbantartott állapotban tartjuk, mert így tudjuk gazdaságosan üzemeltetni. Erre van ráhatásunk. Ha ezt megtettük, akkor hátra dőlhetünk a fotelben, mert a gáz vagy villany árára amúgy sincs ráhatásunk. Ugyanakkor meleg vízre szükségünk van. Ennyit tudunk tenni az ügyért. Tehát Te a dolgodat a legjobb tudásod szerint megtetted, a többi nem rajtad múlik.
A fűtőszál rossz állapota amúgy tovább rontja a hatásfokot, ill. a költségeket, miközben a gáz égőfej ugyanúgy képes melegíteni a vizet. Erre utaltam. De mivel neked új berendezésed van, nyilván ez most egy ideig nem dominál.
(Úgy tudom, Amerikában még mindig olcsóbb a villany, ezért ott a lakásokat is villannyal fűtik.)
Azért annyit had mondjak el, hogy a felhasználás módja, a felhasználók létszáma mindkét esetben azonosnak veendő, mint ahogy a vízkövesedés sem hiszem hogy változna a villamos, illetve gázfűtés különbözőségének függvényében. Egyébként a tároló 2014. októberben lett üzembe helyezve.
Nem merültem bele ilyen mélységig, de akkor elő kell(lett volna) vennem, hogy mennyi egy köbméter gáz, illetve 1 kWó villany fűtőértéke, és ebből kell a megfelelő következtetést levonni?
Igen, csak egy óra van a lakásban, nincs éccakai külön mért fogyasztás.
Úgy jön ide, hogy eléggé messziről indultál neki a kérdésnek, miközben csak egyszerűen azt kellett volna kérdezni, hogy melyik az olcsóbb mostanában, a gáz vagy a villany.
Nem mellesleg ez sok mindentől függ, tehát erre a kérdésedre csak elméleti választ lehet adni.
(Olyan ez is, mint hogy melyik autóval járok jobban; a benzinessel, vagy a dizellel...)
Szóval függ a felhasználói igénytől is, csak, hogy egyet említsek.
Meg attól is, hogy milyen állapotban van a fűtőszál, mennyire vízköves a rendszer, és végül, hogy melyikhez jutsz hozzá könnyebben...:)
Nem szólva, hogy nappali bekötésű-e a villanyod amiről működtetni akarod.
Neked is nagyon köszi, csak nappalira gondoltam, mert nekünk nincs napszakonkénti külön mérés. Bekapcsolok valamit, a villanyóra meg kizárólag az igénybe vett teljesítmény függvényében forog napszaktól függetlenül.
Nagyon köszi gyors válaszod, akkor marad a gáz. Kissé el vagyok keseredve, mert már megint a feleségemnek van igaza, (ő ezt jósolta) ami elég rossz hatással van családfői mivoltomra. :-)))))))))))))))
Éppen megkérdezhetném, csak azt nem tudom, ez most hogy jön ide!!!
Lehet nem figyeltél, én nem egy vízi járműről, hanem egy víztárolóról írtam. Szolnoki vagyok, lehet, hogy az ország más pontjain az ilyen tárolóknak van kapitánya???
Volna egy kérdésem, aki tud, lécci világosííjon fel!
80 literes kettős fűtésű HMV (használati melegvíz) tárolónk van. Mindkét fűtés bele van kötve, jelenleg gázzal üzemel. Akinek közületek van ilyen irányú tapasztalata attól kérdezem, hogy ha leállítom a gázfűtést és rákapcsolom a villanyt, vajon jobban, vagy rosszabbul járok anyagilag?
Természetesen azonos vízhőmérsékletet feltételezve.
Nem annyira drága cuccok ezek, miért nem veszel egy odavaló csövet? Van acélból is, bordázott, méretre is vágják a boltban. Ugyanúgy hajlítható. Én azzal csinálnám.
Azt nem találom sehol, hogy mennyi lehet a megengedett max. nyomás érték. Ez egy 1/2"-os 30-35 cm hosszú cső, derékszögben meghajtva elég merevnek tűnik.
Tanácstalan vagyok, segítsetek már. Egy hideg vizes flexibilis bekötőcsövet kellene kicserélnem de itthon csak egy sárga műanyag bevonatú acél gégecsövem van ami gázhoz használatos. 73 PEPE gyártmányú. Ez alkalmas a vízhálózat 3-4 Bar-os nyomásához? Ez hülyén hangzik de a net-en csak kis üzemi nyomást adnak meg ehhez a csőhöz. Igen vagy nem ez a kérdés.
Úgy kell rátekerni, hogy a behajtás során ráfeszítse a tekerés a zsinórt a menetre és ne lelazítsa róla. Ha bal kézben van a menet akkor a jobb kezeddel az óra járásával megegyező irányba tekerd rá.
Nem azért akarunk szétverni mindent, mert ez egy tulajdonosi hobbi, hanem mert egy teljesen felújítandó házat veszünk. (még jövő idő, mert holnap írjuk alá a szerződést ha minden jól alakul)
A gravitációs rendszerrel az eladó szerint gond van, a vegyes tüzelésű kazán kéménye teljesen felújítandó ezt nekünk nem éri meg megcsináltatni.
Az már csak hab a tortán, hogy csövezés nagyon elcsúnyítja a lakást.
Mivel most szeretnénk úgy felújítani amit lehet, hogy jópár évig ne kelljen hozzányúlni és most van rá egy bizonyos pénz keret ezért szeretném a fűtéssel kezdeni, mert a falat is bontani kell miatta.
A 2 szobába 1000-es, a nappaliba 2 db 800-as, a mosókonyhába 400-as radiátort gondoltam a hozzászólások alapján.
A mosókonyhában nem akarunk túl meleget, mert az egyben spájz is.
A gondom a fürdővel van, oda törölköző szárítós radiátort szeretnénk, de az csak 364 W-os teljesítményű, ami félek kicsi. (lehet, hogy a falak mozgatva lesznek és a fürdő mérete 10 nm lesz)
A másik kérdésem, hogy a FÉG ZC 18.1 cirkóhoz tehető szobai termosztát? Arra gondoltam, hogy a nappaliba az kerülne és csak a többi helységbe lenne egyedi termosztátos elzárószelep. Így a cirkó nem csak a saját vizének hőfokát nézné. Erről mi a véleményetek?
Kell oda egyszer egy fázis, és kell egyszer egy vezeték amin visszamegy a kazánhoz. Igazából nulla nélkül is működik, végül is az elhagyható, csak nem lesz az igazi.
Azt kéne kiderítened, hogy melyiken lesz hurok, amikor feltekered a termosztátot. Igen, az egyiket tedd át a másik kapocsra.
Megjegyzem a régi rendszer megtartását én sem tartom ördögtől valónak. Én egy 1933-34-ben telepített gravitációs rendszert tartottam meg. Azt azért megjegyzem, hogy minden csövet bevéstek az akkori mesterek. Csak a radiátor szelepeket cseréltem le a kondenzációs kazán mellett. Nyitott tágulási tartály maradt, és úgy működik mint a Doxa.
Segítséget szeretnék kérni, totya kazánhoz szeretne a megrendelő csőtermosztátot beépíteni. Én a villamos kivitelezést csinálom, nekem csak be kellene kötnöm, de nem tudom milyen fajtát szoktak ide beépíteni. Ez valami kapilláris csöves vagy merülőhüvelyes termosztát lenne? Esetleg valami körbeveszi a csövet és azon van a villamos részének a doboza is?
Igaz nem Baxi de a tiedben is lennie kell tágulásinak,mint ebben.
Szelepet valószinű cserélni kell.Lehet próbálkozni hogy kinyitod majd elzárod,hátha csak valami alákerült,de akkor csöpögnie kellene folyamatosa,egy próbát megér.
Emlékeim szerint a lakás ki van csomagolva, a padló felbontásra került, így a csöveket most tudják elhelyezni, tehát ez egy bizonyos kényszer. Mit tudjuk nagy úr a kényszer!!
Ez a szelep a kazán biztossági szelepe.Amikor ment a fűtés akkor nem csöpögött?
Elméletileg nem szabad hogy csöpögjön,de mivel a melegítés hatására a víznek valahova tágulnia kell,ott távozik a víz ahol tud,most a szelepnél,mint a villany boyler biztonsági szelepe ez is csöpög.Nem ismerem a kazán felépítését de valahova a víznek tágulnia kellene. Tágulásija van külön a használati meleg víznek?(A kazán gépkönyvébe megnézheted)
Körülötte az vízkő,valszinű régebben szivárgott egy kicsit de nem annyira , hogy csöpögjön.
Mint írtad, kiszámoltad a radiátorok méretét. Hát nem. Csak egy teljesítményt adtál meg, nyilván csúcs hidegre. Tény, hogy így az esetek többségében túlméretezettnek tűnik a rendszer.
Úgyhogy az az állítás nem megalapozott hogy nagyok a radiátorok - mivel azok mérete még nincs sehol sem megadva.
A csövek átmérője szintén elnagyolt.
Nos ha rám hallgatsz válaszd a dupla soros radiátorokat mégpedig a következő képen :
A két elsőszobába 1 -1 1000 x 600 -as radiátort, a nappaliba 2 db 800x 600 -as radiátort a fürdőbe szintén 1 db 800 x 600 -as radiátort a mosókonyhába meg 1db 600 x 600 -at ( de oda minek szerinted a 1400 Watt ?
Gipszkarton falba raktam be ecoplasztik csöveket, a falikorongok viszonylag mélyre vannak ültetve, ezért még kartonozás előtt meg akarom hosszabbítani, hogy a leendő csempe szintjéig érjen. Teflonszalaggal tömítek, de eddig nem sikerült tökéletesre. Van valami trükkje, vagy csak keveset tekertem rá? (a becsavarással ellentétes irányban tekertem fel a szalagot)
Ha egyszer letömítettem, az tuti nem fog csöpögni? Vagy ha utólag a külső szerelvények felszerelésekor esetleg megmozdul újra a toldás, okozhat gondot?
Zuhany csaptelep felszereléséhez jó, ha a csempe szintjéig kijövök, esetleg van benne mozgástér +/-?
Mivel az ablakok maradnak ezért mondom 15-20, ha csere akkor 10-15.
Akik a 40W/m3 mondták sosem számoltak hőtechnikát csak így fajlagosan, és ez bevát nem akarnak változtatni rajta, hiszen jó volt mindig.
De te azért szigetelsz, hogy a fűtési költséged kevesebb legyen, tehát egy kisebb igényt jó eséllyel kisebb radiátorokkal is meg lehet valósítani. Erre azt szoktam mondani a póstás a levelet ki tudja vinni kamionnal is, de nem biztos, hogy ez költséghatékony, talán olyan közlekedési eszközzel kéne járnia ami megfelel a feladatra és nincs túlméretezve. A legyen benne tartalék az azt jelenti, hogy nem vagyunk biztosak munkánkban, és inkább legyen a duplája. Tartalék a fűtési rendszerben egyenlő felesleges pénzkidobással, hiszen olyan vasat vásárolsz amire nincs szükséged.
Ha nem szigetelnél akkor még jó is lehet a 40 W/m3 Ha szigetelsz akkor ez erősen túlzott sokkal hihetőbb lenne a 15-20 W/m2. Egyszerűen kiszámolhatod magad is Winwattl, és akkor nem kell a sötétben tapogatózni. Vagy számolsz a 40-es értékkel és akkor semmi gond nem lesz. Ettől nem rossz a rendszered csak drágább, de mintha említetted volna, hogy korlátos az anyagi keret a fűtésre.
Míg ki nem fogy. Én úgy gondolom, 1-2 nap. Persze még langyos lesz, de zuhanyozni sem lesz annyira kellemes. Az én esetemben, egy alkalommal a 4-5 celsius fokos levegőnél, a kútvíz 10 fokos vízét melegnek éreztem. Minden relatív.
Jó napot. A beretta Ciao 24 kombi kéményes kazánt hogy lehet indirekt hmv tartályhoz bekötni és szabályozni? A kazán messze lesz a csapoktól, nem gazdaságos messzire vezetni a meleg vizet.
Annak valószínűsége, hogy olcsón jót kapjon az ember ne túl magas. Kétségtelen tény egy ajánlat nem ajánlat, még akkor sem, ha az közelít az elképzeléseimhez.
Amikor ezzel foglalkoztam én mindig kidobtam az alját és a tetejét a többit meg megnéztem.
Tisztában vagyok a költségekkel és a végösszeget tekintve 1/3 a munkadíjra valóban jó aránynak tűnik, még akkor is, ha az anyagon is van hasznuk. Hiszen mint kivitelező és forgalmazó cég mindent nagykeráron tudnak beszerezni, nekem meg a bolti áron számítják fel....nem akarok filléreskedni, meg szarrágónak tűnni, de megvárom a másik két cég ajánlatát is, aztán meglátjuk. Nem számítok hatalmas különbségekre, körübelül ekkora összeget terveztem be a költségvetésembe a fűtésre, de tapasztalatból tudom, hogy nem biztos az a legjobb minőségű munkát vállaló kivitelező aki a legdrágábban dolgozik....
Ja és valami kimaradt. Olcsón jól nem dolgoznak! Mindenki ezt próbálja elhitetni magával, hogy majd ő szerez egy vállalkozót aki filléretért prémium munkát végez. Hát 17 éves Suzuki árban nem kapsz garázsban tartott 2 éves garanciális BMW-t szervízkönyvvel. Bár én is szeretnék így vásárolni, de tudom, hogy nem lehet.
A kéményre 4 db 1méteres cső+idomok vannak tervezve. Minden hivatalosan, engedélyekkel és számlára menne... Radiátoroknál részben a már meglévőket használnánk, illetve a tetőtérre már megvettem az odavalókat, ezért nincs benne az árban. Anyagár 750e, terv, engedélyek, meo 100e, munkadíj 300e, három ember három napra... Én ez utóbbit tartom picit túlzásnak, hiába vésnek falat vissza nem javítják ennyiért.
Gázkazán és tűzhely bekötése régi gázvezetékek készülékek (6db) szerelvények bontás, gázátadás vízszerelésa kombi kazán bekötéséhez 120
Gázterv 40
Én szereltem össz az asszonyal és egy napot volt a fiam is. Az egész 4 nap volt, anyagbeszerzéssel és szerszám kölcsönzéssel együtt. Munkadíj 72 liter gázolaj.
Kaptam egy ajánlatot egy ilyen rendszerre egész jó áron, a rendszer így nézne ki:
Kondenzációs kazán, Ariston Evo24+indirekt tároló (Hajdú 150), hidraulikus váltóval, két BRH keringetőszivattyúval lenne a két szinten meghajtva 12 radiátor. A tároló adná a hmv-t, ezt direkt így kértem, nekem ne kapcsolgasson be minden egyes csapnyitásra a kazán. Az alsó fürdőben lenne a kazán, tároló, felette a másik fürdő, lent mellette meg 3méterre a konyha, ahová még kell a melegvíz. Gázt is át kell alakítani, a gázmérőtől új csövet kell behozni a fürdőbe, az ajánlatban minden benne van "készre szerelik a rendszert" három nap alatt, engedélyezésekkel, kéménnyel, mindennel együtt. Radiátorok nélkül ez 1.1m lenne, ez reális?
Kazán ügyben inkább a kondenzációsra tenném a voksot, mivel szeptembertől már nem is lehet másfajtát felszerelni. Igaz beruházásban drágább, de az üzemeltetése olcsóbb mint a turbós kazáné.
A 24 kW-os kazán mindenképen elegendő lesz még egy bűvítés is belefér:-) Melegvíz termelésre tegyél alá egy 100 l-környéki indirekt tárolót és nem lesz gond a melegvíz sem. Ezzel akár két kádat is tölthetsz egyszerre.
Mielőtt nekiállnál csak úgy vásárolgatni a ház hőigényét számold ki és ehhez rendelj radiátorokat, mert ezen sokat bukhatsz és pénz nem áll rendelkezésre korlátlnul ahogy írtad.
Attól függ mennyi a pénz, mert 2-3m-ot nem fogok kifizetni egy ilyen rendszerért...egyébként pont ilyet akarok, kondikazán+indirekt tároló amit majd később napkollektorral egészíteném ki... 24 kw miért lenne kevés?
Én 310-el szoroztam az alapterületet és 40-el, hogy a KW kijöjjön.
Cirkó maradna, annak módosítása túl nagy költség.
Az ablakok régiek, az a fajta amikor 2 ablak van egymás mögött, köztük 15 cm hézag. Alapvetően jó állapotúak, szivacs és gumi szigetelés van az illeszkedéseknél. Majd következő ősszel ezek is cserélve lesznek, de ez most nem fér bele.
A vegyes kazán erős kérdés, igazából nem hiszem, hogy használnánk, de többen mondták, hogy nem árt megtartani. Ha anyagilag nem nagy ráfordítás akkor lehet, hogy bekötöm az új rendszerbe.
A 2-2 radiátort azért gondoltam 1 körre rakni, mert a falban vinném a csövet és így kevesebbet kellene vésni. Az egyenkénti 16-os cső annyival jobb megoldás, mint a 20-as leosztva?
ha van körülötte ustház, tehát a forró levegő nem csak elszalad az üst mellett, akkor azért jóval több kellene legyen a hatásfok.
egyszer mértem tűzhelyen teafőzőt, de nem emlékszem az eredményre. csak arra, hogy az jött ki hogy a villany indukcióssal kb ugyanott vagyok pénzben, es meg 30% körülit jelent.
Segítséget kérek kazánügyben, hogy milyet érdemes venni, mire kell figyelni. A házam É-D tájolású, két szintes 160nm, tulajdonképpen újnak mondható, bár egy régi házból lett átépítve, bővítve, korszerüsítve. A külső falon 10cm nikecell, a tetőben 25 cm kőzetgyapot szigetelés van. Belmagasság lent 2.9, fent 2.6m. Kompett új fűtésrendszerre van szükségem, a földszinten padlófűtés is van, de radiátorok is, az emeleten radiátorok. Mivel a kazán az északi falra menne csak kéményes megoldás lehetséges, telekhatáron áll a ház a szomszéd felé nem lehet kivezetni a csövet. Öten vagyunk, a melegvízfogyasztás elég sok, jelenleg egy 100l-es bojler van, de ez már most kevés, ha kétszer megtöltjük a kádat elfogy és ezt meg is szüntetném.... Hosszútávban gondolkodom, cirka 20-25 év. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, nem fér bele több milliós fűtési rendszer kiépítése, ezért a belső munkálatokat magam fogom csinálni, mint csövezés, radiátorok felhelyezése, stb, stb., csak azt csinálná szakember ami engedély és tervköteles. Érdemes e kondenzációsban gondolkodni indirekt tárolóval együtt, vagy sima turbós kazán is megfelelő? Melyik kazán az amelyik javasolt, stabilan, jól működik, kevés meghibásodással, és gazdaságos üzemeltetéssel...ahogy számoltam 24kw-os kell nekünk.
Nem vagyok szakember, de én nem cserélném le a gravitációs fűtéshez alkalmas csöveket, ha nincsen bajuk... Ugyan lehet, hogy nem olyan szép, de jól jöhet még a vegyes kazán ami keringtetés nélkül is jól elfűtöget.
Köszi, nem mértem gázfogyasztást, legközelebb megmérem.
Nem gondoltam volna, hogy 30% reális lehet :-(... üstházat csináltam, de szigetelve mondjuk nincs, a felülete meg jó nagy, van vagy 2.5 nm2. Ha mondjuk szigetelném, szerinted mennyit segítene?
Van egy földszintes ház, aminek a megvásárlását tervezzük. A ház fűtése gáz cirkóval és/vagy vegyes tüzelésű kazánnal van jelenleg megoldva, iszonyatos vastagságú acél csövekkel elvezetve a vas radiátorokig.
Mivel a felújítási keret erősen korlátozott csak a cirkó utáni részt cserélnénk, ötrétegű flexibilis csövekre cserélném a ronda csöveket és radiátorokat modernebbre. (kérdés, hogy ilyen esetben a vegyes tüzelésű kazán maradhat-e, nem fontos)
Rajzoltam egy tervet amin megpróbáltam kiszámolni a radiátor méreteket, ezt kéne kicsit felülvizsgálni.
A házat kívülről szigetelnénk 10cm-es EPS 80-al, és elvileg B30-as tégla a fal.
Egy 3-as elosztóval gondoltam 3 kört kialakítani 2-2 radiátorral, a radiátorig 20-as csővel mennék, esetleg a leágazástól 16-ossal.
Itt vannak akik értik a fizikát, így engedjétek meg hogy kicsit off megkérdezzem, hátha van kedve segíteni valakinek...:
Van egy saválló üstöm üstházzal, tettem bele 100 liter 50 % cukrot tartalmazó szörpöt és elkezdtem fűteni egy elvileg 14 kw-os gázzsámollyal.
Én úgy számítottam, hogy a 14 kw elvileg egy óra alatt kb. 140 liter 20 fok körüli vizet fel tud forralni. Veszteség a gázfűtés közben az egyik oldalon, nyereség a cukor vízénél sokkal kisebb fajhője miatt a másik oldalon... Úgy saccoltam, hogy 1 óra alatt illene felforrnia, de nekem ez 3 óra alatt történt meg !
Létezik hogy ennyire rossz hatásfokkal hasznosul a gázfűtésem, vagy aláméreteztem a gázégőt ?
Nagyjából nálam is így zajlott le anno 4 éve a gázszolgáltatói ellenőrzés a tulajdon váltáskor.
Azt azért megjegyezném, hogy 1960 ban társasházi lakásban még gázzal fűtés nem volt. Csak néhány kiváltságos engedhette meg a cserépkályhájában a hérával való fűtést. Csak konyhai tűzhelyhez és vízmelegítőhöz adták azt a városi gázt. Ami más mint a mai' natural gas'
" A lakásban a gázvezetékek tuti, hogy az építkezéskor kerültek oda, mert dirib-darabból heggesztett, félgúrba ócskaságok, olyan heggesztési ragyával, hogy ilyet manapság nem taknyolunk. "
Mert azok a vezetékek vároisgázhoz épültek, csavaros kötéssel, kócós tömítéssel, lényegesen vastagabbak voltak mint a maiak, így ezért is nézhettek ki rondán. Aztán úgy a 70 -es évektől már megengedték pl. nálad a parapet konvektort, de akkor már más gáz folydogált a csövekben.
A Mo. i földgázprogram a 60 as évek közepén, inkább a második felében kezdődött, de először csak az ipari nagyfogyasztók kaptak földgázt. A régi városi gázt dúsították földgázzal de ez csak a 70 -es évek közepére teljesedett ki.
Az én egyik lakásomban 2011 ben voltak még ilyen bazi nagy vastagságú csövek. De a baj az volt, hogy eresztettek - a szolgáltató mégis átvette. Végül lecseréltem. ( természetesen gázszerelővel, tervek alapján)
De minek jön hozzám a kéményseprő, évenkénti kémény ellenőrzésre????
Az elmúlt évben két átalakítás során kiderült, hogy a készüléket schwarz-ék építették be. Azt mondták semmi gond most az átépítés során a legalizálást is csináljuk meg és béke lesz. Beadtuk a terveket átvették és minden legális. Nagyon pozitív volt a hozzáállás.
"viszont pl olyan megvizsgálást, amit a gázművek végez tulajdonosváltáskor, olyat láttam már többet. csak az érdekelte őket, hogy van-e babrálva a mérő, és hogy nagyjából normálisan nézzen ki minden. fel sem merült hogy megnézze az irattárban hogy mi van az utolsó jóváhagyott terven."
Ezt azért megcáfolom neked, mert én nemrég vettem egy társasházi lakást Budapesten, egy 1960 körüli házban.
Az átírásnál, pontosan tudta az ügyintéző a gázműveknél, hogy milyen fogyasztók vannak felszerelve, és rá is kérdezett, hogy "ugye ezek vannak, és ide, meg oda vannak bekötve?", mondtam hogy igen pontsan úgy van! (konvektor parapett, és gáztűzhely) A lakásban a gázvezetékek tuti, hogy az építkezéskor kerültek oda, mert dirib-darabból heggesztett, félgúrba ócskaságok, olyan heggesztési ragyával, hogy ilyet manapság nem taknyolunk. A helyszini kolléga valóban lefotózta a mérőt, de a fogyasztókat is szemrevételezte, hogy ott van e ahol kell lennie, és pipálgatta az előre kinyomtatott lapon. Az hogy normálisan nézzen ki pont nem érdekelte. (egy lelakott, lakhatatlan lakás volt) Ezen kivűl mást nem csinált. Mondjuk azt nem tudom mit szólt volna, ha mondjuk az egyik fogyasztó nincs a helyén stb... Szóval lehet, hogy nincs már meg a rajzuk a gáztervről, de valahogy mégis csak a gépben vannak azok az infók. A kérdés csak mi lenne ha változna a felállás a fogyasztók körül.... :-)
Jut eszembe... én inkább a kéményseprőtől vagyok ki! Nincs fogasztóm kéményben!
Sőt kéményem sincs! Illetve van fizikailag, de nincs kémlelő nyílás, semmi a lakásban!
Valahol a falban megy kémény úgy ahogy a stargok is...
De minek jön hozzám a kéményseprő, évenkénti kémény ellenőrzésre????
Ezt magyarázza meg nekem valaki! A jegyzőkönyvbe beírja, minden ok.
Jó napot mindenkinek. Szeretném megkérdezni, hogy a kombi gázkazánt lehet-e csak fütésre használni akkor, ha a használati melegviz csöveket lezárom? Csak a fűtés csövek lennének csatlakoztatva. Lenne-e üzemzavar.
Szerintem nem, mert kézzel is nyitható a szelep, ahogy látom.
Elvileg kell egy mérési jegyzőkönyv, hogy a terven szereplő légmennyiséget szállítja a ventilátor.
Gázműveket nem érdekli hova van bevezetve a légcsatorna, max. a lakótársakat, ha páraelszívó vmi miatt zavarni fogja őket (áthallás, gravitációs üzem kontra gépi üzem, OTÉK).
Ettől tartok, hogy meg kell egyezni. Az ominózus lakás a mi régi lakásunk. A házban többségében öregek laknak, akiket max. bírósággal lehetne kényszeríteni, ha egyáltalán. Akinek behal a kazánja szeptember után, tőlük meg is fagyhat a következő pár évben. (Persze, ha az övék döglene meg, azonnal lenne pénzük és azonnal cserélnie kellene a többieknek is.)
Nem hiszem, hogy egyedi problémáról lenne szó, még ha nem is százezreket érint a probléma.
Társasháznál, ahol gyűjtőkéménybe vannak kötve a huzat hatása alatt működő készülékek=szívás. Új kémény, új készülékek.
Ez egy olyan kérdés, amit a háznak közösen kell megoldania, esetleg legfelső lakók egyedileg tető fölé tudnak vinni kéményt, vagy olyan homlokzatuk van, ahol ki tudnak vezetni füstcsövet.
Ja, van több kémény - 1-1 az egymás fölötti 4 lakásnak. (Legalábbis úgy sejtem.)
Miért a lakás közepéről? Mert ott a fürdőszoba, onnan indulnak a fűtéscsövek a padlóban. Az egész lakást szét kell verni, brutális a költség és hát baromi hülyén mutat a kazán mind a konyhaszekrény helyén, mind a lakószoba falán.
Ha netán minden egymás fölött lakó egyszerre cserélne (bár gyanús, hogy egy csővel nem lehet 4 szintet ellátni, 4 cső meg nemigen férne el) még ott vannak a valószínűleg ugyanebbe a kéménybe kötött átfolyós gázbojlerek, bár azok kiválthatók hmv tartályokkal.
Egy kazán azért nem kerül 5 millióba. Egy fűtési rendszer viszont igen.
Mi helyzet a társasházaknál ? Változó.
Azért a többsége a társasházi lakásoknak rendelkezik saját kéménnyel , sőt általában többel is.
Miért a lakás közepétől kellene a kivezetni a füstgázt ? Oldalfalra kell telepíteni a fűtő aparátot és onnan vígan ki lehet vezetni az oldalfalra, ha megfelel a szigorú előírásoknak. A tapasztalat az , hogy az esetek 97 % ban nem felel meg, így marad a kémény.
De hát vannak olyan társasházak ahol központi fűtés van. Nincs gond vele - kivéve hogy sokat kell a fűtésért fizetni.
Ha volt már róla szó, szóljatok és keresgélek tovább.
Jön a kazán-mizéria. Mondhatni, hogy jogos, bár lesz érdekesség, mikor az 5 millát sem érő háznál 1 millába kerül egy javíthatatlanul elromló kazán.
De ami érdekesebb, mi a helyzet a társasházakkal? Ott a hagyományos közös kéménybe nyilván nem lehet bekötni. Ki kell vezetni oldalfalon a lakás közepéről is? Vagy 1-2 cég engedélyt kap nyílt égésterű kazánt árulni?
Erre azt szoktam mondani, hogy a levél kézbesítő:-) kamionnal is ki tudja hordani a levelet, de ez kevésbé azdaságos megoldás. Ellentétben ha kerékpárral, mopeddel közlekedik az már költséghatékony.
Bocs de ekkora badarságot ritkán hallok. Tehát az a helyiség amelyik a ház közepén van annak ugyan annyi a fajlagos hővesztesége mint a sarokszobának két ablakkal?
Sok helyen látni belső terű helyiségeket ahol nagy radiátorok vannak és alapból el van zárva. Menj be egy plazába és a WC-kben ott a nagy radiátor. Ott ahol télen is hűtési igény van. Tervezési hiba olyan helyre radiátort tenni ahol nincs hőveszteség.
Nem az a baj, hogy így csináltad a házad, hanem az, hogy hirdeted, és a sok kevéssé szofisztikáltan gondolkodó 1.0 user meg rárepül. Aztán meg jön hozzám és kioktat, hogy hogyan kell méretezni. Ez nem fikció, volt hozzá szerencsém.
No!De ha már baromkodunk: a "nyáárit" nem én gépeltem el!Tehát: 1-1! ;-)
És most komolyra!Nem az az 50-100 méter cső löki meg az építkezés árát(sajnos)amit túlbiztosításba feccölsz!Viszont a kihegyezésnek,könnyen nagy ára lehet.
Bár-nyakunkon a globális felmelegedés! Lehet,hogy nem is lesz többé mínusz húsz;-D
Ennyi azért kevés. Legalább a ház alapterülete, térfogata és hőszigeteltség milyensége kell ehhez. na meg a fűtésmód is.
Na de ha veszel egy kb. 12 kW -ot tudó kazánt és kb 15 kW -ot leadni tudó radiátorokat összesen és ez a ház kb. 100 m2, akkor minden 10 m2 -re jut 1,5 kW radiátor felület - nagy bukta már nem lehet. Természetesen tájolással meg egyebekkel lehet finomítani a dolgot. A nagy bukta akkor van ha a radiátor felületek kicsik. Akkor nincs már mit csavargatni.
Az a kcal már jó ideje kiment a divatból. Talán ha wattban adnád meg !!
Egyébként is ha igaz ez akkor az én
pontosan 200 lm3 -es lakásom 24 óra alatt 24 X 50 kcal/óra az annyi mint 240 000 kilókalóriát zabál. Ez kb. 30 m3 gáz/ nap csúcshidegben.
De nincs mindig csúcshideg.
Ezzel szemben a lakásom évi 500 m3 gázt eszik meg konkrétan fűtésre, ami úgy 5000 kwó, A fajlagos viszont 96 kwó/m2 /fűtési szezon.
Anno én is ökölszabály szerint méretezte - a radiátorokat ( a kazánt méretezni hülyeség abból max 2 teljesítmény fokozat van úgy 100 m2 -ig ). Tehát a radiátorokat méreteztem - jobban mondva kiválasztottam. Nagyjából 10 kW teljesítményt elosztottam a a helyiségek alapterületével, ahhoz arányosítottam.
- Eszement módon túlbiztosítani meg tudja csinálni bárki. Ehhez nem kell szakember.
- A te módszered azért jó, mert sosem lesz olyan gond, hogy télen nem tudod befűteni a házat, nyárin pedig lehűteni. Soha nem fog kiderülni, hogy minden többszörösen túl van méretezve. A tulaj pedig nem is sejti, hogy normális számítás híján egy csomó pénzt kidobott feleslegesen.
- És egy kis magyar nyelv: a helység nem ugyanaz mint a helyiség. (De ezt tényleg csak kisbetűvel jegyzem meg.)
Kérlek ne azt írd le, hogy miért hülyeség, amit kérdeztem, hanem próbálj meg segíteni.
Nem akarok kötekedni, de mindent ki lehet számolni, ha becsúszik valami az azt jelenti, hogy valami el lett ...szva. Ezt is lehet utólag korrigálni még úgy is, ha a fűtési rendszered nem erre készült. Lehetőleg ne selejtes anyagból és mesterből állítsuk össze házunkat.
Örülök,hogy óvod a buxáját!De azt írja,hogy "helységenkénti"hőigény!Nem a ház!Nem a hőszivattyú!
Tapasztalatból tudom,hogy egy házon belül,idővel megváltozik minden!A hálóból,iroda lesz,a gardróbból gyerekszoba,stb-stb.Tán csak a fürdő és a nappali "örök"Mindegyik funkcióhoz más-más hőigény tartozik!
Szerintem,egy fűtésből "lecsavarni"lehet,de hozzáadni nehez!Ezért javallom én(mindenkinek),hogy minden "lyukat"építsünk meg "fürdőszobának",akkor 5 év múlva sem kell bontani a padlót.
Szerintem,a hűtéssel,nemigen lehet elcsúszni.Abból nem lesz penészes,vagy éppen nedvesedő fal,csurgó ablak,párás kilincs.De a prontra kiszámított fűtéseknél,rossz a tapasztalatom.Mindig becsúszik valami,ami mégsem tudja azt és úgy,amit papíron tudnia kéne!
Persze, és akkor egy 100 négyzetméteres házhoz vegyen 18kW-os hőszivattyút, mert az biztos kifűti, miközben vszeg simán elég oda 4-6 kW is, ha rendesen meg van csinálva. Tényleg ilyen egy igazi tanács...
Nekem most nem arra van szükésgem, hogy "ész nélkül" túlméretezzük a fűtést. Hanem viszonylag pontos értékekere, annak érdekében, hogy felesleges területeket ne csövezzek be a felület fűtés-hűtés során.
Fűtésnél régi-régi ökölszabály:légköbméterX50 kcal/h. Így biztos nem tudsz hibázni.Nem kell tájolási szorzó,szigetelési tényező,mifene!(ezekkel nem nehéz arcra zuhanni!)Biztos nem kell fázni!
Tudtok abban segítésget adni, hogy van-e itt köztünk olyan, aki épületgépész és ki tudja számolni az épülő házunk helyiségenkétni téli hőszükségletét és nyáári hűtési teljesítményét.
A legjobb ebben a szegmensben jelenleg a Geberit. De egy echte Geberit komplett szett 130e. Ft. normál áron. Teljes házfelújításban vagyok, ezt szerettem volna én is, de ennyiért horror. Marad az eddigi megoldás újra cserélve: alsó kifolyású, lapos öblítésű Alföldi Easy Plus csésze, falra szerelt tartállyal. Kompletten 30e.
Egy 2000-ben épült házban szertném a fűtést csöppet módosítani. Tetőtéri szobákban van hagyományos homlokzati nyílászáró és tetőablak is. Sajnálatos módon a tető ablakok alatt nincs fűtőtest, ami okozott némi problémát eddig, de most elkapott a munkakedv, hogy rendbe tegyem. Jelenleg Vogel lapradiátorok vannak fent. A falban megy a csövezés 5 rétegű műanyagból, amire roppantó gyűrűs módszerrel vannak a kiállások rögzítve. Azon teljesen alap Comap szelepek vannak, amit szerelés nélkül lehetett anno a méretre vágott csővégekre rátolni, majd a radiátorba kötni. Valamilyen körmösrögzítéssel, szilikon gyűrűs tömítéssel. A ház sajnos még nincs szigetelve:( Ez a kiindulási alapom. Voltam egy gépészeti boltban, ahol nagyon korrektül segítő szakikkal összepakoltuk a lehetséges csatlakozási pontokat a pulton. Amiben a segítségeteket/tapasztalatotokat kérem, hogy három féle lehetőség lóg a levegőben.
1. Marad a jelenlegi lapradiátor. Arról készítek egy leágazást falon kívűl, amit a padló felett szintén 5 rétegű csővel (még van maradékom) elvezetek a tetőablakig a padlóhoz közel, majd oda bekötök egy második lapradiátort.
2. Leszerelem a jelenlegi lapradiátort. Kibontom a fali csövezést. Készítek egy kiállást a padló meghatározott magasságában, ahonnan L alakban a szoba két külső főfalán végig vezetek egy 2x 3 méter hosszú szalagradiátort.
3. Marad a jelenlegi lapradiátor. Arról készítek egy leágazást falon kívűl, amit a padló felett szintén 5 rétegű csővel elvezetek a meglévő lapradiátor másik végéig, és onnan indítok egy szintén L alakú szalagradiátort, csak az egyik falon egy kissé rövidebb lesz a lapradiátor miatt.
Természetesen a fűtési teljesítmények figyelembe vételével méretezve mindezt. A szalg radiátor mellett szól még, hogy a sarokban télen jelentkező penészedést is megszünteti elvileg.
Nekem a tiszta szalag radiátoros megoldás tetszene jobban, de nincs az ismeretségi körömben senki, akinek olyan van. Esetleg nektek van szerelői/használói tapasztalata vele? Érdemes, nem érdemes? Mire kell odafigyelni, ha olyat szerelek/méretezek? Mivel közvetlenül a külső falra szerelném, nem fog hőhídként funkcionálva, alápenészedni?
A segítségeteket előre is nagyon köszönöm! Bocs a kissé méretes hozzászólásért!
fel sem merült hogy megnézze az irattárban hogy mi van az utolsó jóváhagyott terven.
...amely tervet a helyi gázműiroda esetleges 1-2 telephelyváltás utáni kavarodásában a jóisten sem találna már meg, főleg ha még a 80-as évekből való...
Szerintem a szabályoknak való megfelelést és a biztonságnak való megfelelést azért külön lehet választani.
Pl- itt van ez a W... által felvetett " tűzhely fölé elszívó ernyő ami reteszelve van a tűzhely betápjával,"
Nem túlzás ez ??
Még az elszívó csak csak elmegy, de hogy ez állandóan üzemeljen is ?? Mert a retesz ugye azt jelent.
Meg meglehetősen drága is lehet.
Van egy méretes konyhám, vagy 18 m2 és ott is előírták az elszívót, szerencsére retesz nélkül. Gyakorlatilag sohasem használjuk az elszívót - ott az ablak.
és ismersz olyat aki hallott olyanról akinél volt ilyen vizsgálat? 80 előtti rendszer? arról aztán senki nem mondja meg hogy annó volt-e rá engedély. tán még azt sem hogy akkor mi volt a szabály. 35 éve volt! bízni kell benne hogy nem az eredeti állapotában van.
Igazad van már vagy másfél éve folyik ez az ingyenes vizsgálat. ( a pénzes már nagyon régen ). A főgáz dec. 31 -ig fogadta a megrendeléseket - nagyjából a 80 előtt létesített rendszereket vizsgálja.
Hogy a továbbiakban mi lesz nem tudom. Tény viszont, hogy nagyon sok elhanyagolt rendszer létezik.
Viszont azt is világosan kellene látni, hogy egy valamikor 'feketén' átalakított /hozzányúlt rendszer még nem feltétlen veszélyes is.
" Úgy a vizsgálat során lehet hangoztatni, hogy sajna probléma lesz, de okosban megoldható. Aztán valaki vagy megbukik vagy sem."
Vizsgáló : kérem itt komoly problémák lehetnek. A megoldásuk költséges .
fogyasztó megrettenve : na de kérem mi a hiba ?
Vizsgáló : még nem világos, de azon vagyunk hogy megoldjuk. Majd úgy magának az orra alá, de azért,hogy a fogyasztó is hallja : bonyolult, költséges megoldás lesz,
fogyasztó : de hát eddig működött,
Vizsgáló : sajnos a szabályok rugalmatlanok, amit lehet megteszünk a fogyasztókért,
Mi egyébként nagyon rugalmasok vagyunk, de hát az fránya szabályok
fogyasztó : esetleg privátban ?
.
.
.
Megy a vita olyan hibáról amiről a fogyasztó nem tudott.
Aztán a vizsgáló egy darabig jól keres, majd egyszer azért megbukik.
Nos van egy műszaki -biztonsági vizsgálat a létesítéskor és van az un. időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálat. Ez utóbbi a gázvezetékekre 10 év a készülékekre pedig 5 év.
Mit kell ezeknek tartalmaznia ?
pl. ezeket :
Ezeket fogják vizsgálni/ vagy ezekből néhányat :
innentől idézet
" Csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések ellenőrzése.
Jelen szabályzat által előírt ellenőrzések során, a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítéskor hatályos műszaki-biztonsági előírások teljesülését kell vizsgálni
.8.1. Törvénybe előírt időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálat
8.1.4. A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során ellenőrizni, dokumentálni és értékelni kell a fogyasztási helyen felszerelt gázfogyasztó készülékek:- gyártmányát,- típusát,- gyári számát,
Gázfogyasztó készülékenként ellenőrizni kell a készülék
- rögzítését,
- tömörségét szivárgás ellenőrzéssel a készülék elzárót is beleértve,
- biztonsági berendezések (égésbiztosítás, határolók) működőképességét
,- bekötés megfelelőségét, (gumitömlő, tömítés
)- az elektromos bekötés szabályosságát, földelés, EPH meglétét,
- csatlakozási nyomás megfelelőségét, és az előírásnak megfelelő égőnyomást,
- gázterhelését (ha a fogyasztói berendezés mérőjével megállapítható)
,- hatásfokát műszeres méréssel, (indirekt mérés)
- koncentrikus égéstermék-levegő csővel szerelt C típusú készüléknél az égéstermék csőszivárgásmentességét műszeres vizsgálattal, (CO2 mérés)
- környezetét (éghető anyag, bútor közelsége, építészeti átalakítás miatti nem megfelelőség)
8.1.5. A műszaki-biztonsági felülvizsgálat során elvégzett hatásfokméréshez legalább kalibrált mérőműszert kell használni.
A jegyzőkönyv:- első példánya a tulajdonosnál marad (az épület energetikai audit részeként kezelve)- második példányát a felülvizsgáló köteles 10 évig megőrizni. "
Természetesen ezeket kizárt hogy a fogyasztók tudnák, az meg duplán kizárt ,hogy a létesítéskor mi vonatkozott rájuk.
Úgy a vizsgálat során lehet hangoztatni, hogy sajna probléma lesz, de okosban megoldható. Aztán valaki vagy megbukik vagy sem.
Pl. már régen spekulálok hogy ebből az utolsó mi lehet :
- biztonsági berendezések (égésbiztosítás, határolók) működőképességét, Az égésbiztosítás ok. - őrláng + termoelem + mágnes szelep, de mi az a határoló ??
A vizsgálatokat állítólag a szolgáltatók végzik ( megrendelésre a mérőcserekor ) és ingyen.
meglehetősen egyetértünk. viszont a valóság ismerete erősen árnyalja a véleményemet.
például ilyen gázhálózat felülvizsgálatot még nem láttam. és nem is ismerek olyat aki látott volna. és nem is olvastam beszámolót róla, hogy milyen egy ilyen. nem tűnik elrugaszkodottnak azt hinnem, hogy ilyen nincs is. persze attól még lehet, csak titkos mint a paks2 szerződés.
viszont pl olyan megvizsgálást, amit a gázművek végez tulajdonosváltáskor, olyat láttam már többet. csak az érdekelte őket, hogy van-e babrálva a mérő, és hogy nagyjából normálisan nézzen ki minden. fel sem merült hogy megnézze az irattárban hogy mi van az utolsó jóváhagyott terven.
meg olyat is láttam, amikor elzárták a gázt a társasházban, és nem nyitották ki csak amikor tömörre tudták mérni a házat. senkit nem érdekelt hogy kinek hány száz éves tűzhelye vagy kazánja van, sőt, ha a lakásban van szivárgás az sem. lakás elzárók elzárva, és úgy tömör legyen.
Akkor tényleg felesleges bármit szabályosan csinálni, csak 5 évig kell kibekkelni.
Illetve ha maga csinálja az ember, az úgyis jó, előírások és szabályok nélkül is.
Mondjuk én senkit nem bíztatok ilyenre.
Illetve ha találkozik egy olyan emberrel aki szintén nem ezt az elvet vallja, ráadásul az illető olyan ember, aki a gázhálózatot vizsgálja felül, akkor majd fizet.
Én inkább lealkudnám a vételárból a legalizáláshoz szükséges összeget, ha lehet. Ha nem marad a bekkelés, persze ha izgatja egyáltalán a kérdés.
Nem árt azért alaposabban is tájékozódni. Kérsz egy meghatalmazást a jelenlegi tulajtól és azzal elmégy a szolgáltatóhoz megfelelő felvilágosításra.
Nagyjából ahogy írták. De az alapvető biztonsági feltételeknek most is meg kell felelni. Így gáztömör vezetékrendszer, megfelelő égéslevegő utánpótlás ill. az égéstermék elvezetés.
Egy sza emberi szemlét megér.
Csak ne a kéményseprőket kérd fel, mert azok semmit sem hisznek el, csak a bürokratikus méretezést.
Amíg nem nyúlsz a gázvezetékhez addig béke van. (szerzett jog) Amennyiben valamilyen átalakítást eszközölsz abban a pillanatban kondenzációs kazán kéményestől, tűzhely fölé elszívó ernyő ami reteszelve van a tűzhely betápjával, és fi relé!! Dióhéjban ennyi!
Tehát ha jó neked így ahogy van a gáz akkor nem kell aggódni!
Sziasztok. Egy kérdésem lenne: Egy kb. 30 éves sorházat szeretnénk megvásárolni, melyben eredetileg egy fali gázkazán volt felszerelve (valószínűleg FÉG). A jelenlegi tulaj pár éve kicserélte egy Ariston kéményes kombi kazánra (nyílt rendszerű). Ha én szeptember 1-je után vásárolom meg ezt a lakást, akkor kell-e valamilyen formában engedélyeztetni a jelenlegi kazánt (simán megmaradhat ha esetlegesen feketén lett bekötve), vagy pedig kompletten ki kell cserélnem a fűtési rendszert kondenzációs kazánra, engedélyeztetéssel, kéménybéléssel stb. együtt?
Szeretném a véleményeiteket, javaslataitokat esetleges tapasztalataitokat kérni kazán ügyben.
Ezeket javasolta nekünk a szerelő:
Caltherm 23
Celsius 20
Solitherm (Megatherm)
Egy boltos pedig ezt:
Maga D23 - ez állítólag lemezkazán, de speciálisan erre a célra gyártott kazán-acélból készült (jelentsen ez bármit is...), ennek köszönhetően 15-20 év garantált elmondás alapján.
Mi a véleményetek ezekről?
Szívesen fogadok bármilyen javaslatot / segítséget!
Hogy tudjatok javasolni nagy vonalakban ilyen a helyzet:
Öntvénykazán kerestetik, főként fával lesz fűtve, jelenleg nyitott rendszer van, de mivel van bent gáz is így pár éven belül ki lesz egészítve egy cirkóval is amihez azt mondták hogy akkor a rendszert át kell csináltatni zárttá.
Na megoldódott az egész ügy. Ma egy darabon megbontottam a kád elejét. Na amit láttam, olyannal még sehol nem találkoztam. A fal mellett körbe betonozva egy 5cm szélességű keret, és ezen van rajta a kád. Semmilyen talp nincs a kád alatt, csak a 4 oldalon lévő beton teknő fogja. Így marad a csempe, marad a kád előlapja is. Max az a 2ezer ft. ami az 5db csempéhez kell az veszett kárba. Sajnos csótányok vannak az alattunk lakók miatt. 3éve nem laktak benne, és most hogy valaki elkezdte felújítani jönnek a dögök rendesen. Állítólag olyan állapotok uralkodtak lent hogy álarcban lehetett bemenni. Amikor mi ideköltöztünk nem is lehetett látni hogy nem laknak a lakásban. :-( Na mind1 megküzdünk velük. Szerencsére a konyhában eddig nincsenek. kop,kop,kop.
Szóval a fürdőre még gyűjtenem kell, és így elmarad a kádfestés is, de lehet azt magam megcsinálom teljesen. Arra az 1-2 évre jó lesz a sufni tuning is...
Ezt a kazántípust előszeretettel veszik a szomszédban, mert így költséghatékony. Tehát a kereskedő jól járt, ha ez is a szomszédból jött. :-)
Aki az északi határtól 50 km-re lakik simán kintről hozzák a vegyes kazánokat, utánfutó van, kölcsönkér, nem kívánt rész törlendő. Kimegy kazán feltesz, mőgé pár karton Zlatni Bazant, mivel ott a Heineken drága. Máris megvan és összekötötték a kellemest a hasznossal.:-)
Ha csótik, akkor azokat úgy tudod a legkönnyebben összeszedni, hogy egy vastagabb fóliára, vagy kemény kartonlapra ráragasztasz kétoldalas ragasztószalagot, és a megfelelő helyekre odateszed. A dögök szépen átsétálnának rajta, de mivel hasoncsúszók beleragadnak. Nincs semmi vegyszer, semmi feromon, csak tudni kell merre járhatnak. Pár naponta cseréld, mert beleszáll a por. A légyfogó szalag nem jó, felpöndörödik. (egyébként tökéletes lenne)
A helyedben hagynám a fenébe a kádat, ha ígyis-úgyis ki fogod verni. Addig meg lehet majd benne lakásfelújítani, és nem kell félni attól, hogy beszakítod egy fándlival, vagy levered a zománcot.
Jaaaaa. Tudom, hogy sufni tuning, de 5 évre amire összeszedem a pénzt az új fürdőszobára addig megteszi. Most csak egy baj van vele, hogy eléggé kopott a szine. Nem jukas, nem pattogzott.
Tényleg csak az volt a kérdés, hogy az elejét azt nyugodtan kiszedhetem e, és ytonggal befalazom. Még csempét sem rakok rá, csak lefestem. Tulképpen ha nem jelentek volna meg a "kedvenc házi állatkáink" hozzá sem fognék. Az alattunk lévő lakást 4 év után eladták, és elkezdték felújítani. Az eddigi lakóról nem írnék inkább. De az írtást csak ha az előfalat leszedem akkor lehet elvégezni rendesen.
A tanácsom az, hogy ezt hívják sufni tuningnak. Egy újra fényezett kád soha nem lesz olyan mint egy új. Na mindegy, a szaki tudja mit csinál biztos. 5 év múlva ütheted ki szerintem, de ezt rádbízom. Manapság senki nem germózik ilyennel... A kádnak van lába általában. Ha nagyon régi akkor rá van öntve, ha csak kicsit régi akkor csavaros. Ha ki spórolták, veszel hozzá.
Kiütöd az oldalfalát és Ytong-al (60x20x5) újrafalazod, majd rá a csempe. Semmi extra...
15ezer az átfestés (ismerős végzi). Ha kiszámolok mindent a cserénél, az kb 30-nál kezdődik.
5 év garanciát ad. De csak akkor éri meg ha saját magad előkészíted a munkát. Ha nem magad készíted elő
akkor már nem éri meg. Ismerős fogja csinálni, ő elmondta hogy készítsem elő, mivel a festéshez értek (szakmám) így meg tudom csinálni. Persze én azt is figyelembe vettem, hogy a kád "jó"állapotban van, jó mély (kb 40 cm így kényelmes benne ülni, feküdni, lazulni). Ha nem ilyen lenne akkor teljes csere lenne. Amit még ki kell cserélnem az a lefolyó+túlfolyó.
Tanácsot szeretnék kérni. A megoldandó feladat nem igazán vízhez kötődik..
Tehát, van egy régi fürdőszoba, ahol a csempét kicserélném de a kádat nem. Azt szakemberrel újra fényeztetném. Viszont a kád előfala jelenleg csempézett és nem oldallap van. Ezt is szeretném kicserélni, de nem
gyári (20 éves kádhoz már nincs gyári) oldallappal hanem szintén csempézéssel. Ha jelenleg így van megcsinálva, kell e a kádat valahol alátámasztani pluszban? Vagy elég ha lebontom a jelenlegi falat, újra rakom, és újra csempézem? Nem szeretnék új kádat, mert ami most be van építve jó mély, és kényelmes benne fürödni.
32 pvc csővel lehet csatlakozni a már meglévő lefolyó rendszerhez.
Falon kívülre én nem vezetném csak úgy ki,főleg ha van valahol csatlakozási lehetőség a lefolyó rendszerhez,a pincében.
Más a helyzet ha már kivan csempézve minden.(akkor elbaxta a szerelő)
Akkor szintén 32 pvc csővel egy ilyet beteszel a kazán alá,és oda viszed ahol tudsz csatlakozni a lefolyó vezetékhez ,vagy egy szifonhoz egy pvc. ággal , falon kívül nem igazán szép a cső.
Mindegy, honnan jön, ha Magyarországon működő üzletben vásárolta, akkor kötelező a magyar használati útmutató.
A kérdés ott kezd cifázódni, ha mondjuk webboltból vásárolta, és a webboltnak nincs Magyarországon telephelye, ekkor ui. valóban nem lehet érvényesíteni ezt az elvárást. Nyilván egy kínai szállító nem fog tudni magyar szöveget mellékelni - vagy ha mégis, akkor az DVD-játékos színvonalú lesz. :D
Mellesleg ha van orosz nyelvű útmutató, akkor a mellékelt rajzokból nem lehet nagy kihívás összeszerelni.
Nézd, a legjobb vízmelegítőd van, le ne cseréld! Egyszerű, mint a kalasnyikov.
Ha kinyitod a melegvíz csapot és mégsem gyullad be, miközben a vízcsapod nincs eldugulva, -ugye nézted- akkor a membrán csere szokott segíteni. De ha már szét van szedve a víz armatúra, akkor érdemes tömszelencét is cserélni. Pár száz forintos tételek.
Gondolom nem tekerted el az elején lévő vízmennyiség szabályzót, mert akkor is nem szokott bekapcsolni, ha túl ki van tekerve.
sziasztok! lenne egy olyan problémám hogy van egy fég átfolyós vízmelegítőm és csak az őrlángja ég nem lobban be a gáz és nem melegíti a vizet valaki tudna rá megoldást mi lehet a probléma???
Nem igazán segítség neked, de a magyar törvények szerint a kereskedő köteles magyar nyelvű használati utasítást adni a termékhez. Ha nem adott, akkor lehet követelni tőle, persze normális hangnemben. :)
Sziasztok. Ma érkezett meg a Viadrus U22 5 tagosom. Tudna valaki használati, vagy összeszerelési utasítást linkelni nekem? A kazánnal csak orosz, cseh nyelvű érkezett :D. Találtam egy igen hasznos videót ebben a témában, de azért jó lenne olvasni is kicsit. Kerestem egy ideig, de nem sikerült semmit találnom magyarul.
A KPE idomnak jónak kell lennie, ha jól "belecuppan" biztos hogy jó, de ha mégis félsz tőle, akkor gebó. Az mindenre jó. Én raktam már acélcsőre is, amiről fűrészlappal vakartam le a festéket előtte, telljesen jó volt.
Annó volt hozzá toldó idom, ami ugyan olyan volt mint a hagyomásnyos csőnél, ahol nem volt semmilyen gumigyűrű. Elég keményen kellett meghúzni a hollandikat.
A bordák feladata a lamináris áramlás létrejöttének megadályozása. A hőátadásnál a laminális áramlás sokkal rosszabb eredményt hoz mint a turbulens, ergó ha van valami, ami megbolygatja az áramlást az segít rajta egy keveset.
Mi lehet a belső bordázat célja? Első pillantásra a nagyobb hőátadó felületre tippeltem, hiszen amúgy a sima cső belső felülete kisebb a külsőnél. Na de a bordázatnál vastagabb a cső anyaga, így eredőben akár még rosszabb is lehet a hőátadás.
Ez egy régi PEMŰ cső talán 30 éves. Lehet toldani legalábbis mi toldottuk ha nem is ész nélkül de elég bátran. Nem volt vele gondunk, de tisztességgel nyomás próbáztuk, betonozás előtt.
Sziasztok , találkozott már valaki olyan padlófűtés csővel ami 20 x2 mm eres és a belsejében 3 db kiemelkedés fut végig teljes cső hosszban -ami kb 1,5 mm er magasságú , 180 fokos elosztásban mint a merci jel -ma futottunk bele egy ilyenbe gondolom nem fiatal a cső mert villany dróttal van kötve -előre is köszi ! Elvéstük belső toldót bele tenni cakkos ez miatt -marad talán a külső -ha esetleg valaki nem okosabb mint mi !
Túl bizony. Ahol a teljes ház melegvíz ellátását villanybojler biztosítja, ott általában 60 fokra állítjuk be a készüléket. Többre felesleges, többet árt, mint használ. Ezesetben viszont a hőtágulás mértéke elhanyagolható.
Azon gondolkodok, hogy egy visszacsapó szelep belsejét ki kellene szedni, s a benne lévő furatot feltágítani, s abba rögzíteni az anódrúd végét. Így mellette a levegő is tudna távozni, s lehetne tenni egy légtelenítőt is...
A berakás az igazán nehéz, mert az oldalsó szabad csonkok 20 cm-re vannak a faltól, a tartály kibontása megint problémás, mert nem hollanderekkel vannak a rögzítések. A tetején van egy csatlakozási lehetőség, viszont ott van egy légtelenítő. Össze kellene hozni valahogyan az anód rögzítését és a légtelenítőt, de nem vagyok biztos benne, h ez lehetsgéges.
Én még a kerti zuhanyozó tartályába is tettem. Ennek már kb. 15 éve és azóta nem lukadt ki. Első év után kilukadt, akkor tettem bele az anódot, azóta jó.
(Egy kidobásra ítélt 120 literes boyler üstjéről van szó.)
Sziasztok, fűtési rendszereknél a puffertartályba szoktak rakni anódrudat? Ez egy zárt rendszerű fűtési megoldás, a vegyestüzelés egy 1000 l-es szigetelt, hőcserélő nélküli tartályra dolgozik. Ebben a tartályban nem látok gyárilag anódrudnak kialakítási helyet, de lehet, hogy nem is kell bele. Akiket eddig kérdeztem, más választ adtak (van, aki szerint kell, van aki szerint nem kell, de ajánlott, van aki szerint nem kell vele foglalkozni). Azért érdekes a dolog, mert ha esetleg kilyukad, akkor bontás nélkül ki sem lehet vinni, a kivitelező olyan ajtót épített be, amin nem fér ki utólag :-(. Köszönöm szépen a segítséget.
Mert ha mondjuk ráengedek 60 fokos vizet, akkor nem ugyanaz a hőtágulás, mint amikor 14 fokos vízzel lehűtöm 20 fokról a csövet. De biztos csak túlaggódom. :)
Nyomáspróbát azt akarok csinálni, a hálózatit kötném a hőcserélőre, kint asztalon.
Az érdekelne, hogy mitől lett ilyen, ill. romlani fog-e tovább, vagy...?
Elsőre úgy nézett ki, mintha valami sav megmarta volna a rézcsövet, lehet a folyasztószer a forrasztásnál?, de kívül viszont nem ilyen.
Vagy mintha a hőtágulástól mozogna a cső, és szépen repedezne le a külseje...
Mivel 16x1mm a cső, túl sok fala már nem maradt, és nem szeretnék fél-egy év után, pont a legrosszabbkor hmv tartályt javítani, valamint egy szétrobbantott padlófűtést...
Van nékem egy 200l-es bojlerből átalakított rézcsöves hőcserélős, indirekt fűtésű tartályom, használt, de működött, amikor levették(biztos infó, családból való).
Most szeretném lassan beüzemelni, ma eltisztogattam az alaplemezt, amin keresztül a rézcső be van forrasztva, és a következőket találtam:a belső, víztér felőli oldalán a rézcső a forrasztás mellett szépen kezd repedni/elfogyni, vagy valami hasonló.
Néhány tized mm mély az árok, ami keletkezett ott, kérdés, hogy össze merjem rakni így, vagy ne?(nem szeretném, ha a hálózati víznyomás megjelenne a padlófűtéscsövekben).
Kívülről is meg van forrasztva, az sértetlen(befele fog belefújni a víznyomás a fűtőkörbe).
Jól értem, ha hideg vízzel rendben van, meleggel sem lesz gond?
Hideg víz esetén, fennáll a probléma, hogy lecsapódik a pár a csövön, és az nem túl szerencsés egy gipszkarton falban. A csöveket és idomokat amennyire tudtam bevontam szigetelővel, de a falikorongok menetes részét nem igazán tudom, hogy kellene, az is át tud hűlni, és az benne lesz a gipszkartonban. Ha elég helyet hagyok körülötte, és vastagon szilózok, az jó lehet?
nyilván szegediben nyomják, azért 3-4 óra. én a bajait tolom, ott a főzés az 45 perc. közben megvan a tészta is. de mindenki olyant csináljon, amilyet szeret!
Nyugtass meg ,hogy amelyik halszeletet meg is akarod enni az nincs 3-4 órát bent a főzőlében!Gondolom az alaplevet főzitek ennyi ideig ,mert különben tényleg halászlé főzelék lesz .
ez tökre vicces. halászléfőzeléket nem szoktam főzni, a normális halászléhez meg ponthogy atomvillanás láng kell, azt tudja jól. viszont a húsleveshez kicsi kell, és azért az nem kéthavonta van.
Miért?Hányszor csinálsz halászlét?;-D Igazán,csak ahhoz kell a pirinkó takarék! ;-)
Volt a műveknél egy meós,ezzel őrjített meg!Nem tudtam olyan csepp takarékot piszkálni,hogy Ő ne túrt volna még bele!Jelszó:És ha halászlét kell főzni? ;-DDD
Ekoplastik csövet/idomokat összesütöttem, most hálózati nyomáson van. Ha nem folyik sehol mondjuk egy óra múlva sem, akkor nyugodtan berakhatom a gipszkarton mögé? Tusolóhoz és wc-hez mennek a csövek.
Drazicéből van az OKCE300/NTRR, aminek összesen 2,5m^2-es hőcserélő felülete van, és 2,2kW-os egyfázisú plusz fűtéssel nettó 200e Ft-ba kerül. Van nagyobb teljesítményű, 3-6kW-os elektromos fűtőetéttel is, úgy nettó 218e Ft. Ezekhez hozzáadódik a hőszivattyú hőérzékelője, de ezzel együtt is jóval olcsóbb a Drazice. Hajdúnak is van ilyesmije: http://indirekt-tarolo.arukereso.hu/hajdu/sta-300-c2-p122106723/ Ez olcsóbb, de alapból nincs benne az elektromos fűtőbetét. De szintén 300 liter űrtartalom, 2,5m^2 hőcserélő.
Sziasztok,kikapcsolt kazannal folyamatosan megy fel a nyomas,napi kB 0,5barral.A tagulasibol kieresztettem az osszes levegot.A vizben van fagyallo is.Mi lehet a problema?Months termelodne valahol a levego ami emeli a nyomast.
Hőszivattyús fűtéshez keresek nagy hőcserélő felületű HMV tartályt. Azt néztem, hogy 300 literes, legalább 2,5-3m2 hőcserélő felületű zománcozott tartály legalább 350.000 Ft.
Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:
1. Érdemes ennyit beruházni, amikor egy 120l-es villanybojler 50.000 Ft? MEgtérül ez a beruházás valaha?
2. Ha veszek egy 400 literes zománcozott tartályt, aminek az alsó hőcserélője 0,8 m2, a felső 1,7 m2 és a kettőt összekötöm, akkor az elegendő lehet a hőszivattyúhoz?
És ha nem állít kisebb takarékot,akkor is lejjebb tudja venni a lángot jobbra csavarva a "csapot"(amíg le nem old a thermó),arra az évi nyóc alkalomra,mikor tényleg szükséges!
neked van? nekem volt. egy gusztustalan rozsdás izé lesz belőle elég hamar. ha a tűzhely főzésre való, akkor legyen már alkalmas leves főzésre is. egy csomó van ami alkalmas is. ami nekem jutott ariston, az erre nem alkalmas.
sógorom gázszerelő. ha lejjebb veszed, akkor vacakul ég. a vaslappal meg hadd ne kelljen már szórakozni 2015-ben. és ugye van hogy kisebb cuccot akarsz kislángon melegíteni. de megoldottam.
az én aristonomon van kisláng, de még az is bazi nagy. takarékon a 6literes fazék leves fedővel éppen rotyog rajta, kicsit még ahhoz is túl nagy. akkor képzeld el a többi lángot.
egy 50cm széles tűzhelyre sehogynem fér fel két nagy fazék, és három közepes sem igazán. ezért nincs sok értelme a négy "nagy" lángnak.
amit mindenképp kerülj el, az a 60cm széles, 45 fokkal elforgatott elrendezés. Elsőre jó ötletnek látszik, de nagyon rossz. a négy sarka holttér, a maradék hely meg nagyon kevés.
Fogok adni, de csak ha biztos vagyok a dolgomban. Amire nem mernék fogadni, azt nem állítom tényként, csak lehetségesként.
Itthon ledolgozott élet után valóban csak nyögdíjas lennék, de osztrák nyugdíjasként megtehetem, hogy a munkát már csak nézem. Azt a sok baromságot már meg se hallom, amit nagyokosok pl. a KSH adataira hivatkozva állítanak. De ők más világ, aki akar, higgyen nekik.
Apróság: nicknevem (ottakring) Bécs 16. kerületének neve, az utolsó 14 évben ott laktam.
Meghalódni készül a tizenéves elektromos sütős kombinált gáztűzhelyünk.
Ma körbenéztem pár üzletben.
Az biztos hogy ezen a téren semmi fejlődést nem láttam, nem úgy mint a szórakoztató elektronikában.
Van-e olyan kombinált gáztűzhely, ahol nincs 1 kicsi, 2 közepes, 1 nagy gázégő, hanem 3 közép, 1 nagy, vagy 2 közép, 2 nagy van? Mi ugyanis a kicsit soha nem használtuk.
Mint mondtam panel "patkány" vagyok....úgy érted, hogy az összes csapot zárjam el amik a padlóba és a radiátorokhoz mennek? A gond az, hogy lövésem sincs, hogy mi micsoda, mivel terv nincs, illetve feliratozva sincsenek a csövek, csapok..stb.
A fürdőtől ázhat,de nem hiszem hogy a cső szigeteletlensége miatt,inkább a kádnál vagy a zuhanytálcánál keresd a hibát.
A rosszul kivitelezett szigetelés vagy a fel nem ragasztott élvédő sok bosszúságot okoz.
Attól hogy a nyomás lement nem biztos hogy nagy a baj,lehet levegős volt a rendszer és az automata légtelenítőkön az szépen kiment a levegő,vagy lehetnek csöpögő szelepek , igaz ezt most észrevennéd mert nincs fűtés,de lehet a tágulási problémája is.
Nem biztos hogy egyből bontani kell. Told fel a nyomást 2 bárra mikor reggel kezded a melót,majd zárd ki a kazánt,fűtési előremenőn és a visszatérőn lévő csapokat,valamint a hideg vizet, így csak a kazánon lesz nyomás,ha a nap végére csökken a nyomás akkor a kazánnál van a probléma.A kazánt ne kapcsold be ne csináljon meleg vizet,fűteni meg most úgyse kell. :-)
Ha nem a kazán a hibás akkor jöhet a csövek és a szelepek kötéseinek az ellenőrzése,végső esetben a falba és az betonba lévő csöveket kell ellenőrizni,egy napot érdemes rászánni,hogy később nyugodtan aludjál.
Tényleg közel van ezért gondoltam... egyébként világ életemben panelban laktam központi fűtéses lakásban, most viszont pár napja családi házba költöztünk. Lehet, hogy csak a tájékozatlanság és nincs semmi gond, de szerintem valami nem ok. Fent az emeleten van egy rész ahol padló fűtés van amit egy fali termosztáttal lehet szabályozni, míg a többi helyiségben radiátor. A fürdőszoba plafonig van csempézve, viszont a külső falon mintha egy vízvezeték nyoma rajzolódna ki salétrom és vizesedés volt látható. A másik oldalon csempe, úgyhogy semmi látszat. Gondoltam leverem a kinti falat, megnézem mi van alatta. A tégláig véstem a felázott részt de nem látszik alatta semmi, tök száraz. Ettől még lehet, hogy a fürdőszoba oldalon kéne leverni a csempét és keresni a falban futó csövet?(már ha tényleg ott fut) ? Ötletként felmerült, hogy a hideg vizes cső nincs leszigetelve ezért kicsapódik a pára ami a falon mutatja meg magát.
Tovább gondolva a dolgot a kikapcsolt kazánon a nyomást ellenőrizve azt tapasztaltam, hogy 0,9bar körül van. Se meleg víz semmi...nem kell mert meló van. Feltoltam a nyomást kb 1.6-ra és haza mentem. Gondoltam, hogy ha valahol szökik a víz akkor reggelre kiderül és lehet ez okozza az emeleti vizesedést. A nyomás reggelre lement 1 alá. Faxa...akkor ezek szerint tényleg elfolyik a víz valahol? Kérdés, hogy kikapcsolt kazánnál szabad e esnie a nyomásnak ennyi idő alatt és ennyit. Az előző tulaj szerint ilyen az életben nem fordult elő.
Ekkor jutott eszembe, hogy esetleg bekavartam azzal ,hogy kikapcsoltam a turbo vaillantot. Visszanyomtam csak meleg vízre, de a legalacsonyabb hőfokra, majd felpumpáltam 1.6 bar környékére és ott hagytam éjszakára.
Mire számíthatok lehet köze a kazán nyomás esésnek a vizesedéshez? Mi a francot csináljak?
Így kell finoman replikázni! Csipkelődős humorizálásra korrekt reakció. Tetszik!
Véletlenül sem akarom az észt osztani, vagy uram bocsá' bárkit megbántani a fórumtársak közül. De egy kis irónia, laza csipkelődés, picit csípősebb humor engem éltet, s talán másnak sem árt.
Nem mellesleg: nem vagyunk mindentudók. Amikor a szakmát kezdtem, fűtéshez és gázhoz fekete cső, vízhez horganyzott, ejtőhöz ac. (eternit), lefolyóhoz pvc dukált műanyaghegesztett idomokkal. Réz akkor még sehol, ma meg már szinte sehol. Én még dolgoztam ólomcsövekkel, ma már talán nem is tanítják. A ma használatos anyagok, technológiák, szinte köszönő viszonyban sincsenek az anno tanultakkal. Viszonylag friss nyugdíjasként még képben vagyok, de a nem túl távoli jövőben ez már nem így lesz. Nem bánom, én élvezem a nyugdíjas létet, és még néha hozzászólok itt a fórumon.
Zárszóként: én sem tudok mindent, csak próbáltam minél többet tudni. Ha esetleg tudok pár jó szóval segíteni valakinek, nem esik nehezemre, örömmel teszem.
Köszönöm a figyelmet mindazoknak, akik ezt a szösszenetet végig bírták olvasni.
Van egy régi házam,ahol konvektoros fűtés van és átalakítás alatt van a ház. Ketté lesz osztva a házikó olyan 65-45 nm arányban. Vízteres kandallót akartam rakni radiátorokkal,de a szerelőm ajánlotta a konvektor helyére beépíthető konvektorkazánt! Kinek milyen véleménye van ezekkel kapcsolatban,mert én nem ismerem őket. Mennyire megbízhatók,mennyire energia pazarlók stb. Válaszokat előre köszönöm.
Már elnézést, hogy megint bosszantom a csapatot, de mivel nekem nincs tapasztalatom szénacél cső szerelés ügyében, így kénytelen vagyok érdeklődni.
Kénytelen vagyok egy fűtési rendszert összerakni egy ismerősnek. Megjegyzem a számítógép mellől, az egérbe kapaszkodva teljesen más a mint pressz géppel a kézben.
A következő aggaszt, hogy az egyik idom csak finoman erővel megy fel a cső végére, míg a másik idom lötyög rajta, majdhogynem harangozik. Pedig minden idom és cső egy gyártó műve. Instalpressz néven fut a termék.
Mennyire aludhatok nyugodtan?
Másik. Ha véletlenül kétszer préselek egy idomot mi lesz vele? Én kidobtam mert nem tudtam eldönteni mi lesz a következménye. Jó döntés volt?
A szabályozót állítgattam, több mint száz féle pozícióban próbáltam már. Volt amikor sikerült működésre bírnom a gépet, de utána pár óra múlva már megint nem ment.
Van itt valaki a fórumon aki tudna segíteni beállítani a gáznyomást? Nagyon fontos lenne és nem ingyen kell!
Tudna valaki ajánalani egy szakit aki egy héra cserépkályha helyett beépítene egy konvektort vagy gázradiátort..., nem igazán tudom mi a különbség.-..?
Kis szerencsével,a két összehúzó pálca kiakasztása után,akár meg is mozdulhat a külső rész.A belsőt,az itt-ott befolyó gipsz miatt,erőteljesebben kell rábeszélni.
Elmèletileg csak gipszelve van, ki lehet venni minimális vèsèssel, ha annak idejèn sajnálták a beèpítèsekor a gipstet...☺ Ha nem, akkor kell nèmi krátert vèsni , hogy kijöjjön...
Ha már konvektor. Segítséget szeretnék kérni parapetes konvektor ügyében. F8-50 konvektor csillagja, hogy a túróba van felszerelve rögzítve. Ki kéne szednem, mert radiátor lesz a helyére és nem valami jól mutat a az a három csavar. Gipszelve van vagy csavarozva? Szeretném úgy kivenni, hogy ne legyen egy nagy kráter a falon. Azaz a keleténél ne legyen nagyobb.
A challenger is egy O gyűrűn bukott el... De te most rájöttél a megoldásra!
Valamikor én is találkoztam hasonló problémával, (amikor beköltöztünk egy önkormányzati lakásba és a korábbi bérlő nem volt elérhető) és én is erre a megoldásra jutottam. Az egy parapetes konvektor volt.
Ma megvolt a gumigyűrűs próba, működik a szelep, úgy tűnik, jól.A begyújtás sebességét lehet állítani(fekete kupak alatti piros műanyag "csavar"), hagytam a min jelzésen, különben nagyon hamar megjön a teljes gáznyomás, csúnya pukkanással gyújt be.
A teljesítményt is lehet állítani, a lezáró fémcsavar alatti fehér műanyag állítóval.
Szivárgás nincs, leállni is szépen áll le.
Szóval minden jónak látszik, most már csak az a kérdés, hogy gyárilag van-e ott gumigyűrű, vagy nincs??
Ha nincs, akkor hogy működik/működhet a szelep?
(valakinek van még otthon ilyenje, nézzen már bele a kedvemért, legyen szíves.Köszönöm)
A műanyag szelepgallér 10mm, a fészek, ahova bemegy, az 13mm(10x1,5mm O-gyűrű pont passzol bele).A fészekben látszik valami halvány nyom, mintha feküdt volna a falán valami.
Ha nincs ott tömítés, akkor a szelep nem fog működni, mert a vezérlőnyomás elfújódik a kilépő oldal felé(sacc 2mm átmérőjű furaton tud kimenni az a gáz, ami a 0,2mm furaton bemegy, esély sincs a működtetésre).
Holnap összerakom, kiderül.
Középső képet ha megnézed, a sárga tányér melletti 2mm-es(képen a fekete színű lyuk) furat nincs esetleg gyárilag lezárva??(akkor működhetne gumigyűrű nélkül).Azon a furaton tud átmenni a gáz a kilépő oldalra.
Némi nézegetés után úgy tűnik, megvan a hibája a gázszelepnek.
Van benne egy membrán, ami ha kinyit, akkor kezd el áramlani a gáz a főégő felé.Ezt a membránt működteti a kisebbik elektromos szelep, úgy, hogy nyomást enged a membrán alá, ami így felemeli a tömítő gumialátétet, és átereszti a gázt a kilépő oldal felé.Namost az elektromos szelep fészkéhez(képen középen a sárga színű ojjektum) vezet még egy csatorna, ami viszont a membrán felső oldalával van összeköttetésben, így gyakorlatilag a membrán mindkét oldalán azonos nyomás jelenik meg, tehát nem tud kinyitni.
Az elektromos szelepen van egy gumigyűrű, ami elválasztja a membrán alsó, és felső terét egymástól.
Az én szelepemből ez a gyűrű hiányzik, valószínű előttem is szétszedte valaki, aki kihagyta belőle.
Próbára tettem bele egyet, belefújva szépen kinyit a membrán, átenged a kilépő oldal felé.
Mai kérdés:jó bele a sima NBR gyűrű, vagy inkább vitont vegyek hozzá?(10x1,5mm)
Van közöttetek valaki, ami ért a honeywell vk4100c gázszelep lelkivilágához?
A történet:életre akarom kelteni egy termomax öv color 25-ös gázkazán vezérlőelektronikáját, és gázszelepét.
A vezérlőelektronika(kák, 2 van belőle) több helyen forrasztáshibásak voltak, kirepedeztek a panelből a csatlakozók/relék lábai.Azt megoldottam, mindent átforrasztottam, áramköri utakat 0,2 amperral átterheltem/vizsgáltam, minden jó, nem szakadt. Az elektronikák bekapcsoláskor szikráztatnak, kiadják a V1 szelepre a~200V egyenfeszültséget, az meghúz, őrláng begyullad.Ekkor kiadja a V1 és V2 szelepre sorbakötve a 200V-ot(egyiken 95, másikon 105 körül), de a főláng nem gyullad be(mindkét elektronikával ezt csinálja).Hőfokbeállító gomb tekerésére az őrláng lekapcsol/visszagyújt, az működik.Ha 25 másodperc szikraidő alatt nem gyújt be, akkor kiáll hibajelzésre, a nyomógombbal az is resetelhető.
Gázszelep mindkét tekercse 3,8Kohm körüli, nem szakadt. Szétszedtem a szelepet, a tekercsek működtetik a lezáró szeleptesteket(addig szimuláltam őrlángot, hogy a főlángot indító szelepet is vizsgálhassam), az összes furat átjárható, a membrános lezáró gumikalap sem szakadt, ahova a főláng szelepe a gáznyomást engedi, finoman megfújva szépen felemelkedik.
Próbáltam a kívül található mindkét állítási lehetőséget(szelep tetején a lezáró kupak alatti műanyag csavart, illetve a szelep egyik sarkán van egy fekete műa kupak alatt egy piros forgatógomb) több helyzetben is, hátha eltekergették, de nem jó úgy sem(ezeket visszaállítottam oda, ahol voltak).
Egyelőre feladtam, most infót keresek, még nem találtam.
Képeket nem készítettem a belsejéről, de ha kell, csinálok.
Minimál költségvetésű a project, vagy sikerül életre kelteni, vagy nem, másik gázszelepet nem veszek hozzá, vagy csak nagyon nyomott áron(eddig az összes cucc került 9e hufba).
Fűtési rendszerünk kivitelezése egyre jobban közeleg és nem ártana radiátor és kondenzációs gázkazán márkát/típust választanunk. Jelenleg a holland Remeha Tzerra 24S kazánt és az olasz Immergas radiátorait választanám. A 100-120L-es indirekt tárolók mezőnyében még sajnos 5letem sincs. A Concepttől óva intenek.
Nálam is a kivitelező rakta fel mindent egyben. A szigetelést pedig a kéménymeonál kérték,csak így vették át. Nem halad másik helyiségben a kémény egyébként.
" égéstermék elvezető másik helyiségben is halad mint ahol a kazán van, akkor szigetelni kell az égéstermék vezetéket és mechanikai védelemmel kell ellátni."
Minden állításod ok., de akkor a seprők miért nem tüzeléstechnikai ellenőrök ?
A kéményesek nem improvizálnak, hanem az előírásokat tartják be, még ha nem is tetszik nekünk minden pontja.
Ha az égéstermék elvezető másik helyiségben is halad mint ahol a kazán van, akkor szigetelni kell az égéstermék vezetéket és mechanikai védelemmel kell ellátni. Nem értem, hogy miért másabb az a cső mint ez a cső.
akkor most gondolj bele abba, hogy mi történik ha a 23 fokra légkondizott lakásban halad egy cső, amin a kinti 35 fok 80% levegőt szívja be a kazán miközben melegvizet csinál az esti zuhanyhoz.
"A szívóoldali kondenzvízzel nem tud mit kezdeni egy kondenzációs kazán?"
kérdezed
Mit kezdjen olyannal ami nincs. Legalább is a cső belső felületén. Mert !
Majd később
Viszont lehet ott kondenzáció. Csakhogy az a szétválasztottnál beszívó külső felületén jelenik meg, így az általában elpárolog. Ha nem, egy konyharuhával letörlöd.
De mivel a beszívók majd mindig műanyag csövek, ritka a kondenzáció még a külső felületen is.
A cső a csőben rendszernél meg kivül belül kizárt a kondenzáció. A bejövő levegő ahogy halad a kazánhoz, melegszik. /kondenzációsnál szerényen, túrbósnál kissé jobban /
tehát a későbbre :
nagyon extrém körülmények között előfordulhat hogy a szétválasztott rend. bejövő cső külső felületén kondenzáció lesz, a víz helyiség levegőjéből csapódhat ki, de mint írtam megszárad vagy letörlöd.
Úgyhogy én fan-coil vagy klíma mellett maradnék ha a fűtés amúgy megoldott. A felmelegedés ellen amúgy hővisszanyerős szellőző+sötétítés jó, de nekem túl műanyag életmód. Szeretünk zajt, port, friss levegőt idönként beengesdni, mégha ára is van.
Nekem van fal és mennyezetfűtésem is. Az összes külső falam be van tekerve, tehát hatalmas a felület. Próbáltam falhűtésre használni kútvízzel de tényleg korlátozottan működik a dolog. Nem lehet vele intenzíven hűteni, inkább csak felmelegedés lassító szerepe van. Párásabb meleg napokon (van ilyen bőven) a páralecsapódás miatt alig lehet vele hűteni. Teszteltem egy nyarat, pont azért hogy lássam az üzemeltetés költségeit. A ház jól szigetelt, árnyékolt, de az állandó otthonlét gyerekekkel, főzés-sütés, szellőztetés termeli a hőt, előbb-utóbb átmelegszik.
A vége az lett hogy raktunk be egy klímát, nyáron abban az egy hétben hűtünk vele, átmeneti időszakban meg fűtögetünk.
Egy óriási különbség van a két hűtési rendszer küzött, a falhűtésnek korlátozott a telljesítménye, vagy lehűti a helyiséget a kellemes hőfokra, vagy nem. Ez sokmindentől függ. A 8 fokos előremenőből keverőszeleppel lehet megasabb hőfokot csinálni, feltéve, hogy van-e értelme. Talán értelmesebb elgondolkodni hűtési puffer tárolón, jót tesz a hőszipka üzemének is. Fan-coil tud hűteni 18 fokos vízzel is, 8 fokossal is, olyan telljesítménybe veszed amilyenbe csak akarod, az biztos, hogy jó lesz.
A kazánok nagyrésze olyan, hogy a külső doboz zárt, abba torkollik a légbevezetés, és abból szív a ventillátor. Tehát a bejövő frisslevegő átszellőzteti az egész készülékházat. Ha oda víz megy be, az max alul összegyűlik és kicsorog az illesztésen, de semmi jóra ne számíts. Simán eláztathatja a vezérlést is.
Ma átvették végre a kéményemet, nyilatkozat a kezemben,EPH is elkészült.Még a Gázmeo van hátra. A szívóoldali kondenzvízzel nem tud mit kezdeni egy kondenzációs kazán?
Nem értem mi a probléma? A felvázolt elképzelés még akár jó is lehet, de neked kell eldönteni, hogy mit csinálsz, vagy meg kell kérdezni szakembert és közösen megindulhattok a jó irányba. Ez a legolcsóbb és legjobb megoldás. Szerintem:-)
"Épületgépész kiszámolta a ház fűtési vezsteségét és a nyári hőterhelését."
Írja valaki.
Nyilván így van. De azért azon a nyári hőterhelésen csak elgondolkodom vajon hány számítás kell ? Jó sok.
Egy földszinti térben általában nem nagyon kell hűtés. Mint írták is megfelelő szellőztetéssel , árnyékolással elég jól be lehet állítani a belső tér hőfokát.
Így szellőztetni pl. én hajnali 3 tól reggel fél nyolcig szoktam, a déli ablakok árnyékolva vannak. Kell persze megfelelő tömeg és megfelelő légtér. Jó nagy. Nálam 95 m2-en 3 -an élünk, a belmagasság is 3,2 m. 22 -26 fok között, soha sem több.
Szellőztetési trükkök : Télen kereszthuzattal 3 x naponta ,de viszonylag rövid ideg.
Átmeneti időben viszont pont a de - 11 - du 3 óra között, jó hosszan /nem 5 percre kinyitni az ablakokat. /.
Nyáron mint a fentebb írtam.
A nyári kánikula kutya rossz dolog tud lenni. Az egyik belvárosi munkahelyemen szenvedtük tőle eleget. hiába volt 45 -50 -es téglafal, az ablakok kitárva , felment vagy 30 -32 fokra. Éjjelre szigorúan zárva kellett tartani ( betörő a 3.-on , Majd hogy jön a vihar. 15 emberből egy sem akadt aki hajnali 4 -re bejött volna. Akkoriban klíma még nem volt.
A tetőtérben viszont egy értelmű, klíma kell, van is.
Szerintem ne azzon vitatkozzunk, hogy jól számoltak-e nekem?
Ezt sajnos nem tudom leellenőrizni.
Viszont nem akarok úgy járni, hogy nem tekerem be a falat és később szívom a fpgam, hogy de jó lett volna hűteni a földszintet.
Ezért gondoltam arra, hoyg a földszinten a fan coiloknak csinálok kiállást (ez nagyon egyszerű) és ha meleg van bármikor be tudom őket utólag szerelni.
Mert ugye kiszámolja -15 fokra ...oszt annyi. (iccaka hideg(ebb) van )
Ez ugye így egyszerű. Egyféle hőfokkal számol kinn.
A hőterhelésnél meg, hogyan számol ?
Fix 30 - 35 fokkal ?
Benapozás ,árnyékolás, kukorica főzés, éjszakai hűvösben szellőztetés , földszint hőtehetetlensége , hogyan szerepel a képletben ?...így már azért nem olyan egyszerű.
Szóval ezért "hihetetlen"...
DE lehet csak nekem... :-)
A tetőtérnél nem hihetetlen, hogy csinálhatsz szinte "bármit" , akkor IS át fog melegedni egy 10 napos kánikula alatt !
No de egy földszint !
Rendesen árnyékolva , ésszel nyitogatva az ablakokat, már nem annyira egyértelmű, hogy túlmelegszik !
(Nálunk 40-es tömör tégla, 6 cm cell ,fele alatt pinece, redőnyözve, a földszint még soha sem volt 25 fok felett !! Mondjuk a tetőteret meg sem merem mérni !! )
Igen kombi turbós, csak csodálkoztam náluk ilyen alacsonyra van állítva. Nekünk is kombi turbós kazán van (Saunier Duval CombiTEK 24. Nálunk a márkaszervízes 65 °C-ra álllította be. Igaz nálunk tök más a ház.
két hajdu 60l-es boyler kell leszerelnem. sajnos nem folyattam ki belőle a melegvizet szerintem mert be lett kötve rá a cirkó a melegvizes rendszerre. magától kifolyik ha szétszerelem?
Ahogy nézem nem kondenzációs. Igen ilyenkor rosszabb lehet a hatásfok de ami ennél is rosszabb, hogy hamar tönkre fog menni a kondenzálódó égéstermékek savasak és a hőcserélőt kilukasztják.
Ismerősömnél saunier duval renova star f24e kombi kazán üzemel. Nincs nekik túl alacsonyra állítva a fűtővíz hőmérséklet ? 1-től 5-ig lehet állítani ahhoz képest csak 1-en van. .
Kérdésem, hogy ennyi idős háznál a padlófűtés mennyi ideig bírja ki?
- Ezt előre nem lehet megjósolni,ha jól megvan szerelve akkor még sok ideig elmehet,viszont egy alapos átmosást megérne csinálni rajta. Utólagosan a padlófűtést csak bontással lehet javítani,ha valahol kilukad a cső azt lehet javítani,ha sikerül megtalálni a folyás pontos helyét,vannak erre műszerek.
- Radiátoros fűtést kilehet alakítani,de ez így kevés hogy három szoba,biztos van még konyha,fürdő előtér,oda is kellenek radiátorok. Falon kívüli szerelésnél a munkadíj radiátoronként 20 000 ft / radiátor, 6 radiátor X 20 000 = 120 000 ft, a kazánkötés szintén egy huszas , tehát 140 000 ft körül van a munkadíj + az anyag, radiátor csövek szelepek
Mire kell figyelni egy padlófűtéses ház esetén?
- ne essen a nyomás a rendszerből( mert akkor valahol valami gond van)
- kazán jó legyen,de ezt az eladó biztos mondta ,hogy tökéletesen működik
Egy kazáncsere benne lehet akár 1 milkába is.( kondenzációs kazán, Új kémény , gázszerelés, gázmeó)
Mert ha nem es telen eleg a padlo kfuten a hazat - tehat van hoszigeteles 'boven',- akkor nem eleg arnyekolni redonnyel-pergolaval - kivulrol- az ablakokat ?
Fűtésrendszer kialakításban lenne szükségem tanácsra.
A most épülő házunkba mindenhol padlófűtés lesz, ami a számítások szerint bőven elég lesz a legnagyobb hidegben is.
Azonban az esetleges nyári hűtéshez jó lenne a falat vagy a plafont is becsövezni. Számolgattam, ennek horror ára lenne és igazából évente 3-4 hét a klímás időszak átlagban.
Arra gondoltam, hogy a padlófűtés mellé rakok néhány fan coilt, mert ez olcsóbbra jönnek ki. (Tudom, hogy keveri levegőt stb...)
A kérdéseim az alábbiak lennének:
- a 3 db fan coilt ráköthetem ugyanarra az osztó gyűjtőre, mint a padlófűtés köröket? Vagy ezeknek külön osztó gyűjtő kell?
- A fan coilokban van külön keringtető szivattyú vagy ugyanúgy működnek áramlástanilag mint a padlófűtéscsövek?
- A fan coilokon keringtethetek 8 fokos vizet hűtéskor, míg a padlón 18 foknál hidegebbet nem célszerű (több helyről is hallottam, hogy hűtenek a a padlóval is). A hőszivattyúval egyféle hőmérsékletű vizet tudok előállítani. Hogyan lehet megoldani, hogy a padlóra 18, a fan coilokra 8 fokos menjen?
Házvásárlás előtt állunk, beleszerettünk egy házba.
Tudni kell, hogy a ház 1997-es építésű (18 éves) és eredeti padlófűtéses (gázkazánról).
Kérdésem, hogy ennyi idős háznál a padlófűtés mennyi ideig bírja ki? (meddig várható a működés)
Utólagos javítás lehetséges? Vagy csak bontás esetleg radiátor beszerelés? Utóbbi mennyibe kerülhet durva kalkulációban egy kb:95 nm2-es ház esetén? (3szoba)
Mire kell figyelni egy padlófűtéses ház esetén? (Jelenleg működik.)
beállitottuk ma egy ariston kond. kazánt fűtés/melegviz üzemre. két 60 literes boylert kell felváltani de azok még megvannak. azt kérdezném hogy a kazán kevesebb gázköltségből melegiti a vizet mint a két boyler éjszakai villanyból?
termosztátot hogy kell beszerelni? :-) elfáradt a mester, lelépett most jutott eszembe.
A konvekciós készülékem 27 mbar nyomással működik. Nagyon precíz a készülék, tiszta űrtechnológia. Kipróbáltam egy fix 30 mbar nyomáscsökkentőt, de a készülék elektronikája letiltott a "túl magas" nyomás miatt. Rátettem egy 20-60 mbar között állítható nyomáscsökkentőt, valamint egy mbar mérőórát is szereltem a tömlőre, hogy tudjam figyelni nyomáscsökkentőt, de a készülékem hol rendesen megy, hol kikapcsol az ingadozó nyomás miatt. A palack tele van, a csatlakozások tökéletesek.
Én a nyomáscsökkentőre gyanakszom, mert az elsőt vissza is kellett vinnem a boltba, hogy kicserélék egy működőre (az elsőből több száz mbar nyomás ment ki, holott 60 lett volna a limit).
Létezik-e valami minőségibb precíz nyomáscsökkentő amit 27mbar nyomásra lehetne állítani fixen?
Ha menettömítővel ragasztották akkor melegítés után engedni fog. Gázpákával melegítsd meg 200C környékére, attól elengedi a menettömítő, majd satuba fogva ki kellene jönnie. Sok kárt nem tudsz elvileg tenni a semmiben.
kép
kép
