Ha valakit érdekel akkor a Központi Antikváriumban kapható az 1959-es évfolyama a Képes Sportnak. Ha jól emlékszem 2000 forint alatt van és egy kötetben.
Leginkább valami olyasmi érdekelne, hogy melyik számnak mi a teljes tartalma. Ami nekem megvan, az is legalább 20-30 témával foglalkozik, pl. van benne 4 db FTC-csapatkép 1901-ből, 1909-ből, 1913-ból és 1919-ből. És van két Újpest csapatképük is, mindkettő 1930-ból. De mielőtt megvettem a fene sem tudta, hogy van ilyen rovatuk :D
Felnagyítottam a 180%-ára, még úgy is szép, ha gondolod, otthonról el tudom küldeni.
Amúgy a forrás rajta van a fotón: Profila.hu :)
Érdemes nézegetni, remek filatériai dolgokat lehet találni. Nekem pl. innen van két dedikált Fogl-képeslapom (Fogl II és Fogl III). Sőt, egy ismerősöm is innen vett két Megyeri úti képeslapot 1925-ből (még kerékpárpálya van körben)...
De nem csak sportügyileg, hanem más témában is rendkívül érdekes. Pl. a jelenlegi árverésük Debrecenről szóló anyaga:
Az IFFHS nemzetközi futballstatisztikai szervezet által szerkesztett "Libero" c. magazin számai elérhetőek valahol Magyarországon? Vagy esetleg megvannak valakinek? Sjose-nak gondolom igen :)
Csak mert érdekelnének olyan számai, amik az Újpesttel foglalkoznak, illetve érdekelne Uri József (Pilisvörösvár) és Szabó Sándor (Budapest?) elérhetősége. Amennyire az általam látott két Libero-számból kiviláglik, fantasztikus gyűjteményük lehet a magyar futball múltjáról...
A Stadion Kiadónál (www.stadion-kiado.hu). Utánvétellel 2800 Ft. Egyébként elég sok érdekes és egyedi dolog is van náluk a Börzében! Minden focifüggőnek ajánlom, hátha talál valami "kincset" magának!
Egyébként szeretném megkérdezni, hogy a klubbokról készült összesítéseid, amelyek közül néhányat már volt szerencsém itt a topicban olvasni, megjelentek-e valahol, vagy olvashatóak-e valamilyen formában?
Ugyan nem kimondottan foci, de az egyik legértékesebb magyar sporttörténeti könyvről még nem volt szó: a kétkötetes Magyar sport enciklopédiája. Siklóssy háromkötetes monográfiája óta nem jelent meg hasonlóan igényes és nívós sportkönyv Magyarországon. Szerintem.
A Dobrovitshoz én könyvtárban jutottam hozzá, de olyan rossz állapotban volt, hogy még olvasni is alig akarták odaadni, nemhogy fénymásolni. Valami stadion-felmérésre emlékszem a jegyzeteimből, de az inkább 35-ös (dr. vitéz Mike Gyula - Bp. székesfőváros sportlétesítményei 1935-ben, Statisztikai közlemények). Persze ennek sem lenne rossz az adatsora. Kár, hogy nem volt akkor még SPSS, akkot talán meglenne egy kallódó cédén :) A 42-est nem ismerem, de majd rákersek.
Egyébként a 36-os adatokhoz, azért az UTE név (pl.) nekem sem ismeretlen, de szeretném ha teljes adatsor lenne mellette -> így lehetne utánajárni a tulajdonosi, mecénási háttereknek. Nagyjából azt szerettem volna annó megnézni, hogy ki, mikor és miért tartott fenn fociklubot (persze ebben benne vannak azok is akik a játék szeretetéért - de ha igazak az elméletek a foci és politika v. társadalom kapcsolatáról, akkor elenyésző számban leszek).
Inkább beszéljünk fontosabb dolgokról!:) A Dobrovits-féle lista megvan neked? Tervezem, hogy beszkennelem és megcsinálom doc-ban, talán hasznosíthatnánk. Különféle statisztikákat már csináltam a lajstrom alapján, de legjobb lenne nem ömlesztve, hanem táblázatformátumba elkészíteni, és akkor különféle szempontok szerint pl. sorba is lehetne rendezni, illetve csoportosítani a sportegyesületeket. Na ebből mostanában legfeljebb ahhoz lesz energiám, hogy beszkenneljem:( Egyébként 42-ben volt a KSH-nak egy országos sportlétesítményekkel, egyesületekkel kapcsolatos felmérése, nem tudom, találkoztál-e már vele. Ha annak az adatlapjai megmaradtak volna... Évekkel ezeleőtt beszéltem több KSH-s ismerősömmel, nem bíztattak semmivel. Pedig az eredeti kódlapok alapján az ország összes sportegyesületéről tudnánk, hogy mikor alakultak, hány tagjuk volt, milyen szakosztályaik és létesítményeik voltak, stb.
Ami a pdf fájlt illeti (36-os bajnokság), nagyon sok klubnak tudom a nevét, de nem mindegyiknek, és sokszor nem is pontosan. Egy időben írogattam őket, pont azért, mert néha nagyon nehéz kideríteni, mi minek a rövidítése, de egy idő után ráuntam. A címüket is megtudni még nehezebb. Azért majd próbálkozom.
Nem akarok pártoskodni a "vitátokban", de számomra is többet jelent a foci múltja, mint egy-egy tabella átnyálazása és néhány csodacsatár góljainak számlálása. A focinak van egy története ami a pályán játszódott, ez maga a játék, és van egy amiből kinőtte magát, az pedig a társadalom. Szerintem a kettőt nehéz lenne szétválasztani. DE, annyit megjegyeznék, hogy Hadast olvasva néha nekem is az a véleményem: járt ez az ember egyáltalán meccsen életében? :) (közben meg tudom, hogy iszonyat nagy Fradista, és hogy igen, járt)
Boldog idők. Sport–Világ 1912. március 11. „A közvéleményben mindjobban és jobban lábra kap az a felfogás, hogy Budapesten ma már csupán két jó üzlet van: a mozi és a futball.”
És ha már rivalizálás. Egy kis múltidézés. Amikor még nem voltak sem huligánok, sem ultrák - 1912-13 fordulóján járunk. Brüll Alfréd beszéde az MTK-FTC viszonyról, az MTK bankettjén (Sport–Világ 1913. január 6.) „A mi kicsinyes béka-egérharcunk sok tekintetben hasonlít ahhoz a másik nagy háborúhoz, amely annyi gondot okozott és okoz még Európának. Hasonlít elsősorban a tekintetben, hogy voltaképpen senki sem tudja pontosan, hogy miért folyik […] Hasonlít a két háború egymáshoz abban is, hogy itt is, ott is sokan vallásháborút próbálnak hirdetni. De mint a Balkánon, úgy itt is a különböző vallásúak annyira össze vannak keverve mind a két táborban, hogy ez a különben olyan népszerű jelszó is szükségképpen kezd veszíteni régi erejéből. ... [itt] egy olyan háború folyik, amelynek tárgyi oka nincs”
Ugyanerről a Tribün 1912. október 7-i száma: „Másutt is versengenek az egyesületek egymással, de ez a versengés csak a sportra vonatkozik, nálunk személyre megy és társadalmi úton is megnyilvánul. Ennek élénk illusztrációja az a harc, mely az MTK és az FTC között folyik lángoló gyűlölséggel. A felek csak vallási alapon küzdenek egymással és a lelkekbe igyekeznek goalokat rúgni.”
1936... érdekes korszak volt. Nagyjából ekkor kezdődött az "állami futball" és - ezzel párhuzamosan - a vidék egyre markánsabb térhódítása. A másik dolog ami eszembejut - főként 76-tal összevetve, az a stílusvita. 76-ban, a Kutas-éra idején már nyilvánvaló volt, hogy a magyar futballisták súlyos erőnléti gondokkal küszködnek, 36-ra pedig kiderült, hogy a skót stílussal és a gúlaalakzattal már nem sokra megyünk. Röviden ennyi jut eszembe a két korszakról. Egyébként a 35-44 közötti korszakról van egy rövid összefoglalóm a disszertációmban. Itt van
A régi idők focijáról szívesen beszélgetek bárkivel (Veled is, ha tényleg értesz hozzá). Nem titok, hogy ki vagyok: nevem, céges e-mailcímem az adatlapomon. Továbbá ha bármilyen, a futball múltjával foglalkozó írásod elküldöd, vagy beteszed ide a linkjét, örömmel fogom olvasni.
Hornby nagyon jó. De teljesen más műfaj egy kutatóé és egy szurkolóé, aki egyébként kiválóan írja le élményeit, a futballhoz fűződő viszonyát. A két műfajt nem is lehet összehasonlítani. Mert az kb. olyan, mint Ady verseit összevetni Szekfű Gyula Három nemzedékével. Meg lehet tenni, csak nincs értelme.
Ez zárt világ itt nem elég oda menned és kérdezősködnöd.
Szerintem leírtam a véleményem. Ha szeretnél élcelődni adok lehetőséget a találkozóra...
A szemben álló, rivalizáló mentalitás a szurkolók szélsőbb, ultra rétegéből táplálkoznak. Ott zajlik ennek a lényege az ideológiája. Megkérdezheted miért utálja a másik szint, kapsz is egy választ azon a szinten de nem tudod a mozgató érzelmeket és hatásokat. Vannk dolgok amit nem lehet kérdezni és olvasni, hanem meg kell tapasztalni.
Ja meg onann tudom, hogy a szerb magazin ami európában a legjobb talán engem talált meg a hiteles képért nem a Hadast és a Karádit.
Vedd le a polcról a Nick Hornby könyvet és olvasd el ezeket a tanulmányokat. ha ultra vagy érteni fogod az egyiket és hamisnak találod a másikat.
A Dobrovitsról jut eszembe. Van nekem egy elfekvő keresztmetszetem 1936-ból. Ti jobban értetek a korszakhoz, nem egészítenétek ki a hiányzó adatokat (jó sok van, hogy izgalmas legyen), és az sem ártana ha forrással ellátva dobnátok át az adatokat. mlsz_keresztmetszet-1936_v01.pdf - innen elérhető a pdf. Valamiért tavaly volt egy gondolatom, hogy 10 évente meg kéne nézni, hogyan is állt a magyar labdarúgás egyesületi szinten és azt összevetni a korszak politikai céljaival. 1936-ot és 1976-ot böktem ki elsőre, és innen is inkább az utóbbit. 76 érdekes év volt, egy elindult, majd leállt reformfolyamat után, a településhálózat-fejlesztési koncepció elhalása idején, a második gazdaság általános felfutása, stb. A Videoton és a Győr megjelenése, a régi fellegvárak, mint Ózd, Dorog, Salgótarján, Komló végleges kimúlása, stb. Természetesen, mint ahogy sok-sok elképzelésemből, egyelőre ebből sem lett semmi (ezt épp a tavaly tavaszi vizsgaidőszak szakította félbe). :) Mindenesetre úgy gondoltam érdekes lenne. Majd egyszer :)
Erre azért rákérdeznék: honnan tudod? Mert úgy tűnik, ma reggelig fogalmad sem volt kicsoda Christian Bromberger, pár órával később pedig magabiztosan állítod, hogy "soha nem járt lelátón". Hogy sikerült megtudnod? Kérlek, áruld el a titkot.
Amúgy engem is zavar, ha olyanok írnak a szurkolókról, akik nem járnak meccsre, a félreértések elkerülése végett. Az is igaz viszont, hogy pl. a Bromberger cikk alapvetően nem a szurkolói (és főképp nem az ultra) világról szól, hanem a két csapathoz kötődő, szembenálló-rivalizáló identitásról, annak történeti gyökereiről, illetve hogy mindez hogyan jelenik meg konkrétan egy derbin.
