Keresés

Részletes keresés

kvadrát Creative Commons License 2006.04.18 0 0 315
A közeledés valóban óvatos, de még korántsem fejeződött be. Régen még az is mutatvány volt, hogy eltalálták a Vénuszt, ma már azért ennél sokkal többet tudunk. A Vénusz egyébként keményebb dió, mint a Hold vagy a Mars, vagy az óriások holdjai, mert az égvilágon semmit sem lehet látni a felszínből (mármint látható fényben), az összefüggő felhőzet miatt. Ha egy durva domborzati térképet sikerül összehozni a következő hónapokban, az a Vénusz esetében már szenzációs eredmény lesz.
Előzmény: motyo_1999 (314)
motyo_1999 Creative Commons License 2006.04.18 0 0 314
Nem mellékes, hogy pár napja célhoz ért az európai Vénusz-szonda (mondjuk nem is tudtam, hogy úton van, valóban nincs keletje a témának a sajtóban).

Jó, persze ez sehol sincs az orosz Venyera-szondák "bumm-bele fejjel a bolygónak, de az utolsó húsz másodpercben még csinálunk pár történelmi fotót a felszínről" hősies programjához.
Óvatos közeledés, néhány fotó a biztonságos magasból, de azért mégiscsak egy picit felidézi az "aranykort".

motyo_1999 Creative Commons License 2006.04.18 0 1 313
Nota bene: az űrhajózás ügyének manapság, mondhatni, nincs szezonja...

Ha ezzel arra akarsz utalni, hogy volt egy aranykor, amikor is bezzeg szezonja volt, és az milyen jó volt, akkor csak részben van igazad.
Ha láttad az Apolló 13 c. filmet, abban markáns utalás található arra, hogy az n. holdraszállás már jóval kevésbé érdekelte az amerikai közönséget, mint az xy szappanopera ismétlése. Pedig itt még a legendás HOLDRASZÁLLÁSOKRÓL van szó, nem pedig arról, hogy az xy űrrepülőgép személyzete ismét meghúzott egy csavart a Hubble-ön.
Amerikában valószínűleg a hatvanas évekkel együtt szállt el az újdonság varázsa. Szerintem csak itt nálunk volt ennek ekkora kultusza még a nyolcvanas években is, mivel mi szűken adagolva kaptuk csak az infókat, és ráadásul pont ekkorra esett ugye az űrverseny szovjetek általi "megnyerése", ála Sagan.

Magam természetesen kétségbeejtőnek találom, hogy Armstrong után 37 évvel (mellesleg pont ennyi idős vagyok, abban a legendás évben láttam napvilágot!) ott tartunk, hogy műholdakat pofozgatunk Föld körüli pályán. Ezért engedtem meg magamnak némi mérsékelt örömöt, amikor Bush előrevetítette az új Hold- és Mars-programokat.
De milyen időtartamokkal, elvtársak! :( Hol van már a Kennedy-féle "embert a Holdra az évtized végéig!". Majd 2050 körül esetleg elindul valami a Mars felé, tessék türelmesnek lenni, túl nagy ez a feladat....
Előzmény: tillA (301)
tillA Creative Commons License 2006.04.17 0 0 312
Nekem meg az jut eszembe, hogy a Playboyban, 1991 táján, a klasszikus nagyinterjú alanya (ha valaki nem tudná, a lap tényleg komoly interjúkat közöl nagyon fontos és komoly emberekkel) Carl Sagan volt, és a riporteri kérdésre, miszerint mi lesz az "űrversennyel?", azt felelte: semmi, az oroszok megnyerték. (Nekik fennvan az űrállomásuk, nekünk meg folyton lezuhannak a semmire sem jó űrrepülőgépeink.)
(Amúgy ugyancsak a kilencvenes évek elején interjú volt Hawkinggal is, szintén hihetetlenül érdekes dolgokat mondott, pl. azt, hogy magáéhoz hivatta a pápa, és megkérte, hagyjon fel a kozmológiai kutatásaival, mert már túl messzire megy, veszélyezteti a vallásos világképet...)
Előzmény: eolomea (310)
tippancs Creative Commons License 2006.04.15 0 0 311
Szeretem az ilyeneket. :-) Az egyik Star Trek részben Stephen Hawking önmagát játszotta.
Előzmény: eolomea (310)
eolomea Creative Commons License 2006.04.15 0 0 310
Mi TUDJUK, hogy Gagarin is korberepulte eslokent a Foldet, es Armstrong is rataposott elso emberkent a Holdra :-) Errol a korszakrol egyebkent a BBC most keszitett egy - allitolag - kituno 4-reszes TV sorozatot 'Space Race' cimmel. Ez targyilagosan tarja fel a ket nagyhatalom versengeset, nagyon sokszor a kulisszak moge kukkantva. (Az oroszok is kozremukodtek a filmben; erdekessegkeppen, a szereplok/stab-tagok egy resze roman....) A film valosaghunek tunik - es persze Gagarin az elso ember az urben. (Egy-ket het mulva meglesz a DVD, es akkor tobbet tudok majd a filmrol.) Egyebkent erdekes tema, hogy ki is nyerte meg igazabol az urverenyt, es egyaltalan ennek vajon vege van-e...

Szomoru, hogy az emberek elveszitik az erdeklodesuket az urkutatas irant [is]. Sajnos, ha menezzuk azt a rengeteg szerencsetlen folyamatokat a vilagban, ebben semmi meglepo nincsen... (Ezt mint "csillagaszati/urkutatasi ismeretterjeszto" is szemelyesen elszenvedem. Mindenesetre szep volt a Hazigazdanktol a megemlekezes :-)

Mas: Remelem, hogy a vegre-valahara tenyleg elkeszulo "Randezvous with Rama" ismet egy jol sikerult Clarke adaptacio lesz - es egy ritka kivetel a mostani idetlen filmekben. (Apropo, eszrevettetek a '2010' nezesekor, hogy a Feher Haz elotti padon a galambokat eteto oregur maga az iro volt?)
Előzmény: kvadrát (308)
eolomea Creative Commons License 2006.04.15 0 0 309
Erdekessegkent a hand-nelkuliseghez; ez George Pal [Pal Gyorgy] "talmanya" - az o 1950-ben elkeszult 'Destination Moon' filmjeben nem voltak hangok az urben. A dramai hatas fokozasara zenei effektusok potoltak pl. az ursetat tevo urhajosok altal fabrikalt raketa-hajtomu "hangjat".
Előzmény: tippancs (298)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.15 0 1 308

Nagyon igazad van, tillA, de most szerintem abban, amire nem helyeztél kellő hangsúlyt. Mármint hogy mi HISSZÜK, hogy az amcsik jártak a Holdon, hogy Gagarin körberepülte a Földet, és a többi. Hisszük, de nem tudhatjuk, hiszen nem láttuk személyesen. A vallás példája találó példa ehhez. Éppen aktuális, de már máskor is eszembe jutott a kis történet, amely szerint az egyik apostol Jézus sebeit meg is akarta tapogatni, hogy igazán meggyőződhessen azok létéről. (A tanulságot most nem tudom pontosan idézni, utánanézni pedig most nincs kedvem.) A többi tanítvány a mese szerint neheztelt rá, de én egyetértek vele, mert vannak esetek, amikor szükségünk van az általunk megszerezhető legteljesebb bizonyságra, bármi legyen is a kétkedésünk tárgya. Igaz, hogy az érzékeink és az elménk becsapódhatnak, de megpróbáljuk ennek a valószínűségét csökkenteni minél többféle módon bevetett és megtámogatott érzékeléseinkkel. És ezt például az Apollo-repülések során sem tehettük meg igazán (legnagyobb sajnálatunkra), ezt pedig kihasználhatják, akik üzletet vagy személyes sikerélményt kovácsolnak a bizonyíthatatlan iránt bennünk elültetett kételyekkel. Ez nálam nem tud bejönni, ezen nem érdemes izgatnom magamat. Űrkutatás és űrhajózás van, ez ma már biztos, műholdas telefonkapcsolatok, űrfelvételek, sőt, balesetek bizonyítják. Ennyi nekem elég is. De vannak, akik még abban is kételkednek, hogy a körülöttük lévő világ valóban létezik, a szkepticizmus ilyen fokát észérvekkel nem lehet leküzdeni.

 

Más. Ma találkoztam, lényegtelen okból, valakivel, akiről véletlenül kiderült, hogy ő is, de a felesége még inkább nagy híve az Orionnak. A fórumon eddig még nem bukkantak fel, természetesen meghívtam őket ide. Remélem, egyszer kedvük lesz itt megszólalni, és lám, még mindig vannak felfedezetlen társaink.

Előzmény: tillA (307)
tillA Creative Commons License 2006.04.14 0 0 307
Mint a tudomány és ráció hívőjének, számomra olyanok az alanti felvetések, mint egy kereszténynek vagy mohamedánnak a vallásgyalázás. Szíven ütnek. Bár bevallom, ezeket az érzéseket nem a ráció szüli bennem... :)
Előzmény: tippancs (306)
tippancs Creative Commons License 2006.04.14 0 0 306
Igazad van nem érdemes vesztegetni erre a biteket.

Az amerikaiak jártak a Holdon. (Különben az oroszok tudtak volna róla elsőként ha nem, és világgá kürtölik.)
:)
Előzmény: DuDoR (303)
tippancs Creative Commons License 2006.04.14 0 0 305
Az űrhajózás napja az űrhajózás napja. :)
Jó, hogy ilyen is van. Ezzel nincs gondom.
kvadrát Creative Commons License 2006.04.14 0 0 304

A legenda pontosabban úgy szól, azt hiszem, hogy az ifjabb Iljusin, a tervező fia öt nappal korábban már repült, de a leszálláskor megsérült, és a segítségére siető kínai elvtársak különleges, elzárt kórházban ápolgatták a hőst egy éven át, noha ezt senki nem kérte tőlük. Mivel Hruscsovnak egy mutogatható űrhajósra volt szüksége, nem egy isten tudja, hol lábadozóra, Gagarin következett, akinek már sikerült az útja.

 

Azt, hogy ebből a legendából igaz-e bármennyi is, mi itt nem fogjuk tudni megállapítani. De ahogy az angol királynőnek sem akkor van a születésnapja, amikor született, hazánkból sem április 4-én szorították ki az utolsó nácikat, satöbbi, mégis jók ezek az egyezményesen kijelölt napok az események megünneplésére, az űrhajózás napja is jól van ekkor. Akár repült akkor Gagarin, akár nem, akár máskor. Megjegyzem, Tyitovot szerintem nem küldték volna fel egyből egy egész napra, ha előtte nem sikerült volna már egy próbakört mennie valakinek, mégiscsak egy vadonat új technikáról volt szó. És VALAMINEK köröznie kellett a Föld körül, mert a rádiójeleket az egész világ foghatta és bemérhette. Ezzel az erővel akár már egy embert is meg lehet röptetni, sok helyre úgysincs szüksége szegénynek. Ahogy a boldogult Lem mester is kifejezte ezt Pirx egyik történetében: a pilótának csak éppen annyi helye volt, hogy egy széleset vigyoroghatott.

 

Az emberek szeretik a legendákat, meg a titkokat, amelyeket csak néhány beavatott ismerhetett meg eddig.

Előzmény: tippancs (302)
DuDoR Creative Commons License 2006.04.13 0 0 303
Gagarin nemis repült, ő csak a dublőr volt, az igazi űrhajós meghalt visszatéréskor.

Persze, sőt az amerikaiak sem jártak a Holdon, csak trükkfelvétel volt az egész...

Szerinted érdemes erre vesztegetni itt biteket?
Előzmény: tippancs (302)
tippancs Creative Commons License 2006.04.13 -1 0 302
Gagarin nemis repült, ő csak a dublőr volt, az igazi űrhajós meghalt visszatéréskor.
tillA Creative Commons License 2006.04.13 0 0 301

Sajnos, hiába javasoltam előző napon is, aznap is a lapom szerkesztőinek, hogy foglalkozzunk a témával - legalább a kereknek nevezhető évforduló kapcsán -, süket fülekre találtam.

Nota bene: az űrhajózás ügyének manapság, mondhatni, nincs szezonja...

Előzmény: kvadrát (300)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.13 0 0 300
Legalább nekünk jusson eszünkbe egy pillanatra, hogy ma (12-én) volt az űrhajózás napja, Gagarin repülésének 45. évfordulója.
tillA Creative Commons License 2006.04.05 0 0 299

Hang: tényleg, ez jó megfigyelés, tényleg hozzájárul az ('éteri') hatáshoz.

2001: mint már korábban volt róla szó, így, hogy regényben nem olvastam semmit (a két nagy 'kimaradt' sci-fi könyvélményem ez és a Marsbéli krónikák - így alakult, nem tehetek róla! :), a film megértésében a nyolcvanas évek végi rádiójáték segített sokat. Gyakorlatilag mivel ott mindent ki kell mondani, ami egyrészt nem látszik, másrészt gondolják a szereplők, így nem volt tere a sejtetésnek, a rendező 'kénytelen volt' maga is mindent megérteni, majd megértetni. Ó, bárcsak meglenne ma is az a felvétel!

Előzmény: tippancs (298)
tippancs Creative Commons License 2006.04.05 0 0 298
2001. a könyvet olvastam, a filmet láttam. Van jeletős eltrés a kettő között amit a 2010. könyv elején megmagyaráz A.C.C., mivel az már film folytatásaként íródott. pl. míg a könyvben a Szaturnusz a cél, a filmben a Jupiter.
A 2001. filmnek számomra nagy erőssége, hogy nem a hang-effektusokra mentek rá, így jóval valóságosabb, hogy az űrben, közvetítő közeg híján nem terjed a hang.
kvadrát Creative Commons License 2006.04.05 0 0 297
Azon a sorozaton én is jókat mulattam akkoriban, de mivel éjszaka adták, ha jól emlékszem, nehéz lett volna feltűnést keltenie. Egy ideje a Viasat3 adja a folytatást vagy a kimaradt epizódokat, Űrbalekok címen, hajnalban. Az éjjeliőrök között valószínűleg tarol.
Előzmény: tillA (294)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.05 0 0 296

Ezért ki nem tagadnálak, de elismerem, hogy megleptél. Én úgy tartom, hogy a film, nagyszerűen megformált hangulata ellenére is az érthetetlenségig szimbolizált módon fejeződik be, és a könyv elolvasása nélkül csak kevesen tudják ezt a művészi stílust maguknak lefordítani. Az az érzésem, hogy én sem tartoztam közéjük, de már nem emlékszem, hogyan is találkoztam a filmmel először, nagyon régen. Egyébként pedig a könyvben szerintem még egy csomó érdekességről van szó, menet közben is és a végén is, de egyszer a fórumon már magyaráztam ezt, nem akarok ismételgetni.

 

Ha nem tetszik Clarke stílusa, kár volna erőltetni, de én nem találok benne semmi kifogásolhatót. Tulajdonképpen semmi mást sem, ami alapján Clarke-ot azonosítani tudnám egy ismeretlen írását látva, de ez bizonyára az én bárdolatlanságom következménye. Nekem a könyv mondatai csak gondolatok, érthetően elmondva. A fordító, az ország későbbi nagypapája, nem adott hozzá egyedi ízt (nem lehet mindenki egy Murányi Beatrix), de az végül is hamisítás lett volna, mert az eredetiben sem láttam többet tárgyilagos történetmesélésnél. (Kevésszer szántam rá magam az angol szöveg olvasgatására, de ebbe azért belekóstoltam egyszer.)

 

Palinak is igaza van, a későbbi részek egyre halványabbak lettek. A 2010 még megjárja, a 2061-et egyetlen alkalommal olvastam csak, a 3001-et pedig tavaly végigolvastam, de kétségtelenül, a kritikusi utószó szerint is feltűnően stilizált lett, mintha csak egy tévésorozat forgatókönyv-terve lenne, helyenként részletesebben megmunkálva.

Előzmény: tillA (295)
tillA Creative Commons License 2006.04.04 0 0 295

Ha elárulom, hogy én még egyiket sem olvastam (még az első, klasszikust sem!), akkor kitagadtok!? :)

Holott a 2001. filmet a legnagyobbra tartom. Magát Clarke-ot is, de olvasva kevés sztorija fogott meg - úgy látszik, az írói stílusa nem jön be nekem (ő se tehet róla, én se). Az is lehet, hogy nem sikerült olyan jó magyar fordítót kifognia, mint némely kollégájának.

Előzmény: eolomea (293)
tillA Creative Commons License 2006.04.04 0 0 294

Ugyan, ne viccelj már. R.S. nem az unokabátyám, akkor sem sértődök meg, ha leszólja valaki. Amúgy a K.V. szerimtem pályája egyik legfőbb szerepe, amiként az általad említettek is. (Megjegyzem, még a Marathon életre-halálra című filmben játszott kis szerepe is emlékezetes). Amúgy pedig úgy vagyok vele, hogy akad néhány film, amelyekről tudom, hogy a legkevésbé sem tekinthetők az egyetemes filmművészet mérföldköveinek, de így vagy úgy valamikor belopták magukat a szívembe (ilyen a K.V. mellett pl. - csak amik már itt is szóba kerültek - A végső visszaszámlálás, a Gyilkos bolygó és néhány más műfajú mozi). Talán mert ezek nem "akarnak többnek látszani, mint amik": azaz saját, szerény "képességű" műfajukon belül jól, következetesen megcsinált, összerakott darabok (és bizonyára szerepet játszik az ilyesmiben, hogy az ember mikor látta először, hol, milyen körülmények között, szóval nosztalgia és effélék).

John Litgowról pedig jegyezzük meg, hogy egyik főszerepét (azon kevesek egyikét, amikor szegény nem őrült gyilkos volt egy akcióthrillerben...) egy sci-fi paródia tévésorozatban játszotta, mint a Földre érkező idegen lények csoportjának vezetője. (Ment nálunk is valamelyik tévén, szinte visszahang nélkül).

Előzmény: kvadrát (292)
eolomea Creative Commons License 2006.04.04 0 0 293
Azt hiszem, a 2010 filmben jobb, mint könyvben [...]

Talan azert, mert - a 2001-gyel ellentetben - itt mar Kubrick nem adta az otleteket Clarke-nak... (Az iro negyedik Urodusszeiajat, a 3001-et mar vegig sem tudtam olvasni, annyira nem kotott le {+ eroltetettnek is talaltam az egesz tortenetet}.)
Előzmény: kvadrát (288)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.04 0 0 292
Pfú, tillA, ne haragudj, de ezt nem hagyhatom megjegyzés nélkül. A Kék villám egy elég közepes filmecske volt, Roy Scheider emlékezetes alakításaiként sokkal inkább említésre méltónak tartom a Cápa első és második részét, de mindenekelőtt a felülmúlhatatlan Mindhalálig zenét (All That Jazz). Ez utóbbiban egyébként John Lithgow is játszott egy kisebb szerepet.
Előzmény: tillA (289)
DuDoR Creative Commons License 2006.04.03 0 0 290
Az asimovi gondolathoz:
az lenne érdekes, vajon hogyan folytatta a mester a mondatot.


Beírhatom, de nem sokra mész vele :)

'I've tried my hand at the game, and done so more than once. I did so once when I was asked to write an introduction for the Encyclopedia of Science Fiction, edited by Robert Holdstock, and here it is.

És itt vége van az előszó előszavának és kezdődik az említett írás, ami több oldalon keresztül körbejárja kérdést.

Egyébként ez a kötet, amiből idézek, egy olyan érdekes könyv, amiben Asimov 55 scifi-vel kapcsolatos írását gyűjtötték össze, és mindegyikhez írt még egy rövidke előszót is.
Előzmény: tillA (289)
tillA Creative Commons License 2006.04.03 0 0 289

Avalon és 2010: egyetértek.

Annyi kiegészítéssel: mindkét nevezett színész kiváló aktor, és mindkettejüknek vannak igazán emlékezetes alakításai (pl. Kék villám, illetve Garp szerint a világ).

 

Az asimovi gondolathoz:

az lenne érdekes, vajon hogyan folytatta a mester a mondatot.

Előzmény: eolomea (282)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.02 0 0 288
Azt hiszem, a 2010 filmben jobb, mint könyvben, vagy az is lehet, hogy a történetből annyi is elég, amennyit a film meg tud mutatni. De a film legalább szép, látványos grafikával és díszletekkel. A színészekkel nekem érdekes módon nem volt semmi bajom, engem csak az orosz parancsnoknő szinkronjának kántáló stílusa zavart kissé. De el lehet a filmet nézegetni.
Előzmény: tillA (281)
kvadrát Creative Commons License 2006.04.02 0 0 287

Lássuk be, bármennyire is világnyelvvé formálódik is az angol, csak egy a nyelvek közül, és amerikanizálódó világunkban sem érezhetjük kötelezőnek az ismeretét. DuDoR, ez nem szemrehányás, csak egyszerűen sok embert ismerek, aki nem tud elfogadhatóan angolul. Az ő kedvükért egészítem ki az idézetedet a magyar fordításával:

 

A sci-fi rajongóinak egyik kedvenc játéka azzal próbálkozni, hogy meghatározzák, mi is a science fiction, és mi alapján különböztethető meg, például, a fantasytől.

 

Ez az Asimov mester még bennünket is ismert.

Előzmény: DuDoR (285)
eolomea Creative Commons License 2006.04.01 0 0 286
Igen, igen, ez igy van - de azert szerintem van vizvalaszto, ami megkonnyiti a besorolast. Peldaul, a "sci-fi thriller" annyira nem igazi science fiction, mint a granatalma sem igazabol alma. Szoval ahelyett, hogy egy "fabol vaskarika" dolog folott vitaznank, maradhatnank eleve a "vas"-nal; A tudomanyos-fantasztikus mufajnak ugyanis a sajatja a vilagra valo racsodalkozas es altalaban a jovore vonatkozo elmelkedes/figyelmeztetes. Ha ezek az osszetevok hianyoznak egy filmbol [konyvbol], akkor az csak sci-fi-nek alcazott valami [akcio, porno, fantasy, stb.] - vagy egyszeruen (es az esetek tulnyomo tobbsegeben) marhasag... Van jonehany verbeli sci-fi film - amelyek joreszt evtizedekkel ezelott szulettek, az Operencias-tengeren innen is tul -, ami felfedezesre/megnezesre var, szoval minek ragadnank le olyan torzszulotteknel, amelyek igazabol nem masok, mint penz-csinalo agyremek?!
Előzmény: DuDoR (285)
DuDoR Creative Commons License 2006.04.01 0 0 285
"One of favourite games played by science fiction enthusiasts is that of trying to define just what science fiction is; and how, for instance, is to be differentiated from fantasy."

Isaac Asimov, 1981

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!