Ezt a topicot az ókori római hadsereg(mint az európai modern hadsereg előképe)szervezete,felépítése,haditechnikai,etnikai,stb. jellegzetességeinek ismertetése ,vélemények ütköztetése céljából nyitottam.
Bocsi a nadrágot kihagytam a katona ruházatánál!:-) A bakancsok,egyébként még mindíg szegecsesek voltak. A katonai öv,pedíg a maihoz jobban hasonlító jelleget kapott. A késő római seregben a barbár,és keleti motívumok hangsúlyosabb szerepet kaptak,lévén a seregek nagy része már barbár ,(germán pl. )származású katonából állt. A mai Erzsébet-híd pesti lábánál álló egykori erődnél (transaquincum),pl. találtak egy késő római parancsnoki sisakot,ami igen erősen a bizánci,ill.keleti jellegzetességeket mutató sisak. A személyes véleményem az,hogy mikor a dominatus rendszerét behozták és evvel a keleti tipusú uralkodási jellegzetességeket(pl. az uralkodó személye körüli pompát) akkortól lehet beszélni a mind inkább elbarbárosodó jellegzetességeket viselni kezdő római seregről. De ez csak személyes megjegyzés!
Hali! Ami a Halmai urat illeti,ő szentendrei illetőségű,és az ott feltárt segédcsapattábor neve amit leírtál. Velem is beszélt,de most ő is elakadt,akárcsak én,mégpedíg ugyan ott,az emberek toborzásában. De ezt gondolom,ő is elmondja neked. Ami pedíg a pajzsot illeti,a késő római pajzsok igaz,hogy kerekek,ill kissé oválisak, de elég nagyok. A méret nem lett kisebb,viszont valóban egyenesek lettek és nem íveltek. A védőfunkciójuk nem lett igazán jobb,de pl. a spangenheim tip. sisakok is silány olcsó(és ez a lényeg!) és kevéssé hatékony fejfedők voltak a klasszikus legios sisakokkal összehasonlítva,mégis ezek voltak elterjedve a késő római seregekben leginkább. Visszatérve a pajzsra, már a harmadik században megfigyelhető az oválishoz való visszatérés. Ez az újabb ellenséges ,leginkább mobilis lovas népek elleni taktikák változásával is összefüggésbe lehet hozni. Tehát inkább beszélhetünk a fegyverek egyszerűsödéséről és kívánatosan olcsóságukról , lévén,hogy nagyon megnőtt a seregek létszáma és egyébb tényezők is szerepet kaptak abban,hogy a fegyverzet leegyszerűsödött. Pl. a késő római (már csak nevében) legiok tagjai valszeg páncélzatot sem hordtak ,mint elődeik,ill minimálisat. A két félből összeerősített sisakjuk(alábbi tip.) , hosszúújjú tunika, bakancs, nagy pajzs, nagy lándzsa , amit a lovasság ellen is használhatott , kard,ami ekkor már a hosszú spatha volt és nem a rövidebb gladius. Kb.ennyi volt a felszerelése egy szabvány katonának. A testpáncél legfeljebb a láncing volt,de nem minden egységnél viselték. Vannak pikkelypáncélos és teljesen zárt sisakú gyalogos katonák hagyományőrzőknél , de nem hinném,hogy az lett volna a legjobban elterjedt védőruházat. Abban az időben a gyors mobil hadtesteké volt a főszerep,ami így a páncélzat visszaszorulását eredményezte. Az időszak amire itt utalgattam, a IV.-V.-ik század. Ja és másolhatod , amit csak akarsz!:-) Egyébként hol vitáztatok a pajzsokról? Megnézném én is!
Kiegészíteném azzal, hogy a Valeria Victrix által, a Legio I Adiutrixról szóló írást is feltenném, ha a szerző hozzájárul.
Továbbá, nem akarom már új hozzászólásba írni.
Nemrég, egy másik fórumon arról vitáztunk, hogy miért váltottak vissza a rómaiak a négyszögletes pajzsról az oválisra. Túl nagy súlycsökkenést szerintem nem értek el vele, megaztán a szögletes nagyobb felületen nyújtott védelmet.
Staubach! Lenne egy kérdésem. Nyitottam egy személyes honlapot, melyben - mint az egyik szenvedélyem - a történelem is helyet kapott. És hát ebből a nagy terjedelmű témából a Római Birodalom a szívem csücske, az oldalnak is kicsit ilyen a feelingje. Szóval, hozzájárulsz ahhoz, hogy amiket ebben a topicban írtál a római hadseregről (auxilia, gladius stb) feltehessem az oldalra??
Ami meg a másik dolgot illeti, qrva nagy sz*rban vagyok. A helyzet, nem tom, mondtam-e már, de anyámék hallani sem akarnak hitelről. Szóval elég nehéz lesz (lenne) összeszedni 250 ezret. (Utálom, hogy minden a pénztől függ...) Viszont, nemrég kapcsolatba lépett velem egy illető, aki valószínüleg te is ismersz: Halmai Gábornak hívják. Azt mondta, ő is létrehozna egy egyesületet Pesten valamilyen mostanában feltárt területen (Ulcisia Castra, semmit nem tok róla). Nem tudom, hogy jelezte-e neked, vagy esetleg együtt működtök-e, nem tudom. Mindenesetre mondott egy olyat, hogy lenne támogatás. Sajnos azóta még nem sikerült vele beszélni, most arra hajtok, hogy a Szabolcs Napokon találkozzunk, már ha ő Brigetios. Remélem...
Ez persze nem azt jelenti, hogy rohannék hozzá. Sőt... mondjuk úgy, hogy a hűségem hozzád köt. Na mindegy. Igazából az lenne a jó, ha összefognátok (ha még nem tettétek volna, elvégre két egyesület egy városban szerintem sok)
khm nem olvastad el a linkeket. "The ship was a Roman one, though there is no doubt that the mechanism itself was made in Greece. One hypothesis is that the device was constructed at an academy founded by the ancient Stoic philosopher Posidonios on the Greek island of Rhodes, which at the time was known as a centre of astronomy and mechanical engineering. Investigators have suggested that the ship could have been carrying it to Rome, together with other treasure looted from the island to support a triumphal parade being staged by Julius Caesar. "
Vagyis egy görög szerkezet, amelyet Rodoszból Julius Caesar diadalmenetére szálítottak egy római hajón.. Írott forrás is alátámasztja ennek vagy hasonló a szerkezetnek a létezését.
Poszeidóniusz Ciceró és Pompeius Magnus barátja volt. Rómában volt Gaius Marius halálakor és valószínűleg Caesar is találkozott vele. Akadémiát létesített Rodoszon. Megmérte a Föld kerületét a Nap és a Hold földtől való távolságát és kerületét. Fontos történeti munkái is vannak.
A görög-római mechanizmusok arab közvetítéssel a középkori órakészítés és mechanika elindítói.
"It is possible that the Antikythera mechanism was not unique. Cicero, writing in the 1st century BC, mentions an instrument "recently constructed by our friend Posidonius, which at each revolution reproduces the same motions of the sun, the moon and the five planets." (Cicero was himself a student of Posidonius.) Similar devices are mentioned in other ancient sources. It also adds support to the idea that there was an ancient Greek tradition of complex mechanical technology which was later transmitted to the Arab world, where similar but simpler devices were built during the medieval period. The early 9th century Kitab al-Hiyal ("Book of Ingenious Devices"), commissioned by the Caliph of Baghdad, records over a hundred mechanical devices described in Greek texts that had been preserved in monasteries. "
És ez hogyan kapcsolódik? Ez egy hajón,ill. elsűlyedt hajóroncson talált szerkezet. Milyen összefüggés van akár a rómaiakkal? Ez nem is római hajón volt. Daniken egyik ostora!:-)
"Az biztos,hogy már nem volt mindenkinek szívügye az egységes birodalom és talán ez a lassan beszivárgó és több posztot is megkapó,betöltő barbár származású vezéreknek is köszönhető. "
Úgy tom, h Catalaunum után az új bizánci császár szoros szövetséget ajánlott Valentinianusnak, melyet az nem fogadott el, noha Aetius is nyomta a dolgot ?
Szia! Tudod megvan az őskori ásatóval szemben az ókor szakértőjének az az előnye,hogy nem csak a konkrét csontokat tudja elemezni,hanem már ebből az időből van sok írásos emlék is. Ami a lovak marmagasságát illeti ,természetesen e kettő, előbb említett forrás alapján állította forrásom amit leírtam. Egyébként itt nálunk is nem egy lovaskocsis sírt , vagy épp csak lovas sírt tártak fel,a római ill. a rómaiak előtti kelta időkből. Aquincum területén is találtak pl. remek lovaskocsis sírt ebből az időből. Ami a lipicai lovat illeti,az egy erős középnagy-nagy tipusú fajta. Ha nála kissé kisebb egy lófajta,akkor még nem kell lepónizni úgygondolom. Ami pedíg a Brit lovakat illeti, azok valóban inkább póni méretűek voltak,egyértelműen. Caesar is említést tesz róluk. Ami az arab telvéreket illeti, nem voltak kis lovak,csak szikárak gyorsak , kitartóak. A lassú darabos csontos hidegvérűekkel ellentétben. Ezért is kerűltek keverésre ezen fajták,hogy mindkét típus kedvezőbb tulajdonságait felhasznáűlhassák , bármely területen. Voltak császári,ill. állami kézben lévő ménesek. A hadsereg igényeinek megfelelő lovakat elsősorban innen kapták,de máshonnan is előfordult. A lovak konkrét tipusai nem hinném,hogy egyértelműsíthetőek lennének. Voltak erősebb,nagyobb és kisebb lovak is. Ezeken kívűl sok öszvért is használtak,leginkább kocsik elé kötve. A legiosok felszerelését öszvérek vitték leginkább,mert ezek igénytelen,mégis erős állatok voltak. Minden kontoberniumnak volt egy málhás öszvére,esetleg lova. A nagyobb málhát,pedíg kocsikba fogott öszvérek esetleg lovak vitték a vonuló legio mögött, a hátvéd előtt,a sorban. Általában igaz az,hogy míg a hátaslovak nagyobb szikárabb fajták,addíg a teherhordók kisebb zömökebb tipusúak. Persze ezek az általam leírt viszonyok már leginkább az új monarchikus államformává (principátus), alakuló Róma idejétől igazak. A régebbi,köztársaságkori,és mégrégebbi királyságkori viszonyok eltérőek lehettek. Ezekről kevesebb adatom van.
Kicsit utánnanéztem. Csontmaradványok alapján (elsősorban britt leletek, és az őshonos britt lovak is poni meretűek) és megmaradt lószerszámok alapján (a világ minden tájáról) a római lovak 12-14 markosak (1 marok = 4 inch = 10.16cm) Ez a marmagasság természetesen. Összehasonlításképpen egy lipicai 15-16 markos
A római lovak között is lehettek igen nagyok. Találtak combcsontot amely alapján a ló 17 markos lehetett. Ez azonban egyedi eset. A 155-160cm kicsit sokank tűnik ezek után de az ókorban is tenyésztettek lovakat. Az én adataim az első századra vonatkoznak. lehet hogy Róma hanyatlása idején ennél már jóval nagyobbak voltak a lovak.
Visszatérve a lovak és utazás problémájához: A római lovak hidegvérű, erős ,nehezebb állatok voltak,lévén a rómaiak nem alapvetően lovas nép volt. Ezek a lovak inkább vontatásra voltak alkalmasak. A lovaglás nem is terjedt el széles körben,bár voltak hódolói.( egyes feltevések szerint a római lovak leszármazottai a mai pinzgauiak (Ausztria)) A római lovak marmagassága mintegy 1,55-1,60 m volt. A mai tenyésztett lovak magassága ( nálunk) 1,60-1,70 m . A kocsi és egyébb versenyekre , ill. hátasnak a rómaiak más eredetű lovakat használtak. Főként észak-Afrikai származású ( mauretaniai,numidiai) lovakat . A versenyekre való lovakat Itáliában főleg a déli nagy legelőkön tenyésztették,Apuliában , Calabriában. A lótenyésztők meghatározott lófajtákat tenyésztettek,hogy megkapják a megfelelő típust. Itt visszatérnék az elmúlt lovas felvetésekre itt a fórumon, már akkor is több féle ló volt használatban,magasságra ,típusra tekintettel. Tehát nem lehet azt állítani,hogy a római lovak csak kis méretű egyedek lettek volna,amik pl. nem bírhatták el a nehezebb páncélos lovasokat. Mindenre volt megfelelő fajta már akkor is! Szóval mivelhogy a helyi itáliai fajták nem voltak elég sebesek,hamar megkedvelték az itáliai fajtákkal kevert afrikai telivéreket. Még a patkolásról: A rómaiak nagyon későn ismerkedtek csak meg a patkóval , de használtak un. fémpapucsot a lovak lábára.(legalább is a tehervontató állatokon) Egyébként sok öszvért is használtak . Sokáig nem ismerték a nyerget sem , addíg is pokrócot vetettek át a ló hátán és azon ültek. (a nyereg a császárság idején terjedt el , gall mintára ) Nem ismerték a kenygyelt sem,ezért akinek nem volt szolgája kéznél,annak az országúton elhelyezett kisebb oszlopszerű kövek álltak rendelkezésére a lóhátra történő felszálláshoz. A lóval kapcsolatos felszerelések és más járművek , kelta gall közvetítéssel kerültek a rómaiakhoz és a kelta eredetű Epona istennő védelme alá helyezték magukat a lovasok , lovaikkal együtt. A lótenyésztés elterjedésével ez az istenkultusz birodalomszerte elterjedté vált. Itt Pannoniában is hódoltak ennek az istenségnek,hiszen itt is kelta eredetű népesség lakott a rómaiak előtt. Egyébként,ha többféle ábrázolást is megnéztek a római koriak közül,akár sírtáblákon,vagy bárhol máshol,akkor is feltűnik,hogy többféle lótípus is látható rajtuk. CSak érdekességként felvetve , elgondolkodtató,hogy miért nem találták fel már ekkor a szügyhámot is. Ennek a hiányosságnak a megkönnyítésére(már ami a lovakat illeti) császári rendeletek voltak érvényben a lovak terhelhetőségével kapcsolatban. Aki megszegte,ha szabad ember volt (pl.árurakodó) számüzetés,ha rabszolga,akkor életfogytiglan bánya járt. Ezek érdekes adalékok a lovaglás,és a ló témában. A lovaskocsik az egy más témakör lehetne. És azt tudtátok,hogy a rómaiak az általuk kővel borított műutat via stratának hívták,amiből a mai -Olasz közvetítésű- strada szó , a Német strasse , az Angol strada és más népek hasonló értelmű és hangzású szavai is származnak?:-)
Sokan azt mondják,hogy a 378-as Hadrianapolisi vereség(ahol Valens császár is meghal) , ahol is a sereg parancsnokainak, vezéreinek és katonáinak legjobbjai elestek,volt az egyik ok a birodalom végső vereségéhez , ezt a csatát,a Cannaei katasztrófához hasonlították a korabeli írók. Az biztos,hogy ezek után már nem tudott talpra állni igazán a római hadsereg. Sok barbár katona és vezér volt a hadseregben,akikre rábízták a határok védelmét.Had ne mondjam milyen gyengülése volt ez a birodalom határainak,a feláldozás nélküli védelem. Innen már csak egy nagyobb győzelme volt a római seregnek,a Catalaunii síkon,de az is már leginkább nevében volt csak római. Az biztos,hogy már nem volt mindenkinek szívügye az egységes birodalom és talán ez a lassan beszivárgó és több posztot is megkapó,betöltő barbár származású vezéreknek is köszönhető.
Akkor kicsit Róma alapításának mondabeli idejéről:Rómát k.e.: 753-ban alapították. Legalábbis ez terjedt el , sőt némelyek ismerni vélik a napot is:április 21. És ez a dátum a római hagyományokon alapszik,mondják. Ugyan ezen hagyományok szerint két testvér,Romulus és Remus alapította. De,a rómaiak sok évszázadon át nem határozták meg sem pontosan sem egyértelműen ezt a dátumot. Nem gondolták ,hogy egyszer ilyen fontos lesz. :-) Csupán az időszámításunk előtti évszázadban került meghatározásra egy bizonyos Marcus T. Varro történész és író jóvóltából.Őszerinte, Rómát,a hatodik olimpiász harmadik évében alapították. ( a Görög hagyomány szerint az első játékok i.e.:776-ban rendezték.) Ebből az adatból számította ki a 6.-ik században Dionysius Exiguus történetíró,hogy Róma alapítása 753-ban volt.Bár állítólag a 754. esztendőt éppúgy kihozhatta volna. ( szintén ő volt aki tévesen határozta meg 4-6 évvel Krisztus születésének dátumát,amit azóta a keresztény időszámítás kezdetének tartanak.) Rómát egyébként a mai történettudomány szerint egyáltalán nem alapították és egész biztosan nem Romulus és Remus. Ettől függetlenül még is létezik.:-) Ők túlságosan magasztos származásúak voltak ahhoz,hogy hús-vér emberek legyenek. Apjuk,Mars hadisten, anyjuk Rhea Silvia Vesta-szűz.De anyjuk révén,aki Numitor albai király leánya volt ( Alba Longa,amit Aeneas alapított,a legenda szerint) ,szintén isteni eredetűek.Tizenötödíziglen a hős Aeneastól származtak,akit Venus a szerelem istennője hozott világra. A rómaiak büszkék voltak fennkölt származásukra és hódításaik során ez is egy érv volt.
Tudod épp most olvastam Diocletianus fiatal koráról,hogy nem igazán ismert , a praetorianus gárda vezetői tisztjéig ívelő karrierje . És épp ezért hálás feladat egy regényt írni róla,mert nem kell a történelmi adatokkal sokat bajlódni. Hát azt hiszem kissé ( nagyon ) , lusta lennék egy könyvet megírni. A hozzászólásomban is amiben erről írtam,tele van mosoly jellel. De lehetne Vergilius alapján Aeneasról is írni egy regényt,mert ott tényleg nincs sok történeti adat . Nem tudom,majd kiderül. :-)
És még annyit,hogy maga Titus császár is tanult gladiatoroktól küzdelmet. Tehát megint csak találkozunk a gladiatorok harckészségének megbecsülésével és felhasználásával,mint oktatók. Egyébként itt is látható volt,hogy voltak bizonyos szabályok a küzdelmekben. Volt bíró is. Tehát inkább hasonlítható egy boxmecsshez mint egy utcai bunyóhoz. Bár bizonyára előfordult olyan is . A gladiator élete érték volt,konkrét pénzben kifejezhető. És nem törekedtek mindenáron az elpusztítására. Ha meghalt valamely gladiator,főleg egy jobb,akkor kárpótlást kapott érte a lanista ( gladiator tulajdonos és kiképző) . Itt volt,hogy egy jó küzdelemért,akár egy legios évi zsoldjának megfelelő összeget is kapott a gladiator. Ugye,hogy nem olyan egyszerű megítélni őket?
Láttátok a TV2 - n a gladiatorokról szóló filmet? Szombat reggel. Ebben sok dolog benne volt a gladiatorok életéről. Ezt egy szereplő életén keresztül mutatták be. PL. amit írtam is, a gladiatorok mintegy fele szerződéses volt és nem rab. Ezek öt évre szerződtek . Gladiator kollegiumok létesültek,ezek pártfogó egyesületek voltak. Voltak feleségeik és gyerekeik. A túlélési esélyeik jók voltak (a film szerint 90 % , bár szerintem azért ennél kicsit roszabb) . Itt is volt,hogy a legtöbbet a sírfeliratokból tudják róluk. A bálványozásról is volt szó. És a kolosseum építéséről is. ( mellesleg láthatóan,a gladiator c. filmből kölcsönözték a legios és praetorianus jelmezeket.:-) )
Hát ehhez nem kell semmit hozzátennem,amit előzőekben leírtam a gladiatorokról az szinte mind benne van a sírfeliratokban. Talán annyit,hogy mint olvashatjátok, sokuknak még felesége is volt,ami a megbecsülés egyik jele volt,vagy éppennséggel szabad emberről van szó.
Pardus a kiszolgált hastarius, Egyiptomi születésű, 9 küzdelem.
Az Eltávozott Lelkelnek. Marcus Ulpius Aracinthusnak a retiarius (hálóval küzdő gladiátor) , a spanyolnak, Pallantia első palus; A császár gladiátoriskolájában küzdött 11 alkalommal, 34 évet élt.
Az Eltávozott Lelkelnek. Priornak, Ludus Magnus retiariusának. Iuvenis, murmillo Ludus Magnusban, az ő társa a győzelmekben, állította ezt édemes barátjának.
Az Eltávozott Lelkelnek. Titus Flavius Incitatusnak , secutor, fő oktató; 27 évet élt, 16 alkalommal küzdött.
Az Eltávozott Lelkelnek. Maria Thesisnek. Publius Aelius Troadesis, a trák veterán, állította ezt a feleségének aki a legáldottab és jóindulatúbb volt.
Marcus Antonius Exochus, Trák. Marcus Antonius Exochus Alexandriából jött Rómába Trajanus diadalmenetére A második napon újoncként küzdött Araxesel Caesar rabszolgájával Döntetlenre küzött. Rómában ugyanazon játékok 9. napján legyőzte Fimbriát egy szabad embert aki 9 küzdelmet harcolt. Rómában ugyanazon játékok...
Az Eltávozott Lelkelnek. Marcus Antonius Nigernek, a veterán tráknak, aki 18 alkalommal küzdött. Flavia Diogenis állította ezt férjének aki csak jót édemel tőle.
Smaragidusnak , murmillo és hoplomacarius, szabad ember; Tica készítette ezt az ő férjének.
Az Eltávozott Lelkelnek. Antigonus, murmillo aki provocator is volt és másodosztályú oktató Campaniaban , Maximinus, provocator , első palus, állította ezt jóbarátjának.
Az Eltávozott Lelkelnek. Generosusnak, retiarius legyőzetlen aki 27szer küzdött, egy Alexandriai, aki ... miatt köüzdött.
Az Eltávozott Lelkelnek. Urbicusnak, secutor, fő oktató, Florenceből, aki 13 alkalommal küzdött, 22 évet élt. 5 hónapos lánya Olympia és a lánya Fortunensis és Laurica, a felesége ,állította ezt a férjének , Akivel 7 éven át élt együtt. És ffigyelmeztetlek, hogy bárkit győzött le és ölt meg a rajongói öt ünnepeltékt.
Az Eltávozott Lelkelnek. Pardon, Dertosából, 10 alkalommal küzdött tizenegyedszerre legyőzték,27 évet élt. Arria állította ezt szeretett férjének,akivel ... évet élt együtt.
A nem harcoló Thelonicus eltávozott lelkéért, valamikori retiarius , aki visszanyerte szabadságát az emberek áhítata miatt , Xystus, a barátja és Pepticus, a bajtársa készítette ezt
Ez idáig rendben van,de ne kövessük el itt is azt a hibát,hogy nem fordítjuk le a szöveget,ok? Nem mindenki vágja anyanyelvi szinten az angolt. ( ilyen drága nyelvtanfolyami árak mellett nem is csodálnivaló)
Larinum Text on the Aristocracy Appearing in the Arena Courtesy of: Professor Brian K. Harvey
Notes: The following are a collection of inscriptions commemorating people connected with the gladiatorial fights in the amphitheater.
Pardus the hastarius, veteran, Egyptian by birth, nine fights.
To the Departed Spirits. To Marcus Ulpius Aracinthus the retiarius , a Spaniard, first palus from Pallantia; he fought in the gladiatorial school of the emperor eleven times, he lived thirty four years.
To the Departed Spirits. To Prior, retiarius of the Ludus Magnus. Iuvenis, murmillo of the Ludus Magnus, his co-victor , set this up for his deserving friend.
To the Departed Spirits; To Titus Flavius Incitatus, secutor, chief trainer; he lived twenty seven years, he fought sixteen times.
To the Departed Spirits. To Maria Thesis. Publius Aelius Troadesis, Thracian, veteran, made this for his wife (who was) most blessed and pious and deserved well.
Marcus Antonius Exochus, Thracian. Marcus Antonius Exochus came from Alexandria to Rome for the triumph of the divine Trajan; on the second day as a raw recruit he fought with Araxes, slave of Caesar, and fought to a draw. At Rome in the same games on day nine, he defeated Fimbria, a free man who had fought in nine fights. At Rome, in the same games...
To the Departed Spirits. To Marcus Antonius Niger, veteran, Thracian, who lived thirty eight years, and fought eighteen times. Flavia Diogenis set this up for her husband who deserved well of her.
To Smaragidus, murmillo and hoplomacarius, free man; Tica made this for her husband.
To the Departed Spirits. Antigonus, murmillo who was also a provocator, second-level trainer of Campania , Maximinus, provocator , first palus, set this up for his deserving friend.
To the Departed Spirits. To Generosus, retiarius undefeated who fought twenty seven fights, an Alexandrian, who fought through his [own virtue?].
To the Departed Spirits. To Urbicus, secutor, main trainer, from Florence, who fought thirteen times, he lived twenty two years. Olympia, the daughter he left at five months, and his daughter Fortunensis and Laurica, his wife, (set this up) for the well deserving husband, with whom she lived for seven years. And I warn you, that whoever he defeated, he killed. His fans celebrated his spirit.
To the Departed Spirits. Pardon, from Dertosa, he fought ten fights, he was deceived in the eleventh , he lived twenty seven years. Arria (set this up) for her beloved husband, he lived with me for [...] years...
To the Departed Spirits of the non-combatant Thelonicus, once a retiarius , who was given his freedom through the piety of the people. Xystus, his friend, and Pepticus, his comrade, made this.
Immediate Interest: Mentions of gladiators in duel roles (often similar types), demonstration of collegues commissioning the stones (burial clubs) and an indication of the amount of fights required to be considered successful enough to warrant mention.
Nagyon érdekes amin itt vitáztok , (gyorsan pár észrevételt tennék ) de ami a katonaság közelharci kiképzésének idejét illeti , a Kínaiak már nagyon régóta(érts középkor,de lehet,hogy még régebben ) a katonai kiképzés részeként alkalmazták. A Mandzsuk országfoglalásánál az általuk elterjesztett "daru" stílust is tömegesével a katonák is használták. De a közelharci kiképzés pl. az indiai katonai kaszt által is alkalmazott kiképzési technika volt. Már régóta. Ami pedíg a kedvenc témámat a rómaiakat illeti, A kettősség ami a gladiatorok erkölcsi megítélését illeti ,elég erősen érezhető volt. A tanult férfiak ( költők pl. ) aljas és alantas dolognak tartották a viadalokat,de ugyanakkor a nép rajongott értük,és még a szépasszonyok is alkalomadtán közülük választottak ágyast. Aztán előfordult,hogy valamikori gladiatorokat emeltek egész magas beosztásba, az uralkodó rétegbe akár. Az egyes gladiatoroknak megvoltak ugyan úgy a rajongótáboraik,mint a kocsiversenyeken a különböző színek fanjai. Aki győzött,nagyon hamar a mai popcsapatokhoz hasonló népszerűség "áldozata " lehetett. Sok híres győző gladiatort ismer a történettudomány,név szerint. Aztán,a gladiatorsággal járó hírnév és anyagi megbecsülése a győzteseknek annyira vonzó foglalkozás lett , hogy a szegény nép tagjai,vagy épp elszegényedett legiosok,stb. , sőt még a vagyonosabb osztály unatkozó szépfiúi közül is , sokan önként lettek gladiatorok . Ugye a női gladiatorokról hallottatok? Ők is hasonló megfontolásból lehettek gladiatorok ugyan úgy mint a férfiak(bár ez inkább már a császárság idején ) . A gladiatorok harckészségét igen is becsülték és használták is akár magán testőrségeknél , akár a hadseregben. Sőt volt rá példa,hogy szorult helyzetben , a gladiatorokat még a legiokba is besorozták ( evvel is elismerve készségüket a harcra ). Elég ha pl. Spartacus felkelésére gondoltok , ahol is a seregében szolgáló sok gladiator ( még mielőtt belekötne valaki,nem csak gladiatorok szolgáltak alatta , hanem más rabszolgák ,sőt még elszegényedett szabadok is ) milyen rendet vágott nem egyszer, a legiosok sorai között. Ezt akármilyen kiképzettlen csürhe nem lett volna képes végrehajtani , még jó vezetéssel sem. Azonkívűl a legios katona kiképzésének nagyon fontos része volt a közelharc oktatása( a katonai taktika miatt ) ,amit megint csak nem egyszer gladiatorok tanítottak. És most nem elsősorban a kung fu szerű önvédelemre kell gondolni,hanem a közelharcban használatos akármilyen előnnyé kovácsolható fogásokra,legyen az az ellenség kardgombbal való pofánütésére,vagy a pajzsal való tolásra és ütésre , vagy akár más az utcán is előforduló rafkós fogásokra való kiképzés. És más ki tudja még milyen praktikák , amit az arénában nagyon jól meg lehet tanulni. De majd még írok többet is,ezek csak hirtelen jutottak eszembe.
Lehet tegezni. Küzdősport az egy dolog. Nem is nagyon létezett sportszerű oktatás a korai időkben. Viszont a sportok jelentős észe a hadseregekből ered. Gerelyvetés diszkoszvetés, súlylökés birkózás ökölvívás kardvívás stb. Mind a hadseregekből, harcosoktól indult és eggyidős a háborúskodással. Az sportpályákon tökéletesítették, egységesítették, majd a harctéren újra alkalmazták naygobb sikerrel. A harcosok és a harcosokból kialakuló gazdagabb katonáskodó osztályok mind egyéni kiképzés során és nem katonai tömegoktatásban tanultak. Kezdve a görögöktől a rómaiakon át a lovagokkal és a szamurájokkal késő európai nemeseken át egészen a moder időkig, amikor a nagy létszámú hadseregek kialakultak és egy kis szünet után elkezdték tömegesen oktatni a küzdősportokat. Ez utóbbi talán a XX.sz ázadban alakult ki. de azért a hadseregek mindig is megtartották a maguk kis erőpróbáikat sportrendezvényeiket.
Ezek mind egyéni mesterektől (vívómesterek kardmesterek harcművészek) vagy kis csoportokiban tanulták a küzdelmet. Biztos vagyok benne hogy a római fiatalokat a mars mezőn nem egy a gazdag családok által felfogadott gladiátor is oktatta.
Gaius Mariusról pedig feljegyezték, hogy mikor a germánok elpusztították a teljes római hadsereget a centúriókkal együtt és a elkezdett a nincstelen rétegből sorozni akkor kiképzőknek gladiátorokat használt. A sereg remekül helytált. Nem lehetetlen hogy Julius Caesar is tanult egys mást a nagybácsikájától.
Elnezest, de nem tudom, hogyan forduljak hozzad (onhozu?)
Megmondom amit tudok.
Barmennyire is meglepo, a kuzdosportok csak a huszadik szazadban kerultek bele a hadsereg oktatasi anyagaba.
Megmondom miert.
A legtobb kuzdes-rendszer mivel kezdodik?
Helyes - bemasz a teremben es meghajolsz - azaz erkolcsi es (mondjuk igy) filozofiai nevelessel.
Na marmost - a hadseregbe Einsteinek nem mennek, ezek szerint - tomegoktatas kell. Ad ketto - az individualis (egy szemelyu - durva forditasban) katona nevelese sokban kulombozik a tomeg-katona kikepzesetol.
Ad harom - az ,,onvedelmi,, vagy ,,harcmuveszeti,, technikak nem felelnek meg a harcteri igenyeknek (rengeteg okbol kifolyolag). Mas a tatami - mas a valosag.
Egy harcmuvesz - a tapasztalat szerint, es az esetek tobbsegeben, vagyalkalmazkodik a harci korulmenyekhez, vagy megmordal.
Nemhiaba a hadseregek tobbsegeben a katonai kozelharc kulon fejlesztesi es oktatasi programokon belul megy, es hidd el (higgye el), hogy vajmi keves koze van a dopjogban lattottakhoz. Mas a CEL es mas a FELADATKOR, es ebbol ered az, hogy mas A NEVELES es a TECHNIKA.
Ha annyire erdekel (erdekli ont) a katonai kozelharc, kerem - irjon az e-mail cimemre, mert nem akarom bovebben kifejteni a temat ,,a'la natur,,.
