Az eredeti kérdésben ott volt, hogy nem akar annyit adni érte, mint a Barilla.
A minőséggel egyetértek, mikor sok-sok évvel ezelőtt először voltam (hivatalosan) Olaszországban, és kérdeztem az üzleti partnert, hogy milyen tésztát érdemes venni, ezt a márkát ajánlotta. De már akkor is kb. 2xes áron volt a Barillahoz képest.
Még valami, ha vastagnak találod a héját, és arra gondolsz, le kellene hámozni, ne habozz így is tenni. Könnyen lejön, aminek le kell - nálam legalábbis működött. :) ribizli
Ó, pöfeteg? Itt sose láttam még olyat. Gyerekkoromban szedtünk viszont sokat az erdőben.
A legjobb, ha kockákra vágva, dinsztelt hagymán egy kicsit megfuttatod, majd a végén ráütsz 1-2 tojást, amikor az megsül, kész is van. Nyamm. Pár évtizede nem ettem ilyet, de emlékszem, hogy isteni volt!
Van egy Lajos Mari receptem, ami nálunk ünnepi étel.
Én szinte végig kicsontozom hozzá a csirkecombot.
A bőrét lehúzom a comb végéig.
Fentről először az izületig vágom végig a húst,
lefejtem róla a húst, majd levágom a felső combcsontot.
Ezután az alsó csontról fejtem le a húst,
a kiforditott bőr belső végénél ollóval levágom az alsó csontot.
A maradék csontocska dugót képez a comb alján.
Visszahúzom a filézett húsra bőrt, megtöltöm.
Hústűkkel rögzítem. Tepsiben sütöm.
Gyorsan megy. 10 comb kb. fél óra.
És a recept:
Juhtúrós töltött csirkecomb
4 csirkecomb
só, bors
4 szikkadt zsemle
1 ek olaj
1 fej hagyma
100 g juhtúró
80 g nyers, füstölt tarja
1 csokor petrezselyem
2 tojássárgája
10 + 30 g margarin/vaj
Köret:
fél dl száraz fehérbor
400 g karfiol
400 g brokkoli
1 babérlevél
fél-fél piros és sárga húsú paprika
4-8 szál snidling
A csirkecombokat megmossuk, felső részüket kicsontozzuk, besózzuk, borsozzuk. A zsemléket beáztatjuk langyos vízbe, kinyomkodjuk.
Az olajon megpároljuk a finomra vágott hagymát, hagyjuk kihűlni.
Hozzáadjuk az apróra felkockázott tarját, a juhtúrót, a vágott petrezselymet, a tojássárgákat, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, összekeverjük és a combok fellazított bőre alá töltjük, a bőrt körben a húshoz varrjuk, vagy sűrűn összetűzzük.
Tepsibe tesszük őket, tetejüket megkenjük 10 g lágy margarinnal, meglocsoljuk a borral, és előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten (180C), pirosra sütjük.
Közben a babérlevéllel és egy kevés sóval ízesített vízben puhára pároljuk a karfiolt és a brokkolit, leszűrjük, tálra rendezzük. Meglocsoljuk a maradék felforrósított margarinnal, és meghintjük a finomra vágott paprikával és snidlinggel.
Sokszorosan elkészített ünnepi ételeink közé tartozik.
Más körettel készítettük mindig.
Zitka, pont hétvégén vettem (életemben először) óriás pöfeteget, finom. Szerintem egyedi íze van, abszolút nem a 'sampinyon', elsőre szokatlan is lehet, de nagyon rá lehet kapni. :) Grillezve (vastag szeletek, semmi olajozás) finom volt, a maradékot simán hagymán megpároltam, és gombás rizs lesz belőle valószínűleg. ribizli
Lágy, krémes gombaíz. Az óriáspöfeteg szinte egyedüli élvezeti módja a panírban sütés. Tányéron kevés citromlével locsolás, miként a rántott velőnél, (de mondhatnám a bécsiszeletet is) itt is erősen javallt. Rántani kell a nagy őzlábat is, na jó, az ún. dobverőket (a még nem kinyílt kalapokat hívják így) lehet rafináltan szerkesztett masszával tölteni, de végső soron az is rántott lesz, mert a kalapbőr különben szíjas marad.
Családi legenda, hogy alig értem föl az asztalt, ha nagyanyám csibét ( vagy nyulat, mert macska nem, de nyúl volt..:}}) vágott, indián csatakiáltással ugráltam körbe az asztalt:
Egyébként milyen ízű? Mert én sajnos nem igazán tudok belőle enni (epebántalmak), de túlzott energiákat (és plusz anyagokat) se fektetnék belé, ha nagyon speciális íze van...
