Az „Excel” fórum célja, hogy keretet adjon az Excel felhasználók széles táborának tapasztalataik megosztására, és lehetőséget a segítséget kérőknek. Az alábbi összefoglaló azért készült, hogy segítse a helyes kérdésfeltevést.
– Írd le szabatosan a problémát. Úgy fogalmazz, hogy ne csak te magad, de a szakértő is megértse, mire szeretnél választ kapni.
– Írd le, hogy milyen verziójú Excellel dolgozol. (Vagy ha nem – ill. nem csak – Excel, akkor micsoda?)
– Írd le, hogy milyen úton indultál el, és hol akadtál el rajta.
– A kérdés megértése szempontjából sokat segíthet, ha feltölteszt egy képet, amin látszik, hogy mit szeretnél, vagy illusztrálja azt.
– Még jobb, ha feltöltesz egy minta munkafüzetet valahová (pl. data.hu). Feltöltés előtt távolítsd el belőle a nem publikus adatokat.
– Ha a feladat jellege olyan, célszerű az "előtte" és "utána" állapotokat bemutatni. (Miből kellene csinálni mit?)
– Ha VBA kódon kell javítani, másold be a releváns kódrészt. Rövid kód mehet hozzászólásba, hosszú kód inkább ide: http://pastebin.com/
– Ha valami nem úgy működik, ahogy kellene, add meg a rendellenes viselkedés jellemzőit, a hibaüzenetet, és a hibát okozó programsort.
Természetesen. Én azt feltételeztem, hogy a teljes táblázatnak néhány sorát látjuk (megfejelve a színes hátterű cellákkal), hogy lássuk, hogy néznek ki az adatok két eredetnél.
Azt én sem értem, hogy miért van eredetenként több sor a deszkából meg a többiből, de szerintem az világos volt, hogy az eredetből van 7000, és azt nem kell transzponálni oszlopokra, csak a deszkát és a többit. Azaz az Eredet, Darab, Átmérő és Hossz oszlopok megmaradnak, és a többi három oszlopban lévő sorokat akarja transzponálni oszlopokra. Ha sehol nincs többféle a deszkából, lécből és táblából, akkor nincs szükség több oszlopra, mint amennyit alul látunk.
Ha át akarsz térni az alsóra, meddig lesznek gyűjthetőek az adatok? Most van 7000 adat, az két sorban 3500 oszlop, és 16384 a max oszlopszám (de szerintem jóval előbb válik gyakorlatilag kezelhetetlenné).
Lehet, hogy érdemes lenne inkább arról a feladatról beszélnünk, amit ezzel az átalakítással megoldhatóvá akarsz tenni. Te itt egy megoldási ötlethez kérsz segítséget, nem az eredeti problémához. Nem biztos, hogy ebbe az irányba célszerű menni. Általában nem nagyon szeretjük a vízszintesen túlterjeszkedő táblázatokat, bár ennek nincs objektív mércéje.
Az alábbi képen szerintem elég jól látszik mit is szeretnék.
Próbálkoztam mindenfél transzponálással, de előrébb nem lettem, létezik erre egyszerű megoldás?
Összesen kb 7000 db eredet van, szóval igencsak macerás lenne ezeknek az egyesével történő átírása. Eddig így gyűjtötték az adatokat, de ebből még kimutatást sem lehet készíteni....
Előre is köszönöm a segítséget, hogy merre érdemes elindulnom.
Kiválasztod a táblázatodban az egyik sor bal első celláját. A feltételes formázáshoz az alábbi képletet írod: =darab2($A2:$D2)>0 Ahol A2 a kiválasztott sorban a táblázatod legelső cellája, a D2 pedig a sorban az utolsó cella. Ezután a feltételes formázás tartományát kiterjeszted az egész táblázatodra.
Képlettel hogyan lehet formázni olyanképp, ha azt akarom elérni egy sorban, hogy ha üres minden cella, akkor ne legyen formázás, de ha bármelyik, az adott sorban lévő cellába érték kerül, akkor azt az új sort keretezze kívül, belül automatikusan pl. hogy nyomtatáshoz az adott sorig elő legyen magától készítve?
Ahogy próbáltam feltêteles formázásban egyrészt marhaságokat kaptam vagy ha próbáltam a formátumot más sorokra is másolni, akkor az első sorba ha érték került, bekeretezett egy teljes tartományt minden sorával. Pedig azt szeretném csak, hogy növekményesen kereteződjön a tartományban 1-1sor, ha érték kerül egyik cellájába.
Én gondoltam rá hogy ilyesmi közös albi költségek vannak a háttérben, de így egyszerűbb is a feladat másodjára fogalmazva, hogy X idő múltán van egy kasszarovancsotok és elszámoltok egymásközt.
Én így oldottam meg:
- összegzed az oszlopok tételeit alul mondjuk (vagy bárhol hogy tudj további tételeket is bevinni, én csak 10-ig csináltam)
- összegzed az előbbi összegzéseket, az mondjuk a havi vagy féléves összköltségnek felel meg
- utána ezt az összk.-et leosztod a lakók számával (itt most 3, azaz A, B és C) Ezzel megkaptad az összköltségek 1 főre eső részét.
- utána ebből az egy főre esőből kivonod egyszerűen az adott személyek összbefizetését és ahol + az érték az a tartozás, ahol - az adós annak tartozik pontosan a - összeggel. :)
1. esetben tehát B fizetett be legkevesebbet, így neki A-nak és C-nek is kell fizetnie.
2. esetben mondjuk A vágta ki a rezet legjobban, tehát B és C is közösen neki adják a lóvét, annyit ami nála negatívként szerepel ismét, azaz amennyi a hiánya...
Szerintem túlbonyolítod. Most éppen kihagytad a magyarázatból a befizetést. Ezért hasraütve beírtam néhány számot ahhoz is. A kiadásokhoz az általad leírtakat. Az egyenleg pedig megmutatja, hogy hogy álltok (azt, amit te státusnak nevezel):
Namármost ha ki akarod egyenlíteni, akkor ne azt számolgasd, hogy kinek mennyit adsz, meg más mennyit kap. Ti csak a kasszával legyetek kapcsolatban. Akinél az egyenleg negatív, az befizeti a kasszába a különbözetet persze pozitív előjellel. Tehát te 3630-at, a második 4200-at fizet be. A harmadik pedig kiveszi a többletbefizetését a kasszából, ami 9000 Ft és ezért negatív előjellel írod be a befizetésekhez. Ezzel 0 lesz mindhármatok egyenlege:
Javaslom, hogy ezen a nyomon folytasd, és ne ragaszkodj a téves (és nem, vagy csak nagyon bonyolultan megvalósítható) elképzelésedhez, hogy azt akard kiszámolni, hogy kinek mennyit kell adnod.
De sajnos én másra gondoltam a közös kassza megzavart mindenkit.
Egy életi problémát akarok megoldani. Egy másik pédát mondok hátha sikerül tisztáznom.
Adott vagyok én és két lakótársam. Egy háztartásban élünk veszünk dolgokat a háztartásba. Mindneki mindenkinek és a számlát amit veszünk mindig egy helyre pakoljuk ráírjuk a nevünket és bekarikázzuk mit vettünk. Hogy tudjuk mennyibe került. Magyarul csak kiadás van mineki részéről befele a közösbe úgymond. De itt jön a lényeg kb negyed évente fél évente stb. Elővesszük és összeszámoljuk ki mennyit adott bele.
Na most én kíváncsi voltam meg tudom-e oldani excelben azt hogy egyszerűen csak a neveink mellé beírom az összeget amit összeszámoltam. 1. Én pl vettem egy vasalót 10 ezer ft +egy csomag háztartási törlőt 800 ft...és így tovább összesen 15630 Ft értékben 2. A második ember ugyan ez de, nyilván ő lehet kissebb összegekben vásárolt összesen 11200 Ft értékben 3. A harmadik szintúgy. Ő mondjuk csak egy ezresre vásárolt egy negyed évben. 1000 Ft
Tehát ez nem fair mert ugye nem mindenki egyenlőt pénzt tett a "Közösbe".
És itt a lényeg (Status oszlop). Ide akartam minden név mellé beírni. AZ én esetemben pl hogy egy embernek adok 800 ft a másiknak 200 ft-ot. Ha én vagyok az adós illetve fordítva én Kapok ettől ennyit. Névvel mindent kiír a szöveg. Ki kienk mennyit ad hogy senki senkinek ne legyen adósa.
Ezt gondolom úgy lehet elérni hogy az összeg/3 mivel hárman vagyunk ez az átlag és mindenkinek ehhez az átlaghoz kell a pénzét viszonyítani.
Ha mindenki az átlagot eléri senki senkinek sem az adósa, de lehet tévedek és túlbonyolítom.
Csinálj 3 táblázatot. Az elsőben a befizetéseket tartsd nyilván, a másodikban a kiadásokat. Aztán egy harmadik lesz ami kiszámítja az egyenlegeket. A befizetések és a kiadások összegzését egyelőre az első 10 esetre terveztem (B-K oszlopok, ahogy a képletekben is látod). Ha több alkalommal lesz befizetés, akkor majd átjavítod a K oszlopnevet arra, ameddig várható, hogy lesznek további be és kifizetések. A csúnya Kontó szó helyett egyenleget javaslok.
És van még egy javaslatom: A befizetések és a kiadások táblázatnak adnék egy fejlécet, és minden oszlop elejére a dátumot írnám. A későbbi viták elkerülésére.
És persze azt a fogalmazás felejtsd el, hogy ki kinek az adósa. Aki adós, az a közös kasszának adósa, nem annak, akinek túlfizetése van. Nagyon megzavarná az egészet, ha visszafizetéseket alkalmaznál. De ha nagyon kell, akkor negatív befizetéssel megoldható az is.
Egyébként ha a komplett dátum benne van az A és a B oszlopban is, és mind a kettőnél egyedi cellaformátumot állítasz be, az egyiknél az "n", a másiknál az "nnnn" stringgel, akkor pont ezt kapod.
A dátumot pedig össze lehet rakni az évszámból és a hónapból.
A hónapot is sorszámmal add meg, és "hhhh" stringgel formázd egyedileg.
De ha egyszer a közösbe adnak, azzal hogy fér össze nakár csak az is, hogy ki-ki kinek mennyit ad, mikor közös a kassza? Pláne aki meg semmit sem ad és mégis mindenki annyit tegyen be, hogy senkinek ne tartozzon??? :D Ez szerintem ellentmondásokkal van teli.
Szeretnék egy excel táblát készíteni. A Feladat, amit meg szeretnék oldani a következő.
Adott 3 ember. Mindhárom ember egy háztartásban él és különböző dolgokat vásárolnak a háztartás közös számlájára. Mindenki össze vissza vásárol és nem egyforma mennyiségű pénzt tesznek a közösbe.
Valaki többet fizet ki különböző dolgokra valaki kevesebbet vagy akár semmit.
A Status oszlopban szeretnék valami olyasmit megoldani, hogy at adott névhez mondjuk János a státusznál kiirja kinek mennyi pénzt ad (Kiirja a nevét illetve mennyit ad pontosan) vagy kitől mennyit kap vagy nem kap illetve ha lehet azt is kiirja ha ő pont az átlagnál van tehát semmit nem kap.
Ezt mind a három embernél szeretném megoldani.
Ha jól logikáztam ki a lényeg hogy a három vásárolt összeg osztva a három ember között az átlag és ehhez kell mindent viszonyítanom, de sajnos idő közben változhat az érték és akkor már nem jó ez a gondolat, amit csináltam. Magyarul magamnak kell mindig hozzaírnom az új értékeket nem megy automatikusan.
Remélem egyértelmű a dolog.
A lényeg amit el akarok érni, hogy mindenki ugyan annyi pénzt tegyen a közösbe senki senkinek ne legyen adósa. És a Statusz oszlop tisztazza ki kinek mennyit ad hogy mindenki egyenlő pénzt tegyen a közösbe.
Nagyon rég foglalkoztam logikai dolgokkal és bocsi ha teljesen butaságot kérdezek vagy egyszerű. Sajnos én nem tudtam rájönni, hogy tudjam ezt megoldani.
Abból a megfigyelésből indultam ki, hogy az aláhúzandó cellák sorai 20 soronként ismétlődnek. És ha ebből kettőt levonunk, akkor a többség öttel osztható. Végül csak a 14. marad.
Nem hiszem, hogy automatikusan változtatná, de szerintem erre nincs is szükség, mert ha beírod, hogy elseje milyen nap, aztán annak a cellának a jobb alsó sarkában megfogod a kis fekete pontot, és húzod lefelé, akkor a többi napot hozzáigazítja. Nekem itthon csak Calc van, de az simán megcsinálta az előbb, amikor kipróbáltam.
Egy olyan táblázathoz kérnék segítséget, amiben a munkanapokat szeretném megjeleníteni.
A dátumokat meg tudom e legördülő menü szerűen oldani, úgy, hogy csak a hónapot változtatom és azzal együtt változnak a napok es a napok nevei dátumhelyesen?
Igen, létrehozható. Mikor beszúrással létrehoztad a táblázatot, a Tervezés | Táblázatstílusok legördülőjének az alján találsz egy ikont, amivel új stílust hozhatsz létre.
Ez most nem épp Excel, ezen a gépemen csak a SoftMaker FreeOffice 2016 van, de az autoformázásra kérdeztem én még rá, hogy ilyen alapon saját stílusú vajon Excelben létrehozható-e, mert kb az volna legkönnyebb?
A képletes megoldást köszönöm persze, de csak részfeltételt teljesít, nem az írt 2-5-5-2-3-3 struktúrát keretezésben. :(
