Nem lehet témát váltani? A korszakot sokkal kevésbé ismerem, de amiket olvastam, a Honvédról még csak-csak lehet valamit összeszedni, de a Csepelről... Szerintem kezdd ezzel az összefoglalóval. Aztán, akit ez a korszak érdekel, annak elsőként szoktam ajánlani Malonyi Péter Aranykór című remek könyvét, illetve a Magyar Nemzet egy másik újságírójának, Zsolt Róbert könyveit (Labdarúgók, sportolók, illetve Sportpáholy). Aztán ott van a Rejtő László féle Kilenc klub krónikája ebben mindkét klubról van fejezet. Sebes Gusztáv visszaemlékezése (Örömök és csalódások). Van egy Csepel történeti könyv (Vedres József – Zsolt Róbert 1962: Csepel sportjának 50 éve), és ilyen nyilván volt a Kispestről is, csak az valahogy nekem kimaradt. Több nem jut eszembe, de én tényleg nem vagyok ebben szakértő. Nem tudom, hogy az 56-os Intézetben nem foglakozott-e már valaki komolyabban a korszak sportjával.
Ha valamilyen "komoly órára" írod, akkor nem lesz könnyű feladat. Szólok előre.
Ha valakit érdekel akkor a Központi Antikváriumban kapható az 1959-es évfolyama a Képes Sportnak. Ha jól emlékszem 2000 forint alatt van és egy kötetben.
Leginkább valami olyasmi érdekelne, hogy melyik számnak mi a teljes tartalma. Ami nekem megvan, az is legalább 20-30 témával foglalkozik, pl. van benne 4 db FTC-csapatkép 1901-ből, 1909-ből, 1913-ból és 1919-ből. És van két Újpest csapatképük is, mindkettő 1930-ból. De mielőtt megvettem a fene sem tudta, hogy van ilyen rovatuk :D
Felnagyítottam a 180%-ára, még úgy is szép, ha gondolod, otthonról el tudom küldeni.
Amúgy a forrás rajta van a fotón: Profila.hu :)
Érdemes nézegetni, remek filatériai dolgokat lehet találni. Nekem pl. innen van két dedikált Fogl-képeslapom (Fogl II és Fogl III). Sőt, egy ismerősöm is innen vett két Megyeri úti képeslapot 1925-ből (még kerékpárpálya van körben)...
De nem csak sportügyileg, hanem más témában is rendkívül érdekes. Pl. a jelenlegi árverésük Debrecenről szóló anyaga:
Az IFFHS nemzetközi futballstatisztikai szervezet által szerkesztett "Libero" c. magazin számai elérhetőek valahol Magyarországon? Vagy esetleg megvannak valakinek? Sjose-nak gondolom igen :)
Csak mert érdekelnének olyan számai, amik az Újpesttel foglalkoznak, illetve érdekelne Uri József (Pilisvörösvár) és Szabó Sándor (Budapest?) elérhetősége. Amennyire az általam látott két Libero-számból kiviláglik, fantasztikus gyűjteményük lehet a magyar futball múltjáról...
A Stadion Kiadónál (www.stadion-kiado.hu). Utánvétellel 2800 Ft. Egyébként elég sok érdekes és egyedi dolog is van náluk a Börzében! Minden focifüggőnek ajánlom, hátha talál valami "kincset" magának!
Egyébként szeretném megkérdezni, hogy a klubbokról készült összesítéseid, amelyek közül néhányat már volt szerencsém itt a topicban olvasni, megjelentek-e valahol, vagy olvashatóak-e valamilyen formában?
Ugyan nem kimondottan foci, de az egyik legértékesebb magyar sporttörténeti könyvről még nem volt szó: a kétkötetes Magyar sport enciklopédiája. Siklóssy háromkötetes monográfiája óta nem jelent meg hasonlóan igényes és nívós sportkönyv Magyarországon. Szerintem.
A Dobrovitshoz én könyvtárban jutottam hozzá, de olyan rossz állapotban volt, hogy még olvasni is alig akarták odaadni, nemhogy fénymásolni. Valami stadion-felmérésre emlékszem a jegyzeteimből, de az inkább 35-ös (dr. vitéz Mike Gyula - Bp. székesfőváros sportlétesítményei 1935-ben, Statisztikai közlemények). Persze ennek sem lenne rossz az adatsora. Kár, hogy nem volt akkor még SPSS, akkot talán meglenne egy kallódó cédén :) A 42-est nem ismerem, de majd rákersek.
Egyébként a 36-os adatokhoz, azért az UTE név (pl.) nekem sem ismeretlen, de szeretném ha teljes adatsor lenne mellette -> így lehetne utánajárni a tulajdonosi, mecénási háttereknek. Nagyjából azt szerettem volna annó megnézni, hogy ki, mikor és miért tartott fenn fociklubot (persze ebben benne vannak azok is akik a játék szeretetéért - de ha igazak az elméletek a foci és politika v. társadalom kapcsolatáról, akkor elenyésző számban leszek).
Inkább beszéljünk fontosabb dolgokról!:) A Dobrovits-féle lista megvan neked? Tervezem, hogy beszkennelem és megcsinálom doc-ban, talán hasznosíthatnánk. Különféle statisztikákat már csináltam a lajstrom alapján, de legjobb lenne nem ömlesztve, hanem táblázatformátumba elkészíteni, és akkor különféle szempontok szerint pl. sorba is lehetne rendezni, illetve csoportosítani a sportegyesületeket. Na ebből mostanában legfeljebb ahhoz lesz energiám, hogy beszkenneljem:( Egyébként 42-ben volt a KSH-nak egy országos sportlétesítményekkel, egyesületekkel kapcsolatos felmérése, nem tudom, találkoztál-e már vele. Ha annak az adatlapjai megmaradtak volna... Évekkel ezeleőtt beszéltem több KSH-s ismerősömmel, nem bíztattak semmivel. Pedig az eredeti kódlapok alapján az ország összes sportegyesületéről tudnánk, hogy mikor alakultak, hány tagjuk volt, milyen szakosztályaik és létesítményeik voltak, stb.
Ami a pdf fájlt illeti (36-os bajnokság), nagyon sok klubnak tudom a nevét, de nem mindegyiknek, és sokszor nem is pontosan. Egy időben írogattam őket, pont azért, mert néha nagyon nehéz kideríteni, mi minek a rövidítése, de egy idő után ráuntam. A címüket is megtudni még nehezebb. Azért majd próbálkozom.
Nem akarok pártoskodni a "vitátokban", de számomra is többet jelent a foci múltja, mint egy-egy tabella átnyálazása és néhány csodacsatár góljainak számlálása. A focinak van egy története ami a pályán játszódott, ez maga a játék, és van egy amiből kinőtte magát, az pedig a társadalom. Szerintem a kettőt nehéz lenne szétválasztani. DE, annyit megjegyeznék, hogy Hadast olvasva néha nekem is az a véleményem: járt ez az ember egyáltalán meccsen életében? :) (közben meg tudom, hogy iszonyat nagy Fradista, és hogy igen, járt)
Boldog idők. Sport–Világ 1912. március 11. „A közvéleményben mindjobban és jobban lábra kap az a felfogás, hogy Budapesten ma már csupán két jó üzlet van: a mozi és a futball.”
És ha már rivalizálás. Egy kis múltidézés. Amikor még nem voltak sem huligánok, sem ultrák - 1912-13 fordulóján járunk. Brüll Alfréd beszéde az MTK-FTC viszonyról, az MTK bankettjén (Sport–Világ 1913. január 6.) „A mi kicsinyes béka-egérharcunk sok tekintetben hasonlít ahhoz a másik nagy háborúhoz, amely annyi gondot okozott és okoz még Európának. Hasonlít elsősorban a tekintetben, hogy voltaképpen senki sem tudja pontosan, hogy miért folyik […] Hasonlít a két háború egymáshoz abban is, hogy itt is, ott is sokan vallásháborút próbálnak hirdetni. De mint a Balkánon, úgy itt is a különböző vallásúak annyira össze vannak keverve mind a két táborban, hogy ez a különben olyan népszerű jelszó is szükségképpen kezd veszíteni régi erejéből. ... [itt] egy olyan háború folyik, amelynek tárgyi oka nincs”
Ugyanerről a Tribün 1912. október 7-i száma: „Másutt is versengenek az egyesületek egymással, de ez a versengés csak a sportra vonatkozik, nálunk személyre megy és társadalmi úton is megnyilvánul. Ennek élénk illusztrációja az a harc, mely az MTK és az FTC között folyik lángoló gyűlölséggel. A felek csak vallási alapon küzdenek egymással és a lelkekbe igyekeznek goalokat rúgni.”
1936... érdekes korszak volt. Nagyjából ekkor kezdődött az "állami futball" és - ezzel párhuzamosan - a vidék egyre markánsabb térhódítása. A másik dolog ami eszembejut - főként 76-tal összevetve, az a stílusvita. 76-ban, a Kutas-éra idején már nyilvánvaló volt, hogy a magyar futballisták súlyos erőnléti gondokkal küszködnek, 36-ra pedig kiderült, hogy a skót stílussal és a gúlaalakzattal már nem sokra megyünk. Röviden ennyi jut eszembe a két korszakról. Egyébként a 35-44 közötti korszakról van egy rövid összefoglalóm a disszertációmban. Itt van
A régi idők focijáról szívesen beszélgetek bárkivel (Veled is, ha tényleg értesz hozzá). Nem titok, hogy ki vagyok: nevem, céges e-mailcímem az adatlapomon. Továbbá ha bármilyen, a futball múltjával foglalkozó írásod elküldöd, vagy beteszed ide a linkjét, örömmel fogom olvasni.
Hornby nagyon jó. De teljesen más műfaj egy kutatóé és egy szurkolóé, aki egyébként kiválóan írja le élményeit, a futballhoz fűződő viszonyát. A két műfajt nem is lehet összehasonlítani. Mert az kb. olyan, mint Ady verseit összevetni Szekfű Gyula Három nemzedékével. Meg lehet tenni, csak nincs értelme.