De ezt pl. ellenőrizni is tudom középről indított és róluk visszavert fényjelek középen való érzékelésével, mert mindkét óra esetén volt egy oda-vissza fényút.
:-)
Ezek után, az így szinkronozott órákkal, szerinted lehetséges még, hogy eltérő futási időt mérjenek oda meg vissza?
Mondjuk talán ezt még ki lehetne valahogy küszöbölni, habár ebben nem vagyok biztos, a véleményedet kérdem.
Veszek két órát, egyszerre elindítom. Veszek két azonos kiskocsit. Felrakom rájuk az órákat, egyikre az egyiket, másikra a másikat. Egyik elmegy egy egyenesn jobbra, a másik balra. Adott idő után megállnak (saját óráikkal mérik). Gondolom, semmi nem indokolja, hogy ne egyforma messze legyenek, és szinkronban is maradnak. De ezt pl. ellenőrizni is tudom középről indított és róluk visszavert fényjelek középen való érzékelésével, mert mindkét óra esetén volt egy oda-vissza fényút. Ezután felkapcsolom a lámpát középről. Amikor a fénye odaér a két órához, azok megállnak. Aztán összehasonlítom őket. Ha egyformát mutatnak, mindkét irányba egyforma gyorsan ment a fény. Azt nem mondom, hogy ez kivitelezhető lenne kellő pontossággal, de elvben talán jó.
Egy irányban, vákuumban még nem mértek fénysebességet. A Jupiter holdak esetét nem számítom ide, mert itt nem vizsgálták a megfigyelő függetlenséget. Galiei párttag volt? Vagy mire gondolsz itt?
Azt pedig mivel ellenőrizték, hogy az inerciarendszerek egyenrangúak? Minden eddigi tapasztalat erre mutat, pl egyikben sem hatnak tehetetlenségi erők.
Különben is miért lennének egyenrangúak, ha még az idő is másképp telik rajtuk? Mesélj, hogy telik "másképp" az idő?
Azért ez nem akkora hülyeség, mint amekkorának látszik.
Mondjuk az, hogy odafagy-e a kezed egy vasdarabhoz, vagy leég róla a bőr, nem attól függ önmagában, hogy éppen hűl-e vagy melegszik, hanem attól, hogy hideg-e vagy forró.
Az egyirányú mérésnek van egy érdekes elvi problémája. Valahogy meg kell állapodni abban, hogy a forrás és detektor óráit miképpen kell szinkronozni. A szinkronozásnál szépen belefutnak az oda-vissza futás problémába. Pont ugyanaz lesz a hiba (amennyiben létezik ilyen) mint a tükrös mérés esetében.
Egyébként csináltak ilyen mérést pl. hosszú optikai szálon. Azt nézték meg, változik-e a futási idő, ha elfordul szállal együtt a Föld. Nem változott.
Ha átgondolod a GPS működését, az is minden egyes helymeghatásozásnál egyirányú fénysebeség mérést jelent. Minden vett hold kiköp egy pozíció és idő adatot, a vevő ebbő számol saját helyet. Ha nem stimmelne a (futási idő) / (műhold távolság) = c akkor hibásan számolná ki a vevő a helyet.
Mivel egyszerre sok vevő van mindenfelé, és mind jól számolja ki a helyet, ez egy nagyon erős alátámasztása c állandóságának.
Holden, hát persze hogy nem egyenrangúak az inerciarendszerek. Ugyanazon test az egyikben áll, a másikban pedig mozog. De az elvakult relativistákat ez nem zavarja.
Gratulálok! Ezt tényleg komolyan gondolod? Hogy a sebesség okoz effektust, de a sebesség változása nem?
Egyébként meg ha a gyorsulás nem okoz változást a sajátidőben, akkor dobhatjátok ki az összes magyarázatot az ikerparadoxonra. Meg azt is, hogy a gyorsulás ekvivalens a gravitációval.
Két hozzászólásodban gyakorlatilag a teljes relativitáselméletet megcáfoltad.
Egy irányban, vákuumban még nem mértek fénysebességet. A Jupiter holdak esetét nem számítom ide, mert itt nem vizsgálták a megfigyelő függetlenséget.
Azt pedig mivel ellenőrizték, hogy az inerciarendszerek egyenrangúak? Különben is miért lennének egyenrangúak, ha még az idő is másképp telik rajtuk???
Várjá, a specrel nem kezeli a gyorsuló rendszereket, hanem gyorsuló tömegpontok mozgását vizsgálja inerciarendszerekben. De deriválni annyit lehet, amennyit csak bírunk.
Ezzel a kijelentéseddel magad cáfolod a spec.rel.-t! Pontosan ti mondtátok, hogy a spec.rel. alkalmas a gyorsuló rendszerek kezelésére, csak deriválni kell. Most meg azt mondod, hogy a gyorsulás nem ad mérhető effektust???
Már sokszor javasoltam, hogy próbáld megérteni a specrelt. Nagyon egyszerű modell, középiskolás matematikával is érthető. Akkor nem kellene számodra érthetetlen összefüggésekből találomra kiszemelt mondatokkal próbálkoznod, hátha rálelsz valami ellentmondásra... :-)
A kísérlet arra irányult, hogy maga a gyorsulás önmagában (tehát nem a sebesség, ami létrejön a gyossulás miatt!!!) okoz-e valamiféle sajátidő változást. A specrel modell szerint nem okoz. Ezt akarták ellenőrizni. Negatív eredményt kaptak, összhangban a specrellel.
Ezért kellene az egyirányú mérés, hogy ne kelljen ilyesmin vitatkozni, hogy mi ejt ki mit, vagy mi nem. Ha arra vagyunk kíváncsiak mi van a Hold túloldalán, vitatkozhatunk évezredekig, amíg oda nem megy valaki és meg nem nézi, addig az egész csak hit kérdése. Ha a vákuumbeli fénysebesség megfigyelő független voltát akarjuk bizonyítani, akkor azt a sebességet egyirányban, VÁKUUMBAN, és mindenféle tükör meg egyéb zavaró eszköz nélkül kell megmérnünk.
Csak egy dolgot emelek ki a válaszodból: "Erre nézve voltak célzott kísérletek, arra is, hogy a sima gyorsulás összhangban a specrellel nem ad effektust".
Ezzel a kijelentéseddel magad cáfolod a spec.rel.-t! Pontosan ti mondtátok, hogy a spec.rel. alkalmas a gyorsuló rendszerek kezelésére, csak deriválni kell. Most meg azt mondod, hogy a gyorsulás nem ad mérhető effektust???
valaki egyszer elmagyarázhatná nekem, hogy miért vannak buta és magabiztos emberek. mire fel nő ki a magabiztosság felmutatott eredmények nélkül? vajon ezek az emberek képesek behazudni maguknak azt is, hogy jóllaktak, és így mentesülnek az evés szükségessége alól?
Jaj de jó nyertem , látszólagos hülyeségem valóságossá válik az irásaitok alapján .
Irtok inerciarendszerekről , ilyen a térben nem létezik csak a térlátást , képzelő erőt nélkülöző emberek álltal kreált valami , akik szerint a világra rákell kényszeriteni bizonyos kordináta rendszereket ,sokan szabványositani akarnák a világunkat .
Azt nem értitek meg amit számolgattok az a világ multja , kiragadott pillanat csupán ,
mire kiszámolsz valamitt adigra már a változások miat adott térrészre már nem helyes a számitás .
A fizika folyamatok kavalkádja , a matek kiragadott pillanatok leirása , a következő pillanat számitása a válóságban csak közelitő értéket adhat csak .
Néha egy hülye kérdés is felkavarja aktivizálja a topikot :-))))
"Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást."
Michelson úgymond "kimérte" az erre a kisérletre teljességgel alkalmatlan interferométerével >> "Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást."
Ez hülyeség. Gimis példa, a kettő nem ejti ki egymást. Kérem az ide vonatkozó számítást.
